Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)
1954-12-09 / 298. szám, csütörtök
1954. december 9. Az ENSz politikai bizottságának Élése Az ENSz politikai bizottsága foly- Nagy-Britannia képviselői akik ékestatta a koreai kérdés vitáját. A de- I szólásukat teljesen latbavetik az ember 6-1 délelőtti ülésen Belgium, Egyesült Nemzetek „autoritásának' véLengyelorszag, Szíria, a Szovjetunió I delmére" ezt az autoritást és a kuomintangiak képviselői beszéltek. A belgiumi és a koumintangi küldött beszéde a koreai kérdésnek az érdekelt államok közötti megvitatása ellen irányult. Mindkét küldött a tárgyalások felújítását célzó szovjet határozati javaslat ellen beszélt. Szkrzeszewszki, a lengyel küldöttség vezetője a koreai fegyverszüneti bizottság rendelkezésére álló anyag és tapasztalatok alapján bebizonyította, hogy a liszinmani és amerikai katonai hivatalok folyamatosan megsértik a fegyverszüneti bzerződés feltételeit A koreai fegyverszüneti bizottságnak — mely semleges államok küldötteiből áll — Lengyelország küldötte is tagja. Szkrzeszewszki megjegyezte, hogy a koreai és a kínai hadifoglyok ezreinek nem tették lehetővé, hogy hazájukba visszatérhessenek és egy részüket erőszakkal idegen hadseregbe osztották be. A hadifoglyok egy részét, akik követelték a repatriációt, megölték. Szkrzeszewszki tényeket sorakoztatott fel, arra nézve, hogy az úgynevezett egyesült nemzetek parancsnoksága Dél-Koreába fegyvereket és hadifelszerelést szállított, miáltal a fegyverszüneti feltételeket megsértette. Tényeket hozott fel arra, hogy a liszinmani és az amerikai hivatalok minden lehetőt megtesznek arra, hogy a délkoreai semleges bizottság munkáját gátolják. A lengyel küldött konkrét esetekkel bizonyította, hogy Dél-Koreában gyakran megtörténik, hogy nemcsak veszélyeztetik a lengyel, vagy a csehszlovák bizottsági tag életét és biztonságát, hanem a bizottság más tagjait is gátolják munkájuk elvégzésében. A lengyel küldött hangsúlyozta, hogy az USA és a Li Szin Man-kormány között megkötött és aláírt szerződés — amely . felhatalmazza az Egyesült Államokat, hogy Dél-Korea területén korlátlan ideig fegyveres erőket tartsanak — durva megsértése a fegyverszüneti egyezménynek, amely elrendelte az összes idegen hadak visszahívását Koreából. Ez a szerződés a koreai terület korlátlan idegen megszállását jelenti és kísérlet arra, hogy Korea jövője felett határozzanak, tekintet nélkül arra, hogy a Koreára vonatkozó politikai konferencia milyen eredménnyel végződik. A lengyel küldött az ENSz-nek a „Korea egyesítésére és újjáépítésére alakított bizottság" dicstelen tény-/ kedéséröl számolt be és kijelentette. „Ez a bizottság eszközzé vált azok kezében, akik a Korea feletti kormányzásra törekedtek. Az agresszió álcázásának köpenyegévé vált, a Li Szin Man-kormány propaganda szervévé, amely Észak-Korea ellen gyűlöletet szít. A bizottság köpenyege alatt terrort és a lakosság barbár módon való üldöztetését szervezi. Cgy véljük, hogy már ideje lenne 9 szerv ténykedésének véget vetni és a jelenlegi nemzetközi helyzet követelményeinek alapján a bizottságot megszüntetni." Szkrzeszewszki a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a 15 állam jelentése nem tárgyilagos és teljesen hiábavaló ez államok azon törekvése, hogy jelentésüket pártatlan okmányként ismertessék el. E 15 állam a legkülönfélébb törvényellenes eszközöket használta fel arra, hogy az ENSz-ből Koreában harcoló félt alakítsanak. Az amerikai parancsnokság ENSz parancsnokságnak hivatta magát és az Egyesült Államok katonaságát az ENSz hadseregének nevezték. Még a repülőgépek szárnysin is — amelyek bombákat dobáltak le a békés koreai városokra és falvakra, amelyek halált és vészt árasztottak szerte-széjjel — törvénytelenül az ENSz jele díszelgett. Az Egyesült Nemzetek úgynevezett parancsnoksága mint harcoló fél aláírta a fegyverszüneti szerződést és most ez a 15 állam ismét az ENSz nevével fedi magát és fel akar lépni mint a koreai kérdés „semleges bírája." A lengyel küldött beszéde végén kijelentette, hogy az ö küldöttsége a koreai kérdésnek az érdekelt államok közötti tárgyalások útján való békés elintézése mellett foglal állást és ezért a Szovjetunió javaslatait teljes egészében támogatja. Sukeiri, Szíria küldötte kijelentette, hogy az Egyesült Államok és maguk ássák alá és csak akkor törődnek vela, hogyha szükségük van rá. Szíria küldötte kijelentette, hogy az az állítás, mely szerint „a kommunisták az ENSz elveit visszautasítják" a koreai kérdés elintézésében, nem felel meg a valóságnak. Ha a koreai kérdésben vannak is ellentétek, bármily nagy méretűek is azok — mondotta Sukeiri — nem a lényegre, hanem a cél elérésének rendszerére, lefolyásáru vonatkoznak. Éppen ezért a tárgyalás nemcsak hogy kívánatos, hanem szükséges. Szíria képviselője sajnálkozásának adott kifejezést, amiért a politikai bizottság nem akarta meghallgatni a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttének véleményét. A nemzetek sorsát nem lehet képviselőik távollétében elintézni, — mondotta. F,z az igazság alapvető elve. Az Egyesült Nemzetek nem teljesíthetik feladatukat és nem érhetik el céljukat, ha továbbra is az összes érdekelt fél jelenléte nélkül fogják ezt a kérdést tárgyalni. Szíria küldötte megállapította, hogy a tizenöt állam jelentése tagadja a tárgyalás lehetőségét és szükségességét és hogy a tizenöt állam határozata — amely ezt a jelentést jóváhagyja, a koreai kérdés békés elintézésének útjába akadályokat gördít. K. V. Kiszelev, a belorusz küldöttség vezetője rámutatott arra, hogy számos ország képviselője — amely országok részt vettek a koreai intervencióban, különösen az Egyesült Államok és Anglia képviselői — beszédében úgy igyekezett a dolgot fel • tüntetni, mintha a genfi konferencia lett volna a koreai kérdés ama politikai konferenciája, amelynek megrendezését a közgyűlés 1953. augusztus 28-i határozata elrendelte. Hasonló kijelentésekkel akarják most meggátolni, hogy konferenciát hívjanak egybe a koreai kérdésnek az érdekelt államok részvételével való megtárgyalására. E kérdés megoldását a harcoló felek egyikére — az Egyesült Nemzetek Szervezetére — akarják bízni, a másik fél jelenléti; nélkül. Az Egyesült Államok és NagyBritannia küldöttei és a tizenöt állam jelentésének többi szerzője a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió küldötteinek a koreai kérdésben elfoglalt álláspontjuk helytelen magyarázatához folyamodnak, az előterjesztett javaslatok lényegét kiforgatják és a javaslatok egy lészét hallgatással mellőzik. Ezzel akarják magukról elhárítani a felelősséget, azért, hogy a koreai kérdés megvitatása Genfben meghiúsult. A fehérorosz küldöttség nézete szerint a nagyfontosságú nemzetközi kérdéseket a kölcsönös barátság alapján és minden fél nézeteire és érdekeire való tekintettel tanácskozás útján kell megoldani — mondotta Kiszelev. A koreai kérdés genfi értekezleten való tárgyalásának menetéből kitűnik, hogy 'a 15 állam nem tett semminemű reális lépéseket a koreai kérdés megoldására, Ellenkezőleg, ezek az államok minden erejüket arra fordították, hogy kiélezzék és elmélyítsék az értekezlet részvevői közötti ellentéteket. A genfi értekezleten a koreai kérdés megoldásának teljes sikertelenségét azzal lehet megmagyarázni, hogy az USA és azok az államok, amelyek nyomdokaiban haladnak, nem hajlandók Korea békés egyesítésére, egy egységes, demokratikus és független koreai állam megtermetésére. Mint ismeretes, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége a genfi értekezleten több javaslatot nyújtott be, amelyek alapján békés megoldás jöhetett volna létre a koreai kérdésben. Ezeket a javaslatokat a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság küldöttségei támogatták és kiegészítették. Ezeket a javaslatokat azonban az Egyesült Államok vezette országok tömbje, tehát azok az országok, amelyek meg akarjék őrizni® ázsiai gyarmataikat és előjogaikat, visszautasították. Ezért igyekeznek ezen tömb országai egész Koreára kiszélesíteni a liszinmanisták uralmát. A koreai kérdésben nagyon visszataszító szerepe van az „ENSz Korea egyesítésére és újjáépítésére létesült bizottságának" — mondotta Kiszelev. Ezt bizonyítja többek között ennek a bizottságnak az a jelentése, amelyet a politikai bizottság elé terjesztettek. Ennek a jelentésnek a tanulmányozása azt bizonyítja, hogy a bizottság nem tesz egyebet, csupán akadályozza Korea újraegyesítését. A bizottság n^n tett reális lépéseket a koreai kérdés végleges megoldására és minden tevékenységét a népellenes délkoreai liszinman-uralom támogatására irányítja. Kiszelev megállapította, hogy a koreai tartós béke megteremtésének és a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal, valamint a Kínai Népköztársasággal való normális kereskedelmi kapcsolatok felújításának útjában komoly akadályt jelent a közgyűlésnek 1951. május 18-i a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal és a Kínai Népköztársasággal való kereskedelmi kapcsolatok embargójáról szóló határozata, amelyet az USA nyomására fogadtak el. Kiszelev továbbá hangsúlyozta, hogy a közgyűlésnek ezt a határozatát a távolkeleti normális helyzet érdekében el kell törölnie. A fehérorosz küldöttség támogatja a Szovjetuniónak „az ENSz Korea egyesítésére és újjáépítésére létesült bizottságának megszüntetésére irányuló javaslatait, valamint azt a javaslatát, amelyben a koreai kérdésnek az érdekelt államok megújított tanácskozása alapján való megoldását indítványozza. A december 6-i délutáni ülésen fel szólaltak Taiföld, Brazília, Irak, Fran ciaország, Hollandia és az Ukrán SzSzK küldöttei. Taiföld, Franciaország és Hollandia küldöttségei részt vettek a 15 ország határozatának megfogalmazásában és ezeknek az országoknak kiküldöttei, valamint Irak és Brazília kiküldöttei támogatták a 15 ország határozatának javaslatát és ellenezték a Szovjetunió küldöttsége által benyújtott határozati javaslatot. L. F. Palamarcsuk, az Ukrán SzSzK küldöttségének vezetője kijelentette, hogy a politikai bizottság vitájának jellege alátámasztja az Ukrán SzSzK azon nézetét, hogy a koreai beavatkozásban részt vett országok ugyanerre a célra törekednek, mint a genfi értekezleten, vagyis igazolni akarván magukat, kitérnek a koreai kérdés békés megoldása elől. Azt állítják, hogy nem lehetséges egyezmény létrehozása ebben a kérdésben az érdekelt államok között. Itt ugyanúgy, mint Genfben, azt hangoztatják, hogy az egyezménynek és a koreai kérdésről való tár^valás megkezdésének feltétele a 15 állam határozatában felsorolt feltételek elfogadása. Az Ukrán SzSzK küldöttségének meggyőződése, hogy a koreai kérdésben az érdekelt államok közti tárgyalás során megegyezés jöhet létre — mondotta Palamarcsuk. Az Ukrán SzSzK küldöttsége ezért támogatja a Szovjetunió határozati javaslatát, mely célszerűnek találja azt, hogy az illetékes államok folytassák azirányú erőfeszítésüket, hogy a koreai kérdés békés megoldása terén egyezmény jöjjön létre az egységes, független koreai állam megalakításának elve alapján, és hogy rövid időn belül összehívják az érdekelt államok értekezletét. Az Ukrán SzSzK küldöttsége az „ENSz-nek Korea egyesítésére és újjáépítésére létesült bizottsága" megszűntetése mellett fog szavazni, mert ez a bizottság azonkívül, hogy képtelen hozzájárulni Korea békés úton való egyesítéséhez és újjáépítéséhez, megakadályozza a koreai kérdés békés megoldását. Koreának demokratikus elveken alapuló nemzeti egyesítése és ennek a sokat szenvedett országnak tartós békéje — mondotta beszéde befejező részében Palamarcsuk — a koreai népnek és a nemzetek közötti béke s biztonság megszilárdításának érdeke. A belga államtanács a párizsi egyezményeket alkotmányelleneseknek minősítette ratifikálhatja ezeket az egyezményeket, ha jóváhagynak néhány alkotAmint a „France Presse" ügynökség Brüsszelből jelentette, a belga államtanács annak a nézetének adott kifejezést, hogy a Nyugat-Németország felfegyverzéséről szóló párizsi egyezmények ellenkeznek az alkotmánnyal. Az államtanács úgy véli, hogy a belga parlament csupán abban az esetben Az amerikai hírhamisítók mesterkedései A moszkvai „Pravda" cikke mánymódosítást. A belga államtanács, amelynek tagjai a legrégebbi államférfiak, a legfontosabb kérdések megtárgyalásával foglalkozik. A moszkvai „Pravda" közölte newyorki tudósítójának kommentárját arról, hogyan reagált az amerikai sajtó az európai béke és biztonság biztosításáról tárgyaló moszkvai konferenciára. A kommentár többek között ezt mondja: „Az amerikai monopóliumok sajtója, amely megkísérelte az értekezlet lefolyását elhallgatni, vagy eltorzítani az értekezlet résztvevői nyilatkozatainak értelmét, továbbra is hallgat a konferencia eredményeiről. Gondosan kitér azelől, hogy olvasóinak a nyilatkozat lényegéről beszéljen és ehelyett szándékosan elferdíti és rágalmazó kitalálásokkal eltorzítja a konferencia lényegét. Azzal kapcsolatban, hogy az amerikai sajtó miért foglal el ilyen álláspontot, a tudósító a következőket írja: Már az európai országok moszkvai konferenciájának megkezdése előtt és azután a konferencia folyamán is az amerikai monopolista sajtó nagy erőfeszítéseket tett, hogy eltorzítsa a konferencia jellegét és céljait. A burzsoá lapok tudatos koholmányokat közöltek, hogy elrajzolják a konferencia eredményeit. így például a washingtoni „Stár" című lap szerkesztőségi cikkében bejelentette, hogy az értekezlet résztvevői állítólag „elhatározták, hogy megteremtik saját NATO-jukat", vagyis agresszív katonai csoportosulást alakítanak'. Mivel azonban ezt a „felfedezésüket" semmivél sem tudták alátámasztani, mert az értekezlet résztvevőinek nyilatkozatai és zárőközleménye ennek teljes ellenkezőjét tanúsították, a Stár című lap elhatározta, hogy állításának alátámasztására azokra a szerződésekre hivatkozik, amelyeket a Szovjetunió a szomszédaival kötött a háború után, hogy megakadályozza a német militarizmus újabb agresszióját. A lap azonban elhallgatta, hogy a Szovjetunió ezeket a szerződéseket a Hitler elleni koalíció más résztvevőivel, elsősorban Nagy-Britanniával és Franciaországgal is megkötötte. De nemcsak ezt hallgatja el. Ugyanilyen tartalmú szerződést kötött a háború után Franciaország és Nagy-Britannia. Mindaddig, míg nem merült fel a német militarizmus felújításának kérdése, ezeket a szerződéseket senki sem tartotta még Amerikában sem az „agresszivitás" bizonyítékának. Csak most, amikor az agresszív amerikai körök szövetséget kötöttek a nyugatnémet revansistákkal és militaristákkal, és amikor ezek a szerződések akadályozni kezdték a német militarizmus felújítását, az USA diplomatál és propagandistái rávetették magukat ezekre a szerződésekre, hogy rágalmazzák őket, vagv csökkentsék jelentőségüket. Az amerikai propaganda összes mesterkedései és cikkei nem leplezhetik el azt a tényt, hogy az USA uralkodó köreit nyugtalanítják a moszkvai értekezlet eredményei. Az állami departement parancsára cselekedő amerikai sajtó viselkedése megcáfolhatatlanul bizonyítja, hogy az USA uralkodó körei megkísérlik eltitkolni néptik előtt a békeszerető államok kormányai nyilatkozatának igazi tartalmát. Nem akarják, hogy az amerikaiak megtudják, hogy a békeszerető országok valamennyi nemzet számára felajánlják a béke megőrzésének és megszilárdításának egyedüli helyes útját — az európai kollektív biztonság útját. Egyedül ezen az úton lehet kiküszöbölni az új háború veszélyét és elérni az összes országok békés együttműködését és felvirágzását. Teljesen világos, hogy az USA agresszív körei megkísérlik meghiúsítani a nemzetek békeharcát csupán azért, mert a béke megőrzése nem felel meg az USA monopolista csoportjai kizsákmányoló érdekeinek, amelyek nagy nyereséget húznak a háborúból és a háborús előkészületekből. A béke megszilárdításának útjában semmilyen más komoly akadály nem áll. A nyugatnémet nép a remilitarizálás ellen A; megkérdezett nyugatnémet lakosok 71 százaléka elutasította, hogy ismét háborúba menjen. Ez kitűnik a bielefeldi közvéleménykutató intézet jelentéséből. Ez az intézet Adenauer kormánya által támogatott propagandaintézmény. Az intézet jelentését a nyugatnémet lakosság körében november havában lefolytatott kérdőíves akció eredménye alapján dolgozták ki. Az intézet kénytelen volt közzétenni ezt az eredményt, amely megsAnmisitő Adenauer háborús politikájára. Annak ellenére, hogy csupán gondosan kiválasztott személyek köréhez fordult és a megkérdezetteknek szuggesztív kérdéseket tett fel, hogy kicsalogassa belőlük az újrafelfegyverzéssel való egyetértést, a megkérdezettek túlnyomó többsége az intézet kérdésére határozott „nemmel" felelt. A közvéleménykutató nyugatnémet intézetek igyekeznek vizsgálatuk eredményét módosítani és, olyan kérdéseket feltenni, amelyekkel a megkérdezetteket megtéveszthetik és figyelmüket elterelhetik a dolog magváról. Ennek ellenére be kell ismerniük, hogy a nyugatnémet lakosság elégedetlensége Adenauer háborús klikkjével szemben egyre nagyobb mértékben növekedik. így még a bonni sajtó és tájékoztató hivatal is az ez év szeptemberében lefolytatott közvéleménykutató akció folyamán kénytelen volt beismeri, hogy az Adenauer politikája ellen leadott szavazatok száma az 1953. októberében lefolytatott megkérdezési akció óta megkétszereződött. A solingeni ifjúság tüntetése a remilitarizálás ellen A solingeni ifjúság e napokban hatalmas tüntető gyűlést rendezett Nyugat-Németország remilitarizálása és az ifjúságnak a hadseregbe való besorozása ellen. Több mint 1.500 fiú és leány, akik 1*1 ifjúsági szervezetet képviseltek, egyhangú határozatot hagytak jóvá, amelyben az ifjúság felhívja a bonni parlament összes képviselőit, hogy utasítsák el a párizsi egyezmények ratifikálását és ne mulasszanak el egyetlen alkalmat sem Németország egyesítésére és a szabad össznémet választások megtartására. Nyugat-Németország és NyugatBerlin remilitarizálása ellen foglaltak állást a nyugat-berlini szakszervezeti ifjúság harmadik országos értekezletének összes résztvevői is. A fiatal szakszervezeti dolgozók határozatukban élesen elutasították a német ifjúság tervezett sorozását és hazájuk I békés egyesítését követelték. Ujabb összecsapások Dél-Vietnamban a miniszterelnök és az elcsapott vezérkari főnök hívei között Szaigoni jelentések szerint a napokban újabb összecsapásra került sor Ngo Dinh Diem miniszterelnök és Hinh tábornok,. az elcsapott vezérkari főnök hívei között. A hadsereg egyik zászlóalja, amely a miniszterelnök híve, elfoglalta a Szaigontól 220 kilométerre fekvő Cana-erődöt, miután heves harcban leverte az ottani helyőrséget, amely viszont az elcsapott vezérkari főnök mellett van. Ez a zászlóalj — mint most ismeretessé vált — már hat nappal ezelőtt „fellázadt" a volt vezérkari ' főnököt támogató csapatok ellen, és elfoglalta Fanran városát, onnan azonban két másik zászlóalj kiverte. A Hinh tábornok ellen „lázadó" zászlóaljnak azonban maradt annyi ideje, hogy rátegye kezét a város pénztárára, mintegy tízmillió piaszterre, s azt zsold fejében lefoglalta. Mint már jelentettük, Szaigonban a múlt hét keddjétől szerdára virradó éjszaka véres összeütközésre került sor a katonaság és a rendőrség között. Most vált ismeretessé e „csata" mérlege: a hadsereg 54 halottat és 60 sebesültet, a rendőrség pedig 10 halottat és 24 sebesültet vesztett.