Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-13 / 143. szám, vasárnap

4 Ml SZO 1954 június 13 Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa saságnak a mult évben 127.111 tonna szén­nel maradt adósa. Ez év kezdetén sem volt sokkal kedvezőbb a helyzet. A kerületi bi­zottság ülésein állandóan foglalkozott a kiad. nói bányák helyzetével, kiküszöböltük a hiányosságokat, határozatokat hoztunk, de ezek a határozatok nem hozták meg a kí­vánt eredményeket. A kerületi pártbizottság dolgozói állandóan a kladnói körzetben tar­tózkodtak. Lementek a föld alá a bányá­szokkal, hogy közvetlenül a helyszínen ál­lapítsák meg a hiányosságok okait és mégis mindezek az intézkedések, a kerületi bizott­ság nézete szerint helyes intézkedések, nem jártak eredménnyel. A sikertelenség okai ab­ban rejlettek, hogy a pártalapszervezetek és az egyes járási bizottságok helyes intézke. désein kívül ezzel egyidejűleg nem történt elvi megoldás a tröszt vezetőségében. Csak most, a szénipar fejlesztésére és az 1954-es évi széntermelés biztosítására tett halaszthatatlan intézkedésekről szóló párt­és kormányhatározat után, amelyet a párt a gazdasági, szakszervezeti és ifjúsági szervek és szervezetek saját ügyükké tettek, — tör­téntek intézkedések. Elsősorban 'alapvető megoldást valósítot­tunk meg a tröszt vezetőségében és teljesen új utat nyitottunk a technikusokhoz való vi­szonyban. Az eredmény megmutatkozott ab­ban, hogy a kladnói körzet áprilisban a ter. vet 102,2 százalékra, májusban 103,4 száza­lékra teljesítette. Ezekkel az intézkedésekkel megteremtet­tük az előzetes feltételeket ahhoz, hogy a kladnói körzet necsak kiegyenlítse az év kezdete óta mutatkozó lemaradását, hanem hogy az év folyamán elegendő tartalékot te­remtsen. Egy másik hiányosság, amely sok rossz vért szült, az energetikában mutatkozik. A Központi Bizottság tanácsára elvégeztük a kerület valamennyi energiaforrásának felül­vizsgálását és ennek alapján olyan intézke­déseket tettünk, amelyek segítségünkre vol­tak a legnehezebb helyzet áthidalásában. A kihasználatlan energiaforrások helyzetének ismerete alapján a kerületi bizottság irodá­ja megbeszélést folytatott a gazdasági sza­kaszon dolgozó kommunistákkal és feladatul tűzte ki az egyes energiaforrások fokozatos üzembehelyezését. Ig-y az év kezdete óta készenlétbe helyeztünk 94 energiaforrást 30.000 órakUowatt teljesítménnyel. Ezekkel az intézkedésekkel lényegesen megkönnyítjük a kerületi szervezetünk számára semmiképpen sem könnyű cséplési munkálat helyzetét. Fontos kérdés kerületünkben a mezőgaz­daság Az Idők folyamén elértük a szo­cialista szektor jelentős megszilárdítását. Mit: 1950. VII. hó l-ig 484 EFSz-ünk volt, 1954. június l-ig 1127 EFSz-ünk van. Míg 1950-ben 141 előkészítő bizottság és 274 I. típusú, 29 II. típusú, 28 III, típusú és 2 IV. típusú EFSz-ünk volt, 1954-ben már 92 előkészítő bizottságunk, 81 I. típusú EFSz­ünk, 22 II. típusú, 953 III. típusú és 9 IV. típusú EFSz-ünk van. A szocialista szektor megszilárdulását mu­tatja a földterület megoszlása Is. Míg a magánszektor 1949-ben a földek 93,5 száza­lékán gazdálkodott és a szocialista szektor csupán 6.5 százalékon, ma a szocialista szektor 69,5 százalékon gazdálkodik, a ma­gánszektor pedig 30,5 százalékon. E pozitív eredmények ellenére azonban kerületünk mezőgazdasági termelése nem ért el olyan eredményeket, amelyek kívá­natosak volnának népünk életszínvonalának további emelése szempontjából. A mezőgazdasági termelés emelésének fő előfeltétele a hektárhozamoknak, a szarvas­marhaállomány és az állattenyésztési ter­melés hasznosságának fokozása. Ezekről az alapvető feltótelekről azonban nem gon­doskodnak mindig és mindenütt, erről ta­núskodik az agrotechnikai határidő és a zoo'technikai Intézkedések be nem tartása és az összes földek helyes nyilvántartásá­ban és helyes megművelésében mutatkozó csekély feleloasóg. A izovetkezstek megalakításinál U egész sor hibát követtünk el. E hibák túlnyomó része abból származott, hogy 1952-ben aránylag könnyen értünk el sikereket a szövetkezetek alakításánál Ezen a téren ma­ga a kerületi pártbizottság is az önelégültség hibájába esett. Megfeledkeztünk Sztálin elvtárs szavairól: „Akiknek a siker a fejük­be szállt!" című cikkében. Mi is elfelej­tettük, hogy a szocializmus építése egész történelmi korszak, történelmi átalakulá­son megyünk át, megváltoztatjuk az emberek gondolkozását, a földhöz való vi­szonyát, szokásait, hagyományait stb. Tü­relmetlenekké váltunk, elfelejtettük, hogy az emberéket türelmesen meg kell győzni, át kell nevelni és hogy az elért eredménye­ket céltudatosan és szilárdan biztosítanunk kell. A szövetkezetek kibővülő alapja és a me­zőgazdasági termelés általános feladata a hektárhozamok és az állatok hasznosságá­nak emelése, egyre élesebben előtérbe he­lyezi a mezőgazdasági munkák gépesítésé­nek kérdését. Mezőgazdaságunk elmaradá­sának egyik fő oka a gépesítés lassú előre­haladása, főleg a talajjavítási munkáknál, amelyek nem felelnek meg mezőgazdasá­gunk növekvő szükségleteinek. Úgyszintén az agrotechnikai szolgálat, amelynek gon­doskodnia kell a szövetkezetek növényi ter­meléséről, nincs megfelelően ellátva dolgo­zókkal és nem áll a szakképzettség magas­latán. Ezek a hiányosságok megakadályoz­zák a gép- és traktorállomásokat feladataik rendes teljesítésében, az egységes földmű­vesszövetkezeteknek nyújtandó termelési és szervezési segítségben és a mezőgazdasági termelés további emelkedésének biztosításá­ban. A gép. és traktorállomások fontos fel­adata, hogy a dolgozók érdekeltek legyenek a termelés fejlesztésében. A mult évben gépállomásaink 516 hozamszerződést kötöt­tek a szövetkezetekkel több mint 171 ezer átlaghektárra. A szerződéseket teljesítették ugyan, azonban a szerződések teljesítése csupán a megművelt hektárok számára irá­nyult és nem tartotta egyben szem előtt a munka minőségét is. Ezért az üzemi szer­vezeteknek szüntelenül gondoskodniok kell a gépállomások dolgozóinak politikai és szakmabeli színvonaláról. Fő feladatuk a politikai nevelőmunka, az összes fontos párt- és kormányintézkedések megmagya rázása és ezen intézkedéseknek a konkrét feladatok teljesítésével való összekapcsolá­sa. További feladatuk lesz, hogy nagyobb figyelmet szenteljenek a falusi Ifjúságnak és megmutassák nekik mezőgazdaságunk új, örömteli perspektíváját, Az állami gazdaságok munkája megjavul, de ennek ellenére nem lehetünk elégedet tek, elsősorban az állattenyésztési termelés hasznosságával és eredményeivel, amelyek nem kielégítők. A mezőgazdaság terén mutatkozó hiá­nyosságok, amelyekről beszéltem, azt okoz­ták, hogy a prágai kerületben sem teljesí­tették a mult évben a mezőgazdasági ter­melés és az összes fő termények begyűj­tésének tervét. A köztársaságnak adósak maradtunk 2550 vagon gabonával, 4215 va­gon burgonyával, 1354 vagon zöldséggel, több mint 36.000 vagon cukorrépával, 1154 vagon hússal, 34 millió liter tejjel és 12 millió tojással. E feladatok nemteljesítése következtében csökkent az életszínvonal további lényeges emelésének és az EFSz-ek további megszi­lárdításának lehetősége. A kerületi párt­szervezet a kerületi bizottsággal az élén tu­datában van a mult év mindezen hiányos­ságainak és hibáinak és megfelelő követ­keztetéseket von le belőlük. Elsősorban a kerületi bizottságnak nagyobb segítségben kell részesítenie a járási bizottságokat, a járási bizottságoknak pedig az alappártszer. vezateket. Tőlünk függ, hogy azok a sike­rek, amelyekről felszólalásomban beszél­tem, kerületünkben még sokkal nagyob­bakká és a hiányosságok egyre kisebbekké váljanak, M. Soukupová elvtársnő felszólalása Elvtársak, tőlünk függ, minden egyéntől, hogy a X. kongresszus után hogyan tel­jesítjük pártkütelességeinket minden egyes szakaszon. Mezőgazdasági szakaszon van­nak a leggyengébb pontjaink. De kijelen­tem, hogy ott, ahol a párt jól kezd dol­gozni és valóban kezébe veszi az elébe tű­zött feladatokat, vezető erővé válik a fa­lun, az üzemben és minden munkahelyen és munkája sikerrel jár. Csak röviden szeretném elmondani, hogy mit lehet megvalósítani egy év alatt ott is, ahol az EFSz olyan rosszul működik, mint ahogyan ez a libereci kerületben lévő Vác­lavice községben volt. A legnagyobb szö­vetkezetek egyike ez, amely azáltal, hogy rosszul vezették, rossz volt a munkaszer­vezés, nehéz helyzetbe került. Senki sem volt arra képes, hogy valakinek megmond­ja az igazat: te lopsz, neked nem szabad lopnod, hiszen ez közös tulajdon, nemcsak p tiéd, neked ezt a közös tulajdont véde­ned ken, mint a szemed világát. A václavicei EFSz tagja vagyok Amikor a kerületi pártbizottság elküldött Václavi­cébe, teljes mértékben tudatában voltam annak, hogy pártfeladatot kaptam Hiszen voltam a IX. kongresszuson és az országos konferencián is és ott én is a szocializmus felé vezető útra szavaztam. De egyedül semmire sem lettem volna képes Legdrá­gább és legértékesebb az ember. Ahogyan vele dolgozunk, úgy fizeti azt vissza. Akkor Václavicén megkezdtem munkámat az em berek között. , Az emberek ott elvesztették a pártszer­vezetbe és saját erejükbe vetett bizalmu­kat. De amikor valóban becsületesen kezd­tünk velük foglalkozni, mégpedig a párton­kívüliekkel is, mivel mi, egynéhány párt­tag, nem sokra lettünk volna képesek és nem tudtunk volna megbirkózni az egész feladattal, valójában megnyertük az embere­ket céljainknak és falusi szervezetünk is megjavult. A nemzeti bizottság segítségé­vel annyira össszefogtuk a václavicei szö­vetkezeti tagokat, hogy kedvvel láttak, mun­kához. Mikor aztán kérdést intéztem a pár­tonkívüli, de becsületes Gajdošik szövetke­zeti taghoz: „Te, ide figyelj, bízol pártunk­ban?" Ezt mondotta: ,,Ňo, kezdek.' 5 Meg­kérdeztem: „Miért kezdesz?" A válasz ez volt: „Azért, mivel a párt most valóban minden támogatásban részesít és azért, mert gel mindenre képesek vagyunk.'* A szövet­kezeti tagok ezen meggyőződésének köszön­hetjük, hogy kiláboltunk a nehéz helyzet­ből. Most már növeljük a hektárhozamo­kat a növényi termelésben, az állattenyész­tési termelésben pedig fokozzuk az állatok hasznosságát. De még jobbak lesznek az eredmények, mivel szép a termés. És hogy jobban fog ez menni, azt bizo­nyítja Jaroš pártonkívüli szövetkezeti tag példája, akinek három évre megvan a terve, hogyan növelje a termelést. Éjfélig ír és számítja, hogy mi szükséges ahhoz, hogy javulás álljon be. Ha az összes párttagok tudatára ébrednek kötelességüknek és tel­meggyőződtem arról,' hogy ilyen segítség- I jesítik feladataikat, elérjük célunkat. O. Trunec elvtárs felszólalása A hradeci kerület dolgozói az utolsó öt óv alatt a IX. kongresszus fő irányvonalá­nak megvalósításában jó eredményeket ér­tek el. Az ipari termelés ötéve3 tervét 101.9 százalékra teljesítették és mezőgazdasági szakaszon is jó eredményeket értek el, fő­leg az EFSz-ek építése terén. Kerületünk­ben a nép életszínvonala jelentősen emel­kedett. Nagy mértékben emelkedett az egy­személyre eső hús- és zsírfogyasztás. A ke­rékpárok eladása 200.4 százalékkal, a la­kásberendezések eladása 219 százalékkal, a cigarettaeladás 166.4 százalékkal emelke­dett. Az ötéves terv folyamán 3480 új, mo­dern lakásegységet adtunk át dolgozóink­nak. 1953-ban csaknem megkétszereződött az 1948. évhez viszonyítva a mozgóképszín­házak előadásainak száma. Ezek az eredmények bizonyítják legjob­ban pártunk és kormányunk politikájának helyességót és ezért a széles néptamegek­ben egyre nagyobb a párt iránti bizalom. Elmondhatjuk, hogy kerületünkben ma egyetlen olyan szakasz sincs, ahol ne volna biztosítva pártunk befolyása a pártszerve­zetek közvetítésével. Most főleg arról van szó, hogy helyesen vezessük és irányítsuk az alapszervezetek munkáját, hogy segít­sünk nekik munkájukban. Ez a fő feladata a járási pártbhottságoknak is. De ezen a téren állandó hiányosságokkal küzdünk. A kerületben sokkal nagyobb eredmé­nyeket is elérhettünk volna. A pártmunka alacsony színvonala a fő oka annak, hogy sikereink nem lettek átütőbbek. A Központi Bizottság nagy segítséget nyújtott kerületi szervezetünknek azzal, hogy 1952 márciusában határozatot adott kl a hradec-královéi kerületi pártszervezet munkamódszereivel kapcsolatban. Ebben a lólag kijelentsük, hogy nem segített a hra­dec-královéi szervezetnek megfelelő módon, a következetes ellenőrzés és kritika alkal­mazásával abban, hogy megvalósítsa a CsKP KB szervezési titkárságának munka­módszereire vonatkozó határozatát, amely annyira fontos a pártmunkában előforduló helytelen módszerek kiküszöböléséhez. Teljes mértékben tudatosítjuk, hogy ösz­szes hiányosságainknak közös nevezőjük van, és ez elsősorban a pártfunkclonáriu­sok, a vezető pártdolgozók, a gazdasági és állami szervek vezető dolgozóinak nem ki­elégítő politikai és ideológiai színvonala A Központi Bizottság decemberi ülésén utat és eszközt mutatott arra, hogyan emeljük egész pártunk ideológiai színvonalát. Tö­rődünk azzal, hogy a határozat szellemé­ben az összes szervezetekben fokozottabb gondot fordítsanak a párttagok ideológiai nevelésére,* hogy emelkedjen a pártoktatás színvonala, aminek megvalósítását a párt na­pi feladataival egybe kell kapcsolni, hogy megmagyarázzák építésünk fontos kérdé­seit, amelyben nem látunk tisztán. Ezért kerületi ideológiai konferenciát hívtunk össze, amely lényegesen hozzájárult a népi demokratikus állam, a szociaáldemokratiz­mus kérdéseinek megvilágításához és ennek a kerületben gyakorlati megnyilvánulásai­val kapcsolatos problémák megmagyarázá­sához. A legközelebbi ilyen konferenciát őszre tervezzük, hogy megmagyarázzuk a politikai közgazdaságtan egyes kérdéseit a mezőgazdasági termelés növelése előmozdí­tásának érdekében. A járásokban is hason­ló iedológiai konferenciákat tervezünk, ame­lyek majd hozzájárulnak a helyi problémák megoldásához. Miben nyilvánul meg kerületünkben a <.. T,. ^ _„„ nem kielégítő ideológiai színvonal? Elsö­határozatban a Kozpontl Bizottság szerve- ^^ g mazőgazdasági politika terén elk ö. zési titkársága felsorolta a kerületünk szer­vezeti munkájában előforduló alapvető hiá­nyosságokat és gyönge pontokat Bírálóan figyelmeztetett az operatív irányítás foko­zásának, a kerületi bizottság apparátusa munkája megjavításának és a párt vezető szerepe megerősítésének szükségességére. Munkánkban bizonyos javulást értünk el, de most még jobban meggyőződtünk arról­hogy e fontos határozat jelentőségét és terjedelmét mi magunk a hradec-králové-I szervezetben sem értelmeztük helyesen. A határozat fontosságát nem értékelték kel­lőképpen a kerületi funkcionáriusok sem. Igy aztán n járási szervezetekiben az elv­társak azt hitték, hogy a határozat csak a kerületi bizottságra vonatkozik, esetleg még annak apparátusára és nem értették meg azt, hogy az egész kerületi szervezet mun­kája alapvető bírálatáról van szó. Ez évi VIII. kerületi konferenciánk meg­mutatta, hogy mostanáig nem számoltunk le az összes hiányosságokkal, amelyeket a Központi Bizottság határozata megbírált. Kerületi szervezetünk munkájában még mindig előfordul az általánosítás és forma­szerűség. Ez abban mutatkozott meg, hogy nam tudtuk mindig világosan megállapítani, melyek a fő feladatok és mindent egyfor­mán fontosnak tartottunk. Mivel a párt ereje nem összpontosul a legfontosabbra, az erők szétforgácsolódnak és a mwnka eredménye gyenge, A munka részbeni javulása ellenére még mindig nam megfelelő a nép körében vég­zett munkánk. Nem fejlesztjük kellő mér­tékben a kommunisták és a párt alapszer­vezeteinek alkotó kezdeményezését. Gyen­gén fejlesztjük a kritikát és önkritikát, ami kerületi szervezetünkben fő oka an­nak, hogy a munka javulása nem halad oly gyorsan, ahogyan szeretnénk. Ezek azoknak a helytelen módszereknek legko­lyabb maradványai, amelyek pártmunkánk­ban gyökeret vertek, amelyekkel mostanáig nem tudtunk leszámolni és amelyeknek le­győzésére kell elsősorban összpontosítanunk erőnket. De szükséges, hogy ezzel kapcso­latban a Központi Bizottság elmére bírá­vetett hibákban. Továbbá napi munkánk­ban gyakran előforduló szociáldemokratiz­musban az üzemekben és a falvakon, pél­dául a demokratikus centralizmus alapelvei­nek és a munkások és földművesek szövet­ségének megsértésében, a kulákokkal való megalkuvásban. Megnyilvánul ez a hiba továbbá a párt összetételének és növekedésének szabályo­zására vonatkozó kérdések alábecsülésében is. Ez a gyakorlatban számos helyen úgy mutatkozott meg és még ma is megmutat­kozik, hogy gépiesen kizárták a párttago­kat és jelölteket a pártból. A kerületi bizottság ez év márciusában alaposan megvizsgálta a párttagok létszáma növelésének összetételét és intézkedéseket tett ennek az állapotnak megjavítására. Ja­vasolta a járási bizottságoknak, hogy ele­mezzék a járási szervezetek szociális ösz­szetéteíét és tevékenységüket az építéssel kapcsolatos feladatok biztosítása mellett egyidejűleg a járási szervezetek tagjai szo­ciális és kor szerinti összetételének megja­vítására fordítsák, elsősorban a legjobb munkásoknak és földműveseknek a pártba való fölvételével, A választások előtti kampány folyamén számos új, nagyszerű ember, áldozatos dol* gozó tűnt fel, akiket mag kell nyerni a párt számára és a szocializmus és kommu­nizmus lelkes építőit kell belőlük kinevel, ni. Pártunk IX. kongresszusa óta nagy mun­kát, jó munkát végeztünk. Teljes mérték­ben tudatában vagyunk annak, hogy eb­ben a munkaban még számos hiányosság és gyenge ppnt van. Legjobban bizonyították ezt a nemzeti bizottságokba való választá­sok előkészületei és lefolyása. Ebben a kampányban világosan kitűntek gyönge pontjaink. De ez a választási kampány meggyőzően rámutatott arra, mit kell ten­nünk azért, hogy a konkrét feladatokat úgy tűzzük ki, hogy az emberek megértsék őket és tudják, hogyan kell teljesíteni. Meggyőződtünk arról, hogy ha az emberek közé megyünk, megértenek minket és na­gyon szívesen segítenek nekünk pártunk

Next

/
Thumbnails
Contents