Uj Szó, 1954. augusztus (7. évfolyam, 186-212.szám)

1954-08-04 / 188. szám, szerda

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. augusztus 4, szerda 30 fillér VII. évfolyam, 188. szám A mai számban: A nemzetgazdaság fejlesztésére irányuló állami terv teljesítésének eredmé nyei az 1954. év első félévében (1—2 old.) India elutasítja részvételét a délkeletázsiai kato­nai blokkban (3. old.) A Kis-Magura tövében (4. old.) Sarabolással, a talaj porha nyitásával a nagy cukorrépatermésért (5. old.) A csehszlovák úszók eredményes szereplése (6. old.) A termés elosztása a szövetkezetekben Az elkövetkező napokban és hetekben az EFSz-ek az év és a szövetkezeti élet igen fontos ese­ményéhez érkeznek: a cséplés be­fejeztével, ahogy számba veszik a érmést, megkezdődik a gabona szétosztása az eddig ledolgozott munkaegységek szerint. Igen je­lentős esemény ez nemcsak az egyes szövetkezetek, hanem min­den egyés szövetkezeti tag életé­ben is. Sőt továbbmenve, a gabo­naelosztás döntő mértékben befo­lyásolja majd a még egyénileg .gazdálkodó dolgozó parasztokat is elhatározásukban, hogy továbbra is egyénileg gazdálkodjanak-e, vagy pedig a szövetkezeti gazdál­kodás útjára lépjenek. A gabona­elosztás tehát nemcsak a szövet­kezetek egyéves, eddigi munkájá­nak számvetése, hanem a jövőbe mutató út is, amely hivatva lesz­bizonyítani, hogy a mezőgazdasá­gi termelés fellendítésének, a dol­gozó parasztság felemelkedésének egyedüli biztos útja a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás. Éppen ezért, mert a gabonaelosztás ilyen nagyjelentőségű, lebonyolítására a szövetkezetek vezetőségeinek a legnagyobb figyelmet kell fordí­tani. Mit kell most a szövetkezeteknek elsősorban is szem előtt tartaniok? Azt, hogy addig ne kezdjék meg a gabona szétosztását, amíg min­dennemű gabonabeadási kötele­zettségüknek eleget nem tettek. Elsősorban is, ha kölcsön vető­magjuk volt, azt azonnal és hiány­talanul térítsék vissza; teljesítsék beadási kötelezettségüket, s bizto­sítsák a vetőmag és a takarmány­alapokat, valamint a szociális és egyéb alapokat. Feltétlenül gon­doljanak az öregekre és az olyan nagycsaládú tagokra, akik mun­kaegységeik után nem kapnak annyi gabonát, hogy évi fejadag­juk biztosítva legyen. Ezek ellá­tásáról a szövetkézeteknek kell gondoskodniok. Ha a szövetkezet mindezen kötelezettségének eleget tett, ha biztosította az összes ala­pokat és megfelelő tartalékot is teremtett, akkor a vezetőség te­gyen számvetést, hogy mennyi a fennmaradó gabona, és taggyűlésen határozzon afelől, hogy most már mennyi gabonát • osztanak szét a munkaegységekre és ha tehetőség van rá, mennyit adnak el az ál­lamnak szabad felvásárlási áron. Ha a szövetkezet mindezzel már rendbejött, ha már határozott a taggyűlés, akkor kezdjék meg a tagok között a gabona szétosztá­sát. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az előbb mondottak nem je­lentik azt, mintha a gabona szét­osztásával ráérnének a szövetke­zetek, hogy ez nem sürgős, az maradhat utoljára. A szövetkeze­tek ne késlekedjenek a gabona szétosztásával, hanem az előbb említett kötelességeiknek lehetőleg már a cséplés idején eleget téve, a cséplés befejeztével azonnal megkezdhessék a gabona szétosz­tását. Türelmetlenül várják ma­guk a tagok is, hogy mit hozott nekik az egész évi munka, a kö­zös gazdálkodás. Fontos azonban a gabona gyors szétosztása azért is, hogy a még egyénileg gazdál­kodók, — éppen ennek hatása alatt — idejében, még az őszi munkák megkezdése előtt hatá­rozhassanak további sorsukról. Harmadsorban pedig azért nem szabad halogatni, mert a reakció ugyancsak felhasználhat minden­napi késedelmet — és fel is hasz­nál — a szövetkezeteilenes agi­tációjában. A gabona elosztásánál minden egyes szövetkezetben és minden egyes tagnál feltétlenül érvénye­söljön az érdem szerinti jutalma­zás elve, az, hogy minden egyes tag munkaegységei arányában, annak alapján részesedjék. Egyen­lősdit megtűrni a legnagyobb bűn lenne. Kell, hogy azok a tagok, akik egész éven át szívügyüknek tekintették a közös gazdálkodás ügyét, akik odaadóan és becsüle­tesen dolgoztak, most ennek meg­felelő jutalomban részesüljenek. Hadd hirdessék a zsákokkal meg­rakott szekerek, a gabonával telt kamrák és padlások, hogy a jó munkának, a helyállásnak meg­van a maga eredménye. A lógo­sok, a munkakerülők pedig, azok, akik csak akkor találnak a szö­vetkezet tájára, amikor ott adnak valamit, legalább látni fogják: a sült galamb senkinek sem repül a szájába és a szövetkezetben nem lehet a mások munkáján, a mások helytállásán élősködni. Igen fontos az is, hogy azokban a 'szövetkezetekben, ahol önálló munkacsoportok dolgoznak, azok a csoportok, amelyek gabonater­mesztéssel foglalkoztak és a ter­vezett hektárhozamnál nagyobb termést értek el, az alapszabály­zat szerint megfelelő prémiumban részesüljenek. Most, a prémium­osztással kell a tagok előtt vilá­gossá válnia annak, hogy miért fontos a munkacsoportok megala­kítása,* miért fontos, hogy egy-egy csoport egész éven keresztül ugyanazon a tábla földön gazdál­kodjék. Ha a csoportok ' a maguk területén odaadó, jó munkát vé­geztek, a tervezettnél többet ter­meltek, akkor most meglesz a maguk külön haszna. Félreértések elkerülése végett hangsúlyozni kell, hogy a csoportok tagjai a prémiumot a munkaegységekre járó gabonamennyiségen felül, a terven felüli terméstöbbletből kap­ják. A prémiumot ki kell osztani, mert az alapszabályzat előírja, de fontps a kiosztása azért is, mert az a kapások termését még igen befolyásolhatja. Hogyan? %y, hogy ha a csoportok látják, hogy a prémium nemcsak ígéret volt, hanem valósággá lett, akkor a kapásoknál, például a kukoricá­nál — gyomtalanítással, kapálás­sal, fattyazással — igen sokat tehetnek még a termés növelése érdekében. Nem is beszelve arról, hogyha a szövetkezetekben a pré­mium osztását helyes elvek sze­rint végrehajtják, akkor annak következményeként ősszel a ta­gok már maguk fogják követel­ni az önálló munkacsoportok megalakítását. A termés elosztása igen fontos agitációs érveket ad további ,új tagok megnyerésére. Zsákokban és mázsákban kifejezhető érvek ezek, amelyekkel a leghatásosab­ban lehet a szövetkezeti gazdál­kodás mellett agitálni. A szövet­kezeteknek, a falusi pártszerveze­teknek és a nemzeti bizottságok­nak élniök kell ezekkel a lehetősé­gekkel és a felvilágosítás, a meg­győzés módszerével a dolgozó pa­rasztok újabb tömegeit vezessék a szövetkezeti gazdálkodás útjára. A nemzetgazdaság fejlesztésére irányuló állami terv teljesítésének eredményei az 1954. év első félévében Az Állami Statisztikai Hivatal jelentése Az első ötéves terv sikeres telje­sítése után a népgazdaság fejlődését az 1954. év első felében a követke­ző adatok jellemzik: AZ IPARI TERMELÉS TERVÉNEK TELJESÍTÉSE Az 1954. év első félévében az ipari bruttó termelés tervében né­hány módosítást hajtottak végre az ipari nyersanyagok _ anyagok és termékek készleteire vonatkozó lel­tárak eredményei alapján. Az így módosított ipari termrfés bruttó tervét 1954. ' első félévében 101.4 százalékra teljesítettük. ' Az egyes minisztériumok a brut­tó termelés tervét 1954. első fél­évében következőképpen teljesítet, ték: a tervteljesítés minisztérium százalékban 102 104 99.5 100 102 104 100.5 103 99.4 tüze'.")- és energetikaügy ebből a tüzelőanyag szakasza kohászati ipar és ércbányák gépipar vegyiipar építőipar erdő- és faipa. könnyűipar élelmiszeripar a helyi gazdasági miniszté­rium ipari vállalatai a többi minisztériumok és központi szervek válla­latai termelő szövetkezetek 111 106 103 A tervben megszabott termelést az 1954. év első félévében egyes ter. mékeknél túlszárnyaltuk, főleg a kőszén, barnaszén, naftafejtésnél, a világítógáz, autóbenzin, alumínium, a hideg állapotban hengerelt szalag­acél, a Diesel hajómotorok, függő­leges esztergapadok, prések, ková­csológépek, a bányaközlekedésben szükséges csatornák, porolyojt, traktorgk, traktorekék, gó*ozdo. nyok, autóbuszok, trolejbuszoW mű­trágyák, polivinehlorid, viskóza- és szilonselyem, festékek és zománc, teher, és személyautomobil külső, gumik, penicillin tüzállóanyag, cink­cement tetőfedőanyag, lapos üveg és más ipari termékek gyártásában. Ai termelési tervet az 1954. év el. sö félévében az élelmiszertermékek és az ipari fogyasztási cikkek egyes fajtáiban is túlszárnyalták, mégpe­dig: az olvasztott sertészsírban, a haltermékekben és konzervekben, a cukorban, az olvasztott sajtokban, csokoládéban, a finom csokoládécu­korkákba®, a búzalisztből készült és tartós süteményekben, továbbá a tarka szövött női ruhaanyagokban, kartonokban, köppgr. és atlaszanya­gokban, gyapjúanyagokban, angin­ban, a gumi- és börlábbeliben, gu­mikesztyűkben, nöi táskákban, a viaszkos vászonban, a gumijátékok­ban, szappanban és más közszükség­leti árucikkekben. A tervet a lakás­és háztartási berendezések, valamint a bútorok, villanytűzhelyek, gáz­melegítők, varrógépek, villanymosó­gépek, mély gyermekkocsik és egye­bek gyártásában is túlteljesítettük. De a termelési tervet egyes fontos termékekben nem teljesítettük telje­sen. így például a tüzelő- és ener. getikaügyi minisztérium nem telje­sítette teljesen a villanyáram és- a metallurgikui. koksz termelésének tervét, a kohóipari és ércbányaügyi minisztérium nem teljesítette a vas­és mangánérc fejtésének tervét, a nyersvas ,és a hengerelt anyag ter­melésének x tervét. A vegyiiparügyi minisztérium nem teljesítette a sző. da-, hidroxiö, a kalcinált szóda és a kordselyem gyártásának tervét, a gépiparügyi minisztérium nem tel­jesítette a gőz- és vízturbinák, te­herkocsik és autók, a bánya rako­dógépek, a hengercsapágyak, a me­zőgazdasági gépek, a fémedények és borotvapengék gyártásának ter­vét, az építöiparügyi minisztérium nem teljesítette a cement, tégla, te. tőfedő.cserép gyártásának tervét; az erdő és faiparügyi minisztérium nem teljesítette a vasúti talpfák, a bútor, és papírgyártás tervét; a könnyüiparügyi minisztérium a fel­sőruha, a porcelántányérok, befőt­tes üvegek gyártásának tervét; az élelmiszeriparügyi minisztérium a sertés- és marhahús, a tej és vaj termelésének tervét a mezőgazda­sági termelési terv nemteljesítése következtében, a helyi gazdaság­ügyi minisztérium pedig a tégla és tetöfedö.cserép gyártásának tervét. AZ IPARI TERMELÉS NÖVEKEDÉSE Az ipari termelés brutto értéke az 1954. év első félévében az 1953. év ugyanezen időszakához viszonyít­va 3.5 százalékkal, az árutermelés pedig 5.2 százalékkal emelkedett. Az egyes termékek termelése i amelyek nagyfontosságúak népgaz­daságunk további fejlődése, a dol­gozók életszínvonalának emelése szempontjából, annak ellenére, hogy az egyes termékeknél a tervet nem teljesítették mindig teljesen, az 1954. év első félévében az 1953. év ugyanezen időszakához viszonyítva a következőképpen emelkedett: termék o/ 0­ban villanyáram 1C8 világítógáz ' 107 kőszén 108 barnaszén 108 kőolaj 110 koksz 105 pirit 130 nyersvas 102 nyersacél 102 vasöntvények 124 gőzturbinák (drb) 165 Diesel-motorok 138 különféle megmunkálógépek 108 vízszintes esztergapadok 111 függőleges esztergapadok 138 fúrógépek 125 gyalupadok 143 marógépek 126 köszörűk 150 bányarakodógépek 175 szállítóvályúk bányák részére 2.1-szer több hernyótalpas kotrógépek 184 mezőgazdasági gépek összesen 184 ebből: traktorral vontatható aratógépek 4.2-szer több cséplőgépek 2.8-szer több traktorok 130 szuperfoszfát 114 őrölt foszfátok 2.4-szer több kénsav 108 szóda-hydroxid 117 polivinilklorid 115 viszkózaselyem 1C7 kordselyem 120 szilonselyem 157 cement , 107 tégla 107 tetőfedőcserép 106 építkezési készalkatrészek 137 Élelmiszertermékek és ipari közszükségleti árucikkek: nyers sertésszalonna 110 nyers háj 133 haltermékek • 121 étzsíradékok 102 étolajok 148 vaj 103 olvasztott sajtok 2.6-szer több nem csokoládé cukorkák 122 búzalisztből készült finom­sütemény 128 gyümölcsborok 194 bőrlábbeli 107 gumilábbeli 107 zománcozott bádogedény 113 fényképezőgépek 120 borotvapengék 135 bútor 112 villanytűzhelyek 147 gáztűzhelyek 126 gázmelegítők 3.2-szer több villanyporszívók 172 villanyjégszekrények 2.6-szer több villanymosógépek 4.9-szer több. 1954 első fétóvében bevezették egyes új gép- efe berendezésfajták*" gyártását. A közszükségleti áru­c :kkek gyártása is több árufajtá­val bővült, így pl. a textil- és ru­haiparban néhányszáz új árufajtá­val, a bőrlábbelinél 60, a gumiláb­belinél pedig 27 cipőfajtával. Egész sor új terméket vezettek be és az árufajtákat főleg a cuk­rászati, fagyasztó, tejipari és pék­ipari ágazatokban bővítették. 1954 első félévében 1953 ugyan­ezen időszakához viszonyítva emel­kedett a munkások száma és mun­katermelékenységük is. Bár az 1954. év első félévében a munkások munkából való elma­radása az 1953. év ugyanezen idő­szakához viszonyítva alacsonyabb volt, mégis főleg a tüzelő- és ener­getikaügyi, építőiparügyi miniszté­riumok vállalataiban, valamirtt a kohó. és ércbányaügyi miniszté­rium- vas- és mangán-ércbányáiban volt jelentős. Kiterjesztették a nehéz és fárad­ságos munkák gépesítését. De a gépesítés növekedése nem' volt kielégítő, mivel az új technika be­vezetésére és kihasználására a ne­héz és fáradságos munkák gépesí­tése terén a minisztériumok nem fordítanak kellő figyelmet. A gépi eszközöket és berendezé­seket, valamint a pótalkatrészeket nem szállítják le a kikötött határ­időkben. A gépek és berendezések kihasz­nálása, amelyek száma a munka­menetben tovább emelkedett, nem volt kielégítő. Igf pl. a tüzelő- és energetikaügyi minisztérium válla­taiban nem használták ki megfelelő módon a szénkombájnokat és a ré­selőgépeket, az építőipari miniszté­rium vállalataiban pedig nem hasz­náltál. ki az egyes megmunkáló gé­peket. Az ipari termelésben még mindig nem volt kielégítő a gazdaságosság, és az önköltség tervezett csökken­tését nem érték el. Az önköltség az 1953. év első félévében termelt árucikkekhez viszonyítva csupán 1%-kaI csökkent. Az ipari vállala­tok, főleg a kohóipari és ércbánya­ügyi minisztérium, valamint a gép­iparügyi minisztérium vállalatai nem számoltak le az aránylag magas selejtképződéssel. Egyes minisztériumok, mint pl. a gépiparügyi minisztérium, nem biztosították a normánfelüli kész­letek rendszeres csökkentését és az utóbbi hónapokban eltűrték azok ismételt növekedését. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents