Uj Szó, 1954. szeptember (7. évfolyam, 213-238.szám)

1954-09-04 / 216. szám, szombat

Világ prole

tá

rjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. szeptember 4 szombat 30 fillér VII. évfolvam 216. szám. A mai számban: Az állandó bizottság ülése (2. old.) Az európai kollektív biztonsági rendszer elhárítja a német militarizmus feltámasztásínak veszélyét (3. old.) Vietnami utazás (4- old.) Tegnap és holnap (5. old.) Cszó Európabajnokságok Torinóban (6. old-) Lelkiismeretesen és idejében végezzük el a mezőgazdasági termelés tervének szétírását írta: Jindrich Iher miniszterelnökhelyettes, földművelésügyi miniszter A "X. kongresszuson a mezőgaz dasági termelés legközelebbi kéthárom éven belül való lényeges növelésére kitűzött irányelvek nagy feladatait nem tudnánk teljesíteni az egyénileg gazdálkodó parasztok, a szövetkezeti tagok és a többi mezőgazdasági dolgozók alkotó kezdeményezésének széles körű fejlesztése nélkül. A mezőgazdasági termelés új tervezési módszeréről szóló kormányhatározat a beadási normák meghatározása és az 1955-re vonatkozó szerződések megkötésének módja újabb jelentős intézkedés, amely elősegíti a mezőgazdasági termelés fejlődését. Az eddigi szigorú összpontosítás alapján felépülő mezőgazdasá gi termelés nem adott elég lehetőséget a helyi szerveknek, a szövetkezeti és egyénileg gazdálko dó parasztoknak, hogy a helyi adottságoknak megfelelően és be vált tapasztalatok alapján fejleszthessék a termelést. A tervezés túlzott központosítása és az a törek vés, hogy pontosan meghatározzák minden egyes gazdaság összes termelési feladatait, azaz vetésterületét, hektárhozamait, állatállományát és állatainak hasznosságát, elkerülhetetlenül hibák elkövetésére vezetett, ami természetesen kedvezőtlen hatást gyakorolt a mezőgazdasági termelésre. Sok helyen ellentéteket okozott a termelési feladatok és a termelési feltételek között. Ez a helyzet odavezetett, hogy a tervet gépiesen írták szét, nem hozták összhangba a termelési beadási feladatokat, szétaprózták a vetési területet A központilag meghatározott terv és gyakran gépiesen végzett szétírása nem engedte, hogy az egyénileg gazdálkodó parasztok és a szövetkezeti tagok teljes mértékben érvényesíthessék és felhasználhassák tapasztalataikat, és sok helyen a bevezetett vetési eljárások megszegésére vezetett. A mezőgazdasági terv túl nagy terjedelme és mutatószámainak túlméretezett mennyisége rendkívül sok adminisztratív munkát igényelt. A CsKP X. kongresszusa rámutatott ezekre a hiányosságokra. A kongresszuson jóváhagyott irányelvek alapján lényegesen megjavult a mezőgazdasági termelés tervezési rendszere úgy, hogy az 1955-ös tervet már az új módszer alapján dolgozták ki és írták szét a kormány által történt jóváhagyás után. A mezőgazdasági termelés új szervezési módszere a mutatószámok mennyiségének lényeges csökkentéséből indul ki. A mutatószámokat az állami gazdaságoknál egy-negyedére, az egyénileg gazdálkodó parasztoknál egy-ötödére csökkentettük. A termelési mutatószámok közül csak a legfontosabbakat hagyták meg. Példa: a két hektárnál nagyobb területen gazdálkodó földművesek és alacsonyabb típusú EFSz-tagok növénytermelésében csak a fő ipari növényeket: cukorrépát, cikóriát, olajosnövényeket, közülük a repcét és a mákot, továbbá a lent, kendert és a dohányt írják szét. A zöldségtermelésben csak hat főfajtát: zellert, petrzselymet. sárgarépát. . elrakásra alkalmas uborkát, hagymát, fokhagymát írják szét. Az állattenyésztési termelésben a baromfin kívül csak a gazdasági állatállományt írják szét; A magasabb típusú EFSz-ben ezen növényeken kívül szétírják még a kenyérgabona, a burgonya összes termelési feladatait, az újonnan bevetett területeket, a többéves növénykultúrákat és a termőtalajbővítési feladatokat. Ezenkívül a szétírás meghatározza még a legfontosabb termények hektárhozamait és az állatállomány hasznosságát. Az EFSz-ek tervmutató számainak ezen kibővítése azért fontos, mert itt nem szétaprózott kisüzemi termelésről, hanem már nagy földterületeken gazdálkodó, közös állatállománynyal dolgozó szocialista üzemekről van szó. Az EFSz-eknek azért van szükségük ezekre a mutatószámokra, hogy kidolgozhassák egészévi termelési terveiket és így jobban biztosíthassák" a közös szövetkezeti gazdálkodás tervét. Az állami terv egyáltalán nem írja szét a kéthektárnál kisebb mezőgazdasági terület és a háztáji gazdaságok termelési feladatait. A mezőgazdasági termelés új tervezési módszerének további fontos újítása abban van, hogy az állami terv jövő évi feladatait nem decemberben, januárban és februárban írják szét, hanem már most. az őszi munkák megkezdése előtt, hooy a gazdasági állatállományt a baromfiakon kívül az idén először tervezik október elsejei időponttal, eltérve a mult évek gyakorlatától, midőn december 31-ét vették tervezési időpontul. Jövő évre oívan intézkedéseket foganatosítunk, hogy a mezőgazdasági termelés tervét már júliusban szétírják. Nyilvánvaló, hogy a tervezésben beálló változások megteremtik a mezőgazdasági termelés fejlődésének kedvező feltételeit. A termelési mutatószámok mennyiségének csökkentése a szántóföldnek csak kis részére vonatkozik, úgy hogy a szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok a többi szántóterületen széles körben érvényesíthetik kezdeményezésüket és gazdag tapasztalataikat, s olyan terményeket termeszthetnek, melyekre megvannak a legjobb termelési feltételek. Főként takarmánynövényeket termeszthetnek az állattenyésztés fejlesztésének biztosítására. Hogyan biztosítjuk azoknak a terményeknek termelését és begyűjtését, amelyeket az EFSz-ek és az egyénileg gazdálkodó parasztok számára nem terveznek? Azoknál a terményeknél, amelyekre normák alapján kötelező beadási mennyiséget róttak ki, mint pl. a búzára, rozsra, árpára, burgonyára, stb., maga a beadási norma fogja késztetni a parasztokat arra, hogy termeljék ezeket a mezőgazdasági terményeket és szabott áron eladják az államnak. Az olyan növényekre, amelyekre nincsenek kiróva szilárd beadási normák, a termelő és a begyűjtő, a felvásárló egymás között közvetlenül szerződést köthek a termelésre és beadásra. Világos, hogy a szövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó parasztok teljes megértéssel fogadják a mezőgazdasági termelés tervezésének egyszerűsítését, mert ez elősegíti a CsKP X. kongreszszusa irányelveiben kitűzött feladatok teljesítését és túlteljesítését. Jelenleg mindenekelőtt a nem(Folytatás a 2. oldalon.) r r H Á Z Á A K ELETEBOL Egyenletesen túlteljesítik a tervet a losonci Kaukaz bútorgyárban A minisztérium és a szakszervezet vörös zászlajával kitüntetett érsekújvári Elektrosvit-üzem dolgozói az első félévi sikerek után a második félévben sem akarnak lemaradni. Erdi Lajos, a lakkozóműhely élenjáró dolgozója hónapok óta 200 százalékon felül teljesíti tervét. Legutóbb 216 százalékot ért el. (g. 1.) A losonci Kaukaz bútorgyár dolgozói a CsKP X. kongresszusa tiszteletére az év első hónapjaiban technikai-szervezési intézkedések megvalósításával bevezették a összes munkafolyamatoknál a ciklusos grafikon szerinti munkaszervezést. Az új módszerrel nagyon szép eredményeket érnek el. Bevezetésével megszűntek a munkaszervezés nehézségei, egyenletessé, folyamatossá iáit a termelés. Mint egy jól olajozott gép kapcsolódnak egybe az egyes munkafolyamatok, kezdve az anyagbehordástól egészen addig, míg a kész bútor el nem hagyja az üzem területét. Június elsejétől kezdve, amióta minden műhelyben ciklusos grafikon szerint dolgoznak, a pontos munkabeosztás segítségével állandóan egyenletesen túlteljesítik a tervet a Kaukaz-üzemben. Augusztusi termelési tervüket is 108,3 százazalékra teljesítették. A mennyiségi terv teljesítése mellett nagy gondot fordítanak az üzemben a termékek kifogástalan minőségére és a gazdaságosság fokozására A ciklusos grafikon szerinti munka ebben is nagy segítségükre van. Jó munkáért bőséges jutalom A várkonyi szövetkezetben megtartották a félévi elszámolást. A szövetkezet tagjai meggyőződtek arról, hogy mennyire érdemes becsületesen dolgozni, mert szép jutalomban részesültek az elszámolásnál. Mind az állattenyésztésben, mind a növénytermelésben szép példáit találjuk ennek. Kövecsi György és Peringer Antal, akik 460 hízósertést gondoznak, 760 munkaegységet dolgoztak le az első félévben. Ezért fejenként 15.20 mázsa búzát és 9.5 mázsa árpát kaptak jutalomként. Lakatos Borbála fejőnő az első félévben ledolgozott 301 munkaegységet, amiért 6.2 mázsa búzát és 3.76 mázsa árpát kapott. A növénytermelési csoport legjobb dolgozója, Nagy Antal, a ledolgozott 504 munkaegység után 16 mázsa gabonát kapott jutalmul. Ezen kívül még szép pénzösszeget kapnak a ledolgozott munkaegységek utánKrajcsovics Ferdinand, Duna szerdahely. Ízletesebb kenyeret a dolgozók asztalára A kassai péküzemek egyik műhelyében vagyunk. A fri^s kenyér illata keveredik valamilyen különleges szaggal, ami csak a pékműhelyek jellegzetessége lehet. Ez a műhely már nem a sötét, ablaktalan helyiség többé, amilyenekben a pékek valamikor dolgoztak. A világos, tiszta műhelyekben öröm a munka. Itt a kassai pékek harcolnak, hogy a dolgozók minél jobb és ízletesebb kenyeret kapjanak. A helyi nemzeti bizottság dolgozói állandóan ellenőrzik a kenyér minőségét és ha a kisült kenyér minősége elér az osztályozásnál 80 pontot, akkor az azt jelenti, hogy megfelelő. A jó minőségnek megvannak a feltételei. Milyen lisztből készül a kenyér, kisütés után milyen a formája, milyen az íze, egyenletesek-e a pórusai, nem túlsűrű-e, stb. A kenyér jó íze a technológiai eljárás helyes alkalmazásától függ, hogy tudniillik el ne vénüljön a kovász, ne legyen savanyú vagy édes a kenyér. A jóminőségű kenyérért a pékműhelyek dolgozói fizetésen felül külön jutálomban is részesülnek. Egyébként a munkások darabbérezésben dolgoznak, 13—20 személy dolgozik egy csoportban. A A 13 személy így oszlik meg a munkánál: 1 dagasztó, 2 vető-vagy kisűtőmunkás, 3 táblamunkás, a többi pedig a kemence mellett kisegítő munkát végez. Sok esetben előfordul, hogy a pékműhelynek nagy rendelést kell teljesítenie (8 óra alatt egy munkás 5 mázsa anyagot is feldolgoz.) A normán felüli munkának feltétele az, hogy a munkát jól meg kell szervezni, a sütési eljárás gyorsaságát fokozni kell; a fő-feltétel pedig, hogy a csoport tagjai jól összedolgozzanak. A kassai pékműhelyekben igen sok nő dolgozik, ezek munkája semmiben sem marad el a férfiak mögött, egy-két heti betanítás után maguk is felelősségteljes munkát kapnak és szakértő pékek vezetése mellett kifogástalan munkát végeznek. Leginkább a kenyér kiszedésénél, szállításánál és raktárba helyezésénél dolgoznak. A kassai péküzemek igazgatóságánál érdeklődtünk, hogy tulajdonképpen mit jelent a már említett pontrendszer, amely a kenyér minőségénél oly fontos. Itt elmondták, hogy a minőség ellenőrzését a mester, az üzemrészleg vezetője és a csoportvezető végzi. Mindennap, a műszak befejezése után, kerül sor a minőség ellenőrzésére. Mint említettük, 80 pont jelenti a legjobb teljesítményt. Ez így oszlik meg: ha a kenyér eléri az előírt nagyságot, ez 6 pontot ér, ha a héja megfelelő színű és szétvágás után az illata kielégítő, ez 4 pont, a kellemes íz 8 pont és így tovább. Ezenkívül állandóan fejlődik a versenymozgalom is, amely műhely és műhely között, műszak és műszak között, valamint csoport és csoport között folyik. A verseny fő feltételei; el kell érni az előirt minőséget, a termelési mennyiséget és gazdaságosan kell dolgozni. A verseny eredményeit minden hónapban kiértékelik. A kassai péküzemek vezetősége azonban arra is nagy súlyt fektet, hogy állandóan fokozódjék a pékek szakmai képzettsége. A pékek iskolázása állandóan folyik. Az a cél, hogy minden dolgozó legalább a technikai minimumot elsajátítsa. Kassa egyik legnagyobb és legmodernebb pékműhelyében is körülnéztünk. Kulcsár elvtárs, a műhely egyik dolgozója kalauzolt végig bennünket a hatalmas termeken, ahol tanúi lehettünk a gyári termelés gyors és pontos módszereinek. Ebben a műhelyben kísérleteznek első ízben Csutkov szovjet pék módszerével, melynek lényege, hogy élesztő nélküli kenyeret sütnek, csak kovász segítségével. A hatalmas kelesztőcsészékben dagad a tészta és innen kerül a gyúróasztalra, majd ügyes szakemberek segédmunkásnők segítségével bevetik a villanykemeiicébe. Eboen az üzemben rövidesen minden folyamatot gépek fognak végezni. Jeienleg két műszak alatt 200—220 mázsa kenyeret tudnak sütni. A villanykemencénél egy férfi =s egy nő dolgozik. A női segédmunkás boszorkányos gyorsasággal önti rá a tésztát a hosszú lapátra, de a pék még gyorsabban teszi be a kenyeret a kemencébe. Mintegy 45 perc alatt sül meg a kenyér és azonnal a kerekeken húzható polcokra kerül, ahonnan a raktárba szállítják. A kassai péküzemek vezetősége igen nagy súlyt fektet arra, hogy a pékek tisztán dolgozzanak. Ezenkívül állandó orvosi felügyelet alatt állnak, ahol vér. és tüdővizsgálatnak vetik alá őket. A kenyér > jó minőségééri folytatott harcban igen fontos, —•: mondotta Kulcsár elvtárs — hogy a dolgozók között meglegyen a kellő fegyelem, mindenki olyan munkabeosztást kapjon, ahol a legjobb munkát tudja végezni. Elég nagy munkaerőhiánnyal is küzdünk és ezért igyekeztünk műbelünkben minél több nőt alkal-. mázni. Ma az a helyzet, hogy nálunk a dolgozóknak mintegy 80<>/o-a nő és mondhatom, hogy a férfiakkal egyenrangú munkát végeznek. V. I-