Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-21 / 282. szám, vasárnap

I 1954. november 21. UJSZ0 9 rr \ NEPHA DSEREGUNK - A BEKE ORE Első napok a kaszárnyában Szorongó érzésekkel léptem át bajtársaimmal együtt a kaszárnya kapuját. KSora hajnal volt, a város felől lángoszlopok emelkedtek, je­lezvén, hogy a kohászok serényen dolgoznak. A hegyek felől hűvös szél csapott az arcunkba. Ezen a vidéken már október vége felé hű­vösek a hajnalok. Nekünk nem sok bajt jelentett, mert hamarosan egy jól berendezett és alaposan fűtött terembe jutottunk, ahol a kora haj­nal ellenére kiadós reggelivel vái ­tak. Kissé félénken nyúltunk az étel után s csak a tiszt elvtársak udvarias biztatására láttunk hozzá az evéshez. Hiába, nagy dolog ez az ember életében először megkóstolni azt a kosztot, amit apáink úgy em­legetnek, hogy „komisz" Elhiszem, az ő idejükben komisz volt a katona kosztja, de az is bizonyos, hogy a miénk már inkább kitűnőnek mond­ható. Alapos fürdő után beöltöztünk a katonai egyenruhába. V-ídám neve­tés csendült fel a szobában, mert kiderült, hogy némely ruha sehogv­sem áll az emberen: vagy túl kicsi, vagy túl nagy. Ezen egy-kettőre segített a kaszárnya gazdasági veze­tője ... Nagy volt azonban a cso­dálkozásunk, amikor az ágyon meg­pillantottunk egy-egy halom hol­mit. — Kutya legyek, — hangoskodott egy barnaképű fiú, — ha ez a nagy halom miegymás belefér ebbe a kis szekrényembe. Zapletál tizedes elvtárs aztán be­bizonyította, hogy igenis, minden belefér, sőt tele sincs a szekrény, csak pontosan kell az új ruhaneműt összerakni. Elrendezkedtünk és ledűltünk, hogy kipihenjük az utazás fáradal­mait. Ugy vélem, ebben a pillanat­ban mindenki haza gondolt, ki a szüleire, ki pedig a kedvesére. Az­után meg arra, milyen lesz valóban a katonaélet, olyan lesz-e, ahogyan apáink emlegetik. ISMERKEDÉS A KÖRNYEZET­TEL * Számunkra eddig ismeretlen^ vi­lágba léptünk. Itt baráti közösség, de erős fegyelem uralkodik. Ezt a fegyelmet megkövetéli a haza vé­delme. Csak a fegyelmezett és jól­képzett katonák képesek a haza vé­delmére. Különben itt úgy látszik, minden új. Az épületek is újaknak látsza­nak, pedig megértek már egypár emberöltőt. A falakon szerteszét üd­vözlő plakátok. A klubtermekben virágcsokrok. Akadna-e ember, aki ilyen helyen nem érezné otthonosan magát? A kultúrterem egyik sarkában zongora, harmonika, saxofon áll. A hozzáértő fiúk máris játszani kez­denek s pár perc múlva ritmikus tánczene veri fel a kaszárnya csend­jét. A zenész fiúk egymásra kacsin­tanak, tetszik nekik, hogy ilyen szépen össze tudtak „hangolni". S ekkor egy barnaképű fiú válik ki a bámulok csoportjából. Végignézi öltözetét s máris járja a — kozák­táncot ... A tenyerek összecsattan­nak, majd a kultúrcsoport megala­kításának lehetőségeiről esik szó. S máris otthonos a hangulat... Ellátogattunk az altiszti iskola tantermeibe is. Itt azok az elvtár­sak fognak tanulni, akiket az alap­kiképzés utáii kiválogatnak az al­tiszti iskolára. A falakon térképek, szemléltető tananyagok. S minde­nött üdvözlő jelszavak. Egy falitáb­la szinte mindnyájunk figyelmét magára vonja. Példays katonák fény­képei láthatók rajta. Köztük van Zapletal elvtárs, az örökké mosoly­gó szobaparancsnokunk. Egy évvel ezelőtt, amikor mint újonc bevonult az ezredhez, kötelezettséget vállalt, hogy a hadsereg napjáig megszerzi a „Példás katona" jelvényt, Zap- letal tizedes falusi fiú, traktoros; már a polgári életben is bebizonyí­totta, hogy méltó tagja a Csehszlo­vákiai Ifjúsági Szövetségnél. Eb­ben az évben ő is az altiszti iskola oktatója lesz. Feladata példás altisz­teket nevelni az újoncokból... A GYAKORLÓTÉREN Igen rosszul hat, amikor jobbra­átot vezényelnek s akad köztünk olyan, aki balra fordul. Apám em­legeti, hogy mikor ő katona volt, a „gyengéknek" szénát és szalmát kötöttek a karjukra s aztán a ve­zényszó eképen hangzott: széna-át, szalma-át, szénás lábad, szalmás lábad stb.. . Nos, ma már nem szük séges ilyen eszközhöz folyamodni, mert a rossz fordulatot csak a pil ­tünket olyan elvtárs fogja képvi­selni a nemzetgyűlésben, aki 18 ki­tüntetést szerzett a német fasiszták elleni harcokban. Ő vezette azt a csehszlovák egységet, amely Ostra- va és Opava környékén harcolt a megszállók ellen. Janko tábornok valóban olyan ember, — mondotta Szolcsán elvtárs, — aki egész életét a nép jóléte ügyének szentelte, és szenteli. Büszkék vagyunk rá, jjegy mi katonák is olyan emberre sza­vazhatunk, akit az egész csehszlovák hadséregben nagyrabecsülnek, s akibe dolgozó népünk bizalmát helyezi. így tanuljuk a tisztelgést. lanatnyi zavar okozza, s ha bátor­ságot kap az ember., mindjárt ren­desen fordul. Naponta testgyakorlatúnk is van. Rajparancsnokunk töviről-hegyire elmagyarázza a torna egyes forté­lyait. Megemlíti, hogy mikor ő egy évvel ezelőtt bevonult, szintén nem értett a gyakorlatokhoz. Ma már persze játék neki az egész. Tudását igyekszik miránk is átruházni. Persze eleinte nehezen megy, alig tudunk felugrani a lóra. De'lassan belénkrögződnek a fordulatok. Nap­ról napra jobb eredményeket érünk el. Már itt meglátszik, ki hogyan látogatta civilben a Sväzarm-gya­korlatokat. Berzák elvtárs, a harma­neci papírgyár Sväzarm szervezeté­nek az elnöke volt. Neki már nem nehéz a legbonyolultabb gyakorlat sem. Berzák elvtárs idejövetele máso­dik napján már a CsISz alakulatai szervezetének mupkája iránt érdek­lődött. Nemcsak mint Sväzarm funkcionárius, hanem mint példás CsISz-tag is dolgozott a polgári életben. Számos könyvjutalomban részesült. Szeret olvasni, sok köny­vet hozott magával. A Fučik-jel­vényt még civilben megszerezte, itt pedig kötelezettséget vállalt, hogy a hadsereg napjáig megszerzi a „Példás katona" jelvényt. A POLITIKAI OKTATÁSRÓL Nekünk, magyarajkúaknak lehe­tőségünk van saját anyanyelvünkön tanulni. Politikai körünket Szolcsán Béla vezeti, illetve ő tart politikai előadásokat. Azoknak az elvtársak­nak, akik a polgári életben nem igen foglalkoztak politikai ismere­tek elsajátításával, itt alkalmuk nyílik megismerni a marx-leniniz­mus alapjait. Legutóbbi előadásunkon Szolcsán elvtárs megismertette velünk jelöl­tünk, Vladimír Janko tábornok életrajzát. Megtudtuk, hogy kerüle­NÉHÁNY SZÓ A KULTÚR­MUNKARÓL Egységünknél hetenként kétszer mozielőadást tartanak. Leginkább dokumentáris és katonai tár­gyú filmeket vetítenek, amelyek kiegészítik elméleti tudásunkat s igy mindannyiunknak nagy segít­séget nyújtanak. Pár nappal ezelőtt igen esemény­dús nap virradt a kaszárnyára. El­látogatott hozzánk a görög gyerme­kek ének- és táncegyüttese. Csupa fiatal kislány, a legfiatalabb kilenc éves, E gyermekek szüleit a görög monarchofasiszta rendszer pribék­jei halálra, vagy évekig tartó bör­tönre ítélték, csak azért, mert a bé­ke mellé állottaíc és küzdöttek a háborús gyújtogatok ellen. Ezek a gyermekek itt élnek nálunk, itt ta­nulnak. Népi demokratikus rendsze­rünk mindent megad nekik, ami az élethez szükséges. Ki sem lehet mondani, milyen tapsvihar zúgott fel, amikor a 12 éves Elena Madas szlovák népdaio­kat énekelt. Az énekkar továbbá görög hazafias dalokat, a tánccsoport pedig népi táncokat adott elő. Az előadás után katonáink szívélyesen elbeszélgettek velük. Kicsit már törik a cseh nyelvet, de valar^eny­nyien beszélnek oroszul is. örök barátságot kötöttünk ezekkel a gye­rekekkel és elhatároztuk, hogy a legközelebbi alkalommal megláto­gatjuk őket otthonukban. PÉLDÁS HAZAFIAK LESZÜNK Sokféle iparágból jöttünk. A mezőgazdaságból is igen sokan. Vannak közöttünk tanítók, mérnö­kök. technikusok, valamennyien azon vagyunk, hogy megtanuljuk a fegyverforgatást, a katonai fegyel­met. Igyekszünk, hogy egy év le­teltével példás katonák legyünk, hazafiak, akik nem haboznak életü­ket feláldozni a hazáért. Készülünk az eskütételre. Nagy ünnep lesz számunkra, amikor hű­séget esküszünk annak a hazának, amelyben szabadon élünk, mely jó­létet biztosít mindannyiunknak. Jakubecz Tibor közkatona A szovjet tüzérség napja A szovjet tüzérségnek a Nagy Honvédő Háborúban elért ér­demeiért a Szovjetunió Legfelső Szovjetje elnöksége döntésével 1944-ben kijelölték a szovjet :üzérség napját, melyet minden év­ben november 19-én, azon a napon ünnepelnek, amikor 1942-ben hatalmas tüzérségi tűzzel megkezdődött a sztálingrádi támadás. Az oroszok mindig jó tüzérek voltak, de a szovjet tüzérség, mint szervezett erős fegyvernem c sak a polgárháborúban született meg. A sztálini ötéves tervek idején hatalmasat fejlődött és techni­kailag tökéletesedett. A Nagy Honvédő Háborúban a hadsereg öklévé vált. Biztosította Mosíkva, Leningrád és Sztálingrád vé­delmét. A Berlinért folyó győzedelmes történeim: csatában 1945­ben több mint 40.000 ágyú és aknavető vett részt. A háború utolsó három évében a Szovjetunióban évente 120000 különböző kaliberű ágyút és több mint 240 millió ágyúlövedéket, gránátot és aknát gyártottak. Népünk szeretettel és hálával gondol felszabaditónkra —• a legyőzhetetlen Szovjet Hadseregre, a hős szovjet tüzérekre, ak;k hozzájárultak ahhoz, hogy megszületett szabadságunk. Katonáink körében is élénk visszhangra talált a szovjet kormány jegyzéke Lučanič tiszt, politikai dolgozó egységében nagy lelkesedéssel fo­gadták a katonák a szovjet kor­mánynak az európai kollektív biztonság biztosítását célzó nem­zetközi értekezlet összehívásáról szóló javaslatát. A jegyzék közzé­tétele után a napi sajtóból sajtó­szemlét tartottak, amelyen fog­lalkoztak többek között Široký mi­niszterelnöknek a nemzetgyűlés külpolitikai bizottságában elhang­zott beszédével. A pihenés perceiben a katonák élénk vitát folytattak. Andrle ti­zedes megemlékezett a második világháború szörnyű éveiről. „Vér tolul az arcomba, ha Lidicére, Osviečimre és a többi koncentrá­ciós táborra gondolok. Nem felej­tem el azokat az éveket, amikor az SS-katonák egész Európában kegyetlenül gyilkolták az embe­reket.'' Schneider CsISz-tag, a leg­jobb katonák egyike szintén be­kapcsolódott a vitába „Mit gon­doltok, ezekből az SS-katonákból békés báránykák lettek? Nem! Az újjászervezett nyugat-német had­sereg tapasztalt katonai kádereibe sorozták be őket, ott másodszor segítik elő a háborús tűzfészek megteremtését Európában. 0 A vi­ta során beszéltek a katonák fegy­vereink túlerejéről a . kapitalista hadseregek fegyverei felett és fő­leg a tervezett értekezlet nemzet­közi jelentőségéről. N egységnél a pártszervezet nyilvános gyűlésén részt vett az alakulat minden tagja. Civil al­kalmazottak is megjelentek a gyű­lésen. A gyűlés megnyitása után Voráček tiszt mondotta el beszá­molóját. „ .. • a Szovjetunió, Cseh­szlovákia, Lengyelország és a töb­bi népi demokratikus állam, vala­mint Franciaország, Belgium, Nor­végia és egész Nyugat-Európa né­pei élénken emlékeznek a Wehr­machtra és az SS-re. Egyes nyu­gat-európai államférfiak azonban megfeledkeztek erről.. Voráček tiszt beszámolójában megemléke­zett az ejmúlt háborúról, a hábo­rúban elpusztult városokról, fal­vakról és az elesettek millióiról. — Nem, mi nem akarunk háborút! — mondotta. Az élénk vita során el­sőnek Pisko? katona szólalt fel. Felhívta a jelenlevőket, hogy fog­laljanak állást a Szovjetunió ja­vaslata mellett. Škopková elvtárs­nő és Štangler elvtárs, a parancs­nokság polgári alkalmazottai a München előtti köztársaság viszo­nyairól beszéltek, amikor látástól vakulásig dolgozott az ember egy falat kenyérért. Nem akarjuk en­nek az „aranykorszaknak" meg­ismétlődését és ezért támogatjuk az értekezlet összehívását. A gyűlés befejező részében a je­lenlevők egyhangúlag elfogadták a nemzetgyűlés külpolitikai bizott­sága határozatával egyetértő és a Szovjetunió legutóbbi javaslatát teljesen támogató határozatot. A gyűlés részvevői egyben levelet intéztek , a nemzetgyűlésbe és a Szlovák Tíemzeti Tanácsba java­solt képviselőjelöltjeikhez és bizto­sították őket arról, hogy mind­nyájan r^ijuk fognak szavazni. B. Pelich tiszt levelében ezeket írja: A napisajtóból értesültem a Szovjetuniónak az európai kollek­tív biztonságot célzó értekezlet összehívására vonatkozó jegyzé­kéről. 'A szovjet nép újabb euró­pai vérontás megakadályozására irányuló békeszerető erőfeszítésé­nek ez az új bizonyítéka mély be­nyomást tett rám A szovjet kor­mány az egész világ előtt ismét bebizonyítja, hogy a Szovjetunió az az állam, amely mindent meg­tesz a vitás kérdések békés úton való rendezése érdekében és ezzel kifejezi az egész békeszerető em­beriség vágyát és érdekeit. Lehet­séges, hogy az imperialisták' eluta­sítják ezt a javaslatot, amint ezt Dullesnek a sajtóértekezleten el­hangzott beszédéből kitűnik. Az emberiség azonban ismét meggyő­ződik arról, hogy melyik oldalon van meg az őszinte békevágy. Ala­kulatunk tagjai^ megértették a szovjet kormánynak a béke meg­őrzésére irányuló törekvését. Tu­datában vannak annak, hogy a bé­ke megőrzése fokozott harci és politikai felkészültséget igényel. Ezért lelkesedéssel és' szeretettel láttak hozzá a nemzetvédelmi mi­niszter 1954—55. kiképzési évre kiadott parancsának teljesítésé­hez. A választások tiszteletére A politikai oktatáson alkalmunk van részletesen megismerkedni a választások lényegével és jelentő­ségével. Ezért is nagyra becsül­jük a politikai nevelést. Azok az elvtársak, akik tavaly kitűntek a tanulásban, a választások tisztele­tére vállalták, hogy a politikai oktatásnál segítségére lesznek pa­rancsnokunknak. Tanítani fogják majd azokat, akiknek bővebb ma­gyarázatra lesz szükségük, hogy megértsék a politikai előadásokat. Ľn ezenkívül a valasztások tisz­teletére azt vállaltam, hogy a test­nevelésben nemcsak példát muta­tok, hanem másokat is tanítok majd, hogy ezen a téren kitűn-. jünk. A választások tiszteletére egységünk a legjobb eredmények eléréséért veszi fel a versenyt. Radimák Géza közkatona, i

Next

/
Thumbnails
Contents