Uj Szó, 1954. augusztus (7. évfolyam, 186-212.szám)

1954-08-25 / 206. szám, szerda

1954. augusztus 25. UJSZO 3 A brüsszeli értekezlet eredményeinek visszhangja az USA-ban Az amerikai sajtó a hat nyugat­európai ország külügyminiszterei brüsszeli értekezletének eredményei­vel kapcsolatban beismeri, hogy az amerikai diplomácia komoly veresé, get szenvedett Brüsszelben. Az USA hivatalos körei ezért újabb nyomást akarnak gyakorolni Franciaország­ra, hogy keresztülvigyék az „európai hadsereg" szerződésének ratifikálá­sát a francai nemzetgyűlésben. Gonzales, az United Press wa­shingtoni tudósítója idézi az egyik magasrangú amerikai államférfit, aki kijelentette, hogy a brüsszeli értkezlet eredményei „megsemmisítő csapást mértek a z európai védelmi közösségre". Ugyanez a személy kijelentette, hogy Amerika „nyomást akar gyakorol, ni Franciaországra, hogy az elkö­vetkező fontos tárgyalások idején ratifikálja az „európai védelmi kö­zösség" szerződését. Kijelentette to­vábbá, hogy ha a fracia nemzetgyűlés elutasít, ja a szerződés ratifikálását, az Egyesült Államok és Anglia „a franciák beleegyezésével vagy be­leegyezése nélkül" gyors intézke­déseket tesznek" Nyugat-Németor. szaggal kapcsolatban.'' Grigg, az United Press brüsszeli tudósítója jelenti: „Az értekezlet csődje bizonytalan, ná tette az „európai védelmi kö­zösség" megteremtésének közeijö­vőbeni kilátásait." Whitney, a lap másik tudósítója megjegyzi, hogy „csak a csoda mentheti meg az „európai védelmi közösség" szer­ződését és az ezzel összefüggő francia-német katonai együttmű. ködéshez fűzött reményeket." Roggers tudósító szerint, ha az USA állami departementje tartóz­kodik az értekezlet kudarcával kap­csolatos azonnali hírmagyarázattól a hivatalos tényezők nem fogják leplezni csalódásukat. Sztrájkok és bérharcok a tőkés országokban A bajor fémmunkások sztrájkja már három hete tart. „Semmi re­mény a sztrájk befejezésére", „A sztrájk kiéleződik" — ilyen cí­mekkel számolnak be a nyugatné­metországi lapok a sztrájk helyze­téről. Számos vállalat továbbra is csak részben működik. A sztrájk­törők kudarca folytán a Siemens­cég valamennyi müncheni üzemé­ben beszüntették a munkát. A ba­jor fémmunkások visszautasítják a munkaadók minden kísérletét, hogy fenyegetés és rendőri beavat­kozás hatására kompromisszumra lépjenek a munkaadókkal. A fém­munkások szakszervezeti képvise­lői és a munkaadók közti augusz­tus 20-i tárgyalások is eredményte­lenek voltak. Annak a huszonöt vállalatnak a munkásai, akik a munkaadók részéről történt en­gedmények után újra megkezdték a munkát, most újra bekapcsolód­tak a sztrájkba. Számuk megha­ladja a 12.000.-et. Charleroi-ban, Belgium egyik legnagyobb iparközpontjában kitört az ACEC-társaság fémipari munkásainak általános sztrájkja. A sztrájkban 8 ezren vesznek részt és követelik a bérek felemelését s a törvényben biztosított szabadság megadását. A munkaadók nem akarják teljesíteni követeléseiket. A japán hajóipari alkalmazottak szakszervezete augusztus 19-én gyűlést rendezett, amelyen meg­tárgyalták a bérek csökkentésé­nek, az üzemek bezárásának, az el­bocsátásoknak és a hajóipar ha­nyatlásával összefüggő más intéz­kedéseknek kérdését. A gyűlésen i határozatot hoztak, amelyben hang. súlyozzák, hogy Japán ipari vál­ságának oka a Josida-kormány po­litikája. Az angol dolgozók az élelmisze­rek és iparcikkek árának növeke­dése miatt követelik a bérek föl­emelését. Hivatalos adatok szerint az utóbbi két és félévben az élet­fenntartási költségek egynyolcad dal, az élelmiszerek ára pedig egy ötöddel növekedett. Ezzel szemben 2228 társaság nyeresége tavalyhoz viszonyítva 10 százalékkal na gyobb. Az élelmiszeripari társasá­gok nyeresége 20, a ruhaipari tár­saságoké 33, a háztartási cikkeket gyártó társaságoké pedig 40 szá­zalékkal növekedett. „Nem csoda — írja a »Reynold's News« —, hogy négymillió munkás béreme lést követel." Jelentés Németország Kommunista Pártja vezetőségének üléséről Németország Kommunista Párt­jának vezetősége augusztus 19-én és 20-án ülést tartott, amelyen meghallgatta Max Reimann beszá­molóját a népi mozgalom országos jelentőségéről Nyugat-Németország­ban és a NKP feladatairól. Terje­delmes vita után kitűzték Német­ország Kommunista Pártjának a pártkongresszus előkészítésével ösz­szefüggő alábbi fő feladatait: 1. Minden kommunista szenteljen nagy figyelmet a nyugatnémetor­szági sztrájkmozgalomnak és bér­harcoknak és javítsa meg a szak­szervezeti munkát, hogy a küzde­lemben mindegyikük feladatai ma­gaslatán álljon. 2. A kommunistáknak támogat­niok kell az „európai védelmi kö­zösség' szerződése és az általános szerződés ellen, a békeszerződés megkötéséért és a megszálló csa­patok kivonásáért rendezett nép­szavazást és törekecjniök kell az NDK népi kamarája javaslatának megvalósítására, amelyet Németor­szág egységének visszaállítására tett, továbbá a német képviselők részvételével Németországról tár­gyaló új értekezlet összehívására és a nyilvánosság megismertetése az európai kollektív biztonsági rendszerre tett szovjet javaslattal. 3. A pártkongresszus előkészüle­teinek időszakában fokozni kell a párt ideológiai munkáját. Feltétle­nül meg kell védeni a pártonbe­lüli demokrácia és a kollektív pártvezetés elveit mind az új párt­vezetőség megválasztásakor, mind a párton belül végzett általános szervezeti munkában. A párt vezetősége határozatot fo­gadott eí, amely a kongresszus elő­készületeinek alapjául szolgál. Mexikó Kommunista Pártjának nyilatkozata A „La Voz de Mexico" közvetítet­te Mexikó Kommunista Pártjának nyilatkozatát, amelyben felhívja a népi tömegeket, „lépjenek akcióba és ernyedetlen éberséggel szálljanak szembe az összeesküvéssel, amelynek célja az amerikai imperialistákat ki­szolgáló parancsuralmi rendszer bevezetése. A kommunista párt megállapítja, hogy Mexikóban érik a legreakciósabb erők komoly összeesküvése, amely Mexikó nemzeti szuvere­nitásának bűnös megszegésére és arra irányul, hogy Mexikót alá­rendeljék az Egyesült Államok kormánya háborús politikájának:" „Az Egyesült Államok kormány­köreinek érdekük, hogy olyan hely­zetet kényszerítsenek Mexikóra, mint Guatemalára, Kubára, Vene­zuelára és Perura. Olyan rendszert akarnak bevezet­ni", amely teljesen megfelelne há­borús politikájuknak és a nem­zetek fölötti uralmuknak, amely bárminő ellenállás nélkül enge­delmeskedne az északamerikai monopóliumok gazdasági és poli­tikai parancsának. Teljesen gyarmatosítani akarják az országot. Nem elégednek meg Ruiz Cortinez kormányának engedmé­nyeivel. Az országban szőtt össze­esküvés legfőbb részvevői. Az ál­lamfordulatot és katonai összees­küvést szövő erők ki akarják hasz­nálni az ország komoly gazdasági válságát, a népi tömegek napról napra rosszabbodó helyzetét és fo­kozódó elégedetlenségét" — áll a nyilatkozatban. A kommunista párt felhívja a né­pi tömegeket, hiúsítsák meg eze­ket a terveket és azzal a harci fel­hívással fordul a dolgozókhoz: „egyesüljenek és teljesítsék a ha­ladószellemű harcos feladatát. Ne engedjük bekövetkezni az ál­lamfordulatot. Követeljük a népi politika megvalósítását. Kifelé Me­xikóból az északamerikai beavat­kozókkal." Nagy-Britannia Kommunista Pártja végrehajtó bizottságának távirata Eisenhowerhez Nagy Britannia Kommunista Párt­jának végrehajtó bizottsága tilta­kozó táv.ratot küldött Eisenhower nek, amelyben ez áll: ,,A kommunista párt végrehajtó bizottsága határozottan tiltakozik az USA szenátusának és képviselő­házának újabb antidemokrata in • tézkedései ellen, amelyek az Egye­sült Államokban törvénytelennek nyilvánítják a kommunizmust, meg­fosztják a kommunista pártot ösz­szes demokratikus jogaitól, jogilsg tehetetlenné teszik azokat a szakszer­vezeteket, amelyeknek tagjai a demo­kratizmus alapján kommunistákat választottak és súlyosan bünteten­dő bűncselekménynek nyilvánítják a kommunista párttagságot. Az Egyesült Államok népe, köz­tük hősiességükért kitüntetett sok amerikai kommunista azért har­colt a világháborúban, hogy ilyen fasiszta módszerek soha többé ne hozzanak szégyent a világra­Ezért nemcsak Amerika, hanem minden demokratikus nemzet szá­mára fontos, hogy az Egyes UJ t Államokban vereséget szenved­jen a fasizmus módszereinek fel­újítására irányuló ezen kísérlet. Felhívjuk önt, tiltsa be ezt a tör­vényjavaslatot, tegyen haladéktala­nul lépéseket az utóbbi időben fo­ganatosított egyéb antidemokrata intézkedések felülvizsgálására és állítsa vissza mindazokat a demo­kratikus jogokat, amelyeket haj­dan az amerikai alkotmány bizto­sított; bocsássa szabadon azokat a politikai foglyokat, akiket csak azért ítéltek el, mert a világon élő haladószellemű emberek százmil­lióinak véleményét fejezték ki." Fogadás Románia felszabadulása 10. évfordulójának tiszteletére A Román' Népköztársaság minisz­tertanácsa augusztus, 23-án este nagy fogadást rendezett a román nemzeti ünnep — Románia felszaba­dulásának 10. évfordulója alkalmá­ból. A fogadáson részt vettek a szovjet küldöttség tagjai N. M. Svernyik vezetésével, L. G. Melnyi­kov szovjet nagykövet, a Bukarest­ben akkreditált nagykövetségek és képviseleti hivatalok vezetői. Román részről a fogadáson részt vett Gh. Gheorghiu_Dej, a minisztertanács el­nöke, a kormány és a párt többi ki­váló tényezőivel. KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK Az utóbbi időben a sajtó ismét foglalkozik Goa indiai portugál gyarmat helyzetével. -Goa és Da­man a Keletindiai félsziget nyu­gati partján fekszik. Goa, Daman és Diu területeket Portugália még a XVI. században foglalta el In­diában s később gyarmataivá tet­te. A 3370 négyzetkilométer terüle­tű Goa 547.000 főt számláló la­kosságának túlnyomó része hin­du. Goa, Daman és Din fejletlen agrárországok. A földbirtokok úgy­szólván teljesen a portugál qyar­matosítók tulajdonát képezik. A bennszülött földműveslakosság tőlük kénytelen bérelni földeket, vagy pedig szegény parasztokként idegen ültetvényekre szegődik munkába. A lakosság a történelem folya­mán nem szűnt meg küzdeni az idegen portugál gyarmati, iga le­rázásáért, hogy egyesülhessen anyaországával, Indiával. A gyar­matosítók és a bennszülött lakos­ság ellenséges viszonya tehát nem újíceletű. Mi élezte ki most az amúgyis feszült helyzetet, hogy ez az aránylag kevéssé ismert terü­let a külföldi sajtó érdeklődésének központjába került? Az USA, mint más gyarmatokon, Goán is megvetette a lábát. Sem­mi gazdasági érdek riem fűzi őt ugyan e területhez, annál inkább érdeke azonban, hogy tengeri és légi haditámaszpontjává építse ki. Ez váltotta ki Goa lakosságá­nak nagyfokú elégedetlenségét, sőt lázongását az idegen uralom ellen. Követelik, hogy csatolják vissza Goát Indiához, amelytől a portugál kalózok a századok fo­lyamán elszakították. Goában általánosan terjed az Indiával való egyesülést követelő mozgalom, amely ellen a portu­gál hatóságok megtorlásokkal él­nek. Megfeledkeznek arról, hogy a gyarmati lakosság már nem öntu­datlan tömeg, hogy tud s mer harcolni életjogaiért. Goa egyesült arcvonala és nép­pártja akcióbizottságot létesített A néppárt önkéntesei Nagar-Ave­li tartomány hatvan faluját fel­szabadították a portugál hivatalok ellenőrzése alól. Ennek megtorlá­sára a portugál hatóságok augusz­tus 9-én elrendelték a Goában tartózkodási joggal nem bíró in­diaiak 24 órán belüli kitoloncolá­sát. Ez a rendelkezés többezer em­berre vonatkozott. India kormánya már több ízben tett javaslatot a vitás kérdések megoldására. Követelte, hogy von­ják ki Goából az összes idegen csapatokat, melyek Portugáliának az „európai védelmi közösségben" való tagsága joqán tartózkodnak Goában. India kormánya kijelen­tette, határozottan ellenzi csapa­tok tartását és haditámpontok épí­tését India határainak közelében, egy olyan katonai szövetségből ki­folyólag, melynek India nem tag­ia, és ezért komolyan tart egy esetleg India ellen irányuló ag­ressziótól. Ezért vált India annyi támadás céltáblájává a nyugati sajtó részé­ről és ezért vádolják „Portugália elleni agresszióval". Portugália javaslatot tett, küldjenek ki sem­leges megfigyelőket a portugál-in­diai viszonyok, illetve ellentétek kivizsgálására. Ugyanekkor India kormánya kéréssel fordult Lissza­bonhoz, kezdjék meg a tárgyalá­sokat az indiai portugál gyarma­tok sorsának eldöntéséről, és el­fogadta a portugál kormánynak a semleges megfigyelők kiküldésére vonatkozó javaslatát. Noha a portugál hatóságok az utóbbi időben az amerikai körök utasítására Indiaellenes tünteté­seket rendeznek és elmérgesítik a két ország viszonyát, nincs ki­zárva annak lehetősége, hogy az indiai kormány béketörekvése és tárgyalási készsége meghozza gyü­mölcsét, hacsak az USA nem kényszeríti a portugál kormányt valamilyen meggondolatlan lépés­re. Lőrincz László KÜLFÖLDI HÍREK Az USA Kommunista Pártja köz zétette Eisenhower elnökhöz inté zett levelének szövegét. A kommu nista párt felszólítja az elnököt, hogy tiltsa be „a kommunista párt fölött gyakorlandó ellenőrzésről" szóló törvényjavaslatot, amely „az alkotmány égbekiáltó megszegése és nagy lépést jelent a fasizmus felé". A Lengyel Népköztársaság dol­gozói augusztus 22-én ünnepelték a repülőnapot. A városokban sportre­pülést és népi mulatságokat ren­deztek. A burmai munk'ás- és paraszt­párt, a népi békefront, az egyesüles pártja és a Dobami Asiaion" párt közös kiáltványt adott ki, amelyben helyesli, hogy a kormány elutasítot­ta az USA által Délkelet-Ázsiában összetákolt tömbben való részvételt. • Az augusztus 22-i pekingi váro­si népgyűlés ülésén Csou En-lajt, az állami közigazgatási tanács elnökét az ősszkínai Népgyűlés képviselő­jévé választották. A nyugatnémet hatóságok Ietar­tóztatási parancsot adtak ki Max Reimann, Németország Kommunista Pártjának elnöke ellen, aki ez idő szerint az NDK-ban, Lipcsében tar­tózkodik. • Szalah Szálem, Egyiptom propa­ganda- és szudáni ügyekkel foglal­kozó minisztere visszatért Kairóba. Bagdadból való eltávozása előtt ki­jelentette, hogy Naszer egyiptomi miniszterelnök az angol-egyiptomi szerződés aláírása után látogatást tesz az arab országok fővárosaiban. Az „Al Ahram" szerint Naszer tárgya­lása az arab országok vezető állam­férfiaival, folytatása lesz a Szalah Szálam által megkezdett tárgyalá­soknak. A Szovjet írók Szövetségében au­gusztus 23-án fogadták a brit-szov­jet kultúrkapcsolatok intézete kül­döttségének tagjait. Borisz Polevoj író szívélyesen üdvözölte a brit vendégeket. Dr. Thomas Jarmen, a küldöttség tagja megköszönte a moszkvai íróknak a szívélyes fogad­tatást és elbeszélgetett velük az an­gol irodalmi művek Szovjetunióban megjelenő kiadásairól. Augusztus 23-án Cambridgeben megkezdődött az orientalisták 23-ik nemzetközi kongresszusa. A kon­gresszuson rendkívül nacv érdeklő­dést keltett a szovjet orientalisták nagyszámú csoportjának részvétele. Londonban egy évre szóló ke­reskedelmi szerződést kötöttek a Magyar Népköztársaság és Nagy­Britannia között. Magyarország tex­tilcikkeket, esztergagépeket, kész bőrárukat, stb. szállít Nagy-Britan­niának. Nagy-Britanniából viszont gyapjút, vegyszereket, fémipari termékeket, műszereket, gépeket s egyebeket importál. • Angliában kiadták Lord Russel­nak, Nagy-Britannia hadbírósága volt helyettes főügyészének „A ho­rogkereszt átka" című könyvét. A könyv kemény vád a német milita­rizmus és a feltámasztására törek­vők ellen. Ezért nagy népszerűség­nek örvend a széles néptömegek kö­rében, melyek nem akarják újra át­élni a második világháború borzal­mait és ezért törekszenek az euró­pai és a világbéke biztosítására. Az Új Kína sajtóiroda Tokióból jelenti, hogy a Josida kormány új munkásellenes törvényt készül ki­adni. A törvény megtiltja az elbo­csátások ellen a kormány előzetes „engedélye" nélkül bejelentett sztrájkokat. A kormány ezenkívül az eddigi munkatörvény^ket is fe­lül akarja vizsgálni. A szakszerve­zetekről szóló revideált törvény szi­gorúan korlátozza és elnyomja a munkások harcát és a szakszerveze­tek politikai tevékenységét. I I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents