Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-11 / 273. szám, csütörtök

6 tsiszo 1-954. november 11. ... Szeretik v olvassák a járási földműves újságot H azánk minden járásában nagy segítséget nyújt a szövetkezetesek­nek, az egyénileg dolgozó kis- és középparasztoknak a járási föld­műves újság, amely úgyszólván ál­landóan irányítja és új munka­módszerekkel ismerteti meg a fal­vak lakosságát. Sőt mondhatjuk azt is, hogy foglalkozik a járás dol­gozó parasztjainak ügyes-bajos dol­gaival is. Hogy ez így van, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a járás falvaiban olvas­sák, szeretik az újságot. A minap, hogy Ipolyságon jár­tam. alkalmam nyilt arra, hogy el­beszélgessek a földműves újság volt szerkesztőjével, Sramka Máriával (Egy hónappal ezelőtt helyezték el egy másik funkcióba.) Elmondotta, hogy miképpen aktivizálták az új­ságon keresztül a dolgozó paraszt­ságot az egyes feladatok teljesíté­sére, hogyan szélesítették ki a szo­cialista munkaversenyt egyes szö­vetkezetekben annak hatására, hogy ilyen tárgyú beszámolókat írtak, nem beszélve az új munkamódsze­rek alkalmazásáról, a begyűjtésnek nyújtott segítségről, amit -javarész­ben a lapnak köszönhetnek. E ü, gy fontos példát említek meg a sok közül. Az ipolysági járás négy év óta csak ezidén teljesítette száz­százalékra a gabonsfoeadási kötele­zettségét, s ha ez hem is teljesen a járási földműves újság érdeme, mé­gis elmondhatjuk, hogy nagy része volt ebben a lapnak is. Azáltal, hogy a lelkiismeretes kis- és kö­zépgazdák nevét, akik kötelezett­ségüknek pontosan eleget tettek, sőt azt túlteljesítették, nyilvános­ságra hozták, — a többi paraszto­kat is sarkalták, hogy beadási kö­telezettségüknek eleget tegyenek. Elég volt egy kisebb kritika vagy megdorgálás, hogy egy se maradjon hátra a parasztok közül kötelessé­gei teljesítésében. Nemcsak a szövetkezetesek, ha­nem az egyénileg dolgozó parasztok is megszerették a lapot. Néhány falu kivételével, ha nem jelenik meg pontos időben, akkor sürgetik az újságoV, mert ezeken a helyeken betűről betűre átolvassák. Sok he­lyen szívesen vennék, ha hetenként kétszer jelenne meg. Sok esetben az egyénileg dolgozó parasztok is segítik a lapot, amikor írnak a szép eredményekről, vagy kipellengére­zik a kulákok és spekulánsok káros üzelmeit, vagy rávezetik a begyűj­tési dolgozókat az eldugott gaboná­ra és más efféle értékes beszámoló­kat írnak a járási újságnak. A lap különösen nagy Segítséget nyújtott a nyári munkáknál, ami­ért ki is emelték, mint a beszterce­bányai járás egyik legjobb lapját. Minden számában foglalkozott az­zal, melyik szövetkezet jár az élen a nyári munkák versenyében, me­lyik a sereghajtó és felhívta a szö­vetkezetesek figyelmét a terv pon­tos betartására, a munkaverseny ki­szélesítésére és a beadási kötelezett­ség teljesítésére. Konkréten írtak a hibákról és az elért eredményekről és ez is hozzájárult ahhoz, hogy a munkákban és beadásban mindig elmaradt járás az elsők közé küz­dötte fel magát. A lapot annyira feljavították, hogy már hónapokkal ezelőtt bőví­teniük kellett, mert megsokasodott a munkáslevelezők száma. A lapban vezércikkeket is hoznak, amelyeket javarészt a járási nemzeti bizottság vezető funkcionáriusai írnak. A be­vált munkamódszereket szintén is­mertetijc és rávezetik ennek alkal­mazására a többi szövetkezeteket is. A szövetkezetesek kivétel nélkül szeretik a lapot és sürgetik ha ké­sik. A szövetkezetesek igen sok esetben megírták észrevételeike' a szerkesztőségnek, «s ha valamilyen helytelenséget láttak az újságban, azt sem hallgatták el. Kiváltkép azonban azokban a falvakban, amelyekben közösen gazdálkodnak, az újság megjelenése utáni napon egyetlen számot sem lehetne találni, a szövetkezet irodá­jában vagy a helyi nemzeti bizottsá­gon. Személyesen eljön érte min­den tag Alsószemere, Felsőszemere, Egyházmarót és más falvak többet is kérnek, mint amennyi előirá­nyozva volt. A kevésbé olvasottság az újság tekintetében olyan közsé­gekben észlelhető, ahol még nincse­nek szövetkezetek, mint Tesmag, Terenye, stb., ahol a vezetőség ke­veset törődik azzal, hogy minél többen olvassák a lapot. Ezek azok a falvak, ahol mindig is elmarad­nak minden munkával. A kiküldött példányszámokat az irodában hal­mozzák rakásra és sokszor három­négy hónapi újság van ott egy ra­káson; ezeket senki sem olvassa, senki sem osztja szét az emberek között. Pedig ha belenéznének és átolvasnák, sok mindent megtanul­hatnának belőle. Sramka Mária nem hallgatja el az újság hiányosságait sem, ame­lyek a múlt hónapokban előfordul­tak. Legnagyobb hiány az volt, hogy az anyagot túl korán, szerdán és csütörtökön szerezték be, illetve készítették el. A lap csak hétfőn jelenik meg és így a szerdai adatok több esetben már időszerűtlenné váltak. Sokszor kaptak ezért kriti­kát a falvak dolgozóitól és a járás dolgozóitól egyaránt. Olyan hibák is előfordultak, hogy egyes szövet­kezetekről vagy magángazdálkodó­ról cikket írtak a hiányos beadással kapcsolatban, s közben míg a lap megjelent, ezek a szövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok már túlteljesítették a beadási kötelezett­ségüket. Egy pár kritikai levél után azonban ezt is kiküszöbölték. Leg­elsősorban is úgy javítottak a hely­zeten, hogy a cikk frisebb legyen: ezért még szombaton, mielőtt a lévai nyomdába került volna az anyag, Sramka Mária bejárta azokat a fal­vakat, amelyekről az újságban szó lesz és aznapi adatokkal cserélte fel a régit. — A lap különösen azóta javult meg, amióta a járási pártbizottság többet törődik vele. Azelőtt nagy hiba volt az is, hogy ránk sem néz­tek és sohasem kérdezték meg a pártbizottságon, hogy mit írunk, nincs-e szükségünk segítségre, — teszi még hozzá Sramka Mária. Jú­niustól kezdve mielőtt megjelenne átnézik a lapot, s megmagyarázzák mi a jó és mi a helytelen benne. Részletesen és figyelmesen áttanul­mányoznak minden számot és mind­járt ki is javítják a hibákat, és hogy segítsenek a szerkesztésben, vezércikkeket is írnak. Kerületi mértékben a lap a második helyet tartja, s most különösen a válasz­tások előtt megjavult. Gazdátlan szalmapréselôgép A gyárban el­készítették. A munkások talán szocialista munka­versennyel gyor­sították meg a gép összeszerelését, hogy minél előbb azok kezébe kerül­jön, akik dolgozni fognak vele a mezőgazdaságban. Hogy kinek a ke­zébe került és ki fizeti érte a be­ruházási kölcsönt, az egyelőre titok. A valóság az, hogy egy új szalmapréselő gép so­káig ott állt a slovenské nové mes­tói határban, kitéve az időjárás vi­szontagságainak. Az alkatrészek be­rozsdásodtak. Senki sem vette fi­gyelembe az elhagyott, gazdátlan szalmapréselőt. Pedig csak egy fo­gaskerék hiányzott rajta, máskép­pen üzemképes volt. Lehet, hogy azt is valamelyik gondos családapa vitte haza fiának játszani, hogy leg­alább ennyi haszna legyen belőle, ha már elkészítették. így állt, ázott hónapokig. Addig, amíg a toronyi állami gazdaság dol­gozói meg nem sajnálták és pártfo­gásukba nem vették. Beírták a lel­tárba is, dé hiába kérdezősködtek •il w .. — mindenfelé, nem akadt gazdája. Ez a szalmapréselő most ott áll a mű­hely mellett a többi ócskavas kö­zött, a fa alatt, tovább rozsdásodik. De kérdem a terebesi járási nem­zeti bizottságot, melynek hatáskö­rébe tartozik Slovenské Nové Mesto, lehetséges, hogy egy mezőgazdasági gépnek ne legyen gazdája? Meg­lehet az ilyen hanyag nemtörődöm­séget bocsátani azoknak, akik így bánnak a nép vagyonával 9 Hagyják megrozsdásodni, és ha eltűnik, sen­kinek sem hiányzik. Vagy talán azt gondolja a gazdája, hogy majd gyárt a gyár másikat? H S. Jól boldogul a szövetkezet agy eredményeket lehet elér­ni a járási földműves újsággal, ha jól szerkesztik, s ha a lap állandó kapcsolatot tart.fenn a falvak dol­gozóival. Rajta keresztül mozgósí­tani lehet a tömegeket, a tömegek jó munkája pedig lehetővé teszi pártunk X. kongresszusa irányel­veinek teljesítését, amelyek a dol­gozó nép életszínvonala további emelkedését tűzték ki célul. Halász Ambrus A milanovcei EFSz 1950.ben ala­kult meg. A szövetkezet tagjainak sok nehézséget kellett legyőzniök. Nem volt elegendő sertés, szarvas­marha és gazdasági felszerelés. így először a hiányzó gazdasági szer­számokat és az állatállományt kel­lett beszereznünk, csak aztán fog­hattunk hozzá a gazdálkodáshoz. 1953-ban jó munkakedvvel kezdtük a gazdasági évet. A munka meg­szervezésénél nem riadtunk vissza az új módszerek alkalmazásától sem. Az 1954-es évet még nagyobb szorgalommal, odaadással kezdtük. A tavaszi munkákat járási viszony­latban az elsők között végeztük el. Zöldségtermelési előkészületeinket már a téli hónapokban megtettük, jó palántákat biztosítottunk a ta­vaszi kiültetéshez. Helyes gondo­zással paradicsomból 2 hektárról több mint 500 mázsát adtunk el, | amelyet 60 ezer koronáért értékesí­I tettünk. 70 mázsa zöldpaprikánkért 55 ezer koronát kaptunk, míg 250 mázsa sárgarépáért 14 ezer koronát. Tökért, salátáért, uborkáért, kala­rábéért és fokhagymáért 30 ezer ko­ronát nyertünk. így zöldségfélékből a tervezett összeget (129.000 koro­nát) 29 ezer koronávol túlszárnyal­tuk. Az idén 26 hektáron termeltünk cukorrépát, s a tervezett 225 má­zsás hektárhozam helyett 400 má­zsát értünk el. A cukorgyárba 104 ezer mázsa répát szállítottunk. A cukorrépáért 210 ezer, koronát fi­zettek. Az eredmény a tagság jó munkájának köszönhető s főleg Bátora József munkacsoport-vezető­nek, aki nagy gondot fordít arra, hogy a cukorrépát idejében elves­sék és hogy az egyelést, valamint a kapálást idejében elvégezzék. Dojcsán Elek, Milanovce A Szovjetunió Kommunista Pártja tapasztalatainak alkotó alkalmazása Csehszlovákia Kommunista Pártja sikereinek és győzelmeinek záloga írta: ANTONÍN NOVOTNÝ, Csehszlovákia Kommunista Partja Központi Bizottságának első titkára Amióta a dicső Szovjet Hadse­reg 1945. májusában felszabadítot­ta Csehszlovákiát, népűnk állan­dóan a szocializmus építésének út­ján halad. A Csehszlovák Köztár­saság dolgozói rövid idő, nem egé­szen tíz év alatt jelentős sikereket vívtak ki: sok győzelmet arattak a szocialista építésben mind az ipar és a mezőgazdaság, mind a tudomány és a kultúra területén. Ezeket a sikereket dolgozó népünk erőfeszítésével és a hatalmas Szov­jetunió önzetlen testvéri segítsé­gévél értük el. Csehszlovákia Kommunista Párt­ja népünk minden sikerének és győzelmének szervezője és lelke­sítője, tevékenységében szilárdan követi Ma?x, Engels, Lenin és Sztálin halhatatlan tanítását. Fá­radhatalanul, alkotó módon tanul tanítójának, a Szovjetunió Kom­munista Pártjának tapasztalataiból. f Csehszlovákia Kommunista Párt­jának gazdag története a kímélet­len harcok sorozata a pártbeli op­portunisták és árulók ellen, a párt bolsevizálásáért az igazi mar­xista, leninista párttá kovácsolá­sért, s szemléltetően bizonyítja, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja mindig ragyogó példája és szilárd támasza volt pártunknak. Csehszlovákia Kommunista Párt­ja a Szovjetunió Kommunista Párt­jának támogatásával és tapaszta­latainak alkotó felhasžnálásával a munkásosztály valóban élenjáró szervezett csapatává, a dolgozók elismert vezérévé, győzelmeik ki­próbált szervezőivé vált. Hazánk dolgozói ma Csehszlová­kia Kommunista Pártja X. kongresz­szusa fontos határozatainak végre­hajtásáért küzdenek. Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kong­resszusa a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának tapasztalataira, különösen a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XIX. kongresszu­sának határozataira és a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottsága legutóbbi üléseinek ha­tározataira támaszkodott munkájá­ban. A Szovjetunió tapasztalatai­nak alkotó alkalmazása mérhetet­lenül segít bennünket a szocialista éjfftés további kibontakoztatásó­ban. Népünk erőfeszítései a párt vezetésével ma az egész népgaz­daság gyors továbbfejlesztésére, különösen a mezőgazdasági terme­lés tetemes fokozására, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának állandó emelésére irányulnak. Pártunk a szocializmus építésével kapcsolatos feladatok teljesítése során a Szovjetunió Kommunista Pártjának tapasztalataira támasz­kodik, a Szovjetunió Kommunista Pártja pedig erélyesen hangsú­lyozza annaik a munkás-paraszt szövetségnek az állandó erősítését, amelyben a vezető szerep a mun­kásosztályé. A munkások és a parasztok megbonthatatlan szövet­sége a népi demokratikus orszá­gokban a szocialista építés sikeres kibontakoztatásának feltétele és biztosítéka. A párt nagy munkát végzett, hogy kádereink helyesen értsék meg, mennyire fontos a munkás­paraszt szövetség a népi rendszer sorsára nézve. Ezelőtt egyes fa­lusi pártsizervezetek, területi és kerületi pártbizottságaink súlyosan hibáztak az egységes mezőgazda­sági szövetkezetek építésében, né­ha mellőzték a szigorú önkéntes­ség elvét, s nem mindig igyekez­tek, hogy szemléltető példákkal győzzék meg a parasztokat a szö­vetkezetek előnyeiről. E hibák lé­nyege a munkás-paraszt szövetség fontosságának a lebecsülése volt. Ma ezek a hibák általában meg­szűntek. A sikeres szocialista építés ^szem­pontjából rendkívül fontos a nép­tömegek döntő történelmi szere­péről szóló marxista-leninista elv, amelyet az élet és a Szovjetunió Kommunista Pártjának gyakorla­ti tevékenysége egyaránt igazol. Pártunk állandóan erősíti kapcso­latait a tömegekkel. A tömegek közt folyó politikai és nevelő mun­ka fokozása a párt elsőrendű fel­adata. E munka időszerűsége most, a november 28-i nemzetgyűlé.-i választások előkészítése során kü­lönösen növekszik. A párt jól tud­ja. hogv a szocialista építés si­keres kibontakoztatása a tömegek alkotó kezdeményezésének fejlő désétől függ, ez a kezdeményezés most a Nagy Október 37. évfor­dulójának tiszteletére indított szo­cialista munkaversenyben fényesen kifejeződik. Pártunk politikája megfelel a müliós tömegek létérdekeinek, s e tömegek egysége támogatásával találkozik. A párt állandóan gon­doskodik a dolgozó nép életszín­vonalának emeléséről. Ennek tö­kéletes bizonysága, hogy hazánk­ban a múlt nyár óta kétszer is jelentősen csökkent az ipari és az élelmiszeráru állami kiskeres­kedelmi ára. Ma a kiskereskedel­mi árak színvonala 15 százalékkal alacsonyabb, mint a múlt nyáron, s a reálbér ugyanez idő alatt több mint 20 százalékkal növekedett. Az élet nálunk gyökeresen meg­javult a kapitalista múlt óta; ez abból is szemlátomást kitűnik, hogy a cseh területeken a férfiak átlagos életkora 10, a nőké pedig 12 évvel, Szlovákiában a férfiaké 14, a nőké pedig 15 évvel emel kedett az 1929—1932. évek átlag­színvonalához képest. Pártunk a társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szük­ségleteinek kielégítéséért, a köz­szükségleti cikkek termelésének növeléséért, a termékek minősé­gének javításáért és az élelmi­szercikkek bőségéért harcra moz­gósítja. a dolgozókat. Csehszlovákiának igen fejlett ipara van; ez az ipar az egész népgazdaság fellendülésének alap­ja.. A csehszlovák ipari vállalatok a Szovjetunió segítségével és a szovjet ipar * tapasztalatainak fel­használásával újfajta termékeket gyártanak,. mégpedig oly bonyo­lult gépeket, amilyeneket orszá­gunkban még ném gyártottak. Az ipar szívének, a gépiparnak a ter­melése a legutóbbi öt év alatt több mint háromszorosra nőtt. Dol­gozóink a Szovjetunió tapasztala­tainak alapján megtanulják a szo­•cialista ipar helyes megszervezé­sét, elsajátítják az újító munka­módszereket, takarékoskodnak s "a technika gondos kihasználásával feltárják a termelési tartalékokat. Ez hozzájárul az ipar erősítéséhez, a termelés növeléséhez, a munka termelékenységének fokozásához és a lakosság iparcikk-szükségle­tének egyre jobb kielégítéséhez. A Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának 1953. szeptemberi és 1954. február-már­ciusi ülése kijelölte a Szovjetunió mezőgazdasági termelése továbbfej­lesztésének nagyszabású program­ját. A Szovjetunió Kommunista Pártja a szocializmus gazdasági alaptörvénye szerint hozzáfogott annak a rendkívül fontos feladat­nak a gyökeres megoldásához, hogy új, páratlanul magas színvo­nalra emelje a Szovjetunió mező­gazdasági termelését. A szovjet nép ezen a területen máris nagy sikereket aratott. A szovjet mező­gazdaság elé kitűzött célok hatal­mas fellendítésre ösztönzik a cseh­szlovák mezőgazdaságot. A Csehszlovák Köztársaság gaz­daságában a mezőgazdaság roppant fontos tényező. 1948 óta a leg­több mezőgazdasági növény ter­méshozama növekedett, s az állat­állomány szaporodott. De a mező­gazdaság ma még nem elégíti ki

Next

/
Thumbnails
Contents