Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-06 / 269. szám, szombat

6 UISZO 1954. novemSer 0; Élményeim a moszkvai mezőgazdasági kiállításon Irta: Varga Gyula, a nyárasdi szövetkezet könyvelője Moszkvában a mezőgazdasági kiállításon tett látogatásom óta tele vagyok élményekkel, benyomásokkal. Azt hiszem, amit a szovjet nép fővárosában, Moszkvában láttam, azt így leírva nem tudom teljesen visszaadni, de igyekszem Uidásom szerint a legjobban összefoglalni mindazt, amit kéthetes Szovjetunióban való tartózkodásom alatt láttam, hallottam, tapasztaltam. Elsősorban is meg kell jegyeznem, hogy nagyon boldog voltam, amikor megkaptam az értesítést, hogy a Szovjetunióba megyei: és megtekinthetem az óriási területen felépített kiállítást, a szovjet mezőgazdaság korszerű gépeit, a szovhozok és kolhozok nagyszerű eredményeit, a szovjet emberek világraszóló alkotásait. Erről a nagyszerű kiállításról már sokat írtak és beszéltek, ezért most nem szorítkozom az ismert statisztikai adatokra, hanem inkább arról akarok írni, milyen benyomásokkal tértem haza a kiállításról. Röviddel Moszkvába érkezésein után az esti órákban hatalmas modern autóbuszba ültünk, majd útrakeltünk, hogy megtekintsük a kiállítási negyedet. A kiállítástól jókora távolságra lehettünk, s már szemünkbe ötlött a sok-sok reflektor fénye. Több hatalmas lámpa világította meg a környéket. Amint a kiállítás színhelyére megérkeztünk, fény és színáradat fogadott bennünket, amely a patilonokat úgyszólván meseszerűvé varázsolta. A főpavilon előtti kolhoztéren a reflektorfény a szivárvány minden színében világítja meg a hatalmas szökőkutat és a körülötte lévő talapzatokat, a Szovjetunió különböző köztársaságainak< jelképét. A szökőkúttól nem messze a kő virágot látjuk, amelyet azt hiszem, a hasonló elnevezésű filmből már nagyon sokan isme rünk. A kiállításon töltött első pillanatok mélyen és erősen hatottak rám. Első nap nem tekintettük meg az egyes pavilonokat, csak általában a főteret, a pavilonokat összekötő kupolákat, a pazar oszlopcsarnokot és általában a kiállítási negyed szimmetrikus rendezését, a fényözönt, a nagy forgalmat. Mindez egy nagyszerű és hatalma? remekmű képét ébresztette bennünk és akaratla-' nul is azt gondoltam

í ilyen dolgókat csak a szocialista rendszer alkothat. A kiállítás gyönyörűségeivel eltelve tértünk vissza szállodánkba azzal az elhatározással, hogy az elkövetkező napokon részletesen megtekintjük a pavilonokat is. Moszkvában való tartózkodásunk második napjától kezdve mindennap részletesen tanulmányoztuk az egyes pavilonokban kiállított termékeket. Kőrútunkat a főpavilon megtekintésével kezdtük, ahol a Szovjetunió mezőgazdasága hatalmas mérvű fejlődéséről szereztünk általános áttekintést. Láthattunk itt sok mindent, arafikonok mutatták az Állattenyésztés és a mezőgazdasági termelés fejlődését. Különöskép' pen érdekelt bennünket az a tér, amely a szovjet mezőgazdaság gépesítésének rohamos fejlődését ábrázolta. A legutóbbi 25 évben a szovjet gép- és traktoráUomásck száma az 1929. évi két-hárommal ,nzemben kilencezerre növekedett és az egész Szovjetuniót behálózzák. A gép- és traktorállomásokat gombostűkkel jelölték meg és így a térkép szószerint tele volt tűzdelve. Különösen nagy érdeklődést keltett a gépesítési pavilon, amelyet betonból, vasból és üvegből építettek. A pavilon 62 méter magas, föterme 2500 négyzetméteren terül el és a kiállítás egyik legszebb, legízlésesebben elkészített épülete. A pavilon megtekintése valóságos élmény volt számunka. A pompás, korszerű gépek mellett, amelyeket már a mi földjeinken is láthattunk és amelyek állandóan a Szovjetuniótól mezőgazdaságunknak nyújtott nagy segítséget juttatták eszünkbe (mint a S-80-as traktor, a DT-54, KD-35, az S-4-es, Š-6-os kombájn, az SKEM 3-as répakombájn stb.). Még más új gépeket is láttunk, amelyeket a mostani időkben kapott a szovjet mezőgazdaság. Különösen felkeltették figyelmünket a modern öntözőberendezések', amelyek a nagy területű földeken nagy mértékben lehetővé teszik i termelés fokozását. Nagyon megkapta figyelmünket az állattenyésztésben^ jól bevált hordozható villanygépek sokasága, amelyek lehetővé teszik a géppel való fejést, birkanyírást, a közép-ázsiai szovjet köztársaságok végeláthatatlan legelőin. A kapásnövényeket és takarmányt betakarító gépek megtekintésén kívül még elolvastuk a magyarázatokat, a fényképek alatti felírásokat, melyek számunkra megkönnyítették a gépek alkalmazásó.nak és a munka megszervezésének megismerését. A szénabetakarítás gépesítése — a kaszálástól a boglyázásig daru segítségével nagymértékben lerövidíti a munkaidőt. Az eredeti időtartammal szemben a lukooici körzetben, a Maják-kolhozban egy hatodára csökkent a munka időtartama. Á gépesítési pavilon megteldntése bebizonyította, hoqy a Szovjetunióban minden az emberről és jólétéről való qondoskodásra összpontosul és ezért ilyen irányban halad a legnehezebb gépesítési munkák gépesítése is, s ma már a nehéz testi munkák túlnyomó részét qépekkel végzik. A gépesítési pavilonból az állattenyésztési pavilonba tértünk. A főépületben rövid áttekintést szereztünk a Szovjetunió állattenyésztésének fejlődéséről. Legjobban az állattenyésztési farmok érdekeltek bennünket, amelyek az állattenyésztési főpavilon mögött terülnek el. A modern szarvasmarha- és boryúistállókbqji, valamint a lóistállókban disznóólakban, juhaklokban és baromfiólakban néhány ezer szebbnél szebb állat van elhelyezve. A négysoros, többszáz férőhelyes gépesített szarvasmarhaistpllók megtekintese előtt barátságos találkozásban volt részünk F. Malinyinova elvtársnővel, a híres tehéngondozóval. Igen sok kérdést adtunk fel neki s megkértük, beszéljen munkamódszereiről, sikereiről. Megígérte, hogy másnap felel kérdéseinkre, a megrendezésre kerülő vitaórán. A szarvasmarhaistállóban 196 tehén és 4 bika volt a cholmogorszki fajtából. Az állatok egyik részét Malinyinova elvtársnő „Október 12"-kolhozában, a másik felét az archangelszki körzet „Üj Élet" nevű kolhozában tenyésztették. Az istálló nemcsak a gépi berendezéssel tűnik ki, hanem világosságával, tisztaságával, s jó szellőztetéssel is (mesterséges légáramlás segítségével). Az „Október 12"kolhozból hozott tehenek a mult évben 5.012 kg 3,94 százalékos zsírtartalmú tejet szolgáltattak, az egyes állatok súlya eddig 600 kg volt. A Csarodejka nevű tehén 300 nap alatt 9.019 kg 4,22 százalékos zsírtartalmú tejet adott. Mint érdekesseget megemlítem, hogy a tehén napi adagja 36 kg nyerskrumpli, 8 kg széna, 8 kg szemes takarmány, 12 kg silótakarmány, 6 kg takarmányrépa és 3 liter melasz volt a téli időszakban. Ezeket a kiváló eredményeket Malinyinova elvtársnő magyarázata szerint a következőképpen érték el: Pontosan betartják az etetési időt, naponta négyszer etetnek, négyszer tisztítják és egyszer megmossák az állatokat. A haladó zootechnika elvei szerint gondozzák és etetik a fejősteheneket. Malinyinova elvtársnő megemlítette, hogy nyáron elkerített legeltetési rendszerrel takarmányozzák az állatokat. Malinyinova elvtársnő külön kihangsúlyozta a burgonyával való etetés jelentőségét, a tejhozam emelésével kapcsolatban, amit az „Október 12"kolhoz 1942. évtől való tapasztalatai bizonyítanak. Különösen nagy figyelmet fordítanak a tőgymasszázsra, amit Malinyinova elvtársnő részletesen megmagyarázott. Az állatok tejhozama növelésének és az egészséges borjak felnevelésének egyik fontos feltétele az állatok ellés előtti helyes gondozása. Az egészséges csorda alapja a fiatal jószág helyes nevelése. Az „Október 12"-kolhozban már 1937-től nagy sikerrel alkalmazzák a borjak rideg nevelését. Malinyinova elvtársnő ezzel kapcsolatban figyelmeztetett bennünket arra, hogy a borjak rideg nevelését nem értelmezhetjük úgy, hogy az állatokat erős fagyok idején is a szabadban hagyjuk. Továbbá megmagyarázta, hogy a borjak rideg nevelésének legfőbb célja a fiatal állatok ellenállási képességének a testalkat és a csontok, továbbá az izmok helyes fejlődésének és a helyes vérkeringésnek biztosítása. Az „Október 12"-kolhozban a borjak rideg nevelését ebből a szerr.xxmtból' nézik és alkalmazzák. A vita számunkra igen tanulságos volt. Malinyinova elvtársnő szeretettel emlékezett meg a mi hazánkban tett látogatásáról és szívélyes üdvözletét küldi Csehszlovákia összes népének és mezőgazdasági dolgozóinak. A. Malinyinova elvtársnővel folytatott kellemes beszélgetésünk után tovább folytattuk az istállók megtekintését. Az anyasertésólakban meggyőződtünk arról, hogy a Szovjetunióban a malacok nevelése igen magas színvonalú, ami szákszerű munkát követel a sertésetetőktől. Például a jaroszlavi körzet „Kommunizmus világa" nevű kolhozának minden egyes anyasertésétől — számszerint 91-től — 18 malacot választanak el évente. A brejtovi sertésfajta, amelyet ebben a kolhozban tenyésztenek, kiváló minőségű szalonnát ad. A sertésólak szellősek és praktikusak. Egy-egy anyasertésre 6 négyzetméter terület jut. Az ólakban egyszerű, de igen jól bevált óvoberendezéseket alkalmaznak, hogy az újszülött malacok épségét megőrizzék. Az anyasertéseket külön helyiségben etetik. Itt egy berendezést állítottak fel takarmány előkészítés céljából, amely komplex gépesítés segítségével biztosítja a jó és gyors takarmány előkészítést. A fajtenyésztő munka igen kiterjedt és már eddig is szép sikereket hozott. A '„nagy fehér fajta" igen szapora, a betegségekkel szemben ellenálló és nagy súlyt ér el. A krasznodari rajón Vencizárja szovhoz négyéves „Szamoucska" nevű apaállatja például 530 kg ot nyom. Alkalmunk nyílott még megtekinteni a kiváló mirgorodi, libemi és egyéb fajtákat is. Például a berkshirei fajtából sokkal nagyobb szaporulatot értek el, mint Angliában, ahonnan származik. Sok sertést láttunk, amelyek különböző fajcsoportokhoz tartoznak, s a jövő nagytermelékenységű állatfajtáinak alapjait képezik. Például láttuk a pridoni, móldavai, novocserkaszi tenyészfajtát, (a sertések jól alkalmazkodnak a forró éghajlathoz), öt ilyenfajta négyhónapos állat átlag 82 kg• os 4,3 takarmány egységet fogyaszt napi 1 kg-os súlygyarapodás mellett. r • E rdekes dolgokat figyeltünk meg. Az állatgondozók és a zootechnikusok mindenütt már előre kiszámíthatják, milyen jutalomban részesülnek munkájukért. Például: a kirovi körzet falendi járásának Sztálin elnevezésű kolhozában 1950-ben egy-egy anyasertés után 5.100 rubellel nőtt a jövedelem. 1952-ben ez a jövedelem már ugyanilyen feltételek mellett 13.400 rubelre emelkedett. A juhok megtekintése közben azon gondolkodtam, hogy valóban sokat tanulhatunk a szovjet embereknek a juhtenyésztésben szerzett tapasztalataiból. Életemben még ném láttam olyan sokgyapjas nagy juhokat, mint itt. A románovi juhfajta a legszaporább: elléskor kilenc bárányt kapnak egy-egy anyaállattól. Ezen a téren is intenzív fájtenyésztő munkát végeznek és igyekeznek, hogy a karakuli és a románovi fajta keresztezésével megjavítsák a karakuli fajta aránylag alacsony szaporulatát. A hegyi és a sztyeppei juhfajtákat is láttuk. Ilyen például a Tádzsikisztánban tenyésztett általában 166 kg-os „Giszár" bárányfajta. A kazaKšztáni „adilbajevi" fajta pedig 142 kg-os. Ezeket az állatokat főkép húsuk és zsírjuk miatt tenyészti}:. A sztravopoli és egyéb, főként a gyapjúért tenyésztett fajták finom és nagymeny nyiségű gyapjúval tűnnek ki. A szovjet mezőgazdaságban nagy figyelmet fordítanak a lótenyésztésre is. Meggyőződhettünk erről a lóistállók megtekintésekor. Megnéztük a budonovi, doni, jomutsi, karábajevi, lokáji lófajtát. A Szovjetunió legöregebb lófajtájából, az achalpekinszkiből is volt itt egy kanca, amely Asabattól Moszkváig 84 nap alatt 4.000 kilométert tett meg, ami különleges teljesítményről és kitartásról tanúskodik. Až állattenyésztési farmok részletes megtekintése után saját szemünkkel láthattuk s meggyőződhettünk arról, hogy a haladó munkamódszerek alkalmazásával milyen nagyszerű sikereket érnek el a szovjet mezőgazdasági dolgozók, ami azt bizonyítja, hogy az új módszerek bevezetésével a mi állattenyésztésünkben is kiváló eredményeket érhetünk el. A[ z elkövetkező napokban megtekintettük a növénytermelési pavilonokat, a kísérleti termelöföldeket, üvegágyakat, kerteket, amelyek a micsurini elmélet gyakorlatban való alkalmazásáról beszélnek. A micsurini biológián kívül még Dokucsájev Hoszticsev, Timirjazev, Viliamsz haladó módszereit is alkalmazzák a szovjet mezőgazdaságban. A Szovjetunió minden szövetségi és autonóm köztársaságnak külön pavilonja van a kiállításon. Művészi szempontból igényes, kiváló építészeti stílusban, a nemzeti művészeti tradíciók betartásával épült páviánok ezek. Például az Üzbég Köztársaság pavilonja egyszerűségével, karcsú oszlopcsarnokával vonzza a látogatókat. Az itt kiállított termékek a köztársaság mezőgazdaságának nagymérvű fejlődéséről, az üzbég nép életszínvonalának lendületes emelkedéséről tanúskodnak. S mindezt a szocialista társadalmi rendszer idején a nagy orosz nép segítségével érték el. Az üzbég pavilonban a kiváló szőlőtermelővel, Razamat Musa Muhamed elvtárssal, a szocialista munka hősével találkoztunk. Tájékoztatott bennünket munkamódszereiről és megígérte, hogy továbbra is tanácsokkal látja el Kandel elvtársat, a récsei szövetkezet elnökét, küldöttségünk tagját. A mezőgazdasági termelés hatalmas fejlődését tükrözik a kazah, tatár, grúz, örmény és a többi pavilonok is. A• tádzsik pavilonban a köztársaság legnagyobb kolhozának, a Bolsevik-kolhoznak munkaeredményeit látjuk. A kolhoz 9.604 hektáron gazdálkodik és ebből évente 2.000 hektáron gyapotot termel. A kolhoz dolgozói a mult évben 18,5 millió rubel jövedelemhez jutották, a feloszthatatlan alapra pedig 17,5 millió rubelt szánták. Kilenc kolhozparasztnak saját autója van. A kiállítás megtekintése után ellátogattunk a Lenin-hegyi Mezőgazdasági Tudományos Akadémia kísérleti gazdaságába is. Itt Lysszogorog, a mezőgazdasági tudomány jelöltje szolgált részletes magyarázattal. A tehénfajták keresztezésénél kiváló eredményeket ért el. Az állatállomány 68 százaléka keresztezett. A kosztromi fajteheneknél a múlt évben napi háromszori etetéssel 6.377 kg tejhozamot értek el, a keresztezett szarvasmarha fajta ugyanezen feltételek mellett 7.657 kg tejet adott. Fajtenyésztő munka segítségével, helyes etetéssel és a fiatal jószág gondos, szakszerű nevelésével nagy termelékenységű tehénfajtát tenyésztenek. Például: 1953-ban a kosztromi fajta 6.260 kg tejet, a keresztezett fajta pedig 6.190 kg tejet adott. Célul 5.000 kg-os élősúly és 5.000 kg átlagos tejhozamú tehén kitenyésztését tűzték ki. (5 százalékos zsírtartálommal.) E cél kitűzésénél tekintetbe vették a mezőgazdasági szempontokat is, különösen az alacsony élősúlyt az egyik fajtánál és a nagy zsírtartalmat a másik fajtánál. A tudományos dolgozók arra törekednek, hogy a takarmány gazdaságos fogyasztásával a lehető legnagyobb vajtermelést érjék el. A Leninhegyi kísérleti intézetben a termelékenység mellett még a szaporulat fejlesztésére is törekszenek. Például egy Aliz nevű tehén a 12. laktáció után 8.838 kg tejet adott. Ennek leszármazottja az 5. laktáció után 11.193 kg tejet adott. A tudományos kísérleti munkában szerzett tapasztalatokat a kísérleti intézet dolgozói a mezőgazdaság többi dolgozóival a kolhozok, szovhozok parasztjainak előadások, sajtó útján adják át. A Szovjetunió tudományos dolgozói nem elégszenek meg az eddig elért sikerekkel, de állandóan jobb eredményekre törekszenek. A Szovjetunió mezőgazdaságában elért sikerek azért oly kimagaslóak, mert a dolgozók nagy lelkesedésével, a kitűzött feladatok pontos teljesítésével, a haladó munkamódszerek rendszeres tanulmányozásával törekednek céljuk elérésére. Például az Október 12" kolhoz tehéngondozói Malinyinova elvtársnő szerint hároméves zootechnikusi iskolát végeztek anélkül, hogy munkájukat megszakították volna. Ily módon valóban mesterekké váltak szakmájukban. A kiállítás bebizonyította, hogy megszervezése milyen nagyjelentőségű a kolhozparasztok és a szovhozok dolgozói számára. A kiállításon a szakembereken kívül még régi ismerősökkel is találkoztunk, mint pl. Belousov elvtárssal. Mellén ott ékeskedett a csehszlovák kitüntetés, melyet hazánk felszabadításakor szerzett. Az erňlített elvtárs ma a sztravopoli járás egyik falusi kolhozának elnöke. A Szovjetunióban valóban otthon éreztük magunkat és elhatároztuk: még nagyobb szorgalommal építjük szocialista hazánkat, hogy méltók lehessünk egy ilyen nagy nép barátságára. Moszkvai látogatásunk felejthetetlen emléket hagyott bennünk.