Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)

1954-10-09 / 246. szám, szombat

1954; oStóSer 9. UISZO \ J A Német Demokratikus Köztársaság — Németország békeszerető és demokratikus erőinek biztos támasza (folytatás a 4. oldalról.) nyitotta, hogyha a pártok és szervezetekyfelhagynak a kicsinyes viszályokial, a nép minden rétege sikeresen együttműködhet. Lakosságunk saját erejével, dollárhitel nélkül, az imperialista nagyhatalmaktól függetlenül látott munkához. Kibontakoztak népünk nagy alkotóerői. Az NDK dolgozói elért jólétének alapját két döntő fontosságú forrás alkotja. Az első forrás a Szovjetunió ideológiai s anyagi segítsége és a baráti népi demokratikus országok segítsége. A másik forrás munkásaink és parasztjaink, műszaki értelmiségünk, kisiparosaink, elsősorban a termelési újitók, élmunkások, érdemes műszaki dolgozók és tudósok lelkesedése és áldozatkész munkája. Ez a másik forrás egyedül a marx-lenini harci párt — Németország Szocialista Egységpártja céltudatos vezetésével alakulhatott ki. Németország Szocialista Egységpártja 1952-ben a gazdasági és politikai fejlődés elért színvonalára támaszkodva, az új demokratikus vezetés fokozódó erőinek alapján elhatározta, hogy rátér a szocializmus alapjainak tervszerű felépítésére a Német Demokratikus Köztársaságban. Köztársaságunk sikeres fejlődése világosan igazolja, hogy népünknek és a Szovjetunió nemzeteinek barátsága teljesen megfelel az egész német nép nemzeti érdekeinek és a német nemzet életfontosságú kérdéseinek békés megoldását szolgálja. A demokratikus Németország Nemzeti Arcvonalának az október 17-i választásokkal kapcsolatban kihirdetett programmja minden németnek utat mutat. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói magasabbra emelték a nemzeti egyesülés, a béke, a jólét és a nemzetek közötti barátság messzire világító és minden német számára látható zászlaját. Ezt a zászlót előre visszük igazságos ügyünk győzelméig. Mendes-France beszéde a francia nemzetgyűlésben A francia nemzetgyűlés október 7-én ülést tartott, hogy meghallgassa Mendes-France miniszterelnök beszámolóját a londoni kilenchatalmi értekezleten NyugatNémetország felfegyverzése kérdésében kötött egyezményről és megtárgyalja a kérdésben elhangzó interpellációkat. Mint a „Francé Presse- sajtóügynökség jelentéseiből kitűnik. Mendes-France azt állította, hogy „az európai védelmi közösség megteremtéséről szóló párizsi szerződést a francia parlament állítólag két okból nem ratifikálta: „az európai védelmi közösség" szerződésében bennfoglalt gépezet túlságosan nagy adag nemzetfölött' hatalmat tartalmazott, másrés/t Anglia kívül állt a tervezeten". Noha a tények azt bizonyítják, hogy a francia parlamentben megejtett szavazás kifejezte a franci:! nép széles rétegcinek ellenállását i néme' vészéi*- megii'ításának bárminő formája ellen, Mendes-France azt állította. hogy Nyugat-Németország felfegyverzése állítólag „elkerülhetetlenül szükséges". Kijelentette: „már régen elmúlt az az idő, midőn itt kijelenthették, hogy Németország bármilyen formában történő felfegyverzése lehetetlen-. MendesFrance főleg arra törekedett, hogy bebizonyítsa: a londoni egyezmény állítólag bizonyos hatékony biztosítékokat tartalmaz a német veszély feltámasztása ellen. MendesFrance többek között azt állította, hogy e biztosítékokhoz tartozik „Nagy-Britannia Ígérete, hogy csapatait a szárazföldön hagyja", valamint az USA hasonló ígéretei. A francia miniszterelnök úgy akarta beállítani az egész ügyet, hogy Németország újrafelfegyverzését állítólag ellenőrizni és korlátozni fogják, noha, mint a történelmi tapasztalatok megmutatták, a német militaristák fegyverkezésük korlátozására adott kötelezettségeiket bármelyik pillanatban megszeghetik Jellemző, hogy Mendes-France kiemelte a londoni egyezmény ama cikkelyeit, amelyek Nyugat-Németország kötelezettségeire vonatkoznak, hogy nem fog gyártani bizonyos fegyverfajtákat, és hallgatással siklott el azon cikkelyek fölött, amelyek mellékutakat hagynak nyitva a fegyverkezés „korlátozásának" megszegésére. Mendes-France azonban nem tagadhatta el, hogy a londoni egyezmények végső célja a német militarizmus gyors feltámasztása. Kijelentette, hogy az atlanti tömb, amelybe a londoni egyezmények alapján Nyugat-Németországot is bevonják, „fokozni akarja tagjainak hadierejét'-. Mendes-France elégedettségét fejezte ki Edennek és Dulles-nak a londoni értekezleten elfoglalt álláspontjával és igyekezett meggyőzni a nemzetgyűlést, hogy „nem tett Franciaországnak ártó engedményeket." Mendes-France beszéde után Paul Renauld képviselő szólalt fel. A francia nemzetgyűlés ülését ezután megszakították. Az NDK dolgozói megünnepelték köztársaságuk megalakulásának 5. évfordulóját Az NDK lakossága október 7-én örömteljesen megünnepelte a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 5. évfordulóját. 1 Berlinben, Drezdában, Halléban, Suhléban, Sverinben és az NDK más városaiban nagygyűléseket, felvonulásokat és ünnepélyes öszszejöveteleket tartottak. Halléban az összejövetelen százezres tömeg vett részt. A részvevők üdvözlő táviratokat küldtek Wilhelm Piecknek, az NDK elnökének és V. M. Molotovnak. Az NDK dolgozói államuk fennállásának 5. évfordulóján a fasizmus elleni harcban elesett, a német népet a fasiszta járom alól felszabadító hős szovjet katonák emlékét is megünnepelték. Október 7-én az NDK városaiban és falvaiban megkoszorúzták a felszabadító hős szovjet katonák sírjait az egyes üzemek a demokratikus pártok és a tömegszervezetek nevében. Meg kell akadályozni a londoni egyezmény érvénybelépését Németország Kommunista Pártja titkárságának felhívása Mint az ADN sajtóiroda jelenti, Németország Kommunista Pártja elnökségének titkársága október 6-án ülést tartott, amelyen megtárgyalta a Nyugat-Németország felfegyverzéséről tárgyaló londoni kilenchatalmi értekezlet eredményeit. A titkárság felhivást hagyott jóvá, amelyben többek között ez áll: Németország Kommunista Pártja elnökségének titkársága felhívással fordult az egész német néphez, főleg a munkásosztályhoz, hogy akadályozza meg a német ifjúság besorozását a hadseregbe, fokozza törekvését a hazánk keleti és nyugati részén élő németek kölcsönös megértésére a német kérdés békés megoldása érdekében és ezzel hárítsa el a londoni egyezmények megvalósulásával népünket fenyegető nagy veszélyt. Adenauer nyilatkozata a londoni értekezlet eredményeiről azt a célt szolgálja, hogy félrevezesse Nyugat-Németország lakosságát. Az egyezmények, amelyeket Adenauer Londonban kötött, a német nép nemzeti érdekeiről való lemondását jelentették, és még messzebb mennek, mint az „európai védelmi közösség" szerződésének rendelkezése. Ezek az egyezmények kell, hogy felháborodást keltsenek az egész német népben. Adenauer nyilatkozatából világosan kitűnik, hogy politikája teljesen megfelel az USA kormánykörei követelményeinek és hogy nem képes a német nép érdekeinek megfelelő politikát folytatni. Adenauer a német militarizmus feltámasztása érdekében kész feláldozni hazánk egységét és függetlenségét, szuverenitását és biztonságát. A német nép egyedül a megszálló csapatok eltávozását kívánja, hogy ismét ura legyen saját otthonának, hogy saját kivánsága szerint rendezkedhessen be és hogy egész Németországban, mint ez a Német Demokratikus Köztársaságban megtörtént, maga oldhassa meg bel- és külpolitikai kérdéseit. Nem igaz, hogy a londoni egyezmények lehetővé teszik Németország egyesülését. Ellenkezőleg, megvalósulásuk hosszú időre lehetetlenné tenné Németország egyesülését. Adenauernek nincs joga hivatkozni a német népre. A kereszténydemokrata uniónak több mint egymillió választója az északrajnai-westfáliai és 'a schleswigholsteini tartományi választások során megtagadta bizalmát az Adenauer-kormánytól. Mivel Adenauer a nép ellenállása ellenére is meg akarja valósítani az újrafelfegyverzést, megkísérli a német nép nemzeti érdekei legkövetkezetesebb és legbátrabb képviselőinek, a kommunistáknak elhallgattatását és Németország Kommunista Pártjának betiltását. Az egész német munkásosztály, egész népünk kötelessége védelmezni Németország Kommunista Pártjának legális tevékenységét és követeim a kommunista párt elleni bünper megszüntetését. A kiáltványban továbbá ez áll: felhívjuk a városok és falvak dolgozóit, a békeszerető polgárokat, hogy tudatosítsák nemzeti felelősségüket a londoni egyezmények ratifikálásáért. A nemzetek harca meghiúsította az „európai védelmi közösség szerződésének" megvalósulását. A nemzeteknek elég erejük van a béke és az európai biztonság ellen intézett újabb támadás visszaverésére. A nemzetek nem kívánnak agresszív, Európát két ellenséges táborra osztó háborús egyezményeket. Európai kollektív biztonsági rendszert akarnak, amelyben az egyenjogúság alapján minden európai állam részt vesz. A német nép nem akarja NyugatNémetország újrafelfegyverzését és csatlakozását a brüsszeli egyezményhez s az agresszív északatlanti tömbhöz. A német nép a németek kölcsönös megértését kívánja, amint ezt az NDK népi kamarája a nyugatnémet szövetségi gyűléshez intézett levelében javasolta. Németország Kommunista Pártja elnökségének titkársága az alábbi felhívással fordul a német néphezMunkások, parasztok, nők és ifjúság! Hiúsítsátok meg a londoni egyezmények megvalósulását; forduljatok a szövetségi gyűlés képviselőihez és követeljétek a londoni egyezmények elvetését és a tárgyalás megkezdését a Német Demokratikus Köztársasággal, A new-yorki lapok kommentárja Molotov berlini beszédével kapcsolatban A „New-York Herald Tribúne" szerkesztőségi cikkben kommentálja V. M. Molotov berlini beszédét s ezt írja: „Most, midőn Mendes-France és Adenauer parlamentjeik elé lépnek, több forog kockán, mint Németország felfegyverzése. Adenauer hűvös fogadtatása a szövetségi gyűlésben Londonból való visszaérkezése után azt bizonyítja, hogy Németországot leggyorsabb egyesülésének törekvése hatja át. A szociáldemokraták azt akarják, hogy tegyenek újabb kísérletet a Németország jövőjéről Oroszországgá! folytatandó tárgyalásra, mielőtt még a londoni egyezményeket jóváhagyó bármilyen intézkedéseket tennének. A cikkben továbbá az áll, hógy „még a Thomas Dehler konzervatív szabad de mokrata pártja is, amely befolyása tekintetében Adenauer koalíciós kormányában a második helyen áll, meg akarja őrizni a Németország egyesítéséről Moszkvával folytatandó tárgyalás lehetőségét. Ügylátszik, hogy Molotov felhívása az idegen csapatok visszavonására és a Németország egyesítésére folytatandó tárgyalásra — áll a cikkben — bizonyára óriási vonzóerőt gyakorol azokra az országokra, melyeknek legöregebb államférfiai Brünning volt birodalmi^ kancellártól kezdve Franz von Papenig Németország egyesítéséért küzdöttek". Waggoner, a „New-York Times" tudósítója Washingtonból jelenti, hogy az állami departement képviselője megtagadta Molotov négyhatalmi tárgyalásra tett felhívásának közvetlen kommentálását, mivel — szavai szerint — a hivatalos tényezőknek e javaslatról eddig csak nem teljes sajtó- jelentések állnak rendelkezésére. Noha itt meg vannak győződve arról, hogy a francia és nyugatnémet parlament ratifikálja a londoni egyezményt, hivatalos tényezők beismerik, hogy a párizsi és bonni közvélemény jelentős csoportjaira a „kölcsönös megértésen" vagy a Szovjetunióval való egyezményen felépülő európai biztonság új formájára tett javaslatok vonzólag fognak hatni — írja a tudósító. Most, midőn a németek egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak kettéosztott hazájuk egyesítése iránt, itt e kérdéssel kapcsolatos értekezleten, ha nem is aggodalommal, de legalább is részbeni nyugtalansággal tekintenek i a szovjet javaslatokra." Kiéleződtek az ellentétek a latin-amerikai' országok és az Egyesült Államok között Az utóbbi időben különösen észrevehetővé vált az Egyesült Államok és Latin-Amerika államai közötti ellentétek kiéleződése és az elégedetlenség növekedése az USAnak Latin-Amerikával szemben folytatott politikájával. Az Egyesült Államok monopolistái a latin-amerikai országok gazdasági életét megkötötték, anyagforrásaikat magukhoz ragadták és" ellenőrzik külkereskedelmüket. Az Egyesült Államok úgy igyekszik megszabadulni az ország belsejében növekvő válság jelenségeitől, hogy a gazdasági hanyatlás minden terhét más államokra, így többek között Latin-Amerika államaira hárítja át. Az USA és Latin-Amerika államai között fennálló komoly gazdasági ellentéteket nem tagadhatják le a vezető amerikai tényezők sem. Igv John Cabot, az USA államtitkár-helyettese, aki a csendesóceáni ügyek intézésével volt megbízva, az „El Pais" uruguayi lap szerint kijelentette, hogy „Latin-Amerikában az az általános nézet terjedt el, hogy nem vagyunk velük szemben igazságosak, ami az árakat illeti, hogy felvásároljuk kávéjukat, ércüket és nyersanyagukat viszonylagosan alacsony áron, ezzel szemben a mi készáruink árai túlságosan magasak..." Az „Imprensa Popular" című brazíliai lap a Brazília és USA közötti gazdasági kapcsolatokról a következőket írja: „A brazíliai gyártmányok ugyanazon mennyiségéért évről évre egyre kevesebb amerikai árut vásárolunk. Ha 1929-ben az amerikai gépkocsi 20 zsák brazíliai kávét ért, Brazília 25 év után ugyanezért az autóért 200 zsák kávét kénytelen fizetni." A lap hangsúlyozza: „Ugyanez a helyzet LatinAmerika összes államaira nézve." Az „El-Debate" uruguayi lap szerint „Latin-Amerika kénytelen a kivitelre szánt feleslegeit egyetlen vevőnek, az Egyesült Államoknak eladni és soha sem tudhatja, mikor és milyen áron sikerül feleslegeit pénzzé tenni." A lap megkérdezi: „Lehetséges-e az, hogy míg az uruguayi és argentínai gyapjú, a csilei sárgaréz, a bolíviai cin, a venezuelai kőolaj, a brazíliai és kolumbiai kávé, valamint a kubai cukor ára állandóan csökkent, addig az amerikai készgyártmányok ára növekedett?" A lap vádolja az Egyesült Államokat, hogy Latin-Amerikát olyan helyzetben kívánja tartani, mint amilyen Portorico helyzete, vagyis gyarmati állapotban, mint „olcsó nyersanyag- és munkaerőszállítót." A lap feltételezi, hogy a latin-amerikai államok nem maradhatnak tétlenül és nem várhatnak alamizsnára az Észak-Amerikai Egyesült' Államoktól, de kell, hogy „kivitelre szánt feleslegeiket a dollárövez?' ten kívüli államokba szállítsák". Latin-Amerikában nincsen egy olyan ország sem, ahol ne nyilvánult volna meg az USA gazdasági politikájával való nagymérvű elégedetlenség. KÜLFÖLDI HÍREK Október 7-én finn kereskedelmi küldöttség érkezett Moszkvába. A küldöttséget V. C. Palmroth, a finn külügyminisztérium kereskedelmi osztályának főnöke vezeti. A küldöttség az 1955. évi áruszállításban szereplő szovjet és finn termékek összeírásáról fog tárgyalni. *** Mint a vietnami sajtóiroda jelenti, a vietnami fegyverszüneti központi vegyesbizottság október 6-tól a hónap végéig Gia Lamban működik. A vietnami néphadsereg és a Francia Unió fegyveres erőinek küldöttségei ebben az időszakban naponta összejönnek. Adenauer: — Tegyék csak lehetővé, hogy felállíthassak néhány hadosztályt, majť". én összeroppantom Franciaországot!... a „CHumanité"-ban.) (Mittelberg rajza A napokban Magyarországon járt argentin kereskedelmi képviselők tárgyalásokat folytattak sok magyar Üzem képviselőivel a kereskedelem kibővítéséről. Az argentin kereskedelmi képviselők Budapestről Moszkvába utaztak. *** Wilhelm Pieck, az NDK elnöke a köztársaság megalakulásának ötödik évfordulója alkalmából az NDK kiváló művészei, írói, tudósai és műszaki dolgozói nagy csoportjának átadta a nemzeti díj adományozására vonatkozó okmányokat és érmeket. A „Theatre National Populaire" nevű párizsi színház a külföldi kultúrkapcsolatok lengyel bizottságának meghívására a napokban Varsóba érkezett. A színház húsz tagja között van Jean Vilar igazgató, továbbá Gerard Philippe kiváló színművész, akit a „Királylány a' feleségem" és a „Faust" című filmekből ismernek nálunk, Christian Minazolli és más kiváló színészek. A francia vendégek október 21-ig tartózkodnak Lengyelországban. Előadják Corneille „Cid" című darabját, Moliere „A fösvény" és „Don Juan" című komédiáit és Vietor Hugó „Ruy Blas" című drámáját,