Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-06 / 163. szám, kedd

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. július 6, kedd 30 fillér VII. évfolyam, 163. szám. A mai számban: Antonín Zápotockv köztársasági elnök beszéde (2. old.) Dr. A. Čepička hadseregtábornoknak, a miniszterelnök első helyettesének beszéde (3. old.) A szovjet kormány újabb jegyzéke az amerikai kormányhoz a „Tuapsze" tartályhajó ügyében (5. oldí) A német nép elutasítja az amerikai imperializmus ter(6. old.) veit Hétvégi sportesemények -<1—8. old.) A munkaverseny fejlesztésével, a fejlesztési terv rendszeres teljesítésével, a szénipar fejlődésének biztosításával győzünk a kellő szénkészletek megteremtéséért folyó küzdelemben A legjobb szénipari dolgozók értekezlete a prágai Várban A prágai Vár dicső múltú Spanyol-termében július 3-án megkezdődött szénbányáink legjobb dolgozóinak kétnapos országos értekezlete. Délelőtt féltízkor felhangzottak Smetana „Libuša" című operájának harsonahangjai és az értekezlet részvevői lelkes tapssal üdvözölték Antonín Zápotocký elvtárs köztársasági elnököt, aki a CsKP KB politikai irodája tagjainak: dr. Alexej čepička elvtárs, hadseregtábornoknak, a miniszterelnök első helyettesének és nemzetvédelmi miniszternek, Václav Kopecký elvtárs miniszterelnökhelyettesnek és a kulturális ügyek miniszterének, továbbá Bruno Köhler elvtársnak, a CsKP KB titkárának, Josef Jonáš fűtőanyagipari és energetikai miniszternek, Otakár Šimúnek miniszter elvtársnak, az Állami Tervhivatal elnökének, Josef Tesla elvtársnak, a Központi Szakszervezeti Tanács első titkárának, valamint az élenjáró szénipari dolgozóknak és újítóknak kíséretében helyet foglalt az elnöki asztalnál. Az értekezletet Jan Teper elvtárs, a Bányaipari Alkalmazottak Szövetsége Központi Bizottságának elnöke nyitotta meg, aki kiemelte a legjobb szénipari dolgozóknak a CsKP dicső X. kongresszusa után összehívott értekezletének jelentőségét, amelyen megtárgyalják a kongreszszus határozataiból a szénbányáinkra háruló feladatokat. A fő beszámolót Josef Jonáš elvtárs, fűtőanyagipari és energetikai miniszter tartotta. Beszédében konkréten és mélyen elemezte a szénipar munkájának jelenlegi állapotát és ezért beszéde élénk vitára adott alkalmat. A vitában sokan felszólaltak. Az elvtársak beszéltek munkasikereikről, az új munkamódszerekről, a bányászok és a műszaki dolgozók együttműködéséről, a fejtés gazdaságossátételéről. A legnagyobb figyelmet Antonín Zápotocký elvtárs köztársasági elnök beszéde keltette. Az értekezlet részvevői zajos tapssal és Csehszlovákia Kommunista Partja éltetésével fogadták a köztársasági elnök szavait. A köztársasági elnök beszédével véget ért az értekezlet első napjának tárgyalása. Az értekezlet második napja a vitával folytatódott. A vitában Josef Tesla, a Központi Szakszervezeti Tanács első titkára is felszólalt. Ján štencl privigyei bányaigazgató bejelentette, hogy jövőre Handlován csak falfejtési módszerrel fognak fejteni. „Ezekkel az intézkedésekkel — hangsúlyozta — nemcsak a terv teljesítését és túlteljesítését akarjuk biztosítani, hanem egyúttal meg akarjuk teremteni a tervfeladatok jövőbeli teljesítésének feltételeit is." Eichard Dotzauer, a sokolovi barnaszénmedence német nemzetiségű bányásza a következőket mondotta: „Szénmedencénk német nemzetiségű dolgozóinak túlnyomó része nagy belső változáson ment keresztül az elmúlt kilenc év alatt. Felismerték, hogy sorsuk szorosan összefügg a cseh és s^ovák elvtársak sorsával és hogy helyük nem ott van, ahol ma új vérfürdőket készítenek elő és ahol dühöng a nacionalista gyűlölet, ahol elnyomják a haladó munkásmozgalmat. Népi demokratikus köztársaságunk egyenjogú polgárainak érezzük magunkat és ezt napi munkánkkal igazoljuk. A legnagyobb mértékben hozzájárulunk a szocializmus felépítéséhez gyönyörű hazánkban. Büszkén jelenthetem ki, hogy sok német nemzetiségű munkatársamat a legjobb dolgozóként értékelik. Sokakat közülük ki is tüntettek, ami azt bizonyítja, hpgv ezeknek az elvtársaknak új a munkához való viszonyuk, ami abból a tudatból ered, hogy a termelő eszközök népünk tulajdonában vannak." Josef Kot'átko, a kladnói kőszénbányamedence Köztársasági Érdemrenddel kitüntetett dolgozója elmondta, hogyan alkalmazzák a szovjet tapasztalatokat a Kladno melletti dubíi Antonín Zápotocký-bányában és milyen fejlődést értek el a bánya egyes munkakollektíváinak tagjai a széncsatában. Ezután Jaromír Matušek mérnök államdíjial. Köztársasági és Munkaérdemrenddel kitüntetett egyik legjobb szénipari műszaki dolgozó szólalt fel. Az értekezlet végén dr. Alexej čepička hadseregtábornok, a miniszterelnök első helyettese és nemzetvédelmi miniszter az értekezlet részvevőinek lelkes éljenzése közepette értékelte a kétnapos ülés tárgyalásának eredményeit. A jelenlevők lelkes egyetértéssel fogadták dr. Alexej čepička elvtárs beszédét. Ján Ťeper képviselő, a Bányaipari Alkalmazottak Szövetségének elnöke, az értekezlet végén köszönetet mondott a párt és S kormán v képviselőinek széniparunkról való nagy gondoskodásukért. Az értekezlét a Munka Dalával ért véget. Antonín Zápotocký elvtárs köztársasági elnök beszéde Tisztelt elvtársak! Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Nemzeti Arcvonal kormányának megbízásából üdvözlöm a legjobb szénipari dolgozók értekezletét. Csehszlovákia Kommunista Pártjának három héttel ezelőtt megtartott X. kongresszusa szocialista feladatunknak — az életszínvonal emelése és az egyre növekvő szük. ségletek kielégítése feladatának — teljesítése szempontjából foglalkozott gazdaságunk fejlesztésének irányelveivel és a következő feladatot tűzte ki a bányaipari dolgozóknak: Hatékonyan és gyorsan ki kell bővíteniök a szénfejtési, energetikai és ércfejtési alapot, hogy ezzel biztosítsák az iparnak és a népgazdaság többi ágainak fejlesztését, a lakosság ellátásának javulását. Jonáš miniszter elvtárs beszámolójában kimerítően foglalkozott szénfejtésünk összes problémáival. Az önök felszólalásai is sok értékes ismeretet és javaslatot eredményeztek és hiszem, hogy még a jövőben is fognak eredményezni. Ezért csak röviden akarok rámutatni egyes alapvető problémákra és hangsúlyozni akarom fontosságukat. Első helyen említem a technikát és a gépesítést. Dolgozó népünk a kapitalista uralom megdöntése után, új, szocialista építésünk néhány éve alatt bebizonyította, hogy a régi módon, nem akar és nem is fog tovább élni. Az ország valamennyi részén lát. juk a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának rohamos emelkedését. Az életszínvonal emelkedése következtében azonban a fogyasztás és az igények rohamosan növekednek. A régi termelés nem képes a naponta növekvő szükségletek és követelmények kielégítésére. Ha nem akarunk régi módon élni, nem dolgozhatunk régi módon. Növelnünk kell munkánk termelékenységét. Szocialista építésünk mai feladata, hogy megtaláljuk a munka termelékenysége növelésének eszközeit és módszereit, hogy kielégíthessük a fokozódó igényeket. Ez előtt a feladat előtt állnak szénipari dolgozóink: a bányászoktól kezdve egészen a műszaki dolgozókig és mérnökökig. Ónök, a mai értekezletre összejött legjobb szénipari dolgozók, bizonyítják azt, hogy dolgozóink már kezdik megérteni ezt a feladatot. Ezt bizonyítják barátaik, munkatársaik az élmunkásbrigádokban és munkakollektívákban, akik különféle szakaszokon rekordteljesítményeket érnek el, teljesítik a terveket. felajánlásokat tűznek ki, a kibontakozott szocialista munkaversenyben teljesítik felajánlásaikat, túlteljesítik a terveket, az új munkamódszerek úttörői és szervezői. Növekvő termelésünk és növekvő szükségletünk azonban megköveteli, hogy minden egyes bányász, minden egyes bányaipari alkalmazott magáévá tegye az önök elismerésre méltó eredményeit és újító módszereit, hogy a széncsatát olyan győzelmesen nyerjük meg, mint amilyen győzelmesen meg akarjuk és meg kell nyernünk, hogy kielégítsük az egyre növekvő szükségletet. ! Ezt csakis a technikával és gépesítéssel tudjuk elérni. Nem elég az, hogy van technikánk, magunkévá is kell tennünk, uraivá kell lernünk és meg kell tanulnunk helyesen alkalmazni a munka termelékenységének növelésére. Tudatosítanunk kell, hogy a fejtési munka termelékenységének növekedését ma nem a lapát nagy. sága dönti el, amint azt valamikor a kapitalizmus idején állították. Bármilyen nagy lapátot is adunk a bányászok kezébe, ezzel még nem oldjuk meg a fejtés kérdését, be kell vezetnünk a technikát és a gépesítést, meg kell tanítanunn a bányászokat a fárasztó robotmunka kiküszöbölésére, az új munkamódszerek helyes alkalmazására, a munka megszervezésére, a tervek teljesítésére és túlteljesítésére. Elődeink a széngazdaságban: a szénbárók elhanyagolták a technikát és a gépesítést; elhanyagolt állapotban és sok helyen siralmas állapotban levő bányavállalatokat hagytak ránk örökül. Mi sem fordítottunk kellő figyelmet és gondo

1 a fejtés korszerűsítéséré és a gépesítésére. A legnagyobb baj azonban ott van, hogy még a rendelkezésünkre- álló nem elégséges bányaüzemeket sem tudták mindenütt helyesen kihasználni. A fűtőanyagipari és energetikaügyi minisztérium május 31-i jelentésében a szénipar fejlesztésére teendő halaszthatatlan intézkedésekről szóló párt- és kormányhatározat teljesítésével kapcsolatban maga is beismeri, hogy a bányák rendelkezésére álló gépi és gépesítő eszközöket nem mindenütt vezették be idejekorán és helyesen és nem mindenütt tették meg idejében bevezetésük és felhasználásuk feltétlenül szükséges előkészületeit. Ilymódon a rendelkezésre álló gépek sok helyen kihasználatlanul hevertek. E tény megállapítása után a minisztérium a felelős tényezők egész sorát megrovásban részesítette, sőt egyeseket visszahívott funkciójukból Mit tanulhatunk e tényekből? Azt, hogy elsősorban a rendelkezésünkre álló, de kihasználatlanul heverő vagy pedig nem megfelelően kihasznált gépek és gépesítő eszközök bevezetésére és rendes felhaszr.álására kell gondot for. dítani. A minisztérium jelentése felsorolja, mennyi tervezett munkaerő hiányzik, mi mindent nem szállított le az építészeti iparügyi, gépiparügyi minisztérium, valamint más

1 termelési á^ak. Egy dolog azonban tény. Ezen összes úgynevezett „objektív" feltételek és hiányosságok ellenére az év első felében, a köszénfejtés tervét 103.70/

0-ra, a barnaszénfejtés tervét 103%-ra teljesítettük. Egyedül a lignitfejtésben maradunk le, amelyet csak 93.4<>/o-ra teljesítünk. Mit 'jelent ez? Azt jelenti, hogy terveink reálisak, hogy a figyelmen kívül nem hagyható jelenlegi körülmények és nehézségek közepette is teljesíthetők, sőt e terveket jelentősen túl is teljesíthetjük és megteremthetjük a szükséges tervenfelüli szénkészleteket. Mit érhetünk el a rendelkezésünkre álló eszközökkel? Ezt meggyőzően bizonyítja a fűtőanyagipari minisztériumnak már említett jelentése, amely megjegyzi, hogy Palo elvtárs kombájnos-kollektívája áprilisban kombájnjával 15.030 tonna havi teljesítményt ért el, míg az ostrava-karvíni szénmedencében bevetett további hét kombájn csak 17.675 tonna havi teljesítményt ért el együttvéve. Ebből egész bányaiparunk, az összes szénmedencék és tárnák az alábbi következtetést vonhatják le: Kevesebbet panaszkodjunk arra, mi mindenünk nincs még (természetesen ez nem jelenti azt, hogy ne gondoskodjunk arról, hogy mielőbb megszerezzük a hiányzó dolgokat, hogy mielőbb meglegyenek), hanem a bányászok és műszaki dolgozók figyelme elsősorban a fej. tés gépesítése terén ma rendelkezésünkre álló eszközök legfokoZottabb, legcélszerűbb és leggyorsabb felhasználására irányuljon, mert ezeket az eszközöket eddig nem használtuk fel célszerűen. Másodszor az előkészületi munkáknak, azaz a felszíni bányák'feltárási munkálatainak és a mélybányák vájási frontja tárnanyitási munkálatainak kérdésére akarom felhívni a figyelmet. A szénfejtés számunkra minden bizonnyal fontos dolog. Nem igaz azonban, hogy a fejtés önmagában már minden, hogy a fejtés nagysága a terv teljesítésének, a munkajutalmak meghatározásának, a prémiumok megszabásának egyedüli helyes mértéke. Bi.-'onyos ideig elérhstjük, sőt túl is teljesíthetjük a tervszett fejtést, de ha emellett az előkészületi munkálatokat elhanyagoljuk, tönkretesszük a bányát. Az előkészületi és tárnanyitási munkálatok a helyes fejtés szerves részét alkotják. Aki teljesíti ugyan a fejtési tervet, de elmarad a tárnanyitási és feltárási munkálatokban, nem jó gazdája bányájának és munkahelyének. Ezért nagy gondot kell fordítanunk a gyorsfejtők ígéretesen kibontakozó mozgalmára. Nem foglalkozom részletesen ezzel a mozgalommal. Hangsúlyozom ismét: a fejtésnek, a feltárási és tárnanyitási munkálatok rovására történő növelése nem jelent előrehaladást, hanem a fejtés aláásását. a terv teljesítésének komoly veszélyeztetését, jövőbeli teljesítésének pedig lehetetlenné tételét jelenti. A harmadik kérdés, amelyre fel szeretném hívni a figyelmet, a gazdaságosság kérdése. Sok fantaszta azt hitte, hogy a gazdaságosság kérdésének semmi szerepe sincs a szocialista gazdaságban, hogy a szocializmusban egyszerűen minden lehetséges. Mi kommunisták, mindig felhívtuk a figyelmet ennek a nézetnek helytelenségére. Forradalmi Szakszervezeti Mozgal. munk is nyomban az államfordulat után, 1945 júliusában nyilvános felhívásában hangsúlyozta, hogy: „A létfenntartás tartós javulását egyedül a nagy alkotómunka eredményezheti. Többet kell termelnünk a gyárakban és a mezőkön, hogy többet juttathassunk. Ezért minden munkásunknak és alkalmazottunknak meg kell mondanunk, hogy a

z életszínvonal emelkedését nem tudjuk biztosítani a bérek és fizetések lineáris emelésével. Meg kell kezdsiiiök alkotómunkájuknak é

s munkateljesítményeik növelésének szervezését. A hazának új bajnokok és hősök, a munka áldozatkész hősei kelle. nek." Népi demokratikus köztársaságunk megalakulásakor mindjárt ezeket a szavakat intéztük a munkások soraihoz, hogy véget vessünk Zenkl. ék és Majerék demagógiájának. Mint Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusa bebizonyította és igazolta, alapvető álláspontunk és céljaink nem változtak. ~ Nem tévesztjük szem elöl alap ve-