Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-11 / 168. szám, vasárnap

te UJS20 1954. S lis A genfi értekezlet tárgyalásai Július 9-éri a kilenc küldöttség folytatta az indokínai béke helyreállításának kérdéséről szóló vitát. A Kínai Népköztársaság küldöttsége hozzászólt Franciaország, Laos és Kambodzsa képviselőjének megjegyzéseihez, amelyek a kínai javaslatok harmadik pontjára vonatkoztak. Amint ismeretes, e pont szerint tilos Laosba és Kambodzsába a háborús akciók beszünteté, se után küldföldröl újabb alakulatokat, fegyverzeteket és lőszert küldeni. A Kínai Népköztársaság küldöttsége a július 9-i ülésen hangsúlyozta, hogy a Kínai Népköztársaság javaslatának e pontja a legfontosabb előfeltételét jelenti annak, hogy a háborús akciókat fel ne újítsák. Tekintettel Laos és Kambodzsa, képviselőinek arra a kijelentésére, hogy kénytelenek lesznek önvédelmi célokra fegyvereket behozni, a Kínai Népköztársaság küldöttsége azt javasolta, hogy e kérdést tárgyalják meg. A július 6-i ülésen Laos és Kambodzsa képviselői kijelentették, hogy a fegyverbehozatal ezekbe az országokba a háborús akciók beszüntetése után csupán a védelem szükségleteire korlátozódik. A Kínai Népköztársaság küldöttsége július 9-én kijelentette, hogy ezt a kijelentést tudomásul veszi. A Kínai Népköztársaság küldöttsége emlékeztetett arra, hogy a június 16-i ülésen előterjesztett javaslatai alkalmával hangsúlyozta, hogy nem engedhető meg, hogy mind a három indokínai állam területén a háborús akciók beszüntetése után idegen haditámaszpontok álljanak fenn. A Kínai Népköztársaság küldöttsége július 9én újból kijelentette, hogy az idegen haditámaszpontok építése öszszeegyeztethetetlen azzal az elvvel, amely szerint a fegyverbehozatalt az önvédelem szükségleteire korlátozzák. A Kínai Népköztársaság küldöttsége kijelentette, hogy tekintettel egyrészt a Laos és Kambodzsa közötti, másrészt a Francia Unió közötti kapcsolatokra, megtárgyalhatják azt a kérdést, amely a Fran. cia Unió katonai és műszaki személyzetének szükségességére vonatkozik a laosi és kambodzsai hadsereg kiképzése számára. Ezt a kérdést a kínai küldöttség nézete szerint akkor kell megtárgyalni, amikor az összes külföldi csapatok ' és katonai személyzet Laosból és Kambodzsából való visszahívásáaak kérdéséről fognak tárgyalni. A Kínai Népköztársaság küldöttsége annak a reményének adott kifejezést, hogy a két fél képviselői a Kínai Népköztársaság küldöttsége által kitűzött elvek alapján fognak tárgyalni és elfogadható egyezményt érnek "el" a Laos és Kambodzsa önvédelméhez szükséges fegyverek kérdésében. A július 9-i ülésen folytatták a tárgyalásokat a háborús akciók beszüntetéséről szóló egyezmény feltételei teljesítésének ellenőrzéséről is. A Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttsége megállapította, hogy a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és Franciaország képviselői a pénteki ülésen már számos olyan pontra mutattak rá, amelyekben a küldöttségek nézetei megközelítik egymást és amelyekben megegyezést lehet elérni és ebben az irányban több hozzászólás hangzott el. A Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttsége rámutatott arra, hogy az általános alapelvekről szóló nézetek íelentősen megközelítik egymást. Mindnyájan elismerték, hogy az ellenőrzőszervek két kategóriájára van szükség: a fegyverszüneti vegyesbizottságra és a semleges ellenőrző bizottságra. A Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttsége továbbá rámu. tžftott arra, hogy a semleges bizottságban a szavazás eljárásának kérdésében egyetértenek azzal az elvvel, hogy számos kérdést szavazattöbbséggel lehet megoldani és némelyik rendkívüli fontosságú kérdést pedig külön kell megtárgyalni. Mindnyájan egyetértenek az indokínai ellenőrzés megszervezésének azzal a fő alapelvével is, amely szerint a béke egész Indokína területén oszthatatlan és ezért az ellenőrzésnek is oszthatatlannak kell lennie. ' Tekintetbe kell venni azonban a Kambodzsában és Laosban fennálló különleges feltételeket is. A július 9-i ülésen a Vietnami Demokratikus Köztársas^pküldöttsége számos hozzászólást fűzött az ellenőrzés megszervezésének, a bizottságok funkciói felépítésének és tevékenvségének kérdéséhez is. A küldöttség kifejtette nézeteit arról, hogyan kell felosztani a munkát a vegyes és a nemzetközi bizottság között. Ezt a kérdést a vietnami küldöttség nézete szerint két szempontból kell megtárgyalni: a kérdések jellege és a két bizottság küldetésének jellege szempontjából. A Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének nézete szerint a háborús akciók megszüntetéséről szóló egyezmény teljesítésének ellenőrzése főleg az érdekelt felek képviselőiből álló vegyesbizottságot illeti. Esetleges véleményeltérések esetén a nemzetközi ellenőrzőbizottsághoz fordulnak, amely az illető kérdést megtárgyalja és ajánlatát az érdekelt felek elé terjeszti. Abban az esetben, ha a felek egyikének kifogása lenne az ellenőrzőbizottság határozata ellen, a kezeskedő államokhoz fordulnak. A Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttsége hangsúlyozta, hogy mindaz, ami az ellenőrzésről és az ellenőrzés megszervezéséről elhangzott, egész Indokínára érvényes. Az indokínai államok mindegyikében vegyesbizottságot kell alakítani és egységes, semleges bizottságot kell létesíteni Indokína számára, amely mindhárom államban albizottságokat alakít az általános intézkedések, valamint az egyes országok különleges intézkedései végrehajtására. Tekintetbe kell venni a Laosban és főleg Kambodzsában fennálló sajátosságokat, főleg az idegen csapatok visszavonásának ellenőrzése tekintetében. Azonban ezek a sajátosságok nem változtathatják meg az ellenőrzés fő elveit, amelyek Indokína mindhárom országa számára azonosak. A július 9-i ülésen a szovjet küldöttség képviselője néhány megjegyzést tett a Kínai Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségeinek nyilatkozataira. Ami a kínai küldöttségnek azt a javaslatát illeti, hogy engedélyezzék bizonyos mennyiségű fegyver szállítását Laos és Kambodzsa önvédelmi szükségleteire, • a szovjet küldöttség hangsúlyozta, hogy e kérdés megtárgyalásánál abból kell kiindulni, hogy ne engedjék olyan mennyiségű fegyver és katonai erők felhalmozását Laosban és Kambodzsában, amely veszélyt jelenthetne szomszédaik számára. A Szovjetunió küldöttségének képviselője megállapította, hogy számos küldöttség hangsúlyozta ezt a pontot — mert vannak olyan esetek, amikor némelyik állam szuverén államok területét arra használja fel, hogy veszélyeztesse a szomszédos államokat Rámutatott az USA képviselőjének azon kísérleteire, hogy az egész dojgot olyan megvilágításba helyezze, mintha az USA küldöttsége védelmezné az államok szuverenitását. Az államok igazi szuverenitását és függetlenségét éppen a Kínai Népköztársaság küldöttsége által benyújtott javaslatok biztosítják. A július 9-i ülésen Franciaország képviselője azokat a pontokat hangsúlyozta, amelyekben nem értek el megegyezést és teljesen hallgatott azokról a kérdésekről, amelyekben a nézetek megközelítik egymást. Ezzel kapcsolatban a szovjet küldöttség képviselője megjegyezte, hogy bizonyos haladást értek el, jóllehet még fennállnak ellentétek és nem csekély erő. feszítést kell tenni, hogy elfogadható megoldást érjenek el. Ehhez szükséges, hogy a küldöttségek folytassák megegyezésre irányuló törekvéseiket és ne keressenek mesterséges akadályokat és ne féljenek elismerni azt, ami a megegyezés alapjául szolgál. Ä Japán Meteorológiai Társaság az atomfegyver eltiltását követeli Zolotuchin, a meteorológiai világszervezet ázsiai körzeti szervezetének alelnöke, a Szovjetunió hidrometeorológiai szolgálata főigazgatóságának vezetője dr. H. Hatakejamától, a japán meteorológiai táraság elnökétől levelet kapott, amelyben jelenti, hogy a japán meteorológiai társaság ez évi évzáró értekezletén felhívást intézett az egész világhoz, amelyben követeli a tömegpusztító fegyverek eltiltását. A felhívás a következőket mondja: Mi, japánok, akik a világ összes nemzetei közül elsőnek éltük át a Hirosima és Nagaszaki városokra ledobott atombombák borzalmait, és akik egy pillanat alatt töbszázezer' életet vesztettünk, ismét azt látjuk, hogy újabb vész sújtotta halászainkat, akik mindennapi munkájukat végezték a Bikini-szigeten végzett hidrogénbomba-kísérlet idején. Lelkünk mélyéig megrázott ez bennünket és mélységes kétségeink támadtak, vájjon törvényes-e az atomenergiát, amely a jelenkori tudomány terméke, ilyen pusztító célokra alkalmazni.; E pillanatban a meteorológiai tudomány és az időjárást jelentő szolgálat szempontjából a következő két körülményre hívjuk fel a figyelmet: 1. A rádióaktív hamu óriási mennyiségére, amely a hidrogénbomba robbanása következtében szétszóródott a sztratoszférában, s az általános légáramlat következtében az egész világra terjed. 2. Az atmoszférának ez a nagyméretű elárasztása hosszú ideig tart és befolyással lehet a napfény sugárzására, valamint más meteorológiai jelenségekre; valószínűleg ennek az lesz a következménye, hogy nyáron lehűl az időjárás és más előreláthatatlan időjárási katasztrófákat idéz elő. Ezenkívül több hidrogénbombakísérlet befolyásolhatja a halászatot és a mezőgazdasági termelést azáltal, hogy megfertőzi a tengervizet és a csapadékokat, és azáltal is, hogy az egész emberiség állandó veszélynek lesz kitéve.Meggyőződésünk, hogy nekünk, mint tudósoknak kötelességünk kéz- a kézben haladni mindazokkal, akik a békére törekszenek és az emberiség megmentésének nevében határozottan követelnünk kell az összes további hidrogénbomba-kísérletek beszüntetését, valamint az összes atomfegyverek eltiltását. A japán meteorológiai társaság ez évi évzáró értekezletén ezzel kapcsolatban melegen támogatja a Japán Tudományos Tanács 1954, április 23-i nyilatkozatát a hidrogénbomba eltiltásáról. Ezenkívül az értekezlet fontosnak tartotta, hogy az alább feltüntetett két javaslatot előterjessze, és felhívja a kormányokat, tudósokat és tudományos társaságokat Japánban, valamint a külföldön, hogy azonnali hatásos intézkedéseket tegyenek e javaslatok megvalósítására. Az értekezlet úgyszintén felhívja az egész világ közvéleményét, hogy támogasson bennünket fajra és társadalmi helyzetre való tekintet nélkül. Javaslataink a következők: 1. Harcolni a tömegpusztító fegyverek, közöttük az atomfegyver kísérleteinek, gyártásának és alkalmazásának azonnali beszüntetéséért, aminek — véleményünk szerint — csak csupán meteorológiai szempontból is katasztrofális következményei lesznek az emberiségre nézve; harcolni e fegyverek gyártásának nemzetközi ellenőrzéséért és békés célokra való alkalmazásáért. 2. Közzétenni a kutatások valamennyi eredményét és az atmoszféra megfertőzéséről, valamint a hidrogénbomba-kísérletek következtében beállott más időjárási jelenségekről szóló kutatások adatait. Ä Mongol Népi Forradalom 33. évfordulója Á Mongol nép július 11-én ünnepeli a Népi Forradalom 33. évfordulóját. Harminchárom évvel ezelőtt a mongol nép a Mongol Népi Forradalmi Párt vezetésével — Szuhe Batorral és Csoibalszánnal az élen — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közvetlen hatása alatt és a hős orosz munkásosztály testvéri segítségével — imperialistaellenes, antifeudális forradalmat hajtett végre. Megdöntötte az idegen imperialisták és a feudális urak hatalmát és az országban demokratikus rendszert hozott létre. A mongol nép nemzeti felszabadító harcának tüzében született meg és edződött a mongol nép és a szovjet nép barátsága. Ez a barátság nagy eredményekhez vezetett. • Az új Mongólia állami és gazdasági függetlenségének megszilárdításában döntő nemzetközi tényező volt. az 1921. november 5-én Moszkvában aláírt barátsági szerződés az Oroszországi Szovjet Szövetséges Szocialista Köztársaság és Mongólia között. A szovjet 'kormány Mongólia népi kormányát ismerte el Mongólia egyetlen törvényes kormányának s kijelentette, hogy Szovjet-Oroszország lemond az összes jogokról és kiváltságokról, amelyeket annakidején egyenlőtlen szerződésekkel a cári Oroszország rákényszerített az autonóm Mongóliára. A Szovjetunió állandó támogatása erősen megszilárdította a Mongol Népköztársaságnak, mint szuverén független államnak nemzetközi helyzetét. A kínai népi forradalom győzelme új korszakot nyitott a kinai és a mongol nép baráti kapcsolataiban. A Mongol Népköztársaság 1947ben a tervszerű gazdasági építés útjára lépett. A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának 1953. márciusában összeült plénuma összegezte a Mongol Népköztársaság első ötéves tervének eredményeit és megbízta a párt közoonti bizottságának irodáját az 1953—1957. évi második ötéves tervének kidolgozásával, amelynek teljesítése sikeresen folyik. Hűséges barátjának, a szovjet népnek nagy és önzetlen segítségére támaszkodva a mongol nép Marx, Engels, Lenin és Sztálin zászlaja alatt tántoríthatalanul halad nagyszerű jövője — a szocializmus felé. A moszkvai Pravda cikke a »Tuapsze« tartályhajó elrablásáról A moszkvai „Pravda" „Szemleíró" aláírással cikket közöl a „Tuapsze" szovjet tartályhajó elrablásáról. A cikk „A tengerhajózás szabadságának amerikai megsértői nem térhetnek ki a felelősség elöl" cím alatt jelent meg. A cikk elöljáróban emlékeztet arra, hogy június 23-án a „Tuapsze" nevü petróleumszállító szovjet tartályhajót egy torpedóromboló mintájú hadihajó Taivan szigetétől délre a nyílt tengeren elrabolta. A kalóztámadást az Egyesült Államok haditengerészetének ellenőrzése alatt álló vizeken hajtották végre. A szovjet kormány az Egyesült Államok kormányához június 24-én intézett jegyzékében hangoztatta: a „Tuapsze".t csakis az Egyesült Államok haditengerészeti erői rabol, hatták el. Tekintet nélkül a nyilvánvaló tényekre, az Egyesült Államok kormánya. igyekszik magáról elhárítani a felelősséget és azt a látszatot akarja kelteni, mintha seiúmi köze sem volna a szovjet hajó elrablásához. Jellemző, hogy az Egyesült Államok június 26.i válaszjegyzékében nem vitatja a „Tuapsze" tartályha. jó elrablásának tényét, s egyre csak azt hangoztatja, hogy az Egyesült Államok haditengerészeti erői nem vettek részt ebben a "törvénytelenségben. A moszkvai „Pravda" ezekután tényekkel világítja meg, hogy a szovjet hajó elleni kalóztámadást csakis az Egyesült Államok hatóságainak tudomásával hajthatták végre. Truman elnök 1950. június 27én parancsot adott a

z Egyesült Államok 7. flottájának, hogy az ame. rikai haditengerészeti erők vegyék ellenőrzésük alá Taivan szigetének környékét. 1951. júniusában Aeheson, az Egyesült Államok akkori külügyminisztere az amerikai szenátus hadügyi és külügyi bizottságainak együttes ülésén kijelentette: „Formózának az Egyesült Államok szempontjából hadászati jelentősége van." Mac Arthur tábornok, a távolkeleti amerikai fegyveres erők akkori főparancsnoka a háborús veteránok szervezetéhez intézett üzenetében le is szögezte, hogy Taivan az Egye. sült Államok fontos támaszpontja, amelynek segítségével ellenőrzést lehet gyakorolni a Csendes-óceán vizei fölött „egészen Ázsia partjáig." Carl Spaatz, az Egyesült Államok légierőinek volt vezérkari főnöke a Newsweek című amerikai folyóirat 1950. augusztus 14-i számában írt cikkében megállapította, hogy az Egyesült Államok haditengerészeti és légi erői teljesen ellenőrzésük alatt tartják Taivan vizeit^ A „Pravda" ezután rámutat, hogy Taivan szigetét már 1950 közepétől amerikai katonai támaszponttá alakították át s az Egyesült Államok jelenlegi kormánya a kuomintangistákat felhasználja a Kinai Népköztársaság elleni kém- éa kártevő bandák megszervezésére s provokációs portyára küldi őket a kínai parti vizekre. Radford tengernagy az .amerikai képviselőház hadügyi bizottsága előtt kijelentette, hogy a 7. flotta nem fogja megakadályozni azokat a portyákat, amelyeket Csang Kaisek szándékozik indítani esetleg a szárazföld ellen. Világos, — írja a „Pravda"— hogy ahhoz, hogy a kuomintangistáknak megengedjék a garázdálkodást Taivan szigete térségében, ellenőrzést kell gyakorolni minden fölött, ami ebben a térségben történik. Az ellenőrzés pedig felelősséget is jelent. Dulles, az Egyesült Államok külügyminisztere az Amerikai Lapszerkesztők Társaságában 1953 április 18-án kijelentette, hogy a 7. amerikai flotta továbbra is ellenőrizni fogja Taivan térségének vizeit, hogy „megvédelmezze" a szigetet a Kínai Népköztársaság népi felszabadító hadseregével szemben, de nem fogja megakadályozni a kuomintangistákat, hogy megrohamozzák Kínát. E tények világánál nyüvánvalóvá válik, hogy csakis az Egyesült Államokat terheli a felelősség Taivan térségében az említett kalóz-akcióért, függetlenül attól, milyen zászló alatt végzik kalózkodásaikat. Telje-, sen nevetségesek az amerikai sajtónak azok az ügyetlen kísérletei, hogy úgy állítsák be a dolgot, mintha a kereskedelmi hajókat kuomintangisták rabolnák el, az Egyesült Államok haditengerészetének pedig tudomása sem volna erről. Minden, ki előtt világos, hogy a kuomintangisták az Egyesült Államok bérencei, ügynökei és akaratának végrehajtói. A „Pravda" ezekután 5gy folytatja: A nemzetközi jognak a tengeri hajózás terén való megsértése különösen az utóbbi időben szokásává vált az amerikai kormánynak. Emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok haditengerészetének ellenőrzése alatt álló vizeken még 1952-ben támadások érték a „San George", a „Glanovan", a „Rosita" nevü angol hajókat, sőt a „Rosita" • kapitányát meg is gyilkolták. 1953-ban az „Inchoulve" nevü angol kereskedelmi gőzöst érte támadás. 1953 novemberében a „Hydralock" nevü teherhajót repülő támadta meg. A Reuter hírügynökség rámutatott arra, hogy két hónap leforgása alatt tíz alkalommal érte támadás az angol hajókat. A „Pravda" megemlíti a „Heinrich Jessen" nevü dán hajó és a „Praca" lengyel hajó elrablását és az 1954 májusában elrabolt „Gottwald" nevü len. gyei kereskedelmi hajót. Befejezésül a „Pravda" hangoztatja, hogy a nemzetközi jog általánosan elismert elveinek és előírásainak áthágásával járó felelősség alól az Egyesült Államok kormányának semilyen csűrés-csavarással sem sikerül kibújni.