Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-23 / 310. szám, csütörtök

I A nemzetek Nyugat-Németország remilitarizálta ellen! • • • — Franciaországnak a íémet militarizmus elleni harcában természetes szövetségese a Szovjetunió A francia nemzetgyűlés a párizsi egyezmények ratifikálásáról nyújtanak Franciaország számáA francia nemzetgyűlés december 21-í délelőtti ülése Liautey képviselőnek, a pénzügyi bizottság előadójának beszédével kezdődött. Amint ismeretes, a pénzügyi bizottság elvetette a párizsi egyezmények ratifikálására vonatkozó javaslatot. Liautey kijelentette, hogy - NyugatNémetország gyors felfegyverzése Európát az őrült fegyverkezés útjára kergeti és nagyon komoly veszélyt jelent. A pénzügyi bizottság nem hagyhatja figyelmen kívül azokat a veszélyes következményeket, amelyek az ügynevezett „európai fegyvertárjaság" tevékenységéből háramlanak majd a francia üzemekre. Liautey azt mondotta, hogy a pénzügyi oizottság Billott tábornoknak a Nyugat-Németország felfegyverzésére és az Atlanti szövetségbe való bevonására vonatkozó jelentése ellen foglal állást. Liautey azt javasolta, hogy a Saarkérdés vitáját halasszák el mindaddig, amíg Franciaország és Nyugat-Németország között nem intéződik el a Saar-vidék vitás ügye. • Az ipari bizottság nevében, amely a párizsi egyezmények ratifikálása mellett foglalt állást, Lapie szocialista képviselő beszélt. Kifejtette azt áz álláspontját, hogy szükséges a „kompromisszumhoz" ragaszkodni és arról biztosította a parlamentet, hogy állítólag a párizsi egyezmények ilyen kompromisszumot jelentenek. Beszédének nagy részét a párizsi egyezmények alapján létesítendő „európai fegyvertársaságnak" szentelte. Lapie a párizsi egyezmények ratifikálásának szükségességét azon állításával igyekezett indokolni, hogy állítólag űj utat nyitnak meg Európa egyesítéséhez, megkönnyítik a francia-német „kibékülést" és szükséges „kezességet' ra. Devinat, „szociális köztársasági" képviselő a tengerentúli területek bizottsága nevében a párizsi egyezmények ratifikálása mellett szólalt fel. Azt állította, hogy eltérően az „európai védelmi közösség" javaslatától, a párizsi egyezmények a francia tengerentúli gyarmatokat és a francia hadsereg egységét nem veszélyeztetik. Az ülés utolsó szónoka Chupin, az ipari bizottság előadója volt. Főként a Saar-vidéki problémával foglalkozott. A továbbiakban azt állította, hogy az ú. n. „európai közösség" hozzájárul a francia-német vetélkedés megszüntetéséhez. Parlamenti körökben úgy hírlik, hogy a párizsi egyezményekről szóló általános vitában már 40 szónok kért szót. A 40 szólásra jelentkezett képviselő közül elsőnek Aumeran független köztársasági képviselő emelkedett szólásra. Aumeran tábornok még augusztusban az „európai védelmi közösség" kérdésének tárgyalásakor javaslatot adott be e kérdés megvitatásának bizonytalan időre való elhalasztására. Aumeran teljes határozottsággal elitélte a párizsi egyezményeket. A párizsi egyezmények nem a francia, de Dulles politikájának következményei — mondotta Aumeran. Aumeran tábornok után december 21-én az esti órákban Lebon szociális köztársasági képviselő folytatta a vitát a francia nemzetgyűlésben. A párizsi egyezmények feletti nyugtalanságnak adott kifejezést. Az egyezmények veszélye nézete szerint abban rejlik, hogy elsősorban Németországot felfegyverzik, másodsorban tárgyalást határoznak el „olyan állam részével, amelynek határait mindeddig nem állapították meg pontosan." Lebon hangsúlyozta, hogy Franciaországnak a német militarizmus veszélye elleni harcában természetes szövetségese a Szovjetunió. Jacques Bardoux, aki egyike a legöregebb francia képviselőknek, hangsúlyozta, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása őrült fegyverkezéshez és a hidegháború erősítéséhez vezet. Jacques Soustelle, szocialista köztársasági képviselő beszédéből is Franciaország sorsa iránti aggodalom csendült ki. Azt mondotta, ha létrejön „a nyugateurópai unió", ez kizárólag az amerikai katonai klikk politikájára fog támaszkodni. Soustelle azután Nyugat-Németország felfegyverzésének kérdésével foglalkozott és kijelentette, hogy Franciaország nem lesz abban a helyzetben, hogy felhasználhassa vétójogát e fegyverkezés korlátozására és ellenőrzésére. Németország felfegyverzése támadó jellegű, mert a bonni Németországnak területi igényei vannak. Soustelle figyelmeztette a képviselőket arra, hogy a szovjet kormánynak a francia kormányhoz december 16-án intézett jegyzéke „komoly intést" jelent. A párizsi egyezmények ratifikálásának következményéi feletti nyugtalanság volt észlelhető Legaret (UDSR) és Noel szocialista köztársasági képviselő beszédébén, ámbár Légárét a párizsi egyezményeket csak az „európai védelmi közösség" hívei álláspontja szempontjából kritizálta. Noel a német kérdés elintézésére a Szovjetunióval való tárgyalást javasolta. Ezután az ülést mégszakították. Az NDK népi kamarájának felhívása a francia nemzetgyűlés képviselőihez Az ADN sajtóiroda közlésé szériht á Német Demokratikus Köztársaság hépi kamarájának elnöksége le trócquernek, a Francia Köztársaság nemzetgyűlési elnökének levelei küldött, amelyben félhívja a nemzetgyűlés tagjait, hogy a párizsi egyezmények ratifikálását ütasítsák vissza. A levél szerint a párizsi egyezmények útját nagy veszélyek övezik. A levél leleplezi azokat a propagandista állításokat, hogy a német militarizmus támadó szándékai meggátolhatok olyan katonai szervezetek segítségével, mint amilyenek az északatlanti szövetség és a hyügateurópai unió. Az NDK népi kamarájának elnöksége hangsúlyozza, hógy a német militarizmus különösen veszélyes Franciaországra, amely 70 év leforgása alatt már három ízben saját szomorú tapasztalataiból ismerte meg a porosz-német militarizmus borzalmait. A népi kamara elnöksége sajnálkozásának ad kifejezést afelett, hogy a Szovjetunió összeurópai kollektív biztonság rendszerének létesítésére vonatkozó javaslatát a francia kormány nerti támogatta, holott ez az út adja még Európa békés fejlődésének legjobb lehetőségeit. E rendszer az összeurópai nemzetek biztonságát biztosíthatná, ami a francia és német nép közötti baráti kapcsolatok fejlesztésére nagy jelentőséggel bírna. Mind a francia, mind a német népnek elsőrangú érdeke 8 béke. A német kérdés békés elintézésének és Németország mindkét részének közeledése érdekében a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája és kormánya ismételten felajánlották Nyugat-Németország kormányának és parlamentjének, hogy Kelet- és Nyugat-Németország rendőrsége számára és elhelyezésére vonatkozólag tárgyalásokat indítsanak meg. Az NDK miniszterelnöke ezt a javaslatot a moszkvai konferencián újból előterjesztette. Az NDK miniszterelnöke a népi kamara december 8-i ülésén bejelentette, hogy a német militarizmus felélesztésének esetén a Német Demokratikus Köztársaság kénytelen lesz a munkások és földművesek vívmányainak védelmére fegyveres nemzeti erőkét alakítani. Aki visszautasítja a tárgyalások meg-* indítására irányuló 'összes javaslatokat és Nyugat-Németországban felfegyverzi a revansistákat az európai nemzetek érdekeinek ellenére, természetesen kell, hogy számoljon azzal, hógy a békeszerető államok megteszik a béke védelmére szükséges intézkedéseket. A levél magában foglalja áz európai államok európai béke és biztonság biztosítására irányuló mofekvai konferenciádnak deklarációjában foglalt nyilatkozatot. A levél befejező részében az NDK népi kamarájának elnöksége határozottan félhívja a francia nemzetgyűlés képviselőit, hogy a londoni és a párizsi egyezményeket ne hagyják jóvá és olyan határozatot hozzanak, amely megfelel az európai népek érdekeinek, akik békét akarnak és olyan határozatot, ámely lehetővé tenné a német kérdés békés megoldását és hozzájárulna az európai kölcsönös megértés, béke és biztonság légkörének megteremtéséhez. Magy-Britanniának soha sem lett volna szabad Mémetország felfegyverzésébe belemennie Brit sajtóvisszhangok a szovjet kormány december 20-i jegyzékére A szovjet kormány december 20-i jegyzéke, amelyben figyelmezteti az angol kormányt, hogy a Nyugat-Németország felfegyverzéséről szóló párizsi egyezmény ellentmond a britszovjet barátsági szerződésnek, meglepetés volt azon körök számára Angliában, amelyek meg akarták a közvéleményt téveszteni és kényszeríteni akarták, hogy higgye el, hogy a NyugatNémetország felfegyverzéséről szóló párizsi egyezmények továbbra is lehetővé teszik Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió közötti jó viszonyt. A „Daily Worker" diplomáciai kommentátora rámutat a „Daily Mail" és a „Times" nemrégén közölt jelentésére, hogy nincs szó semmiféle olyan akcióról, amely érinti a brit-szovjet kapcsolatokat és az újság hozzáteszi, hogy a hiba csak ott van, hogy a burzsoá újságok kommentátorai elfeledkeztek arról, hogy „a Szovjetunió komolyan vészi kötelezettségeit és elvárja, hogy mások is hasonlóan fognak eljárni." A „Times" diplomáciai kommentátora elismeri, hogy a jegyzék „váratlan volt", míg a „Daily Telegraph" és a „Morning Post", valamint a „News Cronlclé" és a „Daily Herald" kommentátorai éppen ellenkezőleg nyilatkoznak. A „Daily Express" című újság a szovjet kormány jegyzékével kapcsolatos szerkesztőségi - cikkben ezt írja: „Nagy-Britanniának soha sem lett volna szabad Németország felfegyverzésébe belemennie. Ezt kívánja a józan ész, nemcsak az ofoszok tiltakozása. Anglia nagy veszélybe kerülhet. Az angol katonaság kötelezte magát, hogy a kontinensen marad még a katonai szolgálat örökös meghosszabbítása árán is, hogy ilymódon kényszeríttesse a franciákat, hogy beleegyezzenek NyugatNémetország felfegyverzésébe Ma tnég mégvan az a remény, hogy a franciák nem hagyják magukat ettől befolyásolni és ez a terv dugába dói. Minden a francia nemzetgyűlés vitájától függ. Idegen parlament olyan határozatot fogadhat el, amelytől függhet az angolok élete." Három és félmillió aláírás Franciaországban Nyugat-Németország felfegyverzése ellen A francia békevédők bizottságának jelentése szerint december 20-ig, hétfőig, a Nyugat-Németország felfegyverzése elleni felhívást 67 kerületből három és félmillió francia polgár írta alá. A Nyugat-Németország felfegyverzése elleni tiltakozásul Franciaország igen sok üzemében tiltakozó sztrájkokat rendeztek. A surféi Saurer-üzemben a fémmunkások egy negyedórára abbahagyták a,munkát. Hasonló sztrájkok voltak Lyonban, ahol a Gendronvasgyár tíz műhelyében a munkások ugyancsak abbahagyták a munkát. Nizzában a Corsini- és Danielli-üzemekben és az Albericci üzemben is megállt a munka. Villefranche sur Saone dolgozói is abbahagyták a munkát, hogy tiltakozzanak Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. Zárt sorokban meneteltek az ellenállási harc hő'seinek emlékművéhez, ott koszorút helyeztek el és egyperces hallgatással áldoztak emléküknek. December 20-án, a londoni és párizsi egyezmények vitájának napján a francia nemzetgyűlésbe a francia dolgozók küldöttségeinek százai érkeztek, akik az ország minden részéből özönlöttek Párizsba. Tolmácsolták a francia nép akaratát és követelték, hogy a képviselők tagadják meg Nyugat-Németország felfegyverzésének új tervét és szavazzanak a párizsi és londoni egyezmények ratifikálása ellen. Bűntettet követ el az a kormány, amely a párizsi egyezmények megvalósítására törekszik Az olasz parlament üléséről December 20-án az olasz képviselőházban tovább folyt a párizsi egyezmények ratifikálásáról szóló vita. Elsőnek Folchi kereszténydemokrata képviselő szólalt fel. Hangsúlyozta, hógy annak idején már rámutatott arra a veszélyre, amely az amerikaiak által felfegyverzett német fegyveres erő részéről fenyeget. Folchi ehhez hozzátette, hogy ez a veszély ma is fenáll, tekintettel arra a nagy erőre és függetlenségre, amelyet a német felfegyverzett erők a nyugateurópai unióban elérték. Folchi azonban azt is 'hozzátette, hogy Nyugat-Németországban jelenleg „más ä pszichológiai helyzet" és a párizsi egyezmények ratifikálása mellett nyilatkozott. Ezután Giancarlo Pajetta képviselő, á Kommunista Párt titkárságának tagja szólalt fél. Először is rámutatott arra, hogy a párizsi egyezményekről szóló vitában nemcsak, hogy igen kevés kereszténydemokrata párti képviselő és más kormánypárti képviselő szólalt fel, de igen sokan nem vesznek részt azon az ülésen, amelyen olyan kérdést vitatnak meg, amelynek az ország számára nagy jelentősége van. A kormánypárti képviselők félnek ellenfeleiket meghallgatni és türelmetlenül várják, mikor lehet majd szavazni, mikor fejeződik be a vita, amely őket nehéz helyzetbe hozta. Azonban az ő saját táborukban is hallhatók a nyugtalanságnak, sőt a helytelenítésnek hangjai. A kommunisták — folytatta Pajetta — ki szeretnék mélyíteni a vitát és meg vannak győződve arról, hogy nem beszéltek hiába, amikor kijelentették, hogy az a kormány, amely a páfizsi egyezményeket meg akarja valósítani, hibákat, sőt bűntettet követ el. A kormány címére Pajette kijelentette: „önök a valóságban félnek a Szovjetunióval való tárgyalásoktól, mert reszketnek attól, hogy a Szovjetunió békepolitíkája még ismertebbé lesz. Az ország nem ismeri el az önök nemzetközi és belpolitikáját cs meg fogja védeni függetlenségét, szabadságát és a békét minden körülmények között." Titkos megállapodás Washington, Bonn és Róma között A német demokratikus rádió Blank bonni hadügyminisztérjélölt hivatalából eredő adatok alápján leleplezte, hogy Washington, Róma és Bonn képviselői ez év októberében, a londoni értekezlet idején titkos külön megállapodást kötöttek. Eszerint. 270.000 — 300.000 olasz dolgozót ipari munkára Nyugat-Németországba szállítanak, hogy ezzel is gyengítsék az olasz munkásság harci frontját. A rnunká' sok nagy részét az északolaszorSz.Sgi ipari körzetekből akarják összeválogatScelba miniszterelnök keresztény demokrata pártja a közélgo községi választásokkal kapcsolatban ebben az országrészben különösen súlyos vereségre számít és azt reméli, hogy a 300.000 munkás elköltöztetése kedvezőén befolyásólja majd a keresztény demokrata párt választási eredményeit. A londoni különmegálIápodáS fő célja egyébként az, hogy az olasz dolgozók elhurcolásával „szabaddá" váló nyugatnémet munkásokat a hadiipari termelés veszélyeztetése nélkül áz új Wehrmachtba kényszeríttessék. Az o szövetségese!