Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)

1954-10-26 / 260. szám, kedd

148 UJSZ

0 1954. október 22: A Csemadok központi választmanyanak ülése A Csemadok központi választmánya f. év október 24-én Bratislavában a Tátra-szállóban ülést tartott. A választmányi ülés — amelyet Lőrincz Gyula, a Csemadok elnöke vezetett — meghallgatta az elnökség beszámolóját, amelyet Vajda József, # Csemadok titkára terjesztett elő. A beszámoló fc-letti vitában a gyűlés megvitatta a Nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választások, valamint a Csehszlovák-Szovjet Barátsági Hónap alkalmából a Csemadok előtt álló feladatokat és e feladatok, valamint a további munka biztosítására határozatot hozott. A választmányi ülés ismertetésére az Oj Szóban még visszatérünk. Magyar Területi Színház Kelet-Szlovákiában Verőfényes időben rohan velünk az autóbusz Kassa felé. Magunk mögött hagytuk már Rimaszombatot, ahol zsúfolt nézőtér előtt játszottuk Egri Viktor államdíjas írónk „Pünkösdi királyság" című komédiáját. Ez az előadás is bebizonyította, mennyire érdekli a városiakat a szocialista falu problémája. A közönség nagyon helyesen reagált a darab egyes jeleneteire és lelkesen megtapsolta a szövetkezethez h(f dolgozó parasztokat. Hivatásunk Rimaszombatból tovább szólított bennünket. Elhaladunk a festői Krasznahorka mellett, távolról látjuk az almási alagút építőinek munkáját. Meinnyi felejthetetlen benyomás. — Nézd, abban a barakkban játszottunk — mondja az együttes egyik tagja. A Szoroskőről szerpentinen ereszkedünk lefelé. Ütünk az épülő vasútvonal mellett vezet. Az almási völgyön keresztül nemsokára gyorsvonatok fognak száguldani. Épül és szépül hazánk. Napsugaras délelőtt értünk be Kassára. Kassa! Itt ringott bölcsője a magyar színházi kultúrának, itt szólt színpadról először magyarul a színész, amikor még a német szó uralkodott Thália templomaiban. Innen irányította harcát Kazinczy Ferenc a magyar színjátszás életrehívása érdekében Itt játszott Déryné, Kántorné, Balogh István, Jancsó Károly, Egressy Gábor és a többiek, a magyar színjátszás nagyjai. Kassa utcáit járom, ahol a halhatatlan elődök szelleme lebeg. A példamutató hősök, akik dacolva az elnyomással, ezer és ezer nélkülözés közepette építették a magyar színjátszás csarnokát, szépítették, művelték anyanyelvünket és akik 1848-ban letéve a kellék-kardokat, igazi fegyvert ragadtak kezükbe a szabadság védelmére. Kassán játszani nekünk, magyar színészeknek több, mint kötelességet teljesíteni. Kassán játszani nekünk hódolás nagyjaink emléke előtt, zarándoklat, amelyből erőt merítünk további munkánkhéz. Amint szabad időnk engedte, megneztük a kassai szlovák Nemzeti Színház előadásait is. Láttuk Dvorák halhatatlan szépségű operáját, a „Rusalkát" és Farkas Ferenc Kossuth-díjas magyar zeneszerző „Csínom Palkó" című daljátékát, melynek előadása hozzájárult a szlovák és magyar nép barátságának megszilárdításához. Őszinte lelkesedéssel tapsoltunk a kiváló szlovák kollégáknak, sokat tanulva játékukból. Ha Kassára jövünk, első utunk mindig a színházba vezet. Színházaink kapcsolatát a lehető legmelegebb barátság jellemzi. Itttartózkodásunk alatt a szlovák Nemzeti Színház maszkmestere tanítja színészeinket a jó maszk elkészítésére. Így segítve egymást, közösen építjük mi, szlovák és magyar színészek a szlovákiai színjátszást. A Hadsereg Háza színháztermében játszunk minden este zsúfolt nézőtér mellett. Nagy sikerrel adtuk elő Szigligeti Ede „Csikós" című népszínmüvét, Csiky Gergely „Ingyenélők" című szatirikus vígjátékát „Mákvirágok" címen, mely jobban fedi a benne szereplő ingyenélő típusok jellemét, valamint Egri Viktor „Pünkösdi királyságiét. Mindhárom darab iránt nagy volt az érdeklődés és mi igyekeztünk a várakozásnak megfelelő jó előadásokkal meghálálni lelkes kassai közönségünk szeretetét és tapsait. Következő állomáshelyünk Gálszécs, ahonnan naponta kiutazunk vendégjátékra Homonnára, Nagymihályra, Királyhelmecre. A kora nyáron ezen vidéken járva, nagy szeretettel fogadtak bennünket a keleti városkák. Mi is nagy szeretettel megyünk ide, hogy új darabjainkat bemutathassuk. E háromhetes vendégjáték alatt azonban nemcsak játszunk. Délelóttönkint próbáljuk Zápolszká lengyel írónő „Dulszka aszszony erkölcse" című szatirikus vígjátékát, melynek bemutatója előreláthatólag decemberben lesz Komáromban. Nem érzünk fáradságot, mert a szinészmunka lelkesítő, felemelő és aki ezt a pályát megszerette, mindig szívvel-lélekkel játszik. Együttesünk a választási kampányban is kiveszi részét. Ahol alkalom adódik, közreműködünk a novemberi választások érdekében. Tudjuk, hogy nemcsak a színpadon, hanem a színpadon kívül is szolgálnunk kell a béke és építés ügyét! Siposs Jenő, a Magyar Területi Színház tagja Csehszlovák tudósok a lengyelországi történettudósok értekezletén A napokban utazott el Prágából a Csehszlovák- és a Szlovák Tudományos Akadémiák küldöttsége a Lengyel Tudományos Akadémia által október 25—28-án Gdanskban megAndezendő történészek értekezletére. A küldöttséget dr. František Graus tanársegéd, a Csehszlovák Tudományos Akadémia történelmi intézetének tudományos dolgozója vezeti. A küldöttség tagjai: dr. Josef Koči, a Csehszlovák Tudományos Akadémia történelmi intézetének dolgozója, dr. Ľudovít Holotík, a Szlovák Tudományos Akadémia történelmi intéze'.ének dolgozója és dr. Ján Tibenský, a Szlovák Tudományos Akadémia dolgozója. Bolgár csehszlovák növényvédelmi egyezmény Október 23-án, szombaton Sztanko Torodov, a Bolgár Népköztársaság földművelésügyi minisztere és Karel Hanuš, a Csehszlovák Köztársaság szófiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete egyezményt írtak alá a növények kiviteli tilalmáról és a mezőgazdasági növényeknek kártevők és betegségek elleni védelméről. A levéltárak dolgozói segítséget nyújtanak az agitátoroknak A kassai kerület állami levéltáraiban gazdag történelmi anyag van, amely értékes segítséget nyújthat az agitátoroknak a választás előtti kampányban. A levéltárak dolgozói és a levéltáros már számos, a burzsoá köztársaság választásaira vonatkozó bizonyító anyagot gyűjtöttek össze az agitátorok számára. Bidovský elvtárs, a kassai állami levéltár vezetője például a burzsoá köztársaság választásaira vonatkozó minden levéltári iratból jegyzeteket készített. Az agitátorok a politikai pártoknak az 1925-ik évi nemzetgyűlési választásokra való előkészületeire, a kapitalista köztársaság munkásmozgalmára, sztrájkjaira és bérharcaira vonatkozó anyagot találhatnak a kassai levéltárban. A NÉPI OROSZ TANFOLYAMRÓL Gottwaldovban rendezett országos konferencián pályázatot hirdettek „Miért olvassuk a szovjet sajtót" címmel. Hogy a versenyben a szovjet sajtót olvasó közönség minél nagyobb számban vehessen részt, a rendezők elhatározták, hogy a pályázat határidejét 1954. november 10-ig meghosszabbítják. Savany úkáposzía és túró „Szegény" burzsoázia! Egykori hatalma idején még tábornokok, csendörezredesek, rengeteg kis- és nagyhivatalnok, ispánok és béresgazdák alázatos és gyalázatos szolgálatai útján érvényesítette minden óhaját és akaratát a dolgozó tömegek kárára. Most már ott tart, hogy konyhánk szerény ételeit veszi igénybe, mint harci eszközt. Mi módon teszi? Feltalálta talán a savanyúkáposzta és a túró vegyi átdolgozásának lehetőségét, hogy ezekből, becsületes embereket mérgező bacillusokat gyárthasson titkos, földalatti laboratóriumaiban? Nem. Sokkal egyszerűbben és olcsóbban. Nem titkosan, hanem szemünk láttára, sőt közönyünk segítségével. Mindkét élelmiszer igénytelen árucikk, a lakosság szélesebb rétegeinek fogyasztási szükséglete. Bejár minden konyhába és minden ebédre készülő családnak vihet valami üzenetet is. Nem úgy értem ezt, mintha belsejükben talán valami röpirat rejlene. Mit tapasztal a savanyúkáposzta vásárlója és fogyasztója? Azt. hogy jelentékeny részét el kell dobnia, mielőtt a fazékba tenné, mert ha nem így tesý, akkor a tánnérból dobálja ki mindazt az ehe/cien durvám metélt torzsát, alsólevelet, sőt még gyökérrészeket is, melyek nem a hordóba, hanem a silógödörbe valók. Meglehet, hogy a savanyúkáposzta gyártásánál érvényesül az a bölcs elv, hogy „jobb a több", dehát ez a többlet csak a vásárlásnál (az árban) mutatkozik s nem a tányérban. Vagy a túró. Miért van a tejcsarnokban árusított túrónak olyan nemkívánatos íze és szaga? Ezen szaggal és ízzel egy falusi gazdasszony sem tudná túróját otthon, a falujában eladni, hacsak nem akarna közbotrányt, okozni. Megeshetik, hogy az ilyen hanyag módon készített élelmiszerek sok fogyasztónál olyan hatást váltanak ki, mintha az elárusító valamilyen ellenséges röpiratot hozzácsomagolt volna. Az ilyen áru az ellenpropaganda szolgálatában áll s ezért jogosan feltehető, hogy gyártásánál valamilyen formában ott segédkezett a sikereinken dühöngő reakció is. Nem vagyunk olyan naivak, miszerint. azt képzelnénk, hogy talán Eszterházy gróf gyalulja a káposztafejeket valahol, avagy talán Zenkl álruhában főzi az aludttejet a túróhoz. De bizonyos, hogy az említett káros dolgoknak okozóit csakis osztály ellenségünk soraiban kell keresnünk, mert ha igaz is, hogy a savanyúkáposztát és a túrót nem burzsujok gyártják, ellenőrzik és árusítják, nem tagadható az sem, hogy az élelmiszeriparban és kereskedelemben még több kisebb-nagyobb volt kizsákmányoló vagy ezek által félrevezetett dolgozó tevékenykedik. Éjinek döntő bizonyítékai azok a káros tünetek, melyeknek mai lehetőségeink mellett már nincs létjogosultságuk. Végzem egy kérdéssel: léteznek az élelmiszeriparban és kereskedelemben ellenőrző szervek? Bizonyosan léteznek és akkor joggal kérdem, hol vannak, mit vizsgálnak? Vagy talán ők sohasem esznek káposztát és túrót? Vagy talán máshol szerzik be? Becsületes dolgozóink százezrei naponta újabb és újabb sikereket érnek el a szocializmus építésében s ma már a vak is látja, hogy helyeslik és betartják a szocialista erkölcsöt s a maguk javát egybekapcsolják a köz javával. Itt tehát a legfőbb ideje, hogy véget vessünk ama néhány karrierista haszonleső, rosszul dolgozó káros tevékenységének, akik talán még nemrég a más munkájából éltek, vagy az ilyeneknek a befolyása alatt maradtak. Ez áll nemcsak a savanyúkáposztára és túróra, hanem sok másra is. S. b. H-l SE-ŕK Halló, itt egy telefonelöfizető (S. O.) Tévedni emberi dolog — tartja a közmondás. De ha a tévedések sorozatosak, azokat már nemcsak hibának, hanem hanyagságnak minősíthetjük. Ez a megállapítás a bratislavai telefonközpont számlázó osztályára is vonatkozik, ami az alábbi esetből kitűnik. Mint minden telefonelőfizető, én is havonta kapom az előző havi beszélgetések összegének számláját, amelyet a rend kedvéért minden alkalommal átnézek. Már több ízben előfordult, hogy a számlán, nem általam folytatott városközi beszélgetések öszszege tévesen az én számlám terhére íródott. Ilyenkor személyesen jártam utána a* hiba kiigazításnak — persze munkaidőm alatt, mert a reklamációkat ezekben az órákban lehet csak elintézni. A közbenjárás után a posta jóvátette a hibát. a tévesen számlázott összeget utólag javamra írta. Az augusztus havi számla átvételekor megint megállapítottam, hogy egy 14 koronás városközi beszélgetés újból tévesen szerepel az én számlámon, mert nekem ilyen beszélgetésem egyáltalán nem volt. Ezúttal nem személyesen, hanem telefonon reklamáltam. No, de ne gondoljuk, hogy ez olyan egyszerű dolog. Dehogy is. Először is jópárszor hívja az ember az illető telefonszámot, amely ilyenkor, mint általában lenni szokott —- foglalt. Végre megvan. Elmondom, illetve mondanám mondókám, de amint felénél tartok, megszólal a túloldalon egy hang, hogy várjak, majd küldi az illetékes referenst. Várok, az illető jön, megint kezdem elölről, megint a vonal másik végén egy hang, hegy ... várjak, ,majd küldi stb. Végre elmondtam. Meg is ígérték, hogy helyreigazítják. Felírták a telefonszámomat. ígéretet kaptam, hogy a következő hónapban leírják a tévesen felszámított 14 koronát. Tegnap kaptam meg a szeptember havi telefonszámlát. Érdeklődéssel vettem kézbe, vájjon az ígért jóváírás tényleg megtörtént-e? Igen, rendben van! De... Ugyanakkor látom, hogy valami cédula van megint mellékelve. Mi ez? Számla. Olvasom: „A feladó címe: Tvar, Jiráskova ulica, a címzett: Krutý Alojz, Zbrojovská 36, Praha, VXL Egy sürgöny díja szeptember 2-ról 3.72 korona értékben. Talán nem is kell megírnom, hogy ezt a sürgönyt nem én adtam fel, az illető címzettet nem ismerem. Tehát igazam van, ha *azt mondom, „tévedni emberi dolog", de a sorozatos tévedések hanyagságnak is minősíthetők. Jó lenne, ha ezt a telefonközpont illetékes osztályán is szem előtt tartanák, mert akkor a telefonelőfizetőnek is, önmaguknak is munkát, felesleges időpazarlást takarítanának meg.. • • PAVLOV-KONFERENCIÄT tartottak Kassán a Slovan-szálló nagytermében a kerület egészségvédelmének irányítói a járási vezetőszakorvosok részvételével. A konferencia a nagy orosz fiziológus tanításának gyakorlati alkalmazásával, valamint a pavlovi tanulmányi körök munkájával foglalkozott. AZ ÉPÍTŐIPARI DOLGOZÓK vasárnapi műszakja keretében nagy élénkség uralkodott a kassai kerület építkezésein is. A Szövetségi Vasútvonal, a lubenyiki új üzem építői és a lakásépítések dolgozói is szorgalmasan segítettek a vasárnapi munkákban a tervteljesítés meggyorsításában. Lubenyikon az építőipari dolgozók a falazásoknál, betonozásnál és az alapok ásásán dolgoztak. A lubenyiki magnezitüzemből 43 brigádmunkás jött segítségükre, akik az alapok ásásában, a kavics és cement szállításában segítettek. A VÁGMENTI VlZIERÖMÜ ÉPÍTKEZÉSÉN — az Ifjúsági Gáton vasárnap örömteli hangulat uralkodott. Folyt az építőmunka. Vasárnap reggelig az idei eredmények legjobbikát érték itt el. amikor három műszakban 471 köbméter betont helyeztek le. A délelőtti vasárnapi műszakban a vízierőmű építői elsősorban a duzzasztógát falának betonozására és a gépesített ásásokra fordították figyelmüket, hogy ezáltal becsülettel teljesíthessék a Nagy Októberi Forradalom tiszteletére tett kötelezettségvállalásukat — 1954. november 7-ig összesen 17.500 köbméter beton elhelyezését. A CsISz összüzemi konferenciáján két héttel ezelőtt a nováki szénbányák ifjú bányászai azt a kötelezettségvállalást tették, hogy a CsISz II. kongresszusának tiszteletére vasárnap, 1954. október 24-én 700 csille szenet fejtenek ki. Vasárnap nemcsak a nováki szénbányák CsISz-tagjai láttak munkához, hanem eljöttek nekik segíteni a CsISz járási bizottságának funkcionáriusai és a prievidzai 11 éves középiskola tanulói is. Munkájuknak meg is volt az eredménye, mivel már délelőtt 11 órakor teljesítették kötelezettségvállalásukat a 700 csille Sién kifejtésére vonatkozóan, a műszak végére pedig túl is szárnyalták azt, mivel 791 csille szenet fejtettek, amivel egyúttal túlteljesítették az egy normális munkaműszakra eső szénfejtés tervét is. EGY HÓNAPPAL EZELŐTT a karvini Csehszlovák Hadsereg nagybánya bányászait kellemes meglepetés érte, Munkába vezető útjukat a 8. emeleten neonfény világította meg. Jelenleg a fejtést gödör körüli térséget és a fő áttörést világítja meg neonlámpa, de később bevezetik a hetedik emeletre is. Neonvilágítást vezettek be a Zárubek nagybánya 10. emeletén is. AZ OSTRAVAI KERÜLETBEN nemsokára elkészül a negyedik vízierőmű. Az új duzzasztógát Dolný Terlickától nem messze épül és a Stonávka folyó vizét gyűjti össze. Az új duzzasztógáton a munkálatokat kisebb méretekben már megkezdték. A KELETSZLOVÄKIAI VRANOVBAN levő mezőgazdasági kiállítás látogatóinak figyelmét egy 22 kg-os tök vonja magára, amely a čaklovi mezőgazdasági technikai iskola terméséből származik. A NEMZETGYŰLÉSBE ÉS A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCSBA történő választások előtti kampány keretében szombaton, október 23-án a bratislavai Közművelődési Ház sztálintéri kiállítási pavilonjában megnyitották az „Előre a nemzeti front dicső győzelméért a választásokban!" című kiállítást. A VKUS NEMZETI VÁLLALAT a bratislavai Tatra-hotel helyiségeiben október 26-án divatbemutatót rendez, melynek keretében bemutatják az őszi és téli modelleket. A PREŠOVI BÚTORIPARI ISKOLA tanulói e napokban új torna-termet kaptak. Ott, ahol egy évvel ezelőtt még nem volt semmi, ma új, modern tornaterem van. A tanulók segítettek szabadidejükben az építésnél és ma a jutalmuk az, hogy kellemes környezetben tornászhatnak, sőt télen is játszhatnak kézilabdát és kosárlabdát. A LÉVAI JÁRÁSI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT vezetősége az üzemi » tanáccsal együtt elhatározta, hogy a védnökségük alatt álló vámosladányi EFSz részére ez év november 15-ig saját teherautóikon 10 vagon cukorrépát szállítanak a répamázsálóra és brigádmunka segítségével rakodnak ki. Egyidejűleg versenyre hívják az összes vállalatokat, hogy i a védnökségük alatt álló EFSz-ekkel szemben teljesítsék kötelességüket. A CSÉPLÉSI VERSENY és annak ellenőrzése céljából létesített bizottság a losonci járásban kiértékelte a legjobb gépészeket, cséplőgépkezelőket és hat díjat osztott ki közöttük. Az első díjat — egy férfi kerékpárt — Ondriš Sámuel, a losonci gép- és traktorállomás dolgozója kapta. A második díjat, egy férfiöltönyt Molnár Ábel, a vidinai állami birtok dolgozója, a harmadik díjat pedig, egy vízhatlan köpenyt Vojtech Kotmaník, a gép- és traktorállomás traktorosa kapta. A verseny további legjobb részvevőinek értékes tárgyakat ajándékoztak a járási mezőgazdasági kiállítás megnyitása alkalmából^