Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-14 / 144. szám, hétfő

1954. június 15. m sío 439 Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa Viliam Široký elvtárs beszámolója a CsKP X. kongresszusának zott. Az áramfogyasztást korlátozni, szabályozni kellett. Az építkezés lemaradása ellenére az utóbbi időben a készenléti teljesítmények fokozására irányuló rendszeres erőfeszítésekkel, valamennyi áramfejlesztő forrás mozgósításával és az üzemzavarok ellen folytatott?harccal bi. zonyos eredményeket értünk el. Ahhoz azonban, hogy a népgazdaság és a háztartások szükségleteit 1955-ben biztosítsuk, feltétlenül szükséges intézkedésekét kell végrehajtani: Rendszeres harcot kell folytatnunk az üzemzavarok ellen. Bővebben ki kell használni azoknak a javítóműhelyeknek a tapasztalatait, amelyek a szovjet módszerek alkalmazásával csökkentik a javítások és ellenőrzések időtartamát és lehetővé teszik, hogy a termelésben is jobb technológiai folyamat mellett jelentős sikereket érjünk el, aminek következtében a tüzelőanyag és energetikaügyi minisztérium hatáskörébe tartozó villanytelepeken a kalórikus fogyasztás egy termelt kilowattórára átszámítva 1953-ban 4.ft| százalékkal csökkent 1951-hez képest. Továbbra is arra kell törekednünk, hogy csökkentsük az áramelosztó berendezések üzemzavarait, hisz a karbantartásra fordított gondos munkával 1953-ban az üzemzavarok számát az előző évhez képest 34 százalékkal csökkentettük. Az üzemzavarok csökkentésére irányuló további törekvéseinkkel még jelentős tartalékokat mozgósíthatunk a készenléti teljesítmények fokozására, mert csak a tüzelőanyag- és energetikaügyi minisztérium víllanytelepein az elmúlt év folyamán az üzemzavarok az áram. fejlesztők teljesítményének 16.5 százalékát bénították meg. Nagy figyelmet kell fordítani továbbá a diszparitások kiküszöbölésére, amelyek a tüzelőanyag- ,és energetikaügyi minisztérium villanytelepein a kapacitás 9 százalékát, az üzemi villanytelepeken pedig a teljesítmény 22 százalékát jelentik. A diszparitások kiküszöbölésében egyelőre csak jelentéktelen eredményeket értünk el. Ideje, hogy e feladat teljesítésére konkrét tervet dolgozzunk ki és biztosítsuk valóraváltásának előfeltételeit. Egy másik szakasz, amelyen hathatósan moegósithatjuk a készenléti teljesítményt, az üzemi villanymüvek, amelyek az összes felszerelt áramfejlesztők kapacitásának 41 százalékát jelentik. Mozgósításuk nem maradhat csupán az energetikusok ügye, hanem valamennyi minisztérium dolgozóinak kötelessége, hogy e fontos áramforrást bekapcsolják ener. getikai helyzetünk gyors megjavítása érdekében és biztosítsák az ehhez szükséges feltételeket. Népgazdaságunkat és a háztartásokat csak úgy láthatjuk el megfelelően vil-/ lanyárammal, ha jól dolgozik a munkairányítás, amely nemcsak a fogyasztást hivatott szabályozni, hanem gondoskodnia kell a villanymüvek teljesítőképességének megfelelő kihasználásáról, beleértve ebbe az üzemi vil. lanytelepeket is. A villanyáramellátás helyzetének megjavításában fontos szerepet játszik, hogy biztosítsuk a további villanyenergiamegtakarítást. Az áramfogyasztást az egyes minisztériumok mindmáig nem a haladó és megindokolt fogyasztási normák alapján állapítják meg. El kell érnünk, hogy a legrövidebb időn belül valamennyi üzem, elsősorban a nagyfogyasztók számára megállapítsák a haladó fogyasztói normákat és biztosítsák szigorú betartásukat Az 1955. évi terv javaslata a villanyáram termelés 11 százalékos növekedésével számol; a villanymüvek teljesítőképességét 9 száza, lékkai kell emelni. Biztosíthatjuk a népgaz. daság és a háztartások zavartalan ellátását villanyárammal, ha hathatósabban harcolunk az üzemzavarok ellen, a fogyasztás egyenletesebb elosztásáért, a fogyasztói normále leszállításáért és betartásáért és ha a munkairányítás operatívabban dolgozik majd. Az energetika dolgozóitól és a szocializmus minden öntudatos építőjétől elvárjuk, hogy hozzájárulnak e fontos feladat teljesítéséhez. A kulcsiparágak lemaradásában jelentős része van a gépipari minisztérium és a gép. gyárak, valamint a kohászat elégtelen munkájának. Ahhoz, hogy kiküszöböljük az energetikai üzemek, szén. és ércbányák, ércfeldolgozó üzemek építésében fellépő hiányokat, félté'lenül és pontosan be kell tartani és teljesíteni a gépi berendezések szállítását, mégpedig a megállapított mennyiségben, fajtákban, minőségben és határidőre. Nyiltan meg kell mondani, nem tűrhetjük tovább, hogy rendszeresen nem teljesítik a kulcsiparágak építéséhez szükséges gépi berendezés szállítását és a leszállított gépek is rossz mi. nőségüek. Gép. és kohőipari dolgozóink becsületének, egyben azonban felelősségtudatának kérdése, hogy mielőbb kiküszöböljék a szerkesztési előkészítésben, a munka megszervezésében, az anyag megrendelésében és szállításiban, a minőség ellenőrzésében, a szerelés megszervezésében tapasztalható komoly fogyatékosságokat és kitartóan arra törekedjenek, hogy a gép. és kohóipari üzemek mindig becsülettel és megbízhatóan teljesítsék kötelezettségeiket. Üzemeinkben nagyszerű technikus, művezető és munkáskáderek vannak és minden feltételünk megvan ahhoz, hogy céltudatos munkával, szívós igyekezettel rövid időn belül helyrehozzuk a hibákat. A gazdasági építőmunkában magunk elé tűzött feladatok szempontjából feltétlenül emelni kell a vasúti közlekedés színvonalát. A teherforgalom és utasszállítás teljesítményei a vasútakon és a gépkocsiközlekedésben évről-évre egyaránt nőnek. Közlekedésünkben tagadhatatlanul figyelemreméltó eredményeket értünk el. Látnunk kell azonban azt is, hogy a közlekedés, mégpedig mind a vasúti, mind gépkocsi közlekedés népgazdaságunk szük keresztmetszete lett. Nem egyszer előfordul, különösen csúcsforgalom idején, hogy a vasutak nem képesek idejében a szükséges számú vagont az üzemek rendelkezésére bocsátani és ezzel akadályozzák a terv teljesítését. A téli fagyok teljesen felkészületlenül találták vasútainkat, ami komoly nehézségeket okozott. Gyakori, sőt rendszeres jelenség, hogy késnek a teher- és személyvonatok. Mindez sok kárt okoz népgazdaságunknak. Még komolyabb bírálatot érdemel az a tény, hogy vasútvonalaink biztonsága távolról sem kielégítő és ezeket a hibákat nagyon is elégtelenül orvosolják. Tegyük még hozzá, az utasok joggal panaszkodnak amiatt, hogy a vasúti kocsikban és az állomásokon sok a piszok. A gépkocsiközlekedés komoly fogyatékossága, hogy sok a javításban lévő jármű és nem eléggé operatív a munka irányítása, ami arra vezet, hogy ä tervezett feladatok összteljesítésében nem elégítik ki mindig a közlekedéssel szemben támasztott fontos igényeket. A közlekedésügyi minisztérium, noha saját üzemei vannak, nem gondoskodott még megfelelően a pótalkatrészek gyártásáról és zavartalan szállításáról, ezért gyakran halasztást szenved az autók javítása, ami jelentős mértékben csökkenti a nagy gépkocsipark teljesítőképességét. Ezer és tízezerszámra dolgoznak a vasúti és gépkocsiközlekedésben a derék és önfeláldozó emberek, akik lelkiismeretesen gondoskodnak róla, hogy közlekedésügyünk teljesitse feladatait. Ha mégis érezzük e fogyaté. kosságokat, úgy ennek az az oka, hogy a közlekedésügyi minisztériumban és a hozzátartozó hivatalokban különösen mélyen gyökereznek a bürokratikus irodai munkamódszerek és hogy ebben a minisztériumban a papírosháború nagyobb méreteket ölt, mint másutt. Nem harcolnak eléggé a munkafegyelem megszilárdításáért és komoly hibák tapasztalhatók a bér. és prémiumpolitika terén is. A párt Központi Bizottsága és a kormány nemrég foglalkozott közlekedésünk helyzetével és nyilvánosságra hozták a párt és a kormány határozatát a közlekedés feladatairól. A pártszervek, nevezetesen a közlekedésügyben dolgozó kommunisták fontos feladata lesz, hogy biztosítsák az említett határozatban foglalt intézkedések következetes végre, hajtását és gondoskodjanak közlekedésünk munkájának gyökeres megjavításáról. Ez becsületbeli feladata minden vasútasnak és a gépkocsiközlekedés minden egyes dolgozójának. Igaz, közlekedésügyünk jó munkája nemcsak a közlekedési dolgozóktól függ. Komoly nehézségeket okoz az is, hogy az ipari és kereskedelmi vállalatok késedelmesen üritik és rakják meg a vagonokat. A közlekedés munkáját jelentős mértékben megnehezíti az a tény is, hogy a közlekedésüggyel szemben támasztott igényeket gyakran rendszertelenül állapítják meg, nem tervezik be megfe. lelő időpontra és megfelelő méretben, úgyhogy a közlekedési vállalatok nem készülhetnek fel rá idejében. Az ipar és a kereskedelem dolgozóitól azt kívánjuk, hogy tettrekészebben dolgozzanak, tartsák szemelött, hogy ők is felelősek a közlekedés zavartalan munkájáért. Semmiképpen sem helyes, ha azt képzeljük, hogy a késedelemért kirótt bánat, pénz megfizetésével a dolog el van intézve. Emelnünk kell az üzemek szállítási terveinek színvonalát és operatívabbá kell tennünk a közlekedési vállalatokkal való együttműködésüket. Végül hathatósabb rendszabályokat kell foganatosítani azok ellen, akik megfeledkeznek politikai felelősségükről és a vasúti kocsik vagy tehergépkocsik veszteglésének okozói. • Az a tényy hogy a pénzreform után jelentősen megjavult a dolgozók ellátása iparcik. kekkel és élelmiszerekkel, kétségtelenül bizonyítja, mekkora sikereket értünk el szocialista országépítésünkben. A jegyrendszer megszüntetése után a szocialista kereskedelem széleskörű fejlődésnek indult. Jellemző, hogy a közszükségleti cdkkek mellett különösen a legutóbbi árleszállítás óta je. lentősen fokozódik a kereslet motorkerékpárok, gépkocsik, rádiókészülékek, jégszekrények, mosógépek és más hasonló gyártmányok iránt. Társadalmunkban, ahol a termeléssel és a munka termelékenységével arányosan növekedik a dolgozók jövedelme is és ennek következtében jelentősen kibővült a fogyasztók köre. A szocialista kereskedelem hivatott kiszolgálni a dolgozók széles tömegeit, akiknek igé. nyeik és követelményeik az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan szüntelenül nőnek és sokrétűbbekké válnak. A dolgozók joggal követelik, hogy jóminőségü, ízléses árut kapjanak. A közszükségleti cikkeket termelő ipar és a szocialista kereskedelem fontos feladata, hogy biztosítsa ezeknek az igényeknek a kielégítését. Közel egyévesek azok a tapasztalatok, amelyeket a szabad kereskedelemmel kapcsolatban szereztünk. Ez év leforgása alatt, különösen pedig a legutóbbi hónapok során megmutatkozott, hogy termelővállalataink és kereskedelmünk munkájában még jelentős fogyatékosságok tapasztalhatók. A legfontosabb a minőség kérdése. Vállalataink még nem törekednek eléggé arra, hogy megjavítsák a gyártmányok minőségét, betartsák az előírt átlagokat, tovább javítsák az áruk minőségét és harcoljanak az üzem nevének becsületéért. Gyárainkban sok dolgozó még nem érti meg, hogy nem a gyártott áru mennyisége a legfontosabb, sőt sok esetben egyáltalában nem a termelt áru mennyisége, hanem minősége a döntő. Csupán április folyamán a kereskedelmi vállalatok 11 millió korona értékű árut küldtek vissza a gyäräkba. Emellet ez az összeg távolról sem fejezi ki a selejtes áruk értékét, aipely tovább jut a kereskedelmi hálózatba, mert mindezideig a kereskedelmi dolgozók kevés gondot fordítanak a fogyasztók érdekeinek védelmére. A minőség problémája elsősorban a mü_ szaki színvonal és a technológiai fegyelem kérdése. Szorosan összefügg továbbá a megelőző, gyártásközi és befejező ellenőrzéssel. A minőség megjavítására irányuló törekvéseknek teljes mértékben kifejezésre kell jutniok a bérezés és a külön jutalmak rendszerében, hogy a szocialista munkaversehy egyre jobb eredmények elérésére összpontosulhasson és hogy a minőség megjavítására mozgósítsák a munkások, művezetők és műszaki dolgozók széleskörű alkotó kezdeményezését. Kutatóintézeteink dolgozóitói megköveteljük, hogy felhasználják a nyersanyagok minden meglévő tulajdonságát, amelyek hozzájárul, nak a kész áru minőségének megjavításához. Az élelmiszeriparban nagy • jelentősége van az adagolás, valamint valamennyi egészségügyi előírás pontos betartásának. A kereskedelmi vállalatoknak biztosítaniok kell az áru átvételénél a minőségi ellenőrzést, nagyobb igényekkel kell fellépniök és az ed. diginél nagyobb gondot kell forditaniok a valóban szakképzett árúszakértők nevelésére. Gondoskodni kell arról is, hogy a piacot bőségesen ellássák minden árufajtával, mégpedik a kívánt választékban és a kívánt méretekben. Kereskedelmi vállalataink még kevés tapasztalattal rendelkeznek ahhoz, hogy jól ismerjék a dolgozók szükségleteit és helyesen becsülhessék fel a keresletet. Ezért meg kell javítani a fogyasztói kereslet kutatását és gyorsabban, cselekvőképesebben kell kifejleszteni a kereskedelem munkájának e fontos ágazatát, hogy idejében juttassák el a rendeléseket a termelő vállalathoz, a ke. reskedelmi hálózat pedig mindazon árufajtákkal rendelkezzék, amelyeket iparunk előállíthat és fogyasztóink igényelnek. Továbbra is hiányos a lakosság ellátása apró fémárúval, a falusi lakosság sem kap elegendő mennyiségű gazdasági szerszámot. Az ezen a téren kitűzött feladatokat nem teljesítették és a szeptember 15-i kormánynyilatkozat 6ta az ellátás ezekkel az áru. cikkekkel csak kevéssé javult meg. Ennek fő okát abban kell látnunk, hogy a termelő vállalatok lebecsülik az efféle áru gyártásának feladatait és emellett nem kielégítő a kereskedelem és a termelés "együttműködése. Pártunk joggal kívánhatja a gépipari, a kohóipari és ércbányaügyi, a helyi gazdálkodási minisztériumok dolgozóitól, valamint az erdőgazdálkodási és faipari dolgozóktól, hogy a legrövidebb időn belül megszüntessék az apró fémárukban, valamint a mezőgazdasági szerszámokban tapasztalható hiányt. Az láruforgalom rohamos emelkedése mellett komolyan akadályozza a szállítások és a fogyasztás zavartalanságát az, hogy az áruszállítási szerződések tervezését és megkötését túlságosan központosítottuk. Meg kell találnunk az utat, amely biztosítja, hogy ezen a téren rugalmasabban, kezdeményezőbben dolgozhassunk. Ezért az árualapok tervezésének, az áruszállítási szerződések meg. kötésének, a kereskedelmi és ipari vállalatok kölcsönös kapcsolatainak kérdését rugalmasabban, a helyi viszonyok alapos ismerete alapján kell intézni. Az üzemi étkezdék jelentik a további fontos szakaszt, amelyen a legrövidebb időn be. lül lényeges javulást kell elérnünk. VA felszolgált ételek minősége gyatra, a választék nem kielégítő és a dolgozók jogosan panaszkod. nak. Az üzemi étkezdék dolgozóinak! feladata, hogy lényegesen megjavítsák a felszolgált ételek minőségét és ízletességét, amivel jelentősen hozzájárulnak a dolgozók életszínvonalának emeléséhez és mentesítik az asszonyokat a házimunkáktól. A helyi gazdálkodás szakaszán a legnagyobb fogyatékosságok a javítómunkák terén tapasztalhatók. Itt egyáltalán nem teljesítik az 1953. szeptember 15-i kormánynyilatkozat kitűzte feladatokat. A dolgozók továbbra is jogosan panaszkodnak a végzett munka és a szolgáltatások rossz minősége, a magas árak és a végetnemérő huzavonák miatt. Sok járási építövíilalat munkájának alacsony a színvonala, bár fontos feladatot kellene teljesiteniök a házak tatarozásával és karbantar. tásával. Jelentős fogyatékosságok tapasztalhatók a helyi gazdálkodás egyéb ágaiban is. Ezen a téren hálás feladatok nyílnak az újonnan megválasztott nemzeti bizottságok előtt. A dolgozók joggal követelik választott kép. viselőiktől, hogy gondoskodjanak valamennyi helyi gazdálkodási vállalat jó és lelkiismeretes munkájáról. A dolgozók életszínvonalának egyik legko. molyabb kérdése a lakásépítés. A rohamosan növekvő igényeket mindez ideig még nem vagyunk képesek teljesen kielégíteni. Ez még csak növeli a lakásépítés jelentőségét. A párt és a kormány a többi intézkedés mellett már tavaly elhatározta, hogy lényegesen fokozza a lakásépítést és ezt a feladatot továbbra is a legjelentősebbek egyikének tekinti. Ezért építőiparunk kötelességévé tettük, hogy aí állami építkezések keretében 1953-ban 30 ezer lakást, az idén 40 ezer lakást fejezzen be, jövő évre pedig az irányelvek javaslata 48 ezer lakás építésével számol. Emellett az állam kiadós támogatásával egyéni lakásépítő-akciók is folynak. Meg akarjuk teremteni minden előfeltételét annak, hogy tovább fokozhassuk a lakásépítés iramát. E fontos feladat teljesítésében azonban egyelőre még komoly fogyatékosságok tapasztalhatók. Nem kielégítők az anyagi alapok, különösen téglában, tetöcserépben, valamint épületfában. Ezt a hiányt nem küszöbölhetjük ki osupán ezeknek az anyagoknak fokozott termelésével, hanem kitartóbban és rendszere, sebben kell gondoskodnunk az épületalkatré. szek, formatéglák és egyéb pótanyagok alkalmazásáról. A lakásépítés fejlesztése érdekében ezért a téglagyártás lehető legnagyobb mértékben való fokozása mellett — beleértve az egyszerű felszereléssel dolgozó helyi téglaégetők termelését is — gondoskodnunk kell az előgyártott elemei!:, formatéglák és egyéb teljesértékű pótanyagok szélesebbkörű felhasználásáról. A lakásépítés további akadálya az építőipar elégtelen műszaki és szervezési színvonala. Nem akalmazzák eléggé széles méretekben a folyamatos munkamódszert, a lakásépítés túlságosan költséges. Az építőiparnak ezért az a kötelessége, hogy messzemenően biztosítsa az új, haladó munkamódszerek, nevezetesen a folyamatos munkamódszer alkalmazását és csökkentse a lakásépítés önköltségeit. Nem lehetünk elégedettek a lakásépítés keresztülvitelének módjával és minőségével sem. Népi demokratikus köztársaságunkban a lakáskultúra sokat fejlődött. Az ötéves tervben felépített új lakóházakat gyakorlati, lag mind felszereltük villanyárammal, vízvezetékkel, csatornázással, fürdőszobákkal, több mint kétharmad részüket központi fűtéssel is, az új lakások átlagos mérete megfelel egy kétszoba-konyhás lakás méretének. Sok azonban a panasz a lakásépítés minőségire, kü. lönösen az iparosmunkákra. Ez az építőipari szerelövá Halatok munkájának alacsony színvonaláról tanúskodik. A tervező és építőipari szerelővállalatoktól meg kell követelnünk, hogy javítsák meg a lakásépítés minőségét, nevezetesen a befejezömunkák minőségét és folyamatosságát. A népgazdaság további fejlődésének biztosításában továbbra is fontos szerepet játszanak a beruházási építkezések. Ezzel kapcsolatban legalább két új fontos körülmény, re kell felhívnunk a figyelmet, amelyek a beruházási építkezések terén tapasztalhatók. Elsősorban a beruházások irányzatának megváltozásáról van szó, amely különösen ab. ban jut kifejezésre, hogy lényegesen növeljük a mezőgazdasági beruházásokat és hogy továbbfokozzuk a lakásépítést. Továbbá nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a beruházási építkezések általá. nos keretét ne szélesítsük ki, hogy a beru\