Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)

1954-10-24 / 259. szám, vasárnap

1954. október 24. 10 J £20 3 Ä párizsi tanácskozások A nyugati hatalmak képviselői Párizsban folytatják a tárgyalásokat Nyugat-Németország felfegyverzéséről. Az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és Nyugat-Németország miniszterei pénteki értekezletükön jóváhagyták a Nyugat-Németország ,,szuverenitásának" megadására vonatkozó okmányok szóvegét. Természetesen megszálló csapataikat továbbra is meghagyják Nyugat-Németország területén. A nyugatnémetországi megszálló statútum hatálytalanítása körül' csapott lárma arra szolgál, hogy lehetővé tegye a német militarizmus feltámasztását és a nyugatnémet fegyveres erők bevonását az északatlanti tömb alakulataiba. A négv miniszter határozatát a megszállási statútum hatálytalanításáról elsősorban az amerikai politika kényszerítette ki, amely már régóta épít a nyugatnémetországi revansista hadseregnek, mint az összetákolt agresszív tömbök fő erejének feltámasztására. Október 21-én véget ért a kilenchatalmi tárgyalás Nyugat-Németország és Olaszország felvételéről a brüsszeli katonai tömbbe, amelyet ,,nyugateurópai szövetségnek" fognak nevezni. A tárgyalás részvevői jóváhagyták Nyugat-Németországnak a nyugati országok katonai tömbjébe való bevonásáról és e tömb keretében történő felfegyverzéséről szóló, szakemberek által kidolgozott jegyzőkönyvek szövegét. A jóváhagyott jegyzőkönyveket az előzetes tárgyalási programm szerint a többi okmányokkal együtt október 23án kell aláírni. A kilenchatalmi tárgyalások folyamán a francia küldöttségnek jelentős engedményeket kellett tennie. Mendes-France azzal a gondolattal állott elő, hogy alakítsanak „fegyver-poolt", melynek segítségével nézete szerint biztosíthatná az ellenőrzést NyugatNémetország fegyvertartása fölött. A tárgyalás részvevői noha nem vetették el ezt a gondolatot nem voltak hajlandók most erről tárgyalni. A francia küldöttség egyetlen eredménye az az ígéret, hogy 1955 januárjában megteremtik a szakemberek „munkacsoportját". amely megvizsgálja ezt a kérdést. Október 22-én megkezdődött az északatlanti egyezmény tanácsának ü!ése, amely megtárgyalja Nyugat-Németország felvételét az említett katonai tömbbe. A hivatalos tárgyalással egyidejűleg Párizsban kulisszamögötti tárgyalás folyik. Üjságírókörökben nagy figyelmet szentelnek Adenauer és a nyugatnémet koalíciós pártok képviselői, valamint a Saar-vidék kérdésében Párizsba külcn meghívott szociáldemokraták oppozíciós' képviselői beszélgetésének. Üjságírókörökben kijelentik, hogy a nyugatnémet küldöttség álláspontja a Saar-vidék kérdésében megszilárdult. A bonni képviselők kijelentik, hogy a francia álláspont és követelményeik között komoly el lentétek merülnek fel. Ezzel kapcsolatban a francia kor mány ülést tartott, melyen Mendes Francé beszámolt a minisztereknek a tárgyalás lefolyásáról, elsősorban a Saar-vidék kérdésében. A kabinetülés után Mendes-France kijelentette az újságíróknak, hogy a nyugatnémet küldöttség ,,sok új feltételt" köt ki. melyeket a franciák nem fogadhatnak el. Mendes-France azt is kijelentette, hogyha a Saarvidék kérdését a francia kormány számára elfogadhatatlan módon intézik el. nem írja alá az egyezményt Nyugat-Németország felfegyverzéséről. A megfigyelők hangsúlyozzák, hogy a légkör egyre feszültebb, és hogy a tárgyalás részvevői közötti ellentétek kiéleződnek. Hírek terjengnek, hogy Anglia felajánlotta „jó szolgálatait", hogy elősegítse a francia és nyugatnémet k'üldöttség között a Saar-vidék kérdésében felmerült ellentétek megoldását. Párizsi újságírókörökben rámutatnak arra, hogy az amerikai és brit képviselők nyomást gyakorolnak a francia küldöttségre. A „France-Tirettr" azt írja, hogy a Saar-vidék kérdésének megoldása továbbra .s a Nyugat-Németország felfegyverzéséről szóló szerződés ratifikálásának előzetes feltétele. Ezzel szemben a lap megjegyzi: „Elképzelhetetlen, hogy Mendes-France visszautasítsa október 23-án az egyezmény aláírását." Az amerikai váEasztásck előtt Az Egyesült Államokban novemberben tartják meg a kongresszusi választásokat. A választási elkőkészületek már néhány hónap óta lázasan folynak. Az 1952 novemberében tartott legutóbbi választásokból a húsz évig az „oppozícióban" levő köztársasági párt került ki győztesen, míg a demokrata párt vereséget szenvedett, azonban a kongresszus őszi, 83. ülésszaka azt bizonyította, hogy megint a demokrata párt tagjai kerültek túlsúlyba. Az USA most új választások előtt áll. Az amerikai propagandagépezet minden eszközét bevetették a választási küzdelembe. A választási kampányra jellemzők Eisenhower elnök szavai, melyeket egy rádióbeszédében mondott: „Néha hisztérikusakká válunk." Eisenhower az amerikai kisember félelmének, bizonytalanságérzetének okát „külső veszélynek" és az „USA-ba való kommunista behatolás" részéről fenyegető veszélynek akarja tulajdonítani. Eisenhower ugyanakkor beismeri, hogy az amerikaiakat félelem fogja el, „félelem azért, hogy kibírhatatlan yizsgálati módszereket alkalmazunk, különösen a kongresszus vizsgálóbizottságában, félelem, nehogy ezért elveszítsük barátainkat világszerte".Ismeretes, hogy az amerikai diplomácia Genfben és Párizsban óriási vereséget szenvedett. Genfben Dulles, majd az őt helyettesítő Bedell Smith aktivitása ellenére is a béke erői győztek s megszűntették az indokínai hadicselekményeket. Párizsban a francia nemzetgyűlés nagy szótöbbséggel elutasította az „európai védelmi közösség" szerződésének ratifikálását. Dulles gyors utakat tett az európai országokban, hogy szövetségeseket szerezzen, vagy pedig megfélemlítse kormányaikat, hogy Amerika engedelmes szolgái legyenek. A népi tömegek egyre öntudatosabb kiállása azonban óvatosságra készteti a kormányokat s így Dulles az esetek nagy részében elégedetlenül távozott. Milyen belső viszonyok közepette folyik az USA-ban a választási kampány? Az országban egyre szemmelláthatóbban mutatkoznak a válság jelei. A kapitalista termelés monopolista-imperialista jellegének összes sajátos vonásai egyre szembetűnőbben kidomborodnak. A nagvüzemek egymásután nyelik el a kisebbeket. Állandó folyamatban van a termelés koncentrációja. az ipari vállalatoknak egyre kevesebb tulajdonos kezében való összpontosulása. Ez különösen a gépkocsiiparban ölt nagy arányokat. 1.600 úgynevezett „független társaság" közül 1953-ban már csak 9 szerepelt: a „General Motors", a „Ford Motors Company", „Chrysler Corporation" és hat kisebb társaság. A termelés koricentrációjával egyidejűleg növekszik a monopolista társaságok profitja. A Duponték ellenőrzése alatt álló „General Motors" profitja 35 százalékkal, a Morgan „General Elektric" társaságnak profitja 27 százalékkal, az amerikai repülőtársaságok nyeresége pedig 50 százalékkal növekedett az egy év előtti színvonalhoz viszonyítja. A monopolista társaságok profitjának növekedése természetesen a munkabérek csökkenésével és a munkanélküliek számának fokozódásával jár. A gyapotipari munkások bére 5—7 százalékkal, a készruhagyári munkások bére IC százalékkal, a Studebaker autóipari társaság munkásainak bére pedig 15—20 százalékkal csökkent a folyó év első felében. Amerikára egyre fokozottabban veti árnyékát a közeledő válság réme. A válság nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is erősen érezteti hatását. A parasztok eddig 10 millió acre földet vesztettek el eladósodásuk folytán. Ez az arány t jövőre már 30 millió acrera növekedik. A mezőgazdasági termékek alacsony ára és az ennek következtében felhalmozódott termékfölöslegek következtében sokezer farmer ment tönkre. Csökkent a mezőgazdasági termékek kivitele, amely a gyapotkivitelben 35 százalékos csökkenést mutat. Érthető tehát, hogy az" USA-ban nagy elégedetlenség uralkodik a dolgozó rétegek körében. A monopolisták, hogy biztosítsák uralmukat és kikényszerítsék pártjaik győzelmét, mindent megtesznek a közvélemény terrorizálására, a haladó szakszervezetek megfélemlítésére és a munkásosztály pártjának — a kommunista pártnak betiltásával a dolgozók érdekei mellett kiálló szervezetek tevékenységének elnyomására a választási kampányban. A szenátus a közelmúltban úgy határozott, hogy minden emberi jognak és az amerikai alkotmánynak fittyet hányva, törvényen kívül helyezi és betiltja a kommunista pártot. A világ minden részéből érkező tiltakozó levelek nem térítették el elhatározásától Eisenhower elnököt. Ez arra vall, hogy Amerika már mélyen a fasizálódás útjára süllyedt. A szenátus határozata a gyakorlatban azt jelenti, hogy állami alkalmazottak: tudósok, hivatalnokok és kisemberek millióit, akik a kommunista párt tagjai voltak, vagy továbbra is egyetértenek a párt elveivel, helyeslik programmját és bírálni merik a kormány politikáját, elbocsátják állásukból. Mc Carty a jelenlegi választási kampányban kedvtelése szerint áldozhat hisztérikus „boszorkányüldözési" őrületének. Aki csak megmukkan, vagy ellenzi a kormány külpolitikáját és békepolitikát követel, vagy követeli a baráti kapcsolatok felvételét a béketábor országaival, McCarty szemében már gyanús, „vörös" vagy legalább is „rózsaszínű". Rányomják a bélyeget: „kommunista" s ezzel tönkreteszik létét, üldözik, kizárják a köz szolgálatából. Ezrek követtek el már öngyilkosságot — különösen a burzsoázia szószólói közül, akik kegyvesztettekké lettek Mc Carty előtt. A négerlincselés, a fajelmélet, a nagy „business" hazájában választásokra készülnek. Ezek a választások nagyon eltérnek a mi, szabad választásainktól, amelyekben a dolgozó nép igazi képviselőit — egyszerű, becsületes embereket, a köz javáért tevékenykedő polgárokat választ az államigazgatásba. Az USA-ban, a Ku Klux Klan birodalmában féktelen terror és erőszak közepette folynak le a választási előkészületek és maguk a választások. Megfélemlítik a választókat exisztenciájuk elvesztésével, fenyegetéssel kényszerítik ki szavazataikat. Fokozott ipari és mezőgazdasági válság, a munkanélküliek hadseregének további ezrekkel való szaporodása, a bérek csökkenése, az egyre kevesebb tröszt és kartell kezében összpontosuló mamutvállalatok profitjának megsokszorozódása a háborús politika eredményeképpen — ezek azok az eredmények, amelyekkel Amerika urai a választásokra készülnek. Az igazi Amerika népe felemeli szavát. Számára mindegy, melyik párt győz a kettő közül: a demokrata párt-e, vagy pedig a köztársasági párt. Mind a kettő tőkéscsoportok érdekeit védelmezi. A terror ellenére is határozott és nyilt fellépéssel követeli: hatálytalanítsák a kommunista párt betiltásáról szóló törvényt és tegyék lehetővé a párt törvényes működését, mivel a pártban látják legelemibb létérdekeik védelmezőjét és vágyaik megvalósítóját. Az amerikai nép akcióegysége győzni fog, s majd olyan kormányt választ, amely a békés nemzetközi együttműködés gondolatának istápolója lesz. Lőrincz László. Csou En-laj fogadta az angol küldöttségek tagjait Az Új Kína sajtóiroda jelentése szerint Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság államtanácsának elnöke fogadta az Ellis Smith és George Lindgren vezetése alatt álló angol küldöttség tagjait, valamint a Stanley Spencer vezetése alatt álló művészi és tudományos küldöttség tagjait. A fogadáson részt vett Csu Tunan. a külfölddel való kulturális kapcsolatok kínai népi társaságának elnöke, Csan Hszi-zso, a nemzetközi viszonyokat tanulmár nyozó kínai népi társaság elnöke, Liu Nin-ji, az Összkínai Szakszervezeti Szövetség alelnöke, és Huan Hua, a Kínai Népköztársaság külügyminisztériuma, nyugateurópai és afrikai osztályának főnöke. Az angol alsóház bírálta az USA kormányköreinek megkülönböztető politikáját A parlament konzervatív és munkáspárti tagjai október 21-én az alsóházban kritizálták az USA diszkriminációs eljárását azon angol cégek ellen, amelyek az Egyesült Államokban több vízduzzasztó mű építésére szándékoztak szerződéseket kötni. A nemzetgyűlés tagjai megállapították, hogy amikor az angol cégek a szerződések megkötésénél alacsonyabb árakat kínáltak mint az amerikai cégek, az USA kormánykörei közbeléptek és a szerződéseket megsemmisítették. Thorneycroft kereskedmi miniszter kijelentette, hogy ez ügyben az USA kormánya elé terjesztett javaslata nem talált meghallgatásra. A laoszi francia vádakat megcáfolták A vietnami sajtóiroda közlése szerint a laoszi nemzetközi ellenőrző bizottság vizsgálócsoportja foglalkozott azokkal a francia vádakkal. melyek szerint a laoszi ellenállási erők állítólag kényszerítették a lakosságot arra, hogy belépjen a hadseregbe és hogy a Sam-Neua és Phong Saly összpontosító körzetekbe költözzék. A vizsgálócsonort tagjai október 12-én Közép-Laoszban két laoszi ellenállási csoport több tagjától — akik útban voltak az összpontosító körzetekbe — megkérdezték. kényszerítettéke őket a hadseregbe való belépésre. Azok tagadólag válaszoltak. A Francia Unió erőinek megbí" zottja a laoszi fegyverszüneti vegyes bizottságban nem találta igazoltnak előző vádja helyességét. Hasonló eredménnyel végződött a dél-laoszi október 10-i vizsgálat is, A demokratikus Németország nemzeti frontja országos tanácsának elnökségi ülése A demokratikus Németország Nemzeti Frontja országos tanácsának elnöksége Berlinben ülést tartott. Az október 17-i választások eredményeiről W. Stoph belügyminiszter tartott beszámolót az ülésen. A beszámolót követő vitában e kérdéshez hozzászóltak a Nemzeti Frontban egyesült demokratikus pártok és tömegszervezetek képviselői. Walter Ulbricht, Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának első titkára, az NDK miniszterelnökhelyettese, hangsúlyozta, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban lefolyt választások össznémet jelentőségűek. Ez a jelentőség abban gyökerezik, hogy a nyugatnémetországi békeszerető németek meggyőződtek arról, milyen erőt képvisel a Német Demokratikus Köztársaság, látják, hogy az NDK a béke, demokrácia és a haladás szilárd támasza. Ottó Nuschke, a keresztényde- j mokrata unió elnöke, miniszter- " elnökheilyettes a választásokkal kapcsolatban rámutatott e választásokra. Jellemző, hogy semmid féle incidens nem fordult elő. Kijelentette: „A reakciós sajtó állításának legjobb cáfolata ez, mert hiszen ez azt állította, hogy a választókra nyomást gyakoroltak. A választási eredmények a Német Demokratikus Köztársaság nagy; sikerét jelentik-, folytatta beszédét Nuschke. „Igazolták politikánkat, a béke és a jólét fokozásának politikáját; ezek a választások a munkás-parasztkormá-i nyunk iránti bizalom megnyilatkozásai voltak. A nép ezt megértette és mi őszintén örülünk e sikernek." Az ülésen felszólaltak még Johanne

s Dieckmann, az NDK népi kamarájának elnöke, prof. Erich Correns, a demokratikus Németország Nemzeti Frontja országos bizottsága elnökségének eíbnöke, Herbert Warnke, a szabad némefi szakszervezeti szövetség elnöke, Ernst Gondenbaum, a Német Demokratikus Parasztpárt elnöke, lise Thiele, Németország Demokratikus Nőszövetségének elnöke és mások. KÜLFÖLDI HÍREK Október 22-én Moszkvába érkezett Seifullah Esin, Törökország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Szovjetunióban. A vnukovi repülőtéren J. D. Kiszeljov külügyminiszteriumi protokollfőnök és D. Xunalygil, a török nagykövetség ügyvivője fogadták. Október 21-én közzétették I. V. Pitlenkonak, a szovjetellenes emigráns szervezet egyik vezetőjének nyilatkozatát. I. V. Pitlenko nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy kilép a szervezetből. Tényeket említ a szervezetnek a Szovjetunió ellen elkövetett, az amerikai kémszolgálat által irányított aknamunkájáról. I. V. Pitlenko kérte a szovjet hivatalokat, hogy engedjék meg visszatérését hazájába. Nehru indiai miniszterelnök október 22-én összejött a Kínai Népköztársaság neves képviselőivel. Az összejövetelen jelen voltak Csu Teh, a Kinai Népköztársaság alelnöke, Li Saocsi, az országos kínai népi gyűlés állandó bizottságának elnöke, a bizottság alelnökei és a Pancsen Láma, az állandó bizottság tagja. Az összejövetelen résztvett továbbá Csen Jun és L'lanfu, az államtanács elnökhelyettesei és Tun Pi-vu, a legfelső népbírőság elnöke. A karlsruhei szövetségi alkotmánybíróság visszautasította Németország Kommunista Pártjának kérelmét, hogy függessze fel a büntető eljárást a párt ellen. A bírósági tárgyalást november 23-ra tűzték ki és megidézték a NKP elnökségének legnevesebb tagjait. Adenauer igazságszolgáltatása ezzel a határozatával újra igazolta, hogy a bonni kormány minden eszközt felhasznál arra, hogy a népet megfőszsza a vezetéstől, alapvető nemzeti követeléseinek megvalósításáért folytatott harcában. *** A mesterséges rádióaktivitás feltárásának 20. évfordulója alkalmával a párizsi Sorbonnen nagy ünneplésben részesítették Irene és Frederic Jolllot Currie neves francia tudósokat és haladó közéleti tényezőket. *** Az angol dokkmunkások sztrájkjában 52.000 személy, tehát az összes kikötőmunkások kétharmadrésze vesz részt. A dokkokban és javítóműhelyekben több mint 400 hajó vesztegel. A kormány katonasággal fenyegetőzött. *** Haled líahdas képviselőt, Sziria Kommunista Pártjának főtitkárát megválasztották a parlament külügyi bizottsága tagjának.