Uj Szó, 1954. szeptember (7. évfolyam, 213-238.szám)

1954-09-19 / 229. szám, vasárnap

1954. szeptember 471 m sZÖ 7 A jihlavai kerület teljesítette a gabonabegyajtés tervét A jiihlavai kerület szövetkezeteinek tagjai és egyénileg dolgozó parasztjai az állami felvásárlás tervét 100.13 százalékra, ebből a kötelező beadások tervét 100-7 százalékra teljesítették, három nappal a kormány által megsizabott határidő előtt. A beadas határidő előtti teljesítéséért dicséretet érdemelnek elsősorban is a földművesszövetkezetek tagjai, az egyénileg dolgozó parasztok, akik a párt vezetésével újra megmutatták, hogy hazafias kötelességük teljesítésével harcolnak a szocializmus felépítéséért. A Csehszlovák Köztársaság kormányának és a CsKP Központi Bizottságának távirata a jihlavai kerület pártbizottságához és a kerületi nemzeti bizottsághoz Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Csehszlovák Köztársaság kormánya az alábbi táviratot küldte a jihlavai kerület pártbizottságának és a kerületi nemzeti bizottságnak a gabonabeadás sikeres teljesítése alkalmából. „Tisztelt elvtársak! Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Csehszlovák Köztársaság kormánya örömmel fogadta a hírt, hogy kerületükben az egységes földművesszövetkezet tagjai, az egyénileg dolgozó parasztok 1954. szeptember 17-re, mint az ország második kerülete a kötelező beadási és az állami gabonafelvásárlási tervet 100.1 százalékra, az állami birtokok pedig 105.9 százalékra teljesítették. Kiváló munkájuk eredménye annál örvendetesebb, mert a jó munkaszervezéssel a kormány által megszabott gabonabeadási határidőt három nappal megrövidítették. A beadásban elsősorban dicséretet érdemelnek az egységes földművesszövetkezetek, amelyek beadási feladatukat 132.5 százalékra teljesítették. A párt Központi Bizottsága, s a köztársaság kormánya ezért köszönetüket fejezik ki minden szövetkezeti tagnak, egyénileg dolgozó parasztnak, begyűjtési dolgozónak, a nemzeti bizottságoknak, a patronázs-üzemeknek és mindazoknak a dolgozóknak, akik a párt vezetésével hozzájárultak e kimagasló eredmény eléréséhez. A jihlavai kerület szövetkezeti tagjai és egyénileg dolgozó parasztjai azzal, hogy határidő előtt teljesítették a gabonabeadást, kemény választ adnak a háborús uszítóknak és hazánk ellenségeinek. Ezzel bebizonyították hűségüket, hogy úgy, mint hazánk többi dolgozói és a dolgozó értelmiség, mindent elkövetnek az új szocialista társadalom megvalósításáért, amellyel hozzájárulnak a kerület további fejlesztéséhez és a dolgozó nép életszínvonalának szakadatlan növeléséhez. A párt Központi Bizottsága és a Csehszlovák Köztársaság kormánya továbbra is bízik abban, hogy a jihlavai kerület minden szövetkezeti tagja és egyénileg dolgozó parasztja az aratásban, a gabonabegyűjtésben, a krumpli és egyéb mezőgazdasági termékek beadásában, legkivált a hús- és tejbeadásban szerzett tapasztalatok alapján eredményesen elvégzik az őszi munkákat. Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa irányelveinek alapján gondoskodni kell arról, hogy az élenjáró egységes földművesszövetkezetek eredményeinek népszerűsítésével fellendítsék a kerületben a mezőgazdasági termelést és ezzel megteremtsék az alapokat dolgozó népünk állandó élelmiszerellátására. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága nevében Antonín Novotný, a CsKP KB első titkára A Csehszlovák Köztársaság kormánya nevében Dr. Jaromír Dolanský, a miniszterelnök első helyettese Szlovákiában újabb három járás teljesítette a gabonabeadást A besztercebányai kerületben mint elsőknek Üjbánya és a zólyomi járás teljesítette a gabonabegyűjtés tervét. Figyelemreméltó eredmény ez különösen az újbányái járásban, ahol a dolgozó parasztok többsége még egyénileg gazdálkodik. Ezek a dolgozó parasztok becsületesen teljesítették a beadást, sőt többen túlteljesítették állampolgári kötelességeiket. A járás 18 községe közül, amelyek túlteljesítették a beadást, Tekovská Breznica község már a cséplés utáni napon átadta az államnak járó gabonát. A gabonabegyűjtés tervének határidőre való teljesítése azt bizonyítja, hogy a kis- és középparasztok tudják, hogy a beadás elsőrendű hazafias kötelesség. A zólyomi járásban pl. csak két esetben kellett végezni a begyűjtési dolgozóknak elszámoltatást. A zólyomi járás szövetkezetei pl. 10 nappal a határidő előtt teljesítették beadási kötelezettségüket. Több szövetkezet, mint az ocsovai, zólyomszalatnai, viglási és a bacsurovi egy, sőt három vagon gabonát is adtak terven felül. E hét csütörtökjén a rozsnyói járás is teljesítette a gabonabeadás tervét, örvendetes, hogy a rozsnyói járásban is több szövetkezet magasan túlteljesítette a gabonabeadiást. Például a betléri szövetkezet 110.5 százalékra, a gocsaltovói 111.9 százalékra, a rejdovai 109-7 százalékra, a hencovcei 109-0 százalékra, a rostári pedig 170 százalékra teljesítette hazafias kötelességét. Beadást szabotáló kulákot ítélt el a nagykaposi népbíróság A nagykaposi járási népbíróság szenátusa 1954 szeptember 11-én hozott ítéletet Tamás József 37.80 hektáros nagyráskai kulák felett. A nyilvános tárgyaláson megjelentek a járási közigazgatási szervek dolgozói, kis- és középparasztok. Tamás József évek hosszú során át szabotálta dolgozóink élelmiszerrel való ellátását. Földjén jóformán csak annyit termelt, ami családja szükségletét fedezte. Anhak dacára, hogy a járási nemzeti bizottság nem egy esetben tett felajánlást vetőmag, műtrágya és gépek kölcsönzésére, valamint hoszszúlejáratú kölcsönök biztosítására, ő mindezt fölényesen elutasította. Pártunk és kormányunk határozatait a mezőgazdasági termelés növeléséről sem vette figyelembe. Keveset termelt, még kevesebbet dolgozott a földdel. A tervezett vetésterületet sem tartotta be, állatállományát sem fejlesztette. Ezek után érthető, ha beszolgáltatás! kötelességének sohasem tudott eleget tenni. 1953-ban pl. egy darab tojást és egy liter tejet sem adott közellátásunknak. 1954-ben pedig csak gabonaneműekből 144.98 mázsával rövidítette meg az államot. Egyéb termékekből is csak azért adott be valamicskét, hogy ezzel is port hintsen az illetékes szervek szemébe. A tervezett 30 szarvasmarha helyet csak 14-et tartott, 19 sertés helyett pedig csak nyolcat- Nem látott jövőt a gazdálkodásban olcsó munkaerő felhasználása nélkül. Nézzük csak meg közelebbről, hogy Tamás József hogyan élt az első köztársaságban, s később a Horthy-éra alatt. Mint a falu legmódosabb gazdája, állandóan cselédeket tartott, akiknek évente ezer koronát és kosztot fizetett. Szállásukról :s ,,gondoskodott", az istállóban helyezte el őket. A cselédeken kívül még háztartásbeli alkalmazottat is tartott, egy idősebb asszony személyében, akivel mindig a legnehezebb munkát végeztette. A tárgyaláson Puskánk János tanú elmondotta, hogy az 1931— 32-es évben Kovalik Miklóssal szolgáltak nála és bizony olyan csekély fizetést szabott ki munkájukért, hogy abból még a legszükségesebb ruhaneműre és lábbelire sem tellett. Később, mikor Puskárik megnősült és lakást kért gazdójától, hát Tamás kulák nagylelkűen felajánlotta részükre félig rombadőlt istállóját. Szóval ez a Tamás József amellett, hogy cselédjeivel így bánt, tizenötödik keresztért arattatott és minden munkát másokkal végeztetett el- Ő csak az ivogatásban erőltette meg magát. Mert azt aztán kifogástalanul tudta. Barátaival nem egy éjtszakát átmulatott. Természetesen az ilyen kiruccanásokat mindig az akkori vezetőszervek társaságában tette. Bezzeg abban az időben 30 szarvasmarhát, 15—20 sertést tartott. Gabonafélékből meg 200 mázsánál is többet kicsépelt. A felszabadulás után idegen munkaerővel már aligha dolgoztathatta földjét. És ez arra késztette Tamás Józsefet, hogy valamilyen formában szabaduljon a földtől. 1950-ben birtokának nagyrészét, 20 hektárt, a faluban működő II. típusú szövetkezetre tukmálta. Fiát és lányát is beíratta a szövetkezetbe- De nem azért, hogy dolgozzanak, hanem hogy ott meghúzódjanak. A megmaradt 17 hektárján termelhetett volna, de nem ezt tette. Spekulálni kezdett- Fiát elküldte az iparba, a lányát pedig elhelyeztette a bési helyi nemzeti bizottságon. Mert mégis csak furcsának találta, hogy gyerekei közönséges egységes földművesszövetkezeti tagok legyenek. 1952-ben, amikor a kis- és középparasztok .nagy többsége a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett, ő is jelentkezett felvételre. Azonban a dolgozók elutasították felvételi kérelmét. Ekkor csalódott először életében; ebbe nem is akart belenyugodni. Űjból cselhez folyamodott- Földjét sikerült beadni a szövetkezetbe, ő pedig bejáró munkásként szerzett munkaegységet es részesült a tagoknak kijáró előnyökben. így már elrendezettnek vélte az ügyét. Csakhogy 1953 őszén visszakapta földjét. Ez nem tetszett neki- Lótott-futott, minden követ megmozgatott a járási nemzeti bizottságon, hogy birtokának legalább a fele maradhasson az EFSz-ben. A helyi és a járási szervek azonban elutasították. Ekkor a járási nemzeti bizottság engedélye nélkül bérbeadott a község és a szomszédos Abara kisiparasztjainak, mintegy húsz hektár földet. De a beadást sem erről a területről, sem a magáéról nem teljesítették. A hatóság tehát elszámoltatta Tamás Józsefet. A bírósági tárgyaláson mindent elkövetett, hogy kibújjon a vád alól. Ügy tüntette fel magát, mint a szegényebb népréteg gondos jótevőjét. Azonban a hatóságot ezzel nem tudta megtéveszteni, szabotázs cselekedeteiért elnyerte méltó büntetését. A nagykaposi népbíróság 5 évi szabadságvesztésre, polgári jogainak elvesztésére és vagyonelkobzásra ítélte. Hogy büntetésén súlyosbítson, a bíróság őt és családját az eperjesi kerületből kitiltottaK- J. A nánai állami gazdaság az állatok téli átteleltetéséért A nánai állami gazdaság dolgozói, megértve az SzlKP KB felhívását a silótakarmány bebiztosítására, idejében megkezdték a kukorica törését, hogy még zöld állapotban elsilózhassák. A tervezett 70 hektár kukoricából már 60 hektárt törtek le, s teljes erővel láttak a silózáshoz. A téli hónapokra 200 napra 60 mázsa silótakarmányt készítenek egy szarvasmarha részére. A krumpliszárat sem hagyták kárba veszni. Augusztus első napjaiban zöld állapotban lekaszálták, s csalamádéval vegyesen silózták el. A hatalmas herekazlak igazolják, hogy szálastakarmányt is bőven biztosítottak. A még zöld állapotban lévő kukoricakórót másodnövényekkel és napraforgófejjel vegyesen silózzák. Egy állatra eddig 35 mázsát silózták le, s szeptember 20-a után megkezdik a cukorrépa felszedését, s a még hiányzó 25 mázsát répakaréjból és másodnövényekből készítik el. A napi átlagtakarmány egy állatra 33 kg lesz. A hatalmas betonból készült silógödrök egymás után telnek meg silótakarmánnyal. Az igazgatósághoz tartozó kilenc gazdaságban már befejezés előtt állnak a kukorica betakarításával és mindegyiken teljes ütemben készítik a silótakarmányt. A nánai igazgatóság után a hidegvölgyi gazdaságban folynak a legjobban a silőzások. Itt is, mint a nánai gazdaságban, 60 mázsa silót biztosítanak egy szarvasmarhára. A csenkei gazdaság szintén jól áll a silózással, ahol 55 mázsa az átlag egy szarvasmarhára. A gazdaságok határidő előtt végeznek a kukorica és cukorrépa betakarításával, s így a silózást is idő előtt végzik el. Okultak a dolgozók a mult év hibáiból, s az idén idejében gondoskodtak, hogy elegendő silótakarmányt biztosítsanak. Több csalamádét és másodnövényeket is jóval többet vetettek, mint a mult esztendőben. Az idén nem kell félniök, hogy kifogy a silótakarmányuk, mint a mult évben. H. A. Százezer liter tej terven felül Ä nyári munkák befejezése után a tanyi EFSz vezetői a helyi nemzeti bizottság és a pártszervezet képviselőinek jelenlétében értékelték a szocialista munkaverseny eredményét. Az értékelés során Nagy Dezső traktoros került az élre, aki a nyári szezon alatt 1100-as cséplővel négyszáztizenhét tonna gabonát csépelt ki- Ezzel a szép eredménnyel a kerület élenjáró traktorosainak sorába kerültA cséplőcsoportok közül az első bizonyult a legjobbnak. Itt ki kell emelni Patócs Dezső etetőt, Márton Pált és Anton Marát. Míg a második csoportban Vasi Lajos, Sárik János és Lukács Hermina nyújtott kiváló teljesítményt. A szövetkezet tagjai az aratás, cséplés ideje alatt nem feledkeztek meg beadási kötelezettségükről sem. Augusztus végéig marhahúsból 219, disznóhúsból 100, tejből 273, és tojásból 73 százalékra teljesítették a beadást. A tej beadását már május elsejére teljesítették. Az év végéig még százezer litert adnak terven felül. Az állattenyésztésben a legjobb kommunisták dolgoznak, akik szabályszerűen etetnek és fejnek, felhasználva a hasznos szovjet módszereket. Kotton János, Tany. A gabonabegyűjtés tapasztalatai az érsekújvári járásban A begyűjtési apparátus dolgozói az érsekújvári járásban eleget tettek feladatuknak. Szeptember 11ig a begyűjtés tervét 101 százalékra teljesítették. Alapos meggyőző munkájuk eredményeként a falvak kis- és középparasztjai sok helyen túlszárnyalták beadási kötelezettségüket. Megértvén a gabonabeadás fontosságát, mindjárt a cséplőgéptől szállították el a földműves raktárszövetkezetbe az előírt gabonamennyiséget. Elsőnek a szímői egyénileg dolgozó parasztok jelentették beadási kötelezettségük 107 százalékos teljesítését. Az érsekújvári, udvardi, csúzi és kamocsai egyénileg dolgozó parasztok szintén százszázalékig eleget tettek gabonabeadási kötelezettségüknek. A kis- és középparasztok zöme minden huza-vona nélkül beadta a rájuk kirótt gabonamennyiséget, így a begyűjtési apparátus dolgozóinak sehol sem okozott komolyabb gondot a begyűjtés. Kivéve Palárikovót, ahol -Mocskor János a falu spekulánsa hallani sem akart gabonafeleslegének beadásáról. Ez a Mocskor a mult évben is elhanyagolta a beadást. Évek óta raktárában maradt a gabona, és <5 élte — mindennemű kötelességteljesítés nélkül — a vüágát. A köznek semmit sem termelt. Úgy gondolta, hogy attól ő még vásárolhat gépet, ruhát, szenet és más iparcikket, ha a gabonájából nem is ad a köznek, és azt kénye-kedvére szabadon értékesíti. A mult évben is tizenhárom mázsa gabonával, 845 kg kukoricával, 540 kg krumplival, 331 kg hússal, 1.222 darab tojással és 1.510 liter tejjel maradt adós. Ha mondogatták neki, rój ja le adósságát, kinevette a figyelmeztetőket. Én termeltem, termeljen más is, ha enni akar — hangoztatta. Mocskor János az idén is 30 mázsán felül csépelt gabonát, s csupán 6 mázsát akart elszállítani a' begyűjtőraktárba. A többivel megint maga akart kereskedni. A régi rendszer urainak ravasz észjárása szerint okoskodó Mocskor már akkor fellépett a munkássággal szemben, hol erélyesen, hol gorombán, amikor betegsegélyzői ellenőrnek nevezték ki. Bizony abban az időben sok munkást megrövidített. Életében mindig büdös volt neki a paraszti munka, ezért tartott 8.5 hektár földjén cselédeket is. Azok dolgoztak, éjt-nappallá tették, míg ő az agrárpártot vezette. Mérnökösdit játszott, pl. a földreform végrehajtásakor, amikor mérőszalaggal csak a sógorának, komájának, meg az agrárpártban vezetőszerepet játszó nagygazdáknak mért. A kisparasztoknak egy talpalatnyi sem jutott a földből. Mocskor János korlátlan úr volt a régi rendszerben, s úgy gondolja, az lehet még ma is. Ebben azonban nagyot tévedett, mert a begyűjtési apparátus dolgozói nem hunyták be szemüket spekulációi fölött. Hivatalosan elszámoltatták. Érdemes megemlíteni, hogy mikor felkeresték udvarában a szabotálót, hát nagy gyorsan bezárta a magtár ajtaját és eldobta a kulcsokat. A bizottság hiába szólította fel tizszer-százszor, hogy nyisson ajtót, nem engedelmeskedett. Az csak természetes, hogy a hatóság aztán engedély nélkül is felnyitotta a magtárt. Ekkor a szabotáló Mocskor az utcára futott és a dolgozó nép segítségét kérte. Azokhoz fordult, akiket a múltban kizsákmányolt. Azonban a földnélküliek, a kis. és középparasztok nemhogy védelmére keltek volna, hanem szemébe mondták gazságait. Hátat fordítottak neki és megelégedetten vették tudomásul, hogy a hatóság letörte a hangoskodó Mocskor szarvát. Halász Ambrus