Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)

1954-10-24 / 259. szám, vasárnap

1954. október 24. m srn 7 r r NÉPHADSEREGÜNK - A BEKE ORE A% elmúlt kiképzési év néhány tanulsága Nagy utat tettünk meg az elmúlt kiképzési évben. Sokat fejlődtünk mind harcászati, mind politikai té­ren. Az elmúlt év tapasztalatai azt mutatják, hogy sokkal jobb eredmé­nyeket érnek el azok a katonák, akik a polgári életben résztvettek a Hadsereggel Együttműködők Szö­vetségének munkájában. Ezek szá­mára nem volt idegen és ismeretlen a katonaélet és a szövetségben el­sajátított ismereteik jelentékenyen megkönnyítették munkájukat. Egy­ségünknél Kelemen, Stefanko és Szabó Dezső elvtársak igen sokat fejlődtek. Mindhárman a legjobbak közé tartoznak. Elhatározták, hogy a katonaságnál szerzett matema­tikai, fizikai és társadalomtudomá­nyi ismereteiket hasznosítják majd a polgári életben is. Kérvényt ad­tak be, hogy a nyolcosztályos kö­zépiskola anyagából osztály- és zá­róvizsgát tehessenek. Az egyén fejlődése a kollektíva fejlődésétől függ. Ezt a kővetkező példa bizonyítja: Bartos elvtárs egységében a ki­képzési év elején, az első gyakor­latoknál nem teljesítették a kitű­zött feladatokat. Laza volt a fegye­lem és egyesek nem mutattak kellő érdeklődést a kiképzés feladataival és eredményeivel szemben. Az ala­kulat párt- és CsISz-szerVfezete megvizsgálta és gyűléseken meg­tárgyalta az ügyet. Megállapítást nyert, hogy a nem kielégítő ered­mény oka egyes katonák közömbös­sége és hiányos felelősségérzete, to­vábbá a gyenge nevelői munka. Az egység politikai dolgozói — Skoda és Zeman elvtársak — a párt- és CsISz-tagokkal karöltve elhatároz­ták, hogy a nevelői munka megja­vításával, az egyéni agitáció kiszé­lesítésével segítenek a bajon. Az elhatározást tettek követték és az egység a kiképzési év végén a leg­jobb eredményeket érte el. Munkájuk eredményességének több oka van. A legjelentékenyebb segítséget a parancsnoki kar adta. Vítek, Nečesaný, Vajcenbacher tisz­tek és sokan mások fáradságot nem kímélve dolgoztak a jobb ered­ményekért. Az oktatási órákra jól felkészültek, szabad idejükben pe­dig nagy segítséget nyújtottak azoknak, akik az anyagot nehezen értették meg. Szoros báfráti kap­csolatot tartottak fenn ezekkel. Igen fontos szerepet töltött be az alakulat párt- és CsISz-szervezete. Éber, gondoskodó figyelemmel kí­sérte az egység munkáját, segített a hibák kiküszöbölésében és jó ta­nácsokkal látta el a katonákat. A párt- és CsISz-gyűléseken rendsze­resen megbeszélték az egység mun­kájának eredményeit, hibáit, és a rá váró feladatokat. A jó kollektív munka nélkül azonban még így sem tudtak volna jó eredményeket elérni. A közös tanulókörök, az egymásnak nyúj­tott kölcsönös segítség sokat jelen­tett előrehaladásukban. Benyó tisztjelölt különösen sokat segített a magyar nemzetiségű katonáknak. Naponta megmagyarázta nekik a szakmai és politikai feladatokat, tanította őket a szolgálati nyelv el­sajátítására, segítette őket a tanu­lásban, személyi példaadásával pe­dig megmutatta, hogy milyen a jó katona. Szabó Imre őrvezető A tényleges katonai szolgálatra bevonuló személyek és családtagjaik szociális biztosítása (Folytatás) Népi demokratikus államunk a tény­leges katonai szolgálatra bevonuló személyek szociális biztosításán kívül gondoskodik ezek családtagjainak szo­ciális biztosításáról is, ami azt bizo­nyítja, hogy hazánkban a szocializmus építése biztosítja dolgozóink életszín­vonalának emelkedését. Ha a családtagok ellátása a katonai szolgálatra behívott személytől függ és ha az illető katonai szolgálatának idején ezek ellátása nincs biztosítva, a családtagoknak ellátási járulékra van igényük. Ezzel az intézkedéssel lehe­tővé teszik a behívott személy csa­ládtagjainak élelmezési és egyéb ki­adásai fedezését. Családtagok: Családtagoknak minősítik azokat a személyeket, akik a behívott egyén­nel közös háztartásban élnek. a) feleség (férj) b) élettárs, ha az illetőnek nincsen felesége, illetve férje és ha a behí­vott személy katonai szolgálatra való bevonulása napjáig legalább hat hő­napig közös háztartásban éltek, ha az élettársnak gyermeke születik, amelynek apja a behívott személy, és ha tartós együttélésről van szó. c) Saját gyermekek, 16 éves korig, a nemsaját és örökbefogadott gyer­mekek, és 16-tól 25 éves korig, ha a gyermek tanulmányokat folytat vagy más módon készül hivatására, továb­bá azok a gyermekek, korra való te­kintet nélkül, akik testi vagy szellemi fogyatékosságuk miatt nem tudnak gondoskodni életszükségleteikről. d) Azok a személyek, akiket a be­hívott személy köteles eltartani vagy akiknek életfenntartásához feltétlenül szükséges az illető személy anyagi tá­mogatása, szülök, nagyszülők, sógor­nők, sógorok, azok a személyek, akik a bevonuló személyről mint szülők gondoskodtak, a bevonuló személy testvére vagy leánya, ha az illető ház­tartását vezeti, a bevonuló személy testvérei, unokái, ha a bevonuló sze­méllyel katonai szolgálatának megkez­dése előtt legalább hat hónapig közös háztartásban éltek, a bevonuló sze­mély elvált felesége vagy férje, ha ennek joga van a bevonuló személytől személyi kiadásainak fedezését köve­telni. Amint már említettük, a járadékra való igénynek két feltétele van: a csa­ládtagnak a bevonuló személytől való függősége és az a tény, hogy a tény­leges katonai szolgálat tartama alatt az illetőről nincs más módon gondos­kodva. A járadék összegének tekinteté­ben a törvény kétféle családtagot kü­lönböztet meg: elsőfokú családtagot és távolabbi családtagot. Elsőfokú családtag lehet a) a bevonuló személy felesége (fér­je), b) a bevonuló személy élettársa a már felsorolt feltételekre való tekin­tettel, c) a legidősebb vagy egyedüli csa­ládtag, akinek igénye van az ellátási járulékra. Sem a törvény, serň a rendeletek nem állapítják meg a függőséget. A kormányrendelet azonban megállapít­ja a járadék legmagasabb összegét és a jövedelem határát, amely szerint a családtagot a bevonuló személytől füg­gőnek lehet minősíteni. A járadékot élvező jövedelmének legfelső határa: 1. Az elsőfokú családtagnál: a) a dolgozónál havonta 840 korona, b) a járadék vagy életjáradék élve­zőknél havonta 440 korona. c) a más jövedelmet élvezőknél ha­vonta 300 korona. 2. A távolabbi családtagoknál: a) dolgozónál ^havonta 480 korona, b) az életjáradékot vagy másfajta járadékot élvezőknél havonta 260 ko­rona, c) a más jövedelmet élvezőknél ha­vonta 180 korona. Annak a családtagnak, aki súlyo­sabb ok nélkül nem dolgozik, nem le­het igénye ellátási járadékra. A járadék összege: 1. Az elsőfokú családtagnál 300 ko­rona, ha: a) a munka- vagy hasonló viszony­ból származó kereset meghaladja a 240 koronát, a járadék a 240 koronán túlhaladó összeg felével csökken. b) a biztosítási járadék vagy az életjáradék meghaladja a havi 140 ko­ronát, a járadék a 140 koronát meg­haladó összeggel csökken, c) a más jövedelmet élvezőnél a járadék az egész bevétel összegével csökken, 2. A távolabbi családtagnál 180 ko­rona, ha a) a munka- vagy hasonló viszony­ból származó jövedelem meghaladja a havi 120 koronát, a járadék a 120 koronát meghaladó összeg felével ke­vesebb. b) a biztosítási járadék vagy élet­járadék meghaladja a havi 80 koronát, a járadék a 80 koronát meghaladó összeggel csökken. c) A más jövedelmet élvezőnél a járadék az egész jövedelem összegé­vel csökken, Az a legalább 7. életévét betöltött családtag, aki magával tehetetlen és más személy gondozására szorul, to­vábbá kilenc héttel szülés előtt és kilenc héttel szülés után levő csílád­tag, valamint különös tekintetet ér­demlő más esetek is, kaphatnak az eddigi járadékhoz pótlékot. 1 A jára­dékpótlék az elsőfokú családtagnál havonta 150 korona, a távolabbi csa­ládtagnál havonta 90 korona. Bizonyos esetekben azonban ez a pótlék csökken. A járadékot a helyi nemzeti bizott­sághoz beadott jelentkezés alapján fi­zetik ki. A járadékra jelentkezés jo­gosságát az a járási nemzeti bizottság dönti el, amelynek területén a bevo­nuló személy tényleges katonai szol­gálatának megkezdése előtt lakott. A járadék kifizetésére azoknak a bevonuló alkalmazottak családtagjai­nak van igényük, akik tényleges vagy pótszolgálatra való behívásuk után hét nappal igényt tarthatnak a katonai szolgálat első két hetéért bérüknek erre az időre eső részére. A járadékra való igény elvesztése: A járadékra való igény megszűnik azon a napon, amikor a behívott sze­mély: a) a katonai szolgálatból el lett bo­csájtva vagy ki lett zárva, vagy bün­tetésben részesült, amely a katonaság­ból való kizárással van egybekötve, b) megszökött, c) ha a hadifogságból visszatért vagy ha hivatalos felhívás ellenére nem tért vissza a kitűzött határidőre. d) meghalt vagy eltűnt. A járadékot ideiglenesen megvon­ják abban az esetbén, ha a behívott személy több mint egy havi szabad­ságvesztésre van Ítélve, vagy ha a járadékot igénylő családtag több mint egy havi szabadságvesztésre van ítélve, vagy a nemzetbiztonsági-szerv­vek vizsgálati fagságában van több mint egy hónapja, vagy több mint egy hónapig tartó javítónevelésnek van alávetve, vagy bűncselekményért van elitélve. A járadék utólag, havonta egyszer vagy két részletben, éspedig 1-én és 16-án fizetendő ki. Dr. Štefan Šeho Takács szakaszvezető és Lancz tizedes, mindketten magyar nemze­tiségűek, az elmúlt kiképzési évben nagyon jó eredményeket értek el. Már szolgálatuk kezdetén látni lehet, hogy a jó katonák közé fognak tartozni. Úgy is történt. Kitartásuk és szorgalmuk a szolgálati nyelv elsajátításában, a kiképzésnél és a politikai előkészítésben meghozta a megérdemelt sikert. Takács és Lancz elvtársakat a Cseh­szlovák Hadsereg Napján összes katonai kötelességeik kiváló teljesí­téséért a példás tüzérnek járó jelvénnyel jutalmazták. A képen Takács szakaszvezetőt (jobbról a második) és Lancz ti­zedest (balról első) a fegyvervizsgálatnál látjuk. Példát mutatnak Švec parancsnok egységében több katona önként vállalta, hojy tényleges idejük leteltével még egy évig néphadseregünkben ma­radnak. Hachovics, Zatyko, Bartos, Lušjaň elvtársak és kívülük még sokan mások az ostravai szénbá­nyában dolgoznak majd mint ka­tonák. Természetesen munkájukért teljesítményük szerint jó fizetéshez jutnak. Katona Dezső őrvezető leveléből. Az elmúlt kiképzési év során példás magatartásukkal, fegyelme­zettségükkel, a katonai eskü sza­vainak teljesítésével kitűnt kato­nák megérdemelt jutalomban ré­szesültek. Egységünknél Mészáros János tizedes és Blažej Jozef köz­katona néphadseregünk napján el­ismerésként a példás katona jelvé­nyét kapták. Janko, Kudrik és Csóka elvtársak is tö­rekedtek, hogy hasonló kitüntetés­hez jussanak. Az idén nem tudták ezt elérni, többet kell tanulniok. Azonban egyikük sem adta fel a reményt. Az új kiképzési évben teljes igyekezetükkel azon lesznek, hogy ők is példás katonákká vál­janak. Újvári József, szakaszvezető.; Kirándulás Hajnalodik. Bár még nagyon ko­rai az idő, de a lakosztályaink előt­ti folyosón már élénk a mozgalom. Mindenki lázasan készülődik a ki­rándulásra. Az ügyesebbek, akik már a készülődésben megelőzték a többieket, csoportokba verődnek és élénk vita keletkezik. A tegnapi események még mindenkinek élénken élnek emlékezetében. Már hogy is ne! Hisz a tegnapi gyakorlaton egységünk megállta a helyét és dicséretben részesült. Ne­héz volt ezt az elsőséget kivívni, mert a többiek sem hagyták ma­gukat. Ma az egész csoport juta­lomképpen kirándulásra megy. • Gépkocsira szálltunk, az autó simán száguldott a cél felé, s vi­dám nótaszó mellett fogytak a ki­lométerek. Egy tiszt útközben ki­rándulásunk célját ismerteti. — Bizonyára érdekel bennete­ket annak a várnak a története, amelynek megtekintését kiválasz­tottuk számotokra. A Rábi vár ez. Sok elkeseredett harcra emlékez­nek e vár termei és falai. Minden­esetre a legdicsőbb harcok színhe­lye a husziták forradalma idején volt. 1419-et írtak. A várban né­met helyőrség volt. Vérszomjas várurak sok nehéz és álmatlan éj­szakát okoztak a környék lakosai­nak. A huszita-mozgalom azonban már errefelé is mély gyökereket vert és sokan a lakosság közül elhagy­ták hajlékaikat, hogy Žiška hadai­hoz csatlakozzanak. Ennek a bá­tor elhatározásnak megtorlásául szolgáltak az éjszakai mészárlások és gyújtogatások, amit a vár őr­sége vitt véghez. Végre tavasz kezdetén eljutott ide is a híre an­nak, hogy a husziták lángeszű ve­zére Žiška seregével a vár felé kö­zeledik. A vár, mint látni fogjá­tok, jó fekvésű és erős falai jó védelmet nyújtanak. A történe­lemben egész a XI. századig visz­szamenőleg egy alkalommal sem sikerült bevenni, pedig már solc ostromot és kiéheztetést vészeltek át falai között a vár védelmezői. A husziták által vezetett ostrom is sokáig tartott. A geniális hadvezér Žiška, aki a nép ezreit győzelem­ről győzelemre vezette, nem adta fel azonban a harcot. A helybeli krónika feljegyzései alapján itt szenvedett sérülést a vezér. Itt vesztette el teljesen szemevilágát, s így teljesen vakon fejezte be a vár ostromát. Útunkon célhoz értünk. Rábi község csak kis helység, de festői fekvéséhez hozzáülik a délnyugati részén kiemelkedő váróriás. Erős falai a házak felett szinte félelme­tes látványt nyújtanak, s örök em­lékei az elmúlt századoknak. Las­san feljutunk a várba. Három om­ladozó kapun keresztül végre a várudvaron vagyunk. A legna­gyobb meglepetésünkre zenét hal­lunk és rövidesen megpillantjuk ifjúságunk kékinges csoportját. Kirándulók ők is. Morvaországból jöttek. Több száz kilométert utaz­tak, hogy itt megismerkedjenek a huszita kor dicső emlékeivel. Kö­zös a célunk, ezért együttesen jár­juk be a vár összes termeit és nyönyörködünk az elénk táruló vi­dék szépségében a vár legmaga­sobb csúcsáról. Vidám eszmecsere mellett folyt le a tanulmányút. Délután a vár udvarán kacagó, kipirult arcú fiatalok ropják a tán­cot. Azon a helyen, ahol az évszá­zadok már régen elsimították a harcok nyomait, most egy új nem­zedék mulat. Lassan esteledik. Végre nekünk is el kell hagyni e szép helyet, ahol egy egész napot töltöttünk. Meleg elvtársi kézszorítással vá­lunk el a morvaországi diákoktól. Hazaérkezésünkkor este még so­káig beszélgettünk élményeinkről, Juhász Arpád közkatona.;

Next

/
Thumbnails
Contents