Uj Szó, 1954. augusztus (7. évfolyam, 186-212.szám)

1954-08-20 / 202. szám, péntek

1954. augusztus 20. UJSZ0 5 Cjfiilm, amely tanít és ébevségve int NE FELEJTSÉTEK! B alán ősöm colt... (A kuruckor emlékére) Tarsolyában pisztoly és kard az oldalán jó lovaskatona, — az ősöm volt talán, dérborított haja lebegett utána, s messzenézett, mintha ellenséget látna. Mennydörgés volt szava, ütése villám egy ország nyomorát cipelte vállán. Deres paripáját magáéból lopta, ólmos szíjostorát bikabőrből fonta, nyomort s gyűlöletet azt úgy'örökölte, amit még az apja örökölt előtte. Lázadt, mert lázadni késztette az élet, hazája sosem volt, s ha volt is, másé lett. Labanc bitorolta, urak zsarolták, börtön és temető volt néki az ország. — Több társával harcolt, harcolt, mert úgy kellett, eltemetni végre azt a betyár rendet. Életét áldozni önként ment a harcba, hogyha fölharsogott: Rajta, kuruc, rajta! — Leverték és saját vérébe fojtották sáskahad tanyája lett megint az ország. Erdő befogadta, külföld rejtegette vad, idegen földben porladt el a teste. Aki még megmaradt, rabszolga, cseléd lett, az egész országot ellepte a német; bilincsbe vert kezet, bilincsbe a szót is s németnek nevelte még a csecsszopót is. Tarsolyában pisztoly és kard az oldalán, , jó lovas katona, — az ősöm volt talán. Századok jöttek nagy sorban utána míg felragyogott a szabadság sugára. Fecsó Pál Aratási kultúrbrigádjaink munkája A karlovy' vari filmfesztiválon bemutatott „Ne felejtsétek!" cimű szovjet film a szocialista éberség és elővigyázatosság iskolája. A Leonid Lukov szövegkönyve alapján készült film az ukrán burzscá-nacionalista ügynököknek, — a nemzetközi reakció nemzetük éltető talajából elszakadt bérenceinek a szovjetország szivében végzett aknamunkájáról, különösen — és ez rendkívül fo'ntos — módszereikről ad szemléltető képet. Legnagyobb politikai jelentősége a filmnek abban van, hogy lerántja a leplet a burzsoá-nacionalizmúsról — a nemzetek legnagyobb ellenségéről, és rámutat arra, hogyan mondanak ellent a burzsoá-nacionalista törekvések a nemzet legfőbb érdekeinek. A filmtörténet központi alakja Garmas — neves ukrán író. a lengyel pánok börtöneinek hajdani lakója, spanyolharcos, aki fegyverét, tollát a béke védelmében a különféle színben feltűnő nemzetközi ügynökök leleplezésére, módszereik és' szokásaik ismertetésére fordítja. A cselekmény idején is „Ügynökök" című könyvén dolgozik. Míg a szovjet ifjúság kollektív ünnepi sétákon ujjongva fejezi ki békevágyát, üdvözli a népek békekongresszusát, egy kievi „antikvárium" érdekes látogatót kap. Kezében ott tartja még a béke-léggömböt, de szeme kutatólag tapad az antikvárium tulajdonosára, — aki éppen olyan érdekes, mint látogatója és mint könyvei. Kitűnik, hogy a látogató — külföldről bevetett ügynök, akit azzal a feladattal bíztak meg, hogy segédkezzen az itteni csoportnak küldetése elvégzésében. Az öreg, ápoltszakállú „régiségkereskedő" közvetítő a kilétét rejtő „vezér" és a többi ügynökök között. t A látogató — Bojko néven szereplő ügynök, azt a megbízást kapja, hogy hallgattassa el Garmast. Ez egyrészt úgy történjen, hogy mint egy könyvkiadó szerkesztőséA minap a budapesti rádió hírei között a következőre lettem figyelmes Bartók Béla mellszobrát a városligeti Művészsétányon állítják fel. Eszembe jutott abban a pillanatban Bartók Béla végrendelete: ... temetésem a lehető legegyszerűbb legyen. Ha netalán halálom után utcát akarnának nevemről elnevezni, vagy ha nyilvános helyen velem kapcsolatban emléktáblát akarnának elhelyezni, akkor kívánságom ez: Mindaddig, míg a budapesti volt Oktogon-tér és a" volt Körönd azoknak az embereknek nevéről van elnevezve, akikről jelenleg van, továbbá mindaddig, míg Magyarországon erról a két emberről elnevezett tér vagy utca van vagy lesz, rólam ez országban ne nevezzenek el sem utcát, sem teret, sem nyilvános épületet, velem kapcsolatban emléktáblát ne helyezzenek el nyilvánosan ... E végrendelet 1940. október 4-én íródott, röviddel azelőtt, hogy Bartók, ez a hazáját mélyen szerető művész, hosszas lelkitusa után elhagyta Magyarországot. Amiatt a két ember — Hitler és Mussolini — és rendszerük miatt, kiknek nevét mély megvetése kifejezésekép még írás közben sem Veszi tollára Ismertem Bartókot és jónéhány hangversenyét hallgattam meg. Talán legjobban igy jellemezhetem: haladó szellemű művész és tiszta jellemű ember volt. Megható az a szeretet, mely anyjához fűzi. Bartókné, ki korán özvegységre jut, tanítónői állást vállal és maga is jó zenész lévén, fiának zenei oktatását maga kezdi el. Többször helyezteti át magát más és más iskolához, hogy fiával együtt maradhasson, mikor magasabb zenei kiképzése érdekében nagyobb városban kell élnie. Igy kerülnek el 1893-ban Pozsonyba, hol a fiatal Bartók Erkel Lászlónál, Erkel Ferenc fiánál tanul tovább. Párhuzamosan itt végzi a gimnáziumot is. gi alkalmazottja akadályozza meg Garmas „Ügynökök" című könyvének megjelenését. Másrészt keltsen családi békétlenséget Garmas és felesége, egy újságírónő között, vegyék el kedvét az írástól, egyszóval demoralizálják, hogy végül karjaik közé meneküljön, mert szükségük van olyan emberre, aki nagy tekintélynek és tiszteletnek örvend az ukrán nép körében. Nem sikerül azonban szétválasztaniok Garmast és feleségét. A kémek ott követik el első botlásukat, hogy még Garmas könyvének megjelenése előtt közölnek egy cikket, amely hazug módon rágalmazza és lepocskondiázza a megjelenő könyvet. A kommunista éberség arra készteti az illetékes szerveket, sőt már elóbb Garmas feleségét, hogy utánanézzenek a cikk írójának, aki nem más, mint ez a Bojko néven szereplő ügynök. Az események tovább bonyolódnak. A „régiségkereskedő" fiatal lelkeket mérgez azzal, hogy reakciós ukrán burzsoá-nacionalisták történelmi „könyveit" kölcsönzi egyetemistáknak, és így akarja beléjük lopni a nacionalista gondolatokat. Ilyen áldozata volt a rossz útra tévedt Rosztyiszlav, akit azonban a Komszomol szervezete kiragad rossz szellemének karmai közül és kigyógyít abból, hogy az atamánok „nagy Ukrajnájáról" és Ukrajna „fénykoráról" álmodozzon, és bevezeti őt a szocialista Ukrajna gazdag jelenébe, amelynek a szovjetország keretén belül eddig soha nem ismert gazdasági, politikai és kulturális fejlődési lehetőségei vannak. Mikor népe és hazája elleni bűntettre akarják megnyerni Rosztyiszlavot, ráeszmél vélt barátainak igazi mivoltára és leleplezi őket. A cselekmény végén lehull a lepel a kenetteljes modorú Jarcsuk történész-professzorról, a banda vezéréről is, aki a katedráról burkolt A millenium alkalmával Bartók először lép fel nyilvánosan a pozsonyi színházban, majd a 48-as forradalom ötvenedik évfordulóján szerepel nagy sikerrel. Öt évet tölt Bartók városunkban és valószínű, hogy itt hallja először azokat a szlovák dalokat, melyek később a szlovák népdalok felkutatására ösztönzik. Tanulmányait azután Thomannál, Liszt egyik legjobb tanítványánál folytatja a budapesti Zeneakadémián és itt ismerkedik meg Kodállyal, kiben nemcsak jó barátra, hanem lelkes munkatársra is talál. Mikor Bartók fényes eredménynyel befejezi a zongora tanszakot, éles kritikai érzékkel fedi fel a magyar zeneéletben fennálló elmaradottságot, magyartalanságot és az evvel együttjáró, idegen zenét utánzó ürességet. Látja, hogy az a zene, mely nem a népzenéből meríti alapötletét, csak léleknélküli munka. A legnagyobb szenvedéllyel veti magát bele az igazi magyar népizene felkutatásának nagy munkájába és ez a kutatás marad élete igazi célja. A 48-as évek utáni elnyomatás, majd a kiegyezés utáni német befolyás a magyar zenei életre is rányomta bélyegét. A parasztság elszigetelve élt, egy részéből városi proletár lett, kiket már készen várt az igazi népzenét ügyesen utánzó cigánymuzsika bágyasztó hatása és az idegeket oly kellemesen eltompító, úgynevezett modern zene. Bartók fáradságot nem ismerve kezdi el falu kutatását Sorra iár..a a magyar f^Jvakon kívül Erdély székelylakta vidékeit és átkutatja a volt Magyarország szlovák, román és horvát nemzetiségű részeit, hogy e nemzetiségek népi zenéjében fellelhető magyar vonatkozású dallamokat összegyűjtse, nagy szolgálatot téve ezzel az említett nemzetek népizenéjének is. Szlovákia területén 1905-től végzi kutatásait; csaknem minden évben itt jár, kezében formában, büntetlenül hirdette Gruszevszkij reakciós áltudós hamis történelmi nézeteit Ukrajnáról és ezzel ártott a fiatal lelkek fejlődésének, míg le nem leplezték. A film, noha rendezői és művészi szempontból nem egészen kifogástalan, nagyon megfelelő eszköz dolgozóink politikai nevelésére. Megérteti népünkkel, miért hangsúlyozzuk minduntalan a fokozott éberség jelentőségét. A film attól eltekintve, hogy képet ad aljas nemzetközi kalandorok módszereiről, nagy feladatot teljesít, különösen nálunk azzal, hogy bemutatja: hogyan mérgesiti el két nemzet viszonyát a nacionalista érzelmek és viszályok mesterséges felszitása, a burzsoá-nacionalista törekvések ösztönzése, ami végül is államellenes cselekedetek elkövetésére készteti a megtévesztetteket és aláássa az igazi nemzeti érdekeket. Azok. akik azt hiszik, hogy nacionalista eszmék szolgálatában népünk javát szolgálják, csakhamar rádöbbennek arra, hogy nemzetközi kalandorok, kémek szövetségesei, akiknek semmi közük nemzetük ügyéhez. A film azt is megmutatja, hogy a „nemzeti érdekek" leple Petljuráék és más ukrán burzsoánacionalisták anyagi érdekeit takargatja. A nép tulajdonába vett vagyonukat akarják visszaszerezni, ezért áll útjukban a szovjet állam, az orosz és ukrán nép barátsága. A film szereplői közül kitűnik Szergej Bondarcsuk Sztálin-díjas szovjet filmművész Garmas-alakítása. Élethűen testesitette meg a nehéz harcokat végigküzdött, megingathatatlan, ügyének igazságába vetett szilárd hittel békeharcot vívó szovjet írót. A film úttörő a maga neméb«n, mert ebben a formában először látjuk vásznon kifejteni a burzsoánacionalizmus elleni küzdelem lényegét. Lőrincz László fonográffal és kottapapirossal, melyekre a régi szöveget és dallamokat rögzíti le. A 2.500 szlovák népdalból Illó gyűjtemény eredeti kézirata a Slo- venská Matica tulajdonában van. Alkalmam ,volt az értékes és nagyterjedelmű anyagot átnézni, melyből megállapítható, hogy a Zvolen környéki nagyszámú dalokat, melyek a betyáréletről szólnak, főleg Klatová Nová Ves, Podkonice, Hiadel. Veľká Lúka, Ponyki és Medzibrod községekben jegyezte fel. Nyitra környékén Drážovce, Kliž, Hrušov községekbe járt gyakrabban. Azonkívül Galánta, Kolárovce, Velká Slatina, Malá Lehota, Dolné Lefantovce, Lišov, Kostolné Morav- ce és Golica a főbb állomások, ahová Bartók szlovákiai útján eljárt. Hihetetlen munkabírását igazolja az a tény, hogy e nagy munkáján kívül vonósnégyesek, szonáták, karénekek és zongoradarabok óriási tömegét alkotja meg, melyeknek forradalmisága csak üldöztetést hozhatott magával. Csak egy kissé kellett volna megalkudnia, csak egy kissé kellemesebbé kellett volna zenéjét a reakciós füleknek tennie és ő lett volna Magyarország dédelgetett világhírű kedvence. De ő nem kért ebből és mikor a fasiszta polip magához ölelte Magyarországot, Bartók Béla 1940 őszén hajóra szállt, hogy messze hazájától, szűkös viszonyok között, de törhetetlen hittel dolgozzon tovább, a megnemalkuvás, a hatadás, a világ minden népének kulturális felemelkedése útján. De előbb megírta még itthon a végrendeletén.. ÉS áll a szobor, utca hirdeti a nagy alkotó nevét, a magyar nép pedig végkép eltüntette országa minden tájáról annak a két embernek nevét, aki miatt a nagy művésznek el kellett hagyni hazáját. Siuikó Margit Az aratás befejeződött. Eső, szél próbálta meggátolni, hogy szövetkezeteink, egyénileg dolgozó paratszjaink idejében elvégezzék az aratást. Csallóköz vidékét, dúsantermő búzaföldjeit a Duna haragvó áradata akarta megsemmisíteni. De sem az időjárás, sem az árvíz nem tudta meggátolni a kenyérért folytatott harcot. Az aratás a cséplés idején a Csemadok kultúrbrigádjai mindenütt vállalták, hogy jó munkával, dallal, tánccal segítsenek abban, hogy az új kenyérgabona minél előbb a raktárakba, malmokba és végül gépünk asztalára kerüljön. A Csemadok pozsonyi kerületének kultúrbrigádjai Nagyfödémesen, valamint Jókán, a dunaszerdahelyi Dunostrov üzem kultúrbrigádja Balásfán, Vámosfai un léptek fel. A mihályfai kultúrbrigád a magyarbéli szövetkezeti napon mutatott példát arra, hogyan kell és lehet a jó munkát dallal, tánccal befejezni. A felsőpatonyi helyicsoport, valamint a tallósi, hidaskürti odahaza szerepelt a szövetkezeti napon. A somorjaiak az újvásári állami birtokon léptek fel. Azonban nemcsak dallal és tánccal segítettek heüyicsoportjalnk A galántaiak például az árvízveszély idején a termés megmentésére siettek és mind a mentési munkálatokban, mind a termés betakarításban kivették a részüket. A Garam völgyében, a párkányi zselízi, lévai járásokban ugyancsak ré^zt vettek a Csemadok kultúrbrigádjai a munkában. A párkányi járásban négy kul túrbrigád működött. A riyitrai kerületben a zselízi járás végzett jó munkát. A nagysallóiak Kisölvedet látogatták meg, mint. a járás legjobb szövetkezetét Kultúrbrigádjuk felhasználta a Csemadok-központ által összeállított és javasolt műsort, azonkívül helyijellegű számokkal is szerepelt. A nyitrai kerületben Felsőszecsén ötventagú munkabrigád, Kálnán 150 tagú munkabrigád segítette a szövetkezeteket és a magángazdákat is abban, hogy a termés mielőbb a cséplőgéphez kerüljön. Vámosladányban a munkabrigádok az arató- és cséplőgépeknél dolgoztak. A csifári, mohi, kalászi munkabrigádok ugyancsak nagy segítséget nyújtottak mindenütt, ahol hiány volt munkaerőben. A besztercebányai kerület ipolysági járásában 5 helyicsoport kilenc alkalommal lépett fel tartalmas kultúrműsorral. A fülekpüspöki helyicsoport az ifjúsági szervezettel közösen Nagydarócon szerepelt. A losonciak Jelsőcre mentek kultúrbrigáddal, a kövecsesiek Tornaiján szerepeltek, a lekén yi és a hosszúszói helyicsoport pedig odahaza lépett fel tartalmas kultúrműsorral. A tornaijai járásban 13 helyicsoport szervezett munkabrigádokat, amelyek 2 504 bri|ádórát dolgoztak le. A füleki helyicsoport 30 tagú munkabrigádja 150 órát dolgozott a szövetkezetben. A korlátiak sem akartak lemaradni a munkavállalásban és 75 tagú brigádjukkal 375 órát dolgoztak le a szövetkezetben. A guszonai helyicsoport 80 tagú munkacsoportja 400 órát dolgozott le. A galsi helyicsoport 25 tagja 150 munkaórával járult hozzá, hogy az új termés a besztercebányai kerületben is mielőbb a szövetkezeti raktárba, az egyéni gazdáükodók kamráiba és elsősorban az állami felvásárló helyekre kerüljön. A Csemadok kultúrbrigádjai minden alkalommal a többi tömegszervezetekkel közösen, a helyi nemzeti bizottságokkal és a pártszervezetek irányításával végezték munkáikat. A kassai kerület kultúrbrigádjai ugyancsak részt vettek a termés betakarításának munkáiban. A kassai kultúrbrigád öt alkalommal lépett fel, a kenyheci, szinyai és a migléci helyicsoport is kivette részét a munkából. A rozsnyói kultúrmunkások odahaza szerepe'

teK tartalmas, vidám műsorral. A deregnyői kultúrbrigád három alkalommal szerepelt. Kultúrbrigádjaink további feladatai közé tartozik, hogy az őszszel meginduló irodalmi vitákon, a tudományos és ismeretterjesztő előadásokon aktuális műsorral szerepeljenek. Kultúrbrigádjaink eddigi jó munkája azt bizonyítja, hogy a kezdeti hiányosságok ellenére is minden alap megvan arra, hogy kulturális életünkben napról napra jobb eredményeket érjenek el. Gyurcsó István. Nagy művész és tiszta jellemű ember volt