Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)
1954-12-31 / 316. szám, péntek
Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. december 31. péntek 30 fillér VII. évfolyam, 316. srcárfí IJ A mai számban: A prágai ifjúság békemanifesztációja (2. old.) Herriot: Fel kell használni minden lehetőséget a Kelettel való tárgyalásra (3. old.) Látogatott taggyűlések (4. old.) Néhány szó a szepsi és spisska nová vesi felvásárló üzemek munkájáról (5. old.) Prága— Young Sprintes 5:2 (1:0, 1:2, 3:0) (6. old. A pártszervezetek évzáró taggyűlései elé A kommunisták évzáró ülésezései az alapszervezetekben mindig fontos eseményt jelentenek az egész párt életében. Hiszen ezek előkészítése és egész menete hozza meg a pártmunka színvonalának további emelkedését. Ezért ma a funkcionáriusok '.ízezrei újból tanulmányozzák a párt X. kongreszszusának irányelveit, elgondolkoznak az egész évben végzett munkájuk fölött és közben egyre gondolnak: hogy az évzáró gyűlés — az elvégzett munka kiértékelése alapján — világosan megszabja, hogy a tagök és tagjelöltek az elkövetkezendő időszakban hogyan fogják irányítani a dolgozókat a X. pártkongresszus által kitűzött irányvonal sikeres teljesítésére, azon feladatok teljesítésére, amelyekről a párt központi bizottságának októberi és decemberi ülésén, valamint a kormánynyilatkozatban is szó volt. A párt a rendkívül fontos nemzetközi politikai események jelenlegi időszakában világosan szó' minden polgárhoz: a békeharc megköveteli, hogy mindenki minden erejéből hozzájáruljon az állam további politikai és gazdasági megerősödéséhez. , - Több szenet akarunk felszínre hozni, nagyobb mennyiségű elektromos energiát akarunk termelni, jobb'minőségű ruhákba akarunk öltözni, több cipőt, több rádiókészüléket és más legkülönbözőbb fajtájú árucikket akarunk biztosítani földműveseink és a munkás részére. Valamennyien több húst, több tojást, péksüteményt, baromfit -és más élelmiszert akarunk asztalunkra. Ezért a jövő évben 6.8 Százalékkal akarjuk növelni az ipari termelést. így aztán a földművesek több traktort, kombájnt, műtrágyát és más szükségleti cikket kapnak, hogy ők is több mini; 12 százalékkal fokozhassák a mezőgazdasági termelést. Azok a feladatok, amelyeket pártunk és kormányunk tűzött elénk, most minden üzembeü konkrét formát nyerntk a tervek feldolgozásában, a mezőgazdaságban pedig a mezőgazdasági termelésre vonatkozó 2—3 éves tervel- kidolgozásában. Az állami terv teljesítése — ez minden egyes pártalapszervezet politikai munkájának tartalma. A kommunisták az évzáró gyűléseken elsősorban arról fognak tárgyalni, hogyan fejlesszék a politikai munkát, hogy mindezek a féladatok mindén dolgozó ember szívügyévé váljanak. Ezt kellene minden egyes pártszervezetnek az évzáró taggyűlések előkészítésekor elsősorban szem előtt tartania. Az évzáró taggyűlések eredményei jobbak és konkrétabbak lesznek, ha a pártszervezetek már most megteremtik az összes feltételeket arra, hogy a tervet minden egyes munkahelyen jól és helyesen szétírják. Arról van s.zó, hogy a dolgozóknak meg kell magyarázni a felemelt feladatok értelmét, gondoskodni kell arról, hogy azokat valamennyien jól ismerjék. A pártszervezeteknek tömegpolitikai munkájukat úgy kell irányítaniuk, hogy már az évzáró gyűlés előtt véleményüket nyilváníthassák a tervvel kapcsolatban az összes munkások és technikusok az üzemekben, az összes szövetkezeti tagok és egyénileg gazdálkodó földművesek a falvakon. Akkor az évi gyűlés teljes felelősséggel és áz ügyek tökéletes ismeretével határozhat afelől, hogy a pártszervezetek hogyan fejlesszék a személyes agitációt, hogyan használják ki helyesen az ellenőrzés jogát és hogyan érvényesítsék a párt vezető szerepét, hogy a tervezett feladatok teljesítése a lehető legnagyobb mértékben biztosítva legyen. A kommunisták már az évzáró gyűlések előkészítésében az egyes alapvető kérdésekre összpontosítják figyelmüket. Az életszínvonal további emelkedésének és a haza ereje megszilárdításának előfeltétele a munkatermelékenység növelése. _A termelés tervezett növekedését kilenctized részben a munkatermelékenység emelésével kell elérnünk. Ez teljesíthető feladat, ha kihasználjuk az összes készleteket, megjavítjuk a munkaszervezést és még jobban fejlesztjük a dolgozók kezdeményezését. A dolgozók nagyobb kezdeményezésének lehetőségei megvannak minden egyes munkahelyen, az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. Ezt bizonyítják a falvak és számos üzem példái, ahol a kommunisták támogatják a dolgozók kezdeményezését. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének érdekét szolgálja pl. az, hogy a szövetkezeti tagok és áz eddig egyénileg gazdálkodó földművések érdekében teljes mértékben ki kell használni a gépés traktorállomások összes erejét, fokozni kell a tejhozamot, jobban kel! gazdálkodni a takarmánnyal és hasonlók. A nagymegyeri állami birtokon ^éppen a legmodernebb etetési technika kihasználásával fokozták minden egyes fejőstehénnél 1,08 literre! az átlagos napi tejhozamot és így 6779 literrel adtak több tejet közellátási . célokra, mint ahogyan azt a terv megszabta. Hasonló példák hatalmas sorát hozhatnánk fel. De arról van szó, hogy a pártszervezetek az új feladatok megtárgyalásánál számoljanak a dolgozók kezdeményezésével, hogy rendszeresen foglalkozzanak az emberekkel és kapcsolják be ókét a munkába, hogy "törődjenek a haladó termelési módszerek terjesztésével, hogy figyelemmel kísérjék azokat, akik jó eredményeket értek el a szocialista munkavérseny fejlesztésében. Az évzáró taggyűlés határozatának vissza kell tükröznie azt, hogy a kommunisták hogyan fogták fel ezeket a dolgokat. Világosan vissza kell tükröznie azt, hogy a termelés fokozásáért indított szocialista munkaverseny élén állni, azt jelenti, hogy a versenyt meg kell szervezni és helyesen kell irányítani a fő feladatok teljesítésére. Az évi taggyűlés helyes határozata minden egyes tag és tagjelölt részére konkrét feladatokat jelöl ki a jövő évi feladatok teljesítése céljából. De minden egyes évzáró gyűlésnek egy közös célja van: a tárgyalások egész menetéből közvetlenül ki kell érezni azt, hogy kommunisták gyűléséről van szó, akik mélyen kritikusan és önkritikusan boncolják az eddigi eredményeket és az új feladatokat azért, hogy helyesen szabhassák meg politikai munkájuk további irányát. Ezért fontos, hogy az évzáró taggyűlés mérlegelje, hogy a pártszervezet hogyan neveli a dolgozókat, hogyan gondoskodik tagjainak eszmei fejlődéséről. Természetesen ezt nem úgy kell megvalósítani, hogy az évi jelentésben félsorolják a gyűlések számát és a pártiskolázási év menetét, hanem értékelni kell annak színvonalát és tartalmát is. Minden harc megköveteli, hogy vezetősége, parancsnoksága a tudás magaslatán álljon. Ilyen parancsnokság munkaszakaszán a pártszervezet. Ha a pártszervezet jó munkát akar végezni, akkor törődnie kell a szigorú pártfegyelemmel és azzal, hogy minden egyes párttag jól és felelősségteljesen dolgozzon a közös művön. Ha az évi taggyűléseket ilyen szellemben fogjuk irányítani, akkor nem lesz nehéz a szervezetek élére a legtehetségesebb kommunistákat kiválasztani, akik politikailag és szakismeret szempontjából is a tudás magaslatán állanak és akik a párszervezetet képesek lesznek az egyetlen célhoz. ía zánk felvirágzására, a béke megvédésére '/ezetni. Jelentés a Lengyel Népköztársaság sejmje, a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája és a Csehszlovák Köztársasáo nemzetqvűlése képviselőinek konferenciájáról 1954. december 29-én gyűltek össze konferenciára Prágában a Lengyel Népköztársaság sejmjének, a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának és a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlésének képviselői, hogy manifesztációs módon juttassák kifejezésre nemzeteik akaratát, hogy védeni akarják a békét és nem engedik meg a német militarizmus megújítását, amely veszélyezteti az európai nemzetek biztonságát és függetlenségét. A konferencián részt vettek: Ján Dembowski tanár, Josef Ozga-Michalski vicemarsall, Osta Dluski képviselő, Edmund Osmanczyk képviselő, Oskar Langer képviselő, Konstanty Lubienski képviselő, Július Malewski képviselő, Maria Iskra képviselőnő, a Lengyel Népköztársaság sejmjének képviselői: Johannes Dieckman, a népi kamara elnöke, Ernest Goldenbaum alelnök, Gerald Gotting alelnök, Grete Groh-Kumerlöw alelnök, Wilhelmine Schirmer-Pröscher alelnök es Wilhelm Koenen képviselő, a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának képviseletében; Zdenek Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke, Jozef Való, a nemzetgyűlés alelnöke, dr. Dionysius Polansky alelnök, Antonín Fiala alelnök, Andrej ?AAk alelnök, a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlésének képviseletében. A három szomszédos, barátságban élő országok parlamentjeinek összegyűlt képviselői megtárgyalták a jelenlegi helyzetet és elhatározták, hogy a következő felhívást intézik a Francia Köztársaság nemzetgyűléséhez: „A Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Köztársaság parlamentjeinek Prágában összegyűlt képviselői, mely országokat közvetlenül veszélyezteti a nyugatnémetországi német militarizmus megújítása, nagy aggodalommal i fordulnak ebben a komoly pillanatban a Francia Köztársaság nemzetgyűléséhez, hogy még egyszer felhívják a figyelmét NyugatNémetország . újrafelfegyverzésének következményeire, amely veszélyezteti a békét és az összes európai nemzetek biztonságát. A Francia Köztársaság nemzetgyűlésére hárul ebben a pillanatban a történelmi felelősség. Európa és a világ további sorsáért. Jelentős mértékben döntésétől függ, hogy Európa és az egész világ a béke útján, a nemzetközi problémáknak kölcsönös egyezmények alapján való megoldásának útján. íog-e haladni, vagy rákényszerítik-e ä fegyverkezés káros versenyét és Európának ellenséges tömbökre való felosztását, ami a múltban mindig háborúhoz vezetett. E pillanat történelmi komolyságának tudatában a Francia Köztársaság nemzetgyűléséhez fcirdulunk, hogy utasítsa el a párizsi egyezmények ratifikálását és Nyugat-Németország újrafelfegyverzését és hogy ezzel meghagyja a német kérdés békés megoldásához vezető szabad utat, a tárgyalásikhoz vezető utat az összes érdekelt országok részvételével. Nemzeteink nevében biztosítjuk a nagy francia nemzetet mély szimpátiánkról és aktív szolidaritásunkról a békéért és Európa biztonságáért folytatott harcában, biztosítjuk őt arról, hogy hiszünk benne, hogy Franciaország mint nagyhatalom a béke szolgálatában teljesíti szerepét. Tudjuk, hogy Franciaország mindig nagyvonalúan járt el, amikor a nemzetek szabadságát és függetlenségét védte. ígérjük, hogy a , békéért és Európa biztonságáért folytatott harcban hűségesen a francia nemzet oldalán fogunk állni. Ha a nemzetgyűlés elutasítja a német militarizmus megújítását célzó javaslatokat, ez nem fogja jelenteni Franciaország elszigetelését, ahogy azt a békemozgalom ellenségei állítják. Ellenkezőleg, Franciáországot az összes európai nemzetek mély szeretete és megbecsülése ves.zi körül, amelyek jól emlékeznek a német militarizmus által nemrégen okozott pusztításokra, és szenvedésekfér'~ JNyUgát-Németország újrafelfegyverzése visszautasítása esetén Franciaország országaink és az összes európai nemzetek teljes szolidaritására számíthat." A Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és,) a Csehszlovák Köztársaság parlamentjei képviselőinek konferenciáját folytatják. Ján Dembowski, Johannes Dieckmann, Zdenék Fierlinger. Gyermekeink boldog jövőjéért dolgozunk A bratislavai Vistra-kolónia 1218 számú házának első emeletén lakik Gogora József. Ezt ebben a városnegyedben még a nem iskolaköteles, de beszélni tudó gyerekek is tudják. Ö a Béke-üzem egyik legtörekvőbb villanyszerelője. Ezt_ tudják munkatársai, de nem tudhatják azok a parkban játszó eleven, életnek= örvendő, gondosan és jól öltözött kis gyerekek. És kérdésünkre mégis majdnem kórusban hangzott a felelet, hogy az utca másik végén lakik. Az egyik fiú, aki alig lehetett 5 éves, felajánlotta, hogy elvezet bennünket oda. Amint egymás mellett lépkedünk, megkérdeztem, talán barátkoznak Gogora bácsi gyerekeivel, hogy olyan jól tudják, merre lakik. Erre csak annyit mondott a kis fiú: nincs nekik hozzánk való fiuk, vagy lányuk, csak egy kisbabájuk. Csengeflásünkre háziasan, de csinosan, ízlésesen öltözött, kerekarcú, feketeszemű szép fiatal asszony nyitotta ki az ajtót. Valószínűleg sejtette, hogy kit keresünk, mert azzal fogadott, hogy férje még nem jött haza a munkából. Azzal biztatott, hogy nemsokára hazajön. Beszéd közben tudtuk meg, hogy Matild fiatalasszony több, mint három évig nevelőnő volt az üzemi bölcsődében, késóbb az óvodában és ezért ismeri őt minden unya és gyerek. Valamivel több, mipt egy évp annak, hogy várandós lett és akkor az üzemvezetőség gondoskodott könnyebb munkabeosztásról részére Most már alig várja, hogy a kis Évácska megerősödjék s megint dolgozni mehessen. Hiszen mindaz, aminek úgy örvend, munkájuk gyümölcse, A kétszoba konyhás, fürdőszobás, központifűtéses üzemi lakást is odaadó szorgos munkájukkal érdemelték ki. Boldogan mutatja Matild asszony kaukázusi diófa furniros hálószoba bútorát, gyönyörű elefántcsontszínűre mázolt konyhaberendezését. Végül bevezetett az ebédlőbe, ahol kényelmes fotelekben foglaltunk helyet. Az asztal körül párnázott székek, az egyik falnáLszéjjelhúzható gaucs, rajta epedapárnák, a legszebb bútorszövettel áthúzva, a széles szép nagy ablakot csinos függöny díszíti, a falakon ízléses képek, egy sarokban gramofonos rádió, a parkettet pedig vastag szőnyeg fedi. Öröm Sugárzott Gogoráné arcáról, amikor mindazt, amit alig négy év alatt szereztek, megmutogatja. — Tehát érdemes dolgozni, mondja Matild. — De ez nem minden, folytatja. Férjem szülőfalujában háromszoba konyhás családi házat építünk, hogy 73 éves apósommal együtt lakhassunk, aki sokat szenvedett, harcolt, munkanélküli volt. Külföldre kellett mennie dolgozni, hogy családjának biztosítsa a mindennapi kenyeret. A múltról, gyerekkoráról Matild asszony valahogy nem akar beszélni és amikor felteszünk néhány kérdést, könnyes szemmel mondja, hogy kilenctagú családból származik, apja favágó volt. Nehéz munkát végzett, de fizetése bizony kevés volt arra, hogy biztosítsa a gyerekeknek a legszükségesebbet. Az édesanyja nagyságos asszonyokhoz járt mosni éjjel, hogy reggel, amikor a gyerekek felébrednek, már köztük lehessen. Matild alig volt 14 éves, már el kellett hagynia otthonát és a Főrév melletti Farkastorokon Michera volt földbirtokosnál dolgozott mezőgazdasági munkásként. Gogoráné még csak álmodni sem merte volna, hogy egyszer ilyert megbecsülésben részesüljön a munkás, mint most. Amint beszélgettünk, a szomszéd szobából gyereksírásra lettünk figyelmesek. Évácska felébredt. De amint Matild karjára vette, minden rendben volt és folytathattuk beszélgetésünket. A boldog anya a csöppséggel az ölében másra terelte a szót. Gyermeke jövőjéről, boldogságáról, a békéről beszélt. Apósa szavaiból ismeri a francia népet és bízik benne, hogy kitart a békéért folytatott harcban. Hiszen az ő gyermekeik a mi gyermekeink, az egész világ gyerekeinek boldogságáról van szó. Érdemes ezért harcolni, dolgozni. Beszélgettünk s nem is vettük észre, hogy az órák telnek és Gogora elvtárs még mindig nem jött haza. Biztosan gyűlésen van, — mondja a fiatalasszony, — sokat beszélnek most az üzemben a jövő évi terv szétírásáról, hogy egy dolgozó munkájában 'se legyen fennakadás és hogy a Béke-üzem teljesíthesse jövő évi tervét. Ez Matild asszonynak is szívügye. Erdösi Ede