Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)

1954-10-10 / 247. szám, vasárnap

1954'. október 61. UJSZO 3 Szoros egységbe tömörülve a Nemzeti Arcvonalban, előre a szocializmus építésének űj győzelmeiért! vákia iparának építését. Mindez a lenini-sztálini nemzetiségi politika következetes alkalmazásának eredménye, amely politika az igazi egyenjogúság, barátság és testvéritámogatás alapján rendezte nemzeteink kölcsönös viszonyát. A X. kongresszus kitűzte új feladatok teljesítésében egyre nagyobb része lesz Szlovákia rohamosan fejlődő új iparának és mezőgazdaságának is. Mindez fokozza ft szlovákiai legfőbb államhatalmi szerv — a Szlovák Nemzeti Tanács felelősségét, hogy az egész ország területén érvényes törvények keretében döntsön a szlovákiai ügyekről, hozzájáruljon a kitűzött, feladatok teljesítéséhez -és ezzel az ország további felvirágoztatásához. A választások még jobban hangsúlyozzák a Szlovák Nemzeti Tanács e felelős hivatását. Ily nagy és felelős feladatokat teljesítve folytatjuk le a választásokat a Nemzetgyűlésbe ás a Szlovák Nemzeti Tanácsba. Jó előkészítésük és sikeres lefolytatásuk megköveteli, hogy fokozzuk az egész Nemzeti Arcvonal aktivitását. Felmerült a kérdés, képesek vagyunk-e mindenre, jut-e elég erőnk minden feladat teljesítésére. Igenis, képesek vagyunk. Csak tudatában kell lennünk annak, hogy e feladatok szorosan összefüggnek egymással, az egyik megoldás hozzájárul a másik teljesítéséhez és viszont. J Ha mindezt szem előtt tartjuk és helyesen járunk el munkánkban, úgy senki sem kételkedhetik benne, hogy sikerrel teljesítünk minden feladatot, hogy győzelmünk — a Nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választásokon - még határozottabb lesz, mint a nemzeti bizottsági választásokon volt és hogy biztosítjuk a termelés gyorsabbütemű fokozásának és ezzel az életszínvonal emelésének tervét. A Nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választások nagy jelentőségét hangsúlyozza e választások mélységesen demokratikus jellege. Büszkén állapíthatjuk meg, hogy semmiféle kapitalista országban nem volt, nincs és nem is lehet olyan szabad, olyan demokratikus, olyan népi választási rendszer, mint minálunk. Választásaink szabadsága és demokratikussága nem jelenti csupán azt, hogy nálunk valóban érvényesül az általános, egyenlő és közvetlen választójog és a titkos szavazás elve. Ezeknek az elvetnek érthetően igen nagy a jelentősége és egyetlen" kapitalista országban sem érvényesülhetnek teljesen. Ezekben az országokban minden eszközzel igyekeznek megcsonkítani a választások demokratikus elvét. Szemléltessük ezt a tényt néhány példával. Ki beszélhet általános választásokról ott, ahol az asszonyok, tehát az állampolgároknak több, mint fele nem rendelkeznek választójoggal és ezt a jogot megtagadják a fiataloktól, a katonáktól, a vagyontalanoktól és az Írástudatlanoktól, bár mindezek a kapitalista országok lakosságának jelentős százalékát alkotják és nem adnak választójogot az elnyomott nemzetek, nemzetiségek és fajok képviselőinek, négereknek, gyarmati népeknek, stb. sem? Márpedig mindez így van a kapitalista országokban. Ki beszélhet a választások egyenlőségéről ott, ahol a munkásnegyedekben egy képviselő megválasztásához kétszer, sőt háromszor annyi szavazat kell, min' más választókerületekben? Mícsodegyenlő választások azok. ahol burzsoázia egyszerűen kinevezhet

5 a népképviseleti szervek tagjainak egyrészét, vagy ahol a népképviseleti szsrv tagsága öröklődik? Márpedig mindez nem egy kapitalista országban előfordul. Micsoda közvetlen választások azok. ha a választó nem tudja, kire adja le szavazatát, mert elek' tort választ, aki hivatott megválasztani az illető „népképviseleti^ szervet. És végül ki bsszélhet titkos szavazásról akkor, ha a szavazólapon feltüntetik a választói névjegyzék sorszámát, vagy ha minden választónak -nyilvánosan ki kell jelentenie, melyik jelöltre adja szavazatát? Mindez megszokott kísérőjelensége a kapitalista országok választásainak. Ezzel még távolról sem m sritettük ki azokat az eszközöket, amelyekkel korlátozzák a választójogosultak számát, erőt vesznek akaratukon, hisz mindezen módszerek segítségével a kapitalizmusban, különösen az általa leigázott országokban majdnem teljesen felszámolták a választások demokratikus alapelveit. Jellemző, mi a célja mindezeknek a korlátozásoknak. Az a céljuk, hogy minél több választót megfosszanak szavazati jogától, elsősorban azokat, akiket a kapitalizmus leginkább kizsákmányol é% elnyom, s megfosszák őket annak lehetőségétől, hogy szabadon válasszák meg képviselőjüket, kifejezésre jutassák titakozásukat a fennálló rendszerrel szemben. Bár nem foszthatnak meg minden dblgozót, elsősorban munkást a választásokban való részvétel jogától, mégis igyekeznek csökkenteni szavazatuk súlyát, nem választhatják meg azt a jelöltet,' akit akarnának, s ha a többségi rendszer alapján nem szerzik meg a szavazatok többségét, úgy megfosztják őket a képviseletek lehetőségétől és az illető szervet kizárólag burzsoá képviselőkkel töltik be, akiknek pártjai összefogtak a kommunista és haladó jelöltek ellen. Végül azokat, akik mégis csak résztvesznek a választásokon, igyekeznek megijeszteni és befolyásolni azáltal, hogy utólag megállapítható. kire szavaztak. Közismert tény, hogy a kapitalista országokban minden haladó, békeszerető állásfoglalás üldözést vált ki. az illetőt elbocsátják állásából, börtönbe vetik, stb. Ilyen a helyzet a kapitalista államokban. Nálunk egészen más a helyzet. A köztarsaság minden teljesjogű állampolgárának biztosítjuk a fentebb említett választási elvek gyakorlását, mégpedig minden megszorítás nélkül A demokratikus választás elveit arra használjuk fel, hogy minden dolgozó részt vehessen a választásokon és szabadon fejezhesse ki akaratát. A kapitalista állam retteg a dolgozóktól, mert elnyomja és kizsákmányolja őket, s tudja, hogy a dolgozók az állam és képviselői ellen szavaznának. A mi államunknak nem kell tartania a dolgozók szavazatától, ellenkezőleg, a nép bizal1 mára és akaratára támaszkodik, mert az ő államuk, őket védi és őket szolgálja. A Nemzeti Arcvonal egyenesen felhívja minden választónkat, éljen jogával és döntsön képviselőjéről. Nálunk tehát a választások valóban általánosak, egyenlők, közvetlenek és titkosak, bár mindezek az elvek és előnyök távolról sem merítik ki a mi választásaink | demokratikus jellegét. Nálunk a gyárak és a gépek nem a burzsoázia kezében vannak, ember nem zsákmányol ki embert, a hatalmi apparátus nem a burzsoáziát szolgálja, éppen ezért a választások nem a szavazókra gyakorolt nyomás és erőszak légkörében folynak le, hanem az állampolgárok baráti együttműködésének, a munkások, kis- és középparasztok, értelmiségiek kölcsönös támogatásának légkörében. Ezi a burzsoázia maradványai sem akadályozhatják meg, akik igyekeznek megbontani a nép egységét, zavarni és szabotálni az ország építését, nem zavarhatják meg e légkört a külföldre szökött hazaárulók sem, akiknek dühös acsarkodásáról bízvást mondhat juk: l„A kutya ugat, a karaván halad". Nálunk a képviselők nemcsak a választások alkalmával függnek a szavazóktól, hanem megválasztásuk után is, mindennapi munkájukban. Ez népi demokratikus választási rendszerünk egyik legfontosabb ismérve. Megnyilvánul ez abban is, hogy a dolgozók képviselőikül közvetlenül a munkahelyen ajánlják társaikat, az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány és a kultúra, a közélet legjobb dolgozóit, tekintet nélkül nemzetiségükre és politikai hovatartozásukra, nemcsak a kommunistákat, vagy más politikai pártok tagjait ajánlják, hanem pártonkívülieket is, akik kapcsolatban- állnak a választókkal és akik képviselőkként is a dolgozók körében élnek és dolgoznak továbbra is- Ezért képviselői fizetést sem kapnak, csak bizonyos költségmegtérítést képviselői funkciójuk gyakorlásával kapcsolatban. A mi Nemzetgyűlésünkben nincs többé helyük a gyárosoknak, bankároknak, nagybirtokosoknak, nagykereskedőknek, bábjaiknak és lakájaiknak, hanem csakis a nép küldöttei — a dolgozók képviselői foglalhatnak benne helyet. Éppen ez szálka a különféle nyugati áldemokraták szemében. Azt szeretnék, ha a mi országunkban újra visszatérnének azok az idők, amikor profitéhségében maroknyi kizsákmányoló döntött nemzeteink sorsáról. Ezért ugatják tele a világot azzal a hazugsággal, hogy minálunk nincs demokrácia. Biztosítjuk ezeket az urakat, hogy az ő általuk védelmezett „demokrácia" nálunk valóban megszűnt és soha többé nem térhet vissza. Az italuk reklámozott „demokráciát" a mi népünk jól megismerte a maga bőrén,, azért is szüntette meg és építette fel a maga va^aň népi demokráciáját. Választórendszerünk demokratikus jellegéből és a képviselőnek a választókkal szemben fennálló közvetlen felelősségéből néhány feladat következik, amelyeket a Nemzeti Arcvonal hivatott megoldani a választást megelőző kamoányban. A választóknak meg kefl magyarázni, hogy nemcsak joguk, hanem kötelességük is megkövetelni képviselőjüktől, hogy teljesítse feladatai"., hogy állandó kapcsolatot tartson fenn választóival, másrészt pedig a választók kötelesek ellenőrizni a képviselő működését. A Nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választások jelentőségét méltatva nem szabad szem előtt tévesztenünk, hogy a Csehszlovák Köztársaság legfőbb államhatalmi szerveinek megválasztásáról van szó és tudatában kell lennünk annak is, hogy milyen időszakra választjuk az új Nemzetgyűlést. A küszöbön álló időszak nagy követelményeket támaszt minden dolgozóval és minden szervvel szemben, fokozott mértékben vonatkozik ez tehát az állam legfőbb szervére, a Nemzetgyűlésre. Mindez késztessen bennünket arra, hogy gondosan válasszuk ki a jelölteket, azokat ajánljuk képviselőkül, akik e fontos időszakban hivatottak helyet foglalni államunk legfőbb törvényhozó testületében, hivatottak részt venni azoknak a törvényeknek a megalkotásában, amelyek biztosítják a szocializmus felépítését és a dolgozók érdekeinek érvényesülését. Ezzel kapcsolatban meg kell említenünk azt is, milyen tulajdonságokkal rendelkezzen a valóban népi, néphez hű és a népet szolgáló képviselő. Állandóan arról beszélünk, hogy a Szovjetunió Szovjet jeinek képviselői szolgálnak nemzetgyűlési képviselőink és nemzeti bizottsági tagjaink példaképéül. Éppen jellemző tulajdonságaik révén hívatottak példaképül szolgálni nekünk. Olyan képviselők ezek, akik mindig feladataik magaslatán állnak, szilárdan és rettenthetetlenül védelmezik a dolgozók érdekeit, engesztelhetetlenek a nép ellenségeivel szemben és szeretik 'népüket. Olyan emberek ezek, akik semmiféle helyzetben, semmiféle veszélyben nem esnek áldozatul a pánikkeltésnek, helyesen tudják értékelni a sikereket, nem szállnak fejükbe az eredmények, nem sietni nek el semmit, de előrelátóan ítélik meg a viszonyokat, szerények és becsületesek, áldozatkészen teljesítik nemcsak képviselői hivatásukat, hanem munkahelyükön is például szolgálnak polgártársaiknak. Naponta tanítják a dolgozókat, segítik őket, tanácskoznak velük és tanulna'k tőlük. Ilyen képviselőket aka runk Nemzetgyűlésünkben és a Szlovák Nemzeti Tanácsban is. Ilyen jelölteket válasszunk, ilyen küldöttekre adjuk szavazatunkat. A Nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választások sokoldalú és rendkívüli jelentőségét számbavéve kell előkészítenünk a választásokat. A választások jó előkészítéséért és sikeres lefolyásáért nemcsak a párt vagy a kormány, hanem az egész Nemzeti Arcvonal felelős, a dolgozók valamennyi szervezete, egyszóval mindenki, aki szereti országát, hazáját és azt akarja, hogy ez a föld egyrt* szebb, egyre erősebb legyen. A Nemzeti Arcvonalnak lényegesen meg kell javítania munkáját, ha becsülettel teljesíteni akarja feladatát a választások előkészítésében. Ez azonban megkívánja, hogy nemcsak a politikai dolgozók, hanem egész közvéleményünk világosan lássa a Nemzeti Arcvonal lényegét, jelentőségét és feladatait. Meg kell állapítanunk, hogy ez ügyünk- nagy kárára sajnos a Nemzeti Arcvonal számos dolgozójánál, funkcionáriusánál és egyes társadalmi szervezetekben mindezideig nem tapasztalható. / Ezzel kapcsolatban engedjenek meg néhány megjegyzést a Nemzeti Arcvonal kérdéséről, elsősorban lényegéről. Ha helyesen akarjuk értelmezni és gyakorolni a Nemzeti Arcvonal politikáját,, úgy szüntelenül szem előtt kell tartanunk ezeket az alapvető tényeket: 1. A Nemzeti Arcvonal semmi esetre sem régi fajta polgári koalíció, hanem valamennyi dolgozó tömörülése, amely kifejezésre juttatja népünk egységét, hazánkban a szocializmus felépítésére irányuló együttes akaratát. 2. Nem bármiféle tömbről van szó, hanem olyan tömbről, valamennyi dolgozó olyan egységéről, amely a munkások és a parasztok szilárd szövetségén alapul, a munkásosztály vezetésével. A munkások és parasztok szövetsége a nép egységének, erejének, felszabadulásának és teljes győzelmének legfőbb döntő előfeltétele. Hisz éppen a munkások és a parasztok szövetsége, a munkásosztály vezetésével jelenti azt a társadalmi erőt, amely egyedül képes legyőzni, megtörni a régi társadalom halódó erőinek ádáz ellenállását, megdönteni a kapitalizmust és felépíteni a szocializmust. Ezért elsőrendű feladatunk megszilárdítani e szövetséget. Erre irányul a párt és a kormány minden munkája, minden intézkedése. 3. Bár a valamennyi dolgozót összefogó tömb legfőbb, döntő tényezője és a Nemzeti Arcvonal alapja a munkások és a parasztok szövetsége, ezzel még nem merítettük ki a Nemzeti Arcvonal tartalmát. Elvégre valamennyi dolgozó tömbjéről van szó- E tömbben helye van tehát a dolgozó értelmiségnek is, amely nagyjelentőségű a munkások és a parasztok, valamint a-népi demokratikus állam számára. Nélküle nem építhetjük fel - az új társadalmat. A munkásosztály győzelme az értelmiséget is felszabadította, ezért az értelmiségiek többsége a nép szolgálatába szegődött. Az értelmiségnek megadunk minden lehetőséget munkájának fejlesztésére és azt kívánjuk tőle, segítse elő az egész társadalom kulturális felvirágzását, teljesítse haladó szerepét gazdasági, tudományos, műszaki és kulturális fejlődésünkben. 4. A Nemzeti Arcvonal, amelyet különféle társadalmi szervezetek alkotnak, a dolgozók szervezeteineK harcos tömörülése. E szervezetek Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a Csehszlovákiát Ifjúsági Szövetség, más politikai pártok, stb. E szervezetek összefogás sa nélkül nem beszélhetünk a Nemzeti Arcvonalról, mint a dolgozók szervezeti egységének kifejezőjéről, mivel a Nemzeti Arcvonal nem egyéneket tömörít soraiban és így nem válthatnánk valóra, nem biztosíthatnánk a Nemzeti Arcvonal politikáját. 5. A Nemzeti Arcvonal j^ilitikájának megvalósításában különösen fontos szerepet játszanak a dolgozók tömegszervezetei, mindenekelőtt az FSzM, a CsISz, a CsSzBSz. Fontosságuk abban áll, hogy olyan szervezetekről van szó, amelyek a dolgozók milliós tömegeit fogják össze, soraikban szervezik a dolgozók lényeges részét, naponta, hatnak a'tömegekre, nevelik őket és megnyerik a Nemzeti Arcvonal politikája aktív valóraváltásának. 6. A nép egységének, a munkások és a parasztok, valamint az egyes tömegszervezetek szilárd szövetségének döntő ereje Csehszlovákia Kommunista Pártja és a párt vezető, szervező szerepe, amely az egész országban, életünk minden szakaszán, politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt megnyilvánul. Miből következik a CsKP vezető szerepe és miért ismeri el vezetését a dolgozók többi szervezete? A kommunista párt a munkásosztály, a leghaladóbb osztály pártja, amely vezeti a többi dolgozókat. / A párt tevékenységében a marxizmus-leninizmus világo^ átformáló forradalmi tanítását követi- Ennek a tanításnak a diadala a győzhetetlen Szovjetunió létezése, ez a tanítás vezette győzelemre a nagy kínai népet, segíti a szocialimius építését nálunk és a többi népi demokratikus országban, ez a tanítás viszi győzelemre a dolgozókat az egész világon. Iyen párt minálunk Csehszlovákia Kommunista Pártja. A dolgozók tapasztalatból győződtek meg róla, hogy a CsKP, amely a munkásosztály és az egész dolgozó nép legjobb fiait és lányait fogja öszsze soraiban, a nép érdekeiért folytatott hősi és soha nem lankadó harcával, valamint e harc ered i ményeivel hivatott népünk vezetésére. Ez szabja meg a párt vezető szerepét, ezért fogadják lelkesedéssel e vezetést a dolgozók, ezért ismeri el a párt vezető szerepét a többi társadalmi szervezet, tömegszervezet vagy politikai párt. A Nemzeti Arcvonalnak, valaI mint a benne tömörült valamenynyi szervezetnek az a fő feladata, sőt mondhatjuk tulajdonképeni küldetése, hogy egész népünket aktív, öntudatos részvételre nevelje a szocializmus építésében. Ez azt jelenti, sőt megkívánja, hogy megmagyarázzuk, miért kell minden dolgozónak tevékenyen és kezdeményezőképesen részt venni a feladatok teljesítésében, milyen jelentőséggel bír az egész ország és minden egyén számára minden feladat és teljesítése. A Nemzeti Arcvonal politikájának megvalósítása megköveteli, hogy az egyes társadalmi szervezetek megvitassák az országépítés fő feladatait, teljesítésükre és a helyi feladatok megoldására mozgósítsák tagjaikat, meggyőzzék őket a termelés fejlettebb formáinak szükségességéről és hasznosságáról elsősorban a mezőgazdaságban. Nem állíthatjuk azonban, hogy ezt minden szervezet, minden szerv megtenné, fölülről egészen le. így például a CsKP X. kongreszszusának irányelveit a mezőgazdaság és az ipar további fejlesztéséről megvitatták ugyan a Nemzeti Arcvonal központi, kerületi és járási szerveiben, valamint a Nemzeti Arcvonalba tömörült szervezetekben, de ezzel aztán a legtöbb esetben meg is elégedtek. A leg(Folytatás a 6. oldalon.)