Uj Szó, 1954. augusztus (7. évfolyam, 186-212.szám)

1954-08-04 / 188. szám, szerda

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. augusztus 4, szerda 30 fillér VII. évfolyam, 188. szám A mai számban: A nemzetgazdaság fejlesztésére irányuló állami terv teljesítésének eredmé nyei az 1954. év első félévében (1—2 old.) India elutasítja részvételét a délkeletázsiai katonai blokkban (3. old.) A Kis-Magura tövében (4. old.) Sarabolással, a talaj porha nyitásával a nagy cukorrépatermésért (5. old.) A csehszlovák úszók eredményes szereplése (6. old.) A termés elosztása a szövetkezetekben Az elkövetkező napokban és hetekben az EFSz-ek az év és a szövetkezeti élet igen fontos eseményéhez érkeznek: a cséplés befejeztével, ahogy számba veszik a érmést, megkezdődik a gabona szétosztása az eddig ledolgozott munkaegységek szerint. Igen jelentős esemény ez nemcsak az egyes szövetkezetek, hanem minden egyés szövetkezeti tag életében is. Sőt továbbmenve, a gabonaelosztás döntő mértékben befolyásolja majd a még egyénileg .gazdálkodó dolgozó parasztokat is elhatározásukban, hogy továbbra is egyénileg gazdálkodjanak-e, vagy pedig a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépjenek. A gabonaelosztás tehát nemcsak a szövetkezetek egyéves, eddigi munkájának számvetése, hanem a jövőbe mutató út is, amely hivatva leszbizonyítani, hogy a mezőgazdasági termelés fellendítésének, a dolgozó parasztság felemelkedésének egyedüli biztos útja a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás. Éppen ezért, mert a gabonaelosztás ilyen nagyjelentőségű, lebonyolítására a szövetkezetek vezetőségeinek a legnagyobb figyelmet kell fordítani. Mit kell most a szövetkezeteknek elsősorban is szem előtt tartaniok? Azt, hogy addig ne kezdjék meg a gabona szétosztását, amíg mindennemű gabonabeadási kötelezettségüknek eleget nem tettek. Elsősorban is, ha kölcsön vetőmagjuk volt, azt azonnal és hiánytalanul térítsék vissza; teljesítsék beadási kötelezettségüket, s biztosítsák a vetőmag és a takarmányalapokat, valamint a szociális és egyéb alapokat. Feltétlenül gondoljanak az öregekre és az olyan nagycsaládú tagokra, akik munkaegységeik után nem kapnak annyi gabonát, hogy évi fejadagjuk biztosítva legyen. Ezek ellátásáról a szövetkézeteknek kell gondoskodniok. Ha a szövetkezet mindezen kötelezettségének eleget tett, ha biztosította az összes alapokat és megfelelő tartalékot is teremtett, akkor a vezetőség tegyen számvetést, hogy mennyi a fennmaradó gabona, és taggyűlésen határozzon afelől, hogy most már mennyi gabonát • osztanak szét a munkaegységekre és ha tehetőség van rá, mennyit adnak el az államnak szabad felvásárlási áron. Ha a szövetkezet mindezzel már rendbejött, ha már határozott a taggyűlés, akkor kezdjék meg a tagok között a gabona szétosztását. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az előbb mondottak nem jelentik azt, mintha a gabona szétosztásával ráérnének a szövetkezetek, hogy ez nem sürgős, az maradhat utoljára. A szövetkezetek ne késlekedjenek a gabona szétosztásával, hanem az előbb említett kötelességeiknek lehetőleg már a cséplés idején eleget téve, a cséplés befejeztével azonnal megkezdhessék a gabona szétosztását. Türelmetlenül várják maguk a tagok is, hogy mit hozott nekik az egész évi munka, a közös gazdálkodás. Fontos azonban a gabona gyors szétosztása azért is, hogy a még egyénileg gazdálkodók, — éppen ennek hatása alatt — idejében, még az őszi munkák megkezdése előtt határozhassanak további sorsukról. Harmadsorban pedig azért nem szabad halogatni, mert a reakció ugyancsak felhasználhat mindennapi késedelmet — és fel is használ — a szövetkezeteilenes agitációjában. A gabona elosztásánál minden egyes szövetkezetben és minden egyes tagnál feltétlenül érvényesöljön az érdem szerinti jutalmazás elve, az, hogy minden egyes tag munkaegységei arányában, annak alapján részesedjék. Egyenlősdit megtűrni a legnagyobb bűn lenne. Kell, hogy azok a tagok, akik egész éven át szívügyüknek tekintették a közös gazdálkodás ügyét, akik odaadóan és becsületesen dolgoztak, most ennek megfelelő jutalomban részesüljenek. Hadd hirdessék a zsákokkal megrakott szekerek, a gabonával telt kamrák és padlások, hogy a jó munkának, a helyállásnak megvan a maga eredménye. A lógosok, a munkakerülők pedig, azok, akik csak akkor találnak a szövetkezet tájára, amikor ott adnak valamit, legalább látni fogják: a sült galamb senkinek sem repül a szájába és a szövetkezetben nem lehet a mások munkáján, a mások helytállásán élősködni. Igen fontos az is, hogy azokban a 'szövetkezetekben, ahol önálló munkacsoportok dolgoznak, azok a csoportok, amelyek gabonatermesztéssel foglalkoztak és a tervezett hektárhozamnál nagyobb termést értek el, az alapszabályzat szerint megfelelő prémiumban részesüljenek. Most, a prémiumosztással kell a tagok előtt világossá válnia annak, hogy miért fontos a munkacsoportok megalakítása,* miért fontos, hogy egy-egy csoport egész éven keresztül ugyanazon a tábla földön gazdálkodjék. Ha a csoportok ' a maguk területén odaadó, jó munkát végeztek, a tervezettnél többet termeltek, akkor most meglesz a maguk külön haszna. Félreértések elkerülése végett hangsúlyozni kell, hogy a csoportok tagjai a prémiumot a munkaegységekre járó gabonamennyiségen felül, a terven felüli terméstöbbletből kapják. A prémiumot ki kell osztani, mert az alapszabályzat előírja, de fontps a kiosztása azért is, mert az a kapások termését még igen befolyásolhatja. Hogyan? %y, hogy ha a csoportok látják, hogy a prémium nemcsak ígéret volt, hanem valósággá lett, akkor a kapásoknál, például a kukoricánál — gyomtalanítással, kapálással, fattyazással — igen sokat tehetnek még a termés növelése érdekében. Nem is beszelve arról, hogyha a szövetkezetekben a prémium osztását helyes elvek szerint végrehajtják, akkor annak következményeként ősszel a tagok már maguk fogják követelni az önálló munkacsoportok megalakítását. A termés elosztása igen fontos agitációs érveket ad további ,új tagok megnyerésére. Zsákokban és mázsákban kifejezhető érvek ezek, amelyekkel a leghatásosabban lehet a szövetkezeti gazdálkodás mellett agitálni. A szövetkezeteknek, a falusi pártszervezeteknek és a nemzeti bizottságoknak élniök kell ezekkel a lehetőségekkel és a felvilágosítás, a meggyőzés módszerével a dolgozó parasztok újabb tömegeit vezessék a szövetkezeti gazdálkodás útjára. A nemzetgazdaság fejlesztésére irányuló állami terv teljesítésének eredményei az 1954. év első félévében Az Állami Statisztikai Hivatal jelentése Az első ötéves terv sikeres teljesítése után a népgazdaság fejlődését az 1954. év első felében a következő adatok jellemzik: AZ IPARI TERMELÉS TERVÉNEK TELJESÍTÉSE Az 1954. év első félévében az ipari bruttó termelés tervében néhány módosítást hajtottak végre az ipari nyersanyagok _ anyagok és termékek készleteire vonatkozó leltárak eredményei alapján. Az így módosított ipari termrfés bruttó tervét 1954. ' első félévében 101.4 százalékra teljesítettük. ' Az egyes minisztériumok a bruttó termelés tervét 1954. első félévében következőképpen teljesítet, ték: a tervteljesítés minisztérium százalékban 102 104 99.5 100 102 104 100.5 103 99.4 tüze'.")- és energetikaügy ebből a tüzelőanyag szakasza kohászati ipar és ércbányák gépipar vegyiipar építőipar erdő- és faipa. könnyűipar élelmiszeripar a helyi gazdasági minisztérium ipari vállalatai a többi minisztériumok és központi szervek vállalatai termelő szövetkezetek 111 106 103 A tervben megszabott termelést az 1954. év első félévében egyes ter. mékeknél túlszárnyaltuk, főleg a kőszén, barnaszén, naftafejtésnél, a világítógáz, autóbenzin, alumínium, a hideg állapotban hengerelt szalagacél, a Diesel hajómotorok, függőleges esztergapadok, prések, kovácsológépek, a bányaközlekedésben szükséges csatornák, porolyojt, traktorgk, traktorekék, gó*ozdo. nyok, autóbuszok, trolejbuszoW műtrágyák, polivinehlorid, viskóza- és szilonselyem, festékek és zománc, teher, és személyautomobil külső, gumik, penicillin tüzállóanyag, cinkcement tetőfedőanyag, lapos üveg és más ipari termékek gyártásában. Ai termelési tervet az 1954. év el. sö félévében az élelmiszertermékek és az ipari fogyasztási cikkek egyes fajtáiban is túlszárnyalták, mégpedig: az olvasztott sertészsírban, a haltermékekben és konzervekben, a cukorban, az olvasztott sajtokban, csokoládéban, a finom csokoládécukorkákba®, a búzalisztből készült és tartós süteményekben, továbbá a tarka szövött női ruhaanyagokban, kartonokban, köppgr. és atlaszanyagokban, gyapjúanyagokban, anginban, a gumi- és börlábbeliben, gumikesztyűkben, nöi táskákban, a viaszkos vászonban, a gumijátékokban, szappanban és más közszükségleti árucikkekben. A tervet a lakásés háztartási berendezések, valamint a bútorok, villanytűzhelyek, gázmelegítők, varrógépek, villanymosógépek, mély gyermekkocsik és egyebek gyártásában is túlteljesítettük. De a termelési tervet egyes fontos termékekben nem teljesítettük teljesen. így például a tüzelő- és ener. getikaügyi minisztérium nem teljesítette teljesen a villanyáram és- a metallurgikui. koksz termelésének tervét, a kohóipari és ércbányaügyi minisztérium nem teljesítette a vasés mangánérc fejtésének tervét, a nyersvas ,és a hengerelt anyag termelésének

x tervét. A vegyiiparügyi minisztérium nem teljesítette a sző. da-, hidroxiö, a kalcinált szóda és a kordselyem gyártásának tervét, a gépiparügyi minisztérium nem teljesítette a gőz- és vízturbinák, teherkocsik és autók, a bánya rakodógépek, a hengercsapágyak, a mezőgazdasági gépek, a fémedények és borotvapengék gyártásának tervét, az építöiparügyi minisztérium nem teljesítette a cement, tégla, te. tőfedő.cserép gyártásának tervét; az erdő és faiparügyi minisztérium nem teljesítette a vasúti talpfák, a bútor, és papírgyártás tervét; a könnyüiparügyi minisztérium a felsőruha, a porcelántányérok, befőttes üvegek gyártásának tervét; az élelmiszeriparügyi minisztérium a sertés- és marhahús, a tej és vaj termelésének tervét a mezőgazdasági termelési terv nemteljesítése következtében, a helyi gazdaságügyi minisztérium pedig a tégla és tetöfedö.cserép gyártásának tervét. AZ IPARI TERMELÉS NÖVEKEDÉSE Az ipari termelés brutto értéke az 1954. év első félévében az 1953. év ugyanezen időszakához viszonyítva 3.5 százalékkal, az árutermelés pedig 5.2 százalékkal emelkedett. Az egyes termékek termelése

i amelyek nagyfontosságúak népgazdaságunk további fejlődése, a dolgozók életszínvonalának emelése szempontjából, annak ellenére, hogy az egyes termékeknél a tervet nem teljesítették mindig teljesen, az 1954. év első félévében az 1953. év ugyanezen időszakához viszonyítva a következőképpen emelkedett: termék o/

0ban villanyáram 1C8 világítógáz ' 107 kőszén 108 barnaszén 108 kőolaj 110 koksz 105 pirit 130 nyersvas 102 nyersacél 102 vasöntvények 124 gőzturbinák (drb) 165 Diesel-motorok 138 különféle megmunkálógépek 108 vízszintes esztergapadok 111 függőleges esztergapadok 138 fúrógépek 125 gyalupadok 143 marógépek 126 köszörűk 150 bányarakodógépek 175 szállítóvályúk bányák részére 2.1-szer több hernyótalpas kotrógépek 184 mezőgazdasági gépek összesen 184 ebből: traktorral vontatható aratógépek 4.2-szer több cséplőgépek 2.8-szer több traktorok 130 szuperfoszfát 114 őrölt foszfátok 2.4-szer több kénsav 108 szóda-hydroxid 117 polivinilklorid 115 viszkózaselyem 1C7 kordselyem 120 szilonselyem 157 cement , 107 tégla 107 tetőfedőcserép 106 építkezési készalkatrészek 137 Élelmiszertermékek és ipari közszükségleti árucikkek: nyers sertésszalonna 110 nyers háj 133 haltermékek • 121 étzsíradékok 102 étolajok 148 vaj 103 olvasztott sajtok 2.6-szer több nem csokoládé cukorkák 122 búzalisztből készült finomsütemény 128 gyümölcsborok 194 bőrlábbeli 107 gumilábbeli 107 zománcozott bádogedény 113 fényképezőgépek 120 borotvapengék 135 bútor 112 villanytűzhelyek 147 gáztűzhelyek 126 gázmelegítők 3.2-szer több villanyporszívók 172 villanyjégszekrények 2.6-szer több villanymosógépek 4.9-szer több. 1954 első fétóvében bevezették egyes új gép- efe berendezésfajták*" gyártását. A közszükségleti áruc

:kkek gyártása is több árufajtával bővült, így pl. a textil- és ruhaiparban néhányszáz új árufajtával, a bőrlábbelinél 60, a gumilábbelinél pedig 27 cipőfajtával. Egész sor új terméket vezettek be és az árufajtákat főleg a cukrászati, fagyasztó, tejipari és pékipari ágazatokban bővítették. 1954 első félévében 1953 ugyanezen időszakához viszonyítva emelkedett a munkások száma és munkatermelékenységük is. Bár az 1954. év első félévében a munkások munkából való elmaradása az 1953. év ugyanezen időszakához viszonyítva alacsonyabb volt, mégis főleg a tüzelő- és energetikaügyi, építőiparügyi minisztériumok vállalataiban, valamirtt a kohó. és ércbányaügyi minisztérium- vas- és mangán-ércbányáiban volt jelentős. Kiterjesztették a nehéz és fáradságos munkák gépesítését. De a gépesítés növekedése nem' volt kielégítő, mivel az új technika bevezetésére és kihasználására a nehéz és fáradságos munkák gépesítése terén a minisztériumok nem fordítanak kellő figyelmet. A gépi eszközöket és berendezéseket, valamint a pótalkatrészeket nem szállítják le a kikötött határidőkben. A gépek és berendezések kihasználása, amelyek száma a munkamenetben tovább emelkedett, nem volt kielégítő. Igf pl. a tüzelő- és energetikaügyi minisztérium vállataiban nem használták ki megfelelő módon a szénkombájnokat és a réselőgépeket, az építőipari minisztérium vállalataiban pedig nem használtál. ki az egyes megmunkáló gépeket. Az ipari termelésben még mindig nem volt kielégítő a gazdaságosság, és az önköltség tervezett csökkentését nem érték el. Az önköltség az 1953. év első félévében termelt árucikkekhez viszonyítva csupán 1%-kaI csökkent. Az ipari vállalatok, főleg a kohóipari és ércbányaügyi minisztérium, valamint a gépiparügyi minisztérium vállalatai nem számoltak le az aránylag magas selejtképződéssel. Egyes minisztériumok, mint pl. a gépiparügyi minisztérium, nem biztosították a normánfelüli készletek rendszeres csökkentését és az utóbbi hónapokban eltűrték azok ismételt növekedését. (Folytatás a 2. oldalon.)