Uj Szó, 1954. augusztus (7. évfolyam, 186-212.szám)

1954-08-24 / 205. szám, kedd

1954. augusztus 24. UJSZ0 Véget ért a hat nyugateurópai ország minisztereinek brüsszeli értekezlete . Augusztus 22-én Brüsszelben be­fejeződött az „európai védelmi kö­zösség" szerződését aláiró hat nyu­gateurópai ország külügyminiszte­reinek négynapos értekezlete. Mint már jelentettük, az értekezletet eredetileg augusztus 20-án akar­ták befejezni, azonban az értekez­let részvevői között felmerült komoly ellentétek következtében elhúzódott. Az augusztus 21-1 tárgyalást, mint az előzőket is, zárt ajtók mö­gött tartották. Az ülés 9 órakor kezdődött és a késő éjjeli órákban ért véget. Hatórás vita után újabb kísérletet tettek a Mendes-France francia miniszterelnök által az „eu­rópai hadsereg" szerződés részle­teinek megváltoztatására vonatko­zólag benyújtott módosító javasla­tok elfogadására, valamint Spaak belga külügyminiszter „ellenjavas­latainak" jóváhagyására, melye­ket az értekezlet öt részvevője el­fogadott. _ Spaak „ellenjavaslatai­ban, mint ismeretes, azt indítvá­nyozta Franciaországnak, hogy módosítások nélkül ratifikálja a szerződést és később, midőn szerződés érvénybe lép, tárgyal­ja meg Mendes-France módosító javaslatát. A francia Javaslatokat és az ér­tekezlet más részvevőinek javasla­tait azonban nem sikerült össze­egyeztetni. A brüsszeli értekezleten nem hi­vatalosan részvevő USA a sajtó ál­lítása szerint lázas aktivitást fej­tett ki az augusztus 21-i ülésen. A „Dimanche" megjegyzi, hogy Brius, az „európai szén- és acél­unió" amerikai képviselője, augusz­tus 21-én kétségbeesett kísérletet tett, hogy nyomást gyakoroljon a brüsszeli értekezlet részvevőire, el­sősorban Mendes-Francera. Körülbelül 23 órakor, azaz a leg­élénkebb vita idején, Brius és Al­ger brüsszeli amerikai nagykövet megjelentek az ülésteremben. Az amerikai diplomaták több mint két óra hosszatt tartózkodtak ott, tehát egészen az ülés bezárásáig. Az USA a brüsszeli értekezlet részvevőire, elsősorban Mendes­Francera gyakorolt újabb nyo­másával meg akarta előzni a tárgyalás csődjét, és ezzel meg akarta gyorsítani az „európai vé­delmi közösség" érvénybelépé­sét, tekintet nélkül arra, h°gy a szer­ződés nagy népszerűtlensége a nyugateurópai országokban egyre szemmelláthatóbban kitűnik. Ugyanezt a célt követte Dulles amerikai államtitkárnak augusztus 21-én Mendes-Francehoz intézett jegyzéke is, amelyben a nyugatné­met rádió szerint reményét fejezte ki, hogy a brüsszeli értekezleten megegyeznek. Ugyanakkor Churchill üzenetet küldött a brüsszeli értekezleten részvevő Adenauer kancellárnak. Sajtójelentés szerint Churchill üze­netében „kérte, hogy Adenauer kíséreljen meg ismét kompromisszumot kötni Franciaországgal". Az augusztus 22-én délelőtt tar­tott záróülés után kiadott közle­ményben az áll, hogy a hat ország küldöttségei „hosz­szantartó Adta ellenére sem tud­tak megegyezni". A közlemény kiemeli, hogy az ér­tekezlet részvevői nem változtatják meg „európai politikájukat". Az USA kezdeményezésére ösz­sze hívott hat ország közös ka­tonai egyezményének létrehozá­sával a német militarizmus fel­támasztását meggyorsítani hiva­tott brüsszeli értekezlet csődje az amerikai diplomácia vereségét bizonyítja. Sajtójelentések szerint a brüsszeli értekezlet befejezéséről érkezett el­ső hírek azt a hatást keltették Washingtonban, hogy nagy diplo­máciai kudarcot vallottak. Bonn a vádlottak padján A nyugatnémet bíróságok nyil­vánvalóan arra törekednek, hogy elvigyék a pálmát az amerikai „igazságszolgáltatás" képviselői elől, akik nagy mesterek a „kom­munistaellenes" bűnperek gyártá­sában. Bonn mindenesetre elszán­tan lépdes az óceánontúli Themis nyomdokaiban. Bonn azzal kezdte, hogy Karls­ruheben piszkos bűnpert indított Gskar Neumann, Kari Dickel és Emil Bechtle német kommunista hazafiak ellen, akik részt vettek a Nyugat-Németország újrafel­fegyverzése ellen, a békeszerződés megkötéséért folyó mozgalomban. A bonni bíróságok nem szánták arra magukat, hogy egyenesen ki mondják: üldözik a kommunistá­tokat. Megvádolják őket, hogy részt vesznek „államfordulat elő­készítésében". Ez a bírósági f o gás nem újdonság. Már a hitleris­ták is alkalmazták­A karlsruhei bűnpergyártók hat hétig igyekeztek bizonyítani azt, ami lehetetlen. A bírósági tárgya­lások száma már jóval túljárt i tízen, de a bonni bírók, ügye egv lépést sem haladt előre. Noha bí­rói székekben ültek, úgy érezték, mintha ők ültek volna a vádlót­Dr, Ottó John interjút adott a német demokratikus rádiónak Dr. Ottó John, a nyugatnémet alkotmányvédelmi hivatal volt el­nöke a német demokratikus rádió munkatársának interjút adott. Arra a kérdésre, mi a vélemé­nye az augusztus 11-én Berlinben rendezett sajtóértekezlet vissz­hangjáról, többek között azt felel­te: — Először is azt szeretném meg­állapítani, hogy tekintélyes kül­és belföldi lapok kifejezetten meg­erősítették állításaimat. Eddig egyetlen megállapításomat sem cálfolták meg. A náci zsargonban ellenem indított hadjárat csak azt bizonyítja, hogy a nyugatnémet sajtóban még min­dig ugyanaz a szellem uralkodik, amelyben Göbbels nevelte tanítvá­nyait, akik ma ismét mind irnak. Sem a bonni kormány, sem a nyugatnémet sajtó nem szállt tárgyilagos módon vitába meg­állapításaimmal, tehetetlen zava­rukban nem tudnak mást mon­dani, mint rám szitkokat szórni és engem árulással vádolni. Ezután azt kérdezték dr. John­tól, hogyan magyarázza, hogy Adenauer eddig még semmi felvi­lágosítást sem adott arról, hogy el­sietve igyekezett cáfolni az euró­pai yédelmi közösségről szóló tit­kos megállapodások létezését? — Az a tény, — mondotta John — hogy Adenauer az európai vé­delmi közösség szerződéséhez tartozó titkos megállapodásokat cál'olta, mielőtt azokról beszél­tein volna, azt bizonyítja, hogy ilyen titkos megállapodások lé­teznek. Hogy még világosabban fejezzem ki magam, megállapí­tom, hogy az általam említett tit­kos megállapodásokat, amelyeket Adenauer olyan nyomatékosan cáfolt, Grewe professzor 1952 nyarán tárgyalta meg a nyugati szövetségesekkel. Adenauer annak idején az érde­kelteket kifejezetten arra utasítot­ta, hogy senkivel se beszéljenek ezekről a titkos megállapodásokról. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztériuma képviselőjének nyilatkozata A koreai lapok közölték a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kül­ügyminisztériuma képviselőjének nyilatkozatát az USA uralkodó kö­reinek ama terveiről, hogy felosz. lássák a semleges államok fegyver­szüneti felügyelő bizottságát. A nyilatkozat megemlíti azokat a provokáló akciókat, amelyeket a li­szinmanista kükk legutóbb a sem. leges bizottság ellen elkövetett. Ezek az akciók részét képezik az amerikai kormánykörök már elő­re előkészített tervének. Az amerikai kormánykörök kísérle­tet tesznek a koreai fegyverszüneti egyezmény meghiúsítására és újabb háborús kaland előidézésére. Ezt bi­zonyítja Dulles államtitkárnak egy augusztus 3-4 sajtóértekezleten tett kijelentése, hogy az USA egyetért a koreai fegy. vorszüneti semleges felügyelő bi. zottság tevékenységének megszün­tetésével és hozzátette, hogy „a kérdés az, hogyan kell ezt tech. nllcailag megvalósítani". Dulles kijelentése újra arra vall, hogy a liszinmanista klikk az USA rendeletére követi el provokáló tet­teit. A délkoreai események azt mutat­ják, hogy a kormánykörök igyekeznek fel­oszlatni a fegyverszüneti semleges bizottságot és meghiúsítani a fegyverszüneti egyezményt. Dulles államtitkár ama nézetének adott kifejezést, hogy a fegyverszü­neti egyezmény kizárható és érvény­telennek nyilváníthatók a semleges bizottságokra vonatkozó cikkelyei. Az egyezménynek a semleges bizott­ságra vonatkozó cikkelyei azonban a koreai fegyverszüneti egyezmény elválaszthatatlan részét képezik és e cikkelyek érvénytelenítésére irányu­ló törvénytelen kísérlet elkerülhetet. lenül meghiúsítja a fegyverszüneti egyezmény teljesítését. A liszinmanista klikk fegyveres erőinek megszilárdítása érdekében — áll a nyilatkozatban — a fegy­verszüneti egyezményt durván meg­szegő USA kormánykörei állandóan nagymennyiségű hadianyagot szál­lítanak délkoreai területre. Ameri­kai sajtóirodák jelentései szerint az USA kormányköreinek Li Szin Man­nai Washingtonban folytatott tár­gyalásai után az USA.nak még job­ban fokoznia kell a Dél-Koreának nyújtott katonai segítséget, ami azt jelenti, hogy még több fegyverzetet szállít Dél-Koreába. Ezért követel­te az USA és Li Szín Man oly bő­szülten a fegyverszüneti semleges ellenőrző bizottság feloszlatását. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kormánya következetesen folytatja bölcs politikáját — áll a nyilatkozatban — és küzdeni fog a haza felszabadulásáért. Ennek ä politikának első feladata, hogy a koreai fegyverszünetet tartós békévé változtassa. Támogatjuk a fegyverszüneti sem. leges felügyelő bizottság igazságos követelését, hogy az ENSz csapatai tegyenek hatékony intézkedéseket a bizottság tagjai biztonságának biz­tosítására és a semleges felügyelő bizottságok rendes munkája feltéte­leinek megteremtésére. A koreai fegyverszüneti egyezmény meghatá­rozza, hogy mindkét félnek aktívan segítenie és támogatnia kell a fegyverszü­neti semleges ellenőrző bizottságot és felügyelő csoportjait. Az amerikai félnek azonnal be kell szüntetnie a fegyverszüneti egyezmény meghiúsítására irányuló kísérleteit. Felelősséget kell visel­nie a békéért, a törvénytelen akció­kért és a fegyverszüneti semleges ellenőrző bizottság tagjai biztonsá­gának veszélyeztetéséért és ennek következményeiért. tak padján. A kommunisták ellen koholt bűnper a militaristák ellen fordult. Az egyik szemtanú, a 73 éves Helmuth Mücke a teremben tartózkodók egyetértésnyilvánítása mellett kijelentette: „Az, ami itt lejátszódik, — ugyanaz, amit Hit­ler alatt már egyszer átéltem". A bírói tógákban ülő megrémült bűnpergyártók igyekeztek lezárni a „bűnvádi eljárást". O. Neu­mannt, K. Dickelt, E. Bechdet há­romévi börtönbüntetéssel sújtot­ták. Börtönbe vethetik-e azonban mindazokat, akik osztoznak ezek­nek a kommunista hazafiaknak nézeteiben? Feltételezhetjük, hogy a bonni Themis bekötött szeme máris ki­fürkészi,' ki legyen a következő? Azonban nemcsak Adenauer ügy­nökei fognak ítélni. Ítélni fog a nyugatnémet lakosság is, amely egyre gyakrabban kimondja ret­tenetes ítéletét a militarizmus és a reváns sötét erői fölött. Aden­auer ettől rosszul érzi magát. És nem érzik magukat bőrükben azok a karlsruhei hamisítók, sem, akik bírói tógákban ártatlanok fö­lött ítélkeznek. (V. Kuznyecovnak a „Prav­dádban megjelent írása.) Ausztria Kommunista Pártja Központi Bizottságának távirata az USA Kommunista Pártjához Ausztria Kommunista Pártjának Központi Bizottsága táviratot kül­dött az USA Kommunista Pártja Központi Bizottságának, amelyben ez áll: „Mély felháborodással értesül­tünk arról a csapásról, amelyet az amerikai reakció az amerikai munkásmozgalomra, országuk ösz­szes haladószcllemü erőire akar mérni a kommunista párt betiltá­sával. Erőteljesen tiltakozunk a demokrácia alapelveinek megsér­tése ellen és mély rokonszenvün­ket fejezzük ki önöknek. Kije­lentjük, hogy szolidaritást válla­lunk önökkel a munkásosztály ügyéért, a békéért és a demokrá­ciáért folytatott hősies küzdel­mükben." A bonni parlament egyik képviselője menedékjogot kért az NDK-ban Románia felszabadulása 10. évfordulójának ünnepsége Bukarestben Augusztus 22.én a bukaresti álla­mi opera- és balettszínházban ünnepi ülést tartottak Románia felszabadu­lásának 10. évfordulója alkalmából. A jelenlevők lelkes tapssal fogadták a megérkező Gh. Georghiu-Dejt, t Román Népköztársaság miniszterta­nácsának elnökét, Petru Grozát, a Nagy Nemzetgyűlés elnökségének elnökét, Gh. Apostolt, az RMP KB első titkárát, a kormány többi tag­jait, N. M. Svernyiket, a SzKP KB elnökségének póttagját, a Szakszer­vezetek Össz-szövetségi Központi Tanácsának elnökét, a szovjet kor­mányküldöttség vezetőjét, továbbá G. J. Rudet, a Moldva SzSzK mi­nisztertanácsának elnökét és F. I. Golikov vezérezredest. Az ülésen részt vettek továbbá: L. G. Melnyi­kov romániai szovjet nagykövet, Van Ju-pin, a népi Kína romániai nagykövete, a Bukarestben akkre­ditált nagykövetségek és követsé­gek vezetői, valamint az ünnepségek külföldi vendégei. A román nép nagy nemzeti ünne­pét Gh. Gheorghiu-Dej méltatta. Utána N. M. Svernyik, a szovjet kormány, a SzKP KB és a szovjet nép nevében jókívánatait fejezte ki Románia népének az ország felsza. badításának 10. évfordulója alkal­mából és további sikereket kívánt az új szocialista társadalom építé­sében, a béke és nemzetek bizton­sága ügyéért vívott harcban. N. M. Svernyik éltette a szabad és füg­getlen Román Népköztársaságot, a Román Munkáspártot — a román nép győzelmeinek szervezőjét és ih­letöjét, a román és szovjet nép örök és megbonthatatlan barátsá­gát. Az ünnepi ülés részvevői nagy lelkesedéssel jóváhagyták a SzKP KB.nak, az SzSzKSz minisztertaná­csának és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének küldendő üd­vözlő távirat szövegét. A német lapok közölték a Német Demokratikus Köztársaság belügy­minisztériumának jelentését, hogy Schmidt-Witmak, a bonni parlament képviselője átjött az NDK-ba. A jelentés szerint Kari Franz Schmidt­Witmak képviselő felkérte az NDK kormányát, hogy személyének, fele­ségének és leányának menedéket nyújtsanak az NDK-ban. Schmidt. Witmak a jelentés szerint a mene­dékjogon kívül politikai tevékeny­ségre is jogot kért. Schmidt-Witmak Adenauer Keresz­ténydemokrata Unió pártjának kép­viselője, az „európai védelmi közös­ség" parlamenti bizottságának tag. ja, az „általános európai kérdések" parlamenti bizottságának tagja volt és sok egyéb tisztséget töltött be a Kereszténydemokrata Unióban. KÜLFÖLDI HÍREK Nyugatnémet rendőrosztagok be­hatoltak az NKP wilhelmshaveni járási vezetőségének helyiségébe. Többórás kutatás után különfé'.e brosúrákat és iratokat vittek ma­gukkal. A rendőrség a kommunis­ta párt ellen indított ezen újabb terrorakcióját azzal indokolta meg, hogy a karlsruhei », hazaáruló bünperrc vonatkozó plakátokat" keresi. A rendőrség a múlt év vé­gén és ez év elején Brémában, Bre­menhavenben, Rheydtben és Ham­burgban is hasonló intézkedéseket tett. • A brit munkáspárti küldöttség kétnapos északkínai tartózkodása idején megtekintette az ansani leg­nagyobb kínai kohászati központot és a Mukden közelében fekvő föld­műves termelőszövetkezetet. Az „Unita" jelenti, hogy Szicília Caltanissctta, Etna, Agrigento, Ca­tania és Palermo tartományaiban a parasztok elvették a nagybirtoko­sok földjeit. A földet az úgyneve­zett „földreform" következtében szét kellett volna osztani a parasz­tok között, azonban meghagyták előző tulajdonosaik — a nagybirto­kosok tulajdonában­A napokban közzétették a görög kormány kérését, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete 'közgyűlése legközelebbi ülésszakának napiren­di pontjai közé iktassa be Ciprus kérdését. • Augusztus 21-én Djalsartában megnyílt a nemzetközi vásár. A szovjet kiállítási csarnok, amely a vásár legnagyobb pavilonja, nagy érdeklődésnek örvend. Nagy sikert arattak Csehszlovákia, Magyaror­szág és a Német Demokratikus Köztársaság kiállítási csarnokai is. A djakartai nemzetközi vásáron Olaszország, Egyiptom és a nyu­gati országok nagy kereskedelmi társaságai is részt vesznek. • A ,. Demokracia" argentin lap közölte, hogy négy. a ,,Braden Copper" amerikai rézfej tési társa­ság tulajdonát képező chilei válla­lat munkásai és alkalmazottai sztrájkba léptek. Több mintt 6000 személy sztrájkol és követeli a De­rek felemelését és a munkafeltéte­lek megjavítását. A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya mellett működő né­pi forradalmi katonai tanács pa­rancsot adott ki, amelyben amnesz­tiában részesít 417 volt japán ka­tonát, akik Japán Kínává' folyta­tott agresszív háborúja idején éa Japán kapitulációja után a Csang­Kaj-sek bandákhoz csatlakozva kü­lönféle bűntetteket követtek el a kínai nép ellen. > Desmond Donelly és Honor Bal­four munkáspárti képviselők né­hány napig az NDK-ban tartózkod­tak, hogy megismerkedjenek az or-. szág kulturális, gazdasági és poli-, tikai fejlődésével. Látogatásuk ide­jén beszéltek Kurt Gregor kül- és belkereskedelmi miniszterrel. Gro­tewohl miniszterelnök elutazásuk eiőtt fogadta a vendégeket r

Next

/
Thumbnails
Contents