Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-29 / 183. szám, csütörtök

1954. július 29 U J S

I® 3 Boldog jövő elé néznek a vajkaiak Befejezéshez közeledik az aratás a kassakörnyéki szövetkezetekben is A kassai kerületben a legtöbb helyen szombaton és vasárnap érte el tetőfokát az az erőfeszítés, amely a szövetkezetekben az aratás gyors befejezésére irányult. A megjavult időjárás is hozzájárult ahhoz, hogy a kerület déli járásaiban az aratást vasárnapra néhány helyen be is fejezték. Az első kicsépelt gabonával már elindultak a traktorok a terménybegyűjtő központok felé. • KENYHECEN fokozódtak az utóbbi napok erőfeszítései az aratás gyors befejezése érdekében. Két nappal ezelőtt még csak 6 hektáron, a rákövetkező napon már 11, majd 14 hektáron végeztek a kaszások. Szombaton a kaszások közé álltak a hazaérkezett üzemi munkások is s így huszonnégyre szaporodott a számuk. „Vasárnap délre a szövetkezeti földek learatva állanak KenyJiecen" — mondja büszkén a szövetkezet elnöke, Osabala András. Jól dolgoznak a traktorosok, Szilvássy Imre traktora, üzemzavar nélkül arat az egész idő alatt. A jövő esztendőben vetésterületük 200 hektárral bővül azzal, hogy a Hernád árterületét szabályozzák. A Hernád szabályozásával a többi fo. lyammenti községek vetésterülete is nagyobb lesz. Így például Migléc határa 350 hektárral bővül. Ezek a dústalajú földek kukoricában jelentenek majd nagy terméshozamot a szövetkezeteknek. Kenyhec és Migléc dolgozói nem mulasztják el, hogy mezőgazdasági ismereteiket ne gyarapítsák. Ezeket a községeket évek óta látogatja Winkler elvtárs Kassáról, aki gondoskodik a dolgozók ideológiai és szakmabeli fejlődéséről. Ugyancsak ellátogat ide a patronátus üzem instruktora, Lengyel István elvtárs, az Autórenovából. Nevezettek gyakran jönnek mezőgazdasági szakemberek társaságában, akik hosszan elbeszélgetnek a szövetkezet kérdéseiről a tagokkal és ismeretterjesztő előadásokat tartanak. Mi tört A utóbuszunk Nagyidára ér, majd letér a szepsi felé vezető útról é§ délnek vesz irányt. Egy óra alatt Kassáról Alsóláncra ér az ember. Széles, egyenes út vezet íz alvégi megállótól a faluba, ľl- SG pdlanatra szembeötlik C sok takaros, virággal befutott új ház. Csaknem mindegyiket most építették, vagy nemrégen tatarozták. . Az ég borult, esőre áll az idő. Déli egy óra van. A falu csöndes, embert nem igen látni. Egy-két öregasszony megy át az úton, hajlott derékkal, két kislányka jön íci a bolttíúl kézenfogva. Csend van, csak a határban arató gépek búgása hallik. A falu népe kint van a határban. Aratnak. Kiszélesedik az út, bent vagyunk a falu szívében. Jobbkéz felöl hosszú félkörben vannak az állami birtok hatalmas gazdasági épületei, szemben a templom, a raktárhelyiségnek berendezett kastély, odább az iskola s még egy templom. Azután néhány ház jobb- és balfelöl és már vége is a falunak. Kis falu Alsólánc, 340 lakosa van. Az állami birtokon kívül 500 hektáron gazdálkodott a falu népe, de már két éve eltűntek a mezsgyék a táblák között. Dolgos, munkaszeretö nép lakja a falut. Nem csoda, ha a szövetkezet megalakulása után mindjárt az első év eredményes volt; a beadás, a munkaegység összege, a természetbeni járulék — minden sikerült. Szitás Ferenc elnök megelégedéssel beszél arról, hogy volt a tagok között olyan is, aki 40 mázsa terményt kapott jutalmul. Ma a szövetkezet fennállásának második évében is folyik a munka, zúgnak a traktorok a földeken. Egymás után érkeznek a létrás szekerek, a csűrök elé megrakodva takarmánnyal. De a tavalyi év ótar mégis történt valami MIGLÉCEN a hétvégi munkatempó egyre fokozódott. A szövetkezet a kenyheciekkel versenyez az elsőségért. Mindkét falu beveti minden tartalékát, hogy előbb végezzen az aratással. Az aratógépek Migléoen szünet nélkül dolgoztak reggel 4 órától este 10-ig. Fedor István és Mikó Ferenc traktorosok az erősen megdőlt gabonát az egy irányban végzett vágás ellenére szép eredménnyel végezték. Az aratógépek száma szombatra megkétszereződött, de a kaszásoké is. Az állatok gondozását ezekben a napokban az asszonyok és gyermekek vették át. A férfiak mindnyájan az aratásnál és cséplésnél dolgoznak. Sertésgondozók, tehenészek, a juhász, a raktárkezelő, a csősz — most kaszálnak, csépelnek. A kaszások között van Puzder András is. 73 éves ugyan, de olyan rendet vág, mint a többiek. Derekas munkát Is végeztek ezek a kaszások, 36 hektáron vágták le a megdőlt gabonát két és félnap alatt. Kovács István, a helyi nemzeti bizottság elnöke ügyel rá, hogy a gépek munkájában üzemzavar ne legyen. Szakember ő, mechanikus. Pénteken hat ízben javított az aratógépeken. Szombaton délelőtt már a cséplést is elkezdték a migléciek. Miglécen 750 hektáron gazdálkodik a szövetkezet. A jó gazdálkodás jó jövedelmet biztosít a szövetkezet dolgozóinak. A 260 juh gyapja például 120.000.— koronát jövedelmezett. * SZINÁN, a kassai járás egyik legnagyobb szövetkezetében az aratás tetemes részét a kombájn és a kévekötő aratógépek végzik. A napi teljesítmény kb. ötven hektár. A párt helyi szervezetének közbelépésére 8 kévekötőgép helyett ma már 13 gép arat Szinán. A nagykiterjedésű szinai határ méreteivel még mindig nincs arányban az aratógépek száma. Vasárnap hozzáfogtak a csépléshez is. Csabala István elnök kijelentette, hogy a szinai szövetkezet e héten befejezi az aratási munkálatokat. ént Alsólá Alsóláncon. Az idén tízegynéhányan jelentették be kilépésüket a szövetkezetből. Mi történt itten? Mi az indítóoka ennek a kilépésnek? EJ ste van, elpihen a falu népe. Ilyenkor beszélgetésre is jut az időből. Együtt vannak a szomszédok, a szövetkezeti tagok és a kilépni szándékozók. Szó-szót követ, vélemények hangzanak el. A beszédből lassan kihámozódik a szövetkezet belső élete, megrajzolódnak az emberi jellemek. A kimondott szavak súlya rávilágít a dolgokra, felfedi a homályt, rátapint a bajok gyökerére. A szövetkezet nem egészen kétéves megalakulása óta építkezésekbe fogott. Lakások, sertésistállók állanak befejezés előtt. Jól jövedelmez a búza, a krumpli, jól hoz a bükköny és a lánci cseresznye. Nagy kertészet, szép marhaés sertésállomány, dolgos kezek munkája: a szövetkezetiek jólétének minden alapfeltétele megvan, hol van hát a hiba? Abban, hogy olyan intézkedések történnek a szövetkezet vezetősége részéről, amelyeket nem beszéltek meg előzetesen a tagsággal. Ezek a „felülről" érkező parancsok emlékeztetnek a kastély urainak a múltban kiadott parancsaira. A vezetőség határoz, de a tagság véleményére nem kíváncsi, velük ritkán érintkezik. A hatalmi szóval elhangzott parancsok a bizalmatlanság érzését hintik el a szövetkezet dolgozói között. A kölcsönös bizalmatlanság jegyében született a tagok háztáji gazdálkodásának nem kielégítő helyzete, az állattartás körül felmerült kérdések rendezetlensége. A szövetkezeti vagyon, a termény, a takarmány és az állatállomány részére még nincsenek meg a szükséges gazdasági épületek, minden háztáji csűrökben és istállókban van elhelyezve. Az ellenA NAGYIDAI szövetkezetben is befejezés előtt áll az aratás. Nemsokára készek a búza aratásával, hátra van még a zab. A kombájnos aratás, annak ellenére, hogy a gépekkel nem voltak meg a kellő tapasztalatok, ezúttal is jól bevált. A mezőgazdaságban a gépek nemcsak az emberi munka könnyebbségét jelentik, hanem az aratás idejének lényeges megrövidítését is. S a gépi aratásnak éppen ez az utóbbi előnye mutatkozott meg az idei aratásban. A kedvező időjárás minden órájának kihasználása a szövetkezetek nagy nyeresége volt s ez a gépek gyors munkájának volt köszönhető. • SACAN 80 százalékban végezték el az aratási munkálatokat. Spisák Lajos, a traktorosok legjobbja reggel 5-töl este 9-ig arat. A sacaiak hálával adóznak az államvasúti munkaerötartalékok-szakiskolájának, amely növendékeit munkabrigádba küldte az aratáshoz. Ezek a 16—19 éves tanulók kiváló szakembereknek bizonyultak. Mind a gépek kezelésében, mind a szövetkezeti építésben nagyszerűen megállták helyüket. Közöttük Szénczy és Panöák a legjobbak. • Az aratás gyors és eredményes befejezését a gépek munkáján kívül a munka megszervezése döntötte el. A célszerűség elvét, az emberek és gépek észszerű elosztását mindig a helyi viszonyok és előfeltételek szabják meg. És ha már erről beszélünk, nem lehet megemlítés nélkül hagyni azt a sok áldozatos kezdeményező akciót, amelyeknek most szemtanúja az ember. A szövetkezeti dolgozóknak ez a lépten-nyomon megnyilvánuló kezdeményező képessége, amely minden akadályoztatásban megtalálta a kivezető utat — egyik titka az idei aratás eredményeinek. neon? őrzés hiánya, a gyanúsítgatások sorozatát váltja ki. A munkaegységek megítélése és nyilvántartása, a dolgoknak a „Ha nem tetszik, lépj ki!" elintézése, a közösségi élet csáknem teljes hiánya — mindez alapjában ingatta meg a szövetkezeti életet Alsóláncon. Szívügyének tekinti a tagoknak mindegyike a szövetkezet ügyét. Megelégedettnek szeretné látni mindenki a falut. De hiányzik itt valami Alsóláncon, valami, aminek hiánya minden rossznak a kiindulópontja: a népnevelési munka. Itt nem olvasnak az emberek, nem látni csak néhol egyegy újságot, könyvet nem lapoznak, nem tanulnak, a faluban nincsenek ismeretterjesztő előadások, de még beszélgetések a néppel is csak nagyritkán. A tömegszervezetek nem működnek, a Csemadok nincs megszervezve, kultúrélet nincs ta faluban. Azt a lemaradottságot, ami Alsóláncon van, sürgősen be kell hozni. A járási szerveknek foglalkozniok kell a falu és a szövetkezet hiányosságaival. Meg kell teremteni a tagok között a kölcsönös bizalmat és a kollektív szellemet. Gondoskodni kell a rendszeres felvilágosító munkáról és a nevelésről. Az egészségügyi intézkedések, a falu csatornázása nem halasztható tovább. A tífuszgyanús megbetegedések figyelmeztető jel! A helyi nemzeti bizottság tegyen többet a falu szocialista építéséért. Ne érje olyan kritika, hogy mulasztást követett el a falu villamosításában, a napközi (ttthon létesítésében. Kövessen el mindent, hogy a közösségi szellem minél előbb megszilárduljon, tartson beszélgetést a néppel, aktivizáljon mindenkit azoknak a feladatoknak elvégzésére, amelyek a falu szebb és boldogabb jövőjének megteremtésében reájuk várnák. Mészáros Gyula A vajkai szövetkezet irodája előtt állunk. A legelőről csendes kolompszóval térnek haza a tehenek, a falu utcáját megtölti az állatok bő. gése, a hajtők kiabálása. Az emberek hazatérnek a mezőről, fáradtan, de boldogan az elvégzett napi munka után. A férfiak vállán kasza, lassú lépésben mennek; az aszszonyok előre sietnek, hogy elkészítsék a vacsorát. Békés, boldog falusi kép. Horosz János raktárossal beszélgetünk az iroda előtt a falu életéről, a földművesek új, megváltozott sorsáról és arról, hogy jó a termés. Vajka egész kis falu; 600 léleknél több lakosa nincs. Messze esik a kerületi központtól, villanyvilágítás is csak a közeljövőben lesz á faluban. De biztosan meglesz és egy nap felgyúl a fény, és a kis házak ablakaiban megjelennek a boldogaroú dolgozók, akiknek hosszú évtizedeken keresztül ilyen jótéteményben nem lehetett részük, mert ezt is csak a népi demokrácia hozza meg számukra. — Nézzen körül ebben a faluban — kezdte Horosz János elvtárs. — Itt mindenütt cserép tetős házakat lát, s ez talán az idegennek fel sem tűnik. De ha úgy ismerné a falut, A nyárasdi állami gazdaság dolgozóinak az idén 152 hektár aratmvalóval kellett megbirkózniok. Az aratási terv szerint a 152 hektárról nyolc nap alatt kellett volna betakarítamok a termést. E munka elvégzéséhez két kévekötőgép állt rendelkezésükre. A tervezett időtartamot azonban egy nappal sikerült lerövidíteniük. Hogyan történhetett ez, amikor az időjárás nem volt a legkedvezőbb az aratásra? A siker titka abban rejlik, hogy a gépek egy pillanatig sem álltak azért, hogy a hanyag javítás következtében felmondták volna a szolgálatot. A gazdaság vezetőjének szavai szerint úgy dolgozott mind a két gép, mint az óra. Ezen felül az aratáshoz a marokrakóaratógépeket is igénybe vették. Ahol a gabonaféléket kévekötő vagy marokrakógéppel nem tudták aratni, ott segített • a kézikasza. Ilyen terület is bőven akadt, de a gazdaság dolgozói mindent elkövettek, hogy a terv megvalósuljon. Az aratással egyidőben elvégezték a tarlóhántást is. Alighogy ráborult a sötétség a rónaságra, kigyúltak a traktorok lámpái. Egész éjjel dübörgött a hernyótalpas traktor, s utána feketére változott a tarló. Ahol még pár nappal ezelőtt dúskalászú, aranysárga búzát ringatott a szél, már szépen elsimított barna vetőágyban csírázik a másodvetés. A cséplőgépek is felbúgtak az állami gazdaságban. Omlik az acélos búza a zsákokba. Bizony, van dolguk a zsákolóknak. Ozswald Frigyes intéző megállapítása szerint átlagosan 28 mázsás hektárhozamot ernek el. Ha az ember végigjárja a gazdaság határait, akarata ellenére is arra gondol, hogy jó gazdák ezek a dolgozók. Szeretik a munkát, s becsületesen elvégzik azt. Álljunk meg egy pillanatra a gazdaság cukorrépája mellett. Levelei haragoszöldek. Ha az ember beleáll, bizony térden felül érnek a kövér levelek. Ozswald Frigyes büszkén beszél arról, hogy a jó munkáért gazdagon fizet a föld. Tavasszal bőven kapott ez a föld istállótrágyát és műtrágyát is. A kapálást sem sajnálták tőle. Még a tavaszi munkák kezdetén széjjel osztották az összes kapálni"alót megművelésre. A gazdaság vezetősége szerződést kötött a dolgozókkal, hogy aki a tervezett mennyiségen felül termel cukorrépát, pótjutalmazásban részesül. A pótjutalmazás bevezetésének meg is mutatkozott az eredménye, mint én, akkor emlékezne arra, amikor ebben a faluban csupa szalma, tetős kunyhó állt, és még gondolni sem mertünk arra, hogy ilyen jól megépített házakban lakhatunk majd. Az utóbbi évek folyamán a falu dolgozó parasztjai sokkal jobb módban élnek, mint azelőtt. Ma minden házban szép, új berendezést találhatunk, a dolgozók jó ruhákban járnak, és igen sok házban van telepes rádiókészülék. A falu minden dolgozójának jár a párt magyarnyelvű napilapja, az Űj Szó, és ebből értesülnek a belés külpolitikai eseményekről. De sokan látogatják a falu könyvtárát is. A fiatalok pedig a CsISz-ben állandóan tanulnak, képezik magukat. Ez a falu már nem a régi elmaradt, kifosztott és álomba merült falu többé, hanem itt a dolgozók már büszkén felemelt fővel járnak, mert tudják, hogy itt minden az övök és minden értük történik. Horosz János büszkén tekintett végig a falu utcáján, ahol a pirostetős házak kéményeiből vígan szállt a vacsora füstje az ég felé. Igen, ez a falu már az átalakult szocialista falu képét mutatja. — Még csak júliusban vagyunk — folytatja tovább az intéző, de már egykilós, egy kiló húsz dekás répáink vannak. — Az idén átlagosan 400 mázsás hektárhozamot akarunk betakarítani — mondja". A cukorrépával szemben 11 hektáron kövér kukorica hajlong a szélben. Levelei úgy susognak, mint a dunaparti fűzesek. Ha közelebbről nézi az ember, érdekes dolgot vehet észre. Ozswald Frigyes azonnal észreveszi, s kitalálja a ki nem mondott kérdést. Fekete bajusza alatt mosoly bujkál. Jókedvűen válaszol. — Erről a 11 hektár kukoricaföldről az idén legkevesebb 2.200 mázsa takarmányrépát takarítunk be. Az ember szeme a kukoricasorok között sorakozó takarmányrépán akad meg. Úgy látszik, ezek az emberek jól kihasználják a földet. Még a kukorica közötti sorokat sem hagyják kihasználatlanul. A tavaszon takarmányrépával ültették be a sorközöket. Meg is nőtt szépen. Ozswald Frigyes tovább folytatja. — Ahogy mondtam, hektáronként 200 mázsa takarmányrépát várunk a kukoricaföldekről. Ezen felül kukoricából is elérjük a 75 mázsás hektárhozamot. Kétszeres így a haszon — fejezi be rievetve mondanivalóját. A gazdaság dolgozóinak szorgalmas munkája nyomán a nyárasdi gazdaság mintagazdasággá változott. Az állattenyésztésben is példát mutatnak nemcsak a szövetkezetnek, hanem még a nagymegyeri igazgatósághoz tartozó többi gazdaságoknak is. A tejhozam náluk az év elejétől átlagosan 10—11 liter között mozog. Ez a szép eredmény máshol is elérhető, csak nagyobb súlyt kell fektetni a takarmányalap biztosítására. A nyárasdiak a jövőben sem szűkölködnek takarmányban. Az első kaszálást az idén is veszteség nélkül (betakarították. Most örülnek, hogy 35 mázsás átlagos hozamot értek el a száraztakarmányból. Mindezek az eredmények azonban nem születnek maguktól. Az adott feltételekhez szükséges még a dolgozok szorgalma, kezdeményezése is. A nyárasdiak eddigi sikereinek titka abban rejlik, hogy a dolgozók érdekeltek a termelés növelésében. Ha többet termeljek, több' lesz a jövedelmük is, rftivél a gazdaságban bevezették a terven felüli termékek után a pótjutalmazást. Sz. I. N égy százm ázsás cukorrépatermésre számítanak