Uj Szó, 1954. szeptember (7. évfolyam, 213-238.szám)
1954-09-10 / 221. szám, péntek
1594. szeptember 10 UJSZ0 3 Ünnepi ülés Szófiában Bulgária felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából A szófiai Nemzeti Színházban szeptember 8-án ünnepi ülést tartottak Bulgária felszabadulásának IC. évforduőja alkalmából. Az ülés részvevői lelkesen üdvözölték V. Cservenkovot, a minisztertanács elnökét, G. Damjanovot, a népgyűlés elnökségének elnökét, A. Jugovot, G. Trajkovot, G. Csankovot, I. Mihajlovot, R. Damjanovot, a minisztertanács elnökének helyetteseit, T. Zsivkovot, Bulgária Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkárát, valamint az elnökségben helyet foglaló G. Csankovot és J. Sztajkovot, a BKP KB politikai irodájának tagjait. A jelenlevők lelkesen üdvözölték a szovjet kormányküldöttség tagjait: M. Z. Szaburovot, a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága elnökségének tagját, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének helyettesét, N. N. Beszpalovot, az OSzSzSzK minisztertanácsa elnökének helyettesét, I. Sz. Szenyint, az Ukrán SzSzK minisztertanácsa elnökének első helyettesét, Sz. Birjuzov hadseregtábornokot, valamint a Kínai Népköztársaság és a népi demokratikus országok kormányküldöttségeit. Az ünnepi ülésen jelen volt J. K. Prihodov, a Szovjetunió bulgáriai nagykövete és a diplomáciai testület többi tagjai. A bolgár nép 1944. szeptember 9-i felkelésének 10. évfordulóját V. Cservenkov, Bulgária minisztertanácsának elnöke méltatta. Beszámolóját nagy figyelemmel hallgatták és gyakran lelkes, meg nem szűnő tapssal szakították félbe. Ezután M. Z. Szaburov, a szovjet kormányküldöttség vezetője emelkedett szólásra és elmondta üdvözlő beszédét. A jelenlevők lelkesen fogadták M. Z. Szaburov beszédét és lelkesen éltették a aagy szovjet népet, a Szovjetunió Kommunista Pártját és a szovjet kormányt. A teremben felharsant a taps és az éljenzés: „örök barátság!" M. Z. Szaburov, a szovjet nép, a Szovjetunió Kommunista Pártja és kormánya nevében forrón üdvözölte a bolgár népet és jókívánatait fejezte ki Bulgária fasiszta szolgaság és külföldi függőség alól való felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából, s újabb sikereket kívánt Bulgária népének a szocialista építés nagy művében, a békéért és a nemzetközi biztonságért folyó harcban. M. Z. Szaburov üdvözölte a szabad, független népi demokratikus Bulgáriát, a testvér bolgár népet és Bulgária Kommunista Pártját, éltette az örök és megbonthatatlan bolgár-szovjet barátságot Az ülés részvevői hosszantartó, lelkes tapssal és a Szovjetunió éltetésével, állva fogadták M. Z. Szaburov zárószavait. Óriási lelkesedéssel fogadták el a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsági pak és a Szovjetunió Minisztertanácsának küldött üdvözlő táviratok szövegét. A szovjet kormány jegyzéke az USA kormányához Mint már a sajtóban jelentettük, a szovjet kormány szeptember 5-én jegyzéket küldött az Amerikai Egyesült^Államok kormányénak, amelyben tiltakozik a Szovjetunió távolkeleti államhatárainak Nahodok kikötő környékén amerikai repülőgép által szeptember 4-én történt megsértése ellen. Az USA moszkvai nagykövetsége az USA kormányának megbízásából szeptember 6-án két jegyzéket- küldött a Szovjetunió külügyminisztériumának. A jegyzékekben tagadja, hogy az amerikai katonai repülőgép megsértette a Szovjetunió államhatárait és azt állítja, hogy állítólag két szovjet vadászgép megtámadta az amerikai repülőgépet, midőn a szibériai partvidéktől nem messze „szemleutat tett" a nyílt tenger fölött. Az USA kormánya továbbá kijelenti, hogy az amerikai repülőgép a szovjet vadászgépekkel való találkozáskor nem nyitott tüzet. A Szovjetunió külügyminisztériuma szeptember 8-án a következő tartalmú jegyzéket küldte az USA kormányának : „Az amerikai Egyesült Államok kormányának szeptember 6-án kelt 202. és 203. számú jegyzékeivel kapcsolatban a szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy kijelentse: mint már a szovjet kormány szeptember 5-i jegyzékében pontosan megállapított adatok alapján jelentette „Neptun" típusú kétmotoros amerikai katonai repülőgép szeptember 4-én vlagyivosztoki időszámítás szerint 19 óra 12 perckor, (helyi időszámítás szerint 18 óra 12 ptrjkor) Osztrovnaja-fok környékén Nahodok kikötőtől keletre megsértette a Szovjetunió államhatárát. Az amerikai repülőgép, midőn két szovjet vadászgép közeledett feléje, hogy figyelmeztesse: átlépte a Szovjetunió határát, és felszólította, hogy hagyja el a Szovjetunió légiterét, tüzet nyitott. A szovjet repülőgépek az amerikai repülőgépnek a szovjet gépekkel szemben elkövetett ellenséges, indokolatlan tette következtében szintén tüzet nyitottak, s ezt követőleg az amerikai repülőgép a tenger irányában eltávozott. A szovjet hivataloknak semmi tudomásuk nincs a szovjet államhatárt megsértő repülőgép további • sorsáról. Az USA kormánya a szovjet kormány szeptember 5-i említett jegyzékére küldött 203. számú .válaszjegyzékében alaptalant^ tagadja a Szovjetunió határának az amerikai katonai légierők repülőgépe által történt durva megsértéséről és a két szovjet vadászgéppel szemben kiprovokált tüzelésről a jegyzékben említett tényeket. Az USA kormánya jegyzékeiben annyit azonban elismer, hogy szeptember 4-én helyi időszámítás szerint 18 óra 18 perckor az USA haditengerészetének repülőgépe a szovjet jegyzékben megjelölt terület fölött repült, ami az idő tekintetében körülbelül megfelel a szovjet kormány jegyzékében feltüntetett időpontnak. Az USA kormánya olyan színben igyeksžik feltűntetni ezt az incidenst, mintha a szibériai partvidéken terepszemlét tartó amerikai katonai repülőgép „nyílt tenger" fölött repült volna és nem nyitott volna tüzet a szovjet repülőgépekre, hanem ellenkezőleg, állítólag támadás áldozata lett. Egy olyan tekintélynek örvendő kormányszerv, mint az USA tengerészeti minisztériuma azonban szeptember 6-án kijelentette, hogy az amerikai repülőgép nyitott tüzet a szovjet vadászgépekre. Az amerikai repülőgép legénységének tagjai sajtónyilatkozataikban igazolják, hogy tüzeltek a szovjet vadászgépekre. Az a nyilatkozat, hogy az amerikai repülőgép egyáltalában nem tüzelt, tehát nem felel meg a valóságnak. Az USA kormánya 202. számú jegyzékében továbbá azt állítja, hogy az amerikai repülőgép és a szovjet vadászgépek találkozása nyílt tenger fölött, Vlagyivosztoktól 100 mérföldre keletre történt. Ez a Vlagyivosztoktól 100 mérfölddel keletre elterülő terület azonban, mint ismeretes, nem a nyílt tenger fölött van, mint ezt az amerikai jegyzék állítja, hanem a Szovjetunió területén. Amerikai sajtójelentések szerint az USA hivatalos tengerészeti tényezői kénytelenek voltak ezt a tényt elismerni. A szovjet kormány szeptember 5-i jegyzékében közölt, pontosan megállapított adatok, valamint az USA haditengerészeti minisztériumának jelentése és az amerikai repülőgép személyzete tagjainak nyilatkozatai teljesen megcáfolják az USA kormányának jegyzékében feltüntetett állításait. Az USA kormánya jegyzékében a Szovjetunió határait megsértő és a szovjet repülőgépekre minden ok nélkül tüzet nyitó amerikai repülőgép légiútjáról tanúskodó ténjeknek ellentmondó verziót hajtogat és hallgatással kerüli meg azt a kérdést, milyen szemleutat végezhetett az amerikai katonai repülőgép a „szibériai partvidéktől" nem messze a Szovjetunió légitere fölött és egyáltalában miért végeznek amerikai repülőgépek „terepszemléket" Vlagyivosztok környékén, mely, mint ismeretes, körülbelül 10.000 kilométer távolságban fekszik az Egyesült Államok partvidékétől. Jogosan feltehetjük azt a kérdést is, hogyan viselkedne az USA kormánya, ha szovjet hadirepülőgépek „szemlét tartanának" az USA államhatárai közelében, például San Francisco vidékén, vagy ha rendszeresen megsértenék az USA határait, és e határokat védelmező amerikai repülőgépekkel való találkozásuk alkalmával tüzet nyitnának. Az USA kormánya aligha tanúsítana közömbös magatartást. Az adott eset — a Szovjetunió távolkeleti hátárainak amerikai katonai repülőgép által való megsértése — körülményei, valamint a szovjet határok amerikai repülőgépek által történt előbbi megszegésének körülményei kétségtelenül azt mutatják, hogy a Szovjetunió államhatárait megsértő amerikai katonai repülőgépek cselekményeinek az a célja, hogy teljesítsék az amerikai katonai parancsnokság bizonyos feladatait. Az amerikai katonai parancsnokság e cselekedetei és főleg a Szovjetunió államhatárainak amerikai katonai repülőgép által szeptember 4-én történt megsértése durván megszegi a nemzetközi jog alapvető szabályait. Nem tekinthetők ezek másnak, mint a távolkeleti helyzet kiélezésére irányuló provokáló cselekményeknek. A szovjet kormány, tekintettel az előbb említettekre, megerősíti szeptember 5-én kelt jegyzékét és szorgalmazza, hogy az USA kormánya tegyen meg minden szükséges intézkedést, hogy a jövőben ne ismétlődjön meg a Szovjetunió államhatárainak I amerikai repülőgépek által való megI sértése." A kínai népi felszabadító hadsereg egységei sikeresen harcolnak a kuomintangista banditák ellen Az Oj Kína sajtóiroda jelenti, hogy a kínai néphadsereg határőregységei. amelyek DélnyugatKína Junan tartományában teljesítenek szolgálatot, az elmúlt öt évben Li Mi volt csangkajsekista tábornok bandáinak egységeire megsemmisítő csapást mértek. Abban az időben, amikor Délkelet-Kína felszabadult, a népi felszabadító hadsereg Li Mi bandáinak több mint 30-000 emberét tette harcképtelenné. A bandák maradványa a határontúlra menekült és a Kína-Burma, valamint a Burma-Thaiföld határvidékeken garázdálkodik. Az amerikai agresszorok és az amerikaiak által ellenőrzött reakciós thaiföldi tényezők védelme alatt Li Mi bandái állandó támadásokat intéznek a kínai határvidék ellen és ügynököket küldenek Kína belterületére, hogy ott szabotázsakciókat hajtsanak végre. A hazafias nép tevékeny részt vett Kína felszabadításában és a kínai népi felszabadító hadseregnek segédkezett az ügynökök és szétszórt banditák elfogásában. Közös védőegységeket létesített, amelyek a népi felszabadító hadsereg egységeinek segítettek szétszórni a kisebb bandákat, amelyek a határvidék övezetébe kerültek. A népi hadsereg egy százada a helyi lakosság segítségével Dél-Juan tartományban puskalövés nélkül fogott el 17 banditát. Megjegyzendő azonban, hagy Li Mi egységeinek maradványa, amely 1953. telétől 1954. májusáig Burmába szökött át, főerejét érintetlenül helyezte el Burma és Thaiföld határvidékén a kínai határok mentén Cseli, Fohaj és Nancsiaoval szemben. Az amerikai agresszorok védelme alatt ezeket a* bandákat összpontosítják most abból a célból, hogy alkalmilag támadást intézzenek a kínai hatá" rok ellen és amellett Burma biztonságát továbhra is veszélyeztessék. A népi felszabadító hadsereg határőregységei azonban készenlétben vannak és támadás esetén a bandákat készen várják, hogy halálos csapást mérjenek rájuk. Véget ért a manilai értekezlet Az USA, Anglia, Franciaország, Ausztrália, Új-Zéland, Fülöp-szigetek, Thaiföld és Pakisztán képviselői szeptember 8-án Manilában aláírták az úgynevezett „délkeletázsiai kollektív védelmi egyezményt", amely lényegében az ázsiai nemzetek ellen irányuló katonai egyezmény. A szerződésben az áll, hogy az aláíró országok „fenntartják és fejlesztik" haderejüket. A szerződés végleges szövegében meghagyták az amerikai tervezet 4. cikkelyét, amely elrendeli a részvevő felek közös akcióit az ázsiai nemzetek nemzeti felszabadító harca ellen. Noha a szerződés szövegéből törölték a „kommunista veszélyre" való utalást, az Egyesült Államok képviselője kijelentette, hogy a szerződés éppen a „kommunista országok" ellen irányul. Ezt a kijelentést az USA záradékaként vették be a szerződésbe. A korlátlan időre megkötött szerződés és a hozzácsatolt jegyzőkönyv, amelyből kitűnik, hogy érvényessége Kambodzsára, Laoszra és Vietnamra is vonatkozik, mint ismeretes, egyenesen ellentmond a genfi egyezményeknek. Megegyezés történt a laoszi fegyverszüneti vegyesbizottság ülésén Mint a vietnami sajtóiroda jelentette, a pathetlaoi felszabadító egységek parancsnokságának és a laosz-vietnami önkéntesek parancsnokságának képviselői 24 napig tartó, a kölcsönös megértés légkörében lefolyt közös munka után egyezményt kötöttek a Francia Únió laoszi csapatainak képviselőivel az alábbi kérdésekben: 1. A laoszi fegyverszüneti vegyesbizottság szervezetéről, feladatairól, hatásköréről és munkamódszeréről. 2. A laoszi fegyverszüneti vegyes albizottságok és csoportok szervezetéről s munkamódszeréről. 3. Mindkét fél laoszi harci egységeinek elhelyezéséről. 4. A demarkációs vonal megjelöléséről, az ideiglenes helyőrségekről, övezetekről,- utakról és a csapatok kivonásának időbeli rendjéről. 5. Az aknák eltávolításáról. A laoszi fegyverszüneti vegyesbizottság most a hadifoglyok és a feltartóztatott polgári személyek kicserélésére vonatkozó egyezmények teljesítéséről és más fontos kérdésekről tárgyal. A francia fél Vietnamban eddig még nem teljesítette a hadifogolycsereggyezményt Mint a vietnami sajtóiroda jelenti, a vietnami néphadsereg főparancsnoksága szeptember 4-én befejezte a hadifoglyok átadását az ötödik övezetben: Viet Triben és Szamszonban. A vietnami néphadsereg 11-882 hadifoglyot adott át a francia Un. ó csapatainak, köztük egy brigádtábornokot, 15. alezredest. 38 őrnagyot, 145 kapitányt, 273 hadnagyot és 65 alhadnagyotA vietnami néphadsereg ezenkívül a háború nyolc éve alatt a Francia Unió haderejének fogságba ejtett tagjai közül tízezreket bocsátott el, köztük 5000 európait és afrikait, akiket csoportonként adott át A vietnami néphadsereg Dien Bien Phuban 885 hadifoglyot, a genfi és a trung-giai értekezlet idején pedig 546 hadifoglyot adott át a franciáknak. A vietnami néphadsereg tájékoztatta a francia felet, hogy még 589 politikai hadifoglyot kell átadnia. A Francia Unió csapatai körülbelül 70-000 személyt adtak át a vietnami néphadseregnek. Ezeket különböző kategóriákba osztották: hadifoglyok, feltartóztatott veszélyes személyek, feltartóztatott közönséges személyek, stb- A francia fél által átadott személyek ellenőrzése alkalmával kiderült, hogy csupán 7825 katona és partizán volt köztük, a többiek — 60-985 személy — polgári személyek voltak. A franciák jegyzékén eredetileg megjelölt 3433 személyen kívül, akiket azonban még nem adtak át, a francia fél a vietnami néphadseregnek még többezer tagját tartja fogságban a Csi Hoában, Poulo Condore és Phu Quoc szigeteken el-, helyezett táborokban. Honduras fővárosában, Tegucigalpában a diákok tüntetnek a háború és az amerikai tőke terjeszkedése ellen.