Uj Szó, 1954. augusztus (7. évfolyam, 186-212.szám)

1954-08-01 / 186. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. augusztus 1, vasárnap 30 fillér VII. évfolyam, 186. szám A mai számban: Az állandó bizottságok munkájáról (2. old.) Az amerikai agresszív körök a genfi megegyezés után új feszültséget akarnak teremteni Ázsiában (3- old.) A siker az emberektől függ (4. old ) A Balaton partján (5- old.) A III. Hadsereg Spartakiáda utolsóelőtti napja (6. old.) Néphadseregünk — a béke őre ('• o'd ) Rádióműsor old.) A film a béke és a szocialista haladás szolgálatában Befejezéshez közeledik az aratás, javában tart a cséplés és a gabonabegyüjtés Áz 1952-ben megtartott VII. Nemzetközi Filmfesztivál után bizonyos lemaradás volt észlelhető a filmművészetben. Általános jelenség volt ez nemcsak minálunk, hanem más népi demokratikus országban is. Pártunk X. kongresszusán Novotný elvtárs beszámolójában erre a jelenségre a hazai filmeket illetően — külön is kitért. „Az 1952. évi sikeres filmalkotás után néhány legutóbbi filmben durván leegyszerűsítik és elszürkítik a problémákat, az alakokat és a társadalmi folyamatot. A tapasztalt filmművészeti dolgozók figyelme túlságosan a történelmi filmekre irányul. Az időszerű tárgyú filmek művészi színvonala gyakran alacsonyabb, nem merítik ki gazdag életünk egész széles terét, sekélyesek és unalmasak. Ez akadály abban, hogy a haladó gondolatok megnyerjék a nézők gondolkodását és szívét" mondotta Novotný elvtárs. Miután nem elszigetelt visszamaradást jellemez a fenti megállapítás, hanem az egész haladó világ filmművészetére is vonatkoztatható, a most július 10-től 25-ig Karlové Varyban lezajlott VIII. Filmfesztivál után feltehetjük a kérdést, vájjon valóban válságban van-e a filmművészet, vájjon megrekedt, megállt-e fejlődésében legfiatalabb és egyúttal legtömegjellegűbb művészetünk — a film? Nos, a Karlové Varyban lezajlott seregszemle, amelyen 29 állam fílmdolgozói előtt közel ötven játékfilmet és száznál több rövid filmet pergettek le, sokban pozitív választ adott és megmutatta, hogy az élet problémáinak bátor feivetése és mély ábrázolása kivezetheti és ahogy a példák igazoljál',, ki is vezeti a filmművészetet az emlegetett válságból. A tavasszal Cannesban megtartott fesztivál után ez a seregszemle még nyomatékosabban igazolta, hogy a szovjet filmtől eddig a leghatékonyabban hirdetett szocialista-realizmus a filmben is a művészi alkotás igazi módszere. A karlové vary-i fesztivál legörvendetesebb eredményét abban láthatjuk, hogy az utolsó esztendőkben is alkottak négy-öt kimagasló filmet, amelyek arról tanúskodnak, hogy a haladó filmművészet nem tétlenkedik, hanem új utakat keres és van új és megragadó mondanivalója. Ha a mi hazai filmdolgozóink ezekből a nagy eredményekből leszünk a tapasztalatokat, akkor a Novotný elvtárs beszámolójában bírált stagnálás nálunk is megszűnik és az elmaradást eredményekben gazdag munka követheti. A tizennégy napos seregszemle a realista filmművészet új győzelmét jelentette. Vonatkozik ez elsősorban a szovjet filmművészetre, amely különösen két kimagasló alkotásával, a fesztivál Nagy-díjával kitüntetett „Hű barátok" című filmjével és a „[sátorság iskolája" című szép színes alkotásával ismét igazolta, milyen nagy művészi magaslatra juthat el a film, ha technikai tökélye, az érzések és jellemek mély és való ábrázolása, a gondos rendezői munka az eszmei tartalom igazságával párosul, egyszóval, ha a film szilárd eszmei alapokon nyugszik. A válság kiküszöbölése, a stagnálás megszüntetése tehát nem csupán a forma és a műfa.' kérdése, hanem elválaszthatatlanul függ a film eszmei mondanivalójának tisztaságától és igazságától. jelentős eredménye volt a fesztiválnak, hogy a Nyugat is hozott olyan filmeket melyeken érzett az ú' világ építésének tudatos szolgálata. Több film jelezte, hogy ott Nyugaton is megszűnt Hollywood uralma és egyre több haladó gondolkodású művész akad. aki megfélemlítést nem ismerve, szembeszállva a hatóságokkal, olyan filmet mer alkotni, amelyre illik a fesztivál jelszava: A békéért, a nemzetek közti barátságért, az emberiség nemes törekvéseiért. Elsősorban az amerikai haladó bányászszakszervezet segítségével készült „Föld sója" az a mű, amely merészen ostromolja a kapitalista művészet fellegvárait, de merész támadás a tőkés rend ellen is. Üj Mexikó ónbányászainak jnásfél évig tartó sztrájkja a dolgozók becsületes és bátor helytállása jóvoltából győzelemmel végződött, s ugyanilyen — ha nem nagyobb — győzelem a film is, amelynek történetét ez a sztrájk, maga a valóság ihlette. Az igazság és a béke erős fegyverének bizonyult a haladó japán filmdolgozók bátor és szép filmje, a „Hirosima gyermekei". Ezzel a filmmel a japán filmművészek fegyvert adtak az atombomba és az atomháború elleni küzdelem harcosainak. És ugyanilyen bátor és művészi tett a „Két hektár föld" című indiai film is, amely nagy drámai erővel hirdeti, hogy közel van a páriák öntudatra ébredésének ideje. Ugyanígy a Munka díjával kitüntetet, magyar filmnek, az „Életjel"-nek is sikerül az ember teijesebb ábrázolásával, az új társadalom emberének megrendítő rajzával utat mutatnia. A Német Demokratikus Köztársaság Thälmann filmje, a bolgárok Vapearov-film je és a lengyelek két részes nagy filmje, a ..Kerestem az igazságot" is mind hirdetői az új útnak, nagy nyereségei a szocialista művészetnek és így segítői a társadalmi fejlődésnek. Hazai filmművészetünk is új mondanivalóval jelentkezett. Az artisták, a cirkusz világáról írt „Játszik a cirkusz" derűjével és optimizmusával mutatja a heiyes utat, de komoly drámával, a „Froná"-val is megérdemelt sikert aratott hazai filmdolgozóink munkája. Nem hibátlanok ezek a filmek. messze vannak még a szovjet filmművészet nagy csúcsaitól, ám törekvéseik újszerűsége vitathatalan, elmélyült emberábrázolások is, kevésbbé sematikusak és jogot formálhatnak ahhoz, hogy dolgozóink kedvezően fogadják őket. Rövidesen megkezdődő filmfesztiváljainkon dolgozóinknak alkalmuk lesz a nemzetközi seregszemle kimagasló alkotásait megismerniök. Megállapíthatják, hogy a film munkásainak menynyire sikerült az a célkitűzésük, hogy alkotásaikkal megsegítsék a béke ügyének diadalát. Megismerhetik. hogy a filmművészet dolgozói bátran harcolnak r. népek közt mesterségesen szított bizalmatlankodás ellen, hogy küzde

: nek a népek barátságának fejlesztéséért és mindenütt segítik a dolgozók harcát a társadalmi ha Jadásért! A CSENKEI állami gazdaságban a mult évben nehéz körülmények között indult meg a kertészkedés. Mégis a kis, maroknyi csoport lelkes munkájának köszönhető, hogy a mult évi tervüket 200 százalékra teljesítették. Szorgalmas munkájuknak meg is volt az eredménye, mert év végén a 14 napos fizetett szabadsághoz még egy havi fizetésnek megfelelő prémiumot kapták 700—1.100 koronáig. Ez év elején megkapták a hiányzó melegágyi és öntözőberendezéseket. A csenkei központi műhely bevezette a villanyt és az összes szakmunkákat idejében elvégezték. így a kertészeti csoport az idén már más körülmények között látott munkához. A fűtést is megoldották, a melegágyakba csatornafűtést vezettek be. A jó felszerelés és a szorgalmas munka meghozta gyümölcsét: az első negyedévi tervet 340 százalékra, a másodikat 450 százalékra teljesítették. A csoport jó munkája nyomán már az őszi vetemények is szépen díszlenek. Kötelezettséget vállaltak, hogy úgy fognak dolgozni továbbra is, hogy dolgozóink asztalára minél több jóminőségű és olcsó zöldségféle kerüljön. Melicher Károly, Csenke A NEMESÓCSAIAK a cséplés vége felé közelednek. Hogy a cséplést minél előbb elvégezhessék, helyesen szervezték meg a munkát, hogy a mag minél előbb zsákba kerüljön. Döme elvtársnö jó agitációs munkát fejtett ki a dolgozó parasztok között. Különösen az asszonyokat győzte meg, akik aktivan bekapcsolódtak a nyári munkákba. Az asszonyok közül is sokan vesznek részt a cséplésben. Éjjeli brigádot szerveztek, hogy pártunk X. kongresszusának határozatát mindenben megvalósítsák. Halacska Sándor, Nagymegyer A TORNALJAI GÉPÁLLOMÁS dolgozói megállják helyüket a fontos munkálatok idején

A Mindenütt ott segítenek, ahol a legszükségesebb. A gyakori esőzések miatt nem tudnak sehol sem hoszszabb ideig megállapodni, kénytelenek az egyik brigádközpontból a másikba vándorolni. A gömörhorkai brigád jelenleg a lénártfalvaiaknak segít aratni. Szorgalmasan dolgoznak és a naivokban befejezik az aratást. Kombájnosaink is szép eredményeket érnek el a méhi szövetkezet földjein. Naponta 8—9 hektáron aratják le, illetve csépelik ki a gabonát. Az erősen megdűlt gabona és a dombos vidé\ alapos körültekintést és vigyázatot követel. Hubay Bertalan és Rási István traktorosok 35—KD traktorral csak nagyon nehezen tudnak dolgozni. A meredek, lejtős helyeken ők vállalták az aratást. A nehézségek ellenére naponta három és fél hektárt aratnak le. Pupák János, Tornaija Levelek a termésbetakarításról A KOMÁROMI Skoda-hajógyár dolgozói az árvízveszély idején aktívan részt vettek a gabona learatásában a veszélyeztetett területeken. Márkus György 16-tagú brigádjával a Gyula-majori állami gazdaság segítségére sietett, hogy learassák a beérett gabonát. Munkájukkal nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a Gyula-majori birtokon időben befejezték az aratást, és jelenleg javában folyik a cséplés. Az állami birtok traktorosai dicséretet érdemelnek kitartó, SZÍVÓS munkájukért. Zsidek László, a legjobb traktoros, naponta hat hek. tárt aratott le kévekötő-aratógéppel. Szorgalmas munkájának meg is volt az eredménye, mert 16 nap alatt 1.100 koronát keresett. Az állami birtokon az állatgondozók, és a fejők érnek el szép eredményeket. Malinyina módszeré, nek bevezetésével és állandó alkalmazásával elérték a napi 10 literes átlagos tejhozamot. Azonban sokszor előfordul, hogy a tehenek nem kapnak elegendő takarmányt, mert kevés a munkaerő, s nem győzik a munkát. A vezetőség nem törődik azzal, hogy a rossz takarmányozás miatt leapad az állatok teje. Poór Gyula, Ógyalla HAJNALI SZÜRKÜLET ül az ipolymenti táj felett. Lent még aljszik a város, de a dohányföldek felől már vidám lánysereg nótája hallatszik. Reggeli 5 óra van. Zsigó József, az ipolysági állami birtok dohánymestere vezeti e csoportot. A csoport tagjai lányok és asszonyok. Vannak köztük egészen fiatalok is, akik most kerültek ki a nyolcéves iskolából. Ilyen fiatal lány Bengyik Ilonka is, aki az évzáró vizsgák után azonnal munkára jelentkezett az állami gazdaságban. A dohányoscsoportba osztották be öt és a többieket is: Gulyás Böskét, Frenko Magdát, akik megértették, hiqy mezőgazdaságunk részére milyen fontos a friss, új munkaerő. Szorgalmasan dolgoznak, sorra kopaszodnak a nagy dohánytövek. A kocsik megtelnek illatos dohánnyal. Kristóf Anna, aki már több éve dolgozik a dohányoscsoportban, .elmondotta, hogy szeretettel fogadták maguk közé a fiatal munkaerőket. Oktatják, tanítják őket, hogy jó dohányosok váljanak belőlük. Zsigó bácsi, aki már 30 éve dolgozik a dohánnyal, — már az édesapja is dohányos volt — elmondotta, hogy bár az időjárás nem volt éppen kedvező, mégis szép dohánytermésre számítana!.:. Szívügye a dohány. Szorgalmasan feqlalatoskodik, állandóan a dohány körül látni. Kevés szabadidejében házat épít család iának. Büszkén mondja, hogy nemsokára már a sajátjában fog lakni. A nap magasan jár az égen, amikor elbúcsúzom a dohányosoktól és a város felé veszem az utam. Egyidőben két dohánnyal megrakott kocsi — mosolygós, vidám fiatal lányokkal — szintén megindul a szárítók felé. A szárítóban sokezer zsinóron seárad az illatos dohány. Rozsnyó József, Ipolyság EGY ÉVVEL EZELŐTT a sajórecskai szövetkezetnek voltam a dolgozója. Ott tapasztáltan, hogy a szövetkezet szakmunkások nélkül nem tud olyan eredményeket felmutatni, mint amilyeneket kellene. Ezért elhatároztam, hogy beiratkozom egy mezőgazdasági szakiskolába, hogy tudásomat fejlesszem. így kerültem a vágselylyei iskolába. Kis koromtól az volt a vágyam, hogy tanulhassak, hogy ne csak fizikailag, hanem szellemi tudásommal is segíthessem dolgozó parasztjainkat. Vágyam végre teljésült. Az iskolaév befejezése után visszajöttem szövetkezetünkbe és aktívan bekapcsolódtam a nyári munkálatokba. Nagy volt az örömöm, amikor láttam, hogy szövetkezetünk tagjai hogyan dolgoznak, hogyan harcolnak, hogy mielőbb befejezzék az aratást és a cséplést. Láttam, hogy traktorokaink hogyan küzdenek a megdőlt gabonával. Mindig Í ők győztek. Arra törekedtek, hogy necsak mennyiségi eredményeket érjenek el. hanem minőségileg is jó munkát végezzenek. Egy évi távollét után örömmel tapasztaltam, hogy a sajóYécski dolgozó parasztság megértette pártunk és kormányunk felhívását, mert a nyári munkákat százszázalékosan elvégezték. Sokat fejlődött egy év alatt a szövetkezet. Ez most, az aratás ideje alatt mutatkozott meg legjobban. Ha dolgozóink között továbbra is ilyen ió lesz a munkafegyelem, mint az aratás alatt, akkor szövetkezetünk ioer szép eredményeket fog elérni a pvőben is. Tóth Lajos, Sajórecska AZ IPOLYHARASZTI szövetke. zet szérűjén zúgnak a gépek. Tisz. títják és szárítják a kombájnnal learatott és kicsépelt gabonát. Egyre jobban fogy a határban az állógabona. a zsákokban szaporodik a szem és vígan ülnek gépeiken a traktorosok, hogy a kasza után elvégezzék a tarlóhántást. A termés bőséges. A szövetkezeti tagok sokszor nézték aggódva a beborult eget, a sokszor megismétlődő viharokat, azonban nagyobb károk mégsem keletkeztek. Az egyik nagy gabonafoldön kom. bájn áll. Vezetője azt hangoztatja, hogy nem lehet dolgozni, mert nedves a gabona és be van sülve. Par. nyicsan elvtárs azonban meggyőz, te öt, hogy ha szorosabbra húzza a dobot, lehet dolgozni. Ez meg is történt és csakugyan, a dob szorosabbra vétele után a gép tökéletesen dolgozott. Varga elvtárs, a HNB titkára, szintén tagja a szövetkezetnek. Kint van ő is a határban, ott találjuk őt, ahol éppen a legnagyobb szükség van emberre. Pásztor elvtárs cséplőgépkezelő kettős munkát végez. Mint szövetkezeti tag vállalta a cséplőgép kezelését, de közben segít a zsákolóknak és a szárítónál is. Leányával együtt dicséretet érdemelnek. Budainé, a szövetkezet ál. latgondozójának felesége, szintén ott szorgoskodik a gép körül. Mindenütt ott van, mindenhol segít. Galo János, a helyi pártszervezet elnöke, komoly, megfontolt ember. Szeme mindenütt ott van, észrevesz minden kis hibát, mindenről tud. Szabó László, Ipolybalo*