Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-25 / 180. szám, vasárnap

u Í954. jölius 25 UISZO Boleslaw Bierut beszéde »oiesiow fôserut oeszeae a népi Lengyelország fennállásának 10. évlorduiófa alkalmévai farfolf ünnepi ülésen A lengyel nép — mondotta Bo- segítséget élvez: a barátok ön- biztos segítséget A lengyel nép — mondotta Boleslaw Bierut — ma ünnepli tör ténelme egyik legnagyobb eseményének, a népi hatalom megteremtésének IC évfordulóját. A szovjet népek hős felszabadító hadserege tíz esztendővel ezelőtt, üldözve a hitleri martalócokat, lengyel földre lépett. A bátor, számtalan súlyos harcban edzett szovjet hadosztályokkal együtt haladt az akkor már megalakított, testvéri segítséggel és gondoskodással körülvett, önfeláldozó és bátor lengyel hadsereg, amely arra szomjúhozott, hogy szülőföldjén hazája felszabadításáért harcolhasson a megszállók ellen. A hitleri megszállók rabságából kiszabadított első lengyel városokban és falvakban azonnal megkezdték az újjászülető lengyel állam új szerveinek megalakítását. Ez az állam Lengyelország ezeresztendős története során elsőízben lett a munkások és parasztok állama. A népi állam új legfelsőbb szerve, a Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság Londonban 1944. 'június 22-én tette közzé kiáltványát. A Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság ptrogrammja népi demokratikus átalakulások programmja volt és egyben a népi forradalom lengyelországi fejlődésének világos perspektíváit tartalmazta. A népi forradalom vezető fő ereje az első napoktól kezdve a forradalmi harcoktan edzett munkásosztály volt. A népi hatalom az az elmúlt tíz esztendőben végrehajtott összes társadalmi átalakulásaink kezdeményezője, politikai irányítója és élenjáró mozgatóereje a munkáspárt, a legjobb forradalmi tapasztalatok örököse volt és maradt. Bierut elvtárs ezután így folytatta: Különös örömünkre szolgál, hogy ünnepségeinken személyesen résztve'sz Bulganyin marsall elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, a népi Lengyelország régi és szívélyes barátja, aki a lengyel földek felszabadításának és a népi hatalom legfőbb szervei megalakításának feledhetetlen napjaiban Lublinban a szovjet kormány első képviselője volt a népi Lengyelországban. Gazdagok és sokszerűek az elmúlt tíz esztendő alatt végrehajtott forradalmi átalakulásunk eredményei — mondotta a továbbiakban Bierut. Kiterjednek életünk minden ágazatára. Csupán néhányra szeretnék utalni. 1. A népi forradalom tartóssá tette' az új társadalmi-politikai rendet, a népi uemokrácia rendjét, amely a proletariátus diktatúrájának sajátos, a marxizmus-leninizmus alapján tudományosan kifejlesztett färmája. Visszajuttattuk a dolgozó népnek legmagasabb emberi méltóságát, biztosítottuk jogait. E jogok nagy chartája a Lengyel Népköztársaság alkotmánya, amely a legékesebb bizonyítéka a népünk történetében végbement hatalmas változásoknak. 2. A népi forradalom azzal, hogy kisajátította a nagybirtokosokat és a tőkéseket, gyökerében változtatta meg országunk gazdasági életét és új irányt, lendületet adott termelőerőink fejlődésének. Iparunk termelése ma négyszerese a háború előttinek. A háború előtt a tőkés országok olyan országnak tekintettek bennünket, amelynek nincs nagy gazdasági jelentősége, gyenge és elmaradott, erőtlen és teljesen a külföldi kapitalista konszernektől függ. A háború előtti iparban a tökebefektetéseknek majdnem kétharmarda külföldi tőkések kezében volt. A népi Lengyelország már rég lemosta országunkról ezt a szégyent. A tőkés országok ma megirigyelhetnék iparunk fejlődésének ütemét, gazdasági életünk erejét, mindenekelőtt pedig gazdasági és nol'tikai fügsetlenrcgünke

1'. A népi Lengyelország gazdasági fejlődésében ma csupán egyetlen segítséget élvez: a barátok önzetlen, testvéri segítségét, elsősorban a nagy szocialista szovjet állam segítségét. A nagy Szovjetunió önzetlen és nemes segítségének köszönhető, hogy a népi Lengyelország nemcsak újjáépítette, de korszerűsítette is iparát. Munkásosztályunk számbelileg megnőtt — hangsúlyozta a továbbiakban Bierut — politikailag megérett, kulturális színvonala emelkedett. Munkásosztályunk kimeríthetetlen erőket, edzettséget, tapasztalatot, proletár eszmeiséget és erkölcsöt halmozott fel: Ezek teszik a nép vezetőjévé. Nagy termelési és politikai szerepének köszönhető, hogy befolyást tud gyakorolni a dolgozó parasztságra, türelmes és kemény munkával a szocializmus útjára vezeti azt. A munkásosztály erejének és szerepének köszönhető, hogy hatást tud gyakorolni az értelmiségre, el tudtja azt tölteni az eszmeiség és a szocializmus ügye iránti odaadás szellemével. 3. A dolgozó nép hatalma a munkások és a parasztok munkásosztályvezette testvéri szövetségére- támaszkodik. Ez népi államunk állandóan növekvő erőinek rendíthetetlen alapja és szilárd biztosítéka. A népi állam első fontos tette a földreform volt, amely több, mint hatmillió hektár földbirtokosi földet adott át a dolgozó parasztságnak épületekkel és leltári felszereléssel együtt. A falu dolgozó tömegeinek élete gyökeresen megváltozott. A paraszt fiatalság jelentékeny része munkát talált az iparban, az építőiparban, a közlekedésben stb. Többmillió falusi lakos költözött a visszacsatolt földekre, ahol megtalálta a jómódú élet feltételeit. Lengyelországban ma már nincs „földéhség'', nincsenek uzsoraterhek, amelyek azelőtt lázálomként nehezedtek a parasztra. Az ország iparosítása és a munkásosztály igen fontos lehetőségeket tárt fel a parasztok előtt. Ezeknek egyike az, hogy a gépesített mezőgazdaság útjára léphetnek a mindjobban fejlődő termelőszövetkezeti mozgalom útján. Lengyelországban ma már 9000 mezőgazdasági termelőszövetkezet van. Ezek jelentékeny része már komoly gazdasági sikereket könyvelhet el és összehasonlíthatatlan nagyobb jövedelmet biztosít tagjainak, miint a korábbi egyéni gazdálkodás. 4. Azok a változások, amelyek országunk társadalmi és politikai, valamint gazdasági életében történtek, az alkotó aktivitás kimeríthetetlen tartalékait tárták fel a néptömegekben, a munkások, a parasztok milliói, valamint a számbelüeg gyorsan növekvő értelmiség körében. A népi hatalom nagy lehetőségeket nyújtott a munkás- és parasztfiatalok millióinak, hogy tudást szerezhessenek és elmélyíthessék azt, valamint hogy szakképzettséget szerezzenek a munka különböző ágazataiban. 5. Az elmúlt évtized feledhetetlen és fontos oldalt írt a lengyel munkásosztály történetébe azzal, hogy a munkásosztály évtizedek szakadása után egyesült. A munkásosztály politikai egyesülése hatalmas befolyással volt az egész nép egysége szilárdulásának folyamatára. A lengyel nép évezredes története során sohasem volt olyan sziklaszilárdan egységes, belsőleg olyan tömör, mint ma. A népi Lengyelország ma már nem egyedülálló állam, amely a szomszéd népekkel ellenségeskedve él — amint ez a két háború között volt. Ellenkezőleg. Sohasem vo't. még a lengyel népnek annyi barátja, sohasem élt olyan testvéri viszonyban nemcsak a szomszéd népekkel, hanem sok távoli országgal is. Jövőre ünnepeljük a Szovjetunióval kötött szövetség tizedik évfordulóját. Ez a szövetség nemcsak függetlenségünk támaszává és államunk erői gyors növekedésének felbecsülhetetlen értékű ösztönzőjévé vált, de szocialista építésünkben ís biztos segítséget nyújt. A barátság és az együttműködés kipróbált és megbízható kapcsolatai fűzik államunkat az összes népi demokráciákhoz, a Német Demokratikus Köztársasághoz, a szomszédos Csehszlovákiához, a nagy Kínai Népköztársasághoz. Szakadatlanul bővül azoknak a rendkívül értékes gazdasági és kulturális kapcsolatoknak köre, amelyek az ázsiai országokkal, különösen a hatszázmilliós nagy kínai néppel fűznek egybe bennünket. A népi Lengyelország fontos, minden szabad nép által megbecsült láncszemévé lett a békeszerető államok nagy táborának, hűséges tagja lett a szocializmust építő népek testvéri családjának. Lengyelország szerepe és nemzetközi tekintélye még soha sem volt anynyira elismert, mint most. A béke ügyének fontos eredménye a tegnap aláírt indokínai fegyverszünet, amely gátat vet annak a nyolcesztendős háborúnak, amely ebben a hős országban folyt. A fegyverszünet hírét a világ minden becsületes embere örömmel fogadta. ^ A mult évberí megkötött koreai fegyverszünet után újabb háborús tűz aludt ki. Megcáfolhatatlan bizonyítéka ez annak, hogy minden konfliktust rendezni lehet — békésen. A fegyverszünet még jobban megszilárdítja a béke világszerte növekvő erőit azzal, hogy feltartóztatja a kalandor háborús gyújtogatók kitöréseit. Mindenkinek észre kell vennie Franciaországban, Angliában, Olaszországban, Belgiumban, Skandináviában, hogy NyugatNémetországban fokozódik az agresszív hangulat, amely azt mu tatja, hogy az egyáltalában nem kiirtott, mindössze álcázott imperialista és új-hitlerásta erők egyre arcátlanabbak lesznek. Megbocsáthatatlan hiba és ostobaság volna szemet húnyni e veszély felett. Éppen ezért az egész lengyel nép támogatja a szovjet küldöttség által előterjesztett európai kollektív biztonsági szerződés tervezetét, amely teljes békés fejlődést biztosít Európa minden népének, így a német népnek is. Ugyanezt az igaz ügyet védelmezi ma keményen a Német Demokratikus Köztársaság is, amelyhez a népi Lengyelországot a legbarátibb és a két fél számára legelőnyösebb együttműködés fűzi. Nem csekély mértékben segítheti elő Európa biztonságának ügyét a francia nép, amelyhez annyi rokonszenv, közös tapasztalat és a nyugatnémet militarizmus részéről fenyegető közös veszély kapcsol össze bennünket. Bierut ezután a párt és a nép előtt álló feladatokról beszélt. Különös jelentőségű az a tény — hangsúlyozta — hogy a párt és a kormány politikájának eredményeként, valamint annak a támogatásnak következtében, amelyben a dolgozó parasztság tömegei ezt a politikát részesítik, az idén már észleljük a mezőgazdasági termelés gyors fellendülésének első jeleit. Pártunk legközelebbi feladataként tűzte ki mezőgazdaságunk fellendítését, hogy meggyorsuljon a dolgozó tömegek életszínvonalának emelkedése. Határozott, biztos léptekkel haladunk hazánk egyre növekvő nagysága, a béke és a szocializmus táborának növekvő ereje, szilárdsága felé. Ezt a tábort a hatalmas, legyőzhetetlen, testvéri Szovjetunió vezeti. Szívből köszöntjük nagy nemzeti újjászületési ünnepünk alkalmából minden barátunkat a világ minden részén. Biztosítjuk a békevilágmozgalom minden harcosá*. hogy a népi Lengyelország nem fog csalódást okozni a békéért, a haladásért, a demokráciáért, a nemzetközi testvériség nemes eszményeiért folyó harcban. PARTÉLET Ütőképessé tesszük pártszervezetünket, hogy teljesíthessük a X. kongresszus határozatait Aratás Idején nehéz otthon találni valakit. Hosszas keresés után végre megtaláljuk Bircsák Vilmos elvtársat, a köböikúti falusi pártszervezet jegyzőkönyvvezetőjét. — No, hogy megy az aratás? — teszi fel a kérdést Bielik elvtárs, a párkányi járási pártbizottság másodtitkára, a falusi pártszervezet instruktora. — Hát jól állunk — mohdja Bircsák elvtárs. Mindenki dolgozik, szépen haladunk az aratással. •— Gondoskodj arról, hogy estére a bizottsági tagok ott legyenek a gyűlésen — mondja Bielik elvtárs. Bircsák elvtárs megjegyzi, hogy a vezetőségi tagokat máris értesítették. Nyolc óra felé a helyi nemzeti bizottság épületébe megyünk. A vezetőségi tagok egymás után érkeznek. így van ez falun. Az emberek egész nap a mezőn dolgoznak, csak este lehet gyűlést tartani. Látszik az embereken, hogy fáradtak. Inkább pihennének. De a kötelesség, a közös ügy buzdítja őket. Cinkovski János pártelnök nyitja meg a bizottsági ülést. Az ülés első pontja a határozatok ellenőrzése. Ezeket teljesítették. Második pont a CsISz munkája. Sajnos, ezt nem készítették elő. A CsISz elnöke sincs a gyűlésen. Ezt a pontot tehát nem vitathatják meg. Pedig ezen a téren volna mit tenni Köbölkúton, mert a CsISz-szervezet munkája az utóbbi időben nagyon visszaesett. Később egy pár kádervéleményt olvasnak fel. Utána a tagjelöltek átigazolásának kérdése következik. A pártbizottságét nemrég szervezték át és már eddig nyolc jelentkező ügyét hozták rendbe. Most Bábindovics István van soron. Már 1945-től tagjelölt. Egyszer már jóváhagyták a tagságát. Az új pártbizottság azonban újra foglalkozott ezzel az üggyel és úgy határozott, hogy Bábindovics elvtárs nem való a pártba. A szövetkezetnek tagja ugyan, de nem dolgozik ott. A taggyűlésekre sem jár. A pártbizottság az egész ügyet még egyszer a taggyűlés elé terjeszti. Egyesek megjegyzik, hogy hiába minden, a tagok úgysem szavazzák meg a pártbizottság határozatát. Természetesen sok függ a pártbizottság munkájától. Ha megmagyarázza a tagoknak, hogy miért indítványozzák a kizárást, akkor a tagok biztosan elfogadják azt. Meg kell értetni a párttagokkal, hogy az alapszabályzatban kitűzött kötelességek minden tagra egyformán érvényesek. A párttagoknak rendszeresen kell járniok a gyűlésekre. Jó példával kell előljárniok a munkában. Az olyan párttagokra, akik nem járnak a taggyűlésekre, és nem végeznek semmiféle pártmunkát, a pártnak nincs szüksége. Az ülésen a pártcsoportok kérdése is felvetődik. Nem igen értik, hogy mi a pártcsoportok feladata. A pártcsoportokat a lehetőség szerint az egyes munkaszakaszok szerint szervezzék meg. A köböikúti szövetkezetben a pártbizottság kijelentése szerint 28 párttag dolgozik. Ezeket nagyon szépen be lehetne osztani a mezei munkacsoportokba, az állat, tenyésztéshez és a többi munkahelyre. A pártcsoport feladata az is, hogy biztosítsa a taggyűlésekre a tagok' megjelenését. Fő feladata pedig az, hogy a taggyűlés határozatait a munkahelyeken a gyakorlatban is megvalósítsa. A pártcsoport három tagból is állhat. Ezek válaszszanak egy csoportvezetőt. A csoportvezetőket a pártbizottság egyik tagja irányítja. A pártbizottság a csoportok részére kidolgozza a legsürgősebb programmpontokat. Ezeket a tagok a csoportgyüléseken megvitatják. E csoportok nélkül el sem képzelhető a jó pártmunka. Hiszen ezek a csoportok közvetlenül a munkahelyeken működnek és ha a munkában valamilyen fennakadás történik, gyorsan intézkedhetnek. A pártcsoportok gyülésterve nem lehet merev. Aratás idején is, ha a helyzet úgy kívánja, reggelenként vagy este a csoportok akár naponta összejöhetnek rövid gyűlésre, ahol megbeszélik a teendőket, értékelik a napi munkát, megvitatják a hiányosságokat és intézkednek azok kiküszöböléséről. A pártcsoportok feladata a tagol: nevelése is. A csoportokban kevesebb elvtárs van együtt, mint a taggyűlésen, ezért többet lehet foglalkozni az egyes elvtársakkal . és a tagjelöltekkel. A csoportgyüléseken felelősségre vonhatják a tagokat, ha nem fizetik rendszeresen a tagdijat, ha nem kapcsolódnak be a politikai tömegmunkába, ha nem járnak rendszeresen a taggyűlésekre. A taggyűlések beszámolóját mindig a csoportok jelentése alapján készítsük el. A következő pont a taggyűlések előkészítése volt. Bielik elvtárs szerint foglalkozni kell az agitációs munkával is. Az agitációs központ megvan ugyan, de nem működik. A taggyűléseken a kötelezettségvállalásokat is értékelni kell. A taggyűlések legfontosabb pontja az aratás, a cséplés és a begyűjtés legyen. Csermák elvtárs, a szövetkezet elnöke beszámol az aratási munkálatokról. A munkálatokat hátráltatta az is, hogy a gépeket négy napra a veszélyeztetett területekre kti'dték. De azért jól halad az aratás. Eddig 152 mázsa búzát, 56 mázsa' rozsot és 50 mázsa árpát adtak be. A földeken 5 kombájn és több kévekötő-aratógép dolgozik. Terven felül nyolc vagon búzát, két vagon rozsot és 35 mázsa árpát adnak be. A félévi marhaliúsbeadást már száz százalékra, a disznóhúsbeadást 78 százalékra, a tojás egész évi beadását már vtel j esi tették. A szénát is száz százalékra beadták már. A kapásnövények rendben vannak, a kertészet is szép. A bizottsági ülésen még felvetődik a kérdés, hogy a tagok nem jár. nak rendesen a taggyűlésekre. Például Bábindeli Mária, Lentár Teréz, Vyskocsil Mária, Gyurics Lajos, Vass Júlia már hosszabb ideje nem voltak taggyűlésen. Vannak olyan párttagok, akik a tagdíjat fizetik ugyan és a tagsági könyvhöz is ragaszkodnak, azonban semilyen pártmunkát sem végeznek. Hogy a párttagok nem járnak rendszercsen a taggyűlésekre, annak egyik oka az is, hogy nincs nyilvántartás arról, hogy ki, hol dolgozik. Azokat az elvtársakat, akik üzemben dolgoznak, jelentsék át az üzemi pártszervezetbe. Ez azonban nem jelent; azt. hogy a falusi pártszervezetnél mint regisztrált tagok ne legyenek nyilvántartva. Ezek az elvtársak tovább, ra is segítsék a falusi pártszervezeteket. Nagyon szükséges, hogy végre Köbölkúton is megalakítsák a közös helyi bizottságot, arnely foglalkozna a regisztrált tagokkal is. Például az aratási munkálatoknál a faluban lévő összes üzemi pártszervezetek segíthetnék a falusi pártszervezetet. Velmovszki elvtárs megjegyzi, hogy a pártszervezet nem elég ütőképes és több párttag még most sem vesz részt az aratá. si munkában. Az asszonyokat is nagyon jól be lehetne vonni a munkába, h

a foglalkoznának velük. Töb. ben a legnagyobb dologidőben kalászt szednek. Ma is öt asszony kalászt szedett. Rövid beszélgetés után megígérték, hogy holnap aratni jönnek. A népnevelőknek kellene meggyőzni az asszonyokat, hogy azok bekapcsolódjanak a munkába és megértsék, hogy a legfontosabb munka most a terménybetakarítás. Több bizottsági tag szólal fel. Nagy hiba az is, hogy kevés fiatal párttagja van a pártszervezetnek. Például 25 éven alul egy tag sincs, 30 évig pedig csak négy. Ez is oka a pártszervezet passzivitásának. Az óra mutatója már tizenegyre jár. A pártelnök bezárja a gyűlést, megköszöni a tagok szíves türelmét és mint valami fogadalmat, még ezt mondja: „Pártszervezetünk munkája most még nem kielégítő. De egykét hónap múlva már máskép fogunk állni." A pártbizottság tagjai mind jó elvtársak. Reméljük, hogyha két hónap múlva meglátogatjuk őket, akkor csakugyan szebb eredmények, ről írhatunk majd. Ballá József I