Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-25 / 285. szám, csütörtök

1954j november 25. ÜJ %M 3 Ä nép életszínvonalának tartás emelése és a nemzetközi feszültség enyhítéséért folytatott harc — ez a párt és a Nemzeti Front kormányának célja Dr. Jaromír DoSanský, a minisztereinek első helyettesének az Ostrava-vítkovšcei Klement Gotfwató-Vasművekben mondott beszédéből A vítkovicei Klement GottwaldVasművek dolgozói kedden délután összegyűltek az első számú csőhengerelő csarnokban, hogy nyilvános választás előtti gyűlést tartsanak nemzetgyűlési képviselőjelöltjükkel, dr. Jaromír Dolahský elvtárssal, a miniszterelnök első helyettesével. A gyűlés hatalimas manifesztáció volt Nyugat-Németország úirafelfegyverzése ellen és a kollektív biztonságról szóló európai értekezlet összehívása mellett A vítkovicei kohászok határozatot fogadtak el, amelyben felhívják Porges de ľ Adour, Basses Pyrenées-üzem munkásait, hogy legyenek egységesek a Nyugat-Németország újrafelíegyverzése elleni harcban. Németország újrafelíegyverzése elleni tiltakozásul és elszántságuk bizonyítékául, hogy kormányuknak minden támogatást megadjanak a békés boldog élet biztosítására, a vítkovicei Klement Gottwald-Vasművek munkásai számos új munkafelajáhlást tettek. A gyűlésen Jaromír Dolanský elvtárs beszédet mondott, amelyet a gyűlés részvevői nagy lelkesedéssel fogadtak. Dolanský elvtárs beszédében egyebek között, a következőket mondotta: Drága polgárok, elvtársak, szívből köszönetet mondok önöknek azért, hogy a vítkovicei választási körzetben az új nemzetgyűlésbe képviselőül jelöltek. A kommunista párt arra tanít bennünket, hogy nincs nagyobb megtiszteltetés mint a nép bizalma és én ígérem önöknek, hogy minden erőmből dolgozni fogok azért, hogy a jelölésemmel megnyilvánult bizalmukat megtartsam. Emellett teljesen tudatában vagyok annak, hogy az önök bizalma elsősorban Csehszlovákia Kommunista Pártját illeti, amely mindig megállta helyét mint a nép ügyének hűséges harcosa, érdekeinek legkiválóbb védelmezője, győzelmeinek kezdeményezője és szervezője, ezért az összes dolgozók rendíthetetlen bizalmát, támogatását, szeretetét élvezi. Az elkövetkezendő választások a dolgozó népnek, hazánk gazdájának nagy ünnepe lesz, seregszemléje az elért sikereknek. Erőinket és energfiánkat újból mozgósítja az összes hiányosságalt és nehézségek kiküszöbölésére. országos elbírálását jelenti a párt és a Nemzeti Front munkájának és gazdálkodásának, valamint jövő programjuknak. Az ötéves terv megkezdésénél nem hiányoztak a kételkedők és az ellenségeik, akik terveinket a kéozefet szüleményének minősítették. Népünk hősi munkája ezt az elképzelést valóságra váltotta, az ' ötéves terv teljesítésével ipari termelésünket megkétszereztük. Amire a burzsoáziának csaknem 150 évre volt szüksége, azt mi öt év alatt elvégeztük! Ez egyedül azért volt lehetséges, mert felszámoltuk a kapitalizmust és annak következményeit — a minél nagyobb nyereség utáni hajszát, a kizsákmányolást, a munkanélküliséget és válságokat, az anyagi értékek tömeges pazarlásált és elpusztítását. Ez azért volt lehetséges, mert nz államosítással a termelő eszközöket a nép kezébe adtuk és megnyitottuk az utat a tervszerű és céltudatos köfös munkamegszervesásiiez. Nem titkoljuk, hogy hibákat követtünk el és tévedtünk is. Furcsa volna azonban, ha ez nem így letit volna Hisz a burzsoázia évszázadokon át gyűjtött tapasztalatokat, tanulta a népgazdaság és az állam irányítását és ennek ellenére soha sem voľ: képes, sőt meg sem kísérelt oly mérhetetlen feladatokat megoldani, mint a legszélesebb néorétegek életszínvonalának emelését. Mi e feladatok megoldásába jóformán már a hatalom átvétel másnapján belefogtunk. Igen, előfordultak hibák és nehézségek: baj volna, ha nem látnók őket és még rosszabb, ha leplezni akarnánk és nem hoznánk helyre a hibákat. Éppen azért, mert a párt és a kormány teljesen tudatosítják történelmi küldetésüket. népünk iránti felelősségüket, a hibákat nyíltan bírálják és harcolnak helyrehozásukért. Nyíltan elismerjük, hogy az első ötéves terv folyamán országépítésünkben veszteségekre is sor került, amelyek a tapasztalatok hiányából fakadtak, fentről egész le; de vájjon e veszteségeknél nem sokkalta nagy óbbak-e az elért eredmények? Az összes hibák és nehézségek semmit sem változtatnak azon, hogy népünk történelmi munkát végzett: lényegében befejezte hazánk szocialista iparosítását. Ezáltal biztosítottuk a szocialista szektor vezető helyzetét gazdaságunkban, megszilárdítottuk a nép egységét, megerősítettük a népi demokratikus rendszert ha- [ zánkban és megszilárdítottuk függetlenségét és védelmi képességét. Hazánk mindörökre megszűnt a külföldi monopóliumok játékszere lenni, amelynek sorsáról Párizsban lés (Münchenben döntötitek; ma népünk úr a saját hazájában! Sikereink elképzelhetetlenek volnának a Szovjetunió nagyméretű és sokoldalú segítsége, valamint a béketátoor országaival való legszorosabb együttműködésünk nélkül. Ennek köszönhetjük, hogy nemcsak ellentálilni tudtunk a nemzetközi imperializmus blokádjának, hanem előrehaladásunk jelentősen könnyebbé vált. nyilvánul termelésünk elért ütemében és -terjedelmében is. Hasonlítsák össze, mire volt képes a München előtti köztársaság tíz eve alatt a burzsoázia kormánya és milyen eredményeket ért el népünk a népi demokrácia uralmának tíz éve alatt. Míg 1929ben az akkori konjunktúra csúcspontján a háború előtti termelést llo/o-kal haladták meg, ma a termelés az 1937. évvel szemben megkétszereződött és állandóan tovább nő. , Sikereink annál kifejezőbbek mivel abban az időszakban érjük el," amikor a kapitalista gazdaság megoldhatatlan ellentétekben vergődik és válságjelenségekkel küzd. A mi életünkből mindörökre eltűnt a munkanélküliség s helyette az a kérdés merült fel, hogyan fedezzük a növekvő munkaerőszükségletet, ezzel szemben a kapitalista országokban növekszik a munkanélküliek millióinak száma. Míg nálunk tartósan emelkednek a bérek és a parasztok jövedelmei és emellett az élelmiszerek és fogyasztási cikkek árai csökkennek, a kapitalista országokban a bérek csökkennek, az árak emelkednek, fokozódik a milliós proletártömegek kizsákmányolási és nyomora. Míg nálunk elmélyül az emberről való sokoldalú gondoskodás, a kapitalista országokban csökkentik az iskola- és egészségügyi kiadásokat és növekednek a fegyverkezési és militarizációs költségek. Szocializmushoz vezető útunkon, a szocializmus építése fő irányvonalának teljesítésével elérkeztünk az ötéves terv végén a fejlődés új szakába, az új, sokoldalú felvirágzás időszakába. Az iparosítás nem volt az életszínvonal tartós emelésének akadálya, amint azt rosszakaratúan terjesztik különféle ellenségeink és rágalmazóink, hanem további emelkedésének. Az ötéves terv teljesítése, amely hazánk termelőerőit újabb, magasabb fokra emelte, megteremtette az előfeltételeket a fontos minőségi változásokhoz, amelyekre gazdaságunkban sor került. A X. kongresszus ha6árosa*as megmutatják a sikerhez vezető további utat Törekvéseink célja az ember és jóléte A termelésben és országépítésben soha sem láttunk öncélt. Soha •sem volt fontos számunkra, hogy csupán sok millió tonna szenet és fémet vagy számos új üzemet nyerjünk. Az élő ember, a munkások. parasztok és az értelmiség tagjai családjai millióinak boldogsága, a róluk való gondoskodás volt számunkra fontos, arra törekedtünk. hogy biztosítsunk számukra munkát, békés otthont, békét és bolaog jövőt; mindig ez volt, ez marad és mindig ez lesz szent feladata, értelme és célja a kommunista párt és a Nemzeti Front munkájának és törekvésének. Államunk számos feladatot vállalt magára, amelyek azelőtt súlyos terhet vagy teljesen elérhetetlen fényűzést jelentettek volna a dolgozók számára: megvalósított nag

v terjedelmű, ingyenes egészségügyi és gyógygondoskodást, családi pótlékokkal hozzájárult a gyermekek neveléséhez, ösztöndíjakéi fizet ki a tanuló ifjúságnak és biztosítja a dolgozó ifjúság ingyenes szakmabeli kiképzését, hozzájárul az üzemi étkeztetéshez és a gyermekek étkeztetéséhez az iskolákban és bölcsődékben, a ROH-hal együtt megszervezi a dolgozók széleskörű üdültetését és szélesen kifejlesztette a lakosságnak nyújtott kulturális szolgálatot. Csupán az 1953-as évben több mint hat milliárd koronát fizettünk ki kulöféle aggkori és szociális járadékokra. 71%-kal többet mint 1948-ban. A szocializmus építésének sikerei világszerte rokonszenvet keitettek és új barátokat szereztek nekünk. Újabb csattanós bizonyítékát adták annak, hogy a népi demokrácia útja, amelyen országunk a többi népi demokratikus államokkal együtt halad, a kapifalista elnyomásból biztosan vezet a boldog jövő felé. Recl^zerünk túlsúlya a kapitalizmus felett szemléltetően megGaz'daságunk fejlődése új szakaszának kifejezőjévé váltak a CsKP X. kongresszusának történelmi határozatai. A kongresszus kidolgozta! a nép életszínvonala gyors és lényeges emelésére irányuló sokoldalú intézkedések nagyszabású programját és feladatul tűzte ki, hogy e cél teljesítésére kell összpontosítani gazdaságunk valamennyi forrását és eszközeit. Az ötéves terv sikeres teljesítése mellett gazdaságunkban komoly aránytalanságok keletkeztek. A terv nem teljesítése az energiatermelésben, a szén- és érctermelésben, tüzelő, energetikai és nagyrészt a könnyűipar is elmaradást okozott. Az aránytalanságok egy másik gyökere abban állott, hogy a mezőgazdaság fejlődése és a tőle teljesen függő élelmiszeripar és nagyrészt könnyűipar is elmaradt a nehézipar fejlődése mögött. Az életszínvonal emelésének programja megköveteli ezeknek az aránytalanságoknak felszámolását. Ezért, míg az első ötéves tervben erőinket főként a nehézipar gyors növelésére és további kiépítésére fordítottuk, ma csökkentjük a beruházási felépítés ütemét és súlypontját áttesszük az aránytalanságok kiküszöbölésére — a tüzelő, nyersanyag és energetikai alapok fejlesztésére és főleg a mezőgazdaság, a "könnyű- és élelmiszeripar további kiépítésére, valamint a lakásépítésre. Egyben a nehéz- és a könnyűipari termelés növekedésének üteme közötti viszonyt az életszírtvonal emelésének feladata szerint rendezzük, úgyhogy most nagyjában egyforma ütemben növekednek. Tehát min alapul az életszínvonal emelésére irányuló programunk lényege? Azon, hogy a gazdaságunkban levő aránytalanság felszámolásával, főként a mezőgazdasági termelésnek 'a legközelebbi két-három évben való lényeges fokozásával és a fogyasztási cikkek termelésének lényeges kibővítésével országunkban megteremtjük az élelmiszerek és. fogyasztási árucikkek bőségét és rendszeres árleszállításokkal, és főként a személyes fogyasztás emelésével biztosítjuk az egész nép életszínvonalának tartós emelkedését. Ma más világban élünk és más fából vagyunk faragva, mint 25 évvel ezelőtt. Nehézségeink nem származnak abból, mint a kapitalistáknál, hogy túlságosan sokat termelünk, hanem abból, hogy nem termelünk mindeddig eleget a dolgozók növekvő szükségleteinek folyamatos kielégítésére. Nem titkoljuk, hogy a helyzet nem olyan, mint amilyenre szükségünk volna, amilyet szeretnénk, és amilyen lehetne, hogy az- életszínvonal emelésében sokkal messzebb lehetnénk, ha a X. kongresszus irányelveit valamennyi ágazatban következetesen teljesítenénk. Még mindig egész sor üzem és bánya nem teljesíti idejében és rendesen a tervfeladatokat, az államnak és a népnek többezer tonna szénnel, fémmel, géppel és több millió koronával tartozik. A X. kongresszus irányelveit főként a mező gazdaság nem teljesíti kis légitően Minden egyes ki nem termelt tonna, minden egyes elpazarolt kilowattóra energia vagy selejtes tonna acél feltétlenül hiányt okoz a dolgozók asztalán és. a dolgozók zsebében is. Ugyancsak elégtelen és lassan javul a közületi vállalatok által a lakosságnak nyújtott szolgálatok színvonala, terjedelme és minősége is. Éppen ezek a munkahiányosságaink azok, amelyek jelenlegi nehézségeinket okozzák, mind a termelésben, mind pedig a lakosság ellátásában. Nehézségeink továbbá abban rejlének, hogy a reálbérek és a személyes fogyasztás jelenlegi színvonala olyan fokon áll, hogy annak további emelése csupán a termelés sokkal gyorsabb növelésével lehetséges. Vegyék figyelembe, hogy a reálbérek a pénzreform óta 1954. júliusáig 20%-kal emelkedtek, a kiskereskedelmi forgalom az idei év 9 hónapja alatt a múlt év ugyanezen időszakával szemben 30%-kai emelkedett. Emellett a fogyasztás jobbminőségű árufajtákra tolódik el: míg a kenyérfogyasztás a tavalyi színvonalon maradt, a jóminőségű sütemények fogyasztása emelkedett. Terjed az., új árufajták fogyasztása, a motorkerékpárok, jégszekrények, fényképezőgépek vásárlása, amelyek azelőtt fényűzési cikkek voltak és a dolgozók számára elérhetetlenek voltak. A társadalmi és személyes fogyasztás rohamos emelkedése emelte a nép életszinvonalát e múlt év szeptemberében kiadott kormánynyilatkozat óta, amikor a párt és a kormány határozottan a? életszínvonal új, magasabb fokra emelésének útjára lépett. A termelés növekedése és a nép anyagi, valamint kulturális színvonalának emelkedése elválaszthatatlanul öszszefügg. Mindkettő egymást feltételezi. Egyik a másik nélkül elképzelhetetlen és egyben megvalósíthatatlan. Mindenki megérti, hogy csupán, ha többet termelünk, fogyaszthatunk is többet és fordítva — csupán a fogyasztás emelkedése jelenti a szocializmusban a termelés növekedésének hajtóerejét. A fogyasztás éš az életszínvonal csak annyira emelkedhet, amennyire képesek vagyunk a termelést emelni. Az árakat csak olyan mértékben és olyan ütefnben szállíthatjuk le, ahogyan az ipari é^ mezőgazdasági termelés növekedik és ahogy megteremti az árleszállítások előfeltételeit. Minél több közszükségleti árucikket és élelmiszert fogunk termelni, minél jobban tudjuk csökkenteni az árakat, annál nagyobb lesz a fogyasztás. És a fokozott fogyasztás viszont ismét előidézi a termelés fokozását. Ebből következik, hogy az életszínvonal emelésének alapvonala számunkra a reálbéreknek az árleszállítások útján való rendszeres emelését jelenti. Ezért az életszínvonal növekedésének elszakítása a termelés növekedésétől megengedheteílen. Hisz a szocializmusban nem lehet munka nélkül jól élni. Ezért szívósan és fáradhatatlanul fogunk harcolni, hogy mindenkinek mélyen emlékezetébe vésődjék feledhetetlen Klement Gottwald elvtársunk emlékezetes tanítása, mely szerint a szocializmus közgazdasági alaptörvényének három egymástól elválaszthatatlan része van: célja a dolgozók szükségleteinek maximális kielégítése, e cél elérésének eszköze a termelés szüntelen növelése és a termelés növeléséhez vezető út, a termelésnek a technika emelésének alapján való szüntelen tökéletesítése. Emellett azonban tudatosítanunk kell, hogy nem arról van szó, hogy bárhogyan emeljük a termelést, hanem ha el akarjuk érni a dolgozók szükségleteinek lehető legnagyobb fokú kielégítését,- természetesen a termelőerők adott színvonala mellett, akkor a népgazdaság egyes ágazatainak összhangban kell fejlődniök, úgyhogy az egyik ágazat teljesen biztosítsa a tőle függő másik ágazat munkáját. Tevékenységük eredményének a maximális gazdasági eredménynek kell lennie, amely jólétet ad népünknek. Hogy ez mennyire nélkülözhetetlen, sajáit tapasztalatainkból láttuk éppen az ötéves terv folyamán. A nehézipar a népgazdaság fejlődésének alapja marad Mélységes és ártalmas tévedés volna, és közgazdaságunk és gazdaságunk szükségleteinek teljes meg nem értését jelentené, ha azt hinnénk, hogy a X. kongresszusnak a könnyűipar gyors fejlesztéséről és az erőknek a mezőgazdaság fejlesztésére való összpontosításáról kiadott határozatai következtében a nehézipar veszít jelentőségéből, és háttérbe szorul. A nehéziöar továbbra is a népgazdaság fejlődése alapjának, alapja marad. A nehéziparban rejlik — a könyrvűiparnak . és a mezőgazdaságnak szállított gépekben, a nyersanyag, szén, energia, építőanyag, műtrásya és más vegyszerek termelésének fokozásában — a fogyasztási árucikkek és élelmiszerek fokozott termelésének előfeltétele is. A gépipar fejlődésének, amelynek kulcsfeladata — a népgazdaság új technikával való felfegyverzése — mellett még két nagyon fon'os funkciója van, amelyről helytelenül megfeledkeznek. Elsősorban a gépipar alkotja kivitelünk alapját Készítményei a kivitelben több mint 40%-kal szerepelnek. Gépipari termelésünk jelentős része tehát a külkereskedelem útján visszatér nySrsanyagés élelmiszerbehozatal formájában dolgozóin^ asztalára. Gépipari termékeink számára állandó piacok vannak biztosítva elsősorban a Szovjetunióban és a béketábor országaiban. Egyúttal azonban e termékek elhelyezésének egyre jobb előfeltételei mutatkoznak a tőkés piacokon is, főleg a kevéssé fejlett 6rszágokban. Ezért helyzetünk ma, amikor jelentősen emelkedik a' külkereskedelem fontossága — öszszehasonlíthatatlanul jobb, mirrt akkor, amikor a München előtti köztársaságban kivitelünk súlypontja a textiliparban volt. Annál fontosabb, hogy a gépipari üzemek dolgozói teljesen tudatosítsák. mily óriási fontosságú az összes kü!

?óldi megrendelések idejében és jó minőségben való telje-