Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)

1954-10-20 / 255. szám, szerda

8 UISZO 1954. október 20. Az első magyar lírikus tátraalji emlékei Közel a Magas Tátrához, Lipióból a Szepességbe vezető országúton, hol egy helyen hirtelen kettészakadnak a fenyvessel borított dombok s mint egy nagyszerű iátomány: elővillannak a Tátra hófedte csúcsai, áll egy magános megbarnult kőkereszt. Az utas. aki autón robog erre, észre serr. veszi ezt az emlékművet, melynek alján Erika mosolyog, lába alatt hegyipatak rohan a Vág felé. Én is sokszor elmentem mellette, míg egyszer egy vén liptói ember nem figyelmeztetett rá. — Tudja-e, hogy mért áll itt ez az öreg kereszt? Mert ezen a helyen, itt az útkanyarban lehelte ki lelkét egy r41gy magyar költő, akiről azt tartják, hogy a szomszédos Hvbbén van eltemetve. — Dehogy — mondtam határozottan — az a költő, akit maga említ, Esztergomnál halt meg, mikor is a török elleni harcban egr rövidebbre fogott „láncosgolyó'' teri tette le ... Balassi Bálintot gondolja, ugye? — Azt. azt... Valentin Balassit. De mifelénk a nép azt tartja, hogy mikor megsebesült, saját kívánságához híven, szekéren szállíttatta magát haza Liptóba s it'., ezen a helyen mult volna ki. Gondolkodóba ejtett az öregember szava, hiszen a néphagyománynak mindig van alapja. Vájjon -mi igaz a népi szóbeszédből? Szilárdy Áron könyve szerin*. Thurzó György az esztergomi ostromról igy ír „.. .valami, úr vagyon Magyarországon, azok mind itt vannak.. _ Bizony, soha életemben én is nagyobb szerencséri nem voltam, mert ezer puskánál, szakálosnál. taraszknái többet lőttek hozzám ... Kurcznak az lábát lőtték által, Balassi Bálint is sebes"... Halálát azonban a könyv nem említi. Dobokay lelkész is, aki a sebesült költőt meggyóntatta, ezt irta évkönyvébe Balassárólí' „pünkösd havának huszonhatodik napján meggyónván, utolsó órájához készül" — Istvánffy szerint pedig a költő csak ágyék tájon sebesült meg. a golyó csak lágy részeket ért. Ez? az egykorú feljegyzések egyike sem mondja ki határozottan, hogy Esztergomnál meg í

s hait. Csak sebesüléséről s gyónásáról van biztos tudomásunk, így figyelembe kell vennünk a liptói szóbeszédet is, annál is inkább, mivel Balassi szívós szeretettel ragaszkodott ehhez a „jószagú" vidékhez, hol a vadvirággal borított . mezőségek felett „mondhatatlan szépség lebeg". A mult század kilencvenes éveiben mozgalom indult Balassi sírjának felkutatására. „Hibe városának hol nyugszol állása Ott vagyon, Krivánnak hol magas havasa." — írta versében Rímay, Balassi íródeákja és költőtársa. Az első magyar lírikus kortársa tehát a Kriván alatti Hybbét nevezi még nyughelyének. A kutatások tehát ebben a tátraalji községben indultak meg, melyet valaha Oppidum Hybbének — városnak — neveztek, arra a felségfolyamodványra is támaszkodva, melyet a hybbeiek küldtek — akkori szokás szerint latinul — s melynek erre vonatkozó. része magyarul így hangzik: „Balassi Bálint és Ferenc, édes testvérek .. Hybbe mezővárosunk templomában, előttük elhalt urok atyjukkal eltemetve vannak." f Pereszlényi) Élt azonkívöl a községben egy Pallaj nevű öreg ember, aki még emlékezett rá, mikor nagyatyja mesélte, hogy a hybbei templomban kripta van, hol három Balassa főúr fekszik, akik közül az egyik verseket írt... Az ásatásokat a Magyar Tud Akadémia és Liptó vármegye megkezdte, archeológusok vezetése alaU. A főoltártól nem messze, hatalmas kő alatt koporsószegre, kócsagtollra s három férfi csontvázára akadtak. Ékszer, mentegomb s más drágaságok azonban hiánvoztak, jeléül, hogy a sírokat kirabolták. A csontokat Török Aurél anthrolopogushoz küldték Budapestre, akii megalapította, h,->gv a lelet korban megegyezik a Balassák halálával, s a csontok minden valószínűség szerint Bálinté, öccséé s apjáé. Mivel a költő csontjain sérülésnek nyoma nem volt. így Istvánffynak az az állítása, hogy az esztergomi ágyúgolyó csak lágy részeket roncsolt, megfelel a valóságnak. Az ásatásokról fényképfelvételeket készítettek, ezek a képek s a „Balassi ereklyék": koporsószeg, kócsagtoll. koponyacsont darabja, mentefoszlány a rózsahegyi múzeumbn kerültek. Sajnos ezek a számunkra kegyeletteljes ereklyék ma már ott nem láthatók. Kérdésemre azt a feleletet kaptam, hogy az előző kor, évtized poIi'ikai rövidlátása n en tartotta kú'ánatosnak közszemlére tenni n magvar költő maradványairól készült felvételeket... A B?.lassi'< földi maradványait féryes külsőségek között helyezték vissza liybbei nyugvóhelyükro 1906 augusztus 27-én, a XV századból származó, gótikus stílusban épült szentélyben A nyughely felett betonlap .van, -fekete kerettel, a falon pedig márvánvlapba vésett aranybetűk hirdetik az első maffyar lírikus sírhelvét. ..GvarmatM Balassi Bálint vité? főúr és nagy költő Esztergom vár ostrománál 1594. május 19-én megsebesült. Ugyanott 1594. május 25-én meghalt s e templomban temettetett el. Szerette hazáiá*. szerzett éneket, dalt, harcmezőn esett e). A hazáért élt. halt" — „E táblát Liptó vármegye közönsége állítatta." A Magyar Tudományos Akadémia táblája, mely még nemrégiben a templom bejáratánál hirdette, hogy Balassi emlékére állították, akinek „lantjáról láncoló hazaszeretet, lieves szenvedélyek, nyughatatlan gondok zengtek hazaszerte" — ma már nem látható A lelkészi hivatal közlése szerint, ezt a márványtáblát 1943-ban y belügyminiszter rendeletére erőszakkal távolították el, miközben teljesen szétesett... íme, igy járt el a nacionalizmustól fűtött sovinizmus. egy halott költő emlékével szemben... A gyűlöletszülte pusztítást azonban túlélte az utódok szeretete. Mert ha Hybbe utcáin jársz s megkérdezed az arramenő gyerekeket, hogy tudják-e, ki nyug

T szik templomuk kriptájában, felcsillanó szemmel, büszkélkedve mondják: „Hát már hogyne 'udnánk! Valentin Balassi, híres költő és török ellen harcoló hős ..." Nem messze Hybbétől, a svihróvai fennsík alatt, omladozó vár integet üres ablakszemeivel a Tátra csúcsok felé. Eső és hó könnyen talál beléje utat, a havasokból süvítő szél vígan fütyül repedéíaibe — tetőzetét rég elhordták a háborús századok ... Liptóújvárnak (Lipt. Hrádok), hívják ezt a várat, melyet Comes Donch épített a XIII. században Század századra viharzott vén falai felett s gazdát többet cserélt, mint. a vártövében meghúzódó zsellér emberöltő alatt szegényes gúnyát.. Volt. magyar várura, lengye] és huszita. Morva főúr és a kincstár váltogatták egymást, „aki bírja-marja" elv alapján, még Mátyás királynak is haddal kellett Liptóba jönnie, hogy fiának. Corvin Jánosnak biztosítsa ezt a fontos határszéli erősségét. 1554-ben Balassi János kékkői kapitánv vette zálogba Újvárt, apja halála után pedig Bálint birtokába került Hybbe bánvavároskával együtt. A költő 3000 aranyat áldozott a vár renoválására melyet rajongásig szeretett s mikor sorsverte élete a hulló kő gyorsaságival közeledett a traaikus vége felé: veszni hagyta többi birtokait, de a tátraalji várról nem tudott lemondani soha .. . Az 1554-ben Zólyomban született Bálint szüleivel együtt máizsenge korában gyakran tartózkodott Újváron. Itt sajátította el a szlovák nyelvet, melynek később olyan nagy hasznát vette bujdosása közben Lengyelországban. Ez a „csengő palakok"-kal bővelkedő vidék, ahol „jóillatú föld" terül el a „magas kősziklák, kegyetlenbe nőtt fák" alján nyújt menedéket neki s atyjának, akit a császár Pozsonyban börtönbe vettetett, ahonnan azonban sikerült elszöknie s Lengyelországba menekülnie fia és Bornemissza prédikátor társaságában. Hosszú volt ám az út Pozsonytól Poloniáig! Lopva, mint az üldözött vad törtettek északnak, keserves nélkülözések között: „tövis közt, bokorban, sok esőben, hóban",... s csak akkor érezték magukat biztonságban, mikor Liptóba értek s saját embereik rejtegették őket. Két év multán — mityir a császári kegyelem újra rájuk sugározta fényét — a megváltozott uralkodni,-.szeszély alkslmat ad az ifjú Bálintnak arra, hogy a pozsonyi koronázó ünnepségeken bemutatkozzon s magára vonhassa az összegyűlt hatalmasságok figyelmét. Ekkor járta el ugyanis híres juhásztáncát, fiatalságának Hvm tüzével és szilaisasával, hogy nemcsak évekig emlegették, de rr.ég a történelem is feljegyezte „Ennek a táncnak a neme nem volt az, amit közönségesen magvar táncnak 'ártották" (Istvánffy: Historiorum de rebus Ungaricus libri XXJÍ.) Ha pedig nem volt magyar tánc, akkor valószínűleg a liptói juhászoktól eltanult juhásztánc lehetett, az u. n. odzemok, melyet mai napi' járnak a tátraaljai nyájőrzők. íz annál is inkább valószínű mivel Balassi nem éli a Kor.-beli főurak zárkózott életé', szeret a né

p közé vegyülni, figyelni a szokásaikat s ezek kifejezésmódját macáévá teszi. „ť.'n a nem nemes i

rjakkal és asszonyokkal való mulatságban is iárías vagyok". Balassi, akit a végvárak neveltek katonaemberré, legényeivel szoros barátságban él: („Sok jó vitéz legény, kiket felneveltem, s kikkel sok jót tettem, tartottam, neveltem.") Igaz ugyan, hogy nemegyszer elragadja fékezést nem tűrő természete s mértéktelen haragra švúl (de sohsem alap nélkül) s nem egyszer tettlegességre is vetemedik. — ez az ő korában, azonban mindennapi jelenség, hiszen Bálint a pallósjog századában élt. Ő azonban csakhamar megbánja felindulásában elkövetett tettét, bűnbánó énekeket versel s ez az őszinte meaculpázási egyik legszebb jellemvonása költészetének. A legszélesebb tulajdonságok keveréke, s zabolátlan, hevülő természete egyik indító oka balszerencséjének, mely mint súlyos sötét árnyék, már élete derekán hozzája szegődött... Másik oka boldogtalanságának, szerencsétlen szerelme Losonczi Anna iránt s mert az másodszor is más férfinak hitvesévé lesz s a liptói „szép virágszál", Kruzsit Ilona is mást választ élettársául: hirtelen felbuzdulásával nőül veszi unokanővérét, Dobó Krisztinát. hogy most zaklatott életének legtragikusabb korszaka következzen. Birtokperek lavinája szakad rá házassága miatt, majd hogy ott sebezzék meg „titkos hóhérai", ahol legjobban fá.i: újszülött fiacskájára rásütik, hogy vérfertőzésből fogant s hogy keleti ritus szerint. mohamedánnak van keresztelve . . . „Gyalázatban tisztességem. Siralomban az éli szemem" A vád ellen védekeznie keilett, hiszen a pápától kezdve az egész keresztény világ szörnyűködésével találta magát szemben. A védekezésnek egy módja lehetettha szűz meztelenségben feltárja fiacskája testét, hogy a szentszék kiküldöttei lássák, a gyermeknél nem történt circumcisio. S így Liptóújvárott élte legmegalázottabb napját, mikor mint hitehagyott, vérfertőzéssel vádolt apa közszemlére tette egyetlen gyermeke testét. 1586. július 20-án érkeztek Újvárra Odolinszky Miklós és Komár György kanonokok: „akik szemük látásával is kénytelenek meggyőződést szerezni arról, hogy a gyermek minden tagja ép és sértetlen, hogy ők is eskü alatt képesek legyenek bizonyságot tenni arról, hogy a gyermek nem volt sohsem török,". (Pirhalla dr.: A szepesi prépostság története.) Ellenségei azonban hatalmasabbak voltak a végvárak dicsőségéről zengő poétánál, fiát mégis törvénytelenné nyilvánították s s feleség, aki miatt rászakadt „ez a sok gond, átok" — elfo-dul tőle És ő egyedül marad, „Mint sík mezőn, csak egy szálfa" ... Szemevilágát is betegség teszi hdrnályossá, vagyona tiinedezőben van . A feldobott kő. mely az égbolt felé szállott, hihetetlen sebességgel a föld felé zuhan... De még ekkor sem tagadja meg önmagát. Megíria végrendeletét s annak együ' végrehajtójául a liptói Madáchfalván lakó Kubinyi Gvörgvöt szólítja fel „Kérvén ?z élő Istenért kegyeineket, leevenefc * szegény árvának ... gondviselői'' „Mindentől megváltam" — sír fel lantián a bánat s kivándorol Lengyel ors7á "íba. Szentmihálv napián mond búcsút hazáiának „az mísfé'ezerben és nyolcvankilencben". Nem lehetetlen, hogy most is Liptó fele vette az útját s vájjon nem saját ma gára gondolt-e, mikor Ulysseusnak hazájáról így versel: „Midőn azt óhajtja, hogy csak füstit lássa. Régi lakóhelyének." A Liptói Havasok gerincéről a vándor még jól láthatja a hybbei házak körvonalát s az újvári erősségből felszálló füstöt, de észak felé már kibontakoznak a ködötszitáló messzeségből Krakkó csipkés szélű tornyai s a költő arra tart. „Ti mezők, hegyek, Berkek szép völgyek, Kikben gyakran jártam, Szép szelid vadat, Hangos madarat, Ott hallottam, láttam Isten veletek." A költő búcsúzik hazájától, melyben mindent otthagyott, ami neki oly nagyon drága volt: szép vitézi múltját, elzálogosított birtokát, törvénytelenített fiacskáját, életének egyetlen élő folytatását... Lengyelhonból panaszkodik Rimaynak: „Ha otthon megbíztak volna valami tisztséggel, szívesen szolgáltam volna. De mit tegyek, ha nem adtak? Nem lehetek még hybbei biró sem, így szívesebben maradok itt idegen országban ..." De csalfa önámítás volt, hogy hazátlanul végeszakad gyötrelmeinek. Balassi Bálint nem tudott sem élni, sem meghalni idegen országban. Nyugtalan vére ugyan az „Oceánumig" hajtja, hogy aztán, mikor hírül veszi, hogy már Esztergomig merészkedett a török, haza jöjjön s önkéntes számkivetésének 5. évében, hogy a haza védelmében hősi halált haljon ... *** Ma, a liptóújvári vár törmelékekkel telt termeiben denevérek keresnek éji szállást. Bordás, barna szárnyaikkal halkan suhannak át a romhalmaz felett s ha elfáradnak, megkapaszkodnak a mohlepte falakban, melyek egykor látták az első magyar lírikusunkat élni s énekelni, „legörögvén könnye orcáján" ... L. KISS IBOLYA A szovjet női sakkozók 29:7-re legyőzték Csehszlovákiát Moszkvában a Szovjet Hadsereg Központi Házának nagytermében befejeződött a Szovjetunió és Csehszlovákia női sakkozóinak versenye A_ lebonyolított három függőben maradt játszma közül Rudenkova győzött Kočičková felett és döntetlenül végződött a Rupcova—Rákosnikova és Ignatyevova— Lopušná játszma. A verseny végeredménye 29:7 a Szovjetunió javára. Legjobb Zvorikinová a Szovjetunió bajnoka volt, aki mind a hat játszmában győzött. A csehszlovákok közül legjobb volt Suchá, a köztársasági bajnoknő és Lopušná, akik mindketten hat játszmában két pontot szereztek. F. Jerábek, az Állami Testnevelési és Sportbizottság sakkosztályának elnöke és a csehszlovák csapat ve'zetője, a mérkőzésről ezt mondta: „A szovjet női sakkozók kitűnő színvonalon állnak. Nagy elméleti tudással és gyakorlati tapasztalattal bírnak. Jól kihasználták az ellenfél elkövetett hibáitAz egyes játszmák után a szovjet bajnoknők megmutatták a csehszlovák versenyzőknek, hogyan kellett volna egyik, vagy másik kritikus helyzetben játsza.niok. S. Flohr, szovjet nagymester, aki minden nap végignézte a játékot, a csehszlovák versenyzők "-öl így nyilatkozott: „Hrušková lényegesen elmaradt előző teljesítményei mögött. Suchá nagyon szívósan játszott és jóval többet érhetett volna el, mint két pontot. Igy például Rubcovával szemben a játék félbeszakításakor nyerésre állt, végül azonban mégis csak döntetlent tudott elérni. Eretová legnagyobb sikerét Bikovova világbajnoknővel játszott játszmájában érte el. Néhány játszmában túlságos merészséggel játszott. A megnyitásoknál nagyon változatos tud lenni, ugyanúgy, mint Suchá. Chytilová egészsége nem volt rendben, ami meglátszik játékán, egyedül bepušná bírta erővel a verseny végéig. A játék alatt sohasem került időzavarba és egyetlen nagyobb hibát sem követett el. Nagyon kitartó játékos volt Rákosniková ,sA játszmák sorsa rendesen a játék vége felé dőlt el. Az első négy óra alatt az eredmény többnyire még bizonytalan volt. Befejezéskor azonban érvényesült a szovjet sakkozónők fölénye és rutinja, akiknek sok nemzetközi tapasztalatuk van." A csehszlovák sakkozónők kedden tértek haza Prágába. Kiidrna a sport pisztolylövés bajnoka A Hadsereggel Együttműködők Szövetsége Mladá Boleslavban megrendezte a sportpisztolylövés köztársasági bajnokságát, amelyen 40 versenyző vett részt. A verseny lefolyása nagyon érdekes volt. Kudrna és Maxa közt az elsőség kérdése csak akkor dőlt el, amikor már mindketten 566 pontnál tartottak. A végleges eredmény: 1. Kudrna 566 pont, 291 találattal a lehetséges 300 közül. 2. Maxa 566 pont, 280 találattal, 3. CHury 556 pont. 4. Trojan 555 pont, 5. Severa 553 pont (mindannyian ÚDA). 6. Proft (Sväzarm Ml. Boleslav) 551 pont, A csapatverseny győztese az ÜDA lett (Kudrna, Maxa, Chury, Trojan) 2243 ponttal. A női versenyben első Jasinská (Libereci Vörös Csillag) lett 532 ponttal. A Szovjetunió 28 világbajnoki címet szerzett A svájci lapok legutóbb összeállították az ez idei valamennyi vi- lágbajnokság mérlegét és ehhez csatolták az egyes országok tabelláját, abban a sorrendben. ahány bajnoki címet szerze.t. Első helyen a Szpvjetunió " áll, amelyhek sportolói 28 világbajnokságot szereztek, az USA 15, Magyarország 11-et szerzett, stb. ŰJ 8ZÔ" kiad m Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős Lőrincz 'Jyula főszerkesztő Szerkr:íztö:-ég Bral iÜIWI Jeacn.tfeRiii. n 10. tUi-hm .147-16, 352-10 Kiadóhivatal: Bratislava, Gorkého 8, telefon 337-28. Előfizetési dij havonta Kčs 6.60 Terjeszti a Posta Hirlap szolgálata Megrendelhető-minden postahivatalnál és kézbesítőnél. Nyomás: Pravda, Szlovákia D-55260 Kommunista Pártja Központi Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava. /