Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-23 / 310. szám, csütörtök

1954. december 19. j

snso , . * Gyozfimes MrcoK nyomán rOan mit megvédenünk Jól felkészülnek a jövő évi feladatok teljesítésére Teljesítették az évi tervet A felsőszeli Trepáren üzem dolgozói december első napjaiban teljesítették egész évi tervüket. Az üzemben szorgalmas munkával az év első hónapjától kezdve egyenletesen túlteljesítették havi feladataikat a dolgozók. A terv túlteljesítésében nagy segítséget nyújtott a szocialista munkaverseny, amelybe az üzem dolgozóinak nagy része bekapcsolódott. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára tett felajánlásokat minden dolgozó becsülettel megvalósította. Az év folyamán számos kiváló sikert arattak a felsőszeli dolgozók. A harmadik negyedévben, mint a vállalat legjobb üzeme elnyerték a vállalati versenyzászlót. A minőség javításában szintén eredményes munkát végeztek. A termelés mennyiségét az elmúlt évhez viszonyítva 45 százalékkal emelték, a munka termelékenységét pedig 60 százalékkal. A siker az összes dolgozók jó munkájának, becsületes igyekezetének eredménye. Különösen kitűnt példás munkájával Táncos Jenő tilós, aki havi- tervét 140 százalékra teljesíti a jó minőség betartásával. Becsületes munkájáért a „könnyűipar legjobb dolgozója" kitüntetést kapta. Szép eredményeket értek el Lovas lenő, Antal István, a kendertörésnél Dobosy József csoportja, az osztályozásnál Pánya József 'csoportja. Dicséretet érdemelnek az áztató csoport tagjai is, akik egész évi tervüket már szeptember végén teljesítették és így nagyban elősegítették az üzem tervének sikeres túlteljesítését. A múlt hét utolsó napjának délelőttjén zsúfolásig megtelt emberekkei a tornaijai kultúrház nagyterme. A széksorokban kékruhás munkások, szövetkezeti tagok, egyénileg gazdálkodók, tisztviselők, tanítók, diákok ültek. Férfiak, nők, fiatalok, öregek. A. járás legmesszebb eső helyéről is eljöttek a kiküldöttek falujuk, üzemük, a szövetkezet képviseletében a járási békemamfesztációra, hogy ezrek nevében, ezrek akaratét tolmácsolva adják tudtul a világnak: a leghatározottabban tiltakozunk NyugatNémetország újrafelfegyverzése ellen, nem engedjük, hogy új világháború tűzvészét zúdítsák a világra a nyugati imperialisták. Az elnöki asztalnál egyszerű emberek ülnek. A békevédők járási bizottságának tagjai. Munkás, paraszt, tanár, pap, anya, feleség, katona van közöttük. A beszámoló nem szónoki beszéd. Egyszerű szavakkal tárja fel az előadó az egybegyűltek előtt azt a veszélyt, ami dolgos, békés életünket, otthonainkat és az egész világ békéjét fenyegetné, ha az új háború szítói megvalósítanék bűnös szándékukat, feltámasztanák a Wehrmachtot, az elmúlt világháború legelvetemültebb tömeggyilkosainak vezetésével, akiknek lelkén ártatlanok millióinak kiontott vére szárad. A teremben lévők mély Csendben hallgatják a beszédet. Belsejükben értelmet, alakot nyer az elhangzott szó . .. Amikor az előadó összehajtogatja jegyzeteit és visszaül helyére, egymásután lendülnek magasba a kezek. Mindenki hozzá akar szólhi, hallatni akarja hangját, ki akarja nyilvánítani véleményét, hisz az ügy, amiért egybegyűltek, minden ember legszemélyesebb ügye, a béke ügye, hazánk biztonságának, népünk boldog életének, biztonsága biztosításának ügye. — A tornaijai téglagyár dolgozói szilárdan állnak a moszkvai konferencia határozata mellett. Ellene vayyunk Nyugat-Németország újrafelfegyverzésének — jelenti ki acélosan Sipos elvtárs, a téglagyár kiváló dolgozója. — Munkánkkal harcolunk a békéért és hazánk erejének fokozásáért, de ha kell, fegyverrel is megvédjük otthonainkat. — Ifjúságunk békében akar élni, békében akarja építeni boldog jövőjét és ezért soha nem engedjük, hogy a háza drága földjére vérengző ellenség lépjen — mondja a tizenegyéves iskola CsISz-szervezetének kiküldötte. — Siroky elvtárs beszéde hazánk minden dolgozójának akaratát fejezte ki; — hangoztatta Gérec elvtárs téglagyári dolgozó — jó munkával, de ha kell, fegyverrel védjük meg hazánkat, mert ez az ország a miénk, a dolgozók hazája. Minden szót, minden felszólalást áthat a hazaszeretet, legyőzhetetlen erőnk tudata és a gyűlölet az új világégés élesztgetői ellen. — Ha fegyverrel támadnának meg bennünket, van erőnk visszaverni minden gaz támadást. A szocializmus tábora legyőzhetetlen, mert ezekben az országokban a nép tudja, hogy van mit megvédenie — önti szavakba tvanics tanító a konferencia és az egész járás dolgozóinak érzéseit. — A mi hadseregünk, a nép erős hadserege, amely szilárdan áll a béke őrhelyén, mindenkor kész szembeszállni a támadóval és megsemmisíteni azt. A katonák a nép építő munkáját védik a dolgozók boldog élete felett őrködnek _ mondja felszólalásában az elnöki asztalnál ülő katonatiszt. A tornaijai járás dolgozói békét akarnak Tudják, hogy a békéért harcolni kell Tudják, hogy a világon még mindic vannak olyan erők, amelyek irigylil a felszabadulás óta elért hatalmas sikereinket, dolgozó népünk egyre szépülő életét és mindenáron meg sze retnék gátolni építőmunkánkat. Tud ják, hogy ezek az erők, amelyek nen tanultak a múlt tapasztalataiból, telhetetlen pénzvágyukban nem riadna! vissza új gyilkos háború előidézésétől sem, sőt minden erővel annak kirobbantásán mesterkednek. A járá dolgozói azonban szembeszállnak ve lük, Tettekkel, jó munkával harcol- a nak minden munkahelyen hazánk ere- ti jének további fokozásáért. Az em- tc berek tudatában még élénken élnek rr az elmúlt háború borzalmai. Nem e akarnak új háborút, de készek arra, hogy elvegyék a támadó kedvét min- n den gaz kísérlettől. Ez a harcos el- a szántság teszi ékesszólóvá Szókénét, je ezt az egyszerű gömörpanyiti paraszt- ft asszonyt, anyát és a többi asszonyt, g Ezért dolgoznak a nagyobb hektárho- Iá zamokért, a földeken, a terv túltelje- t sítéséért az üzemek dolgozói. „Van le mit megvédenünk, vari miért harcol- f nunk." Ezek a szavak egyúttal klfe- n jezik azt a hatalmas fejlődést is, s amin a felszabadulás óta a tornaijai g járás keresztülment. Kifejezik a dol- s gozók megelégedett életét, a biztos n jövő tudatát. „Félre a háborús szer- s ződésekkel, félre Nyugat-Németország s újrafelfegyVerzésével" — hangzik a konferencia határozatában a járás né- a pének szava. Azt akarjuk, hogy sza- I vunkat minden ember meghallja at t egész világon r A város, a járáfe lakosai ezekben a p napokban 1 ünneplik a felszabadulás 1 10. évfordulóját Tíz éve lépett az első szovjet katona á dolgozó nép szabadságát hozó fegyverével a járás területére. A város mellett a Sajó folyó akkor is ilyen dUZzádtán hömpölygött medrében, mint most. De a körhyék nem volt ilyen békés, a túlsó partott a téglagyár magasbanyülö kéménye nfetn eregette a füstöt. A város utcái kihaltak voltak. Égő házak füstje, halálthozó golyók süvítése, a becsapódások mennydörgő robbanása töltötte be a levegőt. A harc pillanatnyi szüneteiben pedig dermedt némaság ülte meg a környéket, Az emberek a pincékbe bújva, az ölomlassúsagg.al múló perceket számlálva várták a vihar elvonulását. Az egyszerű emberek körében ma már szinte legendássá vált ezeknek a napoknak története és a rettenthetetlen szovjet harcosok alakjai. Hány szorongó szív dobbant meg az örömtől, amikor felhangzott az első kiáltás az ablakok alatt: „Itt vannak a szovjet katonák". Egyesek talán csak a harcok elültének, a visszavonuló fasiszta hordák tűrhetetlen fosztogaI tása és az emberek elhurcolása végeszakadásának örültek. De a dolgozó emberek ezrei törhetetlen bizakodással várták a szabadság katonáit. Tudták, hogy az ő megjelenésük jeienti a dolgozó nép hajnalának hasadasát. A szeretet hangján emlékeznek meg az emberek a szovjet katonákról. A visszaemlékezés a Szovjet Hadsereg óriási erejére, a népek szabadságáért küzdő katonák rettenthetetlenségére a biztonság tudatát, a szocializmus táborának legyözhétetlenségébe vetett hitet adják meg mindenkinek. A Sajó innenső partján lévő malom már a felszabadulás első napjaiban megindult. Az emberek szívesen mentek dolgozni. Az új élet megindulásának első lépését látták munkájukban. A fasiszták által felhalmozort búzát, amit azok a nagy sietségben nem tudtak elszállítani, lisztté őrölték a lakosságnak, meg a felszabadító hadsereg katonáinak. Proksz Barna is azok között volt, akik mindjárt megkezdték a munkát a malomban. Mint magyar katonaszökevény, sok társával együtt előzőleg már hónapokig bujkált földalatti vermekben a németek és a nyilasok elöl. Boldog ő is, hogy végre emberi életet kezdhet. — A szovjet katonákat az emberszeretet, a forró hazafiság és az embertelen ellenség, a fasizmus gyűlölete tette legyőzhetetlenné -— mondja. A szovjet katonákat áthatotta a győzelem tudata, a hadseregük, fegyverzetük legyőzhetetlénségébe vetett hit. Ezzel kapcsolatban elmond égy történetet: — Búzát szállítottunk a malomba a raktárból. A Sajó túlsó partján a hegyekben erős német .állások voltak. A németek bíztak a terepben, azt hitték, hogy ott hosszú hónapoks ra feltartóztathatják a diadalmasan előretörő szovjet hadsereget. Amikor németek észrevettek bennünket, izélni kezdtek ránk. Egy szovjet kana szikrázó szemmel fenyegette eg öklével az ellenséget. „Holnap takarodtok innét bitang fasiszták" mondta dühösen. Másnap hajnalban, intha össze akart volna dőlni a világ, egész vonalon megszólaltak a szovt tüzérség ágyúi. A kassai töltés »lói pedig az ellenség előtt a rettestt „katyusák" kezdték ontani halthozó lövedékeiket. Szinte láng;ngerbe borult az egész vidék az elnséges állások felett. Pár óra le3rgása alatt áttörték a szovjet katoák a német vonalakat és olyan meszzire űzték maguk előtt az ellenséet, hogy a város lakosai többé ágyúzót nem hallottak. A szovjet katona lár előző nap tudta, hogy támadáuknak a legkétségbeesettebb erófezítéssel sem állhat ellen az ellenség. Sokan ismerték a városban Ivánt, tizenkilencéves szibériai felderítöt. smerték és a szívükbe zárták haalmas alakját, melegtekintetü arcát, tettenthetetlen volt a harcban. Naonta messze behatolt az ellenség álásai mögé, kikémlelve terveiket, szánékaikat. Sokszor egyedül jött haza a ova, ilyenkor azt hitték elesett. De em, Iván mindig megjelent, néha vées sebekkel, a testén, de arcén az lmaradhatatlan jókedvű mosollyal. )ehogy esik ő el. Neki Berlinbe kell nenni. Amilyen bátor volt a harcban, iyan jószívű is volt a lakossághoz. Ugyszer meglátta, hogy egy idős aszzony kabát nélkül dolgozott a ház {örül. Iván levetette meleg hímzett jekBcsét, ámít még hazulról hozott Az asszonynak adta. „Megfázol mana, kabát nélkül. Vedd fel a beke;set. ez jó meleg" — mondotté. Sok hasonló történetet liall az ember a szovjet hősökről. Vlurtin István, a téglagyár kiváló dolgozójának felesége szívből jövő szavakkal mondja rájuk emlékezve: „Az sten áldja meg őket'

1. Murtin István a felszabadulás idején katoha volt. Felesége két kis gyermekével egyedül maradt. A harcok közepette menekült át más községben lakó anyjához. Télvíz idején lóban, fagyban arra haladó szovjet <atohák Vették szekérre, hidegtől reszkető átfagyott gyermekeivel együtt. A szovjet katonák ölükben melengették a gyerekeket és vigyázva vitték át eket a megáradt Sajó folyón édesanyja házához. A felszabadulás előtt szűkös cselédkenyéren tengődő Murtin-család most boldog életet él. A két gyerekhez megjött a harmadik is, a várvavárt kislány, A nagyobbik fiú végzett szakmunkás, a kisebbik középiskolába jár. — A szovjet katonák áldozata nélkül aligha végezhetne a fiam középiskolát, nem valósíthatná meg szándékát, a mérnöki diploma megszerzését, — mondja az asszony. A Murtin-csaiádhoz hasonlóan sokezer ember élete Változott meg a felSzabadulás óta a városban. A nyomort felváltotta a biztos kenyér. A falvakban közös gazdálkodásra szövetkeztek a dolgozó parasztok. Szkároson, Gömörben, Méhiben, Becskén, Visnyón, Gömörhorkán és még sok faluban virágzó szövetkezetek mutatják áz Utat a szocialista mezőgazdaság felé. Évtizedeken át nem épült azelőtt annyi új ház, mint az utolsó egy-két év folyamán. Az üzemek termelése megsokszorozódott a felszabadulás óta. Oj iskolák, kultúrházak létesültek, kétszáz mezőgazdasági épületet építettek fel az elmúlt években. A járási székhelyen négy hektáron épü az új sportpálya, nyolc községbe vezető utat építettek mezei útból töltéssé, több mint 800 lakást építettek újra. A vásárlóerő növekedésérő meggyőzően beszélnek a zsúfolt üzletek. Az öregeknek, a rokkantaknak sem kell szegénykonyhára járniok mint a felszabadulás előtt. Államunk gondoskodik róluk is, nyugdíjat biztosít számukra. Ezt az egyre szépülő, egyre gazdagabb dolgos életet védik a tornaija járás dolgozói akkor, amikor a békéért szállnak síkra, a mezőkön a nagyobb terméshozamért, az üzemekben a terv túlteljesítéséért vívót harccal. Gál László Az apátfalusi Polana textilüzem dolgozói már az elmúlt évek során jó hírnévre tettek szert az egész országban a forgóeszközök forgási sebességének meggyorsításával és a normán felüli anyagkészletek felszámolásával. Az üzem élenjáró dolgozói mindig nagy gondot fordítottak a munkahely megszervezésére is, mert a berendezés helyes elrendezése és a tisztaság javítja a munkakörülményeket, elősegíti a gépek jobb kihasználását, a termelékenység növelését. Ha a munkásnak minden kezeügyében van, nem kell hiábavaló mellékműveletekre fecsérelnie idejét. A rend megakadályozza a géptörést és a baleseteket. Csakis az ilyen körültekintő munkaszervezés hozhatta eredményül azt, hogy november 19-én ebben az évben már harmadszor lettek a könnyűipari minisztérium vörös zászlajának tulajdonosai. Ugyanazon a napon kaptak mint kiváló minőséget gyártó vállalat „elismerő okiratot", melyet kiváló minőségű gyártmányaikkal a gyapjúfeldolgozó üzemek között legjobban ők érdemeltek ki. — Keményen kell harcolni annak a vállalatnak, amely a vörös zászlót el akarja vitatni tőlünk — mondja Uhrin Béla elvtárs, a harmadik negyedévi munkaverseny győztese, az üzem egyik legjobb munkása, aki három nemezelő gépen dolgozik. Azonkívül még 10 gép munkáját figyeli, és irányítja a gépek kezelőinek munkáját. Uhrin elvtárs termelési tervét átlag 135 százalékra és a minőségi tervet 103%ra teljesíti. Altiig az üzem dolgozói az ez évi terv határidő előtti befejezésén munkálkodnak, az üZehl vezetősége leg: főbb feladatának tekinti az 1955-ös ' évre szóló állami terv irányszámai alapján aZ üzem technikai, ipari és pénzügyi tervének kidolgozását. Felső Imre elvtárssal a vállalat igazgatójával élén kilenctagú bizottság alakult,'"melynek tagjai külön megbízatásokat kaptak, hogy a hatáskörükhöz tartozó üzemrészlegeken a dolgoz zók legszélesebb részvételével műhelyértekezleteken felülvizsgálják a - terv általános mutatóit, hogy a dolgos zók részt vehessenek az üzemrészek - tervének kidolgozásában, meghatároz- zák az egyes tervfeladatok teljesítésért nek határidejét és egyben azokat a t feltételeket is, amelyekkel biztosítják a feladatok teljesítését. i] n A terv teljesítését és túlteljesítését emberek oldják meg és ezért a részletterv kidolgozásnál az élenjáró munkásokhoz, mérnökökhöz és technikusokhoz igazodnak, akik jelentős, kiej melkedö sikereket értek el a gépesítés és gépek kihasználása terén, és ezzé biztosították a terv teljesítését. Ezet egyike Hustina Pál elvtárs, az üzen legfiatalabb mestere, aki azt tartja hogy szocialista hazánkban nem elég ha az ember csak jó munkás, hanem . a termelő munkát aktív, újító tevékenységgel kell egybekapcsolni. Hustina elvtárs mint a lakatosműhely mestere kollektívájával nagy gondot fordít a gépék gyors és jő megjavítá ,

t sára, hogy ezzel kissebb legyen a gépek veszteglési ideje és minél jobbat k kihasználhassák a berendezést. A gé pek karbantartásán kívül Hustin n elvtárs ^ tevékenysége arra irányul _' hogy újabb gépek segítségével mega

t könnyítse a dolgozók munkáját és nö velje a termelékenységet. A legneyj hezebb munka az üzemben a vagonbó civaló szénkirakás volt eddig és bizony mikor a kilapátolás gépesítéséről kezdett beszélni, egyesek mosolyogva hallgatták fejtegetéseit, mert lehetetlennek látták ebben az esetben az ember karjának géppel való helyettesítését. Ez azonban nem vette el kedvét, s még szabad idejében is terv*; megvalósításán dolgozott. Hustina Pál újító javaslatát valóra váltották. Amíg a múltban egy 20 tonnás vagont négy ember fáradságos munkával két óra alatt űri tett ki, ma két ember könnyűszerrel, félóra alatt végzi el ezt a munkát a villanymotorral hajtott gépezet segítségével. Az újító javaslattal a vasútnak is segítségére van, mert egy és fél órával rövidítette minden vagon veszteglési idejét. A vállalat részlettervének összeállítása alkalmával a munkások, mérnökök és technikusok széles tömegei aktívan vesznek részt a vállalat technikai és szervezési munkájának megjavítására vonatkozó intézkedések kidolgozásában. Az újítók és ésszerűsítők, az. élmunkások számtalan javaslattal segítik elő a munka tökéletesítését. E javaslatoknak a tervbe való beépítése megalapozza a terv haladó mutatóit és lehetővé teszi az üzem rejtett tartalékainak feltárását. A műhelyi értekezletek nagyszerű megnyilvánulásai a munkásság új viszonyának a termelési eszközökhöz. Ezeken a munkások valóban olyan alapos gonddal beszélik meg az üzem problémáit, ahogyah arra csak annak valóságos gazdái képesek. A részléttervek magukban foglalják a Vállalat szükségleteinek mérlegét is. A vállalaton belül az anyagokra, nyersanyagokra, fűtőanyagokra, s a műhelyek teljesítőképességére Vonatkozó mérlegeket a meglévő felszerelés és üzembehelyezendő berendezés figyelembevételével, a káderfekre pedig a káderképzési feladatok szem előtt tartásával dolgozzák ki. Ezekben a mérle1 gekben a meglévő érőforrásokat összehasonlítják a terv. által meghatározott szükségletekkel és ezáltal megelőzik az esetleges aránytalanságokat az üzemben és megteremtik a tervfeladatok sikeres teljesítésének előfeltételeit. A technikai,* ipari és pénzügyi terv előkészítő bizottsága rendszeresen ülésezik és értékeli az egyes tagok munkáját. A legszebb eredmények eddig az önköltség csökkentése terén mutatkoznak. Az anyag normájának megszilárdításával a következő évben előreláthatólag 65 ezer koronát, segédanyagokon 24 ezer koronát, alkatré^ szeken tízezer kotonát és különféle pénzkiadások csökkentésével 406 ezer koronát fognak megtakarítani. Az önköltségi terv, a vállalati részletterv egyik legfontosabb része, megmutatja az üzem munkájának minőségét, mivel az önköltségben a vállalat termelő és gazdasági tevékenységének eredményei tükröződnek vissza. Az önköltség csökkentése megköveteli a kapacitás, az ariyagi és energia források jobb kihasználását, valamint a munkatermelékenység enfielését. A Pol'ana textilüzem dolgozói a techpromfinterv legrészletesebb kidol~ gozásával készülnek a következő évi terv győzedelmes teljesítésére, hogy szorgalmas munkájukkal hozzájáruljanak a dolgozók életszínvonala emeléséhez és a béke megszilárdításához. 1 Erdősi Ede.