Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)

1954-10-03 / 241. szám, vasárnap

1954'. október 3. UJSZO 3 N. Sz. Hruscsev beszéde Pekingben a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 5. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen Kedves elvtársak! | országok imperialistáitól, hiába játEngedjék meg, hogy üdvözöljem ' szott öásze velük a Kuommtangnoket. e nagy alkalomból, a Kínai Népköztársaság megalapításának, a önöket e nagy alkalomból, a Kínai : klikkl a haz

á-i

u

k szabadságáért es ; függetlenségéért harcoló kínai munkínai forradalom történelmi jelen- j kások é

s Parasztok elle

n- Miután tőségű győzelmének ötödik évfor- I a S

z°vjet Hadsereg nyugaton ledulóján- A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége, a Szovjetunió Minisztertanácsa, a Szovjetunió Kommunista Pártjának központi bizottsága és az egész szovjet, nép nevében szívélyes és baráti üdvözletet hoz küldöttségünk a kínai országos népi gyűlés elnökségének, Mao Ce-tung elvtársnak, a Kínai Népköztársaság elnökének, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának, Kína Kommunista Pártja központi bizottságának és az egész nagy kínai népnek. öt évvel ezelőtt a Szovjetunió és a népi demokratikus országok népei, valamint az egész haladó emberiség örömmel üdvözölte a kínai nép nagy győzelmét, a gyűlölt Kuomintang-rendszer megdöntését, a szabad és független Kínai Népköztársaság megalapítását. A kínai népnek ez a történelmi győzelme nemcsak Kína életében, hanem az egész emberiség történelmében is jelentős esemény. A szorgalmas és tehetséges kínai nép mérhetetlenül nagy anyagi és kulturális gazdagságot teremtett; azonban szörnyű iga alatt tartolta a hazai feudális uralkodó osztály és a külföldi agresszorok, úgyhogy nem tudta élvezni ennek a gazdagságnak gyümölcseit. Az imperialista monopóliumok mindent elkövettek, hogy örökre rabigába döntsék Kínát, olcsó munkaerőt és nyersanyagot szolgáltató piacukká, jogfosztott gyarmati országgá tegyék. A kínai nép soha sem nyugodo't bele hazájának elnyomásába, jogainak elrablásába. A nagy Lenin mély rokonszenvet érzett a kínai nép iránt és nagyia becíülte forradalmi hagyományait. Azt mondta, hogy a kínai nép nemcsak törekedni tud a szabadság és az egyenlőség felé, de harcolni is képes évszázados elnyomói ellen. A kínai nép egész történelme át van itatva a szabadságért vívott hősies és önfeláldozó harc szellemével. A kínai nép nem elszigetelten vívta hősies harcait. A világ minden szabadságszerető népe támogatta, rokonszenvezett vele és hőn óhajtotta a kínai forradalom győzelmét. A nemzetközi imperializmus nem kímélte erőit, hogy megfojtsa a népi tömegek forradalmi mozgalmát. Az imperialisták minden elképzelhető eszközzel támogatták a kínai feudalizmust, fegyverként használva a nép forradalmi megmozdulása ellenKína elnyomói, az idegen imperialisták mindig féltek a nagy kínai nép egységétől- Nekik nem egységes, szilárd és erős Kína kell, hanem széthúzó gyenge ország, amelyet belső ellentétek gyötörnek és így könnyű zsákmánya az idegen monopóliumoknak. Van egy régi kínai mondás: a lehelet viharrá válik és egy lábdobbantás hegyeket ingat meg. Éppen ettől félnek az imperialisták, a nép viharától, a nép jogos felháborodásától. A legkönyörtelenebben igyekeznek elnyomni a kínaiaknak az egységre és függetlenségre törekvő mozgalmát. Az imperialisták semilyen eszköztől sem riadtak vissza, hogy megosszák a kínai népet. A nép elleni mestergyőzte Hitler bandáit és véget vetett az európai háborúnak, azonnal a kínai nép segítségére sietett a j pán imperialisták ellen. Az amerikai imperialisták igyekeztek megragadni az annak következtében kínálkozó alkalmat, hogy' Kína földjéről kiűzték a japán rablókat és fokozott mesterkedésbe kezdtek a kínai nép ellen. Úgy érezték, eljött az idő, hogy ők üljenek a kínai nép nyakára és nyílt támogatást nyújtottak az áruló Kuomintang-kormánynak. Tudjuk, hogy az Egyesült Államok kormánya csak 1945 és 1949 között több mint hatmilliárd amerikai dollárt költött arra, hogy életben tartsa Csang Kai-sek rendszerét. Az amerikai dollárok azonban nem tudták megvédeni Csang Kaisek züllött és népszerűtlen uralmát a csúfos bukástól- A forradalom vihara feltámadt és a nagy kínai nép a külföldi agresszorokkal együtt a kínai reakciósokat is elűzte földjéről. A kínai forradalom győzelme annak a hosszú, lankadatlan harcnak szükségszerű eredménye volt, amelyet a nép széles tömegei vívtakA dicsőséges Kína Kommunista Pártja, amely a nép létérdekeit képviseli és védelmezi, több mint harminc éve állhatatosan és elszántan vezeti ezt a harcot az imperializmus és a belföldi reakció ellen. Kína Kommunista Pártja a nagy kínai nép legjobb fiait és leányait tömöríti soraiban. Dicsőséges és hősies harc van mögötte. A párt a nép ellenségeivel vívott kemény harcban növekedett fel és szilárdult meg. A kínai forradalom egész története világosan megmutatja, hogy Kína Kommunista Pártja a dolgozó tömegek ragyogó, régóta kipróbált vezetője, hogy hatalmas erőt képvisel, hogy irányítja és győzelemről győzelemre vezeti a kínai népet. Az elmúlt évek hosszú során át a kínai nép nagy fia és vezetője, a Kínai Népköztársaság igazi népi kormányának elnöke Mao Ce-tung elvtárs állt Kína Kommunista Pártja élén. Mao Ce-tung elvtárs sokrétű sikeres tevékenységéből a kínai nép megláthatta a dicsőséges Kína Kommunista Pártja vezetésének helyességét és bölcseségét, megtanulhatta, hogy mennyire hű a marxizmus-leninizmus szelleméhez, hogy milyen önfeláldozó, hősies szellemben szolgálja a népe", küzd a nép boldogságáért, a Kínai Népköztársaság virágzásáért- A nép őszinte tiszteletet érez a kommunista párt és a népi kormány régi kipróbált vezetői iránt, Csu Te elvtárs, Liu Sao-csi elvtárs, Csou Enlaj elvtárs és más kiváló vezetők iiánt, akik óriási szolgálatokat tettek a pártnak, hazájuknak és a kínai népnek. A nagy kínai forradalom idején acélozódtak meg abban a harcban, amelyet a kínai nép a külföldi és belföldi ellenséggel vívott. Most, amikor a nagy Kína a szocializmus építésének útján halad előre, minden erejükkel, tudásukkal és tapasztalatukkal ugyanolyan önfeláldozó módon segítik az új és nagyhatalmú Kínai Népköztársaság felépítését, szolgálják a bésített, amely az egész lakosság támogatását élvezi, egyszersmindenkorra kiirtotta az imperialista és feudális rendszert és hozzáfogott társadalmi és gazdasági rendjének gyökeres megreformálásához. A Kínai Népköztársaság az elmúlt öt évben megmutatta az egész világnak nagy életerejét és hatalmát- Az országon belül megszilárdult a munkásosztály vezette népi demokratikus diktatúra rendszere. Megszilárdult a munkásosztály és a parasztság szövetsége is, az állam megingathatatlan politikai alapja és a kínai nép minden győzelmének forrása. A kínai nép összes demokratikus és hazafias erői egyre szorosabban zárkóznak fel a népi demokratikus egységfront zászlaja alatt. A kínai nép történelmi jelentőségű győzelmet aratott az új élet építésében. Nagyon rövid idő alatt helyreállította az ország gazdaságát, amelyet tönkretett a hosszú portokba és mezőgazdasági termelőszövetkezetekbe; ezek jelentik a szocializmus első virágzását a kínai faluban. A kollektív munka előnyei, amelyek a nagyobb termésben és a magasabb jövedelemben mutatkoznak meg, meggyőzik a parasztságot a mezőgazdasági termelőszövetkezetek előnyéről. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt évben milyen gyorsan sžaporodtak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek. A népi kormány és Kína Kommunista Pártja nagy figyelmet szentel annak s, hogy teljes mértékben kihasználja az egyénileg dolgozó parasztság nagy lehetőségeit. Az ország mezőgazdasági termelésének növelésében igen nagy szerepe van annak, hogy mennyire fokozzák az egyénileg dolgozó parasztság munkakedvét és mozgósítják a jó termésért folyr harcban. Az ország iparosítása korszerű technikai felszerelést, traktorokat, kombájnokat, tehergépkocsikat és haboru, a külföldi imperialisták es . ^ , , . ... , . . •. , , .. ,1 mas gepeket fog adni a mezogazreakcios kuommtangista lakajaik - , J ... . , kedéseikben a feudális földesurakra k

e> « demokracia es a szocializmus és a komprádor burzsoáziára tá- "ff* aközben Kma Kommunista maszkodtak. Ezek az osztályok az Par

t^

a ko

zP

ont

l bizottsága megölimperialistákkal karöltve harcoltak a nép ellen. Mindenekelőtt az amerikai és a japán imperialisták gyűlölték ádázul a kínai népet. A kínai nép majdnem tizenöt éven át vívta igazságos, felszabadító háborúját a japán imperialisták ellen, akik erőszakkal megszállták Kína területének nagy részét. A japán támadók nem tudták elkerülni a bukást, hiába támogatták őket a kínai nép árulói, hiába kaptak óriási menynyiségű hadianyagot a különféle dotta az állam átalakításának feladatát, amelyet a történelem a párt és a nép elé tűzött, bebizonyította, hogy teljesen egységes, példát mutatott a marxizmus-leninizmus tanításának alkalmazására és a kollektív vezetésre. A kínai nép a Kínai Népköztársaság megalapításával elnyerte államának szabadságát, függetlenségét és szuverenitását. A kínai dolgozó nép hosszú történelme során először vette kezébe az államhatalmat, igazi népi kormányt léteuralma. A népi demokratikus államhatalom végrehajtotta a nagy iparvállalatok, a szállító- és közlekedési vállalatok és a bankok szocialista államosítását, létrehozta a szocialista állam tulajdonában lévő gazdasági szektort, amelyre a szocializmus alapjainak lerakásában támaszkodhat. Kína Kommunista Pártja a kínai nép elé terjesztette azt a programmot, amely Kínát mezőgazdasági országból ipari országgá alakítja át, a szocializmusba való fokozatos átmenet programmját, és megszabta az átmeneti időszak általános irányvonalát. Ezen általános irányvonal szerint lépésről lépésre megvalósul az ország szocialista iparosítása és ugyancsak lépésről lépésre a mezőgazdaság, a kézműipar, a kapitalista ipar és a kereskedelem szocialistává alakítása. A reakciós rendszerben ez megvalósíthatatlan álom lett volna, azonban a kínai nép a kommunista párt vezetésével most sikeresen valóra váltja. Ez az egyetlen helyes út, amelyen haladva Kína erős és virágzó országgá válik. A szovjet nép saját tapasztalatából tudja, milyen bonyolult és nehéz feladat korszerű ipart létesíteni egy elmaradt ipari országban. Nem kétséges azonban, hogy a kínai nép sikeresen megvalósítja országának iparosítását. Ennek a biztosítéka, hogy napról- napra erősödik a munkások és a parasztok szilárd szövetsége és biztosítéka az egész kínai nép hallatlanul lelkes munkája. A szovjet nép tudja, hogy testvéri segítségével hozzájárul Kína iparosításának sikeres megvalósításához és örömmel látja a kínai dolgozó nép csodálatos eredményeit. Teljes szívünkből még nagyobb sikereket kívánunk Kína dolgozó népének hazája szocialista átalakításának nagy munkájábanHála Kína Kommunista Pártja bölcs politikájának, megoldódott a földkérdési a kínai forradalom alapvető problémája. Több, mint 300 millió kínai paraszt, akiket nemzedékek óta rabságban tartottak a földesurak, ellenszolgáltatás nélkül 47 millió hektár földet kapott. így valóra vált a kínai parasztok régi álma, a föld és a szabad munka joga. A dolgozó parasztok szövetséget kötve a hős munkásosztállyal, egyszersmindenkorra lerázták a feudális urak és a gyarmatosítók kizsákmányolását, sikeresen építik új, szabad életüket. A nép politikai hatalma megszüntette a feudális adórendszert és ezzel megteremtette a lehetőséget a mezőgazdaság termelő erőinek teljes kifejlődéséhez. A földreform megszüntette a falu feudális viszonyait, a nemzet gazdasági, politikai és kulturális fellendülésének fő akadályát. Állandóan fejlődik Kína mezőgazdasága, növekednek a mezőgazdaság termelőerői -s állandóan emelkedik a dolgozó emberek millióinak és millióinak életszínvonala. A mezőgazdaság fejlődésében jelentős tényező a falusi dolgozók megszervezése, kölcsönös segélycsodaságnak. Ezzel kétségtelenül fellendíti a termelést, megkönnyíti a paraszt munkáját, fokozza munkájának termelékenységét és növeli jólétét. Nagy sikert értek el a nemzetiségi kérdés rendezésében is. Az ország valamennyi nemzetisége a szabadság és az egyenlőség alapján egyetlen nagy családdá egyesül. Megérett és megszilárdult a Kínai Népköztársaságban a nemzetiségek közötti új kapcsolat, amelynek alapja a teljes egyenlőség, a barátság és a kölcsönös segítség. A nép életszínvonala a demokratikus reformokkal és a gazdasági eredményekkel egyre emelkedik. Megnövekedett a munkások és parasztok jövedelme. Kína történelmében először bevezették a munkásbiztosítást. A munkáscsaládok százezrei jutottak új lakáshoz, nagy összegeket fordítanak öntözésre és vízszabályozásra. A kínai népé a világ legrégibb kultúrája, — eredete többezer évre nyúlik vissza. A kínai nép jelentős mértékben hozzájárult a világ civilizációjához. A szovjet nép nagyrabecsüli és tanulmányozza ezt a kultúrát. A népi forradalom győzelme előtt a kínai nép tömegeinek nem volt lehetőségük arra, hogy hozzájussanak nemzeti kultúrájuk és művészetük kincseihez, hogy megismerjék azokat. Most igazi kultúrforradalom folyik Kínában. Szeptember 20-án a Kínai Népköztársaság országos népi gyűlése az egész kínai nép akaratát kifejezte, egyhangúlag elgogadta a Kínai Népköztársaság alkotmányát. Kérem, engedjék meg nekem, hogy melegen üdvözöljem önöket e történelmi esemény alkalmából és egyre nagyobb sikereket kívánjak a kínai népnek új élete építésében. A Kínai Népköztársaság nagy népi demokratikus állam, amelyet a munkásosztály vezet és amelynek alapja a munkásság és a parasztság szövetsége. A Kínai .Népköztársaság alkotmánya, amely a kínai nép nagy eredményeit tükrözi, meg- j erősítette ennek a népi demokráciának demokratikus elveit, megfogalmazta az állampolgárok jogait és kötelességeit és az új élet építésének ragyogó távlatait nyitotta meg. Kína történelmében most először tekintik a munkához, a pihenéshez és a tanuláshoz való jogot, a dolgozó nép szent és sérthetetlen jogának. Az alkotmány jogi formában lerögzíti « kínai nép összes történelmi vívmányait; ez az alkotmány valóban a szocializmus elérését szolgálja. Kedves elvtársaim és barátaim! Nagy feladatot tűztetek magatok elé. A szocializmusba való átmenet nagy erőfeszítéseket követel; megköveteli, hogy fejlesszük a nép életszínvonalát az ország termelőerőit és kultúráját eddig nem ismert magasságokra emeljük. Hisszük, hogy kétségtelenül meg lehet valósítani ezt a feladatot^ mert ez a kínai nép hő óhajtása, és a forradalom lehetővé tette, hogy a kínai nép szabadon kifejthesse mérhetetlen teremtőerőit a munkában. A nép, amely megszabadította önmagát a régi elnyomástól, szilárdan megáll a lábán és el van szánva arra, hogy határtalan erejét csodák művelésére fordítja. Nincs erő a földön, amely megakadályozhatná a bátor és szorgalmas kínai népet abban, hogy diadalmasan nyomuljon előre a virágzáshoz, a szocializmus építéséhez vezető úton. Hiszünk ebben, mert olyan kormány áll a kínai nép élén, amely valóban a népé. Olyan kormány, amelynek nincs más célja, mint népének szolgálata. Hiszünk ebben, mert a Kínai Népköztársaság szerves része a béke és a demokrácia nagyhatalmú táborának, annak a- tábornak, amelyen belül a kölcsönös barátság és támogatás segíti az összes országok népeit feladataik sikeres megvalósításában. Már a múltban ís sok kiváló orosz jelentette ki, mennyire fontosak a baráti kapcsolatok; Oroszország és Kína között. Mengyelejev, a nagy orosz tudós is hangoztatta a kínai és az orosz nép baráti szövetségének eszméjét és azt írta, hogy Oroszország és Kína szoros szövetsége nagymértékben biztosítaná a két ország békés fejlődését és a világ békéjét Alekszej Makszimovics Gorkij fejtette ki a legtalálóbban a szovjet népnek a nagy kínai nép iránti őszinte érzelmeit, amikor szellemi testvéreinknek nevezte a kínai népet. A szovjet nép már kezdettől fogva mély rokonszenvvel kísérte és teljes mértékben támogatta a kínai nép harcát az idegen elnyomók ellen a' nemzeti felszabadulásért. A szovjet kormány már 1919-ben kinyilvánította Kína irá-s nyában követendő külpolitikájának alapelveit. Lemondott mind-! azokról a kiváltságokról, amelyeket a cári kormány Kínában megszerzett és meghirdette a szovjet nép és a kínai nép közötti barátság politikáját. A második világháború alatt vérrel is megpecsételődött a Szovjetunió és Kína nagy népeinek barátsága, vérrel, amelyet a kínai és a szovjet harcosok hullattak a

z imperialista Japán elleni harcban. A Kínai Népköztársaság megalakítása kedvező körülményeket teremtett a szovjet és a kínai nép tartós barátságához és általános politikai, gazdasági és kulturális együttműködéséhez. , 1950. február 14-én, amikor Mao Ce-tung elvtárs vezetésével kínai kormányküldöttség járt Moszkvában, a Szovjetunió és a Kinai Népköztársaság megkötötte azt a baráti, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződést, amely ennek a testvéri szövetségnek megingathatatlan alapja. Szun Jat-szennek, a kínai nép nagy fiának hő óhaja ezzel valóra vált. Szun Jat-szen egész életét a hazája szabadságáért és függetlenségéért vívott harcnak szentelte. 1925. márctus 15-én a következőket írta a Szovjetunió központi végrehajtó bizottságának: „Kedves elvtársak, ebben a pillanatban. amikor búcsút mondok önöknek, azt a hő óhajomat akarom hangoztatni, hogy hamarosan felvirradjon a hajnal. Akkor majd a Szovjetunió mint jóbarát és szövetséges, üdvözölheti a hatalma", virágzó és független Kínát! Nemzeteink akkor majd kéz a kézben haladnak előre a győzelem felé, a világ elnyomott nemzeteinek szabadságáért vívandó nagy harcban-'i A Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság népe már öt éve önzetlenül segíti egymást és halad előre kéz a kézben. Kettejük ba(Folytatós a 4. oldalon.)