Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-12 / 142. szám, szombat

1364 jáaiiis 12. UJ szo Csehszlovákia Kommunista Partia Központi Bizottságinak bsszámoléla a CsIP X. kongresszusának és a párt további feladatai Antonín Novotný elvtárs beszéde L Elvtársak ! A Csehszlovákia Kommunista Pártjának IX. kongresszusa óta eltelt öt év szerfelett fontos időszak mind pártunk és az egész ország életét, mind pedig a nemzetközi kap­csolatok fejlődését tekintve. Népi demokráciánk további megszilárdu­lásának és sikeres felvirágzásának időszaka Volt ez, azé az államrendé, amely hazánk­nak a Szovjetunió által történt felszabadítá­sa és népünk szabadságharca révén jött létre, amelynek élén a kommunista párt vezette munkásosztály áll. A párt IX. kongresszusa, amelyet felsza­badulásunk után négy esztendővel tartót­tunk meg, kitűzte a szocializmus építésének fő irányvonalát országunkban. Abban az időben történt ez, amikor a hatalom már teljes egészében az egységes munkásosztály kezében volt, amely szilárd szövetségben a dolgozó parasztsággal, a kommunata párt verette Nemzeti Arcvonal élén 1948 emlé­kezetes februárjában határozottal, meghiú­sította a burzsoázia nyilt ellenforradalmi kí­sérletét a kapitalizmus felújítására. A IX. kongresszus idején mögöttünk volt már az ipar sikeres helyreállításának idő­szaka. népgazdaságunkban már erős volt és egyre gyarapodott a szocialista szektor, meg­indult népgazdaságunk szocialista átépíté­se és felépítése. Falun az utolsó és legelve­temültebb kizsákmányoló osztállyal, a ku­láksággal vívott kemény harcban a mun­kásosztály támogatásával változásnak in­cjult a dolgozó parasztság viszonya a gaz­dálkodás társas formáihoz, a szövetkezeti nagytermeléshez. Nagy vonalakban ilyen volt országunk belső helyzete. Hazánk nemzetközi politikai helyzete is kedvező volt népi demokráciánk további fejlődésének szempontjából. Kedvező volt azért, mert a legszorosabb kapcsolatban áll­tunk felszabadítónkkal és legjobb bará­tunkkal, szabadságunk, függetlenségünk és békés országépítésünk hatalmas támaszával, a nagy Szovjetunióval. Kedvező volt hely­zetünk azért is, mert szilárdan beletartoz­tunk a Szovjetunió vezette hatalmas demo­kratikus táborba, amelynek megteremtése a nemzetek legnagyobb vívmánya. Hála ezeknek a tényeknek, eredményesen szembeszállhattunk az imperialistáknak, kü­lönösen az amerikai imperialistáknak or­szágunk ellen irányuló minden ellenséges cselekedetével. A Szovjetunióhoz fűződő erős szövetségünkön és a Szovjetunió ha­talmas védelme következtében meghiúsult az imperialista körök minden törekvése, amelyek a nemzetközi feszültséget kiélező és az új világháborút előkészítő politikájuk keretében gazdasági megkülönböztetésekkel, felforgató aknamunkával és különféle ki­hívásokkal igyekeztek meghiúsítani szocia­lista országépítésünket. Jól emlékszünk rá, mi mindent jósoltak nekünk, mi mindent kívántak nekünk ezek a körök és velük együtt a dollárokért zsoldjukba szegődött kül­földre szökött hazaárulók és jól emlékszünk arra is, milyen gyalázatos, megsemmisítő kudarc lett a sorsa mindezeknek a tervek­nek és kísérleteknek. A mi kötelességünk az volt, hogy ne feledkezzünk meg — és nem is feledkeztünk meg — országunk szo­cialista védelméről a háborús gyújtogatok mindenfajta kísérletével szemben. Mindezek a tények, amelyek rávilágítanak a belpolitikai és nemzetközi helyzetre pár­tunk IX. kongresszusának idején, egyben a következő sarkalatos igazságokat is bizo­nyítják: ^ A napnál is világosabb, hogy mindazolc a forradalmi intézkedések, amelyeket orszá­gunk gazdasági, politikai és kulturális éle­tében vittünk véghez felszabadulásunk után, arra irányultak, hogy népi demokráciánk fokozatosan teljesítse a szocialista forrada­lom valamennyi alapvető feladatát. Emellett látnunk kell azt is, hogy a nemzeti demo­kratikus jellegű intézkedések mellett népi demokráciánk megszületésétől kezdve meg­valósítottuk a szocialista jellegű átalakulá­sokat is. A nemzeti demokratikus és szo­cialista változások nem választhatók el gé­piesen egymástól, ellenkezőleg, látnunk kell kölcsönös összefüggésüket és belső fejlődé­süket, egymásbanövésüket. Ugyanígy vilá­gos az is, hogy népi demokráciánk további megszilárdulása és fejlődése a IX. kon­gresszus kitűzte fő irányvonala alapján megbízható, már bevált útnak tekinthető, amely a szocializmus diadalmas felépítésé­hez vezet hazánkban. Országunkban a szocialista forradalom győzedelmes előrehaladására döntő befolyá-. sa volt annak a ténynek, hogy Lenin taní­tását követtük a kapitalizmusból a szocia­lizmusba való átmeneti Időszakban, az ő ta­nítását követtük i szocialista forradalom­ról és a forradalom mozgató erőiről. E ta­nok helyessége" bebizonyult a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetségében, valamint a Szovjetuniónak a fasizmus fölött aratott győzelme után a felszabadult népi demo­kratikus országokban is. A forradalom kibontakozásának és fejlő­désének minden szakaszán meríthettünk példaképünknek, a Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának diadalmas tapasztalataiból. A Szovjetunió dicső Kommunista Pártja tapasztalt és bölcs tanítónk volt orszá­gunk szocialista átformálásának nagy mű­vében. A fejlődést, amelyet a IX. kongresszus irányvonalát végrehajtva indítottunk meg, előkészítette az egész megelőző időszak pártunk kemény harca, amelyet a nemzet többségének megszervezéséért vívott politi­kája mellett, a nép és a néphatalom ellen­ségeinek minden nyílt és burkolt törek­vése ellen folytatott. Előkészítették e fej­lődést azok a gyökeres társadalmi és gaz­dasági változások, amelyeket 1945 májusa óta valósítottunk meg a elírások és fal­vak dolgozó népének támogatásával, szün­telenül szilárdítva kommunista pártunkat. Dolgozó népünk 1945 májusa és 1949 májusa között újfent meggyőződött róla, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja az egyetlen párt, amely következetesen vé­delmezi a nép legsajátabb érdekeit, az egyetlen párt, amely a népet képes hazá­ja soha nem látott felvirágoztatására ve­zetni. Ezért ajándékozta meg bizalmával pártunkat, ezért tömörült szilárd egységbe pártunk és Központi Bizottsága köré a szo­cialista országépítésért folytatott harcban. Pártunk IX. kongresszusa kitűzte a szo­cializmus építésének fő irányvonalát or­szágunkban. Megállapította, hogy a szocia­lista iparosítás útján átépítjük iparunkat és mindenekelőtt hatalmas nehézipart épí­tünk fel. A kongresszus határozataiban hangsúlyozta, hogy a szocializmus gondo­latának meg kell nyernünk a falut, a kis­és a középparasztokat és szüntelenül szi­lárdítva a munkásosztály szövetségét a pa­rasztság zömével, a kistermelékenvségű, felaprózott mezőgazdas/ági kistermelésről át kell térnünk a szocialista nagytermelésre. A szocialista országépítés feladatainak tel­jesítéséért városon és falun vívott harccal szorosan összefüggött az is, hogy biztosít­suk a dolgozók anyagi és kulturális szín­vonalának szüntelen emelkedését. A meg­szabott irányvonal kézzelfogható kifejezése a népgazdaság fejlesztésének ötéves terve volt. A IX. kongresszus 'irányvonala a népi demokratikus köztársaság további megszi­lárdításának irányvonala volt befelé és kifelé egyaránt, hogy biztosítsuk nemze­teink szabadságát és önállóságát, otthonaink békéjét. Azok a nagy sikerek, amelyekét az el­múlt öt év során értünk, el a szocializmus építésében, népi demokratikus államren­dünk gyarapodó ereje és köztársaságunk nemzetközi 1 politikai helyzetének megszi­lárdulása teljes egészében igazolták a IX. kongresszus megszabta fő irányvonal he­lyességét. Ma büszkén mondhatjuk, hogy Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának X. kon­gresszusa olyan időben ül össze, amikor életünk egész széles arcvonalán eredménye­sen nyomulunk előre, a szocializmust épít­ve hazánkban. A IX. kongresszus határozataínak szel­lemében az elmúlt időszakban mint sze­münk fényét őriztük és gondoztuk pár­tunk egységét, nagyságát és cselekvőké­pességét. A szocialista országépítés növek­vő feladatai és a megvalósításukért ví­vott harc megerősítették és megacélozták Csehszlovákia Kommunista Pártját, népünk minden diadalának lelkesítőjét és szerve­zőjét. Lelepleztük és szétzúztuk Slánsky kártevő bandáját, és ezzel meghiúsítottuk a köztársaság és a nép ellen irányuló szerteágazó összeesküvést, amelynek célja az volt, hogy megdöntse a népi demokra­tikus államrendet és országunkban helyre­állítsa a régi kapitalista rendszert. Az­zal, hogy ártalmatlanná tettük e bandát, rátiportunk az imperialisták veszélyes ötö­dik hadosztályának a fejére. A párt ismét bizonyítékát nyújtotta ínnak, mily ren­dületlenül hű a munkásosztály ügyéhez, a nép ügyéhez, a szocializmus ügyéhez. Az országos konferencián jóváhagyott új pártszabályzat hatalmas fegyverünk lett a párt további megszilárdításáért, ideoló­giai, politikai és szervezeti egységének és cselekvőképességének további fokozásáért vívott harcunkban. Szeretett elvtársainknak, Lenin műve nagy folytatójának, Sztálin elvtársnak és feledhetetlen Gottwald elvtársunknak el­hunyta még szorosabb egységbe tömörítette egész pártunkat a Központi Bizottság köré. Egész dolgozó népünk a párt vezetésével még szorosabban látott munkához, hogy véghaz­vigye országunkban ' a szocializmus felépí­tését. Szüntelenül növekszik pártunknak, a Nemzeti Arcvonal vezető erejének aktivi­tása. Országunk dolgozó népe egyre na­gyobb bizalmat és szeretetet táplál drága Kommunista Pártja iránt. Pártunk, amely biztosan támaszkodik a népre, amély szi­lárd egységet alkot, amely a marxizmus­leninizmus elméletét követi és a Szovjet­unió Kommunista Pártjának győztes ta­pasztalataiból merít, biztosíték arra. hogy nem térünk le a helyes útról és felépítjük hazánkban a szocializmust. II. A nemzetközi helyzet és Csehszlovákia külpolitikája A nemzetek harca a Szovjetunió vezetésével a világ tartós békéjéért A IX. pártkongresszus óta eltelt idő­szakban a nemzetközi helyzetet a béke, a demokrácia és a szocializmus erőinek szüntelen gyarapodása jellemzi. Ezeknek az erőknek a növekvéséhen döntő tényező volt a Szovjetunió további hatalmas meg­erősödése, nemzetközi tekintélyének hal­latlan emelkedése. A Nagy ' Októberi Szocialista Forradalom az emberiség történetében először ütött rést a kapitalizmus viliágrendszerén; e for­radalomban született meg / a világ első szo­cialista állama. A Szovjetunió világtörténelmi győzelme a második világháborúban a fasiszta Né­metország és a militarista Japán fölött lehetővé tetJe a népi demokratikus orszá­gok létrejöttét és a nagy kínai nép tör­ténelmi győzelmét. A Kínai 'Népköztársaság megalakulása további súlyos csapást mért a világimperializmusra és hatalmasan fel­lendítette a gyarmati és félgyarmati or­szágok nemzeti felszabadító mozgalmát, A Szovjetunió politikája a német néppel szem­ben, amelyet a jaltai és potsdami nemzet­közi egyezmények szelleme hát át, lehe­tővé tette a Német Demokratikus Köz­társaság létrejöttét, amely történelmi ha­tárkő nemcsak a német nép, hanem egész Európa történetében is. A Szovjetunió a barátság és a testvéri segítség politikájá­val a legnagyobb mértékben hozzájárult a demokrácia és a szocializmus táborát al­kotó valamennyi ország megerősödéséhez és fejlődéséhez. Mialatt az egész világon feltartóztathatatla­nul gyarapodtak és szilárdultak a demokrá­cia és a szocializmus erői, a kapitalizmus egész rendszere tovább gyöngült. A második világháború után a kapitalizmus általános válsága új szakaszba lépett. Ebben a szaka­szában a kapitalizmus még esendőbbé vált. Az imperialisták abbeli hiú igyekezetükben, hogy megszabaduljanak a kapitalizmust jel­lemző sajátos nehézségtől, a gazdaság mi­litarizálásának, az új háború előkészítésének és kirobbantásának útjára léptek. Az imperialisták e szándékaival szemben legyőzhetetlen gátként állt és áll a Szov­jetunió és a többi demokratikus ország következetes politikája, amelynek célja a béke és a nemzetek közötti barátság. Ez a | politika nemcsak az említett országok érde­keinek felel meg, hisz erőiket a békés gaz­daság fejlesztésére fordítják, hanem ugyan­akkor a kapitalista országokban élő dolgc zók érdekeinek is, akik számára a milita­rizáiás és a háború politika,ia egyre növek­vő kizsákmányolást, nyomort és határtalan szenvedést jelent. A Szovjetunió vezette demokratikus és szocialista országok békeszerető politikája ezért mélységes rokonszenvre, egyre növek­vő támogatásra talál az egész világ népe: között A nemzetek életes kívánsága, hogy meg­tartsák a békét, kifejezésre jutott a béke védőinek világraszóló mozgalmában, amely­ben különböző fajtájú, különféle politikai és vallás, nézeteket valló emberek fognak össze minden világrészben. A Béke-Világtanács hatalmas méretű akciókat szervez az im­perialisták azon gaz törekvései ellen, hogy az emberiséget ú 0 és még borzalmasabb háborúba döntsék. Ezek az akciók forró ,he­lyeslésre talá'tck száz és százmillió ember szívében és tovább terjesztették a békevédők mozgalmát. A történelemben mindez ideig páratlanul álló békemozgalom szilárd támasza a demo­krácia és a szocializmus táborának, amely az emberiség egyharmadát képviseli. Az elmúlt időszakban a demokratikus tá­bor belsőleg tovább szilárdult, óriási ered­ményeket ért el a szocializmus és a kom­munizmus építésében. Növekedett és elmé­lyült e tábor országainak kölcsönös gazda­sági és kulturális együttműködése. E tábor vezetője ereje, a Szovjetunió az elmúlt idő­szakban je'eritős lépéseket tett meg előre, a kommunizmus fennkölt céljaihoz. 1953-ban csakúgy, mint a megelőző évek­ben, a Szovjetunióban teljesítették és túl­tcijes.t ették a népgazdaság fejlesztésének áUar.il tervet 1953. vég'n az ipari termelés 45 százalékkal volt nagyebb, mint 1950-ben. a háborúutáni első ötéves terv utolsó évé­ben. 1940-nez kepest a szovjet ipar két és fé'.szerte t>' :bb árut termelt. Ez meggyőzően bizonyítja a szovjet rcr.dszer kimeríthetet­len labe t őségen és a Szovjetunió dicső Kom­munista Pártja vezette szovjet nép alkotó erejét. 1953-ban és 1954-ben a kommunista párt és a zl >v/or kormány fontos határozatokat hagyott jóvá a mezőgazdaság további fej­lesztéséről. Míg a kapitalista országokban a háború ut'án agrárválság tört ki, a Szov­jetunió mezőgazdaságában helyrehozta a há­ború pusztításait és felülmulta a mezőgazda­sági termelés háborúelőtti színvonalát. Jelen­leg a szovjet állam mezőgazdaságának óriási támogatást nyújt gazdasági, műszaki tekin­tetben és káderek tekintetében is, hogy lényegesen előmozdítsa további fejlődését. A kapitalista országokkal ellentétben, ahol a néptömegek vásárlóképessége állandóan csökken, a Szovjetunióban. és a népi de­mokratikus országokban a vásárlóképesség egyre nő. 1943 óta a Szovjetunióban hétszer szállították le az "árakat, mégpedig az élel­miszerek és az iparcikkek árait egyaránt. A legközelebbi évekre szóló tervek azzal számolnak, hogy lényegesen tovább emelik a szovjet nép anyagi és kulturális színvo­nalát. Nagy gazdasági felvirágzáson megy ke­resztül a Kínai Népköztársaság, valamennyi európai népi demokratikus ország és a Né­met Demokratikus Köztársaság. A hös kínai nép a Kommunista Párt ve­zetésével óriási országában nagy szociális és gazdasági változásokat hajtott végre. A földreform megvalósításával a parasztok százmilliós tömegei kaptak földet. Rövid öt év alatt helyrehozták a polgárháború okozta károkat és a nagy Kína megindult a szocialista országéptítés útján. Hála a Szovjetunió testvéri segítségének, a népi Kína húsz év alatt megvalósíthatja szo­cialista iparosítását, noha a kapitalista or­szágokban az iparosítás száz, sőt ennél is több évig tartott. Rohamos iramban fejlődik Lengyelország, Magyarország, Románia, Bulgária, Albánia és a Német Demokratikus Köztársaság nép­gazdasága. A szomszédos testvéri Lengyel­országban az ipari termelés 1953-ban az 1938. év színvonalához képest 3.6-szorosára, Magyarországon közel háromszorosára, Ro­mániában két és félszeresére nőtt. Bulgáriá­ban az ipari termelés 1939-hez képest négy­es félszeresére emelkedett. A demokrácia és a szocializmus táborának minden országa eredményesen építheti új életét, hála a Szovjetunió szüntelen és ön­»

Next

/
Thumbnails
Contents