Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-29 / 183. szám, csütörtök

1954. július 29 U J SI® 3 Trung Giában véget ért az indokínai' főparancsnokok katonai értekezlete A Vietnami Sajtóiroda július 27én közölte, hogy 23 nap után véget ért a vietnami néphadsereg és a Francia Unió indokínai fegyveres erői főparancsnokságainak az északvietnami Trung Giában tartott katonai értekezlete. Az értekezlet záróülésén a főparancsnokságok küldöttségei közös kiáltványt fogadtak el. A g^nfi értekezleten a vietnami háborús cselekmények megszüntetéséről aláírt egyezmény ÉszakVietnamban 1954. július 27-én lépett érvénybe. EHől a naptól kezdve tilosak a had: cselekmények, és 1954. augusztus 11-ig Indokina öszszes részein véglegesen és teljesen beszüntetik a .hadműveleteket. Az 1954. július 4-én Trung Giában megkezdett katonai értekezlet véget ért. A vietnami néphadsereg és a Francia Unió indokínai fegyveres erői főparancsnokságainak küldöttségei 23 napos tanácskozás után a következő eredményeket érte el: 1. Teljesen áttanulmányozták a vietnami tűzszünet megvalósítására vonatkozó intézkedéseket, amelynek eredményeképpen a tüzelés beszüntetéséről szóló július 27-i parancsot Észak-Vietnamban a megállapított időpontban végrehajtották. 2. A genfi értekezleten a katonai képviselők által aláírt, a hadifoglyokra vonatkozó egyezmények teljesítése konkrét tárgyalás tárgyát képezte. A tárgyalás alapján megegyeztek a hadifoglyok életkörülményeinek javítására, valamint a sebesült és beteg hadifoglyok kicserélésének biztosítására teendő intézkedésekről. A két küldöttség közös erőfeszítésének eredményeként a trunggiai értekezlet jó eredményekkel végződött és megteremtette a fegyverszünet kedvező feltételeit, melyekkel hozzájárult a genfi értekezlet sikeréhez. Mostantól fogva a vegyes bizottságok feladata, hogy megvalósítsák a Genfben aláírt fegyverszüneti egyezményeket. A nyilatkozatot Van Tien Dung tábornok, a vietnami néphadsereg főparancsnoksága küldöttségének vezetője, és Lennuyeux ezredes, a Francia Unió indokínai fegyveres erői főparancsnoksága küldöttségének vezetője írta alá. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságkormányának határozata a genfi értekezlet eredményeiről A Koreai Központi Sajtóiroda jelentette, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya a napokban meghallgatta Nam Ir külügyminiszter jelentését a genfi értekezleten részt vett koreai kormányküldöttség tevékenységéről és ezzel kapcsolatban megfelelő határozatokat hozott. A határozat megállapítja, hogy a genfi értekezlet határozott sikereket ért el, noha az USA és az őt kiszolgáló liszinmanista-klikk, valamint egyes, a koreai kérdés békés megoldását nem kívánó nyugati "országok küldötteinek szemfényvesztése következtében nem jött létre megegyezés a koreai kér. dés békés megoldásáról. A határozatban továbbá az áll. hogy a genfi értekezleten ismét kitűnt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya álláspontjának helyessége a koreai kérdés békés megoldására irányuló törekvésében, ami teljesen megfelel a koreai nép nemzeti érdekeinek. Egyidejűleg az egész világ előtt lehullott a lepel a Korea ellen irányuló agresszív terveiket feladni nem akaró USA és csatlósországai kormányköreinek reakciós, népeilenes magatartásáról. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya hangsúlyozza, hogy a köztársaság demokratikus alapjának további szilárdítása a népgazdaság háború utáni újjáépítéséért és építéséért, a lakosság életszínvonalának emeléséért folytatott harc fokozásával, a haza békés egyesítésének fontos biztpsítéka. A határozat leszögezi, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya továbbra is minden erőfeszítést megtesz Korea egységének, a koreaiak között folytatott tárgyalás útján való visszaállítására. Ottó Grotewohl a szovjet kormány jegyzékéről Ottó Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke a Kínai Népköztársaság berlini nagykövetségének fogadásán mondott beszédében — Csou En-lajnak, a Kínai Népköztársaság miniszterelnökének és külügyminiszterének az NDK-ban tett látogatása alkalmával, július 25-én — hangsúlyozta, hogy a szovjet kormány jegyzéke, amelyet Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok- kormányaihoz intézett az európai kollektív biztonság kérdésével kapcsolatban, mily nagy jelentőséggel bír a nemzetek békéje és biztonsága szempontjából. Ottó Grotewohl miniszterelnök rámutatott arra, hogy a nyugatnémet gazdasági élet széles körei érdekeltek a Kínai Népköztársasággal való kereskedelmi kapcsolatok helyreállításában. Ezek elítélik azt, hogy a nyugatnémet szövetségi köztársaságot gazdaságilag egyoldalúan az amerikai monopolérdekeltségekhez láncolják. Ottó Grotewohl miniszterelnök kifejezésre juttatta kívánságát, hogy a Kínai Népköztársaság a német nép érdekében támogassa a Kínai Népköztársasággal folytatott kereskedelem kiszélesítését célzó erőfeszítéseket. Csou En-laj miniszterelnök azt válaszolta, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján kereskedelmi kapcsolatokat óhajt fenntartani minden állammal. A Kínai Népköztársaság kormánya kétségtelenül rendkívül nagy érdeklődéssel fogadja majd Grotewohl miniszterelnöknek a nyugatnémet gazdasági körök kívánságával kapcsolatos kezdeményezését. Mindkét miniszterelnök kifejezésre juttatta örömét afölött, hogy a kínai és a német kormány képviselőinek találkozója, valamint a berlini lakosságnak e találkozón való részvétele elmélyíti és megerősíti a két nép szívélyes kapcsolatait. Churchill nyilatkozata az angol alsóházban Az angol munkáspárti képviselők július 27-én azzal fordultak Churchillhez, hogy a genfi értekezlet sikerét felhasznalva tegyen javaslatot a három nagyhatalom államfőinek más nemzetközi kérdések megoldásáról folytatandó tanácskozása összehivására. Churchill kitért a határozott válasz elől. Bevan munkáspárti képviselő indítványozta, hogy a kormány még a képviselőház nyári feloszlatása előtt adjon választ az európai kollektív biztonságról tárgyaló értekezlet összehívásán javasló szovjet jegyzékre. Churchill erre a következőket válaszolta: „Nem tudom biztosítani a bonyolult helyzetnek a közeli napokban való teljes tisztázódását. A szovjet kormány nemrégen tett javaslata a tárgyalással összefüggő fontos kérdéseket érintett és ezér; a három szövetségesnek mindezeket a kérdéseket meg kell tárgyalnia egymás között". Manolisz Glezoszt szabadlábra helyezték Július 26-án súlyos betegsége miatt elbocsátották Manolisz Glezoszt az Aigin szigeti börtönből. Manolisz Glezosz szabadlábra helyezése után kijelentette: „Kikerülve a börtönből, a még börtönben sínylődő elvtársakra gondolok. Kívánom, hogy általános amnesztia következtében minden politikai foglyot szabadon bocsássanak mint engem, és hogy országunkban győzzön a béke." Két évvel ezelőtt nyitották meg a Volga-Doncsatornát Július 27-én volt két éve annak, hogy hivatalosan megnyitották a V. I. Leninről elnevezett VolgaDon csatornát. Az 1948—1952. években felépült és a Volga-Don folyókat összekötő csatorna öt tenger egységes vízforgalmi rendszerében egyesítette a Szovjetunió európai részének összes nagy folyóit. A 101 kilométer hosszú csatorna mentén 13 duzzasztózsilip, néhány nagy szivattyúállomás, duzzasztógát, védőgát, híd és kikötő épült. A Volga-Don csatorna nemcsak fontos víziútvonal, hanem közkedvelt turistaút is A csatorna nagy szerepet játszik a Szovjetunió és a Fekete-tenger s a Duna mentén elterülő idegen államok külkereskedelmi kapcsolatainak szilárdításában. A kivitel és a behozatal jelentős részének szállítását a Volga-Don csatornán bonyolítják le. Véget ért az Indiai Nemzeti Kongresszuspárt összindiai bizottságának ülése Adzsmirban véget ért az Indiai Nemzeti Kongresszuspárt, öszindiai bizottságának ülése, amely egyöntetűen jóváhagyta a külpolitikai kérdésekről, továbbá a mezőgazdasági reform kérdéséről, az idegen tartományoknak Indiával való egyesítéséről. az Indiai Nemzeti Kongresszuspárt tényezőinek feladatairól és egyéb kérdésekről hozott határozatot. Az ülés utolsó összejövetelén Ghulan Mohamed Baksi, Kasmír miniszterelnöke mondott beszédet, aki megjegyezte, hogy Kasmír belépése az indiai szövetségbe „megdönthetetlen és befejezettnek" tekinthető. Nehru, az Indiai Nemzeti Kongresszuspárt elnöke záróbeszédében kijelentette, hogy India jelenleg nagyon fontos szerepet tölt be a nemzetközi porondon és ezért „nagy felelősség hárul Indiára". Az indokínai fegyverszüneti egyeménynyel kapcsolatban a következőket mondotta: „Nagy felelősséget vállaltunk magunkra Indokínában. Delhibe való visszaérkezésem után nyomban foglalkoznom kell ezzel a kérdéssel. Meg kell tárgyalnunk minden kérdési Kanadával, Lengyelországgal, Franciaországgal és a három indokínai állammal. Ez pedig nagy feladat." A francia sajtó követeli a nemzetközi kereskedelem fejlesztését A francia sajtó határozottan követeli a francia külkereskedelem fejlesztését a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal. A lapok megelégedéssel állapítják meg, hogy Franciaország és a Szovjetunió árucsereforgalma az utóbbi időben lényegesen növekedett. A francia kereskedelmi körök azonban továbbra is az Egyesült Államok által diktált korlátozásokba ütköznek. A „La Tribúne des Nations" című hetilap írja a „tiltott stratégiai anyagok" hírhedt amerikai jegyzékéről: „Míg a sok árut érintő ezen akadály fennáll, a nyugati államoknak nem nyílik Keleten piac termékeik értékesítésére". A hetilap rámutat arra, hogy Washington képviselői nemrégen mindenképpen fékezték az említett kéAésről folyó angol-amerikai tárgyalásokat. A moszkvai »Pravda« a koreai fegyverszüneti egyezmény aláírásának évfordulójáról • Július 27-én mult egy éve annak, hogy Panmindzsonban megkötötték a koreai fegyverszüneti egyezményt. A moszkvai „Pravda" vezércikkében' foglalkozott az évforduló jelentőségével. A vezércikkben többek között ez áll:„A koreai fegyverszüneti egyezmény aláírása fényesen bebizonyította, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet közepette a vitás kérdések rendezésének egyedül helyes és lehetséges útja az érdekelt felek tárgyalásának útja. Tárgyalások útján még a legbonyolultabb nemzetközi kérdések is megoldhatók, ha az érdekelt felek jóakaratot tanúsítanak, és tiszteletben tartják egymás érdekeit." Az USA küldöttségének a fegyverszünet első napjai óta ennek elszabotálására irányuló törekvésével foglalkozva a „Pravda" vezércikkében megjegyzi, hogy a genfi értekezlet azért nem ért el egyezményt a koreai kérdésben, mert az USA küldöttsége és a koreai agresszióban részt vett más országok küldöttségei megakadályozták a koreai kérdés végleges békés megoldására irányuló határozatok elfogadását, amelyek tartós békévé változtatták volna a fegyverszünetet." A vezércikk ezután a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fejlődésével és a liszinmanista Koreá. ban uralkodó viszonyokkal foglalkozva leszögezi: „A koreai kérdés megoldásra vár. Megoldható és meg kell oldani a koreai nép érdekében. A Szovjetunió mindig a koreai nép ama haladó erőinek oldalán állott és áll a jövőben is, amelyek Koreának, mint független és demokratikus államnak, mielőbbi nemzeti egyesítésére törekednek. A Szovjetunió mindig Korea és más országok ama demokratikus erőinek oldalán állott és áll a jövőben is, amelyek Koreának demokratikus alapokon való békés egyesítése mellett szállnak síkra." Togliatti nyilatkozata a szovjet jegyzékről Az „Unita" közölte Palmiro Togliatti nyilatkozatát a szovjet kormány jegyzékéről, melyben javaslatot tett az európai általános kollektiv biztonsági rendszer kérdését tárgyaló értekezlet összehívására. Komoly hiba lenne, ha úgy vélnénk, hogy a Szovjetunió által Nagy-Britannia, Franciaország és az USA kormányainak tett javaslat nem érinti Olaszországot. K javaslat életfontosságú érdekünk. Bákét akarunk. Sokkal nagyobb szükségünk van talán a békére, mint más európai nemzeteknek. Az olasz nép gyűlöli a háborút és a háborús intézkedéseket; békét kíván. Ez olyan nagy igazság, hogy még az amerikai imperializmus szolgálatában álló klerikális tényezők is nem egyszer kénytelenek voltak beszédeikben kijelenteni, hogy csatlakoznának olyan konkrét javaslatokhoz, melyeknek célja a kollektív biztonság és béke biztosítása lenne. A Szovjetunió javaslatának célja a legfontosabb problémák elintézése, például Németország egysége kérdésének tárgyalása és megegyezés útján való megoldása. Nem tudom, találtatik-e olyan olasz államférfi, aki megérti ezeknek az indokoknak fontosságát, és ellent mer mondani az amerikai uraknak és támogatni meri ezt az új, nagy békekezdeményezést. Ha ezt nem értik meg az államférfiak, megérti Olaszország népe. A nép, a békét kívánó és békére törekvő becsületes emberek, akik kívánják, hogy Olaszország ismét részt vegyen a nemzetközi tárgyalásokon^ Amerikai repülők megtámadták a Kínai Népköztársaság két repülőgépét A világsajtó beszámol az USA újabb távolkeleti komoly provokációjáról. Amerikai katonai repülőgépek július 26-án Hainan kínai sziget közelében kalózmódra megtámadtak és lelőttek két kínai repülőgépet. Dulles államtitkár nyilatkozatában beismerte ezt a tényt., A jelentések szerint a támadást elkövető amerikai rejülőgépek repülőgépanyahajóról szálltak fel, amelyet azután küldtek Hainan közelébe, hogy egy kínai vadászgép tévedésből lelőtt egy angol utasszállító repülőgépet. Londoni jelentés szerint jól értesült körökben meglepetést keltett az amerikai államtitkár kijelentése. Úgyszintén londoni jelentés szerint jól tájékozott hivatalos személyiségek kijelentik, hogy. Churchillt és Edent nyugtalanítja a Hainan sziget közelében kínai repülőgépeknek amerikai repülők által történt lelövésével előidézett incidens, mert úgy vélik, hogy ez nemcsak külpolitikájuk alapjait, hanem a világbékét is veszélyezteti. Az angol lapok a két kinai repülőgép lelövésének hírét kommentálva, félelmüknek adnak kifejezést, hogy az Egyesült .Államok „Őrült" akciói újabb komolyabb incidenseket idézhetnek elő. Amerikai beavatkozás Chile belügyeibe Az „El Siglo" chilei lap Beaulac amerikai nagykövetet tartja a haladószellemű közéleti tényezők üldözése kezdeményezőjének az országban. Chilében a haladószellemű egyéneken kívül a kongresszus ama tagjait is üldözik, akik elítélték a Guatemala ellen indított amerikai intervenciót. A lap megjegyzi, hogy a santiagói ,,Amerikai Intézetben" nemrégen előidézett robbanás provokáció volt az amerikai imperialistákkal szembeszálló chilei polgárok üldözésének fokozására. ' A gazdasági és szociális tanács ülése A gazdasági és szociális tanács gazdasági bizottsága július . 27-én a világgazdasági kérdéssel foglalkozott. Tíz állam csoportja közösen kidolgozott és egyöntetűen jóváhagyott határozati javaslatot terjesztett a bizottság elé. A csoport tárgyalásának alapját Egyiptom, India és Pakisztán közös eredeti tervezete, valamint az ezzel kapcsolatban Ausztrália, a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió által javasolt kiegészítések képezték. A gazdasági és szociális tanács gazdasági bizottsága egyöntetűen jóváhagyta a munkacsoport határozati javaslatát és elhatározta, hogy azt a gazdasági és szociális tanács teljes ülése elé terjeszti. A jóváhagyott határozatban megállapítást nyert többek között az, hogy ,,a nemzetközi gazdasági és szociális problémák megoldása hozzájárulna a nemzetek békés és baráti kapcsolatainak biztosításához" év hogy a nemzetközi politikai kapcsolatokban beálló enyhülés „jelentős mértékben elősegítené a gaz-; dasági és szociális szilárdság fenntartását és még nagyobb gazdasági és szociális haladás elérését.A határozat továbbá hangsúlyozza, hogy a nemzetközi politikai' kapcsolatok megjavulásának a fegyverkezés csökkenésére és a polgári célokat szolgáló termelés bővülésére kell .vezetnie, hogy a gazdasági és szociális politika fő célja a teljes foglalkoztatottság megőrzése legyen. A határozat megjegyzi, hogy a kevésbbé fejlett országok gyors gazdasági fejlődésének nagy, jelentősége van a világgazdaság stabilizálódása szempontjából. A gazdasági bizottság ezután a nemzetközi kereskedelem útjában álló akadályok kiküszöbölése kérdésének vitájával folytatta' tárgyalását: A vita még folvik. y