Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)

1954-10-13 / 249. szám, szerda

1&54. október 13. UISZO Kommüniké a szovjet-kínai tárgyalásról A kínai kormány meghívására a Kínai Népköztársaság kikiáltása ötödik évfordulójának ünnepsége­in részt vevő szovjet kormánykül­döttség szeptember 29-től október 12-ig tartózkodott Kínában. A kül­döttség tagjai voltak: N. Sz. Hrus­csev, a SzKP Központi Bizottsá­gának első titkára és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének tagja, N. A, Bulganyin, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, A. I. Míkojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, N. M. Svernyik, a Szakszervezetek össz-szövetségi Központi Tanácsának elnöke, G. F. Alekszandrov, a Szovjetunió kul­turális ügyeinek minisztere, D. T. Sepilov, a moszkvai „Pravda" fő­szerkesztője, J. A. Furceva, a moszkvai városi pártbizottság tit­kára, J, Sz. Naszriddinova, az Üz­bég SzSzK építőanyagipari mv nisztere, V. P. Sztyepanov, a SzKP KB osztályvezetője és P. F. Jugyin, a Szovjetunió nagykövete a Kinai Népköztársaságban. A szovjet küldöttség kínai tar­tózkodása idején Csou En-lajjal, a Kínai Népköztársaság Államtaná­csának elnökével és külügyminisz­terével, Csen-Junnal, Pen Teh­huajjal, Ten Hsziao-pinnel, Ten Csi-huval és Li Fu-csunnal, az Ál­lamtanács elnökhelyetteseivel a szovjet-kínai kapcsolatokról és a nemzetközi helyzetről tárgyalt. A tárgyaláson Mao Ce-tung, a Kínai Népköztársaság elnöke, Csu­Teh, a Kínai Népköztársaság el­nökhelyettese és Liu Sao-csi, Kí­na Kommunista Pártja KB titká­ra, az országos kínai népi gyűlés állandó bizottságának elnöke is részt vett. A tárgyalás az őszinte barátság és a kölcsönös megértés légköré­ben folyt le. Közzétették a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kormányai­nak közös nyilatkozatát a szovjet­kínai kapcsolatokról és a nemzet­közi helyzetről, a Japánnal való kapcsolatokról; közös kommüniké­jét Port Arthur tengeri haditá­maszpontról, a szovjet-kínai ve­gyes részvénytársaságokról, a tu­dományos-műszaki együttműkö­désre és a Lancsou-Urumcsi—Al­ma-Ata-i vasútvonal építésére vo­natkozó egyezményről. Ezenkívül egyezményeket írtak alá, amelyek alapján a Szovjetunió kormánya több mint 520 millió ru­bel hosszúlejáratú hitelt folyósít a Kínai Népköztársaság kormányá­nak. Jegyzőkönyvet írtak alá to­vábbá a szovjet kormány segítsé­géről, melyet 15 további iparvál­lalat építésében nyújt a Kínai Nép­köztársaság kormányának, vala­mint a már régebben aláírt egyez­mény alapján 141 vállalat számá­ra készülő termelőberendezés­szállítmányok arányainak növelé­séről. Emellett a Szovjetunióból szállítandó további termelőberen­dezés-szállítmányok általános érté­ke több mint 400 millió rubelt tesz ki. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányának ós a Kínai Népköztársaság kormányának közös nyilatkozata A Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetségének kormánya és a Kínai Népköztársaság kormánya megállapítja, hogy nézeteik tel­jesen megegyeznek mind a két or­szág általánosan fejlődő együttmű­ködése terén, mind a nemzetközi helyzet kérdéseiben. A kínai nép történelmi jelentő­ségű győzelme és a Kínai Népköz­társaság megalakulása óta eltelt öt év alatt a Szovjetunió és a Kí­nai Népköztársaság az 1950. febru­ár 14-én kötött barátsági, szövet­ségi és kölcsönös segélynyújtási szerződéssel teljes összhangban te­remtette meg a szoros együttműkö­désen felépülő kapcsolatait. En­nek a szerződésnek alapja a kínai és szovjet nép őszinte törekvése, hogy kölcsönösen segítsenek egy­máson, hozzájáruljanak mindkét ország gazdasági és kulturális ha­ladásához, testvéri barátságuk to­vábbi szilárdulásához és kibővülé­séhez, s ezzel elősegítsék a távol­keleti és világbéke s biztonság megszilárdulását, az Egyesült Nem­zetek célkitűzéseinek és alapelvei­nek megfelelően. A tapasztalat igazolta a Szovjet­unió és a Kinai Népköztársaság együttműködésének nagy életadó erejét, amely a távolkeleti béke és biztonság biztos oltalma és a vi­lágbéke megőrzésének fontos té­nyezője. A Szovjetunió Äormánya és a Kínai Népköztársaság kormánya kijelenti, hogy a Szovjetunió és a Kína között kialakult baráti kap­csolatok a két állam további szo­ros együttműködésének alapját képezik az egyenjogúság, a köl­csönös előnybehelyezés, állami szu­verenitásuk és területi sérthetet­lenségük kölcsönös tiszteletbentar­tása alapelveinek értelmében. A két kormány egyaránt törek­szik arra, hogy továbbra is részt vegyen az összes olyan nemzetkö­zi akciókban, amelyeknek célja a béke megszilárdítása, és költsönös tanácskozást folytat bármikor, ha a Szovjetunió és a Kínai Népköz­társaság közös érdekeit érintő kér­dések merülnek fel, hogy össz­hangba hozzák a két állam bizton­ságának biztosítására, a távolkele­ti és a világbéke megőrzésére irá­nyuló akcióikat. A genfi értekezlet, amely az in­dokínai hadicselekmények meg­szüntetését eredményezte és lehe­tőséget adott az indokínai helyzet megoldására e területen élő nem­zetek összes törvényes nemzeti érdekeivel összhangban, igazolta, milyen nagy jelentősége van a bé­ke ügye szempontjából annak, hogy az időszerű nemzetközi kérdések megtárgyalásában minden egyes nagyhatalom részt vegyen, mivel­hogy az ENSz alapokmánya a nagyhatalmakat teszi főleg felelő­sé a világbéke megőrzéséért- A genfi értekezlet azt is igazolta, hogy teljesen alaptalan a Kínai Népköztársaságot ENSz-beli törvé­nyes helyének elfoglalásában aka­dályozó USA kormányköreinek politikája. Ez a politika, éppúgy, mint az Egyesült Államoknak a Kínai Népköztársasággal szemben elkö­vetett közvetlen agresszív akciói, valamint az a tény, hogy az Egye­sült Államok továbbra is megszál­lás 'alatt tartják a Kínai Népköz­társaság területének egy részét — Taivan szigetet, és hogy továbbra is katonai és anyagi támogatást nyújtanak a kínai néppel szemben ellenséges magatartást tanúsító Csang Kaj-sek-klikknek, össze­egyeztethetetlen a távolkeleti béke megőrzésének és a nemzetközi fe­szültség enyhítésének feladataival. Mindkét kormány abnormálisnak tartja azt az állapotot, hogy Korea annak ellenére, hogy a koreai nép természetes törekvést fejt ki egy­séges, békeszerető és demokra­tikus koreai államban való nemzeti egyesülésére, kettészakított álla­potban marad. Mindkét kormány elismeri, hogy az egyik fontos kérdés, amelynek megoldása nagy jelentőséggel bírna a távolkeleti béke megszilárdítása szempontjá­ból, Korea egyesítése, és ezért szükségesnek tartja, hogy a kö­zeljövőben értekezletet hívjanak össze a koreai kérdés tárgyalására az érdekelt államok széleskörű részvételével. A Szovjetunió és a Kínai Nép­köztársaság határozottan elítéli agresszív katonai tömb építését Délkelet-Ázsiában, mivel e tömb alapját kezdeményezőinek első­sorban az ázsiai országok bizton­sága és nemzeti függetlensége, va­lamint az ázsiai és csendesóceáni béke érdekei ellen irányuló impe­rialista céljai képezik. Mindkét kormány szükségesnek tartja kijelenteni, hogy a Szovjet­unió és a Kínai Népköztársaság továbbra is építeni fogja kapcso­latait az ázsiai és csendesóceáni országokkal, éppúgy, mint a többi államokkal is, szuverenitásuk és területi sérthetetlenségük kölcsö­nös tiszteletbentartása, a kölcsö­nös meg nem támadás, az egymás belügyeibe való kölcsönös be nem avatkozás, az egyenlőség és a köl­csönös előnybehelyezés, a békés egymás mellett élés alapelveinek szigorú betartása alapján, ami nagy lehetőségeket nyújt az ered­ményes nemzetközi együttműködés fejlesztésére. / Mindkét kormány mély meggyőződése, hogy ez a politika minden nemzet, köztük az ázsiai nemzetek létérdekeinek is megfelel. Az ázsiai nemzetek biz­tonságát és jólétét egyedül az államok közös békevédelmi törek­vése tudja biztosítani. Ami a szovjet kormányt és a Kínai Népköztársaság kormányát illeti, mirlden erőfeszítést megtesz­nek, hogy hozzájáruljanak a meg­oldatlan nemzetközi problémák, köztük az ázsiai problémák megol­dásához is. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányának és a Kínai Népköztársaság kormányának közös nyilatkozata a Japánnal való kapcsolatokról 1 A második y^ágháború befeje- I alatt Japán nem nyerte vissza I volkeleti országok nemzeteinek ' _ _ i. " _ _ L ] - —— n • • _ „ J.1 . I A- ,XkUv,. i/-i ÍÁ n rmin 1 1 r r\ *-» rt c rt.l 1 +.Vinivi V» #-v<ľ-- T O m n 1 zése után a potsdami egyezmény rendelkezése értelmében Japánnak el kellett volna nyernie teljes nemzeti függetlenségét, meg kel­lett volna teremtenie demokrati­kus intézményeit, fejlesztenie kel­lett volna önálló, békés gazdasá­gát és önálló kultúráját. Az Amerikai Egyesült Államok, mint a Japánt megszálló fő hatalom, amelyre a A potsdami határozatok teljesítéséért való legfőbb felelős­ség hárul, durván megszegte eze­ket a határozatokat s lábbal ti­porta a japán nép érdekeit. San Franciscóban „békeszerződést" és a nagyhatalmak már említett egyezményeinek ellentmondó egyéb egyezményeket kényszerített Ja­pánra: függetlenségét és továbbra iá fé­lig megszállt ország. Területén sok amerikai haditámaszpont fek­szik, amelyeket a béke megőr­zésével, a világbéke és Japán füg­getlen fejlődésének biztosításával semmi közösséget nem mutató cé­lok érdekében építettek. A japán ipar és pénzügy az amerikai ha­ditámaszpontoktó) függ. Japán ke­zét megkötötték külkereskedelme terén is, ami ártalmasan befolyá­solja gazdaságát, főleg békés ipar­ágait. Mindez kell, hogy sértse a ja­pán nép nemzeti érzését, kialakít­sa a japánok bizalmatlanságának légkörét és megbénítsa a japán nép sokoldalú képességeit. Japán je­lenlegi helyzete jogos aggodal­ľA' haboru óta eltelt kilenc év makra,^ad .okot az ázsiai és a tá­azzal kapcsolatban, hogy Japánt felhasználhatják olyan agresszív ter­vek megvalósítására, amelyek épp­oly távol állnak tőlük, mint a ja­pán nép érdekeitől, valamint a távolkeleti béke megőrzésének fel­adataitól. A Szovjetunió és a Kínai Nép­köztársaság nemzetei melegen ro­konszenveznek Japánnal és a ja­pán néppel, amely e „szerződés" és a külföldi érdekektől diktált egyezmények következtében sú­lyos helyzetbe került. Hiszik, hogy a japán népnek elég ereje lesz ahhoz, hogy a külföldi függőség alól való felszabadulás és a haza megújhodása útjára, a többi ál­lamokkal, elsősorban a szomszé­daival való széleskörű normális túrkapcsolatok felvételének útjára lépjen, A Szovjetunió és a Kínai Nép­köztársaság kormányai a Japánnal szemben folytatott politikájukban a nemzetek társadalmi rendsze­rükre való tekintet nélküli békés egymás mellett élésének alapelvé­ből indulnak ki, mivefl meggyőző­désük, hogy ez minden nemzet létérdekeinek megfelel. Állást fog­lalnak a Japánnal kölcsönösen kedvező feltótelek mellett való fejlesztése és a szoros kultúrkap* csolatok felvétele mellett. Készségüket fejezik ki aziránť is, hogy lépéseket tesznek a Ja­pánnal való kapcsolataik rendezé­sére. s kijelentik, hogy Japán a politikai és gazdasági kapcsolatok felvételére irányuló törekvésében a Szovjetunió és fi Kínai Népköz­társaság teljes támogatására talál éppúgy, mint a békés és függet­len fejlődése feltételeinek biztosí­tására irányuló összes lépéseiben messzemenő gazdasági kapcsolatok I is. Szovjet-kínai kommüniké a szovjet katonai egységek kivonásáról a közösen használt Port Arthur kínai tengeri haditámaszpontról és e haditámaszpontnak a Kínai Népköztársaság közigazgatása alá helyezéséró'l Tekintettel a koreai háború megszüntetésével és az indokínai béke visszaállításával kapcsolatban a távolkeleti nemzetközi helyzet­ben beállott változásra, és tekin­tettel a Kínai Népköztársaság vé­delmi képességének megszilárdu­lására, a Szovjetunió kormánya és a Kínai Népköztársaság kormánya a két állam között felvett és egy­re szilárduló baráti és együttmű­ködési kapcsolatok alapján meg­egyezett abban, hogy a szovjet ka­tonai egységeket kivonják Port Arthur közösen használt, tenger: haditámaszpontról és e terület be­rendezéseit kárpótlás nélkül átad­ják a Kinai Népköztársaság kor­mányának. Mindkét fél megegyezőit abban, hogy a szovjet katonai egységek kivonásával és Part Arthur ten­geri hadi támaszpont terüle­te intézményeinek a Kínai Népköztársaság kormányának való átadásával kapcsolatos intézkedé­sek végrehajtásával az 1950. feb­ruár 14-én kötött egyezmény ér­telmében alakult port arthuri szovjet-kínai katonai vegyesbizott­ságot bízzák meg. A szovjet csapatok kivonása és Port Arthur tengeri haditámasz­pont területe intézményeinek át­adása a Kínai Népköztársaság kormányának, 1955. május 31-ig fejeződik be. Szovjet-kínai kommüniké a Kínai Népköztársaság vegyes társaságaiban való szovjet rész átadásáról A szovjet kormány és a kínai kormány között kötött egyezmény értelmében az 1950—1951. években négy szovjet-kínai vegyestársaság alakult az egyenlőség alapján: Színes- és nemesfémfej tési tár­saság a Kínai Népköztársaság Szinkian tartományában. Naftafejtő és feldolgozó társaság a Kínai Népkö -társaság Szinkian tartományában. Távolkeleti hajóépítő és javító társaság és Polgári légi útvonalak létesíté­sére és működésére alakult tár­saság. Ez abban az időben volt. midőn a fiatal Kínai Népköztársaság nép­gazdasága helyreállításának fel­adata előtt állott A szovjet-kínai társaságok létesítése lehetővé tet­te. hogy e társaságok vállalatai rövid időn belül megkezdhessék a munkát, lényegesen kibővíthessék a gyárak termelési kapacitását és a haladó szovjet tapasztalatok be­vezetésével a gazdasági építésben emelhessék az általános műszaki színvonalat. A vegyes társaságok ilymódon teljesítették pozitív fel­adatukat és hozzájárulásukkal je­lentősen elősegítették a kínai gaz Most, midőn a Kínai Népköz­társaság helyreállította gazdaságát és sikeresen teljesíti első ötéves tervét, midőn a kínai gazdasági szervezetek megszerezték a kellő tapasztalatokat és maguk irányít­hatják e vegyes vállalatok tevé­kenységét, a Szovjetunió és a Kí­nai Népköztársaság kormányai ar­ra a megállapodásra jutottak, hogy 1955. január 1-vel a szovjet-kínai vegyestársaságok szovjet részét egészen átadják a Kínai Népköz­társaságnak. A szovjet rész érté­két sok év elteltével azzal fog­ják fedezni, hogy a Kínai Nép­köztársaság majd szokott kiviteli árut szállít a Szovjetuniónak. A jelenleg a vegyes szovjet-kí­nai társaságok tulajdonát képező vállalatok ilymódon a Kínai Nép­köztársaság állami vállalataivá válnak. Mindkét kormány nézete megegye­zett abban, hogy határozatuk össz­hangban áll a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság közötti baráti kapcso­latokkal és hozzájárul az egyenlőség, a kölcsönös segélynyújtás és egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletbentar­tása alapján folytatott gazdasági daság helyreállítását és fejleszté- i együttműködésük további szilárdulá­sét ' sáho z­Szovjet-kínai kommüniké a tudományos-műszaki együttműködésre vonatkozó egyezmény aláírásáról .A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya és a Kínai Népköztársaság kormánya Moszkvában és Pekingben tárgyalt a szovjet-kínai tudományos-műszaki együttműködés­ről. A baráti és szívélyes légkörben folytatott tárgyalás október 12-én Pekingben a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság között kötött tudomá­nyos-műszaki együttműködésről szó­ló egyezmény aláírásával végződött. A Szovjetunió kormányának megbízá­sából A. I. Mikojan elvtárs, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnökhelyet­tese, a Kínai Népköztársaság kormá­nyának megbízásából pedig Li Fu-csun elvtárs, a Kínai Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnökhelyettese írta alá az egyezményt. Az egyezmény alapján a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségé­nek kormánya és a Kínai Népköztár­saság kormánya megegyeztek a két ország közötti tudományos-műszaki együttműködés felvételéről a népgaz­daság összes ágaiban folytatott tapasz­gazdasági együttműködés és kul- talatcsere útján. Mindkét fél kölcsönösen rendelke­zésre bocsátja a technikai dokumen­tációt, kicseréli megfelelő ismereteit és szakembereket küld ki műszaki se­gítségnyújtásra és azért, hogy meg­ismerkedjenek a két országnak tudo­mányos-műszaki téren elért sikerei­vel. Mindkét fél ellenszolgáltatás nél­kül bocsátja egymás rendelkezésére a technikai dokumentációt és csupán az okmányok másolatainak elkészíté­sével kapcsolatos tényleges kiadásokat fogják fedezni. Szovjet-kínai bizottság alakult hét szovjet és hét kínai tagból, hogy in­tézkedéseket dolgozzon ki az együtt­működés megvalósítására és megfe­lelő ajánlatokat tegyen a két kor­mánynak. A bizottság évente legalább kétszer, váltakozva Moszkvában és Pe­kingben összejön. Az egyezményt öt évre írták alá. Ha a határidő letelte előtt egy évvel egyik fél sem jelenti be, hogy kívánja a szerződés érvény­telenítését, a szerződés további öt év­re érvényben marad. {Folytatás a 4. oldalon.) i

Next

/
Thumbnails
Contents