Uj Szó, 1954. augusztus (7. évfolyam, 186-212.szám)

1954-08-10 / 193. szám, kedd

laat. auau->^tts miniszter beszéde (Folytatás a 3. oldalról.) Régi közmondás: aki nem dol­gozik, az ne is egyék. Ahogyan vetettünk és ahogyan aratunk, olyan dolgunk lesz. És mindenki tudja, hogy nemcsak kenyeret és kalácsot akarunk, hanem több húst is, egyre jobb ruhákat, jobb la­kásberendezést és sok mást. Mind­ez társadalmi rendszerünkben ter­mészetes — mindenki számára biz­tosítva van a munkalehetőség, nin­csen munkanélküliség, csaknem minden családban toibb családtag is dolgozik, keres- Igaz, hogy ha jobban akarunk élni, az nemcsak munkánktól függ. Ezért a beadá­sok pontos teljesítése, a takar­mányalap biztosítása, ez a feltétele annak, hogy több hús, tojás és tej jusson dolgozóink asztalára, hogy egész népünknek egyre jobb dolga legyen. A jó aratással és a beadások teljesítésével dolgozó né­pünk teljesíti hazafias kötelességét az egész nemzettel és a köztársa­sággal szemben. Az aratás és az őszi betakarítás sikeres befejezése, valamint a beadások teljesítése — éppen az a munka, ami biztosítja valamennyiünk számára a nagyobb karéj kenyeret és kalácsot, a na­gyobb adag húst és több tejet. És valóban egyre több élelmi­szerre és ipari termékre van szük­ségünk. Míg a kenyér, liszt és péksütemény fogyasztása ez év el­ső félévében a múlt év ugyanezen időszakához viszonyítva kb. egy­forma volt és egész köztársasá­gunkban mennyiség szempontjából teljes mértékben biztosítva volt, más jó minőségű élelmiszerek fo­gyasztása, amelyekkel a lisztet és kenyeret pótolni lehet, mint pl. a rizs és hüvelyesek fogyasztása, nagymértékben emelkedett. A rizs­fogyasztás az első negyedévben hatszor nagyobb volt, mint a múlt év ugyanezen időszakában. A hü­velyesek fogyasztása ez év első három hónapjában a muM évhez viszonyítva 17-szeresére emelke­dett. Az április elsején megvaló­sított harmadik árleszállítás után a rizs és hüvelyesek fogyasztása még tovább emelkedett. A cukor­fogyasztás is nagyobb lett. Ez év első negyedévében 16 százalékkal több cukrot fogyasztottunk, mint a mult évben. Az áprilisi árleszállí­tás után a cukorfogyasztás ápri­lisban és májusban a mult. év ugyanezen hónapjaihoz viszonyítva 50 százalékkal emelkedett, az át­lagos cukoreladás pedig áprilisiban és májusban az árleszállítás után 12 százalékkal volt nagyobb, mint az átlagos havi eladás az első ne­gyedévben az árleszállítás előtt. A kávé eladás az árleszállítás után ez év második negyedévében egy­negyedével volt magasabb, mint az első negyedévben az árleszállí­tás előtt. A jegyrendszer eltörlése óta egyre emelkedik a hús és zsírfo­gyasztás. Ez év -első negyedévében a húsfogyasztás 12 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év ugyan­ezen időszakában. A harmadik árleszállítás u'án áprilisban a la­kosság vásárlóereje tovább emel­kedett. Ez abban is megnyilvánult, hogy a húsfogyasztás áprilisban és májusban 21 százalékkal volt nagyobb, mint a mult év ugyan­ezen hónapjaiban és az árleszál­lítás előtti átlagot a havi eladás­nál pedig 13 százalékkal haladta meg. A fogyasztás ez év ríyári hó­napjaiban szintén nagyobb, mint a mult év ugyanezen időszakában. Ebben az évben az első Negyed­éviben 31 százalékkal több vajat fogyasztottunk mint a mult év­ben. Az árleszállítás után pedig áprilisban és májusban csaknem százszázalékkal több vajat fogyasz­tottunk, mint a múlt év ugyan­ezen hónapjaiban. Jól tudjuk, hogy az élelmiszer­fogyasztás feltételezett gyors nö­vekedése nincsen megfelelő módon biztosítva a mezőgazdasági terme­lés ugyanilyen gyors fejlődésével­A kenyér- és takarmánygabona fo­gyasztásának lényeges részét a Szovjetunióból kapott segítséggel fedezzük. Rizst és hüvelyeseket Kínából és a . népi demokratikus országokból hozunk be. Egyre na­gyobb mennyiségű húst és zsiradé­kot hozunk be és a behozatal egy­re nagyobb mértékben hozzájárul belső piacunk ellá'ásához. Termé­szetesen nincs a legkisebb kétsé­günk affelől, hogy hazai mezőgaz­dasági termelésünknek is egyre többet kell termelnie — e mellett teljes mértékben érvényes az a mondás, hogy ami elég volt teg­nap, az már nem elegendő ma és hogy ami elegendő ma, nem lesz elég holnap. Ezért van oly nagy fontossága a CsKP X. kongresszusa irányelvei teljesítésének a mező­gazdasági termelés lényeges eme­lése szempontjából a legközelebbi két-három év folyamán. És az az út, amely mindennek eléréséhez vezet, ahhoz, hogy asz­talunkon elegendő élelmiszer le­gyen, hogy még több élelmisze­rünk legyen a jövő évben és az elkövetkezendő években az ehhez vezető út, az idei sikeres aratás és a beadások teljesítése. A kedvezőtlen időjárás késlel­tette az aratás kezdetét, de né­pünk a gyors betakarításért indí­tott. harcban, a hősiesség és áldo­zatkészség számos példáját tanú­sította. Köztársasági méretekben tehát a terméskilátások jók. Mi­lyenek közellátásunk kilátásai? Er­re azt választolhaMuk: ha az EFSz­-ek, az állami birtokok és földmű­vesek teljesítik beadásaikat, az el­látás biztosítva van. Szocialista szektorunkban a mezőgazdaság ré­széről történő beadások teljesítése, már ma is bizonyos mértékig biz­tosítékot jelen* az ellátás szem­pontjából. Földműveseink túlnyo­mó része is teljesíti köztársaságunk és népe iránti kötelességeit. De a beadások terén előforduló kisebb­nagyobb hiányok és lemaradások helyi zavarokat idéznék elő az élelmezésiben és fékezik a lakosság szükségleteinek egyre nagyobb­mértékű kielégítésére irányuló igyekezetünket. Ezért a nemze'i bizottságok és a mezőgazdasági, begyűjtési, élelmiszeripari és ke­reskedelemügyi dolgozók feladata, hogy állandóan szem előtt tart­sák a beadások teljesítése és a dolgozók ellátása között fennálló szoros összefüggést. Az ő felada­tuk, hogy a beadások nemteljesí­tésének okait kutassák és gyors intézkedéseket tegyenek az összes hiányosságok kiküszöbölésére. Az állami és szövetkezeti keres­kedelem dolgozóinak különös gon­dot kell fordítaniok arra, hogy a kereskedelmi hálózat helyesen le­gyen ellátva mindenféle áruval. Hogy a városok és ipari községek jól legyenek ellátva mind élelmi­szerrel, mind iparcikkekkel. Hogy a falvakat elsősorban ipari áru­cikkekkel, valamint iparilag fel­dolgozott élelmiszerekkel lássák el, olyanokkal, amilyeneket a falva­kon nem termelnek. Az állami és szövetkezeti kereskedelem dolgozóin múlik, hogy teljes mértékben be­tartsák a kereskedelem munkájára vonatkozó szabályokat, a kereske­delem munkájára vonatkozó alap­törvényt. Ez azt jelenti, hogy biz­tosítaniok kell a vásárlók jó és tisztességes kiszolgálását, hogy pontosan be kell tartaniok az egyes alapélelmiszerfajtáknál az eddig érvényben lévő azon szabályt, hogy az egyes vásárlónak vásárlás ese­tén a legmagasabb megszabott áru­mennyiséget, adják el, hogy ezál­tal biztosítva legyen a lehető leg­több fogyasztónak egyenlő kiszol­gálása. A piacra állandóan újabb áru­fajták kerülnek. De itt sem elé­gedhetünk meg az elért eredmé­nyekkel. Iparunknak hatalmas le­hetőségei vannak a termelt áru választékának még gyorsabb ütem­ben való kiterjesztésére és új áru­fajták bevezetésére. Továbbra is biztositanunk kell az olcsóbb ter­melést, és a legmagasabb fokú gaz­daságossággal egész népgazdasá­gunk és állami igazgatásunk sza­kaszán elő kell készítenünk a kö­vetkező árleszállítást. Mindez mun­kánktól és készségünktől függ. Ahhoz hogy valamennyien hozzá­járuljunk ehhez. Most pedig az aratás és a beadások teljesítése legsürgősebb feladatunk. J^íéliántf szó a bábfilmről A karlovy vary-i nemzetközi filmfesztiválok nemcsak mint film­versenyek jelentősek. Egyszersmind nagyarányú nemzetközi tapasztalat­cserék, amelyeknek hatása évről évre szinte lemérhetően fokozódik. Nincs olyan külföldi filmember, aki ittléte alkalmával meg ne látogatná Prágában a Jiŕi Trnka államdíjas ÜH a film készítéséhez hozzáfoghassa­nak, ahhoz téma és jó forgatókönyv kell. Ez a jó film alapja. A rendes játékfilm forgatókönyvétől abban különbözik, hogy minden egyes képhez pontos díszletet és bábuti­pust ír elő. Megkezdődik a munka. A bábfilm a játékfilm és rajzfilm között foglal helyet. A szerző meg­Meseszép tájat varázsol a néző elé a filmstúdió dolgozójának keze. ügyes művész vezetése alatt dolgozó báb­film-stúdiót. Ezen a téren ugyanis nagyon az élen haladunk, bábfilm­jeink az egész világon nagy nép­szerűségnek örvendenek. A Bajaját idén Alzsirban a legjobb filmnek nyilvánították. A mostani filmfesztivál sok kül­földi szakembere is betekintést, hogy úgy mondjam ízelítőt kért Trnka mester boszorkánykonyhájá­ból. Alkalmam volt csatlakozni az érdeklődők egyik csoportjához és már ott is ülök a műterem kényel­mesen berendezett kis házi mozijá­ban. Mindössze tizennyolc árgus­szemű néző részére van itt férő­hely. Részleteket mutatnak be a fesztiválon a bábfilm díjával kitün­tetett „Svejk, a derék katona" és a „Préri áriája", valamint „Még egy kupica" c. filmekből, amelyekkel a közeljövőben a mozilátogató közön­ség is megismerkedik. A „Még egy kupica" humoros formában mutat­ja be az álkoholnak a motorveze­tőkre gyakorolt káros hatását. Nehéz elképzelni, milyen sokrétű művészi, alkotó, mesteri és műszaki munka előzi meg azt a pillanatot, amikor a bábfilm a néző elé kerül. És nehéz elképzelni, hogy aránylag milyen szerény lehetőségek állnak az illetékesek rendelkezésére. állapítja, jó úton haladnak-e, nem tévesztettek- e célt és azután a ren­dező és műtermi helyettese, akit animátornak neveznek, már telje­sen önállóan dolgoznak. A bábutípu­A felvevőgép előtt sokat, a díszleteket és ami azzal jár, külön képzőművész tervezi. Az ő elképzelése szerint készítik el a bábuk izületekig menő pontos vá­jével vagy arcával mégsem fejezheti ki saját lelkiállapotát, amely ter­mészetesen a játék folyamán több­ször is változik. A bábu lelkiállapo­tát tehát nem az arc, hanem moz­dulatai fejezik ki. Csak a legritkább esetben szerepel két fej: ha t. i. a bábu jelleme a játék folyamán lé­nyegében megváltozik. Igy volt ez a Császár csalogánya és a Bajaja hímekben. A bábut fémvázának elkészítése után az asztalosműhelyben fával vagy műanyaggal borítják be. Itt készülnek a kellékek is. Itt készí­tették pl. a Svejk-filmhez a marha­vagonokat, amelyekbe negyven vagy még több katonát gyömöszölt a császári és királyi osztrák-magyar hadvezetőség. Itt kapnak patinát az egyes kellékek. Mikor már minden kellék kész és a próbafelvételeket is megejtették, aprólékos tanácsko­zásra kerül a sor a rendező és az animátor között. Főleg az egyes : zereplők jellemét és jellegzetes nozdulatait tisztázzák. Sokszor egy­ogy kiváló színművészt is bevonnak munkájukba, aki bemutatja, hogyan átszaná el ő a kérdéses szerepet. Az animátor állítja be a jeleneteket, ő irányítja a kameramant, a fény­hatásokat. Ha állatfilmről van szó, akkor az animátor sokáig tanul­mányozza az állatokat és ellesi sajátságos mozdulataikat. A bábfilm előállítása, labora­tóriumi elkészítése, hangfelvétele nem különbözik a rendes játékfil­mektől. Jiŕi Trnka világhírű műtermében hihetetlenül kevés ember dolgozik, de tekintet nélkül arra, hogy mű­vészi vagy üzem-gyártási feladato­kat kell megoldaniok, mind mű­vészi elhivatottsággal lát a feladat megoldásához. Trnka mester szere­tettel gondoskodik az utánképzés­ről és fiatal- munkatársai egyre merészebb célokat tűznek maguk elé A bábfilm témáinak megválasztá­sában és a filmek feldolgozásában ügyesen megmutatkozik a jellegze­tes népi vonás. Ug5"anakkor mon­danivalóját a maga módján, a maga hangján adja elő. A bábfilm céltudatosan halad to­vábbi sikerek felé. Már megkezdték a „Hurvinek cirkusz" előkészítő munkálatait. A kis Hurvineket hir­ből jól ismerik az egész világon és a film segítségével most eljut oda is, ahová személyesen nem mehe­tett. Nagyjában készek már a bá­buk, Spejbl lesz a cirkusz igazgató­ja, Hurvinek pedig világhírű ar­tistaszám. Láttam már azt a 90 tel­„A préri áriája" című bábfilm főhőse. Régi cseh mondák alakjai Nálunk a gyermek, rajz és báb­filmek közös vezetés alatt készül­nek, aminek az az előnye, hogy a legigényesebb szakmai feladat is megoldható, csak a legmegfelelőbb technikai módszert kell alkalmazni. Ezért azt kell elsősorban tisztázni, vájjon a forgatókönyv szándékát és az egyes jellemeket élőszemély, bábu, vagy rajz valósítsa meg és vigye a néző elé. De maradjunk a bábfilmnél. A moziban a néző érdeklődéssel fi­gyeli az eseményt, elismeri \a mű­vészek kiválóságát, alig gondol arra, hogy mennyi tehetség, hajlam, ügyszeretet kell minden egyes film­dolgozó részéről ahhoz, hogy a kol­lektív munka végül jó legyen. Hogy zát és öltöztetik fel időszerű kosz­tümökbe. Világos, hogy a bábut úgy kell megalkotni, hogy a filmben szükséges minden mozdulatot meg­tehessen. (artistaszerep, kígyóem­ber, stb.). Igen nehéz a bábu egyen­súlyhelyzetét eltalálni. A bábuk váza fém és magasságuk 22-től 35 cm között ingadozik. Nagy tömegjeleneteknél huzalból vagy papírmasséból készült kisebb bábuk szerepelnek a színen. Elő­fordult már, hogy egy-egy nagyobb harci jelenetben egyszerre 60 bábu mozgott a színpadon. A bábu fejét rendszerint a kép­zőművész maga alkotja meg. Ennek az a magyarázata, hogy bár a bábu bizonyos jellemet testesít meg, fe­jesen egyforma plakátragasztóbá­but, amelyek Hurvinek álmában egyszerre megjelennek. Nem kétel­kedem, hogy az új bábfilmen egy világhírű cirkusz legjobb műsor­számait fogjuk látni a dörmögő Spejbl-lel és a haladógondolkodású Hurvinekkel a főszerepekben. Hu­moros film lesz a „Hurvinek cir kusz", de egyben az élesedő os tályharc kemény fegyvere. Ez n­összeférhetetlen. Hiszen a bábf is hatásos, fontos tömegművész* közvetlen nevelés eszköze. Ha vőben is így lesz, akkor jól tf ti majd hivatását, segíti nép a szocializmus épitését és c békét. Erről azonban a légi sebbek, a mozilátogatók dr

Next

/
Thumbnails
Contents