Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-18 / 306. szám, szombat

8 0ISZ0 1954. decemBer 18. a„p üyikösdi királyság Az elmúlt napokban játszották nagy sikerrel a galántai kultúrházban Egri Viktor államdíjas írónk komédiáját, a Pünkösdi királyság-ot, a Magyar Területi Színház előadásában, Martin Gregor szakavatott rendezésében. Egri Viktor darabja megteremtette népi demokráciánkban a magyar színpadi szatírát és egyben utat mutatott fiatal magyar drámaíróinknak, közönségünknek egyaránt. A szerző az uralkodó, a felszabadult nép oldaláról bírál és ezért eléri célját. Midőn kipellengérezi, gyűlöletessé teszi, s egyben nevetségessé silányítja a szövetkezetbe befurakodott es a belülről bomlasztó kulákot, valamint cimboráját, a népnyúzó jegyzőt, úgy érez zük, hogy az író maró gúnyjában a felszabadult nép kritikája szólal m Nem új motívumot visz a színpadra, de ahogy azt megformálja és elénk adja, abban újszerű. Egri Viktor kétségtelenül jól ismeri a mai falu prcblémakörét és ért az emberek lélektanához is. így alapötlete: hogyan leplezik le magukat a falu ádáz, kérlelhetetlen ellenségei egy álhír: — amerikai ejtőernyősök érkezésének hallatára mély és lélektanilag megokolt emberábrázoláshoz vezet, melyben a cselekményt élő, húsból-vérből való emberek viszik a bonyodalom és a kifejlet felé. A darab negatív szereplői vannak jobban kihangsúlyor -a. Ezek ábrázolása könnyebb, ez is sikerült ejrőteljesebben. Az álkommunis. .t, a jegyző urat, a báránybőrbe öltözött kulákot egyegy jellemvonásuk a szatíra követelte eltúlozásban felerősítve hozza az író elénk, — az ábrázolás mégsem egyoldalú, hanem negatív szereplőket is a maguk emberi mivoltában mutatja meg: Körmösben meglátjuk feneketlen gonoszságát és emberi gyengéit, ilyen pl. a feleségétől való félelme, Hattalánál és a kelekótya harangozó Fürésznél is érezzük, hogy élő alakokkal van dolgunk. Hirtelen pálfordulásukat az író azzal teszi elhihetővé, hogy feltételezi: ők már régóta várják a kívülről jövő ellenséges beavatkozást, mely számukra az egyedüli lehető „Felszabadulás'Vt hozza. Ezt a várakozásukat egy véletlen epizód: a falu határában gyakorlatozó ejtőernyősök megjelenése látszik megvalósítani. A „Pünkösdi királyság" pozitív hősei, az új, népi hatalmat védik a tégi, reakciós ellenség

1 ellen. Kosztka és Csulka megfontolt észjárása, kimért taglejtései, minden hebehurgyaságtól mentes egyenes jelleme a magyar paraszt típusát állítja elénk a maga mivoltában, ki már rálépett a haladás útjára és világosan látja, hogy helye a virágzásnak indult termelőszövetkezetben van. A darabon az optimizmus derűje ömlik el. Pozitív főhőst Gergely alakjában teremt az író, aki gyors észjárásával, találékonyságával átlát a reakció fondorlatain és segít leleplezni a dolgozó nép ellenségeit. Bátran rámutat Egri Viktor a pozitív hősök fogyatékosságaira is. Különösen Süveges Dánielnek, a hatalmaskodó, gőgös szövetkezeti elnöknek az alakját állítja elénk szemléltetően. Süvegesnek a dicsőség iránti vágya, hogy szövetkezete első legyen, — fejébe szállott s mint a vakszerelmes, nem Iát tovább az orránál. Nem veszi észre a közvetlen közelében garázdálkodó ellenséget. A szerző megmutatja a kiutat is. Az elnök önkritikát gyakorol és lemond az elnökségről. Mégis úgy érezzük, itt van a sikerült darabnak egyik gyenge pontja. Nehéz ugyanis elhinni, hogy egy szövetkezeti elnök olyan elvakult legyen, — mégha nagyravágyó, öntelt is — hogy ne vegye észre, hosszabb időn keresztül, kikkel van dolga: ne is sejtse, hogy Hattala és Körmös, a szocialista rend halálos és elszánt ellenségei. t)gy érezzük: Süveges ezért sokkal súlyosabb büntetést is megérdemelne. i A darab többi pozitív hőse közül emeljük ki Bernáthnét, a sokat elszenvedett özvegyasszony alakját, ki minden óbégatása ellenére is teljes szívvel az új rend mellé áll. Kevésbé mondható sikerültnek a nemzeti bizottság elnökének alakja. Maga a szerző sem szövi szerepét kellően a cselekménybe, nincs elég mondanivalója. Ha meg beszél, nem érezzük meg az igazi, szívből beszélő kommunistát, ki a saját érzését is beleviszi a mondanivalóba — bár ismételten szívéhez kap. Túlságosan szócsőszerű: nem hat elég meggyőzően. A darab pozitív erői végig jelen vannak a színpadon és így kellően ellensúlyozzák a szatíra fénycsővájával erősen megvilágított r' mboló negatív erők jelenlétét; nemcsak a háttérben mozgó és olykor igazságokat bemondó szerep jut nekik. Kétségtelenül nagy érdeme ez a darabírő Egri Viktornak. Az arányos szerkesztés, a szatirikus jellemzés széles skálája, a darabon végig uralkodó optimizmus és az énekben-zenében , fel-felcsillanó derű frissé, erőteljessé, érdekessé teszi a mondanivalót. Az előadás kissé vontatottan indul, később a bonyodalomig és onnan a kifejletig egyre fokozódik a darab lüktetése és mindvégig leköti a nézőt, ki együtt érez Gergellyel és Ilussal, s örül annak, hogy se az asszonyokon, se a szövetkezet férfitagjain, — az egy Varjú Ábrist az álkommunistát Kivéve — nem győz a sötétlelkú Körmös fenyegetése, de a mézes-mázos szájú, hasonszőrű Hattala csalogatóÍgérgető szava sem. A vidám elemet jól képviseli a kelekótya harangozónak. Fürésznek figurája, szavajárása. Hasonlóan a -derű célját szolgálják a Pünkösdi királyságban előforduló szép népi zeneés énekszámok. Mégis úgy tartjuk, hogy az első felvonásban egyszerre sok is jut belőle, elég lenne egy-két dal eléneklése, mert így e dalos-zenés jelenet nagyon is önálló betétszámmá változik — mely elveszti a darab menetével való szoros összefüggését. Idegenszerűen hat a kíséretül használt gitár is, főként a mulatozási jelenetben. Helyénvalóbb lett volna a szerző utasításához híven harmonikát használni. A darab nyelve ízes, magyaros, népi mondásokban, foi .okban gazdag, bár egy helyen a sűrített káromkodásokból kiérződik a Móricz-féle reminiszcencia. A Magyar Területi Színház kitűnő előadást nyújtott. Mind a vendégrendező, Martin Gregor, mind a színészegyuites odaadó munkája méltón tolmácsolja Egri Viktor művét. Kiváló alakítást nyújtott a női szereplők közül Ferenczi Anna, a kulákasszony szerepében. A „régi időket" szentenciázó kiszőlásai, széles és lekerekített taglejtései, gőgös szája, kenetteljessége megérezteti velünk hatalmaskodó, könyörtelenül kapzsi lényét. Hiteles és emberi alakítást nyújtott' Bottka Zsuzsa Bernáthné szerepében, bár több kifejező erőt is vihetett volna játékába. Meleg színekkel .vitte színre Nagy Eszter Súvegesné alakját, elismerésre méltó volt Udvardi Anna is rövid szerepében. Ki kell emelnünk a Marikát alakító fiatal és szép Lőrincz Margit eleven játékát, érett mimikáját. Tetszett Mihályi Mária -leányos, mértéktartó Ilusa. Tóth László vitte színre Gergely alakját. Szerepében ügyes, csengőhangú, lendületes színésznek bizonyult ki a reakció kiugrasztásában kellően tudta érzékeltetni látszólagos kétszínűséget. Nagy sikerrel játszotta Király Dezső a kulák!' csoportvezetővé alakult véreskezű Körmös Ignácot. Alaposan felkészült színész munkáját láttuk, ki szerepét igaz átéléssel alakította. Hasonlóképpen jó alakítást nyújtott Korai Ferenc, a kulákkal cimboráló volt jegyző figurájában. Görnyedezése, talpnyalása, hatásos aláfestő gesztusai, hanghordozása megelevenítette a sunyi, pénzsóvár, haszonleső ember jellemét, bár kissé városiasan hatott. Remek figurát formált Siposs Jenő Fürész harangozó szerepéből. A közönség nyíltszíni tapssal jutalmazta alakítását. Ügyesen játszotta meg Riszdorfer László a hatalmaskodó Süveges Dánielt és Gyurkovics Mihály, Varjú Ábrist, a haszonleső, köpönyegforgató álkommunista megtestesítőjét. Fazekas Imre HNB elnöke nem volt elég kifejező, hiányzott belőle a mélyebb emberi. Eredetileg is szürkén és papírosízúen megformált szerepébe ő sem tudott életet önteni. Végezetül említsük meg Turner Zsigmond és Szlama Tibor ejtőernyőseit, akik kifejező színt vittek alakításukba. Rendezési hiányosság, hogy a „nagy jelenetnél" a háttérben statisztáló színészek arcjátékukkal, mimikájukkal nem kapcsolódtak be szervesen a cselekménybe. Sajnáltuk, hogy a helyi technikai nehézségek miatt a díszletezés sok tekintetben nem volt kielégítő. A „Pünkösdi királyság" komoly sikert aratott Galántán: a többszáz főnyi közönség lelkesen tapsolt és vidám hangulatban együtt maradt a darab befejezése után is. Dorogi Ferenc Hétfő délután van. Pár perc múlva öt óra. Prága utcáin a dolgozók ezrei sietnek haza munkájukból. Útközben még bevásárolnak, mindenkinek akad valami dolga. A Národní tridán különösen nagy a forgalom. Az egyik ház kapuján olyan tömegesen igyekeznek be, mint a méhek a kaptárba. Magjar szót is hallok. Felfigyelek, mi történik itt. A kapu alatt tábla: „Állami nyelviskola" felirattal. Most már értem, miért a lázas sietség. A nagy épület sok-sok termében különféle nyelvek tanulása folyik. A harmadik emelet 20-as számú jól fűtött termében már körülbelül húszan vannak. Különböző korú emberek ülnek az iskolapadokban. A magyaroktól megtudom, hogy más anyanyelvűek tanulnak itt csehül. A hallgatók között van bolgár, francia, görög, magyar, német, román, spanyol, szerb és szloCsehül tanulunk vák, de vannak itt csehek is, akik még olyan körülmények között nőttek fel, hogy nem volt módjuk elsajátítani anyanyelvük nyelvtanát és helyesírását. Ha mindenki saját anyanyelvén szólalna meg, bábeli zűrzavar lenne. Csehül beszélgetnek a tanulók, hogy az óra előtti pár percet is gyakorlásra használják fel. Pontosan 5 órakor megjelenik Náhlovsky Josef tanár elvtárs. Fehér szakállával, bajuszával, mosolygó kék szemével rögtön megnyeri a hallgatók bizalmát. Legjobban az érdekelt, hogyan magyarázza majd meg ennyi nyelven a hallgatóknak mindazt, amit nem értenek. Meglepetésemre azonban mindent csehül magyarázott. Olyan szemléltetően, szeretettel és türelemmel, hogy mindenki megértette. Náhlovsky tanár 47. tanfolyamát vezeti. Negyvenhét éve tanítja csehül az idegennyelvűeket. A hallgatók közt vannak kezdők és haladók, fiatalok és öregebbek, a napi munka után egyik-másik talán fáradt is, de a tanár elvtárs addig nem megy tovább, míg mindenki meg nem érti az anyagot. — Ismétlés a tudás anyja — mondogatja. — Nagy az izgalom a tollbamondásnál. Itt-ott még becsúszik egy-egy „i" helyett „y", de év végén ennek már nem szabad előfordulnia és nem fog előfordulni, — mondja Náhlovsky tanár mosolygó optimizmussal. Különböző anyanyelvű emberek, s milyen szépen egybefűzi őket a teremben egy láthatatlan szál, a tudás vágya. Megtanulni azoknak nyelvét, akik között élünk, megismerni a cseh nép hagyományait és kultúráját, hogy ezzel is közelebb juthassunk egymáshoz. Vadas Mária is kamasz Kócos szöghaján a sapka félretolva, mintha anyja keze nem gondozta volna. Térdén futballcsaták színtváltó bélyege, szeméből nevet a nyár tiszta kék ege. Mögötte küzdelmek, gólok hosszú sora, így állít be este — hívta a vacsora. S üres lesz csakhamar a megrakott tányér... (Egyél csak fiacskám, vékonyka vagy, rádfér) Kalandját meséli és csak kicsi híja, hogy el nem bóbiskol. Puha ágya hívja. Zsebének kincseit előbb számba veszi: Tarka üveggolyó, ez zsákmány! Ez teszi! Spárga, keijfeljancsi, (mely többé fel nem áll), bicska, kihűlt tejfog. Micsoda arzenál! Szememben megannyi bosszúság, kacat, lom, de neki ez vagyon, gazdagság, hatalom. Csókkal elköszön még, falnak fordul, alszik, a mély csöndben már csak szuszogása hallszik. Ordódy Katalin. yeniíe k voll am Gyermek voltam még, tipegő. Feketehajú Anyám őrizte, óvta t lépéseimet, elhesegetett gunarat, kakast, kutyát; játszóteret épített göröngyös udvarán. Hogy megnyugtasson, két kezébe fogta, cirógatta fejem: mert én mindig követeltem a kenyerem. Éhes voltam. Mesét mondott: szép laktató mesét. Mosolyogva hazudott, bizonyságul bólogatta hozzá feketefürtös szép fejét. — Legény lettem, „nagy" legény! Anyám tenyerén, a ráncok fekete barázdái között fogyott a simogatás. Hajába fehér szálak tolakodtak egyre haragvóbb homloka fölé s én dédelgetés nélkül i tántorogtam a holnap felé. — Mozdult, kavargott körülöttünk, pirosodott, érett a jövő. Anyám udvarán újarcú unokák szemében régi dédelgető örömök fakadnak; s fehér hajával ott jár közöttünk: — a jövő, a múlt együtt dalolgatnak. GYURCSÖ ISTVÁN AZ ÚJ SZÓ CIKKE NYOMÁN Tizenhárom község ifjúsága tanul a kismagyari kastélyban Lapunk november 17-i számában írtunk a nagymagyari nyolcéves középiskola helyzetéről, a megfelelő tantermek hiányáról, s az ennek következményeképp. ott uralkodó káros egészségügyi viszonyokról is. Helyesnek találtuk és támogattuk a szülök, a tanítói kar, valamint a helyi nemzeti bizottság kérésétv hogy a kismagyari kastélyt az egészségügy helyett az iskolaügy kapja meg, s így megoldódjék a nagymagyari iskolában a tantermek kérdése. Kovácik Rudolf, a somorjai nemzeti bizottság elnöke is magáévá tette és támogatta ezt az ügyet. A szülők, tanítók, a helybeli nemzeti bizottság fáradozásának, valamint az Uj Szó kritikájának meg is lett az eredménye. A Megbízottak Testülete indokoltnak találta a kérést s a kismagyari kastélyt a nagymagyari magyar tannyelvű középiskola kapta meg. Idejárnak most 13 helységből a középiskolás tanulók. Az elmúlt héten már meg is kezdték a tanítást az új munkahelyen. Az ^tköltözködési munkában a tanítók jártak elől jó példával. Hathatós támogatást nyújtottak az iskolának az illésházi EFSz-tagok is, valamint Tóth József, az újvásári állami birtok intézője, akik fuvarral segítettek, hogy a' költözködés mielőbb befejeződjék. A szép, egyemeletes kastélyban kitűnő otthont kapott az iskola. A parkettes nagy termekben kényelmesen elférnek az osztályok, a kisebb helyiségekben a tanítók is lakást kaphattak s még a különféle szertárak elhelyezésére is jutott hely. Vetítőterme is van a kastélynak, aminek szintén nagy hasznát veszi az iskola. Korszerű mosdó- és fürdőhelyiségek állnak a tanulók rendelkezésére, s télen pedig kályha helyett központi fűtés szolgáltat meleget. Mai követelményeknek megfelelően berendezett konyha- és ebédlőhelyiséget is kapott itt az iskola ifjúsága és tanítói kara. Olcsó áron gondoskodhatnak a tanulók tízóraijáról, ebédjéről, s ha szükség van rá, vacsorájáról is. Később, ha a manzard-szobákat berendezik, rossz idő vagy közlekedési zavarok esetén jó pár bejáró tanulónak szállást is tudnak majd nyújtani. Az idejáró tanulóknak most már minden feltételük meglesz aria, hogy jó munkát végezzenek. Az elmúlt éven tanulmányi eredmények úrén járási viszonylatban első helyen álltak. Reméljük, hogy ezt a helyet most már a jövőben is megtartják. Az iskola igazgatója, Kovásics József, valamint a tantestület tcbbi tagja, mindent megtesznek, hogy a tanulók tanulmányi és magaviseleti színvonalát minél magasabb fokra emeljék. ITJ végighallgatur.'.. egy-egy órát, örömmel állapíthatjuk meg, hogy igyekezetüknek meg is van az eredménye. Akik pedig a régi hiányos körülmények között ilyen munkát tudtak végezni, azok valóban megérdemlik államunktól ezt a hathatós és gy s segítséget, hogy most már jobb lehetőségek mellett munkálkodhassanak tovább. Természetesen ez szolgáljon nekik ösztönzésül is arra, hogy ezután a jobb körülmények között tnég szebb eredményeket érjenek el. Jakab István „ÜJ 3ZÖ". kiadja ..Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős Lőrincz Uyula főszerkesztő Szerkesztőség: Bratislava. Jesenského 8—10, telefon 347-18. 352-10 Kiadóhivatal; Bratislava, Gorkého 8, telefon 337-28. í Előfizetési dij havonta Kös 6.60. Terjeszti a Posta Hírlap szolgálata. Megrendelhető minden postahivatalnál éa kézbesítőnél Nyomás: Pravda, Szlovákia E-53400 Kommunista Pártja Központi Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava.