Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-14 / 276. szám, vasárnap

6 m%zú 1954. november 14. NÉPHADSEREGÜNK - A BÉKE ÖRE LEVÉL ÜJ BAJTÁRSAIMHOZ Kedves bajtársak! Tudom, sokan talán félve jöttetek hadseregünkbe; odahaza hallot­tátok édesapátoktól, milyen volt a katonaélet valamikor és azt hittétek, hogy ez az élet vár rátok is. Most már bizonyárq rájöttetek arra, hogy hadseregünkben új otthonra találtatok. Látjátok, hogy a harci és po­litikai oktatás mellett mindenkinek megvan a lehetősége, hogy mű­velődjék, szabad idejében sportolhasson saját tetszése szerint. Tudom, hogy sokan vannak köztetek, akik nem értitek a szolgálati nyelvet. De ettől sem szabad visszariadnotok. Egy évvel ezelőtt vonultam be én is és a szolgálati nyelvből jóformán semmit sem értettem. De saját akaratom s a cseh és szlovák elvtársak segítsége meghozta gyümölcsét. Bevonulásom után altiszti iskolába jelöltek. Én azonbün a század parancsnokhoz mentem és kértem, hogy ne küldjenek isko­lába, mert nem értem sem a cseh, sem a szlovák nyelvet. Század­parancsnokom azonban mosolygós arccal fordult hozzám és felvilá­gosított arról, hogy milyen szükséges, hogy hadseregünkben magya­rul tudó altisztjeink is legyenek. Hiszen a jövő évben csak magyarul tudó katonák is jönnek és mi leszünk azok, akik majd a szolgálati nyelv elsajátításában segíteni fogjuk őket. Hadseregünkben ma már nincs nemzetiségi viszály az egyes katonák közöttj Mindnyájan egy hazát szolgálunk s annak békéje és szabadsága felett őrködünk. Iparkodjatok ti is, elsajátítani a katonai fegyelmet, váljatok jó katonákká és legyetek hadseregünk jó építői. Czibor Béla, tizedes A Hadsereggel Együttműködők Szövetségéről Közel három éve annak, hogy megalakult egy új és igen fontos szervezet — a Hadsereggel Együtt­működök Szövetsége. Ezt a szerve­zetet a szovjet DOSzAAF mintá­jára alapították rendkívül komoly célok megvalósítására. A szövetség fő feladata — mint a neve is mu­tatja — népi demokráciánk hadse­regével együttműködni, fiataljain­kat mind politikailag, mind a sport terén nevelni. A szövetség tagjai érdeklődésük szerint szakképzett edzők vezetésével különféle „Ér­deklődési Körök"-ben a legkülön­félébb sportágakkal foglalkozhat­nak. Állandó politikai tanfolyamo­kon fejlesztik a tagok politikai kép­zettségét és a fiatalok rendelkezé­sére állanak a burzsoá társadalom­ban csak ,,kiváltságosoknak" elér­A lovas-szakosztály egyik tagja akadályugrás közben. • hető, valamikor igen drága sport­ágak, u. m. a lovassport, galamb­és céllövészet, autósport stb. Vala­mikor ezen sportok űzése olyan drága volt, annyi befektetést igé­nyelt, hogy valóban csak az úgy­nevezett ,,pénzesek" jutottak be ezekbe a klubokba és ezek a bur­zsoá klubok nagyon vigyáztak ar­ra, hogy ne kerülhessen tagjaik sorába olyan elem, amely számukra kellemetlen lehetne. Ezt a célt el is érték a kitűzött magas tagdí­jakkal, drága kötelező öltözékek­kel (a lovasklubban piros frakk), stb. Ma a dolgozók minden rétegét örömmel fogadják a szövetségbe, dolgozóink részt vehetnek minden általuk kedvelt sportágban és a te­hetséges tagból — állandó edzéssel — versenyző is lehet. Ma nincsen előírt ruházat, magas tagdíj, a szö­vetségnek egy célja van: fiatal­jainkból testileg-szellemileg egész­séges nemzedéket nevelni. Köztársaságunk minden részében működik a szövetségnek lovas, au­tó, postagalambnevelő, fajkutyate­nyésztő és idomító tagozata. Sok tehetség kerül ki az egyes klubok­ból, így például a központi lovas­klub öttusázói az összállami baj­nokság csapatversenyében a har­madik helyen végeztek, Slahorová fiatal lovasnő pedig megnyerte az összállami versenyben az első dí­jat és még igen sokan mások tud­nak kiváló eredményt felmutatni, mert a tehetséges tagot az alap­egylet tovább küldi a szövetség­nek abba a klubjába, ahol módjá­ban áll tovább fejlődnie. Ebből az ismertetésből azonban nem szabad arra következtetni, hogy a klubok tagjai csak azzal a sportággal foglalkoznak, amelyet a klubban folytatnak. Ez a nevelés igen egyoldalú lenne és így a leg­jobb esetben a lovasklub jó lova­sokat, az autóklub jó motorosokat, stb. nevelne, de semmi esetre sem jó tagokat. A szövetség honvéde­lemre alkalmas, politikailag érett, egészséges polgárokat nevel, ak.k, ha a szükség úgy kívánja, bátran, fegyverrel kezükben készek védeni szocialista hazánkat. E céľ elérésével valósítja meg a Hadsereggel Együttműködők Szö­vetsége nemes, komoly és értékes feladatát. V. A. Átadjuk tapasztalatainkat A múlt év tapasztalataiból sze­retnék átadni valamit az új kato­náknak. A múlt évben azok értek el lö­vészetből gyenge eredményt, akk lebecsülték a mindennapi gyakor­latok jelentőségét és csak felülete­sen vettek rajta részt- Soltész elv­társ például már bevonulása előtt is jó lövész hírében állt. Egészen az első éleslövészetig azt gondolta, hogy neki nem is kell gyakorolnia. Az első lövészet alkalmával azon­ban nem talált célba. Az ok egy­szerű volt: nem ismerte a maga fegyverének tulajdonságait, nem tudta, hogy géppisztolyának az el­sütőszerkezete rendkívül érzékeny. Soltész elvtárs tanult a balsikerből és naponta próbálgatta, tanulmá­nyozta géppisztolya elsütőszerkeze­tének működését és a második éles­lövészeten már kitűnően lőtt. Amilyen fontos a tanítási órákon való aktív részvétel, éppen olyan fontos az előadott anyag megtanu­lása is. Ezen a téren is komoly feladatok várnak ránk a jövőben­Sokkal több gondot kell fordítani az egyéni tanulásra, az ismétlésre, az ismeretek elmélyítésére. Minden nap találhatunk időt arra, hogy a tanult anyagot ismételhessük. Ezért nemsokára új bajtársaink bevocftilása után tanulóköröket ala­kítottunk egységünkben, amelyek­ben az idősebb bajtársak is részt­vesznek. így akarjuk elérni azt, hogy jó tapasztalatainkat, eredmé­nyeinket az új bajtársak között minél jobban érvényesíthessük. Szabó Imre, őrvezető. A Nagy Október örökéhez híven a harci és politikai kiképzés feladatainak lelkiismeretes teljesítéséért Az N. alakulat tagjai nem ré­gen öltötték magukra hadseregünk egyenruháját és mint a haza ^ij vé ­delmezői első ízben ünnepelték meg a dicső Nagy Októberi Forrada lom 37. évfordulóját. Az alakulat, amelynek idősebb tagjai jelent.'is mértékben kiveszik részüket az ostrava-karvini szénbányák fejtési tervének teljesítéséből, bátor szo­cialista kötelezettségvállalásokkal ünnepelte e korszakalkotó efeménv évfordulóját- Felajánlásaikat öntu­datosan túlteljesítették és a Béke­bánya fölött ragyogó vörös csillag hirdeti győzelmüket. Az alakulat legifjabb tagjai, akik kiképzésük után elfoglalják a le­szerelő katonák helyét, a nagy év­forduló tiszteletére elhatározták, hogy becsületesen és lelkiismerete sen teljesítik a harc- és politikai kiképzés nem könnyű, de hazafias, egész férfit és öntudatos egyént követelő feladatait. Az N. alakulat tagjai nagyra becsülik pártunk és kormányunk legmesszebbmenő gon­doskodását a hadsereg tagjairól. Mélyen áthatja őket az a tudat, hogy a nép védelmezői államunk teljesjogú polgárai és mint ilye­nek népi demokratikus választási törvényünk értelmében részt vesz­nek a választásokon. Az alakulat gyűlésén, melyen Waldmann poli­tikai 'dolgozó ismertette választási rendszerünket és kerületünk nem­zetgyűlési képviselőjelöltjének élet­rajzát, egyöntetűen elhatározták, hogy a Nemzeti Arcvonal jelöltjé­re, Novara elvtársra fognak sza­vazni, aki mint magas állami ér­demrenddel kitüntetett bányász nagy érdemeket szerzett a fejtési terv rendszeres túlteljesítésében és az ifjú bányásznemzedék nevelésé­ben. Űjítójavaslataival, tapasztala­tainak átadásával nagy mértékben növelte a munka termelékenységét és előrfe lendítette a bánya mun­káját. Lőrincz László, közkatona Egységesen a választások elé Jő katonák lesznek Egységünkhöz megérkeztek új bajtársaink. A vasúti állomásról a kaszárnyába énekszóval jöttek. Ott már feldíszített kultúr leiemben vártunk rájuk. Az alakulat politi­kai tisztje üdvözölte őket -''s beszé­dében rámutatott arra, hogy mint a polgári életben sokan közü­lük példás dolgozók voltak, úgy itt is, néphadseregünkben szorgalom­mal és fegyelmezettséggel példás katonákká válhatnak. Amikor mi, másodéves katonák beszélgettünk új bajtársainkkal, azonnal meglát­tuk, hogy önömmel és jól fogják teljesíteni hazafias kötelessegüket. Az egyik elvtárs a következőket mondotta: „Tudorrí, nehéz lesz bele­szokni a katonaéletbe és a kiképzés sem könnyű. De látom, hogy jólé­tünkről mindenképpen gondoskod­va van. Remélem, hogy parancsno­kaink nem csalódnak bennünk és néphadseregünk öntudatos, példás katonái leszünk". Hucsko T., szakaszvezető Ez nem közönséges géppisztoly Ott, ahol néhány nappal ezelőtt még á lövészeti tanterem volt, sok minden megváltozott. A táb­lákat, a fegyvereket más helyiség­be vitték. De a lövészeti tanterem­besp mégis élénkség van, annak ellenére, hogy a tanulóknak még se híre, se hamva. Az ajtó kinyílik, belép az al­tliszt és egy deszkát hoz, amelyen egy puska metszete van előkészítve. A másik egy gépfegyvert hoz, a kö­vetkező lőszert, egyiharmadik táb­lát, gránátokkal. Ideülnek az asztalhoz és velütt szemben ül Klečka tiszt. — Nézzétek! A mi géppiszto­lyunk. Milyen fegyver ez? Az altisztek a fegyverre néznek, amely már annyiszor volt a ke­zükben. Nem tudnak válaszolni Hiszen ez csak egy géppisztoly. Klečka tiszt azonban többet tud mondani a géppisztolyról. Vissza­emlékezik a háború utáni első idő­Sizakra. Akkor nem vcfltak saját géppisztolyaink, mint most. A szerkezet egyszerűségéről beszél. Arról. hogyan kell gondozni a fegyvert, mennyi munkába kerül, míg el'késizül. A géppisztolyról áttér a puská­ra, a könnyű és nehéz gépfegy­verre. Az altisztek figyelmesen hallgatják. Mennyit nyomott a ré­gi gépfegyver, mennyit az új? Mi­lyen volt a régi lőszer és milyen a mostani? Klečka tiszt számokat sorol fel. Az egyes adatokat az altisztek már jól ismerik. De alig jutott valakinek eszélje, hogy ösz­szehasonlítsa a régi fegyvert az újjal. Az új fegyverek, amelyeket már megszoktak, csak most válnak igazán újakká. Már nemcsak „fegy­verek", hanem munkásaink gyárt­mányai, amelyek tökéletesebbek bármilyen fegyvernél. Rengeteg eilönyük van, amit eddig mindenki magától értetődőnek tartott. A helyiségben e .jen d van, a légy zümmögését is meg lehet hallani. A parancsnok elhallgatott. Az al­tisztek fürkésző tekintettel néznek rá. — Erről beszélni kell a kato­nákkal. Hogy megismerjék, hogy ma jobb feltételei vannak a fegy­verek gondozásának, mint bármikor azelőtt, hogy jobb fegyverein); vannak, mint valamikor, hogy né­pi demokratikus rendszerünk gon doskodik a katonákról, a hadsereg ­ről. hogy becsüljék fegyverüket Ha a szavazóurnákhoz járulnak jusson eszükbe, hogy mindez azér* van így. mert maga a nép az úr A parancsnok befejezte. Mer birlzer, Valenta, Prokop példái­katonák és az altisztek távoznak. Tele vannak új benyomásokkal Elviszik a táblákat a fegyverekkel Ma valahogyan figyelmesebben te­szik ezt, mint máskor. Hiszen ezen a táblán nem közönséges gépfegy­ver van... K. Kožišek. Nemrégen vonultunk be üzeme­inkből és szövetkezeteinkből nép­hadseregünkbe, hogy eleget te­gyünk hazafias kötelességünknek. Alakulatunkban mi elsőéves kato­nák érkezésünk után nemsokára bekapcsolódtunk az egységnél mű­ködő érdekkörökbe. Ma már jól dolgozik énekkarunk és szép sike­reket érünk el szinjátszóköríinkben is. A legjobb munkát zeneegyüt­tesünk végzi. Együttesünkkel a kör­nyékbeli falvak és városok válasz­tási gyűléseire látogatunk el, hogy színesebbé tegyük őket es meg­mutassuk dolgozó népünknek, hogy hadseregünk dolgozó népűnkkel karöltve harcol a választasok sike­réért. Ágoston Dezső, közkatona Városunk feldíszített Hadsereg­házában ismerkeauink meg Kaplan Gusztáv mérnökkel, nemzetgyűlési képviselőjelöltünkkel. Jelöltünk felszólalása után érdekes vita fejlő­dött ki, amelyben elsőéves bajtár­saink is részt vettek. Jelöltünk lá­togatása alkalmából egységünk agi­tátorai kötelezettséget vállaltak, hogy fokozzák agitációs munkáju­kat és az egység minden tagját tö­kéletesen megismertetik a válasz­tási törvénnyel. Egységünk tagjai elhatározták, hogy megszervezik a sajtó rendszeres olvasását. Faliúj­ságunk is megfelelő anyaggal hir­deti azt, hogy a választás sikere egységünk minden katonájának szívügye. Pándy József, tizedes A Petrik-brigád eiső lett a katonai bányászcsoport októberi versenyében Az ostrava-karvini szénmedence Béke-bányájában alakulatunk tag­jai a Petrik-brigád, a polgári bá­nyászokkal vállvetve küzd a fej­tési terv teljesítéséért, a párt és kormány által kitűzött feladatok valóra váltásáért, hogy győzelmet arassanak, a szénért folyó küzde­lemben. Petrik tiszt, élmunkás brigád­központjának tagjai a kombájno­sok versenyében túlteljesítették feladataikat. A brigád azzal, hogy a fejtési tervet 123,6 százalékra, a tervezett normát pedig 101,2<>/o-ra teljesítette, első helyre került az élmunkáscsoportok versenyében. A csoport kötelezettségvállalásainak teljesítésével összesen 1487 tonna szenet termelt terven felül. Egyéni teljesítményeikkel és példaadó tevékenységükkel külö­nösen kitűntek Medvec Mátyás, Jaluvka* és Korček elvtársak. Kátona bányászaink ezzel és még más hasonló teljesítményükkel üd­vözölték a Nagy Október 37. év­fordulóját. További szorgalommal, munkalelkesedéssel és a széncsa­tában elért kiváló sikerekkel bi­zonyítják be, hogy sikraszáillnak pártunk és kormányunk program­jának megvalósításáért, hogy mun­kaeredményeikkel támasszák alá a választások sikerét. L. L. közkatona. A herceg és a baka Nemrégen jöttem haza a hadse­regből. Hazafelé utazva a vonaton Pali bácsival találkoztam. Amint megtudta, hogy katonaviseit ember vagyok, megeredt a mondókája. Ügy kezdte Pali bácsi is, mint azt már olyan jól ismerjük az öregek­től: „Amikor én még a császárnak szolgáltam..." Bécsújhelyen szolgált Pali bácsi a császárnak. Nagygyakorlatok, manőverek voltak akkor. Egyszer csak jött egy parancs, amitől a tisztek úgy elkezdtek ugrálni, or­dítozni. mintha a ház égne. Nem égett a ház, csak éppen József ki­rályi főherceg vezértábornagy lá­togatását jelentették be ezredük­nél. Nagyok voltak az előkészületek. Még a kis faház is cserjével volt feldíszítve. Azt mondták, tábori misén is résztvesz majd a főher­ceg. — "A bakancsotok úgy fog csil­logni, hogyha egy légy rászáll, mind a hat lábát ki kell, hogy törje. Értitek!? — kiabálta a főhad­nagy. Jött a nagy nap. Jó pár órával a főherceg megérkezése előtt már kinn álltunk a leendő tábori mise helyén. Egyszer csak vigyázzt ve­zényelnek a tisztek és megjelenik a főherceg a tábori lelkésszel. Egy­pár szót vált az ezredessel és — elkezdődik a tábori mise. Persze pihenjt elfelejtettek vezényelni. A főherceg, az elsőszülött, a kutya­fáját meg imádkozni tért. De so­káig tud egy ilyen főherceg imád­kozni, ha a sok baka körülötte vigyázzállásban nézi! Biztosan 110 ezer hold földjéért imádkozott. — Nagy színház volt ez akkor — fejezte be Pali bácsi. Kár, hogy Galántánál kiszállt. Én is elmond­tam volna neki egyet-mást a jelen­legi katonaéletről. Talán el sem hitte volna. VILLAN LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents