Uj Szó, 1954. szeptember (7. évfolyam, 213-238.szám)

1954-09-05 / 217. szám, vasárnap

1954. szeptember 5. j ||J 520 £ CsKP Központi Bizottságénak az 1954-1955. pártoktatási évről szóló határozata i. Pártunk X. kongresszusa behatóan foglalkozott az iedológiai munka kérdéseivel és hangsúlyozta annak elsőrendű jelentőségét pártunk életében és munkájában. A párt ideológiai munkájának teljes mértékű kifejtése csak a marxizmus-leninizmus propagandájának további fejlesztése alapján lehetséges. A pártoktatás eddigi eredményei azt bizonyítják, hogy a pártszervezetek többsége már aktívan foglalkozott a pártoktatás kérdéseivel és az alapszabályzat szellemében jobban megszervezte és ellenőrizte, hogyan sajátítják el a kommunisták a marxizmus-leninizmust és hogyan érvényesítik azt munkájukban. Ennek ellenére azonban a pártpropagandában mostanáig számos komoly hiányosság található. Sokkal hatásosabb harcot kell folytatni elsősorban a marxiz-mus-leninizmus dogmatikus, a párt politikájától elszakadó magyarázata ellen, aminek oka a propagandisták jelentős részének hiányos eszmeielméleti felkészültsége és a pártélettel való elégtelen kapcsolatuk. A CsKP KB propaganda-, agitációs- és kultúrosztálya eddig hiányosan teljesítette a CsKP KB 1953. december 3—5-iki ülésének irányelveit, amelyek feladatul tűzik ki a pártpropaganda színvonalának és hatékonyságának fokozását. Nem harcoltak hatékonyan a pártoktatásokon megnyilvánuló dogmatizmus és a pártpolitikától való elszakadás ellen. Ellenkezőleg, gyakran a tananyag nem eléggé élénk tartalma, a gyors és formális tanulás, a propagandisták alacsony színvonala csökkentették az oktatás színvonalát is. A propaganda-, agitációs- és kultúrosztály fokozta ugyan a kerületi pártbizottságok közvetlen megsegítését, de igen kevéssé harcolt a dogmatizmus, a pártoktatásban megnyilvánuló elvontság ellen, nem irányította ezt a harcot elsősorban sajtónkban. Mostanáig nem világították meg megfelelő módon sajtópropaganda, előadások és pártoktatás útján a marxizmus-leninizmusnak oly fontos eszméit, amelyekre a CsKP KB ülése mutatott rá. A pártszervek feladata gondoskodni arról, hogy a pártpropaganda keretében sajtóelőadások és pártoktatás útján az eddiginél szorosabb kapcsolatban az élettel és a szocializmus építésének szükségleteivel magyarázzák a tudományos világnézet alapjait, elsősorban olyan kérdéseket, mint például a tömegek szerepe a történelemben, a munkások és parasztok szövetségének kérdáse. A pártszervezetek munkájánál: állandó javiUui érdekében a pártpropaganda igen fontos feladata, hogy mélyrehatóan magyarázza pártunk vezető és irányító szerepét népi demokratikus társadalmunkban, valamint a kollektív vezetés kérdésében. Ezzel kapcsolatban az eddiginél mélyebben kell megvilágítani a párt eszmei, szervezési, taktikai és elméleti alapjait. A propaganda terén energikus harcot kell folytatni a burzsoáideológia minden megnyilvánulása ellen, elsősorban a burzsoá-nacionalizmus és a szociáldemokratizmus ellen. Fokozni kell a kommunistáknak és hazánk valamenýnyi dolgozójának forradalmi éberségét. Szükséges, hogy a pártpropaganda a kommunistákat és a pártonkívülieket népi demokratikus hazánk iránti határtalan hűsésre és szeretetre, a szocialista tulajdon iránti helyes viszonyra nevelje és hogy tudatukba vésse: az életszínvonal fokozása csak a termelés fejlesztése, a munkatermelékenység növelése alapján lehetséges. Dolgozó népünk helyesen válaszolt a párt és a kormány politikájára, amely életszínvonalának emelésére irányul: válasza a munka terén kifejtett alkotó tevékenység. A pártszervek feladata, hogy törődjenek az olyan kérdések széles alapokon nyugvó megmagyarázásával, mint a gazdaságosság, az önköltségcsökkentés, a munkatermelékenység fokozása, a szocialista munkaverseny kérdései és hogy ezáltal fejlesszék a dolgozók alkotó tevékenységét Az élettől való elszakadás, a dogmatizmus és a betűrágás elleni harcban feltétlenül ki kell küszöbölni a gyakorlati propagandamunkából a pártkongresszusok, konferenciák, a CsKP KB és a Szovjetunió Kommunista Pártja ülésein hozott határozatok iránti közönyös állásfoglalást E határozatok hatalmas jelentősége abban van, hogy a fejlődés különböző feltételei között fejezik ki a pártbei- és külpolitikáját, rámutatnak a marxizmus-leninizmus alkotó alkalmazásának útjára a gyakorlatban és útmutatást jelentenek a pártszervezetek tevékenységében. A párthatározatok a gyakorlat és az elmélet kapcsolatának kifejezői, a kollektív vezetés müvei. Az élettől való elszakadás ellen harcolni a pártpropagandéban anynyit jelent, hogy mélyrehatóan meg kell világítanunk a párt és kormány határozatait és a dolgozókat tudatos megvalósításukra kell vezetni. A jelenlegi időszakban a pártszervek előtt felelősségteljes feladat áll — országunk dolgozó népével meg kell ismertetniök a X. kongresszus határozatait. E célból az üzemekben, falvakon, városokban és tanintézetekben teljes mértékben ki kell fejleszteni az előadások útján gyakorolt propagandát és a pártoktatási év egyes témáival kapcsolatban tanulmányozni kell ezeket a határozatokat. A kerületi és járási bizottságok feladata, hogy megteremtsék az előadáspropaganda széles kibontakozásának feltételeit. A hiányosságok ellen folytatott harcban mellőzhetetlenül szükséges, hogy a pártszervek biztosítsák a propagandisták magas színvonalú elméleti és módszertani felkészültségét rendszeres internátusi iskolázás és a pártoktatási év folyamán tariott szemináriumok útján. Erre az iskolázásra a pártszerveknek fokozott figyelmet kell fordítaniok. A propagandamunkában mutatkozó hiányosságok oka a pártszervek helytelen irányítása. Egyes pártszervek formálisan irányítják a pártpropagana'át, nem ellenőrzik a propagandista munkáját és az oktatás kérdéseit, tartalmának és színvonalának ismerete nélkül tárgyalják ezeket meg. Számos esetben nem veszik tekintetbe azt az elvet, hogy az oktatás színvonaláról és eredményéről elsősorban a propagandisták munkája dönt. A propagandisták kiválasztására és nevelésére eddig elégtelen gondot fordítanak. Nem lehet már beletörődni abba, hogy a propagandistákat formálisan választják ki és hogy nagy köztük a fluktuáció. Igyekeznünk kell arra, hogy állandó propagandista testületet- építsünk ki és meg kell akadályoznunk azt, hogy különfé'e funkciókkal túlterheljék őket. A párt alapszabályzata a párt valamennyi tagjának és jelöltjének feladatául tűzi lli, hogy elsajátítsák a marxizmus-leninizmus alapjait és gyakorlati politikai munkájukban ehhez igazodjanak. Ez minden tag és jelölt kötelező feladata, amelynek betartását a pártszervezetnek ellenőriznie kell. Ezért a pártszervek feladata meggyőzni a tagokat, a jelölteket és a legjobb pártonkívüli dolgozókat arról, hogy kapcsolódjanak be a pártoktatási szervezet hálózatába, amelynek közvetítésével a párt lehetővé teszi számukra ezen kötelesség teljesítését. A pártszervezeteknek lehetővé kell tenmjSk a tagok és a tagjelöltek számára az iskolázási alakulat önkéntes* megválasztását, munkájuk jellege és színvonaluk .alapján. A párt, az állami és a gazdasági apparátus dolgozóinak, akik szakmai téren elégtelenül képzettek, a pártszervezet szakiskolázást ajánl. De törődni kell azzal is, hogy emellett politikai ismereteik is bővüljenek. Valamennyi pártbizottság és szervezet feladata, biztosítani a CsKP Kfeponti Bizottsága határozatának " teljesítését, érdeklődést kelteni a kommunisták és a pártonkívüliek körében a marxizmusleiíinizmus rendszeres tanulmányozása iránt. Meg kell tanítaniok őket a marxizmus-leninizmus min. dennapi gyakorlati alkalamazására népi demokratikus hazánk fellendítése, dolgozó népünk életszínvonalának emelése és a világbéke megszilárdítása érdekében. II. Az 1954—1955. pártoktatási évet 1954. október 1-én nyitják meg és a városokban 1955. június 30-án, a falvakon pedig 1955. május 31-én fejezik be. A pártoktatási év eddigi rendszerét a következőképpen módosítják és egészítik ki: 1. A jelenlegi pártpolitika kérdéseinek tanfolyamai. 2. A politikai oktatás alaptanfolyamai. 3. A népgazdaság kérdéseit tanulmányozó körök. 4. A Szovjetunió Kommunista Pártja történetét tanulmányozó körök. 5. A marxizmus-leninizmus járási esti iskolái. 6. A marxizmus-leninizmus esti egyetemei. 7. A marxizmus-leninizmus egyéni tanulmányozása.^ Az egyéni tanulás alkotórészeként a járási bizottságok mellett a következő szemináriumokat létesítik: a) A CsKP történetét tanülmányozó szemináriumok. b) Az SzKP történetét tanulmányozó szemináriumok. c) A dialektikus és történelmi materializmus szemináriumai. d) A politikai közgazdaságtan és a népgazdaság kérdéseit tanulmányozó szemináriumok. e) A nemzetközi kapcsolatok szemináriumai. Az egyes oktatási alakulatok célja olyan rendszer megteremtése, amely lehetővé teszi az ismeretek folyamatos bővítését, kezdve a pártpolitika alapvető kérdéseitől, a marxizmus-leninizmus elméletének önálló tanulmányozásáig. A pártoktatás egyes formái egyidejűleg lehetővé teszik a tanulóknak, hogy szükségleteik szerint fordítsák figyelmüket az egyes politikai és gazdasági kérdésekre. A pártonkívülieket a jelenlegi pártpolitika kérdéseinek tanfolyamaiba, d politikai oktatás alaptanfolyamaiba, a népgazdaság kérdéseit tanulmányozó körökbe, az SzKP történetét tanulmányozó körökbe és a marxizmus-leninizmus esti egyetemeire kell irányíta. ni. 1 A JELENLEGI PÁRTPOLITIKA KÉRDÉSEINEK TANFOLYAMA. A tanfolyamok tartalmát előadások és beszélgetések képezik, mégpedig az időszerű politikai témákról, amelyeket a CsKP KB titkársága tűz Ri. A hallgatóknak megmagyarázzák a CsKP X. kongresszusának tobb kérdéseit. Ezenkívül előadások hangzanak itt el a párt- és kormányhatározatokról és a jelenlegi nemzetközi kérdésekről. Az előadásokon mindenki részt vehet, akit a témák érdekelnek még akkor is, ha más pártoktatási csoportba van beosztva. 2. A POLITIKAI OKTATÁS ALAPTANFOLYAMAI Ezek a tanfolyamok elsősorban i a tagjelöltek és a marxizmus-leninizmus alapjaival ismerkedők fejlődését fogják elősegíteni. Témáik - a következők: 1. Mi a CsKP és mit akar? 2 A Csehszlovák dolgozó nép harca a CsKP vezetésével a burzsoázia uralmának megdöntéséért. 3. A párt feladatai a szocializmus építésénél az iparban, a kereskedelemben és a pénzügyek ben. 4. A párt feladatai a szociali-c mus építésénél a falvakon. 5. A népi. demokratikus Csehszlovákia, — a munkások és parasztok állama. 6. A Szovjetunió a népek békéjéért, demokráciáért és függetlenségéért folytatott harcának élén. 3. A NÉPGAZDASÁG KÉRDÉSEIT TANULMÁNYOZÓ KÖRÖK Feladatuk, hogy a párt funkcionáriusai az üzemekben és a falvakon tanulmányozzák és megismerjék a főbb gazdasági kérdéseket. Az üzemekben a 4. és 5témát az ipari kérdések tanulmányozására állítják be, a falvakon, a gépállomásokon és az állami birtokokon pedig a mezőgazdasági kérdésekre. A témák a ^következők: 1. Az első ötéves terv eredményei és jelentősége. 2. A tervezés népgazdaságunkban. 3. A munkatermelékenység növelésének és a szocialista munkaversenynek módszerei. Az iparban: 4- Műszaki normázás, a munkaszervezés, a munka és a bér szervezése a szocialista iparban. 5. Hozrascsot és önköltségA mezőgazdaságban: 4. Hogyan biztosítsuk a CsKP X. kongresszusa irányelveinek teljesítését a mezőgazdasági termelés lényeges fellendítése érdekében. 5. A munkások és parasztok szövetségének szilárdításával építjük fel a szocializmust falvainkon. Az iparban és a mezőgazdaságban: 6. A csehszlovák Köztársaság állami költségvetése és a nemzeti jövedelem felosztása. 4. A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJA TÖRTÉNETÉT TANULMÁNYOZÓ KÖRÖK Ezekben a körökben a témák a következők: Az első év témái: 1. Harc az oroszországi szociáldemokrata munkáspárt megteremtéséért (a bevezető előadás az SzKP Központi Bizottságának a Szovjetunió Kommunista Pártja 50. évfordulója alkalmából kiadott témáira támaszkodik). 2. Az oroszországi szociáldemokrata munkáspárt megalakulása, bolsevik és mensevik-frakció keletkezése-a pártban. 3. A me.nsevikok és bolsevikok az orosz és japán háború és az első orosz forradalom időszakában. 4. A mensevikok és bolsevikok a stolipini reakció korszakában. A bolsevikok önálló marxista pártot szerveznek. A bolsevikok pártja a munkásmozgalom fellendülésének éveiben az első imperialista háború előtt. 5. A bolsevikok pártja az imperialista háború időszakában. A második oroszországi forradalom 6. A bolsevikok pártja az Októberi Szocialista Forradalom előkészületeinek és megvalósításának időszakában. 7. A Kommunista Párt az idegen katonai intervenció és a polgárháború időszakában A második év témái: 1. A Kommunista Párt a népgazdaság békés megújításához vezető átmenet időszakában. 2. A Kommunista Párt harcban fi szocialista iparosításért. 3. A Kommunista Párt harca a mezőgazdaság kollektivizálásáért. 4. A Kommunista Párt harca a szocialista társadalom felépítésének betetőzéséért és az új alkotmány életbeléptetéséért. 5. A kommunista Párt harca a szocializmus felépítésének betetőzéséért és a kommu;.izmusba való átmenetért a háború előtti években (1938—1941). 6. A Kommunista Párt a Nagy Honvédő Háború idöszakában7. A Szovjetunió Kommunista Pártja a háború utáni időszakban harcban a helyreállításért és a népgazdaság további fellendüléséért, a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenetért. 8. A Szovjetunió Kommunista Pártja a szovjet társadalom vezető és irányító ereje, az egész világ kommunista és munkáspártjainak példaképe. 5. A MARXIZMUS-LENINIZMUS JÁRÁSI ESTI ISKOLÁI Feladatuk az, hogy lehetővé tegyék a járási aktívák funkcionáriusai politikai képzettségének növelését. Programmjuk három éves. Céljuk az, hogy emelkedjék az előadások színvonala, kiküszöböljék a káros sietséget, amely formális tanuláshoz vezetett és hogy a járási bizottságok aktivistáinak lehetőve tegyék, hogy több időt fordíthassanak szaktudásuk növelésére. Mivel a járási esti iskolák első tanéve már befejeződött, a második tanév anyagát a következő két év során veszik át. A 2. és 3. évben a következő tantárgyakat fogják az esti iskolák hallgatói tanulmányozni: Az SzKP története (a mult évi tanulmányok befejezése). A CsKP története. Politikai közgazdaságtan. Pártépítés. 6. A MARXIZMUS-LENINIZMUS ESTI EGYETEMEI: Az esti egyetemek számát nem bővítik. Az eddigi kétéves tanulmányi időt három évre bővítik ki az eddigi tantárgyak és a tananyag terjedelmének meghagyásával. 7. A MARXIZMUS-LENINIZMUS EGYÉNI TANULMÁNYOZÁSA Egyénileg tanulnak a párt, az állami, a gazdasági és a tömegszervezetek legfejlettebb vezető elvtársai: A részvevők az ajánlott tantárgyak alapján egyénüeg megválasztott téma és egyéni tanulmányi tervek szerint fognak' tanulni, tekintetbe véve munkájuk szükségleteit. Az egyéni tanulásban kevés tapasztat lattal rendelkező elvtársak, valamint azok számára, akik nem jártak járási esti iskolába, de megvan náluk annak előfeltétele, hogy ezzel a tanulási formával sikeresen megbirkózzanak — szemináriumokat létesítenek. Ezekben a szemináriumokban az egyéni tanulást egységes, közös tanterv alapján az egyes tantárgyak szerint szervezik meg egy év időszakára. A tanulást szemináriumi módszerrel valósitják meg, hogy így erősebb legyen az ellenőrzés és segítségnyújtás és hogy az egyéni tanulásban részvevők ismeretei elmélyüljenek. A PROPAGANDISTÁK ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS A NEVELÉSÜKRE FORDÍTOTT GONDOSKODÁS A propagandistákról való gondoskodás javítása érdekében a kerületi bizottságok a körzeti pártiskolákon június 25-től néhány hathetes tanfolyamot rendeznek a propagandisták szemináriumainak vezetői részére. A körzeti iskolákon az egész év folyamán egyhónapos tanfolyamokat rendeznek a propagandisták számára. A szemináriumok vezetőinek hathetes tanfolyamait lényegében ugyanolyan programm szerint fogják megtartani, mint a propagandisták egyhónapos tanfolyamait azzal a különbséggel. > hogy a témákkal mélyrehatóbban foglalkoznak majd. A pártoktatás eszmei színvonala emelésének és a propagandisták képzettsége növelésének nagyjelentőségű tényezője a pártsajtó. A kereületi és járási pártbizottságok ezért a kerületi sajtó útján ideológiai, módszertani cikkek és tapasztalatcsere formájában biztosítják a propagandistáknak nyújtandó segítsijfiet 4