Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-20 / 281. szám, szombat

Vňág proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. november 20. szombat 30 fillér VII. évfolyam, 281. szám Továbbra is támogatni fogjuk a Szovjetunió békés politikáját, amely a nemzetközi feszültség enyhítésére irányul (A CsKP KB-nek a nemzetgyűlési választások alkalmából kiadott felhívásából.) Az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése — a csehszlovák nép létérdeke Ä Nemzeti Front konferenciája a prágai várban Mint már tegnapi számunkban jelentettük, csütörtökön november 18-án tartották meg a prágai vár Spanyol-termében a Nemzeti Front konferenciáját. Azokat a kérdéseket tárgyalták meg, amelyek kapcsolatban vannak az európai államoknak az európai béke biztosítását megtárgyaló konferenciájának november 29-re Moszkvába vagy Párizsba való összehívásával. A vitában a csehszlovák dolgozók millióinak képviselői, a Nemzeti Front minden szervének küldöttei felelősségük tudatában vettek részt. A vita részvevői az ^értekezleten kifejezték dolgozó népünk szilárd akaratát: hűségesen állni a Szovjetunió oldalán és megvalósítani a Szovjetuniónak az európai kollektív biztonsági rendszerre vonatkozó javaslatait. A vita során felszólaltak: dr. Josef Váňa, a Csehszlovák Gyermekvédő Bizottság elnöke, a prágai Pedagógiai Főiskola tanára, Josef Tesla, a Központi Szakszervezeti Tanács első titkára, Ružena Petráková, a lidicei HNB elnöke, dr. Ambróz Lazík, trnavai római katolikus püspök, František Hečko, áUamdi.ias. a Szlovák írószövetség elnöke, Prokop MaXa, az Antifasiszta Harcosok Szövetsége elnökségének tagja, dr. Josef Plojhár egészségügyi miniszter, Gusta Fučíková, a Csehszlovák' Békevédők Bizottságának alelnöke, dr. Miroslav Novák, csehszlovák békedíjas, a csehszlovák egyház prágai püspöke, Miroslav Suva, a kladnói Egyesült Acélművek esztergályosa „,A kiváló munkáért" és „Az építés terén elért érdemekért" kitüntetés viselője, Viteslav Nezval költő,, nemzeti művész, államdíjas, a Csehszlovák Békedíj és a Béke Világtanács aranyérmének viselője, Ján Dvoŕáček m-m ök. a München előtti köztársaság volt minisztere, dr. ing. Karel Kacl tanár, képviselő, Anna Kňežourková, a prágai Skoda-üzemek alkalmazottja, Miloš Jakeš, a CsISz Központi Bizottságának titkára, dr. Gustáv Sicher, tanár, a zsidó egyházközség főrabinusa, Éva Bosáková érdemes sportmester, Ján Chabada, a luteránus egyház vezető püspöke, Zdenek Nejedlý miniszter, a Csehszlovák Akadémia elnöke, Josef Mjartan képviselő. Marié Hostounska, a drinovi EFSz fejőnője, Josef Žavéta, munkaérdemrendes, a kunčicei Klement Gottwald új kohó öntőmestere, Vincent Pokojný képviselő, Antonín Stehlik, a Szabadság Párt elnöke, káptalani vikárius. A vita befejező részében Antonín Zápotocký, köztársasági elnök az értekezlet részvevőinek lelkes ünneplése közepette emelkédett szólásra. Ezután Ján Drda képviselő államdíjas, a Csehszlovák írószövetség elnöke felolvasta a határozat javaslatát, amelyet az ülés részvevői jóváhagytak. A határozatot az értekezlet minden részvevője sajátkezűleg aláírta. A Nemzeti Front értekezlete a prágai vár Spanyoltermében a csehszlovák és a szovjet himnusz hangjaival ért véget. Antonín Zápotocký köztársasági elnök beszéde Tisztelt barátaim, testvéreim, elvtársak! A prágai vár ősi termei ma tanúi voltak népünk képviselői történelmiülésének, amely nép Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével a Nemzeti Frontban tömörült, hogy megvédje országának önállóságát és szabadságát, és kiépítse békés munkájával összes polgárai számára a dolgozók örömteli jövőjét. Összegyűltek itt a munkások, kisés .középparasztbk, a dolgozó értelmiség képviselői, a tömegszervezetek, politikai pártok és az egyházak képviselői és valamennyien egyhangúlag kimondták, hogy helyeslik a Szovjetunió kormányának javaslatát, amely a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság kormányai hozzájárulásával fordul az összes európai államok, az Amerikai Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság kormányaihoz azzal a felhívással, hogy az európai kollektív biztonság megteremtése végett hívják össze az összeurópai konferenciát. Ülésünk nem titkos összeesküvők ülése a vasfüggöny mögött, akik mások élete és szabadsága ellen cselszövéseket és összeesküvéseket készítenek elő. Az összes néprétegek népi demokratikus ' képviselőinek nyilvános ülése ez, amelyek védik nemzetük békéjét, szabadságát és békét, szabadságot kívánnak az összes többi nemzeteknek. A konferencia összehívásának jelentőségét és a csehszlovák kormány állásfoglalását részletesen megvilágította Viliam Široký miniszterelnök a nemzetgyűlés külpolitikai bizottságának ülésén és Václav Dávid külügyminiszter is a mai konferencián mondott beszámolójában. A jegyzékben foglalt javaslatok a Szovjetunió békepolitikájának újabb jelentős aktusa és fontosságuk a béke.megőrzése szempontjából főleg ma, az úgynevezett párizsi egyezményeknek tükrében tűnik ki, amelyeknek célja az európai államok bizonyos csoportjai támadó háborús egyezményeinek kiépítése, amely államoknak az Amerikai E4yesült Államok védnöksége alatt segíteniük kell Nyugat-Németország új.rafelfegyverzésében, vagyis azon fasiszta imperializmus támadó háborús erőinek megújításában, amely a múltban az egész világra annyi szerencsétlenséget, nyomorúságot és csapást hozott és Európa lakosságának körében a bűntettek beláthatatlan sorát követte el. Ezért az az egyöntetűség, amely mai konferenciánkon az összes hozzászólók beszédeiben megnyilvánult, nem véletlen. Teljes mértékben megfelel népünk összes rétegei hangulatának, amely egyhangúlag felháborodik arra a gondolatra, hogy a háború befejezése és a gonosztevő hitleri fasizmus bukása után lehet még valaki, aki új háború veszélyét és a fasiszta szörnyűségek megújítását merészeli kihívni. Népi demokratikus államunk a gyárosok, bankárok és nagybirtokosok uralmától megszabadulva Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével a városok és falvak Nemzeti Frontban tömörülő dolgozó népe összes rétegeinek segítségére és bizalmára támaszkodva, hazánknak a dicső Szovjet Hadsereg által való felszabadítása óta eddig ismeretlen gazdasági, szociális és kulturális fejlődést ért el. Kiküszöböltük a felfordulást és a nyomort, amit országunkba a bűnös háború és az elnyomó ellenséges megszállás hozott. A háborús romokból feltámasztottuk, újraépítettük és kibővítettük ipari termelésünket. A legnagyobb gondot fordítjuk mezőgazdaságunk felvirágoztatásának emelésére, amelynek fokozott termelése kell, hogy népünk feltartóztathatatlanul emelkedő életszínvonalának szilárd alapjává legyen. Az életszínvonal emel. kedését legjobban jellemzi gyermekeink egészségi állapotának javulása, akik legjobb biztosítékai annak, hogy országaink nemzetei nem pusztulnak el sohasem és feltartóztathatatlanul tovább haladnak előre gazdasági és kulturális fejlődésük útján. Ennek az országaink történetében eddig ismeretlen fejlődésnek, munkásaink, 1 földműveseink és dolgozó értelmiségünk szorgalmas munkájának köszönhetjük, hogy nemcsak gazdaságunk és kultúránk virágzik gyönyörűen, hanem anvaalag és technikailag fölszerelt, erkölcsileg fejlett és hazafias szellemtől áthatott hadseregünk is van ma, amely készen áll megvédeni népi demokratikus köztársaságunkat bármilyen kívülről jövő agresszió ellen, minden olyan kísérlettel szemben, amely köztársaságunk ellenségei részéről népünk békés építő igyekezetének megzavarására irányulna. Hogy ma fölemeljük szavunkat a Németország újrafelfegyverzését célzó kísérletek ellen, hogy kormányunk beleegyezett az összeurópai konferencia összehívásába a Szovjetunió kormányának javaslata alapján, ez semmi esetre sem ^yöngeségünknek, saját erőnkbe vetett hitünk hiányának, a fejét emelő fasizmus agresszív erőitől való félelemnek és az imperialista körök, de elsősorban Észak-Amerika által hirdetett erőpolitikától való félelemnek megnyilvánulása. Mi, Németország közvetlen szomszédai, akik saját bőrünkön, tapasztaltuk a hitleri megszállás, a fasiszta garázdálkodás, a koncentrációs táborok és mindannak szörnyűségeit, amit a hitleri fasiszta agresszió magával hozott, szent kötelességünknek tartjuk, hogy fölemeljük szavunkat abban a pillanatban, amikor kísérleteket tesznek arra, hogy Nyugat-Németországból a fasiszta agresszió új alapját teremtsék meg, amely veszélyezteti az európai nemzeteknek és magának a német népnek életérdekeit. Már néhányszor kijelentettük és újból kijelentjük, hogy nincsenek semmiféle hódító vágyaink, semmi támadó terveink. Békében és nyu- • galomban akarunk élni az összes államokkal, fejleszteni akarjuk gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatainkat az összes országokkal, az egyenlő az egyenlővel alapelv alapján, tiszteletben akarjuk tartani más államok szuverenitását, de egyidejűleg ugyanezt követeljük tőlük is magunknak. Következetesen követjük a békés külpolitika irányvonalát, a nemzetközi problémák békés úton és egyezmények útján yaló megoldása politikájának irányvonalát, az együttműködés és kölcsönös tiszteletbentartás politikájának irányvonalát, dc egyúttal kötelességünk népünkkel szemben, hogy védjük és megvédjük államunkat a kivülről jövő bármilyen támadások ellen és biztosítanunk kell népünk számára a boldog és elégedett élet építésének zavartalan lehetőségét. Éppen ezért emeljük fel intő szavunkat ebben a pillanatban. Arról van szó, hogy megakadályozzuk az európai nemzetek közötti kölcsönös kapcsolatok kiéleződését. Arról van szó, hogy Európának két háborús tömbre való szétosztása helyett kiépítsük az összes európai nemzetek és államok kollektív biztonságának rendszerét belső rendszerükre és rendjükre való tekintet nélkül. Azokban a komoly pillanatokban amikor nemzetünk jövőjéről van szó, mindig hangsúlyoztuk, hogy a nemzet egysége, az a szilárd elhata rozása, hogy a kitűzött célokat követni és azokért harcolni kell, döntő tényező, amely előtt háttérbe szorulnak azok tervei, akik a nép széles rétegeinek érdekeivel ellentétben a nemzetközi feszültsca kiélezésének és az új háború kirobbantásának politikáját akarják megvalósítani. Népünk még- nem feledkezett meg nemzeteink sorsdöntő pillanatairól 1938-ban, amikor szintén a német kérdés volt az európai politika alapvető problémája. Akkor is meg lehetett volna akadályozni a náborút. Határozottságra, erőre, jóakaratra s elsősorban egységre lett volna szükség, nem pedig megadásra és kishitűségre. Emlékezzünk vissza ezzel kapcsolatban Csehszlovákia Kommu nista Pártjának 1938. május 21-i kiáltványára, amelyben a következőkről van szó: „Felhívjuk az ösiszes politikai pártokat és tényezőket, hogy pártérdekeiket állítsák a közös érdek szolgálatába: a biztonság, egység és köztársaságunk függetlensége megőrzésének szolgálatába." Akkor, sajnos, ez a kiáltás süket fülekre talált. De ma más a helyzet. Ma a kommmunista párt, a Nemzeti Front vezető pártja, és ezért a béke megvédése céljából nemcsak hogy felhív az egységre, de ezt minden erejéből össznemzeti és nemzetközi mértékben is' következetesen megvalósítja. Az egység konkrét építésének bizonyítéka mai konferenciánk is. Szilárd békefront ma nemcsak nálunk épül, hanem a Szovjetunió vezetésével világviszonylatban is. A szocialista, demokratikus és népi állartiok béketábora ma csáknem egy milliárd emberből' áll. Ez az az erő, amelyből a béke megvédésébe vetett hitünk ered. Ez az erő nem provokálj, senkit sem fenyeget; de fel van készülve megtenni minden intézkedést, hogy a háborús uszítók és a békeveszélyeztetők terveit örökre megakadályozza. A párizsi egyezmények értelmi szerzőinek propagandája el akarja hitetni a világgal, hogy a nyugatnémet hadsereg megteremtése és a felfegyverzett Nyugat-Németországnak az úgynevezett „nyugat-európai únió" • formájában mostanában összetákolt új katonai csoportosulásba való bevonása ^békés" lépés, amelynek célja az új agresszió megakadályozása. Népünk még nem felejtette el, hogy Hitler, a Csehszlovákia és más országok ellen irányuló támadó terveit szintén a keleti agresszió veszélyéről szóló beszédekkel takargatta. Milyen agresszióról van ma szó? íš* lenne az agresszor és ki a veäfeveztetett? A Szovjetunió világosan és egyértelműen valósítja meg békepolitiká.ját, igyekszik tárgyalások útján megoldani az összes vitás kérdéseket A Szov•etunió kormányának utolsó jegyzéke ennek további kifejező bizonyítéka Csehszlovákia a béketábor öszszes többi országaihoz hasonlóan egyöntetűen támogatja ezt a politikát. Nyilvánvaló tehát, hogy az agresszió veszélyéről elhangzó szólamoKnak az a céljuk, hogy a néptömegek előtt elfödjék egyes európai országok más európai országok ellen irányuló katonai csoportosulásának igazi céljait. Nyugat-Németországban a neofasiszta körök ezt az úgynevezett .agresszió elleni védelem politikáját híven támogatják, mert lehetőséget nyújt számukra a háborús gépezet újjáépítésére a bevált hitlerista tábornokok vezetésével. A történelmi tapasztalatok arra tanítanak bennünket, hogy az ilyen hadsereg mindig Európa békéjének veszélyeztetője, az európai nemzetek nyomorának és szenvedésének okozója volt. Ráfizettek erre nemzeteink és az egész Európa nemzetei is. Fasiszta vezetői agresszív militarista politikájára súlyosan ráfizetett a német nemzet is. Ha ma ki akarjuk kutatni az agresszorokat, meg kell figyelnünk például William Knowlandnak, az amerikai szenátus republikánús párti szenátorának az utóbbi napokban elhangzott kijelentését, hogy Nyugat és Kelet békés- együttélése csak a kommunizmus számára jelenthetne sikert.; Nem értek egyet a szenátor úrral. Meggyőződésünk szerint a béke és a békés együttélés az egész népnek és minden nemzetnek mind keleten, mind nyugaton javára válik. Ezzel szemben a háború minden népet és nemzetet elszegényít és csak a kapitalista kizsákmányolóknak és a bűnös, háborús uszítóknak hajt hasznot. Egy tanulságot azonban ma is levonhatunk a történelembfl éspedig azt, hogy a támadó háború végül is a támadók vereségével és szégyenteljes bukásával végződik. Ezt kellene szenátor úrnak és minden hozzá hasonló háborús uszítónak különösen emlékezetükbe vésni. Senki sem lesz annyira naiv, hogy elhigyje azt, hogy az amerikai nép biztonsága ^éš a képzelt „agresszió'' elleni védelme megköveteli a hitlerista Wehrmacht újjászületését. Ugy vélem, hogy értekezletünk befejező részében minden jelenlévő. egész Nemzeti Frontunk, minden polgárunk nevében, akár munkás, akár paraszt, vagy értelmiségi dolgozó, kijelenthetem: szilárdan állunk a Szovjetunió vezette békevédők világtáborában. Visszautasítjuk az egyoldalú háborús egyezményeket,, amelyeknek egyetlen célja: a nemzetek közötti feszültség kiélezése és új konfliktus előidézése. Minden nemzet békés együttélését kívánjuk és támogatjuk az összeurópai kollektív biztonsági rendszert. Abból az elvből indulunk ki, hogy megvan a lehetősége és az előfeltétele az európai nemzetek békés együttélése, reális alapjai letételének és annak, hogy az egységes, békeszerető, demokratikus német állam megújítása kérdését megoldják. Ezért támogatjuk az összeurópai értekezletnek 1954. november 29ére való összehívását, a béke e kérdéseinek megtárgyalása céljából A béke védelme belpolitikánk (Folytatás a 2 oldalon")