Uj Szó, 1954. szeptember (7. évfolyam, 213-238.szám)

1954-09-11 / 222. szám, szombat

1954. szeptember 11 III szo 3 A Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozata A francia nemzetgyűlés augusztus 30-án a szavazatok túlnyomó többségével elutasította a párizsi szerződést, amelynek értelmében hat nyugateurópai állam (Franciaország, • Nyugat-Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg) zárt katonai csoportosulásba tömörült volna az úgynevezett ,,európai védelmi közösség" formájában. Mint ismeretes, e „közösség" cégére alá rejtették az európai nemzeteket közvetlenül veszélyeztető német militarizmus feltámasztásába szőtt terveket. A.z államok említett katonai csoportosulására vonatkozó terv kudarca Európa politikai életének fontos eseménye. Ez a tény megmutatja, mennyire . tudatosítja Franciaország azt a veszélyt, amely Nyugat-Németországnak egy olyän militarista állammá változásával függ össze, amelynek sorsát a német revansiszták tartják kezükbenEz a tény megmutatja azt >s, mennyire állottak küldetésük magaslatán a hazafias francia erők, melyek az ,,európai védelmi közösség'' megteremtésében helyesen látták a francia állam biztonsának halálos veszedelmét és függetlenségének veszélyeztetését. Ezzel kapcsolatban elegendő rámutatni arra, hogy a párizsi szerződés elfogadása esetén Franciaország elvesztené nemzeti hadseregét és ez Franciaország, mint nagyhatalom szempontjából, következményekkel járnaAz államok említett katonai csoportosulásának fő feladata, az úgynevezett ,,európai hadsereg" megteremtése volt, melynek fő ütőerét az újrafelfegyverzett Nyugat-Németország volt hitlerista tábornokok vezette fegyveres erői képezték volna. Ez a helyzet komolyan veszélyeztette volna az európai nemzeteket, elsősorban a Németországgal szomszédos államokat, mert a német militaristák nem haboztak volna ürügyet keresni a tá madésra. A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a miítaris:a Németország elsősorban Franciaország számára jelént közvetlen veszélyt, mert Franciaország már nem egyszer a német agresszió első áldozatai között szerepelt. Az ,.európai védelmi közösség" hívei a nemzeteik, tehát a francia nép félrevezetésére is törekedve, olyan színben állították be és állítják be továbbra is ezt az ügyet, mintha a füstbement párizsi szerződés elfogadása esetén lehetővé tette volna nyugatnémet fegyveres erők bizonyos kordában tartásátEz a hazugság minden elfogulatlan embernek szemébe ötlik és azok is, akik ezt állítják, aligha hiszikMindenesetre az ez irányban nyíltabb bonni revansiszták nem titkolják, hogy nem tulajdonítanak nagy jelentőséget ezeknek az állításoknak, és már most nyíltan tárgyalják a nyugatnémet hadsereg megteremtésére vonatkozó terveket, melyek a hadosztályok számának tekintetében jóval felülmúlják a hivatalosan feltüntetett létszámot- A Nyugat-Németországot hadseregének létszáma és fegyverzete tekintetében vajmiképpen korlátozó formális feltételeket illetően, mint a tapasztalatok mutatják, a német militaristák darabokra tépnek minden olyan szerződést, melyekben nem vesznek részt, ha ezek a szerződések akadályozzák agreszszív terveik megvalósítását. A német militarizmus feltámasztása és az újrafelfegyverzett Németország bevonása katonai csoportosulásba rendkívül fokozná az új európai háború és ezzel egy újabb világháború veszélyét. Elég visszatekinteni az elmúlt fél évszázad európai történelmére, hogy lássuk: a militarista Németország ez idő alatt két ízben robbantott ki olyan háborút, amely számtalan szenvedést okozott az európai nemzeteknek. Az európai államok nemzetei, köztük a francia nép, emlékezve ezekre a keserves tanulságokra, az „európai védelmi közösség" megteremtésének terveiben biztonságuk közvetlen veszélyeztetését, az új világháború veszélyét látták összes veszedelmes követAízrnónyeivel. A nemrégen két világháborút átélt európai nemzetek félelme teljesen érthető, mert egy újabb háború összehasonlíthatatlanul nagyobb anyagi és emberáldozatokat követelne, mint a mult háborúk. Ezért annál inkább fontos, hogy ezzel kapcsolatban Kiemeljük: megjelent az atom- és hidrogénfegyver s más tömegpusztító fegyverfajtáik. Különösen érthető aiz Európa legsűrűbben lakott területein élő nemzetek félelme, mert itt aránylag korlátolt területen összpontosulnak az államok életközpontjai, köztük a legnagyobb városok anyagi és szellemi kultúrájxtk évszázados emlékeivel. A német militarizmus feltámasztása politikájának hívei olyan színben igyekszenek feltüntetni az eseményeket, mintha Nyugat-Németország újrafelfegyVerzése és bevonása a nyugati hatalmak egyikmásik ketonai tömbjébe megszilárdítaná a nyugati hatalmak pozícióját a német kérdésről Szovejtunióval folytatott tárgyalások folyamán. Az ilyen állítások azonban minden alapot mellőznek. A valóságban ennek éppen az ellenkezője igaz. Nyugat-Németország felfegyverzése és bevonása egyik-másik katonai csoportosulásba leküzdhetetlen akadályokat gördít Németország egyesítésének útjába, tehát lehetetlenné teszi a megfelelő megegyezést a német kérdésben. Ez azt jelenti, hogy az egységes német nemzet bizonytalan időre ketté lenne szakítva, ami már önmagában veszélyes helyzetet teremt az európai béke megőrzésének szempontjából, nem szólva arról, hogy ellentmond a német nép érdekeinek és nemzeti egyesülésre irányuló természetes törekvéseinek. Az „európai védelmi közöség* szerződésének csődje kétségtelenül nagy csapást mért egyes államok agresszív katonai csoportosulásainak politikájára mind Európában, mind más világrészeken. Ennek a politikának sugallói az USA kormánykörei. Hiba lenne azonban, ha azt hinnénk, hogy azután a vereség után, amelyet a franciák derék cselekedétől e politika 'kezdeményezői és hívei elszenvedtek, a nemzeteknek nem kellene olyannyira résen lenniök a béke ellenségeinek intrikái miattMint ismeretes, már most nyíltan tárgyalják a német militarizmus feltámasztásának újabb terveit. A nyugati hatalmak hivatalos körei lázas tevékenységet fejtenek ki, hogy mielőbb megegyezzenek a tárgyalás időpontjáról, melyen új tervet dolgoznának ki Nyugat-Németországnak a nyugati országok katonai tömbjébe valá bevonulásába. A nyugati hatalmak kormánykörei ama kísérleteik során, hogy az „európai védelmi közösség'* helyett összetákolják a nyugati hatalmak újabb kombinációját, ez alkalommal Anglia részvételével, ami lehetővé tenné Nyugat-Németország újraf el fegyverkezését, egyidejűleg elhallgatják a német kérdésre és az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének kérdésére vonatkozó július ,24-i és augusztus 4-i szovjet ja^ašlatokat. A nyug^tnémetországi mULitariz" mus feltámasztásának terveiben külön helyet foglal él NyugatNémetország északatlanti tömbbe való közvetlen bevonásának terve, hogy ezzel elegyengethessék újrafelfegyverkezésének útját. Azok, akik ilyen tervekkel állnak elő, nem titkolják: a tervek azért szükségesek, hogy elkerüljék azokat az akadályokat, . amelyekbe a már régen kompromittált „erőpolitika" hívei ütköztek Franciaországban. Másszóval, az a fontos nekik, hogy most az agresszív katonai csoportulás „európai védelmi közösség'* formája helyett az újrafelfegyverzett Nyugat-Németország részvételével tákoljanak össze ilyen csoportosulást, s hogy a franciákat félrevezessék e csoportosulást kendőző új cégérrel. Ezzel kapcsolatban . helyénvaló, hogy már most kijelentsük: bármilyen cégér alá rejtik is a német militarizmus feltámasztásának terveit, megvalósításuk elkerülhetetlenül azzal a- következménnyel jár, hogy Nyugat-Németország új háborús tűzfészekké válik és még jobban elmélyül Németország jelenlegi kettészakítottsága. Az európai biztonság érdeke azonban éppúgy, mint a német nép érdekei megkövetelik, hogy a német kérdést az egységes, békeszerető és demokratikus német állam ^lapján oldják meg, mint ezt a nagyhatalmak erre vonatkozó egyezményei megállapítják. Nem mondhatják, hogy a német kérdésben való meg. egyezés összes lehetőségei már kimerültek. A szovjet kormány éppen ezekre a körülményekre való tekintettel indítványozta Franciaország, Nagy-Britannia és az USA kormányainak, hogy augusztusban vagy szeptemberben hívják össze a négy nagyhatalom újabb értekezletét és tárgyalják meg a német kérdést. A három nagyhatalom kormányai azonban eddig még nem adtak választ. Az „európai védelmi közösség" szerződésének elutasítása a francia nemzetgyűlésben ismét azt bizonyítja, mennyire idegen a nemzetek érdekeitől az a politika, amely az európai államok egymással szemben álló katonai csoportosulásainak megteremtésére irányul. A francia képviselőház döntése, mellyel a nagy külföldi nyomás ellenére is elutasította ezt a szerződést, nagy hazafias tett, amelyet Franciaország igazi biztonsága biztosításának és nemzeti függetlensége megőrzésének követelményei tettek indokolttá. Franciaország nemzeti érdekei összhangban állnak és kell is, hogy összhangban álljanak az általános európai biztonság biztosításának követelményeivel. Ezért mindazok, akik nemcsak szavakkal, de tettekkel is a béke és a nemzetek biztonsága mellett állnak ki, megelégedéssel fogadták a francia parlament határozatát. Az általános európai biztonság biztosításának érdekei megkövetelik, hogy zárt európai katonai csoportosulások összetákolása helyett valamennyi európai állam részvételével, társadalmi berendezésükre való tekintet nélkül építsék ki a kollektív biztonsági rendszert. A Szovjetunió javaslata „az európai kollektív biztonságról szóló általános európai szerződés megkötésére" és összeurópai értekezlet összehívása az idevonatkozó javaslatok megtárgyalására éppen ezeknek a céloknak felel meg. Az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése és a megfelelő összeurópai szerződés megkötése Kelet- és Nyugat-Németország részvételével — az egyesülés után pedig az egységes Németország részvételével — megkönnyítené a német kérdés megoldását Németország békés és demokratikus alapon való nemzeti újraegyesülése alapján. Ez megfelelne minden egyes európai állam, köztük Franciaország biztonsága érdekeinek. Franciaországnak, mint nagyhatalomnak sorsa elválaszthatatlan egész Európa sorsától. Egyedül Európa békés fejlődése az egységes és békeszerető Németország megteremtésével biztosítja Franciaország méltó nagyhatalmi helyét a többi nagyhatalmak között. Viszont ellenkezőleg, az olyan Európa, amelyben katonai tömbök állnának egymással szemben és amelynek szívében militarista Nyugat-Németország létezne, Franciaországot másodrendű hatalmi szerepre ítélné. A Szovjetunió a múltban és ma is az erős és független Franciaország mellett foglalt és foglal állást, mert csak ez a Franciaország lehet fontos tényezője az európai és világbéke fenntartásának. A nemzetközi feszültség enyhítését lényegesen elősegítő genfi értekezlet tapasztalatai újra megmutatták, hogy ha az érdekelt államok yalóban kívánják, a béke megszilárdítása érdekeinek megfelelően meg tudnak egyezni a megoldatlan problémákról. Ami a Szovjetuniót illeti, továbbra is mindent megtesz a megoldatlan nemzetközi kérdésekben, köztük Németország kérdésében, A bolgár nép szeptember 9-én ünnepelte hazája felszabadulásának 10. évfordulóját. A bolgár városok dolgozói ez alkalommal nagy manifesztációkat rendeztek. Bulgária fővárosában Szófiában katonai díszszemlét és manifesztációt tartottak. Reggel 8 órakor lelkes fogadtatás közepette megérkeztek a Szeptember 9. téren álló Georgij Dimitrov-Mauzóleum emelvényére Bulgária Kommunista Pártjának és kormányának vezető képviselői: V. Cservenkov, a minisztertanács elnöke, G. Damjanov, a népgyűlés elnökségének elnöke, A. Jugov, G. Trajkov. G. Csankov, I. Mihajlov, R. Damjanov, a minisztertanács elnökhelyettesei, Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, G. Cankov és J. Sztajkov, a BKP KB politikai irodájának tagjai, a szovjet kormányküldöttség tagjai M. Z. Szaburov vezetésével, Tun Pi-vu, a kínai kormányküldöttség vezetője, a népi demokratikus országok kormányküldöttségeinek vezetői ós A szeptember 8-án, Bulgária felszabadulásának 10: évfordulója alkalmával tartott ünnepi ülésen a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának küldött következő üdvözletet hagyták jóvá: Drága elvtársak! A szófiai városi néptanács, Bulgária Kommunista Pártja Városi Bizottsága és a Hazafias Front városi bizottsága ünnepi ülésének részvevői a szófiai szak- és tömegszervezetek és a Néphadsereg képviselőivel együtt lelkes harcos üd'őzletüíet küldik önöknek ünnepi ülésükről, melyet a szeptember 9-iki dicső népfelkelés és Bulgária fasizmus és imperialista szolgaság alól való felszabadítása 10. évfordulójának tiszteletére hívták össze. Bulgária népe nagy és ragyogó nemzeti ünnepén határtalan szeretetét és háláját fejezi ki a szovjet nép, annak dicső hadserege és a dicső SzKP iránt, mert elsősorban nekik köszöni örömét és boldogságát, hogy felszabadult, hogy saját akarata és érdekei szerint építi új életét. 1944 szeptember 9. új korszaknak — a szocialista átalakulás korszakának kezdetét jelentette a bolgár nép életében. Népünk 10 éve halad a kommunista párt bölcs vezetésével biztonságban a szocializmus útján. Történelmében eddig soha nem látott sikereket aratott a közélet, a politikai, gazdasági és kulturális élet valamennyi szakaszán. Az elmúlt 10 év a hazánk arculatát átalakító munka korszaka. A gazdaságilag gyenge, kifosztott és éhező Bulgária ma már a múlté. Bulgária ezekben az években kifejlesztette termelő erőit, szilárd és életképes szocialista állammá vfiJtozott, mely állandóan fejleszti iparit és A bolgár lapok közzétették Petr Penyev Trifonov és Milorad Iljev Mladenov nyilatkozatát. Az illetők Dimitrov (Gemeto) bősz ellenforradalmár hívei voltak és a fasiszta rendszer megdöntése után elmenekültek Bulgáriából. Most önként visszatértek hazájukba. Petr Trifonov az emigrációban az úgynevezett „bolgár nemzeti bizottság" titkára volt az ausztriai Gratzban, továbbá képviselője volt az amerikaiak érdekében szintén Ausztriában működő „Zöld Internacionálénak". Milorad Mladenov a „bolgár nemzeti bizottság" müncheni osztályának volt a titkára, s a „Zöld Internacionálé" nyugatnémetországi képviselője volt. Trifonov és Mladenöv nyilatkozatukban megokolják hazatérésüket. Az arierikaiaknak az emigránsokra gyakorolt nyomása felvilágosította őket arról, hogy az emigráns „bolgár nemzeti bizottság" nem más, mint az USA eszköze a bolgár nép elleni küzdelmében. A „bolgár németi bizottság" tagjai kémszervezetekbe toboaz ' európai kollektív biztonsági rendszer, az atom- és hidrogénfegyver betiltása, az államok fegyverkezése csökkentésének kérdésében és mindent elkövet a nemzetközi feszültség további enyhítése érdekében. J. K. Prihodov, a Szovjetunió bulgáriai nagykövete. A szófiai helyőrség osztagai felett Petr Paucsevszki vezérezredes nemzetvédelmi miniszter díszszemlét tartott. Bulgária Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a kormánynak megbízásából jókívánatait fejezte ki a hadseregnek, a bolgár dolgozóknak és a külföldi vendégeknek a szeptember 9-i ünnepnap alkalmából és szívélyesen üdvözölte őket Kilenc órakor megkezdődött a dolgozók manifesztációja, melyen 300.000-en vettek részt. A manifesztáción kifejezték szeretetüket és hálájukat a bolgár nép felszabadítója — a nagy Szovjetunió iránt. Kifejezték törekvésüket, hogy megszilárdítják az életadó bolgár-szovjet barátságot, küzdenek új sikerek eléréséért a szocializmus építésében, küzdenek Bulgária gazdaságának és kultúrájának további fellendüléséért, a békéért és a nemzetközi feszültség enyhítéséért. nagy mértékben gépesíti mezőgazdaságát. Teljesen tudatosítjuk, hogy népünk áldozatkész munkája nem lehetett volna annyira eredményes a szocialista építésben, hogy országunk mint szocialista ország nem tudott volna sikeresen fejlődni a Szovjetuniótól kapott testvéri, önzetlen, felbecsülhetetlen segítség és támogatás nélkül, az SzKP és a szovjet nemzetek kimeríthetetlen tapasztalatai, s a népi demokratikus országokkal való együttműködés nélkül. Határtalan hálánkat, fiúi szeretetünket és szívből jövő hálánkat fejezzük ki önöknek, drága elvtársak, és az egész szovjet népnek ezért a testvéri segítségükért és támogatásukért. Az elmúlt 10 év alatt elért fejlődésünk igazolta, hogy a bolgár-szovjet barátság sikereink alapköve, hazánk nemzeti függetlenségének és szocialista fejlődésének éltető napfénye és levegője. Hazánk büszkén, megfontoltan, tiszta és őszinte barátsággal örökre a nagy Szovjetunióhoz fűzve lép szabad életének második évtizedébe. Nyugodtan és biztonsággal tekintünk a jövőbe. Törhetetlen akarat tölt el bennünket, hogy minden erőnket a béke nagy és a nemzetek számára szent ügye védelmének, s a szocializmus országunkban kivívandó győzelmének szenteljük. Éljen a nagy Szovjetunió, a világbéke bevehetetlen bástyája! Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártja, a nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom élcsapata! Erősödjön és örökké virágozzon Bulgária és a Szovjetunió népének I éltető barátsága! rozták az emigránsokat. Az összetoborzott emigránsokat különleges iskolákban kiképezték, majd aknamunka végzésére és kémhírek szerzésére Bulgáriába küldték. Ilyen iskolák nyíltak Salzburgban, Linzben és Grieskirchenben — Ausztria amerikai megszállási övezetében, továbbá Münchenben , és Bad-Telzben, valamint Nyugat-Nérhetország más városaiban. A jelentéseket Gemetonak küldték, aki ezeket továbbította az amerikaiaknak. „Midőn meggyőződtünk arról, hogy küzdelmünk semmivel sem igazolható, — áll nyilatkozatukban — s midőn tudomást szereztünk Bulgária építkezésének nagy fejlődéséről és a bolgár nép sikereiről, elhatároztuk, hogy megszüntetjük népellenes tevékenységünket, visszatérünk hazánkba és kérjük, tegyék lehetővé, hogy népünk jóléte és boldogsága érdekében fejthessük ki tevékenységünket." Trifonov és Mladenov felszólítják a többi emigránsokat, hogy térjenek haza és dolgozzanak népük felvirágzásáért. Bulgária nemzeti ünnepe Az emigráns »títflgár nemzeti bízott ság« tagjai visszatértek Bulgáriába Üdvözlet a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának