Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-29 / 183. szám, csütörtök

1954. július 29 U J SI® 3 Trung Giában véget ért az indokínai' főparancsnokok katonai értekezlete A Vietnami Sajtóiroda július 27­én közölte, hogy 23 nap után véget ért a vietnami néphadsereg és a Francia Unió indokínai fegyveres erői főparancsnokságainak az északvietnami Trung Giában tar­tott katonai értekezlete. Az érte­kezlet záróülésén a főparancsnoksá­gok küldöttségei közös kiáltványt fogadtak el. A g^nfi értekezleten a vietnami háborús cselekmények megszünte­téséről aláírt egyezmény Észak­Vietnamban 1954. július 27-én lé­pett érvénybe. EHől a naptól kezd­ve tilosak a had: cselekmények, és 1954. augusztus 11-ig Indokina ösz­szes részein véglegesen és teljesen beszüntetik a .hadműveleteket. Az 1954. július 4-én Trung Giában megkezdett katonai értekezlet vé­get ért. A vietnami néphadsereg és a Francia Unió indokínai fegyveres erői főparancsnokságainak küldött­ségei 23 napos tanácskozás után a következő eredményeket érte el: 1. Teljesen áttanulmányozták a vietnami tűzszünet megvalósítására vonatkozó intézkedéseket, amely­nek eredményeképpen a tüzelés be­szüntetéséről szóló július 27-i pa­rancsot Észak-Vietnamban a meg­állapított időpontban végrehajtot­ták. 2. A genfi értekezleten a katonai képviselők által aláírt, a hadifog­lyokra vonatkozó egyezmények tel­jesítése konkrét tárgyalás tárgyát képezte. A tárgyalás alapján meg­egyeztek a hadifoglyok életkörül­ményeinek javítására, valamint a sebesült és beteg hadifoglyok ki­cserélésének biztosítására teendő intézkedésekről. A két küldöttség közös erőfeszí­tésének eredményeként a trung­giai értekezlet jó eredményekkel végződött és megteremtette a fegy­verszünet kedvező feltételeit, me­lyekkel hozzájárult a genfi értekez­let sikeréhez. Mostantól fogva a vegyes bizott­ságok feladata, hogy megvalósítsák a Genfben aláírt fegyverszüneti egyezményeket. A nyilatkozatot Van Tien Dung tábornok, a vietnami néphadsereg főparancsnoksága küldöttségének vezetője, és Lennuyeux ezredes, a Francia Unió indokínai fegyveres erői főparancsnoksága küldöttségé­nek vezetője írta alá. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság­kormányának határozata a genfi értekezlet eredményeiről A Koreai Központi Sajtóiroda jelentette, hogy a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kormánya a napokban meghallgatta Nam Ir külügyminiszter jelentését a gen­fi értekezleten részt vett koreai kormányküldöttség tevékenységé­ről és ezzel kapcsolatban megfele­lő határozatokat hozott. A határozat megállapítja, hogy a genfi értekezlet határozott sike­reket ért el, noha az USA és az őt kiszolgáló liszinmanista-klikk, valamint egyes, a koreai kérdés békés megoldását nem kívánó nyu­gati "országok küldötteinek szem­fényvesztése következtében nem jött létre megegyezés a koreai kér. dés békés megoldásáról. A határozatban továbbá az áll. hogy a genfi értekezleten ismét ki­tűnt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya álláspont­jának helyessége a koreai kérdés békés megoldására irányuló törek­vésében, ami teljesen megfelel a koreai nép nemzeti érdekeinek. Egyidejűleg az egész világ előtt le­hullott a lepel a Korea ellen irá­nyuló agresszív terveiket feladni nem akaró USA és csatlósországai kormányköreinek reakciós, népei­lenes magatartásáról. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya hangsú­lyozza, hogy a köztársaság de­mokratikus alapjának további szi­lárdítása a népgazdaság háború utáni újjáépítéséért és építéséért, a lakosság életszínvonalának emelésé­ért folytatott harc fokozásával, a haza békés egyesítésének fontos biztpsítéka. A határozat leszögezi, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya továbbra is minden erőfeszítést megtesz Korea egységének, a koreaiak között folytatott tárgyalás útján való visszaállítására. Ottó Grotewohl a szovjet kormány jegyzékéről Ottó Grotewohl, a Német Demo­kratikus Köztársaság miniszter­elnöke a Kínai Népköztársaság berlini nagykövetségének fogadá­sán mondott beszédében — Csou En-lajnak, a Kínai Népköztársaság miniszterelnökének és külügymi­niszterének az NDK-ban tett láto­gatása alkalmával, július 25-én — hangsúlyozta, hogy a szovjet kor­mány jegyzéke, amelyet Francia­ország, Nagy-Britannia és az Egye­sült Államok- kormányaihoz intézett az európai kollektív biztonság kér­désével kapcsolatban, mily nagy je­lentőséggel bír a nemzetek békéje és biztonsága szempontjából. Ottó Grotewohl miniszterelnök rámutatott arra, hogy a nyugat­német gazdasági élet széles körei érdekeltek a Kínai Népköztársaság­gal való kereskedelmi kapcsolatok helyreállításában. Ezek elítélik azt, hogy a nyugat­német szövetségi köztársaságot gaz­daságilag egyoldalúan az amerikai monopolérdekeltségekhez láncolják. Ottó Grotewohl miniszterelnök ki­fejezésre juttatta kívánságát, hogy a Kínai Népköztársaság a német nép érdekében támogassa a Kínai Népköztársasággal folytatott keres­kedelem kiszélesítését célzó erő­feszítéseket. Csou En-laj miniszterelnök azt válaszolta, hogy a Kínai Népköz­társaság kormánya az egyenjogú­ság és a kölcsönös előnyök alapján kereskedelmi kapcsolatokat óhajt fenntartani minden állammal. A Kínai Népköztársaság kormánya kétségtelenül rendkívül nagy ér­deklődéssel fogadja majd Grote­wohl miniszterelnöknek a nyugat­német gazdasági körök kívánságá­val kapcsolatos kezdeményezését. Mindkét miniszterelnök kifejezésre juttatta örömét afölött, hogy a kí­nai és a német kormány képviselői­nek találkozója, valamint a berlini lakosságnak e találkozón való rész­vétele elmélyíti és megerősíti a két nép szívélyes kapcsolatait. Churchill nyilatkozata az angol alsóházban Az angol munkáspárti képvise­lők július 27-én azzal fordultak Churchillhez, hogy a genfi érte­kezlet sikerét felhasznalva tegyen javaslatot a három nagyhatalom államfőinek más nemzetközi kér­dések megoldásáról folytatandó tanácskozása összehivására. Churchill kitért a határozott vá­lasz elől. Bevan munkáspárti kép­viselő indítványozta, hogy a kor­mány még a képviselőház nyári feloszlatása előtt adjon választ az európai kollektív biztonságról tárgyaló értekezlet összehívásán javasló szovjet jegyzékre. Chur­chill erre a következőket válaszol­ta: „Nem tudom biztosítani a bo­nyolult helyzetnek a közeli napok­ban való teljes tisztázódását. A szovjet kormány nemrégen tett ja­vaslata a tárgyalással összefüggő fontos kérdéseket érintett és ezér; a három szövetségesnek mindeze­ket a kérdéseket meg kell tárgyal­nia egymás között". Manolisz Glezoszt szabadlábra helyezték Július 26-án súlyos betegsége miatt elbocsátották Manolisz Gle­zoszt az Aigin szigeti börtönből. Manolisz Glezosz szabadlábra helyezése után kijelentette: „Ki­kerülve a börtönből, a még börtön­ben sínylődő elvtársakra gondolok. Kívánom, hogy általános amnesz­tia következtében minden politikai foglyot szabadon bocsássanak mint engem, és hogy országunkban győz­zön a béke." Két évvel ezelőtt nyitot­ták meg a Volga-Don­csatornát Július 27-én volt két éve annak, hogy hivatalosan megnyitották a V. I. Leninről elnevezett Volga­Don csatornát. Az 1948—1952. évek­ben felépült és a Volga-Don fo­lyókat összekötő csatorna öt ten­ger egységes vízforgalmi rendsze­rében egyesítette a Szovjetunió európai részének összes nagy fo­lyóit. A 101 kilométer hosszú csa­torna mentén 13 duzzasztózsilip, néhány nagy szivattyúállomás, duz­zasztógát, védőgát, híd és kikötő épült. A Volga-Don csatorna nemcsak fontos víziútvonal, hanem közked­velt turistaút is A csatorna nagy szerepet játszik a Szovjetunió és a Fekete-tenger s a Duna mentén elterülő idegen államok külkeres­kedelmi kapcsolatainak szilárdítá­sában. A kivitel és a behozatal jelentős részének szállítását a Vol­ga-Don csatornán bonyolítják le. Véget ért az Indiai Nem­zeti Kongresszuspárt összindiai bizottságának ülése Adzsmirban véget ért az Indiai Nemzeti Kongresszuspárt, öszindiai bizottságának ülése, amely egyön­tetűen jóváhagyta a külpolitikai kérdésekről, továbbá a mezőgazda­sági reform kérdéséről, az idegen tartományoknak Indiával való egye­sítéséről. az Indiai Nemzeti Kon­gresszuspárt tényezőinek feladatai­ról és egyéb kérdésekről hozott ha­tározatot. Az ülés utolsó összejövetelén Ghulan Mohamed Baksi, Kasmír miniszterelnöke mondott beszédet, aki megjegyezte, hogy Kasmír be­lépése az indiai szövetségbe „meg­dönthetetlen és befejezettnek" te­kinthető. Nehru, az Indiai Nemzeti Kon­gresszuspárt elnöke záróbeszédében kijelentette, hogy India jelenleg nagyon fontos szerepet tölt be a nemzetközi porondon és ezért „nagy felelősség hárul Indiára". Az indokínai fegyverszüneti egyemény­nyel kapcsolatban a következőket mondotta: „Nagy felelősséget vál­laltunk magunkra Indokínában. Delhibe való visszaérkezésem után nyomban foglalkoznom kell ezzel a kérdéssel. Meg kell tárgyalnunk minden kérdési Kanadával, Len­gyelországgal, Franciaországgal és a három indokínai állammal. Ez pedig nagy feladat." A francia sajtó követeli a nemzetközi kereskede­lem fejlesztését A francia sajtó határozottan kö­veteli a francia külkereskedelem fejlesztését a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal. A lapok megelégedéssel állapítják meg, hogy Franciaország és a Szov­jetunió árucsereforgalma az utóbbi időben lényegesen növekedett. A francia kereskedelmi körök azon­ban továbbra is az Egyesült Álla­mok által diktált korlátozásokba ütköznek. A „La Tribúne des Nations" című hetilap írja a „tiltott stratégiai anyagok" hírhedt amerikai jegyzé­kéről: „Míg a sok árut érintő ezen akadály fennáll, a nyugati államok­nak nem nyílik Keleten piac termé­keik értékesítésére". A hetilap rá­mutat arra, hogy Washington kép­viselői nemrégen mindenképpen fé­kezték az említett kéAésről folyó angol-amerikai tárgyalásokat. A moszkvai »Pravda« a koreai fegyverszüneti egyezmény aláírásának évfordulójáról • Július 27-én mult egy éve an­nak, hogy Panmindzsonban meg­kötötték a koreai fegyverszüneti egyezményt. A moszkvai „Pravda" vezércikkében' foglalkozott az év­forduló jelentőségével. A vezér­cikkben többek között ez áll:­„A koreai fegyverszüneti egyez­mény aláírása fényesen bebizonyí­totta, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet közepette a vitás kérdések rendezésének egyedül helyes és le­hetséges útja az érdekelt felek tárgyalásának útja. Tárgyalások út­ján még a legbonyolultabb nem­zetközi kérdések is megoldhatók, ha az érdekelt felek jóakaratot tanúsítanak, és tiszteletben tart­ják egymás érdekeit." Az USA küldöttségének a fegy­verszünet első napjai óta ennek el­szabotálására irányuló törekvésé­vel foglalkozva a „Pravda" vezér­cikkében megjegyzi, hogy a gen­fi értekezlet azért nem ért el egyezményt a koreai kérdésben, mert az USA küldöttsége és a ko­reai agresszióban részt vett más országok küldöttségei megakadá­lyozták a koreai kérdés végleges békés megoldására irányuló hatá­rozatok elfogadását, amelyek tar­tós békévé változtatták volna a fegyverszünetet." A vezércikk ezután a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság fej­lődésével és a liszinmanista Koreá. ban uralkodó viszonyokkal foglal­kozva leszögezi: „A koreai kérdés megoldásra vár. Megoldható és meg kell oldani a koreai nép érde­kében. A Szovjetunió mindig a ko­reai nép ama haladó erőinek olda­lán állott és áll a jövőben is, ame­lyek Koreának, mint független és demokratikus államnak, mielőbbi nemzeti egyesítésére törekednek. A Szovjetunió mindig Korea és más országok ama demokratikus erőinek oldalán állott és áll a jö­vőben is, amelyek Koreának de­mokratikus alapokon való békés egyesítése mellett szállnak síkra." Togliatti nyilatkozata a szovjet jegyzékről Az „Unita" közölte Palmiro Togliatti nyilatkozatát a szovjet kormány jegyzékéről, melyben ja­vaslatot tett az európai általános kollektiv biztonsági rendszer kér­dését tárgyaló értekezlet összehí­vására. Komoly hiba lenne, ha úgy vél­nénk, hogy a Szovjetunió által Nagy-Britannia, Franciaország és az USA kormányainak tett javas­lat nem érinti Olaszországot. K javaslat életfontosságú érdekünk. Bákét akarunk. Sokkal nagyobb szükségünk van talán a békére, mint más európai nemzeteknek. Az olasz nép gyűlöli a háborút és a háborús intézkedéseket; békét kíván. Ez olyan nagy igazság, hogy még az amerikai imperializmus szolgálatában álló klerikális ténye­zők is nem egyszer kénytelenek voltak beszédeikben kijelenteni, hogy csatlakoznának olyan konkrét javaslatokhoz, melyeknek célja a kollektív biztonság és béke bizto­sítása lenne. A Szovjetunió javaslatának célja a legfontosabb problémák elinté­zése, például Németország egysége kérdésének tárgyalása és meg­egyezés útján való megoldása. Nem tudom, találtatik-e olyan olasz államférfi, aki megérti ezek­nek az indokoknak fontosságát, és ellent mer mondani az amerikai uraknak és támogatni meri ezt az új, nagy békekezdeményezést. Ha ezt nem értik meg az államférfiak, megérti Olaszország népe. A nép, a békét kívánó és békére törekvő becsületes emberek, akik kívánják, hogy Olaszország ismét részt ve­gyen a nemzetközi tárgyalásokon^ Amerikai repülők megtámadták a Kínai Népköztársaság két repülőgépét A világsajtó beszámol az USA újabb távolkeleti komoly provo­kációjáról. Amerikai katonai repü­lőgépek július 26-án Hainan kínai sziget közelében kalózmódra meg­támadtak és lelőttek két kínai re­pülőgépet. Dulles államtitkár nyi­latkozatában beismerte ezt a tényt., A jelentések szerint a támadást elkövető amerikai rejülőgépek re­pülőgépanyahajóról szálltak fel, amelyet azután küldtek Hainan közelébe, hogy egy kínai vadász­gép tévedésből lelőtt egy angol utasszállító repülőgépet. Londoni jelentés szerint jól ér­tesült körökben meglepetést keltett az amerikai államtitkár kijelenté­se. Úgyszintén londoni jelentés sze­rint jól tájékozott hivatalos személyiségek kijelentik, hogy. Churchillt és Edent nyugtalanítja a Hainan sziget közelében kínai repülőgépeknek amerikai repülők által történt lelövésével előidézett incidens, mert úgy vélik, hogy ez nemcsak külpolitikájuk alapjait, hanem a világbékét is veszélyez­teti. Az angol lapok a két kinai repülőgép lelövésének hírét kom­mentálva, félelmüknek adnak ki­fejezést, hogy az Egyesült .Államok „Őrült" akciói újabb komolyabb incidenseket idézhetnek elő. Amerikai beavatkozás Chile belügyeibe Az „El Siglo" chilei lap Beaulac amerikai nagykövetet tartja a ha­ladószellemű közéleti tényezők ül­dözése kezdeményezőjének az or­szágban. Chilében a haladószelle­mű egyéneken kívül a kongresszus ama tagjait is üldözik, akik elítél­ték a Guatemala ellen indított amerikai intervenciót. A lap meg­jegyzi, hogy a santiagói ,,Amerikai Intézetben" nemrégen előidézett robbanás provokáció volt az ame­rikai imperialistákkal szembeszál­ló chilei polgárok üldözésének fo­kozására. ' A gazdasági és szociális tanács ülése A gazdasági és szociális tanács gazdasági bizottsága július . 27-én a világgazdasági kérdéssel foglal­kozott. Tíz állam csoportja közö­sen kidolgozott és egyöntetűen jó­váhagyott határozati javaslatot ter­jesztett a bizottság elé. A csoport tárgyalásának alapját Egyiptom, India és Pakisztán közös eredeti tervezete, valamint az ezzel kap­csolatban Ausztrália, a Csehszlo­vák Köztársaság és a Szovjetunió által javasolt kiegészítések képez­ték. A gazdasági és szociális tanács gazdasági bizottsága egyöntetűen jóváhagyta a munkacsoport hatá­rozati javaslatát és elhatározta, hogy azt a gazdasági és szociális tanács teljes ülése elé terjeszti. A jóváhagyott határozatban meg­állapítást nyert többek között az, hogy ,,a nemzetközi gazdasági és szociális problémák megoldása hoz­zájárulna a nemzetek békés és ba­ráti kapcsolatainak biztosításához" év hogy a nemzetközi politikai kap­csolatokban beálló enyhülés „je­lentős mértékben elősegítené a gaz-; dasági és szociális szilárdság fenn­tartását és még nagyobb gazda­sági és szociális haladás elérését.­A határozat továbbá hangsúlyoz­za, hogy a nemzetközi politikai' kapcsolatok megjavulásának a fegy­verkezés csökkenésére és a polgári célokat szolgáló termelés bővülé­sére kell .vezetnie, hogy a gazda­sági és szociális politika fő célja a teljes foglalkoztatottság megőr­zése legyen. A határozat megjegy­zi, hogy a kevésbbé fejlett országok gyors gazdasági fejlődésének nagy, jelentősége van a világgazdaság stabilizálódása szempontjából. A gazdasági bizottság ezután a nem­zetközi kereskedelem útjában álló akadályok kiküszöbölése kérdésé­nek vitájával folytatta' tárgyalását: A vita még folvik. y

Next

/
Thumbnails
Contents