Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-22 / 309. szám, szerda

2 UJSZ0 1954. december 22. 1 Szilárd szövetségben a Szovjetunióval a békéért, a szocializmusért (Folytatás az 1- oldalról) vagy nőké. És ezt az össznemzeti egységet a Szovjetunió iránti forró barátság és forró szeretet érzéseiben juttatja kifejezésre a CsehszlovákSzovjet Baráti Szövetségnek e hatalmas, gyönyörű kongresszusa i*. Es mivel ez a kongresszus annak az évnek küszöbén valósul meg, amikor felszabadulásunknak tizedik évfordulóját fogjuk ünnepelni, a határtalan hála érzései töltenek el bennünket, amikor az elmúlt tíz év távlatában tudatosítjuk, hogy a Szovjetunió mily mértékben járult hozzá nemzeteink új, boldog sorsához. Olyan érdemelj ezek, amelyeket arany betűkkel írunk be hazánk újkori történelmébe. A Szovjetunió hőseinek' drága áldozatai 'árán 1945 májusában felszabadított bennünket a német fasiszta elnyomás véres igájából. A Szovjetunió ezzel a felszabadító tettével nemcsak megújította a Csehszlovák Köztársaság megsemmisített önállóságát, hanem megteremtette a feltételeket arra, hogy az új Csehszlovák Köztársaság mint népi demokratikus köztársaság épülhessen és hogy munkásosztályunk egész nemzedékei egész sorának álma, valamint forradalmi és kommunista mozgalmunk évtizedes harcainak célja is megvalósulhasson benne, hogy megvalósulhasson benne a szocializmus új, magasabb társadalmi rendje. És mindent, amit hazánkban tíz év folyamán elértünk, amit a népi demokrácia és szocializmus építésében elértünk, mindent, amink most van, a felszabadulás óta letelt tizedik évben és ami egyre jobb életünket, egyre boldogabb életünket jelenti, mindezt újból elsősorban a Szovjetuniónak, testvéri, szövetségesi támogatásának, önzetlen és nagylelkű segítségének, felbecsülhetetlen mértékű baráti jóindulatának és csehszlovák dolgozó népünk iránti őszinte szereteténeK köszönhetjük. Csupán a Szovjetunió segítségével valósíthatjuk meg hazánkban a gazdasági, szociális és kulturális átépítés nagy forradalmi művét. Csupán a Szovjetunió segítségével érhettünk el első csehszlovák ötéves tervünk idején hatalmas sikereket; csupán <• Szovjetunió segítségével érhettük el az első ötéves terv időszakában iparúnk új, erős fellendülését, csak az ő segítségével kétszerezhettük meg össztermelését és érhettük el azt. hogy fő ^iparunknak, a gépiparnak termelése több mint háromszorosára emelkedett. A Szovjetunió példájától irányítva az elmúlt években hozzákezdhettünk a szocializmus építéséhez csehszlovák mezőgazdaságunkban is és az állami birtokok, valamint az EFSz-ek formájában már köztársaságunk szántóterületének 44%-án .érvényesítettük a szocialista termelési formákat. A Szovjetunió segítségével és példája nyomán országunkban kiterjedt mély kulturális forradalmat valósítottunk meg, iskolaügyünket, népművelésünket, tudományunkat, művészetünket szocialista szellemben új, gazdag fejlődés útjára vezethettük. A Szovjetunió segítségével és példája nyomán hazánkban megvalósíthattuk a legkülönfélébb hasznos reformokat és az emberről való gondoskodás szakaszán, a dolgozó népünk szebb, jobb és örömteljesebb élete megvalósítására irányuló igyekezetben számos jelentős vívmányt érvényesítettünk. Jól tudjuk, mi mindent köszönhetünk a Szovjetuniónak és hogy mily határtalan az a segítség, amelyben köztársaságunkat részesíti. És mi, a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség kongresszusát alkalmul használjuk fel arra, hogy kinyilvánítsuk határtalan és szüntelen hálánkat testvéri szövetségesünk, a nagy Szovjetunió iránt. Ellenségeink irigységgel telve támadhatnak bennünket úgy, ahogyan akarnak a Szovjetunió iránti ezen szeretetteljes hálánkért és ezt becsmérelhetik, ahogyan akarják: mi tudjulhogy éppen az afölötti düh bőszíti fel őket, hogy annyi okunk van hálásaknak lenni a Szovjetunió iránt es hogy annyi okunk van szeretni a Szovjetuniót. Mi végtelenül és határtalanul szeretjük a Szovjetuniót és azt akarjuk, hogy erről a kongresszusról, a CsSzBSz kongresszusáról Moszkvába a leflforróbj? üdvözletek szálljanak, amelyek a hős szovjet népnek, a szeretett szovjet földnek és nemes kormányának, nagy tanítónknak, a Szovjetunió dicső Kommunista Pártjának szólnak. És ezek az üdvözletek újból tegyenek bizonyságot drága szovjet barátaink előtt arról, hogy a Szovjetunió felszabadító segítségére, a Szovjetunió hősies áldozataira emlékezve, amelyeket a hazánk felszabadításáért folytatott harcban hozott, életre és halálra a Szovjetunióhoz tartozónak érezzük magunkat. Ezek az üdvözleteink tegyenek bizonyságot drága szovjet barátaink előtt arról, hogy nincs más vágyunk, mint megmutatni azt, hogy méltók vagyunk mindarra, amit értünk a Szovjetunió tett ! És ezek az üdvözleteink tegyenek bizonyságot drága szovjet barátaink előtt arról, hogy lelkesen, minden erőnkből dolgozunk, hogy "'felszabadításunk 10. évfordulója alkalmából megmutathassuk, hogy a szovjet hősök által felszabadított hazánk mennyire felvirágzott és megerősödött, hogy megmutathassuk, hogy mily sikerrel halad előre köztársaságunkban a szocializmus építése és hogy milyen győzedelmesen gyümölcsözik országunkban is Lenin nagy tanítása, Vladimir Iljics Lenin nagy forradalmi műve, akinek emléke a esehszlovák nép előtt egyre szentebb lesz. És ha december 21-én, Joszif Viszszárionovics Sztálin születésének 75. évfordulóján megemlékezünk halhatatlan emlékéről, hálásan értékeljük majd', hogy milyen hervadhatatlan érdemeket szerzett hazánk felszabadításéban Lenin művének e nagy folytatója. Egyúttal megemlékezünk arról, hogy azok a szavak, amelyeket felejthetetlen vezérünk, Klement Gottwald elvtárs, köztársasági elnök ránk hagyott „a Szovjetunióval örök időkre!", szent hagyomány számunkra. Állandóan emlékezni fogunk arra, hogy Klement Gottwald elvtárs szent hagyományának teljesítése, a csehszlovák-szovjet barátság szilárdítása, elmélyítése és megőrzése legdrágább kincsünk, amire koporsójánál és emléke iránti örök tiszteletadásánál ígéretet tettünk ak^ kor, amikor ma a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség III. ' kongresszusa küldötteiként a Klement Gottwald mauzóleumban kegyeletünket nyilvánítottuk. „A Szovjetunióval örök időkre!" Klement Gottwaldnak a kongresszus zászlaira írt ezen jelszavát viszi ma büszke pajzsán az egész csehszlovák nép, amely Antonín Zápotocky elvtárs köztársasági elnökben, aki Klement Gottwald utódja az elnöki székben, látja ma a csehszlovák-szovjet barátság nagy ügye legodaadóbb hívének példáját. Elvtársak, drága barátaim! Valamennyien érezzük, hogy milyen örömteli érzés tölt el bennünket arra a gondolatra, hogy 1954. december 19-re, kongresszusunk megnyitásának napjára esett Antonín Zápotocky elvtársnak, köztársaságunk szeretett elnökének, 70. születésnapja. A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetségnek biztosan megvannak a különleges okai a-ra, hogy egész dolgozó népünkkel együtt lelkesen üdvözölje Antonín Zá-. potocky köztársasági elnök 70. születésnapját és hogy a legforróbban üdvözölje a csehszlovák-szovjet barátság szellemében. Antonín Zápotocky elvtárs összes nagy érdemeinek értékelésében a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetségre hárul az a feladat, hogy megemlékezzék arról, hogy Antonín Zápotocky elvtárs, a cseh munkásmozgalom alapítója és derék forradalmi harcos, dr. Bohumír Smerál elvtárssal együtt az elsők voltak, akik 1920-ban Moszkvában találkoztak Vladimir Iljics Leninnel, akik elsőknek hozták el hazánkba Lenin forradalmi tanítását, azért, hogy az ő szellemében Csehszlovákia Kommunista Pártja alapítóinak egyikeként egész további életén keresztül dolgozzék és áldozatos és kitartó munkájával hozzájáruljon ahhoz a boldog, törhetetlen és örök barátsághoz, amely ma Csehszlovákia és a Szovjetunió nemzeteit egybe kapcsolja. És ezért ha Antonín Zápotocky köztársasági elnök eljön kongresszusunkra, a legmelegebben üdvözöljük őt. Mint a csehszlovák-szovjet barátság ügyének legélenjáróbb és legérdemesebb harcosát üdvözöljük A munkásosztály és az egész dolgozó nép jobb életéért folytatott harc lelkes harcosaként üdvözöljük őt. Ügy üdvözöljük, mint a leglelkiismeretesebb gazdát és a szocializmus építése művének legszorgalmasabb munkását. Ügy üdvözöljük őt, mint vezető harcost, aki ebben az időszakban a béke védelmének és 'hazánk nyugalma és biztonsága védelmének nevében magasra emeli a csehszlovák-szovjet barátság zászlaját. Tisztelt elvtársak! Drága barátaim! Olyan pillanatokat élünk át, amikor a legnagyobb mértékben tudatosítjuk a csehszlovák-szovjet barátságnak létfontosságát köztársaságunk nemzetei szempontjából. Az amerikai imperializmus, amely Nyugat-Németországban évek során át titokban előkészítette a német militarizmus újra föltámasztását, most a nyugateurópai országok kormányaival megegyezve egész nyíltan meg akarja újítani Nyugat-Németországban a náci Wehrmachtot, amely az atlanti • paktum legfőbb fegyveres erejévé és az úgynevezett Nyugateurőpai Unió katonai gerincévé válna, amelyek az agressziős erőknek háborús csoportosulását képviselik más európai államok ellen, a Szovjetunió ellen és a népi demokratikus országok ellen. Ez a londoni és párizsi egyezményeknek lényege, amelyben az amerikai és brit imperialisták védnöksége alatt megegyeztek és amelyek támadó jellegükkel az európai béke és az európai nemzetek biztonságának durva fenyegetését jelentik. Mi láttuk, mi' következeit a párizsi egyezmények aláírása után. Európa és a világ összes békeszerető emberei és nemzetei felháborodva az imperialista kormányok gonosztevő céljain, tekintetüket a Szovjetunió felé fordították, amely készségesen kiállt, hogy megtegye az összes nemescélú lépéseket, amelyek elháríthatnák a párizsi egyezmények ratifikálásából eredő fenyegető veszélyt. Az események folyamán az európai országok moszkvai konferenciája jelentette a legnagyobb jelentőségű eseményt, amely megtárgyalta a Szovjetuniónak az európai kollektív biztonság rendszere megvalósításáról szóló kérdéssel kapcsolatos javaslatait. A párizsi egyezményekből, Nyugat-Németország újrafelfegyverzéséből, a katonai tömbök megteremtéséből eredő kilátásokkal szemben, Európa két táborra való szakadásának kilátása ellen, az európai országok háborús fegyverkezésben való versenyzésének kilátásával szemben, azon szörnyű terhek távlataival szemben, amelyek a fokozódó fegyverkezéssel kapcsolatban az európai országok dolgozó népének vallaira nehezednek, a békét veszélyeztető egyre növekvő európai feszültség távlatával szemben, az új háború szörnyűségeinek távlataival szemben, az európai nemzetek moszkvai konferenciája azi európai kollektív biztonság rendszerének formájában az európai béke megőrzésének távlatát, a német kérdés és, a többi vitás kérdések békés megoldásának távlatát, az európai. nemzetek közötti kapcsolatok békés elintézésének távlatát, az összes európai nemzeteknek tekintet nélkül állami és társadalmi rendszerükre, békés együttélése távlatát állította elénk. Amint tudjuk, a nyugat-európai országok visszautasították a moszkvai konferencián való részvételt és így az európai béke biztosításáról tárgyaló moszkvai konferencia nyilatkozata történelmi dokumentummá vált -.bban az értelemben, hogy a Szovjetunió, Jxngyelország, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság, Magyarország, Románia, Bulgária, Albánia nevében a Kínai Népköztársaság egyetértésével a legkomolyabb figyelmeztetést intézte a párizsi egyezmények kezdeményezőihez. A moszkvai konferencia nyilatkozata kijelentette, hogy a párizsi egyezmények ratifikálásának esetén a moszkvai konferencián részt vett államok haladéktalanul megteszik az összes szükséges intézkedéseket biztonsaguknak biztosítása, határaik és területük sérthetetlenségének biztosítása érdekében. A részt vett államok kijelentették, hogy el vannak határozva közös intézkedéseket tenni védelmi képességük megerősítésére, á fegyveres erok közös szervezetére, a közös katona: irányításra stb. Ezzel kapcsolatban a Német Demokratikus Köztársaság kijelentette, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása esetén megkezdi a német nemzeti fegyveres erők megteremtései Európa a feszült várakozás napjait éli. Míg az amerikai imperialisták határtalan cinizmussal valósítják meg a párizsi egyezmények ratifikálását, a feszült figyelem azon nyugat-európai országok felé fordul, amelyek az utolsó háborúban a hitleri Németország háborús erőszakának estek áldozatul, s amelyeknek most a Nyugat-Németország újrafelfegyverzését lehetővé tevő párizsi egyezményeket kell ratifikálniok. A párizsi egyezmények ratifikálásáról szóló nagyon komoly döntés előestéjén vagyunk. December 20-án kezdte meg a francia nemzetgyűlés a párizsi egyezmények ratifikáláséról szóló tárgyalásokat. Arról fognak dönteni, hogy a francia nemzetgyűlés, amely nemrégen oly határozottan visszautasította az európai védelmi közösséget, jóváhagyja-e a párizsi agresszív egyezményeket, amelyekben a francia kormány képviselőinek részvételével MendesFrance-szal az élen megegyeztek és amelyekben nemcsak a német kérdéssel kapcsolatban érvényben levő nemzetközi egyezményekkel legélesebb ellentétekben egyeztek meg, hanem amelyeket a francia kormány a franciaszovjet szövetségi szerződéssel való legélesebb ellentétben írt alá, úgyhogy a szovjet kormány joggal figyelmeztette a francia kormányt, hogy ha a párizsi egyezményeket a francia nemzetgyűlés ratifikálja, akkor az a íranCia-szőVjet szerződés sutbavetését jelenti. Ezért a felelősség a francia kormányra hárul. A szovjet kormány részére, ahogy a jegyzék mondja, nem marad más hátra, mint a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elé terjeszteni a francia-szovjet szerződés megsemmisítésére vonatkozó javaslatot. A francia nemzetgyűlés az egyennények ratifikálása kérdésében valóban nagyon nehéz döntés előtt áll. Arr.ól fog dönteni, beleegyezik-e abba, hogy Nyugat-Németországban megújítsák a náci Wehrmachtot, azt a Wehrmachtot, amely az utolsó háborúban oly vadul rontott rá Franciaországra, azt a Wehrmachtot, amely vértengerrel borította el Franciaországot, amely megszállta Franciaországot és a fíancia népnek kimondhatatlan máítirsz'envedést okoT zott. Arról fog dönteni, beleegyezik-e a francia nemzetgyűlés abba, hogy az imperialisták háborús kedvteléseinek áldozatul essenek-e Franciaország nemzeti és állami érdekei, hogy Franciaországot alárendeljék-e a nemet uralomnak, hogy a francia nép újból ki legyen-e tév^ a német fasiszta szoldateszka fenyegetéseinek és hogy Adenauer könnyűszerrel elérhesse Franciaországban azt, amit Hitlernek háborúval és erőszakos megszállással kellett kivívnia. A francia nemzetgyűlésnek a párizsi egyezmények ratifikálásáról szóló döntése komoly próbára teszi azok lelkiismeretét, akik Franciaország sorsáért felelősek. És hasonló lelkiismeretpróba elé lesznek állítva azok is, akik Belgium, Hollandia,»Dánia, Norvégia, Olaszország sorsaért felelősek. Az események kialakulása meggyőz bennünket arról, hogy Európában a békéért folyó nemzetKözi küzdelem válságos időszakába lépett. A párizsi egyezmények ratifikálásának kérdéséből Nyugat-Európa összes országaiban nagy belső harc kérdése lett azok között, akik saját országuk nemzeti és állami érdekeinek árulása árán készek követni az amerikai imperializmust a Szovjetunió és a népi demokratikus országok elleni háborús agressziós erők csoportosítására irányuló igyekezetében és akik készek megalkudni azzal az elképzeléssel, hogy Európa ki lesz téve az újonnan feltámasztott nyugatnémet militarizmus és fasizmus gaztettei kényekedvének, és azok között, akik az európai béke megőrzését és az európai országok közötti kapcsolatok békés fejlődését akarják állami és társadalmi rendszerükre való tekintet nélkül. ' Világos, hogy ha a párizsi egyezményeket ratifikálnák, akkor ez sorsdöntő lépés lenne Európa számára. A párizsi egyezmények ratifikálásának eredménye lenne a náci Wehrmacht megújítása, az, hogy Németország nem lenne egységesítve, kettészakítva maradna és Erópában a két táborra való szakadás magával hozna minden fenyegető veszélyt. Nehéz előre látni, hogy végződnek a ryugat-európai országok parlamentjeiben •> párizsi egyezmények ratifikálásáról szóló tárgyalások. De ki kell emelnünk, hogy az a kérdés, hogy a nyugati országok parlamentjei ratifikálják-e. a párizsi egyezményeket vagy sem, nem változtat semmit azon

v a tényen, hogy a dolgozók és a burzsoá tábor jelentős tényezőinek túlnyomó többsége Franciaországban, Olaszországban, Belgiumban, Hollandiéban, Dániában, Norvégiában, Angliában a párizsi egyezmények ellen, Nyugat-Németország újrafelfegyverzése ellen van. Valóság, hogy a nyugati országokban az emberek túlnyomó része is helyesli a Szovjetunióval való megegyezést és tárgyalásokat, az európai kollektív biztonság rendszerének megteremtését, ami lehetővé tenné a német kérdés megoldását is éppúgy, mint a Kínai Népköztársasággal való tárgyalásokat és a világ két társadalmi rendszere békés együttélésének gondolatát. Nem lehet letagadni, hogy a párizsi egyezmények elleni ellenállás egész Nyugat-Európában általános, és ebben a pillanatban, amikor az egyezmények ratifikálásáról tárgyalnak, még erősödik. És ez az ellenállás bizonyítja, hogy a párizsi egyezményekkel kapcsolatos események tovább fognak fejlődni, hogy Nyugat-Németország felfegyverzésének távlata egyte erősebben mozgósítja Nyugat-Európa nemzeteit és hogy a párizsi egyezményekkel kapcsolatban az utolsó szó a nyugat-európai nemzetek néptömegeié lesz. És már megmondtuk, hogy ha a párizsi egyezményeket ratifikálnák, érvénybe lépne a moszkvai konferencián részt vett nyolc európai országnak a biztonságuk biztosítását célzó szükséges intézkedések haladéktalan megvalósításáról szóló figyelmeztető határozata. És kétségtelen, hogy ezek az intézkedések az események további fejlődésében, az európai béke és biztonságért folytatott további harcban jelentős tényezővé válnának. Tisztelt elvtársak! Drága barátaim! Valamennyien mélyen tudatosítjuk, hogy az utóbbi idők nemzetközi eseményei sorsdöntőn érintik hazánkat, nemzeteinket. Elmondhatjuk, hogy attól a pillanattól kezdve, amikor a párizsi egyezményese tárgyalásaira válaszképpen összehívták az európai országok moszkvai konferenciáját, csehszlovák népünk fel van rázva és az események kialakulását a legaktívabb figyelemmel és készenlétben követi. i Csehszlovák népünk hatalmas elemi erővel megnyilvánuló harcos hazafias mozgalmának vagyunk tanúi. Köztársaságunk lakosságának sokmilliós tömege a munkásosztállyal az élén készen áll, hogy azonnal eleget tegyen Csehszlovákia Kommunista Pártja által vezetett Nemzeti Arcvonalunk felhívásainak és kifejezésre juttassa odaadását és elismerését kormánya és annak elnöke, Vilism Siroky elvtárs iránt, a béke ügye védelmében és köztársaságunk felségjogainak megv^védésében tanúsított határozott és' fáradhatatlan tevékenységéért. Mindez azt bizonyítja, hogy népünk teljes mértékben tudatában van a helyzet komolyságának, amelyben élünk. Tudatában van annak, hogy a német militarizmus újból veszélyezteti nemzeteinket, köztársaságunk biztonságát. Tudatában van annak, hogy a revansista törekvések célja, amit a nyujjatnémetországi újonnan feltámasztott militarizmus szolgálna: a német imperializmus uralmának megújítása a volt hitleri birodalom kiterjedésében, beleszámítva az önálló Csehszlovák Köztársaság megsemmisítését, a Nyugat-Németországban levő szudétanémet kitelépítetteknek hazánkba való visszatérését és nemzeteinknek a föld színéről való véres eltüntetését. De az a gondolat, hogy a nyugatnémetországi náci erőszak megszemélyesítői gondolni mernek véres gaztetteik megismétlésére nemzeteinkkel szemben és..az a gondolat, hogy az amerikai, brit és francia imperialisták nem vonakodnak a német militarizmus feltámasztásatói és a náci gyilkosoknak gonosztevő revansista kedvtelésekre való buzdításától, ez a gondolat az egész csehszlovák népben csak hatalmas felháborodást és kegyetlen haragot válthat ki. Országunk népének történelmi tapasztalatai a német militarizmussal és imperializmussal a legtragikusabbak. A történelem azt bizonyítja, hogyha a német militarizmus bármikor hódító. (Folytatás a 3. oldalon.)