Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)
1954-07-21 / 175. szám, szerda
Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislav, 1954. július 21. szerda 30 fillér VII. évfolyam, 175. szám A mai számban: Agrotechnikai utasítások a termés megmentésére és az árvizsujtotta területek újra termővé tételére (2. old.) Szovjet-finn közlemény V. M. Molotov szovjet külügyminiszter és Kekkonen finn külügyminiszter tárgyalásairól (4. old.) A zselizi traktorállomás idejére végez az aratással (5. old.) Képek a fesztiválon bemutatott filmekről (6. old.) A szovjet sportolók nagy ünnepe (6. old.) A nemzetközi kereskedelem fejlesztése megszilárdítja a világbékét A világ béketáborának országai következetesen folytatják a békés kapcsolatok kiszélesítését és megteremtését valamennyi állammal, amely együttműködésre kész és tiszteletben akarja tartani az egyenjogúság, a kölcsönös előnynyújtás elvét és pontosan teljesíteni akarja kötelezettségeit. A Szovjetunió az elmúlt évben 51 országgal tartott fenn kereskedelmi kapcsolatokat. A háború utáni években először kötött kereskedelmi szerződéseket Indiával, Franciaországgal, Argentínával, Görögországgal és Izlanddal. Jelentősen kibővült az árucsere a Szovjetunió és a nyugateurópai, a közel- és középkeleti országok egész sora közt. A Szovjetunió külkereskedelmi forgalma az elmúlt évben 11 százalékkal emelkedett és majdnem négyszerese a háború előtti színvonalnak. A Kínai Népköztársaság az Amerikai Egyesült Államok részéről gyakorolt blokádpolitika ellenére kiszélesítette kereskedelmi kapcsolatait Nagy-Britanniával, NyugatNémetországgal, Finnországgal, Japánnal, Franciaországgal, Olaszországgal, Belgiummal és Ceylonnal. Sok indiai, pakisztáni, indonéz, burmai, egyiptomi és más cég is felújította kapcsolatait a népi Kinával. A többi népi demokratikus országok külkereskedelme is fejlődik. Csehszlovákia ma a kapitalista országok egész sorával kereskedik. Ez év'első negyedében a kapitalista országokkal a kereskedés 22 százalékkal növekedett. Az eddig- kötött szerződések mellett Csehszlovákia az utóbbi időben további kereskedelmi egyezményeket kötött pl. Belgiummal, Görögországul és egyben a gazdaságilag kevésbbé fejlett országokkal, mint pl. Brazíliával, Argentínává!, Indonéziával, Iránnal és Indiával. Azonban ezt a fejlődést, amelynek kölcsönös előnyei nyilvánvalóak, az amerikai imperializmus hódító politikája állandóan erőszakosan féke. zi. Az Egyesült Államok kormánykörei dollárhajszájuk és világuralmi vágyak valóraváltásáért folytatott tevékenységük során a gazdasági megkülönböztetés elvéhez folyamodtak, amelynek célja tönkretenni a szocialista tábor gazdasági életét, politikailag leigázni a szoeialista országokat. Annak érdekében, hogy aljas terveiknek segítőtársai is legyenek, uralni akarják a többi kapitalista ország gazdaságát is és ezért gazdasági és politikai nyomást gyakorolnak rájuk. A megkülönböztetésnek ez az amerikai politikája, habár nehézségeket okozott, teljes vereséget szenvedett. A szocializmus, a béke táborát nemcsak hogy nem sikerült tönkretenni, hanem ellenkezőleg, e tábor az egymásközti gazdasági kapcsolatok kiszélesítésével még ha. talmasabb, még szilárdabb lett. Gazdaságilag független lett a kapitalista piactól és sikeresen folytatja a békés építést. Az amerikai monopóliumok által folytatott expanzív gazdasági politika következtében sok nyugat, európai ország gazdasága komoly károkat szenvedett. Ezek a z országok kénytelenek az Amerikai Egyesült Államokból behozni az árucikkek többségét, ugyanakkor azonban nincs lehetőségük kivitelre az USAba. Ez okozza ezen országok külkereskedelmének mélyreható válságát. 1946—1952-ig a nyugateurópai országok behozatalának értéke 45 milliárd dollárral, óriási összeggel haladta túl kivitelük értékét. Az USA nyomása ugyanakkor arra kényszeritette a nyugateurópai államok többségét, hogy lázas fegyverkezésbe fogjanak. Ennek következtében a békeipar termelése lényegesen csökkent. A külkereskedelemben komoly zavarok keletkeztek. Ez az oka annak, hogy az ameri. kai monopolistáknak nem sikerül arra kényszeríteniök a többi kapitalista államokat, hogy megszüntessék kereskedelmi kapcsolataikat a demokratikus tábor országaival. Az utóbbi időben, amikor a kapitalizmus fő bástyájában, az Egyesült Államokban mind nyilvánvalób. ban megmutatkozik a termelés csökkenése, ami a tőkésrendszer válságának elmélyülését bizonyítja, sok kapitalista állam kereskedelmi és politikai köreinek képviselője mind gyakrabban és mind határozottabban, tekintet nélkül az Egyesült Államok legagresszívabb köreinek parancsaira, a demokratikus államokkal való kereskedelem kiszélesítéséért száll síkra. így például H. Wilson volt angol kereskedelmi miniszter a ,, Daily Herald" című labourista lapban ezt írja: ,,Meg vagyok győződve arról, hogy a szovjet kormány nem kiván. ja a háborút... És a legjobb eszköz arra. hogy növeljük köztünk és Oroszország között a bizalmat: a kereskedelem". ,,A világkereskedelem helyzete az elkövetkezendő 12 hónap során nagy mértékben a Kelet és Nyugat közti árucsere felélénkítésétől fog függni." — ezt a mondatot olvashatjuk az angol kormány által nemrég kiadott „Fehér Könyv".ben. A nyugateurópai kereskedelmi körök túlnyomó többsé. gének véleményét talán a legjobban a „Libération" francia lap tükrözi vissza, amely többek között ezt ír- \ ta: „A Kelet azt ajánlja fel iparunknak, amit a Nyugat visszautasít: piacokat. A Szovjetunió, a nepi demokratikus országok és Kína felajánlják, hogy sok árucikket fognak tőlünk vásárolni és így lehetővé teszik számunkra külkereskedelmünk jelentékeny fejlesztését. Az ilyen lehetőséget elszalasztani határozottan őrültség lenne". Ezek a tények azt bizonyítják, hogy a diszkrimináció politikája nem kívánatossá és ezért tarthatatlanná vált. Ellenkezőleg a növekvő gazdasági nehézségek, a belső piac kisebbedése és a konkurrencia-harc kiélesedése a külföldi piacokon, a kapitalista és gyarmati országok kereskedelmi köreit arra késztetik, hogy kiszélesítsék kereskedelmüket a demokratikus tábor országaival. A Szovjetunió és a demokratikus országok hatalmas sikerei a gazda, sági építésben arra vezetnek, hogy ezek az országok összehasonlíthatatlanul nagyobb lehetőségekkel rendelkeznek a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése terén, mint a kapitalista országok. A szocializmus táborának országai, amelyek szilárdan követik politikájuk fő célját, a dolgozók növekvő anyagi és kulturális s/.ükség'etíinek kielégítését, a behozatalt arra fordítják, hogy tovább fejlesszék a népgazdaságot, hogy jobban lássák el a lakosságot. Az emberek milliói a világ valamennyi részében mind világosabban tudatára ébrednek annak, hogy a nemzetközi együttműködés megszilárdítása és fejlesztése jelentős mértékben hozzájárulhat sok kapitalista ország nemzetgazdaságának egészségesebbé tételéhez, a lakosság foglalkoztatottságának növeléséhez és így a nép életszínvonalának növeléséhez, valamint a nemzetközi fe. szültség csökkentéséhez. A karvaiak befejezték az aratást A helyi nemzeti bizottság, valamint a Karván működő összes tömegszervezetek tagjai mindenben segítettek a szövetkezeteseknek, hogy ezt a fontos munkát határidő előtt elvégezzék. A helyi nemzeti bizottság jó agitációs munkával ismertette a dolgozókkal pártunk és kormányunk felhívását az aratás, cséplés és a felvásárlás fontosságáról. Hogy munkájuk eredményes volt, az abból látható, hogy Karva a párkányi járásban elsőnek fejezte be az aratást. Azonnal megkezdték a cséplést és az első gabonát mindjárt a cséplőgéptől az állam raktárába szállították. Ez ideig 120 mázsa gabonát szolgáltattak be. Tóth, a Csemadok járási titkára, Párkány. A cséplőgéptől az első gabonát az ál amoak adják A vámosladányi asszonyok kiveszik részüket az aratásból A vámosladányi EFSz-ben is megindult a harc a gazdag termés betakarításáért. Vidám emberek jókedvétől hangos a határ. Jól halad a munka. A szövetkezet elnöke, Dobrovolný József erős kézzel irányítja az aratási munkákat. A gabona szép, ezért becsületes, kitartó munkára van szükség, hogy a gazdag termést gyorsan és szemveszteség nélkül betakarítsák. Négy munkacsoport versenyez egymással: a Fehér—Turcsa és a Gyuris—Szabó-csoport. A családtagok és az asszonyok szorgos keze nyomán egyre több a búzakereszt. A traktorosok kitartóan dolgoznak. Szorgalmával Lojda János traktoros tűnt ki eddig a legjobban A vámosladán-yi szövetkezetesek július 15-ig 200 hektár búzát, 73 hektár tavaszi árpát, 30 hektár ősziárpát, 5 hektár rozsot, 10 hektár repcét és egy hektár köménymagot arattak le. Burkó Irén, Vámosladány. A dunaradványi felvásárló-üzembe egymásután érkeznek a gabonával megrakott autók, szekerek. Szövetkezeteink küldik az első gabonát az államnak. A tanyi HNB segíti a szövetkezetet az aratás sikeres elvégzésében Pár héttel ezelőtt ért véget pártunk X. kongresszusa. A kongreszszus nagyjelentőségű határozatot fogadott el a következő 2—3 évre, mind a mezőgazdaság, mind az ipar fejlesztésére vonatkozólag. Ha a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatot teljesíteni akarjuk, legelső dolgunk az aratási munkák biztosítása és beszolgáltatási kötelességünk mielőbbi teljesítése. Hogy ezt sikeresen teljesíthessük, a tanyi HNB közös megbeszélésre hívta meg a traktorosokat, csoportvezetőket, és megtárgyalta velük a szocialista munkaverseny kiszélesítésének feltételeit. Ezt az ajánlatot a traktorosok és a csoportvezetők is örömmel fogadták. Az egyének és a csoportok versenyre hívták ki egymást. A versenyszerződést mindannyian aláirták. A traktorosok — Halász, Nagy, Skorec, Tamási és Szoboszlai elvtársak vállalták, hogy normájukat 130 százalékra teljesítik. A verseny nemcsak a mennyiségre, hanem a minőségi munkára is vonatkozik. Ugyanigy áll a verseny; Majer és Sárik gépkezelő elvtársak között is. Eddig Szoboszlai Endre traktoros Majos Géza gépkezelővel halad az élen, akik egy, nap alatt 10 hektár búzát arattak le. Egyetlen kéve sem marad kötetlenül. Ez ideig ők végzik a legjobb munkát. A versenyt naponta értékelik.Az értékelést a HNB titkára, az EFSz elnöke, egy csoportvezető és egy traktoros végzi. A győztes traktoros és a győztes csoport jutalomban részesül. A fiatalság munkaidő után kultúrműsorral szórakoztatja az aratókat. Kotton János, Tany.; , A kispakaiak teljesítették rozsbeadási kötelességüket Már javában dolgozik a kombájn, aratnak a kévekötőgépek. A kispakai szövetkezeti tagok szaporán rakják keresztekbe a gabonaféléket. Már a cséplőgép is megkezdte munkáját. A sámoti út mentén dolgozó cséplőgép bugása messzire hallatszik. Hol erősebben, hol gyengébben hangzik ez a búgás, amint az 1200-as cséplő nyeli a hosszú rozskévéket. — Nem kedvez az időjárás ezen a nyáron! — bosszankodik Valkó Béla csoportvezető, amint a gép körül figyeli a munkát. — Mennyi hősiességre, mennyi önbizalomra és kitartásra van szükség ezen a nyáron — sóhajt fel a csoportvezető. A sok esőzés késleltette az aratást. Aztán hirtelen megáradt a Duna és nagy veszélyt hozott a csallóközi falvakra. Éjjel a töltéseken álltunk, sokszor még ötvenen is a faluból, nappal pedig lankadatlan szorgalommal végeztük az aratást. Ilyen kemény napok után jutottak el a kispakaiak a cséplés megkezdéséig és most ezt is ugyanolyan szorgalommal végzik, akárcsak az aratást. Szinte minden percet gondosan kihasználnak, mert az időjárás csalfa, és soha sem lehet tudni, meh/ik órában ered meg az eső. . A piros csévlőhöz egymásután érkeznek a súlyos rozskévékkel megrakott szekerek. Andrási János ügyesen adogatja a kévéket a kévevágó legényke kezébe, aki Kiács Gyula etetőhöz továbbítja azokat. A cséplő végén is van mivel foglalatoskodni. Néhány perc alatt megtelik a zsák. — Mehet a mázsára — mondja Krocsány János és társával együtt megmarkolja a kövér rozsszemekkel telt zsákot. — Jól fizet a rozsunk! — mondogatják egymás között a szövetkezet tagjai. Telik-múlik az idő, egyre szaporodnak a telt zsákok a mázsa körül. Egyszer csak nagy, zöldrefestett teherautó szágult a cséplőgéphez. Ügyesen megrakják és máris robog a nép raktára felé. A raktár közel, alig két kilométerre van a cséplés színhelyétől. Itt gyorsan kiürül az autó, mert zsákolni sem kell, csupán a villanyfúvóba kell önteni a gabonát, és pillanatok alatt az első emeleten sokasodnak a kövér gabonaszemek. Alig lelik el néhány perc és az autó máris mehet vissza. A gépkocsivezető most nem a cséplőgéphez veszi az irányt, hanem a kombájnhoz, mert az is dolgozik ám szünet nélkül. Ott is gyorsan megtelik a teherautó és újból elszáauld a szövetkezet tágas szérűjébe. A teherautó a Szlovákiai Szakszerre'** Szöve'séa tulajdona. Ők vállallak védnökséget a kispakai szövetkezet felett és amint Földvári Sándor, a szövetkezet elnöke mondja, minden téren nagy segítséget nyújtanak a szövetkezetnek. Még az irodai munkában is segítenek. És erre a kis szövetkezetre nagyon is ráfér a segítség, sok a föld. és kevés a munkaerő. A cséplést is úgy oldották meg. hogy az ipari munkások közül itt sokan segédkeznek a gabona betakarításában. Nézzük csak, mennyire haladtak az aratási és cséplési munkálatokkal a kispakaiak. Az aratást 185 hektáron július 21-én befejezik. A cséplést már július 17én megkezdték. Elsőnek a rozsot csépelték ki. A cséplőgéptől egyenesen az állami raktárba szállították a gabonát, hogy először az állam iránti kötelességüket teljesítsék. Július 19-én büszkén jelentették: rozsból száz százalékra teljesítették a beadást. Jól fizetett a rozs. Az átlaghozam 20 mázsa hektáronként. Most már a búzát csépelik, és ha az időjárás nem lassít a munka menetén, akkor már a hét végén azt is elmondhatják, hogy' búzából is eledet tettek beadási kötelezettségüknek. Árpából is megkezdték a beadás teljesítését, és 22-ig ebből is száz szó.?«lékra teljesítik a beadási. j m kedvezőtlen is lesz az időjárás. Farkas Kálmán