Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-12 / 274. szám, péntek

19a4. november 12. mszo s Távirati jelentés AVÍZ AZ ÚR A novemberi nap lágy sugarai megtörnek a Duna vizén. A folyam évezredes méltósággal hömpölyög medrében. Túlnan, az esztergomi bazilika kupolái látszanak, árnyéka mélyen benyúlik a Duna vizébe. Első pillantásra azt hinné az ember, hogy két épületet lát. A parton meghitt csend, csak a szellő kavarja a lehullott sárga faleveleket és úgy érzed, hogy néha-néhs felmorajlik a Duna. Szeretném megkérdezni tőle, mit tapasztalt, mit látott hosszú élete során. Ady Endre verse jut eszembe: S halk mormolással kezdte a mesét A vén Duna. Igaz az átok, Mit már sokan sejtettünk, oh, mind igaz: Mióta ő zúgva kivágott, Boldog népet itt sose látott... Feltettem a kérdést, mit látott azóta, vájjon most is igaz-e ez az átok? A vén Duna keble feleletként megduzzad, mint aki büszke valamire. Mintha azt. mondaná, nézz körül és győződj meg. Lesd el, amit a Vággal, Garammal és a többi folyókkal esténként beszélgetek. — Az én vizemen már nem szegényes tutajok úsznak, nagy villamoserőmúveket hajtok én — susogja a Vág. A Garam is örömmel újságolja, mennyi •njj gyárkéményt lát partjai mentén. A vén Duna sem hagyta magát. Nem is lenne illő, hisz ő a rangidősb. — Az én partjaimon is van elég látnivaló — mormolta. — A komáromi hajógyár, és a többi üzem. Igy susogtak esténként a folyók, titokzatosan, rejtelmesen, de én megértettem őket. A Vágót, a Garamot, a Dunát is, ahogy elindultam partja mentén egy kis falucska felé. Délfelé járt az idő, az út jobbfelén a nemzetközi gyorsvonat kerekei csattognak a sínpárokon. Most jött át Magyarországról. A falu szélén az egyik «ház ablaka nyitva. Vidám zeneszó hallatszik ki. A rádió népi zenekara játszsza „Minek a szőke énnekem, mikor én a barnát szeretem ..." Fiatal házaspár ebédel az asztalnál, látom az ablakon át. Az utcán tarka-barka 11bahad gágog. A falu közepén egy nagy, magas épület áll, gabona tárolására használják. Oldalába egy kőtábla van beépítve. Nagyon megviselte már az idő, a latin Írásjeleket nem tudom kibetűzni. Később a faluban megtudtam, hogy az 1836-os árvíz emlékét őrzi. A falu lakosságának a szőlőhegyekre kellett menekülnie akkor. A tábla jelzi, hogy milyen magasan állt a víz. A jelentéktelennek látszó falu Igen régi keletkezésű. Esztergom vármegye. monográfiájában az 1015. évvel kapcsolatban említik először. Akkor ajándékozták Nána Beszternek. innen kapta a nevét. Azóta hívják Nánának. Később a Nyári-család lett a gazdája. A feljegyzések szerint 108 lélek lakott itt. 1307-ben plébánia is volt itt, de az is elpusztult a török hódiLosonc egyik legforgalmasabb utcája a Vasutas utca. Ebben van a 2. számú agitációs központ. Kívülről egyszerű. — Lehetne feltűnőbb is — jegyezte meg egy díszítési szakember. — Tudom, hogy a Szovjetunióban pl- erős reflektorfénnyel világítják meg az agitációs központokat, sajnos, nekünk Losoncon ilyen lehetőségeink nincsenek. Egyebekhiányában rádió- és gramofonzcnével igyekszik az agi*áciÓ3 központ magára «hívni a járókelők figyelmét. Közkedvelt szlovák é.; magyar népdalokkal, divatos slá- I tás idején, amikor az egész falu a tűzvész martaléka lett, A temetőben sírköveket látok az 1700-as évekből. A török uralom megszűnése után barsi és nyitra vidéki németek települtek a faluba. 1914-ben hatalmas járvány tizedelte meg a lakosságot. A falu sokszor cserélt gazdát. 1938ig a bratislavai egyházi birtokok gondnoksága alá tartozott. Utána pedig az esztergomi kanonokok tulajdona volt. Grófok, papok voltak a falu gazdái, de a robot, a nehéz munka, a könny, a nélkülözés, a szegény póroké maradt, akik dolgoztak és meghaltak anélkül, hogy az éilet igazi örömeit ismerték volna. A birtokkal együtt úgy ajándékozták el őket az urak egymásközt, mint a gazdasághoz tartozó felszerelést vagy állatokat. Nem kérdezte meg soha senki őket, mi a vágyuk, mi fáj nekik. Embertelen viszonyok között éltek, az urak pedig eldorbézolták a föld jövedelmét. A második világháború nagyon megviselte ezt a falut. A szőnyegbombázás után a házak 80 százaléka elpusztult. 30 ember vesztette életét. A falu lakossága lelkesedéssel fogott az építéshez, az urak meg elszöktek a nép haragja elöl. Az állami birtokon Csizmár János, a javítóműhely vezetője, büszkén mutogatja az aratógépeket, a kombájnokat, a traktorokat, csillog a szemük, hogy milyen gazdagok ők. Pedig a felszabadulás után mindössze egy pár magyar ökör és két gőzgép maradt. A műhely udvarán Kollár István és Pleyer József egy kórótépőgépet készítenek. Silózásnál használják fel majd. Napi teljesítménye 3—4 vagon lesz. Lelkesen beszélnek az állami birtok dolgozói a jelenről. Azelőtt nem szólhattak bele a vezetők dolgába, most közülük az egyik béres fiát, Kerék I.ajost jelölték a Szlovák Nemzeti Tanácsba. A községházán együtt találtam a nemzeti bizottság elnökét, a titkárt és Száraz Lászlónét. Valamennyi a nép fia. Mind az elnyomottakból származnak, Hurbán János, a nemzeti bizottság elnöke, valamikor nehéz cselédsorban tengődött. Megbecsülésben nem volt része. Az első köztársaság idején egy évre 600 koronát, 16 mázsa gabonát, 8 mázsa fát, naponta 1 liter tejet és egy magyar hold földet kapott az uraságtól. A Horthy-rendszer alett 30 pengő bére volt egy negyedévre. Sokszor nagy gond gyötörte, hogy hogyan lássa el családját. Öszszehasonlítom ezt a szűkös jövedelmet azokkal az adatokkal, amelyeket az állami birtok elszámolási könyvében láttam. Szeptemberben Annus András 2.203, Kocsis Miklós 2.672, Rackó János 2.579, Tóth Sándor 2.540 Kovács László 1.247, Almási János 1.188, Budai Géza 1.362, Trnka Imre 1.628 korona havi fizetést kapott. Mindegyiknek jár ezenfelül még családi pótlék. Tovább sorolhatnám még a múlt koldusait, akik most nem ismerik a munkanélküliséget, az éhezést és gerekkel, különféle rádióadásokkal ez sikerül is. Ezt az agitációs központot állandóan látogatják. Vannak, akik többször is megfordulnak itt, ahol időnként nemcsak a műsor, de a díszítés és a felszerelés is váltakozik. Štefanko Mária, Torino Anna és Suhajda Emília önkéntes CsISz-brigád tagjai egy szakember irányításával a napokban pl. teljesen megváltoztatták a helyiség belsejét. A régi díszítéseket új, ízle'es és időszerű díszítésekkel cserélték fel. Állandóan friss napi- és hetilapok, I továbbá folyóiratok, albumok és korszerűen berendezett, szép, egészséges családiházakban laknak. — Nem így volt az azelőtt — mondja Hurbán János. — Annyi párt volt, hogy a fene se tudta, melyikre szavazzon a mézesmázos beszédektől megtévesztett tájékozatlan ember, Jsross Andor volt a képviselő ezen a vidéken. Sokat beszélt, igért, de abból kevés valósult meg. Sorsunkon nem változtattak. Mi azért tudtuk, hogy kire kell szavazni és a kommunista párt jelöltje mellett szálltunk síkra, A mi képviselőnk Major elvtárs és a többi kommunista képviselő volt. Ők harcoltak is értünk, de nem bírtak a túlerővel és bizony sok munkanélküli volt a faluban. Most Kerék a képviselőjelöltünk, a mi fajtánkból való, én is cseléd voltam, felülre kerültünk! Elgondolkozik kissé, fáradt, mert most jött a munkából. Arcán meglátszik a múlt sok viszontagsága, nélkülözések. Felülre kerültek, így van ez rendjén. Igaz Petőfi verse: „Habár felül a gálya, s alul a víznek árja, Azért a víz az úr." Petőfi már likkor látta, hogy a nép az uralkodásra hivatott, "hogy a népben az erő, mely mindent teremt. Ez a vers mutatja, hogy a gályák csak lebegnek a víz színén, de ha a vlz egyszer megúnja, akkor könnyen elpusztíthatja őket. Feltámadt a nép, jött a nagy vihar, a gályák pozdorjává törtek, és a nép lett az úr. Az elnyomott nép lerázta nyakáról a heréket. A néphez szól Ady Endre is, amikor így ír az egyik versében: „Nyakatokon vad úri tatárok S mégis büszke a ti fejetek. Frissek a vérben, nagyok a hitben, Csák Máté földjén ti vagytok az isten". , A nép lett az úr és most magának építi boldog jövőjét. A hatalmas eredményeink mellett nézzük csak ezt a kis falut. • Népe gyarapodik, gazdagodik, óvoda létesült, csak 1953-ban 53 új ház épült. Ebberi az évben 98 új házra adtak építési engedélyt. Sok helyen már lerakták az alapokat. Félig felhúzott falakat látni mindenfelé. A munkanélküliség megszűnt, nincs éhező. Kulturális téren is fejlődik a falu. A felszabadulás óta 240 darab rádiót vettek. Az időm letelt, sietek az állomás felé. Szembe velem iskolásgyermekek jönnek. Vidám énekszóval azt énekelik, hogy: „Réten, réten, sej, a nánai réten ..." Gond nélkül élnek ezek a fiatalok. Nem lesz már oly nehéz a sorsuk, mint apáiknak volt. Nem fognak mér a szeszélyes grófok és papok földjein robotolni. Még visszanézek az esztergomi bazilikára, alatta hömpölyög a Duna. Megértem. Igaza van. Csak körül kell nézni és mindenki láthatja, Ady versének átka a múlté lett. Balla József grafikonok állanak a látogatók rendelkezésére. Hod'a elvtárs, az agitációs központ vezetője aprólékosan ismeri a választási törvényt és a választások módját. Ezekről készségesen tájékoztatja az érdeklődőket. A választókat érdekes műsor is vonzza az agitációs központba. Például három helyi nemzeti bizottsági tag elmondta, mit valósítot-j *ak meg akciótervükből a májusi választások óta. 13-án a losonci téglagyár legjobb munkásnője beszél munkamódszeréről, mellyei könnyen túlteljesíti munkatervét. Sz. J. lük sokan, — mint például Viktor Benčik, aki ebben az évben a népi orosz tanfolyamok kerületi tanfelügyelője, — már hosszú évek óta dolgoznak a ' körökben. Orosz nyelvtudásukból nagyon sokat adtak át hallgatóiknak Júlia Párnická, Mária Kesslerová. Dezider Hornáček és Jozef Mistrík bratislavai tanítók és Rudolf Beta trencséni tanító is. örömmel jelentjük, hogy a nagykaposi gép- és traktorállomás az őszi munkák tervét 1954. november 10-ig 102.1 százalékra- teljesítette. Igy a tervteljesítés határidejét 6 nappal lerövidítettük. Az egész évi tervet 114 százalékra teljesítettük. Ezeket az eredményeket a kommunisták jó vezetésével, a gép- és traktorállomások dolgozóinak a sikeres munkájával értük el, ugyanis a traktorosok megértették a CsKP X. kongreszszusának a mezőgazdasági termelés Az őszi termés betakarítása idején érdemes foglalkozni a padányi EFSz tagjainak munkájával is. Tavasszal, mint sok más helyen, Padányban is szétosztották a kapásnövények megművelését a tagok között. Azt a hibát azonban elkövették, hogy nem fordítottak elég gondot a munka megszervezésére. Ez meglátszik most a betakarításnál. Cukorrépából általában 20 árat kapott mindenki megművelésre, de mivel a pótjutalmazást nem vezették be, csak felületesen folyt a munka. Hogy milyen különbségek mutatkoztak a munka elvégzésében, az meglátszik a két példán. Fábrik Béla 61 éves szövetkezeti paraszt a répa egyelésétől kezdve egészen a felszedésig kifogástalan munkát végzett, aminek az eredménye az lett, hogy a 20 áron 80 mázsa répát termelt. Rásó Dezső, aki kevesebbet törődött a répával, csak 40 mézsás termést tuAz ipolysági járás kukoricabegyűjtési tervének határideje a kerületi nemzeti bizottság és a kerületi begyűjtési meghatalmazott határozatainak alapján október 31. A begyűjtés tervét azonban eddig csak 4 falu Horváti, Szúd, Tesmag és Egyházasmarót teljesítette százszázalékra. Vájjon mi van a többi községekkei? Vagy talán kevés kukorica termett? Nem ez a hiba! Elsősorban az, hogy szövetkezeteink túlnyomó többsége megkésett a kukoricatöréssel, másodszor pedig az, toogy a talu spekulánsai és kulákjai hanyagságukkal hátráltatják a begyűjtést Itt van pl. a felsőtúri Hibszky kulák, aki nem műveli jól a földet, a 18 hektár földjét inkább felesben munkáltatja, minthogy ő maga is megfogná a kapa nyelét. Ahelyett, hogy igyekezne a beadússal, kibúvót keres, hogy ő nem csövesterményt ad be, hanem inkább szemesen adja be a kukoricát; arra biztatja a becsületes kis- és középparasztokat, hogy ők is így cselekedjenek. Mj van Bálint Jánossal Felsőtúron? Ha a notórius nemtejesítőkről van szó, ő az első. Még az idén egy liter tejet, egy kilogram fokozásáról szóló irányelveit. Tervteljesitésben különösen kitűnt Gemer Mihály, a pálini brigádközpont traktorosa, aki az őszi munkák tervét 439 százalékra teljesítette. Bodnár Lajos Zetor 25-ös traktorával 350 százalékra, Demény István DT_54-es traktorával 145 százalékra teljesítette az őszi munkák tervét. L o k s a , ti gép- és traktorállomás igazgatója, Dudás, az igazgató politikai helyettese. dott elérni. Ugyanilyen rossz munkát végzett Kosár József is. Ezek az elvtársak még nem tudják, hogy ha ők maguk rosszul dolgoznak, ézt a szövetkezet yalamennyi tagja megérzi. A padányi szövetkezeti tagok közül ki kell emelni a II. munkacsoport kocsisát, Szakacsi Benőt, aki a legügyesebb, legodaadóbb dolgozó. Csiba Károly szintén sokat tett azért, hogy az állatállományt fejlessze. Ilyen szövetkezeti tagok kellenének ahhoz, hogy a szövetkezeti tagok jómódúak legyenek.Ha valamennyien annyit térődnének a szövetkezet ügyével, mint a fentebb említettek, akkor nem fordulna elő, hogy az előleget nem kapják pontosan kézhez. Hogy mindez másképpen legyen, ahhoz a pártszervezet és a helyi nemzeti bizottság jó munkája szükséges. Beluc Imre, Padány

( húst sem adott be, de még egy szem kukoricát sem. 'Pedig jó kukoricája termett. Záchenszky János bizony nem így gondolkodik. Beadta mindenből azt, ami jár, sőt kukoricából többet is adott. Ne álljunk meg azonban egy falunál, hanem nézzünk körül másutt is. László Ernő 9 hektáros alsószemerédi spekuláns, egyben a falu kovácsa is, a jó ég tudja mit gondol a kukoricabeadásról. Még egy kilót sem adott be, de tejet és mást sem. A 22 hektáros Varga Istvánt akarja követni, aki évről-évre alig ad valamicskét? Az idén sem adott egv liter tejet sem, s tojásból 2.50G helyett csak 44-et, kukoricát pedig semmit. Hát hogyan gondolkodnak. az ilyenek? Nem gondolnak arra. hogy a népi demokrácia nyújtotta jogok mellett kötelességük is van? Nézzük meg szövetkezeteinknél » a kukoricabegyűjtést. Legjobbak a járásban Nagyfalu, Félsőszemeréd, Ipolyvisk, Szécsénke, Magyarád és a többiek, ahol százszázalékon felül eleget tettek beadási kötelezettségüknek. Sztudva László, járási begyűjtési meghatal-. mázott, Ipolyság. Szlovákiában a népi orosz tanfolyamokon több mint 19.000 dolgozó tanul A csehszlovák-szovjet barátság hójlapja előkészítésének időszakában, de főleg a megnyitása utáni napokban állandóan emelkedik a népi orosz tanfolyamokat látogató dolgozók száma. Mostanáig Szlovákiában több mint 1180 kör van, amelyekben több mint 19.100 hallgató tanul. Eddig a kassai kerületben tanul a legtöbb dolgozó, ahol 425 nyelvkör működik. A kassai kerületben van a legtöbb orosz nyelvbarát kör is, ahová azok a hallgatók járnak, akik már jól tudnak oroszul. Szlovákiában a népi orosz tanfolyamok köreiben legnagyobbrészt a hivatásos tanítók tanulnak vagy pedig olyan előadók, akik több speciális iskolázáson vettek részt. A kassai kerületben például 380 tanító — szakember tanít. KözűTegyük vonzókká az agitációs központokat Néhány szó a kukoricabegyüjtésröl járásunkban Javul a helyzel Ráson A rási szövetkezet tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy az öszi munkákat és a silózást. a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulójának napjáig százszázalékra elvégzik. Kötelezettségvállalásukat valóra váltották. Végeztek az ősziek vetésével és kb. 70 szekérre való kukoricaszárat lesilóztak. ľgy az állatállomány részére kellő mennyiségű téli takarmányuk van. A szövetkezet tagjai az idén sokat tanullak a múlt évi hibából. Tavaly még keveset törődtek a munkafegyelemmel és a mintaalapszabályzat betartásával. A szövetkezetben akadtak olyanok is, akik nem meggyőződésből léptek be a szövetkezetbe. Ezek közül többen beadták kilépési nyilatkozatukat, amelyeket a xövetjcezet vezetősége elfogadott. No, de azért, hogy ezek a gazdák kiléptek, nem lehet őket megbélyegezni. Néhányan már megbánták meggondolatlanságukat és vissza akarnak jönni a szövetkezetbe. A tagság ma már egészen máskép gondolkozik a közös munkáról. Sokan vannak a szövetkezetben, akik fáradtságot nem ismerve dolgoznak családjukkal, mert megértették, hogy csakis a szövetkezeti gazdálkodásban lelik meg jólétüket. A szövetkezetnek nagy közös istállója, sertéshizlaldája és szép juhállománya van. A tagok nemrégen jó szecskavágó gépet kaptak, amely szintén hozájárult a munkakedv növeléséhez. A dolgozók két nap alatt 70 szekér kukoricaszárat silóztak le. Ami a szövetkezetet illeti, a tagoknak nem szabad elbizakodniok, Arra kell törekedniök, hogy a szövetkezet még jobban megerősödjék, hogy azok, akik meggondolatlanul elhamarkodva otthagyták a szövetkezetet, egyre nagyobb számban térjenek vissta a helyes útra, a boldog jövő útjára. Pupák János, Tornaija Több felelősségei egyes tagok részéről