Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)

1954-10-26 / 260. szám, kedd

148 UJSZ 0 1954. október 22: A Csemadok központi választmanyanak ülése A Csemadok központi választmánya f. év október 24-én Bratislavában a Tátra-szállóban ülést tartott. A vá­lasztmányi ülés — amelyet Lőrincz Gyula, a Csemadok elnöke vezetett — meghallgatta az elnökség beszámoló­ját, amelyet Vajda József, # Csemadok titkára terjesztett elő. A beszámoló fc-letti vitában a gyűlés megvitatta a Nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választások, valamint a Csehszlovák-Szovjet Barátsági Hónap alkalmából a Csemadok előtt álló fel­adatokat és e feladatok, valamint a további munka biztosítására határoza­tot hozott. A választmányi ülés ismertetésére az Oj Szóban még visszatérünk. Magyar Területi Színház Kelet-Szlovákiában Verőfényes időben rohan velünk az autóbusz Kassa felé. Magunk mögött hagytuk már Rimaszombatot, ahol zsúfolt nézőtér előtt játszottuk Egri Viktor államdíjas írónk „Pünkösdi ki­rályság" című komédiáját. Ez az elő­adás is bebizonyította, mennyire ér­dekli a városiakat a szocialista falu problémája. A közönség nagyon helye­sen reagált a darab egyes jelenetei­re és lelkesen megtapsolta a szövet­kezethez h(f dolgozó parasztokat. Hivatásunk Rimaszombatból tovább szólított bennünket. Elhaladunk a festői Krasznahorka mellett, távolról látjuk az almási alagút építőinek mun­káját. Meinnyi felejthetetlen benyo­más. — Nézd, abban a barakkban játszot­tunk — mondja az együttes egyik tagja. A Szoroskőről szerpentinen eresz­kedünk lefelé. Ütünk az épülő vasút­vonal mellett vezet. Az almási völ­gyön keresztül nemsokára gyorsvona­tok fognak száguldani. Épül és szépül hazánk. Napsugaras délelőtt értünk be Kassára. Kassa! Itt ringott bölcsője a magyar színházi kultúrának, itt szólt szín­padról először magyarul a színész, amikor még a német szó uralkodott Thália templomaiban. Innen irányítot­ta harcát Kazinczy Ferenc a magyar színjátszás életrehívása érdekében Itt játszott Déryné, Kántorné, Balogh István, Jancsó Károly, Egressy Gábor és a többiek, a magyar színjátszás nagyjai. Kassa utcáit járom, ahol a halha­tatlan elődök szelleme lebeg. A pél­damutató hősök, akik dacolva az el­nyomással, ezer és ezer nélkülözés közepette építették a magyar színját­szás csarnokát, szépítették, művelték anyanyelvünket és akik 1848-ban le­téve a kellék-kardokat, igazi fegyvert ragadtak kezükbe a szabadság védel­mére. Kassán játszani nekünk, ma­gyar színészeknek több, mint köteles­séget teljesíteni. Kassán játszani ne­künk hódolás nagyjaink emléke előtt, zarándoklat, amelyből erőt merítünk további munkánkhéz. Amint szabad időnk engedte, meg­neztük a kassai szlovák Nemzeti Színház előadásait is. Láttuk Dvorák halhatatlan szépségű operáját, a „Ru­salkát" és Farkas Ferenc Kossuth-díjas magyar zeneszerző „Csínom Palkó" című daljátékát, melynek előadása hozzájárult a szlovák és magyar nép barátságának megszilárdításához. Őszinte lelkesedéssel tapsoltunk a ki­váló szlovák kollégáknak, sokat tanul­va játékukból. Ha Kassára jövünk, első utunk min­dig a színházba vezet. Színházaink kapcsolatát a lehető legmelegebb ba­rátság jellemzi. Itttartózkodásunk alatt a szlovák Nemzeti Színház maszkmes­tere tanítja színészeinket a jó maszk elkészítésére. Így segítve egymást, kö­zösen építjük mi, szlovák és magyar színészek a szlovákiai színjátszást. A Hadsereg Háza színháztermében játszunk minden este zsúfolt nézőtér mellett. Nagy sikerrel adtuk elő Szig­ligeti Ede „Csikós" című népszínmü­vét, Csiky Gergely „Ingyenélők" című szatirikus vígjátékát „Mákvirágok" cí­men, mely jobban fedi a benne szerep­lő ingyenélő típusok jellemét, vala­mint Egri Viktor „Pünkösdi király­ságiét. Mindhárom darab iránt nagy volt az érdeklődés és mi igyekeztünk a várakozásnak megfelelő jó előadá­sokkal meghálálni lelkes kassai közön­ségünk szeretetét és tapsait. Követ­kező állomáshelyünk Gálszécs, ahon­nan naponta kiutazunk vendégjátékra Homonnára, Nagymihályra, Királyhel­mecre. A kora nyáron ezen vidéken járva, nagy szeretettel fogadtak bennünket a keleti városkák. Mi is nagy szere­tettel megyünk ide, hogy új darab­jainkat bemutathassuk. E háromhetes vendégjáték alatt azonban nemcsak játszunk. Délelóttönkint próbáljuk Zápolszká lengyel írónő „Dulszka asz­szony erkölcse" című szatirikus víg­játékát, melynek bemutatója előrelát­hatólag decemberben lesz Komárom­ban. Nem érzünk fáradságot, mert a szinészmunka lelkesítő, felemelő és aki ezt a pályát megszerette, mindig szívvel-lélekkel játszik. Együttesünk a választási kampány­ban is kiveszi részét. Ahol alkalom adódik, közreműködünk a novemberi választások érdekében. Tudjuk, hogy nemcsak a színpadon, hanem a szín­padon kívül is szolgálnunk kell a bé­ke és építés ügyét! Siposs Jenő, a Magyar Területi Színház tagja Csehszlovák tudósok a lengyelországi történet­tudósok értekezletén A napokban utazott el Prágából a Csehszlovák- és a Szlovák Tu­dományos Akadémiák küldöttsé­ge a Lengyel Tudományos Aka­démia által október 25—28-án Gdanskban megAndezendő történé­szek értekezletére. A küldöttséget dr. František Graus tanársegéd, a Csehszlovák Tudományos Akadé­mia történelmi intézetének tudo­mányos dolgozója vezeti. A kül­döttség tagjai: dr. Josef Koči, a Csehszlovák Tudományos Akadé­mia történelmi intézetének dolgo­zója, dr. Ľudovít Holotík, a Szlo­vák Tudományos Akadémia tör­ténelmi intéze'.ének dolgozója és dr. Ján Tibenský, a Szlovák Tu­dományos Akadémia dolgozója. Bolgár csehszlovák növényvédelmi egyezmény Október 23-án, szombaton Sztanko Torodov, a Bolgár Nép­köztársaság földművelésügyi mi­nisztere és Karel Hanuš, a Cseh­szlovák Köztársaság szófiai rend­kívüli és meghatalmazott nagykö­vete egyezményt írtak alá a nö­vények kiviteli tilalmáról és a mezőgazdasági növényeknek kár­tevők és betegségek elleni védel­méről. A levéltárak dolgozói segítséget nyújtanak az agitátoroknak A kassai kerület állami levéltáraiban gazdag történelmi anyag van, amely értékes segítséget nyújthat az agi­tátoroknak a választás előtti kam­pányban. A levéltárak dolgozói és a le­véltáros már számos, a burzsoá köz­társaság választásaira vonatkozó bi­zonyító anyagot gyűjtöttek össze az agitátorok számára. Bidovský elvtárs, a kassai állami levéltár vezetője pél­dául a burzsoá köztársaság választá­saira vonatkozó minden levéltári irat­ból jegyzeteket készített. Az agitáto­rok a politikai pártoknak az 1925-ik évi nemzetgyűlési választásokra való előkészületeire, a kapitalista köztársa­ság munkásmozgalmára, sztrájkjaira és bérharcaira vonatkozó anyagot ta­lálhatnak a kassai levéltárban. A NÉPI OROSZ TANFOLYAMRÓL Gottwaldovban rendezett országos konferencián pályázatot hirdettek „Miért olvassuk a szovjet sajtót" címmel. Hogy a versenyben a szovjet sajtót olvasó közönség minél nagyobb számban vehessen részt, a rendezők elhatározták, hogy a pályázat határ­idejét 1954. november 10-ig meg­hosszabbítják. Savany úkáposzía és túró „Szegény" burzsoázia! Egykori hatalma idején még tábornokok, csendörezredesek, rengeteg kis- és nagyhivatalnok, ispánok és bé­resgazdák alázatos és gyalázatos szolgálatai útján érvényesítette minden óhaját és akaratát a dol­gozó tömegek kárára. Most már ott tart, hogy konyhánk szerény ételeit veszi igénybe, mint harci eszközt. Mi módon teszi? Feltalálta ta­lán a savanyúkáposzta és a túró vegyi átdolgozásának lehetőségét, hogy ezekből, becsületes embere­ket mérgező bacillusokat gyárt­hasson titkos, földalatti laborató­riumaiban? Nem. Sokkal egysze­rűbben és olcsóbban. Nem titko­san, hanem szemünk láttára, sőt közönyünk segítségével. Mindkét élelmiszer igénytelen árucikk, a lakosság szélesebb ré­tegeinek fogyasztási szükséglete. Bejár minden konyhába és minden ebédre készülő családnak vihet valami üzenetet is. Nem úgy ér­tem ezt, mintha belsejükben talán valami röpirat rejlene. Mit tapasztal a savanyúkáposzta vásárlója és fogyasztója? Azt. hogy jelentékeny részét el kell dobnia, mielőtt a fazékba tenné, mert ha nem így tesý, akkor a tánnérból dobálja ki mindazt az ehe/cien durvám metélt torzsát, alsólevelet, sőt még gyökérrésze­ket is, melyek nem a hordóba, hanem a silógödörbe valók. Meg­lehet, hogy a savanyúkáposzta gyártásánál érvényesül az a bölcs elv, hogy „jobb a több", dehát ez a többlet csak a vásárlásnál (az árban) mutatkozik s nem a tá­nyérban. Vagy a túró. Miért van a tej­csarnokban árusított túrónak olyan nemkívánatos íze és szaga? Ezen szaggal és ízzel egy falusi gazd­asszony sem tudná túróját otthon, a falujában eladni, hacsak nem akarna közbotrányt, okozni. Megeshetik, hogy az ilyen ha­nyag módon készített élelmiszerek sok fogyasztónál olyan hatást váltanak ki, mintha az elárusító valamilyen ellenséges röpiratot hozzácsomagolt volna. Az ilyen áru az ellenpropaganda szolgála­tában áll s ezért jogosan feltehető, hogy gyártásánál valamilyen for­mában ott segédkezett a sikerein­ken dühöngő reakció is. Nem vagyunk olyan naivak, mi­szerint. azt képzelnénk, hogy ta­lán Eszterházy gróf gyalulja a káposztafejeket valahol, avagy ta­lán Zenkl álruhában főzi az aludttejet a túróhoz. De bizonyos, hogy az említett káros dolgoknak okozóit csakis osztály ellenségünk soraiban kell keresnünk, mert ha igaz is, hogy a savanyúkáposztát és a túrót nem burzsujok gyártják, ellenőrzik és árusítják, nem tagad­ható az sem, hogy az élelmiszer­iparban és kereskedelemben még több kisebb-nagyobb volt kizsák­mányoló vagy ezek által félreve­zetett dolgozó tevékenykedik. Éji­nek döntő bizonyítékai azok a káros tünetek, melyeknek mai lehetősé­geink mellett már nincs létjogo­sultságuk. Végzem egy kérdéssel: léteznek az élelmiszeriparban és kereske­delemben ellenőrző szervek? Bizo­nyosan léteznek és akkor joggal kérdem, hol vannak, mit vizsgál­nak? Vagy talán ők sohasem esznek káposztát és túrót? Vagy talán máshol szerzik be? Becsületes dolgozóink százezrei naponta újabb és újabb sikereket érnek el a szocializmus építésében s ma már a vak is látja, hogy helyes­lik és betartják a szocialista er­kölcsöt s a maguk javát egybe­kapcsolják a köz javával. Itt te­hát a legfőbb ideje, hogy véget vessünk ama néhány karrierista haszonleső, rosszul dolgozó káros tevékenységének, akik talán még nemrég a más munkájából éltek, vagy az ilyeneknek a befolyása alatt maradtak. Ez áll nemcsak a savanyúká­posztára és túróra, hanem sok másra is. S. b. H-l SE-ŕK Halló, itt egy telefonelöfizető (S. O.) Tévedni emberi dolog — tartja a közmondás. De ha a téve­dések sorozatosak, azokat már nemcsak hibának, hanem hanyag­ságnak minősíthetjük. Ez a meg­állapítás a bratislavai telefonköz­pont számlázó osztályára is vonat­kozik, ami az alábbi esetből kitű­nik. Mint minden telefonelőfizető, én is havonta kapom az előző havi beszélgetések összegének szám­láját, amelyet a rend kedvé­ért minden alkalommal átné­zek. Már több ízben előfordult, hogy a számlán, nem általam foly­tatott városközi beszélgetések ösz­szege tévesen az én számlám ter­hére íródott. Ilyenkor személyesen jártam utána a* hiba kiigazításnak — persze munkaidőm alatt, mert a reklamációkat ezekben az órák­ban lehet csak elintézni. A közben­járás után a posta jóvátette a hi­bát. a tévesen számlázott összeget utólag javamra írta. Az augusztus havi számla átvé­telekor megint megállapítottam, hogy egy 14 koronás városközi be­szélgetés újból tévesen szerepel az én számlámon, mert nekem ilyen beszélgetésem egyáltalán nem volt. Ezúttal nem személyesen, hanem telefonon reklamáltam. No, de ne gondoljuk, hogy ez olyan egyszerű dolog. Dehogy is. Először is jópár­szor hívja az ember az illető tele­fonszámot, amely ilyenkor, mint általában lenni szokott —- foglalt. Végre megvan. Elmondom, illetve mondanám mondókám, de amint felénél tartok, megszólal a túlol­dalon egy hang, hogy várjak, majd küldi az illetékes referenst. Várok, az illető jön, megint kezdem elöl­ről, megint a vonal másik végén egy hang, hegy ... várjak, ,majd küldi stb. Végre elmondtam. Meg is ígérték, hogy helyreigazítják. Felírták a telefonszámomat. ígére­tet kaptam, hogy a következő hó­napban leírják a tévesen felszámí­tott 14 koronát. Tegnap kaptam meg a szeptem­ber havi telefonszámlát. Érdeklő­déssel vettem kézbe, vájjon az ígért jóváírás tényleg megtör­tént-e? Igen, rendben van! De... Ugyanakkor látom, hogy valami cédula van megint mellékelve. Mi ez? Számla. Olvasom: „A feladó címe: Tvar, Jiráskova ulica, a címzett: Krutý Alojz, Zbrojovská 36, Praha, VXL Egy sürgöny díja szeptember 2-ról 3.72 korona ér­tékben. Talán nem is kell megír­nom, hogy ezt a sürgönyt nem én adtam fel, az illető címzettet nem ismerem. Tehát igazam van, ha *azt mon­dom, „tévedni emberi dolog", de a sorozatos tévedések hanyagságnak is minősíthetők. Jó lenne, ha ezt a telefonközpont illetékes osztályán is szem előtt tartanák, mert akkor a telefonelőfizetőnek is, önmaguk­nak is munkát, felesleges időpazar­lást takarítanának meg.. • • PAVLOV-KONFERENCIÄT tartottak Kassán a Slovan-szálló nagytermében a kerület egészségvédelmének irányí­tói a járási vezetőszakorvosok részvé­telével. A konferencia a nagy orosz fiziológus tanításának gyakorlati al­kalmazásával, valamint a pavlovi ta­nulmányi körök munkájával foglalko­zott. AZ ÉPÍTŐIPARI DOLGOZÓK vasár­napi műszakja keretében nagy élénk­ség uralkodott a kassai kerület épít­kezésein is. A Szövetségi Vasútvonal, a lubenyiki új üzem építői és a lakás­építések dolgozói is szorgalmasan se­gítettek a vasárnapi munkákban a tervteljesítés meggyorsításában. Lu­benyikon az építőipari dolgozók a falazásoknál, betonozásnál és az ala­pok ásásán dolgoztak. A lubenyiki magnezitüzemből 43 brigádmunkás jött segítségükre, akik az alapok ásásában, a kavics és cement szállításában se­gítettek. A VÁGMENTI VlZIERÖMÜ ÉPÍTKE­ZÉSÉN — az Ifjúsági Gáton vasárnap örömteli hangulat uralkodott. Folyt az építőmunka. Vasárnap reggelig az idei eredmények legjobbikát érték itt el. amikor három műszakban 471 köb­méter betont helyeztek le. A délelőtti vasárnapi műszakban a vízierőmű építői elsősorban a duzzasztógát falá­nak betonozására és a gépesített ásá­sokra fordították figyelmüket, hogy ezáltal becsülettel teljesíthessék a Nagy Októberi Forradalom tiszteleté­re tett kötelezettségvállalásukat — 1954. november 7-ig összesen 17.500 köbméter beton elhelyezését. A CsISz összüzemi konferenciáján két héttel ezelőtt a nováki szénbá­nyák ifjú bányászai azt a kötelezett­ségvállalást tették, hogy a CsISz II. kongresszusának tiszteletére vasárnap, 1954. október 24-én 700 csille szenet fejtenek ki. Vasárnap nemcsak a no­váki szénbányák CsISz-tagjai láttak munkához, hanem eljöttek nekik segí­teni a CsISz járási bizottságának funk­cionáriusai és a prievidzai 11 éves középiskola tanulói is. Munkájuknak meg is volt az eredménye, mivel már délelőtt 11 órakor teljesítették kötelezettségvállalásukat a 700 csille Sién kifejtésére vonatkozóan, a mű­szak végére pedig túl is szárnyalták azt, mivel 791 csille szenet fejtettek, amivel egyúttal túlteljesítették az egy normális munkaműszakra eső szénfejtés tervét is. EGY HÓNAPPAL EZELŐTT a karvini Csehszlovák Hadsereg nagybánya bá­nyászait kellemes meglepetés érte, Munkába vezető útjukat a 8. emeleten neonfény világította meg. Jelenleg a fejtést gödör körüli térséget és a fő áttörést világítja meg neonlámpa, de később bevezetik a hetedik emeletre is. Neonvilágítást vezettek be a Zá­rubek nagybánya 10. emeletén is. AZ OSTRAVAI KERÜLETBEN nem­sokára elkészül a negyedik vízierőmű. Az új duzzasztógát Dolný Terlickától nem messze épül és a Stonávka fo­lyó vizét gyűjti össze. Az új duzzasz­tógáton a munkálatokat kisebb mére­tekben már megkezdték. A KELETSZLOVÄKIAI VRANOVBAN levő mezőgazdasági kiállítás látoga­tóinak figyelmét egy 22 kg-os tök vonja magára, amely a čaklovi me­zőgazdasági technikai iskola termé­séből származik. A NEMZETGYŰLÉSBE ÉS A SZLO­VÁK NEMZETI TANÁCSBA történő választások előtti kampány keretében szombaton, október 23-án a bratisla­vai Közművelődési Ház sztálintéri ki­állítási pavilonjában megnyitották az „Előre a nemzeti front dicső győzel­méért a választásokban!" című kiál­lítást. A VKUS NEMZETI VÁLLALAT a bratislavai Tatra-hotel helyiségeiben október 26-án divatbemutatót rendez, melynek keretében bemutatják az őszi és téli modelleket. A PREŠOVI BÚTORIPARI IS­KOLA tanulói e napokban új torna­-termet kaptak. Ott, ahol egy évvel ezelőtt még nem volt semmi, ma új, modern tornaterem van. A tanulók segítettek szabadidejükben az épí­tésnél és ma a jutalmuk az, hogy kellemes környezetben tornászhat­nak, sőt télen is játszhatnak kézi­labdát és kosárlabdát. A LÉVAI JÁRÁSI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT vezetősége az üzemi » tanáccsal együtt elhatározta, hogy a védnökségük alatt álló vámosladá­nyi EFSz részére ez év november 15-ig saját teherautóikon 10 vagon cukorrépát szállítanak a répamázsá­lóra és brigádmunka segítségével rakodnak ki. Egyidejűleg versenyre hívják az összes vállalatokat, hogy i a védnökségük alatt álló EFSz-ek­kel szemben teljesítsék kötelessé­güket. A CSÉPLÉSI VERSENY és an­nak ellenőrzése céljából létesített bizottság a losonci járásban kiérté­kelte a legjobb gépészeket, cséplő­gépkezelőket és hat díjat osztott ki közöttük. Az első díjat — egy férfi kerékpárt — Ondriš Sámuel, a lo­sonci gép- és traktorállomás dol­gozója kapta. A második díjat, egy férfiöltönyt Molnár Ábel, a vidinai állami birtok dolgozója, a harmadik díjat pedig, egy vízhatlan köpenyt Vojtech Kotmaník, a gép- és trak­torállomás traktorosa kapta. A ver­seny további legjobb részvevőinek értékes tárgyakat ajándékoztak a járási mezőgazdasági kiállítás meg­nyitása alkalmából^

Next

/
Thumbnails
Contents