Uj Szó, 1954. augusztus (7. évfolyam, 186-212.szám)

1954-08-17 / 199. szám, kedd

1954. augusztus 17 . III S3? Q 7 I » • ­Taivan felszabadítása a kínai nép dicső történelmi hivatása A Kínai Népköztársaság közpon­ti népi kormánya augusztus 11-én délután megtartotta 33. kibővíteti ülését. A központi népi kormány ülésén jelen voltak Mao Ce-tung, a központi népi kormány elnöke, Csu Te, Líu Sao-csi és Li Csi-sen, a központi népi kormány alelnökei, a központi népi kormány tagjai; a né­pi politikai tanácskozó testület oy szagos bizottsága állandó bizottsá. gának tagjai, a népi közigazgatási tanács tagjai és mások Az ülésen Csou En-laj, a központi népi kormány közigazgatási taná­csának elnöke, külügyminiszter be­számolót tartott a külpoltikai hely­zetről. A beszámolót követő vitában felszólalók jóváhagyták és támogat, ták Csou En-laj külpolitikai beszá. mólóját. A szónokok minden tekin. tetben helyesnek minősítették a bé­kés külpoltikát, amelyet Kína követ­kezetesei folytatott, valamint Tai­van felszabaditásának feladatát, miként azt a beszámoló ismertette. Sürgették, hogy az egész ország né­pe közösen, egységben törekedjék ennek megvalósítására. A vita után az ülés egyhangúlag elfogadta azt a határozati javasla. tot, amely jóváhagyta Csou En-laj külpolitikai beszámolóját. Az ülés ezután egyhangúlag meg­szavazta azt a határozati javaslatot, amely a Kínai Népköztársaság 1. országos népi gyűlése 1. ülésszaká­nak összehívásával foglalkozik, majd jóváhagyta az ülésen ismerte­tett kinevezéseket és felmentéseket. ság rendszere, ez nemcsak Európa békéjének, hanem Ázsia és az egész világ békéjének megvédéséhez is hozzá fog járulni. A Kínai Népköztársaság küldött­sége a Német Demokratikus Köz­társaság meglátogatása után a Lengyel Népköztársaságba, a Szov­jetunióba és a Mongol • Népköz­társaságba is ellátogatott. E négy testvérországnál tett látogatásaink világosan meggyőztek arról, hogy miképpen növekszik a Szovjetunió vezette testvérországok ereje és hatalmas szolidaritása. Meggyőződésünk, hogy a Szov­jetunió vezette összes testvérorszá­gok egyre növekvő hatalmával és virágzásával, szolidaritásával a vi­lág összes békeszerető nemzetei­nek és népeinek együttes erejével minden agressziót, minden háborús fenyegetést biztosan el lehét hárí­tani. Taivan felszabadítása— Kína belügye! Mint fentebb már mondtam, az Egyesülte Államok agresszív körei mindig is ellenségei voltak a Kínai Népkötársaságnak. Állandóan meg­kísérelték, hogy fegyveses beavat­kozást hajtsanak végre és háborús fenyegetést gyakoroljanak Kína el­len három fronton: Taivan, Korea és Indokína felől. Most, hogy Ko­reában fegyverszünet van és In­dokinában is helyreállt a béke és ezzel fokozatosan csökkent az ázsiai feszültség,, az Egyesült Ál­lamok agresszív körei, hogy új fe­szültséget támasszanak, a Taivan­ra menekült áruló Csang Kai-sek­klikket igyekeznek fokozottan fel­használni a fegyveres beavatkozás­ra, zavaró haditevékenység és pusztító háború folytatására, anya­országunk és annak partvidékei el­len. Az Egyesült Államok haditenge­részetének és légi erejének védel­mében, az amerikai „katonai ta­nácsadó csoport" által nyújtott ki­képzésben bífeva folytatja ez az áruló banda fegyveres ei oinek ?t • szervezését és kérkedne készül fel az anyaország megtámadására az­zal az esztelen elképzeléssel, hogy helyreállíthatja bűnös fasiszta uralmát, s egész Kínát az Egyesült Államok gyarmatává teheti. Az Egyesült Államok kormánya Tí 1 i van megszállása óta teljesen magához ragadta Taivan katonai, politikai és gazdasági ügyeinek el­lenőrzését. Taivan szigetét az Egyesült Államok gyarmatává és a m' hazánk megtámadását * szol­gáló katonai támaszponttá alakí­totta át. Az Egyesült államok kor­mánya az áruló Csang Kai-sek képviselőit erőszakolta az ENSz-re Kína képviselőiként. Legutóbb Was. hingto'iban és Taipejben párhuza­mos -anácskozások folytak az ame­rikai agresszív körök és az áruló Csaijg Kai-sek bandája között, úgynevezett kétoldalú kölcsönös* biztonsági szerződés megkötéséről. Az Egyesült Államok agresszív körei ugyanakkor igyekeznek ösz­: zehozni egy úgynevezet észak­kelet ázsiai' védelmi szövetséget is, amely a japán reakciósokból, a Li Szin-man-klikkből és az áruló Csang Kai-sek bandából állna. \z Egyesült Államok agresszív körei odáig mentek, hogy saját haditen­gerészetük és légierejüket kivezé­nyelték, hogy hazánk határain ál­landóan fitogtassák erejüket, pro­vokációkat kövessenek el és tá­mogassák azt a blokádot, amelyet az áruló Csang Kai-sek csoportja létesített partvidékünk ellen. A Kínai Népköztársaság kormá­nya ismét kiejelenti, hogy Taivan szigete Kína sérthetetlen területé­hez tartozik, hogy a sziget ameri­kai megszállása tűrhetetlen és ugyanilyen tűrhetetlen lenne az is, ha az ENSz gyámsága alá he­lyeznék. Taivan felszabadítása Kína szu­verénításának gyakorlása és Kína belügye. Ebbe semilyén külföldi beavatkozást nem tűrünk. Törvénytelen és semmis min­denféle szerződés, amelyet az Egye­sült Államok kormánya az áruló Csang Kai-sek-csoporttal köt. Ha bármilyen külföldi támadó akadályozni merészeli a kínai #né­pet Taivan felszabadításában, ha meg merészeli sérteni szuvereni­tásunkat és területi épsíáűnket, ha be merészel avatkozni belügyeink­be, magára kell vállalnia az ilyer> agresszív cselekmények minden sú­lyos következményét. A genfi értekezleten részt vett nemzetek kötelezték magukat arra, hcfgy a három indokínai állammal való kapcsolatukban tiszteletben tartják ezeknek az államoknak szuverenitását, függetlenségét, egy­ségét és területi sérthetetlenségét, és hogy tartózkodnak a beavatko­zástól ezeknek az államoknak bel­ügyeibe. Az a felfogásunk, hog^ ezeket az elveket az összes nemze­tek közötti kapcsolatokban érvé­nyesíteni kell. Kína nem szándék­szik behatolni más nemzetek terü­letére és semilyen körülmények között sem fogja eltűrni, hogy más nemzetek behatoljanak saját területére. Kína nem szándékszik megsérteni más nemzetek szuvere­nitását és semilyen körülmények között sem fogja eltűrni, hogy más nemzetek megsértsék az övét. Kí­na nem szándékszik beavatkozni más országok belügyeibe és semi­lyen körülmények között sem fogja eltűrni, hogy más nemzetek be­avatkozzanak az ő belügyeikbe. Kí­na sohasem fogja veszélyeztetni más országok biztonságát és se­milyen körülmények között sem fogja eltűrni, hogy más országok veszélyeztessék saját biztonságát. Rá kell mutatni arra, hogy az Egyesült Államok agresszív körei azzal, hogy fenntartják Taivan megszállásét, tovább védelmezik az áruló Csang Kai-sek-csoportot és fenntartják fegyveres beavatkozá­sukat Taivan szigetén, nemcsak a mi területi épségünket és szuvere­nitásunkat sértik meg, nemcsak a mi belügyeinkbe avatkoznak be, hanem fokozzák a távol-keleti há­ború veszélyét is, növelik a nem­zetközi feszültséget és így megaka­dályozzák Kínát és a többi érde­kelt országot a békés élet előnyei­nek élvezésében. Éppen ilyen kö­rülmények között, amikor az Egye­sült Államok uralkodó körei ál­landóan szítják a távolkeleti fe­szültséget és védelmezik az áruló Csang Kai-sek csoportját, támogat­ják annak háborúját partjaink és szigeteink ellen, ilyen körülmények között került sor nemrégen arra a sajnálatos balesetre, hogy tévedés­ből lelőttek egy brit polgári repü­lőgépet. Részvéttel fordulunk e sajnálatos esemény áldozatai felé. Ugyanakkor azonban annál szük­ségesebbnek tartjuk, hogy szembe­szálljunk az Egyesült Államok kor­mányának provokációival, mert az agressziónak és a háborúnak ez a % politikája a forrása minden baj­nak és szerencsétlenségnek: Rá kell mutatni arra is, hogy a hazaáruló Csang Kai-sek-banda feladata a világháború veszélyének szítása. Ez a maroknyi áruló nemcsak a kínai nép közellensége, • hanem Ázsia és a világ minden békeszerető népének közellensége is. Annak érdekében, hogy a nem­zetközi feszültség tovább enyhül- • jön, ' hogy az indokínai fegyver­szünetben megvalósult béke meg­szilárduljon és kiterjedjen, hogy a békés együttélés öt alapelve meg­valósuljon, parancsolóan szüksé­ges, hogy a Kínai Népköztársaság felszabadítsa Taivant és felszá­molja az áruló Csang Kai-sek klikkjét. A kínai nép harca Taivan felszabadításáért egyben harc a vi­lágbéke védelméért. Taivan felszabadítása, a kínai nép dicső történelmi hivatása. Csak ennek a dicső hivatásnak a betöl­tésével érhetjük el nagy hazánk teljes egyesítését, arathatunk tel­jes győzelmet a kínai nép felsza­badításának nagy ügyéért vívott harcunkban, járulhatunk hozzá Ázsia és az egész világ békéjének biztosításához. A kínai népnek és a népi felsza­badító hadseregnek nur.úen téren meg kell kettőznie erőfeszítéseit, fokoznia kell éberségét, ek kell ke­rülnie az önelégültség csapdáját, le kell küzdenie minden nehézsé­get és a végsőkig harcolnia kell dicső hivatásának betöltéséért, Tai­van felszabadításáért és a világ békéjének megvédésééi'^ Csou En-laj elvtárs beszámolója Csou En-laj, a Kínai Népköztár­saság központi népi kormányának augusztus 11-i ülésén egyebek kö. zöttí a következőket mondotta: A Kinai Népköztársaság megala­pítása óta többször is kijelentette, hogy kész diplomáciai kapcsolatok­ra lépni bármely országgal az egyenlőség, a kölcsönös előnyök, egymás területi épségének és szuve. réaitásának tiszteletbentartása alap­ján. A Kínai Népköztársaság az egész idő alatt kitartóan dolgozott a világ békéjének és az emberiség haladásának nemes célkitűzése ér­dekében. Az Egyesült Államok ag­resszív körei azonban nem nyugod. tak bele abba, hogy az áruló és amerikai zsoldban álló Csang Kai­sek-banda reakciós uralmát megdön­tötte a kínai nép és ezért állandó ellenségességet tanúsítanak a 600 milliós Kína felszabadult népével szemben, fegyveres beavatkozásra készülnek ellene és háborúval fe­nyegetik. A genfi értekezlet eredményei a béke erőinek nagy győzelmét, a háború erőinek vereségét jelentik, de az Egyesült Államok agresszív körei nem nyugodtak bele veresé­gükbe. Az eddiginél Vnég tevékenyeb­ben működnek, ösztönzik és segítik a hazaáruló Csang Kai.sek-klikket, hogy az egyre felelötlenebbül foly­tassa a kínai anyaország és partvi­déke ellen a zavaró tevékenységét és pusztítást. A Kínai Népköztársaság feladatai Éppen ezért szükséges, hogy meg. hiúsítsuk az Egyesült Államok ag­resszív köreinek ilyen terveit, hogy egyik vereséget a másik után mér­jük erre az agresszív politikára, ha meg akadjuk védeni a békét és a biztonságot Ázsiában és az egész vi­lágon. Az előttünk álló feladatok most a ^következők: A többi érdekelt nemzettel együtt közösen biztosítani a genfi értekez. leten elért egyezmények pontos végrehajtását; tovább keresni a ko­reai kérdés békés rendezésének le. hetőségét; elszántan hozzálátni Tai. van felszabadításához, Kína szuve­rénitásának és területi épségének megvédése érdekében; megerősiteni és fejleszteni Kína békés kapcsola­tait a világ más nemzeteivel a kö­vetkező öt elv alapján: egymás te­rületi épségének és szuverenitásának tiszteletbentar ása, kölcsönös meg. nem támadás, egymás belügyeibe va­ló be nem avatkozás,, a kölcsönös egyenlőség és a kölcsönös előnyök, a békés együttélés. Feladatunk vé­gül törekedni a kollektív béke lét. rehozására Ázsiában. Csou En-laj ezután rámutatott: a genfi értekezlet koreai szakaszában az amerikai küldöttség lehetetlen­né tette a megegyezést, majd így folytatta: Az indokínai kérdésről tartott értekezleten végül is sikerült megegyezni az indokinai béke hely­reállításában, hála azoknak a közös erőfeszítéseknek, amelyet a res/t vevő nemzetek többsége tett az Egyesült Államok kőrmánya által eléjük gördített különféle akadályok leküzdésére. Bár ezeknek az egyez, ményeknek néhány pontja nem tel­jesen kielégítő, a genfi értekezlet mérhetetlen nagy sikert ért el. ami­kor helyreállította az indokinai bé. két. Az a tény, hogy a koreai kér­désben nem sikerült megegyezni, nem vonhatja el figyelmünket en­nek a sikernek nagy jelentőségéről. Csou En-laj ezután részletesen is­mertette az indokínai fegyverszü. neti egyezmények előírásait, majd így folytatta: A három indokínai állam népe lehetőséget kap arra, hogy békés életet éljen és békében végezzen építőmunkát hazájának földjén. Ezenfelül, ha a három indo­kínai állam a területi épség és szu­verénitás kölcsönös tiszteletbentar. tása alapján baráti kapcsolatokat létesít egymással és Franciaország­gal, s békés együttműködést kezd a szomszédos országokkal, akkor lehetővé válik a kollektív béke terü­letének létrehozása Indokinában és a környező országokban. Ha kedve­zőek lesznek a nemzetközi körülmé­nyek, akkor ennek a kollektív bé. kének a területét tovább lehet növelni úgy, hogy a délkeletázsiai országok, sőt egész Ázsia országai élvezhetik a békés együttélést, háborítatla­nul, minden külső beavatkozás nél­kül... Az indokínai béke helyreállításá­ra irányuló egyezmények megkötése | azonban még nem jelenti ezeknek az egyezményeknek végrehajtását is. Az Egyesült Államok kormánya már a megállapodás idején kijelen­tette, hogy nem hajlandó a genfi értekezleten részt vett többi nemzet­tel együtt közreműködni az indokí­nai béke helyreállításának .biztosítá­sában. Világos, hogy az Egyesült Államok agresszív körei nem akar. ják lehetővé tenni a^genff értekez­leten létrejött egyezmények zökke­nőmentes és pontos végrehajtását. Az Egyesült Államok agresszív kö. rei a legutóbbi idő óta élénken igye­keznek befolyásolni Ausztráliát, Oj Zélandot, Thaiföldet és a Fülöp-szi­geteket, igyekeznek hajlandóvá ten­ni Nagy-Britanniát, sőt még a co­lomboi hatalmakat is, egy úgyne­vezett délkeletázsiai védelmi tömb megalakítására. Nem nehéz belátni, hogy ezt a tömböt főleg Kína ellen szervezik, célja pedig aláaknázni azt a kollektív együttműködést, I amelyre a genfi értekezleten részt vett nemzetek vállalkoztak az indo­kínai kérdésben. Ha az érdekelt nemzetek bárme­lyike csatlakozna az Egyesült Ál­lamok agresszív köreinek ehhez a mesterkedéséhez, akkor veszélybe kerülne az indokinai béke biztosí­tásának közös ügye és megszakad­hatna az indokínai fegyverszüneti egyezmények végrehajtása. Mi "ezért szilárdan kitartunk amellett, hogy az érdekelt nemze. teknek közösen kell biztosítaniok az indokínai béke helyreállítására irányuló egyezmények pontos vég­rehajtását és határozottan szembe kell szállniok az Egyesült Államok agresszív köreinek mesterkedéseivel, amely körök az úgynevezett délke­letázsiai védelmi tömb megszerve­zésével akarják aláaknázni a genfi megegyezést. A genfi értekezlet eredményei azt bizonyítják, hogy a nemzetközi vi­tákat meg lehet oldani békés tár­gyalások útján. A genfi értekezlet közben javult a viszony a Kinai Népköztársaság és Nagy-Britannia között. Ez a ja­vulás erősíti annak a lehetőségét, hogy Kína és a nyugati országok között normális kapcsolatok jöjje. | nek létre. Javult az utóbbi időben Kína és a nyugati országok kereskedelmi és kulturális csereforgalma is. A lehető leghamarabb meg kell oldani Korea békés egyesítését Az a tény, hogy a genfi értekez­letnek sikerült elvileg megegyeznie az indokínai kérdés politikai rende­zésében, új reményt kelt a koreai kércfes politikai megoldására is. A koreai kérdéssel foglalkozó érte­kezletet nem azért függesztették fel, mert nincs lehetőség a megegyezés, re, hanem azért, mert az Egyesült Államok kormánya és bábja, a Li Szin Man-klikk nem volt hajlandó tárgyalni és félt bármilyen meg­egyezéstől. Szilárd meggyőződésünk: elenged­hetetlenül szükséges, hogy Korea békés egyesítésének kérdését a le­hető leghamarább megoldják olyan körülmények között, amelyek ked. vezöek Korea nemzeti egységének, Ázsia és az egész világ békéjének megvédése szempontjából. Az Egyesült Államok agresszív körei nemcsak Koreában és Indokí­nában aknázzák alá a békét és tá_ masztanak viszályt, hanem egymás­sal szembenálló katonai tömböket is akarnak létrehozni Távol-Keleten, Délkelet-Ázsiában és a Közép-Ke­leten, hogy ezzel új feszültséget támasszanak Ázsiában. Ázsia népei azonban békét és együttműködést akarnak, nem háborút és viszályt. Csou En-laj ezután indiai és bur­mai tanácskozásairól számolt be. Beszélt az indiai-kínai és a bur­mai-kínai közös nyilatkozatokról. Ebben a két közös nyilatkozatban — mondotta — a három kormány egyhangúlag megállapodott abban, hogy a Kína és India, illetve a Kína és Burma közötti kapcsolatok alapjának tekinti az öt elvet: egy­más területi énképének é? szuve­j rénitásának tiszteletbentartása, köl­csönös meg nem támadás, egymás • belügyeibe váló be nem avatkozás, a kölcsönös egyenlőség és a köl­csönös előnyök, a békés együtt­élés. Az a véleményünk, hogy az or­szágok békés együttélésének ezt az öt alapelvét kell alkalmazni a kü­lönféle országok közötti' kapcsola­tokra és általában a nemzetközi kapcsolatokra. Amikor az indokínai béke hely­reállításának kérdését a kínai-viet­nami határon megbeszéltem Ho Si Minh-nel, a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság elnökével, Ho Si Minh elnök azt a véleményt nyil­vánította, hogy ez az öt alapelv teljes mértékben alkalmazható a Vietnam, Laosz és Kambodzsa kö­zötti baráti kapcsolatok megszilár­dítására és kifejlesztésére is. Hisz­szük, hogy ha ezt az öt alapelvet több ország fogadná el, akkor még az egymással eddig vételkedő nem­zetek közötti félelmek és sérelmek is eltűnnének és átadnák a helyü­ket a biztonság és a kölcsönös bi­zalom érzésének. Ebben az esetben lehetővé válna megvédeni és ki­terjeszteni a béke területét Ázsiá­n és megakadályozni, hogy ezen területen az Egyesült Államok agresszív körei háborús tűzfészket | teremtsenek és vetélkedő katonai tömböket alakítsanak. A központi \ népi kormány ennek a politikának megfelelően lanka­datlanul törekedni fog az ázsiai kollektív béke megteremtésére. Csou En-laj ezután az európai kollektív biztonság "kérdésével fog­lalkozott, s méltatta a Szovjetunió kormányának két legutóbbi javas­latát. A Kínai Népköztársaság kormá­nya teljes mértékben támogatja a szovjet kormánynak ezt a két ja­vaslatát — mondotta. Az Egyesült Államok agresszív körének ez a politikája, amely Eu­rópában is támadó katonai tömbök megszervezésére ir.ányul, teljesen ellentétes az európai kollektív biz­tonság érdekeivel. Reméljük, hogy Európa népei, miután átélték két világháború borzalmait, ezentúl már békében élhetnek Ha Euró­pában létrejön a kollektív biztont-

Next

/
Thumbnails
Contents