Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-14 / 276. szám, vasárnap

1954. november 14. UJSZ0 3 PÁRTÉLET Kuláktaoya — vagy közös gazdálkodás bástyája lesz-e a csízi szövetkezet? Csízen már a pártoktatás megkezdésénél is hibák vannak. A pártbizottság nem biztosított már jóelőre propagandistát, a párttá gok egy része már az első összejövetelre sem jött el. Az arra ér demes pártonkiviilieket, az EFSz becsületes dolgozóit, vagy helyi nemzeti bizottság tagjait egyáltalán nem készítették elő a páríok tatásra és nem hívták meg őket. Elhatároztam ezért, hogy írok er ről az Űj Szóba. Ilymódon talán még idejekorán segítségére le szek helyi pártszervezetünknek, melyben a falun kívüli munkabe osztásom miatt sajnos én sem tudok elég aktivan dolgozni. Ugyan is már a múlt évben sem ment nálunk a pártoktatás úgy, ahogy kellett volna. Ezzel magyarázhatók azok a hiányosságok és hibák amelyek Csízen vannak — írta szerkesztőségünknek Országh Rudolf elvtárs. Azután konkrétan rámutatott néhány súlyos gazdasági hi bára az EFSz-ben, melyeket a falu szocialista építése érdekében minél előbb ki kell küszöbölni. Nézzük csaik meg, mi is a hely­zet Csízen és hogyan kell ezen ja­vítani. A pártszervezet gyengén dolgozik. Pártbizottsági gyűléseket csak ritkán tartamak. E gyűlések programját felületesen, kapásból állítják össze, ahogy a pártbizott ság elnökének az eszébe jut. A párthatározatok teljesítését vagy egyáltalában nem, vagy csak na gyon ritkán elflenőrzik. Hasonló a helyzet a taggyűlésekkel is. Nin­csenek eléggé előkészítve, sőt gyakran még a pártbizottság sem készül fel rájuk. Igy aztán elha nyagolják a sokoldalú politikai munkát, a párt politikájának megmagyarázását. Az EFSz ter­melési problémáival foglalkoznak, de nem tekintenek a dolog mé­lyére. Mivel keveset tanulnak és a járási pártbizottságtól sem kap­nak kellő támogatást, helyes meg­oldásokat nem találnak. Ezért a csízi pártszervezetnek nincs kellő tekintélye. Mi a helyzet ilyen pártszervezet mellett az egységes földműves­szövetkezetben? Amíg a falu ha­tára tekintélyes részét (ami a fa­lusi gazdagok tulajdona) szolgák­kal. földnélküli proletárokkal mű­veltették meg, addig jól termett a csízi föld. Jól tejeitek a tehe­nek, jól tojtak a tyúkok és a ser­tés is volt elegendő a faluban. Amióta az EFSz-ben a kulákok is bent vannak, csodák csodája, ke­veset terem ugyanaz a föld, nem adnak tejet a tehenek, nem toj­nak a tyúkok, elhullanak a mala­cok és kényszervágásra kerülnek a félig hízott 'sertések. Természe­tesen így nem tudnak elegeit ten­ni az állam iránti kötelezettségük­nek, s mivelhogy nincs elegendő jövedelmük, pénzbeli jutalmat gyengén, sőt időnként egyáltalán nem kapnak. Az egységes földművesszövetke­zet vezetősége nem is igyekszik ezen változtatni. Pedig lehetőség volna rá. Például a konyhakerté­szetből tavaly 140 ezer korona be­vételük volt A múltban az ottani állami fürdőnek, a gyermekszana­tóriumnak és Caritasban gyógyuló 350 főnyi betegnek és egészség­ügyi dolgozónak a zöldségszükség­letét a csízi határban termelték ki, ebben az évben ezt a szükségletet a tornaijai zöldségüzletekbon kel­lett beszerezni. A szövetkezet ve­zetősége ezt azzal magyarázza, hogy májusban árvíz pusztította el a kertészetet, ezért nem tud­tak zöldséget termelni, de hogy azóta, tehát több mint 5 hónap alatt miért nem termeltek újabb zöldséget, erre a kérdésre nem tudnak kielégítő választ adni. A szövetkezet állatállománya 122 szarvasmarha és 34 ló. Ezek 9 is­tállóban, főleg kulákoknál vannak elhelyezve. A szövetkezeti tagok javarészének ez nem tetszik. Ezért már az évzáró gyűlésen elhatároz­ták, hogy 150 férőhelyes közös is­tállót építenek. E határozat alap­ján megrendelték az építőanya­got, amelyből 6 vagont meg is kaptak, illetve megkaptak volna, de nem vették át. Ugyanis e°y másik taggyűlés, amelyről sem a részvevők listája, sem a jegyző­könyv nincs meg, Csiszár István 12 hektáros kulákpártoíló ]avasla tára azzal az indokolással,, hogy van a gazdáknál elegendő istálló, felesleges ezért adósságokat csinál ná, az istálló építésére vonatkozó határozatot' megsemmisítette. Ez helyzet jobban megfelel a kulá koknak, mintha közös istállót épí tettek volna. Ugyanis így több hasznot húrnak a szövetkezetből Nevetségessé tehetik a közös gaz dállkodást és spekulálni is tudnak. ELAPAD A TEJ, HOVÁ LESZNEK A JÓ TEHENEK? Ha a szövetkezet marhaállomá nya a kulákok istállóiban van, a kulákok a maguk marháit is az EFSz takarmányából etethetik. Igaz ugyan, hogy a kulákok cílyan tisztán tartják a szövetkezet álla tait, hogv tisztábbak nem is le­hetnek. A teheneknek még a far­kát is megmossák, de a szövetke­zeti tehenek átlagos tejhozama nem haladja meg a napi egy li­tert. Ugyanis abrak az EFSz tehe­neinek nincs. A silózásra vonat­kozó párt- és kormányhatározat­nak, jó tanácsoknak, instrukciók­nak és újságcikkeknek fittyet hányva, nem silózitak és már most szecskára vágott kuikoricakórót etetnek. Azzal beszéd i k ki ma­gukat, hogy meddők a tehenek, azért nem tejelnek. Pedig a csi­ziek tudják, hogyan lehet magas tejhozamokat elérni. Bizonyíték erre az, hogy a szövetkezet meg­alakulása előtt bőven ellátták fürdővendégeket tejjel, vajjal, tú­róval, sőt még a tornaijai piacrrt is jutott. Igaz, hogy akkor az nem ütközött a kulákok érdekeibe. Nem volt szükség a közös gazdál­kodástól való elriasztó példára. De nemcsak az ilyen elriasztó eredmények elérésére jó a közös istálló felépítésének megakadályo­zása, illetve alattomos ravaszság­gal a tagságnak az építésről való lebeszélése, hanem a spekulációra is. Molnár István volt tízhektáros gazda, aki magángazdálkodó korá­ban'kupeckedett, most a szövetke­zet vezetősége megbízásából mint „szakértő'- jó húsban lévő tehenet vett... A tehén árát a bank a szükséges formaságok után kifi­zette. Mivel azonban az EFSz-nek nagy közös istállója nincs, az el­lenőrzés csaknem lehetetlen, a te­henet abba az istállóba vezette, amely a legjobban megfelelt ter­vének. A tehenet néhány nap múl­va szabadpiacon jóval drágábban eladta. De hogy a szövetkezetnek a darabszáma meglegyen, vett egy olcsóbb, rosszabb tehenet. Az ár­különbséget persze a zsebében hagyta. Ez az ügy a marhapasszu'i ügyetlen hamisítása miatt kide­rült. Ki tudja azonban — mond­ják a. csíziek — nem jutottak-e az EFSz jó fejőstehenei is hasonló sorsra. MONDD MEG AZ IGAZAT ... A szövetkezet egyszerű, de be­csületes tagjai ugyanis csak igen óvatosan beszélnek a hibákról, s azok okairól. Egyesek félnek a kulákok és spekulánsok bosszújá­tól. Egyszer már előfordult, hogy Štefan Kaštan EFSz tag nyíltan megmondta Molnár Istvánnak, aki még ma is szívesebben kupec­kedik, mint dolgozik, hogy a szö ­vetkezet jobb gazdasági helyzetben volna, ha ők is becsületesen dol­goznának. Ezért Molnár úgy meg­verte Kaštant, hogy attól napokig munkaképtelen vált. A sertésól bejáratánál semmi­nemű óvintézkedés, pl. fertőtlení­tés nincs. Az ól, amennyiben ezt a tető alatt lévő ideiglenes desz­kaketrecet ólnak lehet nevezni biztonság szempontjából sem ki elégítő. Az ilyen gazdálkodás az egyénileg gazdálkodó parasztoka egyenesen elriasztja a szövetkezeti gazdálkodástól. Hogy ez mennyire így van, azt a következő eset bi zonyítja a legjobban: amikor egy középparaszttól, aki négy tehén nel vontatott faekével fia segítse gévöl sem volt képes 8—10 cm-nél mélyebben megszántani kemény földjét, megkérdeztem, hogy miért nem lép be a szövetkezetbe, így válaszolt: „Az ilyen vezetőségtől irányított EFSz-nek nincs jövője Ilyen szövetkezetbe én nem lépek be. És amíg így fog menni ná luk a munka, addig nem is lép be hozzám hasonlóan a többi gaz da sem." A dűlő végére érve ki­fogott azzal az eűhatározással, hogy hazamegy és megvárja míg esni fog, amíg puha lesz a föld — Ha megváltozik a helyzet a szövetkezetben, lehet róla szó, hogy belépek, de addig nem — tette még hozzá és elköszönt. MILYEN IS TULAJDONKÉPPEN A SZÖVETKEZET VEZETŐSÉGE? Az elnök Tóth Rudolf például atyafiságban van a falusi kulá­kokkail. Jobban szereti a pálinkát, mint a munkát — mondják róla — és minthogy ő maga nem nagy barátja a munkának, másoktól sem igen kérdi meg, mit dolgoz tak egész nap, egész héten, sőt hónapokon át sem. A munkabe­osztást reggelenként csinálja meg Azután úgy 8 óra tájban beolvas­tatja a községi hangszóróba, kit milyen munkára osztottak be: hogy a beosztottak mikor mennek a munkahelyre és mikor hagyják abba a munkát, azt már senki sem ellenőrzi. Igy a szerencséseb bek, de főleg a kulákok kevés munkával sok munkaegységet biz­tosítajnak maguknak a többiek ro­vására. A cséplés idején előfor dúlt, hogy a vezetőség néhány tag­ja még délelőtt 9—10 óra tájban is a korcsmában szórakozott. Meg­történt az is, hogy az ellenőrző bizottság elnöke, Buvala András, aki egyébként a párt helyi szer­vezetének is elnöke, amikor a cséplőgépnél az EFSz vezetősége megbízásából ügyeletes volt, 1 s ne­ki kellett vol/na bejegyezni meny­nyit csépeltek ed — úgy berúgott, hogy nem tudott dolgozni. Azalatt az idő alatt, amíg részeg volt, hat zsák búzát a szalma alá rejtettek és éjszaka Vojtko István trakto­ros ellopta. Egy másik alkalom­mal a vezetőség felelőtlen maga­tartása következtében egy kocsi árpát egész éjszakán át egy kana alatt hagytak. Ismeretlen tettesek ezt kihasználva, reggelig 13 zsák­kal elloptak belőle. NEKIK MOST NEM KELL A FÖLD Ennyi hiba és ennyi baj láttára tagság szeptember elején kizárta kulákokat a szövetkezetből. A he­lyi pártszervezet, a helyi nemzeti bizottság és az EFSz vezetősége együttesen megegyezve megálla­podtak, hol adják ki a kulákok I földjét, kiknek az istállóiba helye zik át tőlük a szövetkezet marhá it. Ennek a határozatnak gyakorlati megvalósításához a járási pártbi zottság segítségét is kérték. A se gítség azonban néhány hétig ké sett. A kulákok egyszerűen nem akartak kimenni a szövetkezetből s amikor a helyi nemzeti bizott ság ki akarta kézbesíteni a telek könyvi kivonat szerint mérnök ál tal kimért földjükről szóló végzést, megtagadták annak átvételét kijelentették, hogy nekik most nem kell a föld. Ők a szövetkezetben akarnak dolgozni. A szövetkezet szűkkörű vezetősége erre ingadozó lett és nemcsak hogy nem igye kezett a szövetkezet marhaállomá nyát áthelyezni a kizárt kulákok istállóiból, hanem másnap reggel mintha mi sem történt volna be osztották őket munkára és ezt helyi hangszórón közölték is velük. Mivel azonban a kulákok jogilag ki vannak zárva az EFSz-ből, föld­jüket a szövetkezet már nem mű veli meg és nem veti be. A kulá kok nem művelik a földet tehát 130 hektár szántóföld megművelé se és bevetése a csízi határban egyelőre nincs biztosítva. Felhív jul^ erre a járási nemzeti bizottság figyelmét. Tegye meg idejében kellő intézkedéseket. Egy talpa latnyi földnek sem szabad parla gon maradnia! A kis és középpa rasztok pedig mutassák meg, bizo­nyítsák be becsületes odaadó mun­kával, hogy a kulákok kizárása az EFSz-ből helyes volt és hogy ná­luk nélkül gazdaggá, virágzóvá fejlesztik a szövetkezetet. Ahhoz, hogy Csízen megjavuljon a politikai és gazdasági helyzet, járási pártbizottság hathatósabb tá­mogatása szükséges. Minél előbb át kell szervezni a pártbizottságot A pártszervezet elnöke ugyanis megfeledkezett a pártalapszabály­zatban előírt párttagsági kötelessé­géről. Nemcsak a szövetkezet bi­zalmával élt vissza, amikor a csép lőgépnél berúgott, hanem napok hosszat indokolatlanul nem dolgo­zik az EFSz-ben, s amikor ezért taggyűlésen felelősségre vonták, mégcsak nem is válaszolt rá. Ez­zel aláásta a pártszervezet tekint lyét. Fegyvert adott a kulákok ke­zébe — nyugodtan mondhatják: miért dolgozzon fegyelmezetten a többi, hiszen a pártelnök sem dol gozik a szövetkezetben. Az elnök magatartása miatt nemcsak őt ma gát, de a többi párttagokat is fer­dén ítélik meg a faluban. Nagyobb súlyt kell fektetni a pártoktatásra Állandóan emelni kell a pártszer­vezet munkájának színvonalát, fej­leszteni a tagság kommunista helyt­állását. Mutassanak a párttagok példát a kötelességek teljesítésében. Vegyék ki aktívan részüket mind szövetkezet, mind a pártszer­vezet munkájából. Meg kell erősíteni új tagok fel­vételével a helyi pártszervezetet. Elő kell erre készíteni az EFSz-ben lévő becsületes kis- és középpa­rasztokat, az arra érdemes egyéni­leg gazdálkodókat és az ifjúságot. taggyűléseknek a kommunisták iskolájává kell lenniök. A pártszer­vezet részére biztosítani kell állan­dó képzett instruktort és már most téli időszakra rendszeres elő­adókat, akik színvonalas előadáso­kat, konzultációkat, tapasztalatcse­re megbeszéléseket fognak vezetni és képezik a tagságot. Aktivizálni kell a tömegszerve­zeteket, több támogatást kell nyúj­tani nekik, hogy segítségükkel Csízt is mielőbb szocialista faluvá építhessék ki. Száraz József. KÜLFÖLDI HÍREK A franciaországi Drome megye mezei tanácsa egyhangú határoza­tot hozott, amelyben négyhatalmi értekezlet összehívását sürgeti a német kérdés békés megoldására. (A megyi tanács 31 tagja közül csak 1 kommunista, a tainács töb­bi tagja a burzsoá pártok képvi­selői közül került ki.) Angol üzletemberek küldöttsége a kínai export-import társaság meghívására Londonból repülőgé­pen elindult Kínába. A küldöttség vezetője Pulién, az India-Ausztrá­lia-Kíha Bank vezérigazgatója. Pulién elutazása előtt nyilatkoza­tott tett, kijelentette, hogy „a lá­togatás célja a két ország keres­kedői között fennálló jó kapcsola­tok fenntartása és a kereskedelmi forgalom kiterjesztése." • » « Közös közleményt adtak ki Ei­senhower elnök és Joszida japán miniszterelnök tárgyalásairól. A közlemény csupán általános meg­állapításokra szorítkozik. • « * A brit külügyminisztérium kö­zölte, hogy Dél-Afrika kivételével, a brit nemzetközösség valamennyi miniszterelnöke elfogadta már a meghívást a január 31-én kezdődő Iondoni nemzetközösségi értekez­letre. » • • A Foroe Ouvriérehez tartozó francia postások szerda es|ti gyű­lésükön elhatározták, hogy no­vember 12-től sabrájkba lépnek A belgrádi rádió jelentése sze­rint Misa Pavcsevics ankarai ju­goszláv nagykövet szerdán felke­reste Köprülü török külügymi­nisztert és megbeszélést folytatott vele. • » • A londoni rádió közölte, hogy az ausztráliai szenátus ratifikálta a SEATO-egyezményt. Legújabb kimutatások szerint hi­vatalos engedéllyel 714 fasiszta frontharcos és úgynevezett bajtár­si szövetség működik jelenleg Nyugat-Németországban. A londoni rádió szerint az Egye­sült Államok a közeli hónapok­ban atombomba-kísérleteket akar végezni az Antarktiszon. Webb újzélandi külügyminiszter ezzel kapcsolatban kijelentette: „Űj­Zéland nyugtalankodik a rádióak­tivitás veszéiye miatt." A Reuter jelenti: Eisenhower elnök szerdán ratifikálás céljából a SEATO-szerződést az amerikai szenátus elé terjesztette. Howart Fast, a híres amerikai író és békeharcos november 11-én ünnepelte 40. születésnapját. Eb­ből az alkalomból a szovjet írók, köztük Fagyejév, Szimonov, Eren­burg gratuláló leveleket küldtek az írónak, melyben kifejezésre juttatták a szovjet olvasók és iro­dalmi közönség szeretetét és tisz­teletét. * » * Űj. alumíniumot gyártó üzem épült fel Jugoszláviában. Kidri­esevben (Szlavónia) a napokban fejezik be egy nagy alumínium­gyártó üzem építését, melynek évi kapacitása 30.004 tonna. Az algíri harcokról szerdán ki­adott hivatalos jelentés hangoztat­ja, hogy a „nehéz terepviszonyok'' miatt csak lassan halad előre a támadó erők felvonulása. Megjelentek a francia lapokban az első veszteséglisták is, ame­lyek számos ejtőernyős megsebe­süléséiről adnak hirt. Folytatódik „gyanús elemek': letartóztatása és a sajtószabadság erőszakos el­nyomása . is.

Next

/
Thumbnails
Contents