Uj Szó, 1954. augusztus (7. évfolyam, 186-212.szám)

1954-08-03 / 187. szám, kedd

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. augusztus 3. kedd 30 fillér VII. évfolyam, 187. szám A mai számban: Szlovákia egyik legkorszerűbb tejüzemét helyezték üzembe Érsekújváron (2. old.) Mendes-France Tuniszban (3. old.) A hamburgi amerikai katonai kémszolgálat vezetőjének nyilatkozata (4. old.) A föld is csak cserébe ad (5. old.) Ünnepélyes keretek között nvilt meg Budapesten a Xn. Nyári Főiskolai Világbajnokság (6. old.) I. A falusi tanító A tanító falvainkon kulcsfontosságú helyet tölt be. Nevelő és a kultúra fényét terjesztő munkájával elválaszthatatlanul egybenőtt az arculatát változtató falunk dolgozó emberével, életével. Feladata, hogy a paraszttömegeket a munkásosztállyal összekötő láncszemek egyikévé legyen. Ennek érdekében már most számadást kell tennie minden falusi tanítónak, hogy eddig hogyan teljesítette ezt a küldetését. Csak így kezdheti meg sikeresen az új iskolaévet. a felcseperedő ifjú nemzedék felelősségteljes nevelését. A falusi tanító - munkája nem könnyű mesterség. Éppen ezért komoly segítségben kell részesíteni. Ezen a téren eddig már sokat tettünk, de még nem kevés a tennivaló. Különösen a helyi pártés államigazgatási szerveink egy részénél észlelhető még, hogy nem tudják igazán értékelni, megbecsülni a tanítót. Helyenkint bizalmatlanul tekintenek rá, amint azt például az ez évi dunaszerdahelyi járási pártko'nferencián Lehoczky elvtárs tanfelügyelő említette. Az ilyen bizalmatlanság el/len fel kell vennünk a harcot,

y annál is inkább, mivel tanítóink zöme, beleértve az ú. n. régi vágású tanítókat is, munkásosztályunk, rendszerünk hű híve. Sokkal elterjedtebb és ezért veszélyesebb azonban az a nézet, hogy a tanítót elsősorban nem nevelő, pedagógiai munkája alapján értékelik, hanem kizárólag csak aszerint, milyen társadalmi munkát fejt ki. Ebből eredőleg azután jó tanítónak azt tartják, aki ott ül minden szervezet gyűlésén, szervez, agitál, brigádra megy, minden történésben, eseményben részes, „csak" a keze alatt tanuló gyermekeket hanyagolja el. S ami ennek az ellenkezője: rossz tanítónak tartják azt, aki ténykedésének súlypontját az iskolában látja. A várkonyi iskola fiatal igazgatótanítóját, Végh Dezsőt például nyilvános konferencián élesen bírálta egy tömegszervezeti funkcionárius, mivel nem vett részt rendszeresen a járási elnökség gyűlésein. A bíráló azonban nem vette tekintetbe azt, hogy Végh nemcsak tanít, nemcsak több tanító munkáját, az egész iskola menetét irányítja, hanem ugyanakkc .- vagy hat más funkciója van, ő maga pedig családos ember létére a pedagógiai főiskola távhallgatója. Az ilyen bírálat tehát nem használ, sőt káros, mert elkedvetlenít. Fontos kérdéshez értünk. Milyen legyen a pedagógiai és a társadalmi munka aránya falusi tanítóinknál? Helytelen volna erre kész sémát, receptet várni. Egyet azonban le kell szögezni. A falusi tanító munkájának súlypontja az iskola, a gyermekek nevelése. Vannak tanítóink, akik ezt az utóbbi időben gyakran hangozta. tott, de még következetesen meg nem valósított elvet félremagyarázzák. vagy tudatosan elferdítik. Ez abban nyilvánul meg, hogy ny^ra-főre lemondanak minden társadalmi kötelezettségükről. Pedagógiai munkában úgy elmélyedni, hogy megszakítunk minden kapcsolatot a körülöttünk pezsgő élettel, — ez elefántcsonttorony, politika, amely előbb-utóbb a nevelőmunka rovására megy. Kalinyin, a nagy szovjet pedagógus, ezt mondta: „A tanító egyrészt ad, másrészt mint a szivacs, magába szív mindent, ami a legjobb a népben, az életben, a tudományban, és ezt a legjobbat újra átadja a gyermekeknek". A mi tanítónk sem feledkezhetik meg a társadalmi, a kulturális munkáról. A falu szocialista átalakítása, a szövetkezeti gazdálkodás fejlődése. dolgozó parasztságunk tudásszomja ezt megköveteli. A helyes arányt persze neki magának kell megállapítania: felkészültsége, tudása, munkabírása, időbeosztása és nem utolsó sorban lelkiismeretessége alapján. S ebből kell kiindulniok falusi pártszervezeteinknek, állami igazgatási szerveinknek is, amikor a tanítót feladatokkal bízzák meg. Tanítóinknak időt kell biztosítanunk arra, hogy továbbképezhessék magukat. Ezt nemcsak pártunk és kormányunk várja el tőlük, hanem minden egyes szülő, akinek gyermeke bármily fokú iskolába jár. A felkészültség hiányait néha észreveszi a gyermek is. És nem rontja el ennél semmi jobban a tanító tekintélyét. De a gyerekük tanulásával törődő szülő is mindig észrevészi a tanító botlását, bizonytalanságát. Még most is vannak esetek, hogy a szülők rámutatnak a tanító elemi hibáira, elsősorban a magyar nyelv tanításával kapcsolatban. Ez nem véletlen, hiszen például az alsóbbfokú középiskoláinkon a tanítók háromnegyede nem rendelkezik megfelelő képzettséggel. Ennek az állapotnak megszüntetése iskolapolitikánk döntő kérdése. Éppen ezért örvendetes, hogy tanítóink többsége továbbképzi magát. A mult iskolaévben Szlovákiában például több mint 9.000 tanító tanult távhaligatóként és különböző más formákban. Dicséretre méltó, hogy magyar tanítóink igen derekasan kiveszik részüket a továbbképzésből, kihasználják a bő kézzel nyújtott lehetőségeket. És dolgozó népünk büszke kiváló tanítóinkra, mint például Gyömbér elvtársra, a gömöri nyolcéves iskola, munkásból lett nagy tudású tanítójára és sok más társára. Ezért kell a megkezdett úton továbbhaladni, egy pillanatra sem szabad megtorpanni. A pedagógiai mesteri tudás azonban csak az érem egyik oldala. A jó tanítónak mélyrehatóan tanulmányoznia kell a marxizmus-leninizmus klassz

:kusait. Egyesek talán azt gondolnák, hogy elég olvasni, „tanulni" a marxizmus-leninizmus tudományát. Nem, a tanító munkájánál — talán még inkább, mint más foglalkozásban, — ez nem' elég. A tanítónak az életben, gyakorlati munkájában kell alkalmaznia ezt a tanítást. Ez pedig annyit jelent, hogy a gyermekekből embert, új arculatú embert nevel. Nem szükséges. sőt káros az, ha a falusi tanító brosúrákból vett és a gyerekek fűiében idegen szólamoknak hangzó formulákkal tömi diákjait. Emberi tulajdonságokat — és ez egyben szocialista tulajdonságokat jelent — kell beleoltania a gyermekekbe. Ahogy azt Kalinyin mondja: nép iránti szeretetet, becsületességet, bátorságot, elvtársi összetartást,- munkaszeretet. S hogv a falusi tanító ezt a nagy feladatát teljesíthesse, ahhoz nem csak igen tanultnak, de kristálytiszta lelkűnek is kell lennie. Moszkvában megnyitották az össz-szövetségi mezőgazdasági kiállítást Augusztus 1-én, vásárnap 12 órakor megnyitották Moszkvában az össz-szövetségi mezőgazdasági kiállítást. A Szovjetunió és a 16 szövetségi köztársaság államzászlói magasan lengtek a pavilonok felett. Az ünnepélyes megnyitásra a vendégek tízezrei jötek el. A hatalmas Kolhoz.teret, amelyen a kiállítási pavilonok vannak felépítve, utolsó helyig megtöltötték a részvevők. Eljöttek ide a Szovjetunió minden vidékéről a kolhoztagok, a szovhozok, gép- és traktorállomások, tudományos intézmények dolgozói, a moszkvai dolgozók képviselői — a munkások, tudósok, írók, művészek. A kiállítás megnyitásán részt vettek a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, a Mongol Népköztársaság, Al. bánia, Magyarország, Románia, Bulgária, Ausztria,, Irán, Svédország, Izrael, Izland, Kanada és más államok küldöttségei. A Moszkvába érkezett vendégek között, akiket különféle nyilvános szervezetek hívtak meg, láthatjuk számos külföldi ország szakszervezeti, ifjúsági és női küldöttségeit, valamint a kulturális dolgozók küldöttségeit. Jelen vannak a diplomáciai testület tagjai si. A főpavilon melletti emelvényen a legjobb mező. gazdasági dolgozók, a miniszterek és külföldi vendégek foglaltak helyet. A gyűlést Nyikolaj Cicin akadémikus, a kiállítás igazgatója nyitotta meg. Felhangzottak a Szovjetunió államhimnuszának hangjai. Az ösz. szegyültekhez Ivan Benediktov, a Szovjetunió földmüvelésügyi minisztere beszélt. Beszédében a következőket mondotta: „Az össz-szövetségi mezőgazdasági kiállítás, amelyet ma nyitunk meg, olyan jelentős napokban va-' lósul meg, amikor országunkban egyre nagyobb méreteket ölt né. pünknek a szocialista mezőgazdaság rohamos fejlődésére irányuló grandiózus programmjának megvalósításáért folytatott harca, amely pro. grammot a Kommunista Párt és a szovjet kormány tűzött elénk. A Szovjetunió szocialista mezőgazdasága, melyet a Kommunista Párt vezetésével alapoztunk és szilárdí. tottunk meg, nagy sikereket ért el. Országunkban ma 94.000 kolhoz, 8950 gép- és traktorállomás, több mint 4700 szovhoz van, valamennyinek elsöosztályú technikai felszerelése van. A kolhozrendszer bebizonyította vitathatatlan előnyét a törpe föld. müvesgazdálkodás felett és a mezőgazdasági kapitalista^ nagytermelés felett is. A Szovjetunió Kommunista Párt. jának Központi Bizottsága és a Mi. nisztertanács — mondotta Benediktov — az össz-szövetségi mezőgazdasági kiállítás legfontosabb feladatául azt tűzte ki, hogy propagálja a szocialista mezőgazdaság eredményeit, hogy a kolhoz és szov. hoztermelésben minél hamarább érvényesüljenek a kolhozok, szovhozok, gép- és traktorállomások, a legjobb mezőgazdasági dolgozók és szervezők tapasztalatai, hogy népszerű, sítve legyenek a tudományos és kísérleti intézetek sikerei. Meg van minden lehetőségünk és feltételünk arra — hangsúlyozta a miniszter — hogy a termelésbe álta. lánosan bevezessük a mezőgazdasági tudomány haladó módszereit és az élenjáró dolgozók összes sikereit. Halaszthatatlan feladatunk, hogy rövid időn belül üzembe helyezzük a szocialista mezőgazdaság összes tartalékait. Mezőink termékenysége és az állatállomány hasznossága terén is általános fellendülést kell elérnünk, hogy felvirágozzanak összes kolhozaink, hogy az országban ele. gendö élelmiszer legyen a városok egyre növekvő számú lakosa számára és hogy elegendő nyersanyagunk legyen a (könnyű- és élelmiszeipar számára, hogy az összes kolhoztagok jómódúak legyenek. A mezőgazdaság további és általános fejlődése számára döntő feltétel a munkatermelékenység állán, dó növelése. A kiállítás megmutatja ennek a határtalanul fontos népgazdasági feladatnak megoldásához vezető utat, — azt az utat —• amely a technika jobb kihasználására, a káderek minősítésének emelésére, az új gépek alkalmazására, az új, haladó munkamódszerek bevezetésére vezet, a mezőgazdasági növények gondozása és az állattenyésztés terén pedig azt az utat, amely jobb munkatervezésre és az érte járó jutalmazás megvalósítására vezet. Az ösSz-szövetségi mezőgazdasági kiállításnak a gép- és traktorállomások, kolhozok és szovhozok ha. ladó tapasztalatainak és a mezőgazdasági tudomány ismereteinek elsajátítása terén tömegiskolává, igazi népegyetemmé kell válnia. A kiállítás a szocialista mezőgazdaság további fellendülésének határtalan lehetőségeit tárja elénk: Az össz.szövetségi mezőgazdasági kiállítás bemutatja a mezőgazdasági termelés minden körzetében szerzett haladó tapasztalatokat. Minden egyes mezőgazdasági dolgozó — kolhozelnök, szovhoz- vagy gép- és traktorállomásigazgató» agronómus, . zootechnikus, mérnök, munkacsoport- vagy munkaszakasz vezető, traktoros, kombájnos, a gazdaság állattenyésztési vezetője, fejőnő, pásztor, kertész és méhész, valamennyi számos új és tanulságos dolgot láthat a kiállításon. A mezőgazdaság legjobb dolgozói — a kiállítás részvevői — munká. juk mesterei — folytatja Benediktov. Közülük sokan bebizonyították, hogy a munka hősei. Megérdemlik az egész nép háláját és megbecsülését. A kiállítás részvevőinek nagy tu. dása megérdemli a gondos tanulmányozást és tapasztalataik terjesztését. Ünnepünkre, az össz-szövetségi mezőgazdasági kiállítás megnyitására — mondja 'a miniszter — a leg. jobb emberek gyűltek össze drága hazánk összes köztársaságaiból, vidékeiről, a legjobb mezőgazdasági dolgozók. Eljöttek hozzánk kedves vendégeink — a nagy kínai nép, a hős Korea, az összes népi demokratikus országok képviselői. Számos más külföldi ország ven. dégeit is üdvözölhetjük körünkben. Engedjék meg, hogy az össz-szövetségi mezőgazdasági kiállítás részvevői nevében üdvözöljem összes vendégeinket. Engedjék meg, hogy üdvözöljem az össz-szövetségi mezőgazdasági kiálütás összes részvevőit, akik szorgalmas munkájukkal kivívták jogu. kat a kiállításon való részvételre és engedjék meg, hogy még nagyobb sikereket kívánjak nekik a jövőben. Ivan Benediktov beszédét a szooialista mezőgazdaság dolgozói sok. milliós hadseregének a szovjet kormány és a Szovjetunió Kommunista Pártja tiszteletére mondott köszöntőjével fejezi be. Ezután a Szovjetunió kormányának megbízásából Benediktov földművelésügyi miniszter megnyitott, nak jelenti ki az 1954. évi össz.szövetségi mezőgazdasági kiállítást. Üjból felhangzik a Szovjetunió államhimnusza. Cicin akadémikus a kiállítás főpavilonja fölé kitűzi a Szovjetunió zászlaját és utána meg_ jelennek a zászlók az összes pavilonok felett. Benediktov miniszter a főpavilon bejáratához megy és elvágja a bejáratot elzáró szalagot. Abban a pillanatban számtalan szökökútból szökik a magasba az ezüstösen csillogó víz. Felhangzik Glinka „Ivan Susanin" operájának a „Slávsia" melódiája. Megkezdődik a kiállítás megtekintése. Az össz-szövetségi mezőgazdasági kiállítás azoknak a hatalmas minő. ségi változásoknak bizonyítéka, amelyek a szovjet mezőgazdaságban az utóbbi időben bekövetkeztek: magasabbak lettek a hozamok, nagyobb lett az állattenyésztési- termelés termelékenysége, magasabb lett a me. zögazdasági munkák gépesítésének színvonala és az eddig meg nem müveit földek megművelésének színvonala is. A kiállításon összesen 169.000 kiállító vesz részt. Köztük 3911 kolhoz, 1300 szovhoz, számos tudományos és kísérleti intézet és több mint 150.000 mezőgazdasági dolgozó van. A kiállított tárgyak bizonyítékai a kommunista párt és a szovjet kormány azon történelmi határozatai sikeres megvalósításának, amelyek az élelmiszerek bőségének megteremtésére és a szovjet dolgozók jólétének emelésére irá. nyúlnak. A galánta i járás teljesít ette a gabonabegy üjtés tervét A bratislavai kerületben a galántai járás jelentette elsőnek augusztus 1-én 19 órakor a gabonabegyűjtési terv határidő előtt 4 nappal való 100.25 százalékos teljesítését. Ebben a nagy sikerben különösen a járás szövetkezeteinek, kis- és középparasztjainak, a gép- és traktorállomások dolgozóinak, kombájnosoknak, a traktorosoknak, a begyűjtési minisztérium járási meghatalmazottjának, a nemzeti bizottságok s a begyűjtő üzemek dolgozóinak van nagy részük, akik a járási pártbizottság vezetésével minden törekvésüket a CsKP X. kongresszusa határozatának teljesíí tésére összpontosították,hogy a dolgozók ellátására minél előbb és mennél tőbb gabonát biztosítsanak. A köztársasági elnöknek küldött táviratban, amelyben ezt a örömteli hírt jelentették, a járási pártbizottság, a járási nemzeti bizottság és a begyűjtési hivatal képviselői kötelezik magukat, hogy a gabonabegyűjtést tovább folytatják és továbbra is sikerrel teljesítik a párt és a kormány határozatából folyó, a mezőgazdasággal kapcsolatos feladatok teljesítését, hogy hozzájáruljanak népünk életszínvonalának emeléséhez, a munkás-pa-: rasztszövetség s a béketábor megszilárdításához, amelyet legnagyobb barátunk és a szövetségesünk, a Szovjetunió vezet. 4 I