Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-21 / 175. szám, szerda

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislav, 1954. július 21. szerda 30 fillér VII. évfolyam, 175. szám A mai számban: Agrotechnikai utasítások a termés megmentésére és az árvizsujtotta területek újra termővé tételére (2. old.) Szovjet-finn közlemény V. M. Molotov szovjet kül­ügyminiszter és Kekkonen finn külügyminiszter tárgyalásairól (4. old.) A zselizi traktorállomás idejére végez az aratás­sal (5. old.) Képek a fesztiválon bemutatott filmekről (6. old.) A szovjet sportolók nagy ünnepe (6. old.) A nemzetközi kereskedelem fejlesztése megszilárdítja a világbékét A világ béketáborának országai következetesen folytatják a békés kapcsolatok kiszélesítését és meg­teremtését valamennyi állammal, amely együttműködésre kész és tiszteletben akarja tartani az egyen­jogúság, a kölcsönös előnynyújtás elvét és pontosan teljesíteni akarja kötelezettségeit. A Szovjetunió az elmúlt évben 51 országgal tartott fenn kereskedelmi kapcsolatokat. A háború utáni évek­ben először kötött kereskedelmi szerződéseket Indiával, Franciaor­szággal, Argentínával, Görögország­gal és Izlanddal. Jelentősen kibővült az árucsere a Szovjetunió és a nyu­gateurópai, a közel- és középkeleti országok egész sora közt. A Szov­jetunió külkereskedelmi forgalma az elmúlt évben 11 százalékkal emel­kedett és majdnem négyszerese a háború előtti színvonalnak. A Kínai Népköztársaság az Ame­rikai Egyesült Államok részéről gyakorolt blokádpolitika ellenére kiszélesítette kereskedelmi kapcso­latait Nagy-Britanniával, Nyugat­Németországgal, Finnországgal, Ja­pánnal, Franciaországgal, Olaszor­szággal, Belgiummal és Ceylonnal. Sok indiai, pakisztáni, indonéz, bur­mai, egyiptomi és más cég is fel­újította kapcsolatait a népi Kinával. A többi népi demokratikus országok külkereskedelme is fejlődik. Cseh­szlovákia ma a kapitalista országok egész sorával kereskedik. Ez év'el­ső negyedében a kapitalista orszá­gokkal a kereskedés 22 százalékkal növekedett. Az eddig- kötött szerző­dések mellett Csehszlovákia az utób­bi időben további kereskedelmi egyezményeket kötött pl. Belgium­mal, Görögországul és egyben a gazdaságilag kevésbbé fejlett orszá­gokkal, mint pl. Brazíliával, Argen­tínává!, Indonéziával, Iránnal és In­diával. Azonban ezt a fejlődést, amelynek kölcsönös előnyei nyilvánvalóak, az amerikai imperializmus hódító po­litikája állandóan erőszakosan féke. zi. Az Egyesült Államok kormány­körei dollárhajszájuk és világuralmi vágyak valóraváltásáért folytatott tevékenységük során a gazdasági megkülönböztetés elvéhez folyamod­tak, amelynek célja tönkretenni a szocialista tábor gazdasági életét, politikailag leigázni a szoeialista országokat. Annak érdekében, hogy aljas terveiknek segítőtársai is le­gyenek, uralni akarják a többi ka­pitalista ország gazdaságát is és ezért gazdasági és politikai nyomást gyakorolnak rájuk. A megkülönböztetésnek ez az amerikai politikája, habár nehézsé­geket okozott, teljes vereséget szen­vedett. A szocializmus, a béke tá­borát nemcsak hogy nem sikerült tönkretenni, hanem ellenkezőleg, e tábor az egymásközti gazdasági kapcsolatok kiszélesítésével még ha. talmasabb, még szilárdabb lett. Gazdaságilag független lett a ka­pitalista piactól és sikeresen foly­tatja a békés építést. Az amerikai monopóliumok által folytatott expanzív gazdasági po­litika következtében sok nyugat, európai ország gazdasága komoly károkat szenvedett. Ezek a z orszá­gok kénytelenek az Amerikai Egye­sült Államokból behozni az árucik­kek többségét, ugyanakkor azonban nincs lehetőségük kivitelre az USA­ba. Ez okozza ezen országok külke­reskedelmének mélyreható válságát. 1946—1952-ig a nyugateurópai or­szágok behozatalának értéke 45 mil­liárd dollárral, óriási összeggel ha­ladta túl kivitelük értékét. Az USA nyomása ugyanakkor ar­ra kényszeritette a nyugateurópai államok többségét, hogy lázas fegy­verkezésbe fogjanak. Ennek követ­keztében a békeipar termelése lé­nyegesen csökkent. A külkereske­delemben komoly zavarok keletkez­tek. Ez az oka annak, hogy az ameri. kai monopolistáknak nem sikerül arra kényszeríteniök a többi kapi­talista államokat, hogy megszün­tessék kereskedelmi kapcsolataikat a demokratikus tábor országaival. Az utóbbi időben, amikor a kapi­talizmus fő bástyájában, az Egye­sült Államokban mind nyilvánvalób. ban megmutatkozik a termelés csökkenése, ami a tőkésrendszer válságának elmélyülését bizonyítja, sok kapitalista állam kereskedelmi és politikai köreinek képviselője mind gyakrabban és mind határo­zottabban, tekintet nélkül az Egye­sült Államok legagresszívabb kö­reinek parancsaira, a demokrati­kus államokkal való kereskedelem kiszélesítéséért száll síkra. így például H. Wilson volt angol kereskedelmi miniszter a ,, Daily Herald" című labourista lapban ezt írja: ,,Meg vagyok győződve arról, hogy a szovjet kormány nem kiván. ja a háborút... És a legjobb esz­köz arra. hogy növeljük köztünk és Oroszország között a bizalmat: a kereskedelem". ,,A világkereskede­lem helyzete az elkövetkezendő 12 hónap során nagy mértékben a Ke­let és Nyugat közti árucsere fel­élénkítésétől fog függni." — ezt a mondatot olvashatjuk az angol kor­mány által nemrég kiadott „Fehér Könyv".ben. A nyugateurópai ke­reskedelmi körök túlnyomó többsé. gének véleményét talán a legjobban a „Libération" francia lap tükrözi vissza, amely többek között ezt ír- \ ta: „A Kelet azt ajánlja fel ipa­runknak, amit a Nyugat visszauta­sít: piacokat. A Szovjetunió, a nepi demokratikus országok és Kína fel­ajánlják, hogy sok árucikket fognak tőlünk vásárolni és így lehetővé teszik számunkra külkereskedelmünk jelentékeny fejlesztését. Az ilyen lehetőséget elszalasztani határozot­tan őrültség lenne". Ezek a tények azt bizonyítják, hogy a diszkrimináció politikája nem kívánatossá és ezért tarthatat­lanná vált. Ellenkezőleg a növekvő gazdasági nehézségek, a belső piac kisebbedése és a konkurrencia-harc kiélesedése a külföldi piacokon, a kapitalista és gyarmati országok kereskedelmi köreit arra késztetik, hogy kiszélesítsék kereskedelmüket a demokratikus tábor országaival. A Szovjetunió és a demokratikus országok hatalmas sikerei a gazda, sági építésben arra vezetnek, hogy ezek az országok összehasonlítha­tatlanul nagyobb lehetőségekkel rendelkeznek a kereskedelmi kapcso­latok fejlesztése terén, mint a ka­pitalista országok. A szocializmus táborának országai, amelyek szi­lárdan követik politikájuk fő célját, a dolgozók növekvő anyagi és kul­turális s/.ükség'etíinek kielégítését, a behozatalt arra fordítják, hogy to­vább fejlesszék a népgazdaságot, hogy jobban lássák el a lakosságot. Az emberek milliói a világ vala­mennyi részében mind világosabban tudatára ébrednek annak, hogy a nemzetközi együttműködés megszi­lárdítása és fejlesztése jelentős mér­tékben hozzájárulhat sok kapitalista ország nemzetgazdaságának egész­ségesebbé tételéhez, a lakosság fog­lalkoztatottságának növeléséhez és így a nép életszínvonalának növelé­séhez, valamint a nemzetközi fe. szültség csökkentéséhez. A karvaiak befejezték az aratást A helyi nemzeti bizottság, vala­mint a Karván működő összes tö­megszervezetek tagjai mindenben segítettek a szövetkezeteseknek, hogy ezt a fontos munkát határidő előtt elvégezzék. A helyi nemzeti bizottság jó agitációs munkával is­mertette a dolgozókkal pártunk és kormányunk felhívását az aratás, cséplés és a felvásárlás fontossá­gáról. Hogy munkájuk eredményes volt, az abból látható, hogy Karva a párkányi járásban elsőnek fejez­te be az aratást. Azonnal meg­kezdték a cséplést és az első ga­bonát mindjárt a cséplőgéptől az állam raktárába szállították. Ez ideig 120 mázsa gabonát szolgál­tattak be. Tóth, a Csemadok járási titkára, Párkány. A cséplőgéptől az első gabonát az ál amoak adják A vámosladányi asszonyok kiveszik részüket az aratásból A vámosladányi EFSz-ben is megindult a harc a gazdag termés betakarításáért. Vidám emberek jókedvétől hangos a határ. Jól ha­lad a munka. A szövetkezet elnö­ke, Dobrovolný József erős kézzel irányítja az aratási munkákat. A gabona szép, ezért becsületes, ki­tartó munkára van szükség, hogy a gazdag termést gyorsan és szem­veszteség nélkül betakarítsák. Négy munkacsoport versenyez egymással: a Fehér—Turcsa és a Gyuris—Szabó-csoport. A család­tagok és az asszonyok szorgos ke­ze nyomán egyre több a búzake­reszt. A traktorosok kitartóan dol­goznak. Szorgalmával Lojda János traktoros tűnt ki eddig a legjob­ban A vámosladán-yi szövetkezetesek július 15-ig 200 hektár búzát, 73 hektár tavaszi árpát, 30 hektár ősziárpát, 5 hektár rozsot, 10 hek­tár repcét és egy hektár kömény­magot arattak le. Burkó Irén, Vámosladány. A dunaradványi felvásárló-üzembe egymásután érkeznek a gaboná­val megrakott autók, szekerek. Szövetkezeteink küldik az első gabo­nát az államnak. A tanyi HNB segíti a szövetkezetet az aratás sikeres elvégzésében Pár héttel ezelőtt ért véget pár­tunk X. kongresszusa. A kongresz­szus nagyjelentőségű határozatot fogadott el a következő 2—3 évre, mind a mezőgazdaság, mind az ipar fejlesztésére vonatkozólag. Ha a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatot teljesíteni akarjuk, legelső dolgunk az aratási munkák biztosítása és beszolgáltatási köte­lességünk mielőbbi teljesítése. Hogy ezt sikeresen teljesíthessük, a tanyi HNB közös megbeszélésre hívta meg a traktorosokat, csoport­vezetőket, és megtárgyalta velük a szocialista munkaverseny kiszé­lesítésének feltételeit. Ezt az aján­latot a traktorosok és a csoport­vezetők is örömmel fogadták. Az egyének és a csoportok versenyre hívták ki egymást. A versenyszer­ződést mindannyian aláirták. A traktorosok — Halász, Nagy, Skorec, Tamási és Szoboszlai elv­társak vállalták, hogy normájukat 130 százalékra teljesítik. A ver­seny nemcsak a mennyiségre, ha­nem a minőségi munkára is vo­natkozik. Ugyanigy áll a verseny; Majer és Sárik gépkezelő elvtár­sak között is. Eddig Szoboszlai Endre traktoros Majos Géza gép­kezelővel halad az élen, akik egy, nap alatt 10 hektár búzát arattak le. Egyetlen kéve sem marad kö­tetlenül. Ez ideig ők végzik a leg­jobb munkát. A versenyt naponta értékelik.­Az értékelést a HNB titkára, az EFSz elnöke, egy csoportvezető és egy traktoros végzi. A győztes traktoros és a győztes csoport ju­talomban részesül. A fiatalság munkaidő után kultúrműsorral szórakoztatja az aratókat. Kotton János, Tany.; , A kispakaiak teljesítették rozsbeadási kötelességüket Már javában dolgozik a kom­bájn, aratnak a kévekötőgépek. A kispakai szövetkezeti tagok sza­porán rakják keresztekbe a gabo­naféléket. Már a cséplőgép is megkezdte munkáját. A sámoti út mentén dolgozó cséplőgép bugása messzire hal­latszik. Hol erősebben, hol gyen­gébben hangzik ez a búgás, amint az 1200-as cséplő nyeli a hosszú rozskévéket. — Nem kedvez az időjárás ezen a nyáron! — bosszankodik Valkó Béla csoportvezető, amint a gép körül figyeli a munkát. — Mennyi hősiességre, mennyi önbizalomra és kitartásra van szükség ezen a nyáron — sóhajt fel a csoportvezető. A sok esőzés késleltette az aratást. Aztán hir­telen megáradt a Duna és nagy veszélyt hozott a csallóközi falvak­ra. Éjjel a töltéseken álltunk, sok­szor még ötvenen is a faluból, nappal pedig lankadatlan szorga­lommal végeztük az aratást. Ilyen kemény napok után jutot­tak el a kispakaiak a cséplés meg­kezdéséig és most ezt is ugyan­olyan szorgalommal végzik, akár­csak az aratást. Szinte minden percet gondosan kihasználnak, mert az időjárás csalfa, és soha sem lehet tudni, meh/ik órában ered meg az eső. . A piros csévlőhöz egymásután érkeznek a súlyos rozskévékkel megrakott szekerek. Andrási Já­nos ügyesen adogatja a kévéket a kévevágó legényke kezébe, aki Kiács Gyula etetőhöz továbbítja azokat. A cséplő végén is van mivel foglalatoskodni. Néhány perc alatt megtelik a zsák. — Mehet a mázsára — mondja Krocsány János és társával együtt megmarkolja a kövér rozsszemek­kel telt zsákot. — Jól fizet a rozsunk! — mon­dogatják egymás között a szövet­kezet tagjai. Telik-múlik az idő, egyre sza­porodnak a telt zsákok a mázsa körül. Egyszer csak nagy, zöldre­festett teherautó szágult a csép­lőgéphez. Ügyesen megrakják és máris robog a nép raktára felé. A raktár közel, alig két kilométer­re van a cséplés színhelyétől. Itt gyorsan kiürül az autó, mert zsá­kolni sem kell, csupán a villany­fúvóba kell önteni a gabonát, és pillanatok alatt az első emeleten sokasodnak a kövér gabonaszemek. Alig lelik el néhány perc és az autó máris mehet vissza. A gép­kocsivezető most nem a cséplő­géphez veszi az irányt, hanem a kombájnhoz, mert az is dolgozik ám szünet nélkül. Ott is gyorsan megtelik a teherautó és újból el­száauld a szövetkezet tágas szé­rűjébe. A teherautó a Szlovákiai Szakszerre'** Szöve'séa tulajdo­na. Ők vállallak védnökséget a kispakai szövetkezet felett és amint Földvári Sándor, a szövet­kezet elnöke mondja, minden té­ren nagy segítséget nyújtanak a szövetkezetnek. Még az irodai munkában is segítenek. És erre a kis szövetkezetre nagyon is rá­fér a segítség, sok a föld. és kevés a munkaerő. A cséplést is úgy oldották meg. hogy az ipari mun­kások közül itt sokan segédkeznek a gabona betakarításában. Nézzük csak, mennyire halad­tak az aratási és cséplési mun­kálatokkal a kispakaiak. Az ara­tást 185 hektáron július 21-én be­fejezik. A cséplést már július 17­én megkezdték. Elsőnek a rozsot csépelték ki. A cséplőgéptől egye­nesen az állami raktárba szállí­tották a gabonát, hogy először az állam iránti kötelességüket tel­jesítsék. Július 19-én büszkén je­lentették: rozsból száz százalékra teljesítették a beadást. Jól fize­tett a rozs. Az átlaghozam 20 má­zsa hektáronként. Most már a bú­zát csépelik, és ha az időjárás nem lassít a munka menetén, ak­kor már a hét végén azt is el­mondhatják, hogy' búzából is ele­det tettek beadási kötelezettsé­güknek. Árpából is megkezdték a beadás teljesítését, és 22-ig ebből is száz szó.?«lékra teljesítik a be­adási. j m kedvezőtlen is lesz az időjárás. Farkas Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents