Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-23 / 283. szám, kedd

1954. november 23. UJSZG 7 tíwald yu uvei C. L sehszlovákia egész doigozo népe őszinte szeretettel gondol ma nagy nára és halhatatlan vezérére, Klement Gottwald elvtársra. Ma töltené be 58. életévét. Klement Gottwald egész életét annak szentelte, hogy hazánk dolgozói pártunk vezetésével megdöntsék a kizsákmányolók, gyárosok, nagybirtokosok, bankarok uralmát, s hogy köztársaságunkat a népi demokrácia útján boldog, szocialista otthonukká változtassák. Noha már nincs köztünk, szavai ma is irányítanak, vezetnek, buzdítanak — erót adnak mindennapi építömunkánkban Ezért összegyűjtött beszédeinek, cikkeinek és írásainak nagy a .je lentósége. Klement Gottwald Műveinek cseh és szlovák kiadása már fo lyamatban van. S most Szlovákia Kommunista Pártja Történetének Intézete megkezdi Klement Gottwald Műveinek magyar kiadását is, hogy Csehszlovákia magyar dolgozói sa.ját nyelvükön tanulmányozhassák Gottwald elvtárs beszédeit, cikkeit és írásait. Klement Gottwald Műveinek I kötete, amelynek magyar kiadása a legközelebbi napokban jelenik meg, Gottwald elvtárs 1925-töl 1929-ig megírt cikkeit, illetve el mondott beszédeit tartalmazza Pártunk életében ez a bolsevizálás időszaka. Ez az az időszak, amikor Csehszlovákia Kommunista Pártja nagy történelmi .jelentősé gű fejlődésen megy keresztül, amikor az igazi forradalmi erők leleplezik a párt vezetőségébe befurakodott opportunistákat amikor a párt vezetését s ezáltal dolgozó népünk harcának sikeres irányítását ezek a forradalmi bolseviki erők veszik kezükbe. Te hát Klement Gottwald Múveinek elsó kötete Csehszlovákia Kommunista Pártjában a marxista-leninista irányzatért vívott küzdelmek, s ennek az irányzatnak a győzelmét .jellemzi. Az első kötet Klement Gottwald „Bolsevizálni a kommunista mozgalmat" című nagyfontosságú cikkével kezdődik, amely pártunk szlovákiai májusi levelében jelent meg 1925-ben. Azokkal a nézetekkel szemben, hogy a bolsevizálás kérdését egynéhány határozattal meg lehet oldani, Gottwald elvtárs hangsúlyozta, hogy: „A bolsevizálás nem egyszeri, magában álló aktus a párt fejlődésében; a bolsevizálás a párt fejlődésével szakadatlan, soha véget nem érő, soha be nem fejeződő folyamat, épp úgy, mint amilyen szakadatlan és véget nem érő a társadalom fejlődése. A bolsevizálás mindenekelőtt az{ .jelenti, hogy szünet nélkül fol.yton-folyvást bolsevizálód.junk!" G ottwald elvtárs cikkei és beszédei nemcsak a párton belüli élettel, problémákkal foglalkoznak. A munkásosztály forradalmi pártjának nem szabad figyelmen kívül hagynia egyetlen oiyan kérdést sem, amely a munkásosztályt és a munkásosztály szövetségeseit érinti, mert különben nem tudná eredményesen megszervezni sem a dolgozók mindennapi követeléseiért, sem a végcélért, a dolgozók uralmáért folytatott harcot. Ezért Gottwald elvtárs marxista-leninista szempontból magyarázza munkáiban a Csehszlovák Köztársaság bel- és külpolitikai helyzetét, leszögezve, hogy az első világháború utáni Csehszlovákia nem népi, hanem burzsoá és imperialista állam. Foglalkozik a munkásegység taktikájának kérdésével, a parasztés a nemzetiségi kérdéssel, mozgósít a háborús előkészületek ellen, amelyek a Szovjetunió ellen irányultak, s amelyeket a csehszlovák burzsoázia is teljes erejével támogatott. 1928-ban, amikor a Vörös Nappal kapcsolatban felszínre kerülnek a párton belüli fogyatékosságok és hibák, bátran szembeszáll a opportunista vezetőséggel, hogy azután a CsKP V. kongresszusán, 1929 februárjában győzelemre vigye a párt forradalmi erőit, s hogy ezek az erők megtisztítsák a pártot az opportunista áruló likvidátor elemektől. A bolseviki irányzat győzelmének nagy történelmi jelentősége van, mert a párt az V. kongreszszus után a dolgozó tömegek érdekeinek és .jogainak határozott, következetes és meg nem hátráló elöharcosává vált. Most már a párt Gottwald elvtárs első parlamenti beszédében, amelyet 1929. december 21-én mondott el, nyíltan hadat üzen az uralkodó burzsoáziának, a burzsoá kormánynak, s a burzsoáziát kiszolgáló szociálfasisztáknak, — a munkásosztályt eláruló szociáldemokrata és cseh nemzeti szo cíalísta vezéreknek Ez a beszéd világszerte ismeretessé vált. A moszkvai „Pravda" az első oldalon közölte az egész beszédet, s már 1930. elejéi) megjelent oroszul brosúrában is, mint „példája annak, hogyan kell bolsevik módra kihasználni a parlamenti tribünt." Gottwald elvtárs ebben a beszédében többek között ezeket mondotta: „Önök azt állítják, hogy mi az állam ellen harcolunk. Igen! Harcolunk az olyan állam ellen, amelyben a bankok, gyárak, nagybirtokok a kapitalisták kezén vannak. Harcolunk az olyan állam ellen, amelynek gépezete, a munkásság elleni erőszak eszköze a kapitalisták kezében ... Szóval az Önök kapitalista imperialista állama ellen harcolunk. Mi harcolunk és harcolni fogunk a proletár államért, a munkások államáért, a parasztok államáért. . . Mi könyörtelen harcot hirdetünk Önökkel és szociálfasiszta kormányukkal szemben ... Harcolni fogunk ebben az országban a nemzetiségek- elnyomása ellen és az elnyomott nemzetek felszabadításáért. Harcolni fogunk az Önök imperialista háborúja ellen, a polgárháborúért. Dolgozni fogunk a Szovjetunió győzelméért és az Önök vereségéért!... Maid elmegy a kedvük a nevetéstől! Mi ezt a harcunkat meg fogjuk vívni, tekintet nélkül az áldozatokra, céltudatosan, szívósan mindaddig. am?o az Önök uralmát el "om söpörjük." TN etn hangzottak el hiába ezek a szavak. Pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja tör ténelmi küldetését teljesítette a múltban is, s teljesíti ma is. Dolgozó népünk pártunk vezetésével sok harc után kivívta szabadságát, s építő munkájával hazánkat a nagy szocialista és béketábor egyik szilárd rohambrigád.jává változtatta át. Ezekkel a szavakkal, ezzel a nevezetes beszéddel zárul le Klement Gottwald Műveinek első kötete. Dolgozó népünk további harcát, melyet pártunk vezetésével és irányításával folytatott, Klement Gottwald Műveinek többi kötete foglalja magában. így a harmincas évek elején pusztító gazdasági válság idejéből származó munkákat a JI.—V. kötet tartalmazza, míg a VI.—VII. és a VIII. kötetben megismerkedünk a köztársaságunk védelméért folytatott harc időszakából megírt cikkekkel, s elmondott beszédekkel. Csehszlovákia felosztása után, 1938-ban Gottwald elvtárs a párt Központi Bizottságának határozata alapján több munkatársával együtt Moszkvába ment, hogy onnan irányítsa Csehszlovákia népének nemzeti felszabadító harcát, melyet a hitleri fasiszta megszállók hazai kiszolgálói ellen folytatott. Ezekben az időkben sok rádiókommentárt írt, melyeket a moszkvai rádió cseh küldésében olvasott fel, vagy a titkos cseh rá dióállomás küldésében mondott el. A IX.—XI. kötetben gyűjtötték össze ezeket a rádiókommentárokat és azokat a cikkeket is, amelyeket ebben a7 időszakban a külföldi csehszlovák sajtó számán írt. A felszabadulás után tovább folytatódott a küzdelem, a harc. Most már a kivívott szabadság és a .jogok megtartásáért, megszilárdításáért és továbbfejlesztéséért. Sem a belföldi burzsoázia maradványai, sem a nemzetközi tőkések nem tudtak belenyugodni abba, hogy a csehszlovák népet már nem zsákmányolhatják ki. Ezért először Benesékkel, aztán Slánskyékkal kellett megküzdeni. És ezenkívül meg kellett világítani a szocializmus építésének útját is hazánkban. Erőt kellett adni az akadályok legyűréséhez. Gottwald elvtárs munkái, melyek már a felszabadulás utáni időszakból a népi demokrácia és a szocialista építés időszakából származnak, további 7—8 kötetben lesznek összegyűjtve. Klement Gottwald Müveit kiegészítik majd azok a dokumentumgyűjtemények, amelyek a párt egyes taktikai időszakához fűződnek. így már a .jövő év folyamán megjelenik magyar kiadásban „A CsKP bolsevizálásáért" című dokumentumgyűjtemény Klement Gottwald Művei első kötetéhez, vagyis az 1925-tól 1929-ig terjedő időszakhoz. P ártunk nagy figyelmet fordít arra, hogy a párt tagságának s a dolgozók legszélesebb rétegeinek elméleti tudása és politikai öntudata szüntelenül növekedjék. Ebben nagy segítségünkre lesznek Klement Gottwald Müvei. Eddig nagy hiányosság mutatkozott abban, hogy azok a csehszlovákiai magyar dolgozók, akik nem tudnák szlovákul vagy csehül, nem juthattak kellő irodalomhoz, amelyből tanulmányozhatták volna hazánk dicső kommunista pártjának történetét és amelyből állandóan új és új eröt meríthettek volna mindennapi munkájuk mind eredményesebb és sikeresebb teljesítéséhez. Nemcsak a párt funkcionáriusai, nemcsak a tanárok, tanítók, előadók, diákok és hallgatók érezték ezt a hiányt. Klement Gottwald Műveinek magyar fordítása hiányzott a tömegszervezetek funkcionáriusainak is, hiányzott a népnevelőknek is. Hiányzott minden egyes csehszlovákiai magyar dolgozónak, aki tudása fejlesztésében nem akar megállni, aki tudását növelni akarja, aki ismerni akarja pártunk hősi harcának történetét, hogy okulva belőle a szocializmus építőinek első soraiban fehessen. S hiányzott azoknak az öreg harcosoknak is, akik átélték mindazt, amiről Gottwald elvtárs írt és beszélt, átélték s részt vettek azokban a küzdelmekben, amelyeket sokszor Gottwald elvtárs személyesen vezetett. Sokan közülük személyesen is ismerték Gottwald elvtársat, a szerény, egyszerű, de nagytudású, bátor és előrelátó párt- és népvezért, akitől már akkor sokat tanultak, s akitől még ma is szeretnének tanulni. Ezért Csehszlovákia magyar dolgozói nagy örömmel fogadják és köszöntik Klement Gottwald Művei első kötetének magyar nyelvű kiadását, amellyel megkezdődik Klement Gottwald Művei összes kötetének folytatólagos magyar nyelvű kiadása. RABAY ZOLTÄN, Szlovákia Kommunista Pártja Története Intézetének munkatársa. Gyozf imf s Mrcofc nyomán f/f fa/szabadult Wn g y kapa ľ 10 ioe. 1944. november 23-án szabadították fel a szovjet csapatok Nagykapost. Nehéz csaták, hatalmas üt közetek előzték meg Nagykapos és vidékének felszabadítását. A német Wehrmacht. csatlósaitól támogatva, elkeseredetten védekezett, hogy fenntartsa azt a rendszert, amely a dolgozók millióit tartotta igájában. A szovjet hadsereg győzelmes előretörését azonban nem volt képes megállítani, s a hős szovjet katonákkal elérkezett a népek szabadsága, az új, igazságos társadalmi tend hajnala. Súlyos napokat élt át Nagykapos és a környék falvainak népe a front idején. A férfiakat es asszokat fedezékek, futóárkok ásására kényszerítették, állandó repülőtámadás mellett dolgoztak a kaposiak sislóci országút mentén. A környék erdőinek sűrűjében egyre népesedett a partizánok száma. A kelecsényi erdőben Majoros István csoportjához egyre többen csatlakoztak. Kanóc Ferenc, Ocsenás Jó zsef, Szabó Jóska és a többi kaposi között ukránok és németek is voltak. Ágyúval, lőfegyverrel és lőszerrel ellátva várták az eseményeket. A németek heteken keresztül fosztogatták a lakásokat, amíg a lakosság a bunkerekben tartózkodott. Csap, Szűrte és Tarnóc felől egyre erősbödött a szovjet hadsereg nyomása, majd 19-én megindult a támadás Kapós irányában, s 20- án törték át a frontot. Néhány nap múlva Kelecsény és Csepely felől értek a község alá. November 23-án a délutáni órákban a fasiszta megszállók kiürítették Nagykapost, s a szovjet katonaság a járás egész területét felszabadította a fasiszta iga alól. Tíz évvel ezelőtt Kaposon ágyúk dörögtek, tankok és repülőgépek zúgása töltötte be a levegőt. S ahol akkor a leégett házak és pajták pernyéjét fújta szerte a hideg novemberi szél, ahol az őszi falevelek frissen hantolt tömegsírokat takartak, ott ma új lakások, üzemek, szóvetkezeti épületek állnak. Eltűnt a nyomor Kaposon és vidékén, megváltozott sok minden itt. szebb, vidámabb az élet, mint ahogy szebb és boldogobb az egész ország népének élete. Télvíz idején nem látni már mezítlábas, rongyokba öltözött gyerekeket. nincsen többé munkanélküliség, éhség, kivándorlás. A nagykaposi járásban a burzsoá köztársaság idejében csupán alacsony színvonalú mezőgazdaság volt. Ipar itt nem létezett, a kezdet leges módszerekkel megművelt föld nem bírta eltartani a lakosságot De a hős szovjet hadsereg győzelmes előretörése szétzúzta azt az állam rendszert, amely igájában tartotta a dolgozók millióit. A kis- és középparasztok a szabadsággal élve, pártunk segítségével egyszer s mindenkorra megszabadultak a földesúri kizsákmányolástól. A kaposi járás területén ezer hektár konfiskált földet, s azzal együtt állatállományt és mezőgazdasági felszerelést kapott a parasztság a felszabadulás után. A párt és kormány gondoskodásából gép- és traktorállomás létesült, mely hatalmas segítsége a szövetkezeteknek, kis. és középparasztságnak. A szövetkezeti gazdálkodás nagy változásokat hozott a járás mezőgazdaságában. A szántóterület 680 hektárral bővült, a hektárhozainok évről évre emelkednek. A búzánál 14 mázsáról 22—23, sőt 26 mázsára, a kukoricánál 19 mázsáról 22 mázsára emelték a hektárhozamot. A szövetkezeti munkaiskolák megismertették a szövetkezeti dolgozókkal a mezőgazdasági termelés új módszereit, a cukorrépa hektárhozama elérte a 480 mázsát, rizsből 38 mázsa termett egy hektáron. A burgonya négyzetes ültetésével 190 mázsa tervezett hektárhozam helyett 270 mázsa az eredmény. A takarmányalap általában 8 százalékkal emelkedett az előző évekkel szemben, az állatállomány 120 százalékos fejlődést mutat az utóbbi hat esztendőben. Tizenöt tehénistálló, 14 sertésistálló, 12 dohányszárító,, 8 juhakol és sok baromfiól, számtalan silógödör, kukoricaszáritó pajta, kút stb. épült a szövetkezetekben. A szövetkezeti tagság jövedelme fokozatosan emelkedik. Bésen és Nagyráskán az idén új szövetkezetek alakultak. Tíz év alatt több üzem épült a járásban. Nagy kenderfeldolgozóüzem, tejfeldolgozó-üzem, modern péküzem, téglagyár nyújt megélhetést a járás dolgozóinak. Sok új épület áll készen és még több van épülőfélben. Hatalmas népegészségügyi intézet áll befejezés előtt. Iskolaépületek, terményraktár, autóbuszgarázs, tejbegyűjtő-központok, húsfeldolgozó-üzem, munkáslakások, tanítói és orvosi lakások épültek és épülnek a járás területén. A mezőgazdaság és ipar fejlődésével a kereskedelem is nagy iramban tart lépést. A ruhaüzletek múlt évi forgalma több mint ötmillió koronával volt nagyobb, mint 1950-ben, a Mototechr.a forgalma ugyanakkor egymillióval emelkedett. A járás falvai életszínvonalának emelkedésére jellemző adat, hogy pl. Pálócon. ahol 1938-ban az egyik üzlet forgalma 30.000 korona volt, most 800.000 koronát vételeztek be. Ez év januárjában az új péküzem 46 tonna lisztet, októberben már 120 tonna lisztet dolgozott fel. Villanyvilágítás csak a járás székhelyén volt a felszabadulás előtt. Ma már 16 községbe van bevezetve a villany. Telefonja azelőtt 9 helységnek .volt, ma nincsen olyan községe a járásnak, ahol ne lenne telefon. Autóbuszközlekedés a felszabadulás előtt sehol nem volt. Ma már két falu kivételével az egész járás bekapcsolódott a forgalomba. A rádióelőfizetők száma 60-ról 1'300-ra emelkedett. Az anyagi jóléttel egyidejűleg állandó a népegészségügy, iskolaügy és kultúra fejlődése is. A járás székhelyén kívül csupán Ungpálócnak volt orvosa. Jelenleg hét orvos van a járásbap, és most nyílik meg a szülészeti és gyermekosztály egy orvossal és gyermekorvossal. A betegek szállítását öt mentőkocsi látja el, s minden körorvos mellett gyermekvédőnő, ambulánsnő és szülésznő dolgozik. Az egészségügyi körzeti rendszert a kerületnek ebben a járásában vezették be élőször. A gyermekhalandóság szomorú emléke a München előtti köztársaságnak. Még 1951-ben is ezer újszülöttből 180 halt meg a kaposi járásban. Ma már ez a szám egyharmadára csökkent, de további csökkenéséért továbbra is küzdenek a járás egészségügyi dolgozói. A népegészségügyi központ most épülő modern ambulanciája néhány hónap múlva megkezdi működését, s felépül nemsokára a járási közkórház is. . Tíz évvel ezelőtt mindössze egy polgári iskolája volt a járásnak. A nyolcosztályos iskolák száma ma már hét, a kisdedóvók száma egyről tizenhatra emelkedett. Az iskolákban gondoskodnak a gyermekek étkeztetéséről. Több helyen az idén új iskolaépületekben, új tantermekben kezdődött meg a tanítás. Kaposon 14 tantermes iskola épül, mely a jövő tanévre már megnyitja kapuit. 1947-ben 180 gyermek volt szünidei nyaraláson, az elmúlt iskolai évben 2.500-an voltak üdülni hazánk nyaralóhelyein és Románia, Bulgária, Lengyelország tengerparti pionír-táboraiban. A tanítóság lakásh.ányának leküzdésére megkezdődött a tanítói lakások építése is, s tizenhét családi házat már átadtak rendeltetésének. Egy évtizeddel ezelőtt ágyúdörgés jelezte kelet felől a szovjet hadsereg egységeinek közeledtét. Az ágyúk döreje új élet hajnalát jelezte népünk számára. A szovjet hadsereg felszabadítóként és nem hódítóként jött az országba, hogy megnyissa a szabadság , felé vezető útat hazánk népei számára. A keleten felkelő nap sugarai ragyogják be az országot, s a jövő örömteljes távlatai viszik előre dolgozó népünket minden nehézségen keresztül újabb sikerek, eredmények felé. Mészáros Gyula •