Uj Szó, 1954. augusztus (7. évfolyam, 186-212.szám)

1954-08-05 / 189. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. agusztus 5, csütörtök 30 fillér VII. évfolyam, 189. szám A mai számban: Ciklusos grafikon — nagyobb kereset (2. old.) Hogyan lettünk elsők (3. old.) A Koreai Központi Sajtóiroda kommentárja Eis^n. liower és Li Szín Man közös nyilatkozatával kapcsolatban f4. old.) Ilja Jefimovics Rjepin (5. old.) Fó'iskolásaink sikerei a labdarúgásban és kosárlab­dában (6. old.) Félévi munkánk tükre Tegnap tette közzé az Állami Statisztikai" Hivatal jelentését a nemzetgazdaság fejlesztésére irá nyúló állami terv teljesítésének 1954. első félévében elért eredmé­nyeiről. A jelentés dolgozó népünk munkájának, országépítő igyeke­zetének újabb nagyszerű győzel­meit mutatja meg. Számot ad ar­boI, milygn haladást értünk el az elmúlt év utolsó napjától, dolgo­zó népünk jólétének alapja, a szo­cialista ipar és a mezőgazdaság további fejlesztése, fellendítése útján. Az Állami Statisztikai Hivatal jelentése beszámol arról, hogy az első félévi bruttó tervet 101.4 szá palákra teljesítettük. Egész sor termékben túlteljesítettük a ter­vet, közöttük a kőszén, barnaszén fejtési tervét, fontos gépek, köz­szükségleti és élelmiszeripari cik­kek termelési tervét. Az elmúlt év ugyanezen időszakához viszo­nyítva jelentősen emelkedett va­lamennyi szakaszon a termelés mennyisége. Iparunk sok új, minő­ségi szempontból lényegesen jobb közszükségleti cikket gyártott. Je­lentősen emelkedett a nagyfontos­ságú ipari, mezőgazdasági és bá­nyagépek gyártása. Sokezer új gép mentesíti a dolgozókat a kü­lönböző munkahelyeken a legfá. rasztóbb munkáktól. Pártunk és kormányunk politi­kájának célja a dolgozók jólétének emelése. Az Állami Statisztikai Hivatal jelentése számokkal bizo­nyítja, hogy az elmúlt félévben jelentősen emelkedett dolgozó né­pünk életszínvonala. Hatalmas lé­pést tettünk előre az 1953. szep­tember 15-i kormánynyilatkozat megvalósításának útján. Sokkal több árucikket vásároltak dolgo­zóink, mint az elmúlt év ugyan­ezen időszakában. Nagyban emel­kedett a textilanyagok, cipők el­adása. A lakosság'jólétének emel­kedését hűen tükrözi vissza a je­lentésnek az a része is, amely ar­ról ad számot, hogy hatszor annyi mosógépet, jégszekrényt, kétszer annyi építőanyagot vásároltak eb­ben a félévben az elmúlt évhez viszonyítva. Jelentősen emelke­dett az élelmiszerfogyasztás, meg­javult a lakosság kiszolgálása, több mint 1500 új nagy elárusító­hely nyílt meg a városokban és falvakban. Többezer új lakásegy­séget adtak át a dolgozók haszná­latára, több tízezer lakásegység pedig épülés alatt áll. Üj közszol­gáltatási üzemek nyíltak meg, je­lentősen bővült a dolgozók egész­ségéről való gondoskodás is. Üj kórházakat helyeztünk üzembe, egészségügyi központok nyíltak meg az üzemek mellett, az új böl­csődék egész sora létesült. Az életszínvonal emelkedését azonban nemcsak a közszükségle­ti cikkek és a szociális juttatások növekedése bizonyítja, hanem kulturális fejlődésünk is. Sok tíz­ezer diák fejezte be tanulmányait a III. fokú szakiskolákban és a főiskolákon. Tizenkét százalékkal emelkedett az állandó színházak látogatóinak száma, 76 millió lá­togatója volt a filmszínházaknak, 40.000-rel bővült a rádióhallgatók száma, több mint 20 millió pél­dányszámban adtak ki könyveket. Az év eiső felében a dolgozók be­tétje a takarékpénztárakban 550 millió koronán felüli összeggel növekedett. Dolgozóink jóléte emelésének fontos alapja az ipari és mező­gazdasági termelésünk fejlődése közötti aránytalanság megszünte­tése. Pártunk X. kongresszusa nagy figyelmet szentelt ennek a kérdésnek és jóváhagyta a mező­gazdaság legközelebbi 2~-.3 éven belül való fejlesztésének irányel­veit. Az Állami Statisztikai Hiva tal jelentése a mezőgazdaság te­rén a szocialista szektor jelentős előrehaladásáról számol be, ahol a haladó agrotechnika alkalmazá sa, a gépek kihasználása sokkal nagyobbméretü, mint az egyéni gazdaságokban. Mezőgazdaságunk sokkal több műtrágyát kapott eb­ben az évben vegyiipari üzemeink tői, gépgyárainktól sokkal több mezőgazdasági gépet, — annak el­lenére, hogy a gépgyárak a szál­lítási terv teljesítésében elmarad­tak. Mezőgazdasági téren mindeddig számos jelentős hiányosság mu­tatkozik, amelyek megszüntetése a mezőgazdaságban dolgozók fon­tos feladata. Megkéstek a tavaszi mezei munkákkal, nem lett betart­va a vetési határidő és a vetéste­rület. Nem növekedett a szarvas­marha- és sertésállomány. Nem teljesítették az olyan fontos ter­mékek termelési tervét, mint a hús, tej és tojás. Nagy hibát követnénk el, ha megelégednénk az ipari termelés bruttó tervének 101.4 százalékos teljesítésével és észrevétlenül el­mennénk a hibák mellett, ame­lyekre a jelentés figyelmeztet ben­nünket. Sok termelési szakaszon elmaradtak a terv teljesítésével. Nem teljesítette tervét a kohászat és ércbányászat, az élelmiszer­ipar. Lemaradt az olyan fontos iparágak termelése, mint a vil­lanyáram fejlesztése, a vas és mangánérc fejtése, a nyersvas és hengerelt anyag termelés. Pedig ezeknek lemaradása egész sor üzemben megnehezíti a terv tel­jesítését. A gépipar és vegyiipar dolgozói számos termékfajtában maradtak adósai az országnak. Az építkezési terv teljesítését is meg­nehezíti az a körülmény, hogy a cement, tetőfedőcserép és tégla gyártásának terve nem lett telje­sítve. A faiparban és könnyűipar­ban is elmaradtak egyes árucik­kek termelésével. Ezen iparágak dolgozóinak arra kell törekedniök, hogy az év második felében kikü­szöböljék a csorbát és teljesítsék ^ervet. Népgazdaságunk fontos kérdése, a gazdaságos termelés és a jó mi­nőség. Ezen a téren is bár sok szép eredményt elértünk, számos hiányosság fordul elő. Nem kielé­gítő a bányák gépesítésének és az építőipar gépeinek kihasználása. Számos vállalatban túllépték a béralapot és az anyagfogyasztási normákat. Az ipari termelésben nem értük el az önköltség terve­zett csökkentését. Még mindig megengedhetetlenül magas a se­lejtképződés. A normán felüli készletek rendszeres csökkentését sem biztosították mindenütt. A gazdaságosabb munkáért és a se­lejt ellen folytatott harccal meg kell szüntetni javaink elpazarlá­sát, a hányag munkát. Dolgozó népünk az első félév­ben szép sikereket ért el. Anyagi és kulturális színvonalunk továb­bi' emelésének biztosítására dol­gozzunk úgy, hogy szép eredmé­nyeinket tovább fejlesszük és az előforduló hibákat ' minél előbb megszüntessük. A párttagok, az üzemek vezetői, jó t példával, ál­landó népnevelői munkával buz­dítsák a dolgozókat, hogy min­denki a saját munkahelyén még jobb munkát végezzen hazánk to­vábbi felvirágoztatásáért, jólétünk emeléséért. A gazdaságosság kérdése három bratislavai üzemben Este van. A villanytelep dol­gozója egyetlen kézmozdulattal fényt derít a város utcáira. Az egyik kisebb mellékutca sötéten maradt. Az utcába egyszer csak egy összetol­ható rúddal felszerelt kerékpáros tér be. A lámpák alatt megáll, le sem száll a kerékpárjáról, meg­gyújtja a lámpát és tovább kere­kez. Nyomában ezüstös fényükkel világítani kezdenek a gázlámpák. Megvilágítják a lámpa meggyujtó­ját is. Nem, nem az, akire gondol­tunk. Nem az ismert bajuszos lám­pagyujtogató bácsi. Fiatal leány .. fényt osztogat" az embereknek. Egy kis óvárosi romantikát ke­resnek az emberek a lámpagyuj­togatóknál. De kitűnik, hogy hiába. Azt néhány évtizeddel ezelőtt kel­lett volna a bajuszos bácsiknál ke­resni. Itt csak azt hallani, hogy kí­váncsiak, biztosítja-e Mlčoch elv­társ végre, hogy "nappal ne gyúl­janak ki a lámpák, mert a vezeté­ket fogják ellenőrizni. Meg hogy a gyerekek csintalanságból nappal meggyújtják a lámpát, pedig a lámpagyujtogató felel érte. Már­pedig ő is bekapcsolódott a gaz­daságossági versenybe. Aztán olyat hallani, hogy idejében kell gyúj­tani, oltani a lámpákat, ügyelni kell a karbantartásra, nehogy szi­várogjon a gáz. Ha nem javítják meg áz utcájában a lámpa fedelét, elázik az égő és baj lesz, a lám­páért pedig ő felel... Hát ilyenek máma a gázgyáriak. Benn a gyárban sem más a hely­zet, itt is csak a gazdaságosságról és a technológiai menetekről lehet beszélni. A legszebb eredményeket a koksz oltásánál dolgozó munkacso­portoknál találjuk. Itt Peklo, Or­visky és Mozol mesterek műszakai I. A gázgyárban • versenyeznek a több és jobb minő­ségű gáz kitermeléséért és a víz­megtakarításért. A csoportok az év elejétől már 41.229 köbméter vizet . takarítottak meg a technológiai menet pontos betartásával. Ezzel nemcsak megtakarítást értek el, de a gáz minőségét is fokozták. A technológiai menet betartásában és a vízmegtakarításban az első he­lyen Peklo mester műszakja vég­zett júniusban. A villanyárammal legjobban Orlovskyék takarékos­kodtak. Ők érték el a gáz legma­gasabb kalóriatartalmát is. Ha pe­dig jól ég a gázfőző otthon, Mozol mesterre kell gondolni, aki mun­katársaival magas minőségű gázt termel. A verseny sorrendje a hó­nap végén ilyen lett: Peklo, Or­visky, Mozol. De mindnyájan úgy dolgoztak, hogy az ő nevükhöz fű­ződik egy része annak a félmillió koronának, amellyel a bratislavai gázgyárnak sikerült csökkentenie az önköltséget az első félév folya­mán. IVÍunkájuk gazdaságosságáért harcolnak a gyár többi munkahe­lyein is. Nézzük csak meg a kar­bantartók csoportját. Bakyta elv­társ, a karbantartók csoportjának vezetője Érben kazánkezelővel egy újítást valósítottak meg, amellyel meghosszabbították az egyes gene­ráljavítások közti időszakot. így lehetővé tették a kazánok jobb ki­használását. Hasonló újítással Ze­man és Orvisky a gépek tisztítását tették könnyebbé és gazdaságosab­bá. A meddő áram fogyasztásának csökkentésével sokat takarítanak meg a gázgyárban. Kondenzátorok alkalmazásával érték el ezt az eredményt. Minárik Ferenc vil­lanyszerelő olyan berendezést szer­kesztett, amely hatásosan csök­kenti a meddő áram fogyasztását. Benkovič elvtárssal együtt pedig elérték azt, hogy a villanyáram ki­kapcsolasa esetén csökkentik a gáz­veszteség mennyiségét. Ha magasabb hőfokon tartják a kemencéket, a gáz minősége jobb. Amíg a koksz a kemencékig ér, a szállításnál egy része elporlódik. Ez pedig csökkenti a koksz hőere­jét. Houba elvtárs olyan rostot szerkesztett a kazán fűtőberende­zésénél, amely automatikusan meg­tisztítja a kokszot a portól, mielőtt a kazánba kerülne. Ezzel kevesebb kokszot fogyasztanak, nagyobb hő­fokot érnek el és a begyújtások­nál sok fűtőanyagot takarítanak meg. Csak újítójavaslatokkal több mint 50 ezer koronát takarítottak meg az első félév folyamán a bra­tislavai gázgyár dolgozói. Ez az ösz­szeg természetesen nem foglalja magába azokat az újításokat, ame­lyek például a gépek, kazánok kar­• bantartására irányulnak. Ezek a módosítások a megrongálástól óv­ják a berendezéseket és így nagy jelentőségük van. Nagyjelentőségű az üzem mérnö­keinek a munka állandó javításá­ra irányuló törekvése. Bevezették a csúcsfogyasztás idején, főleg a téli hónapokban, a szén helyett a földgázzal való fűtést a kazánok­ban. A. z újítómozgalom helyes tá­mogatásával és a munkaverseny­nek a technológiai menetek pontos betartására való irányításával több és jobb minőségű gázt szolgáltat­nak az állandóan növekvő hálózat­nak a bratislavai gázgyár dolgozói. r r Ok kapták a legszebb nótát A nap tüzel, mintha fel akarná gyújtani a mezőt, a búzakereszte­ket és a pirostetejií szövetkezeti istállókat. Horváth Mihály csép­lőcsoportja az átmenti, sudár je­genyefák tövében keres menedé­ket a perzselő napsugarak ellen. Ebédidő van. Horváth Mihály is ott van már a csoportban. Kezé­ben literes üveget tart. A nap is rákacsint az áttetsző folyadékkal 'telitett üvegre. Az ebédhez még senki sem fogott hozzá. Horváth Mihály mosolyogva áll meg a he­verésző, szövetkezeti tagok között. — Egy kis „gyomorerősítőt" küldött a szövetkezet — szólal meg és ö is rákacsint az üvegre. Zsebéből egy féldecis pohár ke­rül elő. Egymás után teletölti és adja a csoport tagjainak. Azután hozzáfognak az ebéd­hez. Ez az idő a legalkalmasabb arra, hogy a csoportvezetővel szót váltsanak. — Már jó pár napja csépelünk — mondja Horváth Mihály. — Csoportunk a cséplést is elsőnek akarja befejezni. Horváth csoportja az aratási munkákat is elsőnek végezte el a nyárasdi szövetkezetben. Igaz, ők kezdték elsőnek az aratást is, de a csoport tagjai asszonyok és lá­nyok voltak. Az aratógépek után azonnal keresztbe rakták a kévé­ket, hogy a tarlóhántást nyomban elvégezhessék. Nem akarták, hogy szántatlanul maradjon a tarló, mert a tarlóhántás idejében való elvégzésével már most megala­pozzák a jövő évi gazdag termést. A másodnövények vetéséről sem feledkeztek meg. Horváth csoport­ja az aratással egyidöben húsz hektár másodnövényt vetett el. Azon a területen, ahol most a cséplőgép áll, már szépen kisorolt a csalamádé. Lesz mit silózni Horváth csoportjának. Lesz takar­mány bőségesen, tej és pénz is lesz a téli hónapokban. Nem sokat teketóriáznak az ebéddel. Gyorsan elfogyasztják s máris készülődnek. Kiss Jenő, a szövetkezet ková­csa, aki most a gépész szerepét tölti be, már ott szorgoskodik a „Slávia" körül. A hajtószíj lassan, sustorogva megmozdul. Felbúg a cséplődob. Mindenki a helyére siet. Szomolai Vitus, az etető, is szemére húzza barna szemüvegét és int a lányoknak. A cséplőgép két oldalán, a ga­bonával megrakott szekereken- a szövetkezeti tagok beleszúrják vil­lájukat a kövér kévékbe. Szomo­lai Erzsi és Kovács Margit a ké­vevágó lányok. Arcukat barnára égette a nap. Fiatalos lelkesedés­sel ragadják meg a kévéket. Az élesre fent késekkel ügyesen vág­ják a kévék köteleit. Ömlik a ga­bona Vitus karjába, aki megtömi vele az éhesen forgó cséplő dobját. A kazalrakók is izzadnák. Kü­lönösen, amikor Vitus eteti a gé­pet. Két etető van a cséplőgépnél és felváltva dolgoznak. Sokszor meg is kopogtatják a villával az elevátor oldalát. — Lassabban add már, Vitus, hadd jussunk egy kis lélekzethez! Váltás után jobban szemügyre ve­hetjük Szomolai Vitust, ezt a szor­galmas szövetkezeti tagot. Arcát ezer ránc barázdálja. Az izzadság végigfolyik arcának barázdáin. Sötét szemüvegét a homlokára tolja és nagy kortyokkal issza a friss vizet. — A csoport egyik legjobb dol­gozója a mi Vitusunk — mondja Horváth Mihály.— Sokat dolgozott már életében. Ez meg is látszik rajta. Ahogyan ö szokta mondani, az idén már huszadszor csépel. Szomolai Vitust mindenki sze­reti a csoportban. Szeretik szor­galmáért. Szeretik mókás jóked­véért. Ebédszünetekben, vagy amikor kissé alábbhagy a munka, jó mondásokkal és bűvészmutat­ványokkal szórakoztatja a csoport tagjait. Horváth Mihály csoportja július 23-ig több mint 1500 mázsa neme­sített vetőmagot szállított a rak­társzövetkezetbe. — A mai napon is adunk még vagy 200 mázsát — mondja a zsá­kokkal bajlódó Varga Béla.— Dél­előtt kicsépeltünk és el is szállí­tottunk száz mázsát. Ha minden jól megy, délután is meglesz vagy 100—120 mázsa. — Meg bizony — veszi át a szót Tóth Nándor, a csoportvezető helyettese, aki szintén a zsákok­kal bajlódik. — Az este is miénk lesz a nóta, még akkor is ha az ég összedől. A nyárasdi szövetkezet tagjai az aratás kezdetén bevezették, hogy minden este értékelik a cso­portok közötti versenyt. Az ered­ményt a helyi rádión ismertetik a szövetkezeti tagokkal. A legjobb csoportok és a legszebb eredményt elérő szövetkezeti tagok még nótái is kapnak az egész falu fülehal­latára. Ezen az estén Horváth Mihály csoportjáé lett a nóta. Sz. I.

Next

/
Thumbnails
Contents