Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-29 / 183. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. július 29, csütörtök 30 fillér VII. évfolyam, 183. szám A mai számban: A lakásépítés kérdéseiről (2. old.) A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányá­nak határozata a genfi értekezlet eredményeiről (3. old.) Győz az ember. Horváth Sándor képes riportja Csal­lóközből (4. old.) Befejezéshez közeledik az aratás a kassakörnyéki szövetkezetekben is (5. old.) Az U j Szó postájából (6. old.) Emlékezés Juhász Gyula szakolcai éveire (7. old.) Több jó helyezést értek el versenyzőink a vízispor­tolók világbajnokságának utolsó napjain (8. old.) Tegyünk meg mindent a gazdag takarmányalap biztosítására A CsKP X. kongresszusának a mezőgazdasági termelés színvonala legközelebbi két-három éven belüli lényeges emeléséről szóló határoza­ta különösen nagy súlyt helyez áU lattenyésztésünk fokozására. Ez ért­hető, mert a lakosságnak állati ter­mékekkel való ellátása még ma is igen hiányos. Ezért 1957_ig a bús­termelést 26 százalékkal, ebből a sertéshús, és a zsírtermelést 52 szá­zalékkal, a tejtermelést pedig 31 százalékkal kell növelni. Ezzel ará­nyosan fokoznunk kell a vaj-és sajt termelését is. Ezeket a nagy és merész felada­tokat nem teljesíthetnénk, ha már m a meg nem teremtenénk ezek fel­tételeit — az elegendő jóminőségü takarmányt. Ugyanis az elegendő és jóminőségü takarmány a mező­gazdasági állatok hasznossága növe­lésének alapja. Az Ifjúsági falu szö­vetkezeti tagjai nem rendelkezhet­nének a tervezett mennyiségű állat­állománnyal, nem tudták voina 209 százalékra teljesíteni az első félévi tejbeadást, 152 százalékra a sertés­húsbeadást 353.2 százalékra a mar­hahúsbeadást, — ha nem gondos, kodtak volna elegendő takarmányról. Ugyancsak megfelelő mennyiségű jó takarmány nélkül a žitavcei szö­vetkezetben sem értek volna el 2.360 literes és a královai szövetke­zetben 2.780 literes átlagos tejho­zamot a mult évben, ha az állatok nem kaptak volna teljesértékű ta­karmányt. A CsKP X. kongresszusának ha­tározatai a pártszervezeteket és szerveket, a párttagokat és a mező­gazdasági dolgozókat arra kötele­zik, hogy különös gondot fordítsa, nak a gazdag takarmányalap biz. tosítására. Hogyan teljesíthetjük sikeresen ezt a feladatot? Erre több lehetőség van. Minde­nekelőtt fontos, hogy időben beta­karítsuk a vetett és a réti takar­mányokat. Július 20-ig azonban a réti takarmányféléknek több mint nyolc százalékát nem takarítottuk be, a rétek nagyobb részét még nem kaszáltuk le, és ezért a réti széna 60 százalékát raktároztuk csak el. A termés 40 százalékát, ezer és ezer vagon takarmányt, ezer és ezer liter tejet, milliónyi kilogramm hús érté. két még az eső veszélyezteti. Ha figyelembe vesszük, hogy egy hek­tárnyi szénatermésből 1.500 liter tejet kaphatunk — bár a korai ka­szálásnál még nagyobb a széna táp­értéke — ez , .ínyit jelent, hogy csupán a zsojnai kerületben, ahol július 20_ig kb. 40.000 hektár terü­letről nem takarították be a szé­nát, több mint 60 millió liter tej veszhet kárba, ha nem gondoskod­nak a rétek és legelök termésének betakarításáról és elraktározásáról. Tekintettel arra, hogy a zsolnai ke­rületben az aratás még nem folyik teljes ütemben, ha jól megszervezik a munkát, még megmenthetik a ta. karmányt. A szövetkezetek _ állami gazdasá­gok és az egyénileg gazdálkodó pa­rasztok felelősségteljes feladat előtt állanak — minden egyes esetben biztosítaniok kell a második termés veszteségnélküli betakarítását. Ez nemcsak a veszteség megakadályo­zása szempontjából fontos, ami a takarmányfélék túlérése esetén, vagy esőzések folyamán beállhat, hanem azért is, mert a második termés gyors betakarításával meg. teremtjük a harmadik termést, söt a negyedik termés biztosításának feltételeit. Ez a takarmányalap megteremtésének feltétele, amely — most a nyár folyamán — bizto­sítja az állatállomány számának megtartását és lényeges növelését a tél folyamán is. Talán több helyen ellenvetéssel ta­lálkozunk a feladatok teljesítésével kapcsolatban, mert az aratásnál most minden kézre szükség van. A mult évi kísérletek azonban bebizo­nyították, hogy az ellenvetés nem helyes, ugyanis a traktorok jórésze, több mint 10 százaléka nem volt teljes mértékben kihasználva a föl. deken, s kb. ilyen százalékban hasz­nálták őket a közlekedésben. Ez annyit jelent, hogy a traktorok szá­zait azonnal bekapcsolhatjuk a ta­karmány kaszálásába. Ezenkívül a városokbői a falvakra érkező bri. gádosok segítségét is ki kell hasz­nálnunk, akiket a multban nem használtunk ki erre a célra. Továb­bá nem hagyhatjuk figyelmen kívül az ifjúság és a háztartásban dolgo­zó asszonyok segítségét sem. A takarmányfélék termelése foko. zásának egyik módja — a másod­növények vetése. Szlovákiában leg­kevesebb 40—50 ezer hel*tárnyi te­rületen vethetünk másodnövénye, ket. Ha százmázsás hektárhozamra számítunk, ez azt jelenti, hogy még 4.—5 millió mázsa értékes takar­mányfélét termelhetünk, ami 25 mázsás adagolással, amint azt a CsKP kongresszusának határozata j előírja, 160—200 ezer tehén évi ta­karmányszükséglete. A másodnövé­nyek termelésének nálunk minden feltétele megvan, kiváltkép az idén, amikor bőséges csapadék volt. Ha idejében elvetjük a másodnövényt, valósággal egy másik termést taka. rithatunk be. A másodnövények ve­tése nem kíván különösebb munkát Csupán a tarlóhántást kell öt-hat centiméterrel mélyebben végezni. számos példa tanúskodik arról, hogy amely szövetkezetben, vagy állami gazdaságban elegendő másod­növényt vetettek, a jószágnak jutott egész télen át elegendő takarmány. Ne késlekedjünk tehát, ha van még másodtermésre alkalmas föld, minél előbb vessük be. E nagy feladat elvégzésénél a fal. vak kommunistái halaszthatatlan in­tézkedéseket tettek a szövetkezetek nagyobb takarmányalapjának bizto­sításával kapcsolatban. Ezen a té­ren a szeredi járásban a patai kom. munisták járnak az élen. A szövet­kezet nemcsak, hogy szlovákiai méretben elsőnek végezte el a ta­karmány kaszálását, hanem már több mint 40 hektáron elvetették a másodnövényeket, s így az erede­ti tervet 190 százalékkal túlteljesi. tették. Most arról kell gondoskod­nunk, hogy a többi szövetkezetek, egyénileg dolgozó parasztok is ilyen sikerrel birkózzanak meg a takar­mányalap biztosításával. Nagy súlyt kell fektetnünk a silótakarmány biztosítására is, ugyanis ebből a szlovákiai átlag eddig még csak 8.6 százalékos. A takarmányfélék biztosítása ma különösen fontos kérdés. Minden egyes vagon takarmány mögött a hús, a zsír, a vaj mázsáit, száz és százezer liter tejet kell elképzelni, amelyek maholnap a dolgozók asz­talára kerülnek. Ezért a kerületi, járási, falusi pártszervek és szer. vezetek, a nemzeti bizottságok te­gyenek meg minden tőlük telhetőt a mezőgazdasági termelés és a szük­séges takarmányalap biztosítására. Baráti segítség Az érsekújvári dohánygyár teher­kocsijára szerelt mozgó javítómű­hely már a korareggeli óráktól jár­ja a határt. A kormánykeréknél Fi fka Laci bácsi ül, a mezei utakon, a tarlókon biztos'kézzel irányítja a kocsit. Mellette Besko János szere­lő foglal helyet és hátul a satupad­nak támaszkodva Takács Sándor diszpécser áll. Mindhárman brigá­dosok az érsekújvári Elektro­svitből. Hasznos munkát végeznek. A két érsekújvári szövetkezet föld­jein Andód határában látogatják a traktorosokat és első segélyban ré­szesítik az- elromlott gépeket. De nemcsak a gépeket javítják, hanem szaktanácsokat is adnak és agitálnak. Elbeszélgetnek a trakto­rosokkal hibáikról és eredményeik­ről. A háromtagú brigád reggel 9 órakor már másodszor járja be mozgó műhelyével a határt. Faragó traktoros már várja őket egy ha­talmas árpatábla szélén. Elromlott a kévekötő aratógépe. Új fatengelyt kell rászerelni. A jó szerelők pár perc alatt végeznek a munkával. Már búcsúznak, amikor a szomszéd tábláról Csutkái Ferenc jön hozzá­juk segítségért. Az ő kévekötő ara­tógépén komolyabb hiba történt. A fő tengellyel van baj. A kocsin hasz­nált görbe tengely van. Hiába me­legítették azonban fel hegesztővel és hiába egyenesítették ki, nem szerelhetik fel, mert repedt. Lát­szik, hogy komoly gondot okoz nekik az elromlott gép. Sietniök kell, mert nem állhat itt sem az aratás. Ilyenkor minden perc drága. Hozzáfognak mégegyszer a javítás­hoz. Csutkái traktoros is mestere az ilyen munkának, ő is segít Vég­re sikerül üzemképessé tenniök a gépet. Csutkái Ferenc újból arat­hat. Traktoráról hálásan tekint vissza a szerelőkre, majd a kéve­kötőgépét figyeli, amely szépen ké­vékbe kötve hagyja maga mögött a learatott gabonát. A mozgó szerelőműhely innen hosszú, 35 kilométeres útra indul. A csúzi és a kürti traktorosbrigád­nak visz gépalkatrészeket. A talaj­vízmosta mezei utakon nehezen megy az autó. Nehéz feltételek mel­lett is becsületesen megállja azon­ban helyét az Elektrosvit brigádja. Csúzon, a falu szélén rövid pihe­nőt tartanak. Besko János szerelő figyelmesen nézi az épülőfélben lévő szélső házat. Igaz, hogy ilyen van erre több is, de ez az övé. Lelkiismeretes munkájának gyü­mölcse.' Jó munkájaért a pénzbe­váltás előtt is megkapta a havi 7—8000 koronát. Most sem keres kevesebbet 1500 korosánál. Ebből rnár jut építkezésre is. Két kis gyermekével, feleségével nyugodtan élhet majd a kis családi házban. Erre gondolva elégedetten folytatja útját két társával Kürt felé. Útjukról visszatérve, az érsekúj­vári II. számú EFSz földjén egy cséplőgép mellett áll meg a mozgó javítóműhely. Éppen jókor jöttek. Egy öreg gépész a megrongálódott szitát javította. Nem kellett egye­dül bajlódnia. Besko elvtárs ért ehhez a munkához is és szívesen segít. Már késő délután van, mikor to­vább indulnak. Győri és Záhorák traktorosokat látogatják meg, de itt nincs komolyabb hiba. Lelkiismere­tesen kezelik ők a gépeket. Győri elvtárs tapasztalt traktoros, Záho­rák fiatal és nagy munkakedvvel dolgozik. Meg is szokta néha dor­gálni a kévekötőgépek álomszuszék kezelőjét. A mozgóműhely szerelői is szóváteszik a fiú munkáját. Nem­csak a gépeken, hanem rajta is javí­tani akarnak. Munkájuk végeztével folytatják útjukat Andód felé. Lehet, hogy már ott is várnak rájuk a trakto­rosok és a munkában megrongáló­dott gépek. Drábek Viktor A mozgó javítóműhely e gy elromlott kévekötőgépnél Hozrascsot a nováki vegyiüzemben Drága nyersanyagokkal, korszerű gépekkel dolgoznak a nováki ve­gyiüzem dolgozói. Az üzem eddigi törekvése a gazdaságosság volt. Hiszen olyan anyagokat gyártanak itt, amelyeket azelőtt drága pén­zért, valutáért kellett vásárolnunk külföldről. Már azzal, hogy az üzem dolgozói, mérnökei, új tech­nológiai meneteket, munkamódsze­reket dolgoztak ki és váltottak va­lóra, nagy megtakarításokat értek el népgazdaságunk számára. Ez azonban nem volt elegendő, mert az üzem vezetőségének irányítása a belüzemi. gazdálkodást — minden egyes dolgozónak gépével és a ki­utalt nyersanyaggal való gazdál­kodását — állítja az üzem dolgo­zói elé feladatul. A belüzemi hozrascsot az a gaz­dasági módszer, amely lehetővé teszi, hogy minden dolgozó mun­kahelyének gondos gazdája legyen. A nováki vegyiüzemben áprilisban kezdték el a hozrascsot bevezeté­sének előkészületeit. Már akko­általános nehézségekbe ütköztek a vegyiüzemeknél: Nem tudták, ho­gyan végezzék egyes dolgozók megtakarításainak kiértékelését, amikor az anyag például csövek­ben folyik az egyik munkahelyről a másikra további feldolgozásra és közben nem mérhető a mennyisé­ge. Ezért elsőnek olyan részleget választottak ki, amelynél az egyes mérések elvégzése könnyebb. A választás a harmadik részlegre esett. Itt Strouhal mérnök, a Mun­kaérdemrend viselője kezdeménye­zésére több részletre bontották a munkamenetet, ami lehetővé tette a gyártásnál készülő mellékanya­gok ellenőrzését is. * A gazdaságossági verseny általá­nos szervezését a Tatrasvit példá­jára végezték. Három hónapra be­vezették a nyersanyagfogyasztás és a technológiai menet betartásá­nak pontosabb ellenőrzését is. Leg ­fontosabb mutatónak az anyagfo­gyasztás mutatkozott. Ezért ezt ál­lították első helyre a hozrascsot mutatói közül. A hozrascsot bevezetését a rész­legben nagyban elősegítette a jól megszervezett munkaverseny is. A munkaverseny eredményei az utol­só hónapban a következők voltak: Legjobb teljesítményt Štefan Val­chovník mester műszakja érte el, amely 116.8 százalékra teljesítette tervét. A technikusok közül Chl­pek Cyril, a karbantartók közül pedig Cmarko Emil áll az élen. A legjobb laboráns Sopko Roman, a legjobb segédmunkás pedig Harag Antal volt. A III. részleg termelési vezetője, j Cidler Béla elmondja, hogy az : anyagmegtakarítás terén a legna­j gyobb eredményeket a vegyiszerek átömlesztésénél lehet elérni. Itt. figyelmes munkával elkerülik a felesleges anyagpocsékolást. Bernát József mester szép ered­ményeket ért el a hulladékolaj megtakarításában. A kompresszor­ban elhaszrfalt olajat átszűri és mégegyszer' mint kenőolajat fel­használja. Cidler elvtárs elmondja még. hogy elsejétől bevezetik a villany­áramfogyasztás és gőzfogyasztás pontos ellenőrzését is. Ezen a té­ren is jó eredményeket várnak, mert a gazdaságossági versenyt az anyagmegtakarítás mellett erre is irányítják. Chlpek Cyril technikus a nyers­anyag rakodására összpontosítja legjobban figyelmét, hogy elkerül­je annak pocsékolását. A műszak munkája minőségének javítása ér­dekében Csutkih módszerét alkal­mazza. — A tervet teljesítjük és ezért most a minőség javítására figye­lünk. Ez persze csak úgy sikerül, ha elkerüljük a hóvégi hajrát. Ed­dig egyenletesen teljesítjük a ter­veit — mondja Chlpek technikus. A haladó szovjet munkamódsze­rek közül Rosszijszkij módszerét széles körben alkalmazzák. A gé­pek karbantartása minden dolgozó érdeke. — Ha másnap dolgozni akarok, akkor ma rendbe kell tennem a gépet — tartják a gépekkel dol­gozó -munkások. A részleg laboratóriuma is be­kapcsolódott a gazdaságossági és minőségi versenybe. Itt az üvegből készült segédeszközök törésének megelőzésére ügyelnek, a vegyisze­rek pontos adagolásával pedig na­gyobb károk keletkezését kerülik el. A laboratórium vezetője biztosí­totta a minőségi ellenőrzést is. Egy táblázatot dolgozott ki, amelyen minden dolgozó világosan láthatja a minőségi hibákat. - V. G.

Next

/
Thumbnails
Contents