Uj Szó, 1954. augusztus (7. évfolyam, 186-212.szám)

1954-08-22 / 204. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. augusztus 22, vasárnap 30 fillér VII. évfolyam, 204. szám Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével, szilárdan tömörülve a Nemzeti Arcvonalba, híven a Szlovák Nemzeti Felkelés örökéhez előre a CsKP X. kongresszusa irányelveinek teljesítéséért! A Szlovák Nemzeti Felkelés 10. évfordulójára kiadott jelszavakból A nemzeti bizottságok feladatai az EFSz-ek megszilárdításában A falusi helyi nemzeti bizottságok egyik legfontosabb feladata az EFSz-ekröl való gondoskodás, s a mezőgazdasági termelés fellendítésének nagy harcában a dolgozó parasztságnak nyújtott sokoldalú támogatás. Mert hol is kell nagyobb segítség most, ha nem a falun, amikor az egész ország szeme a gazdaságon van, s dolgozóink legfontosabb ügye a mezőgazdasági termelés fellendítése. Falvaink átalakulása, harc a korszerű mezőgazdasági tudomány elsajátításáért és az új gazdálkodási forma megerősítéséért, mindez arra kötelezi a helyi nemzeti bizottságokat, hogy jó munkájuk révén közelebb hozza a kis- és középparasztságot a munkásosztály hoz és a parasztokat szüntelen a szocialista törvényesség tiszteletben tartására nevelje. Nem kis feladat ez. Igen türel mes munkát, sokoldalú tudást követel minden egyes helyi nemzeti bizottsági tagtól. Helyi nemzeti bizottságaink államhatalmunk he lvi szervei, Jórészben tőlük függ, hogyan váltják valóra falvainkon népi demokráciánk. szocialista építésünk nagyszerű terveit, s tőlük függ az is. hogy a dolgozó parasztok mennyiben tisztelik, respektálják népi demokráciánk törvényeit. Hazánkban a szövetkezeti gazdálkodás egyre nagyobb tért hódít. Fejlődnek, erősödnek szövetkezeteink. De a fejlődés mellett szövetkezeteinknek állandó segítségre van szükségük és ezt a segítséget leginkább a helyi nemzeti bizottságtól kaphatják meg, hisz ők állnak legközelebb a szövetkezetekhez és ők tudják azt, hogy milyen nehézségekkel küzd a szövetkezet, mire volna szüksége. A szövetkezeti gazdálkodás jó irányítást is követel. És azt mindenki tudja, hogy nagy a különbség 1—2 hektáron gazdálkodni, vagy nagy táblákon újszerű gazdálkodást bevezetni. S éppen ezen a téren fordultak elő, s adódnak még ma is olyan esetek, hogy a helyi nemzeti bizottságok keveset törődnek a szövetkezetek gazdasági fejlődésével, mondván: „A szövetkezet szocialista szektor, megáll már a maga lábán is". Pedig éppen a falu átalakulásában, a szövetkezeti mozgalom megalapozásában kell a legnagyobb segítséget nyújtani a szövetkezeteknek. Nem egy esetben előfordult, hogy a rossz tervezés miatt éppen a vetés kezdésekor nem volt vetőmag a szövetkezetben. Ilyen esetben kihez forduljon a szövetkezet vezetősége, csakis a helyi nemzeti bizottsághoz. Nem egy tapasztalat van arról, hogv a szövetkezetek az igénylés után 1—2 hónap elteltével kapták csak meg a kért vetőmagot, vagy a műtrágyát és a gazdálkodáshoz szükséges felszereléseket. A termelési tervek szétírása, a beadási terv biztosítása, a szövetkezeti építkezések megvalósitása. ezek elsősorban a helyi nemzeti bizottságok hatáskörébe tartoznak, mégpedig 'azért, mert a szövetkezetek fejlődéséről nekik kell gondoskodniok, s ők felelősek falun a mezőgazdasági termelésért. S ép pen ezen a téren mutatkoznak leginkább hiányosságok. Kiváltkép a múltból sok olyan tapasztalatunk van, hogy a helyi nemzeti bizottságok úgy értelmezték a szövetkezetekről való gondoskodást, hogy megelégedtek azzal, ha a tanácsgyűléseken beszéltek a szövetkezetről, meghányták vetették a szövetkezetben uralkodó állapotok okát. de nagyon ritkán hoztak olyan határozatot, amellyel elintézték volna a legsürgősebb tennivalókat. Számos, szövetkezetben megtörtént. hogy az állattenyésztési termelés biztosítása érdekében megkezdték a közös istállók építését. Elkészült az alap, felhúzták a falakat, azonban a tetőzethez szükséges faanyagot, a fedőcserepet sok esetben nem tudták beszerezni. Természetes, panaszukkal a helyi nemzeti bizottsághoz fordultak. Ott meghallgatták őket. de nem intézkedtek, hogy a szövetkezet minél előbb megkapja azokat a dolgokat, amelyekre gazdasága fejlődése érdekében égetően szüksége lett volna. Pedig nagyon sokat jelent a helyi nemzeti bizottságok és a szövetkezetek baráti együttműködése. Helyesen nyilatkozott erről az aratás előtti napokban a bacskai helyi nemzeti bizottság elnöke: „Akkor sem kell félnünk a termésbetakarítástól. ha esetleg kevés a munkaerő. Mindannyian egy emberként fogunk össze, beosztjuk pontosan a munkát, s egész bizonyos, hogy a termésbetakarítást sikerrel befejezzük". Ezek a szavak nem maradtak üres ígéretek. A bacskai szövetkezet ideiében elvégezte az aratást, a cséplést és példásan teljesíti beadási kötelezettségét. Az új helyi nemzeti bizottságokba való választások után sok községben megszilárdult az EFSzek és a helyi nemzeti bizottságok közötti kapcsolat. Sajnos azonban még ma is vannak helyi nemzeti bizottságaink, amelyek rosszul értelmezik a szövetkezetekkel való együttműködést, s a róluk való gondoskodást. A helyi nemzeti bizottsági tagoknak mindig ügyelniök kell a szocialista törvényesség betartására és szem előtt kell tartaniok, hogy népi demokráciánk jogot biztosít a dolgozó parasztságnak, de ugyanúgy minden dolgozó parasztnak is vannak kötelességei a hazával szemben. Példásan dolgozik a bacskai, a szarvai, a tanyi és az ekecsi helyi nemzeti bizottság. A termésbetakaritási munkák idején egy pillanatra sem feledkeztek meg a szövetkezetről. És hogy mit jelentett a szövetkezetnek ez a baráti segítsé?. azt fényesen bizonyítja a tanyi szövetkezet gazdasági helyzete, amelyben egy munkaegység értéke 42 korona. Kövessék tehát falusi nemzeti bizottságaink a jól .dolgozó helyi nemzeti bizottságok példáját, s készséges segíteniakarással serkentsék dolgozó parasztjainkat a mezőgazdaság fellendítésére irányuló célkitűzések megvalósítására, V. Široký miniszterelnök beszélgetése W. Burcliettel, a „ľHumanité" levelezőjével, az európai kollektív biztonságról A „l'Humanité" közölte V. Širokýnak, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnökének beszélgetését Wilfred Burchettel, a l'Humanité levelezőjével az európai kollektív biztonság kérdéseiről. Kérdés: Miniszterelnök úr, ez év március 24-én a Csehszlovák kormány kifejezte óhaját, hogy hajlandó részt venni egy összeurópai kollektív biztonságról szóló szerződésben. Úgy véljük, hogy azóta új lehetőségek nyíltak, amelyek megjavítják ezen elképzelés megvalósításának föltételeit? Válasz: Az elmúlt napok eseményei kiemelték az európai .kollektív biztonság biztosítására irányuló szovjet javaslatok nagy jelentőségét és megjavították ezek megtárgyalásának és elfogadásának feltételeit. Első helyen áll az a tény, hogy a genfi értekezlet sikeres eredményei megjavították a politikai légkört az egész világon és meggyőzően bizonyították, hogy a részvevő felek jóakaratával ilyen bonyolult kérdéseket is sikeresen meg lehet oldani tárgyalás útján. Természetes, hogy könnyebb megegyezésre jutni a háború veszélyének elhárításában békés körülmények között, mint háborúban elérni a háború megszüntetését. Az európai béke és biztonság kérdésének megoldásában újabb jelentős lépés a szovjet kormány új kezdeményezése, amelyet főkéntjúlius 24-i jegyzékében és a nyugati hatalmakhoz intézett 1954. augusztus 4-i nyilatkozatában fejezett ki. Minden nap újabb bizonyítékokat nyújt arra, hogy a szovjet kormány által megfogalmazott európai kollektív biztonság gondolata egyre mélyebb gyökereket ver és megnyerte az európaiak legszélesebb körének, valamint számos európai államférfinak rokonszenvét, mert ez az elképzelés tökéletesen megfelel minden ország nemzeti és állami érdekeinek. A csehszlovák kormány és egész népünk, lelkesen és határozottan támogatja a négy hatalom előkészítő értekezletének összehívására irányuló szovjet javaslatot, amelyen többek között folytatnák a német kérdés tárgyalását, és készek a terv megvalósításáért és az európai kollektív biztonságról folytatandó értekezlet teljes sikeréért mindent megtenni. Kérdés: Milyen szerepet játszana — az ön nézete szerint — az európai kollektív biztonságról szóló egyezmény, az államok közötti gazdasági együttműködés kifejlesztésében? Válasz: Az európai kollektív biztonságról szóló egyezmény új alapot nyújtana minden európai ország közötti gazdasági együttműködésnek. Mint ismeretes, a keletés nyugateurópai államok közötti szabad árucsere útját még mindig akadályok torlaszolják. NyugatEurópa gazdasági körei saját tapasztalataik alapján már meggyőződnek e; akadályokból szárma.:ó károkról és ezek elhárítására irányuló erőfeszítéseket tesznek. A kollektív biztonságról szóló egyezmény megnyitná az utat a széleskörű áruforgalomnak és Európa minden országa közötti kölcsönös együttműködésnek mindnyájuk javára. Kérdés: Milyen előnyök származnának — véleménye szerint — a kollektív biztonsági szerződésből az európai nemzetek, főleg a nyugati nemzetek számára? Válasz: Európa nemzetei felismerték, hogy biztonságukat leginkább a német militarizmus veszélyezteti. Nyugat-Németországból érkező hírek a Wehrmacht megújítására irányuló egyre növekvő szándékokról, a Németország nyugati és keleti szomszédai ellen irányuló támadó szándékaikat nem titkoló náci-elemek egyre növekvő befolyásáról, nyugtalanítólag hatnak. Nem titok, hogy ezek a körök éppen az úgynevezett európai védelmi közösség útján remélik céljaikat elérni. Éppen ezért a német militarizmus és fasizmus veszélye Nyugat-Euópa nemzetei számára különösen fenyegető. A kollektív biztonságról szóló hatásos egyezmény megkötése megmentené Nyugat-Európa nemzeteit ettől a veszélytől és biztosítaná biztonságukat, ami kétségkívül alapvető létkérdésük megoldását jelentené. Mint egy francia újság levelezőjét, biztosíthatom önt arról, hogy Franciaországnak igazi biztonság biztosítására irányuló minden lépése a csehszlovák nép lelkes megértésével találkozik. A Bányásznap előtt a pótori bányákban A kékkői szénbányák ""-üzemi hangszórója naponta közöl újabb híreket a bukoveci bányászok szép eredményeiről. Ebben a üzemben a Bányásznap tiszteletére tett vállalásokat példásan teljesítik és az elmúlt dekádban 500 tonna szenet fejtettek ki terven felül. Bukovecen az elmúlt napokban Malaahovszký György gyorsfejtő brigádja érte el a degjobb eredményt- Az állandó vízszivárgás sem akadályozza meg őket teljesítményük fokozásában. Malachovszký kilenctagú csoportja egyenletesen túlteljesíti az előírt normát. A fejtők három műszakban dolgoznak és 180 cm hosszú fúrással robbantanak. Ezáltal sok időt takarítanak meg. Az elmúlt dekádban újabb zO méter folyosót törtek át terven felül. Resutyk István előkészítő munkálatokat végző brigádja ciklusos grafikon szerint dolgozik. A jó munkamegszervezés mindhárom műszakban lehetővé teszi, hogy négy óránként 3.5 métert haladjanak előreA Háj-üzemben Fajcsik András brigádja áll továbbra is az első helyen- 431 tonna szenet fejtett wi terven felül- A fejtők ebben a csontban célszerű munkamegosztással naponta másfél normát teljesítenek. A csoport egyik tagja fúr, a másik az alátámasztási, ketten pedig a rakodási munkát végzik. A rakodásnál láncos szállítóberendezés segít; őket. amely a kifejtett szenet egyenesen a főgyűjtő szállítószalagra viszi- A folyosóhajtásban a Háj-bányában Andrejka Ferenc 15 tagú CsISz munkacsoportja tűnt ki. Határidőre teljesítette a zselízi járás a gabonabegyiijtés tervét A zselízi járás augusztus 20-án 18 órakor, a kormány által kitűzött határidőben 100.11 százalékra teljesítette a gabonabeadás tervét. Az idei begyűjtést még nehezebb körülmények közt pontosan egy hónap alatt, teliát a multévivel összehasonlítva 5 nappal rövidebb idő' alatt végezték el. A gabonabegyűjtés idejében való teljesítésében különösen a szövetkezetieknek nagy az érdemük. Több EFSz jóval túlteljesítette a kötelező beadást, mint pl. a zsemlériek 24 százalékkal, a fegyvernekiek 35 százalékkal, a nagysallóiak 21 százalékkal, a fakóvezekényiek 20 százalékkal, a nemes, orosziak 11 százalékkal teljesítették túl beadási kötelezettségeiket. A kis- és középparasztok is példásan teljesítik állam iránti beadási kötelezettségüket. Sokan a gabonát közvetlenül a cséplőgépektől a begyüjtó'helyre szállították és terven felül is sokat beadtak. Alsó várad o n 125 százalékra, Garammiko. Ián 117 százalékra, Damásdon 113 s/.ázalékra, Kisladányban 119 százalékra teljesítették a beadást. A kis- és középparasztokat a beadási kötelezettség idejében való teljesítéséből származó előnyökről a járási nemzeti bizottságok dolgozói győzték meg. Az aratástól kezdve a cséplés és begyűjtés idején is naponta személyesen beszélgettek a parasztokkal és tanácsokat adtak, hogy a gabona helyes szállításával, kombájnnal való cséplésével, hogyan fokozhatják a minőséget. A begyűjtési feladatok teljesítésében a legjobb eredményeket Michlo Péter, Btichlovics István, Bodonyi Ilona, Bozsik János érték el. Ennyi búzakereszt még sohasem volt határunkban A balogfalai egyénileg gazdálkodó földművesek az idén megszervezték a közös aratást. Ennek tudható be, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére ís idejére betakarították a bő termést. Valóban gazdag volt az idén a termés a balogfalai határban. Mihali István, akit Balogfalán mindenki jó gazdának ismer, ki is jelentette: — Már negyvenéves multam, de nem emlékszem ilyen termésre a balogfalai határban. Annak, aki az idén, jól megművelte földjét, tele lesz az éléskamrája. A hetvenéves Dósa István is azon csodálkozik, hogy az idén sokkal gyorsabban ment az aratás, mint az előző években, pedig hát ennyi búzakereszt még sohasem volt a balogfalai határban. A közös aratás tehát meghozta a várt nedményt. * A beadási kötelezettség teljesítését is úgy szervezték meg, hogy a gabonát a cséplőgéptől egyenesen a begyüjtőhelyre szállítják. Balogfala egyénileg gazdálkodó parasztjai becsületbeli kötelességüknek tartják a beadási kötelezettség idejében való és hiánytalan teljesítését. BOTOS BÉLA, Balogfalai m