Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-11 / 141. szám, péntek

4 msio 1954. június 11. LEVELEZŐINK ÍRJÁK: Nagy célunk a mezőgazdaság fellendítése: Szakszerű munka, eredményes növényápolás, jó beadás A vágsellyei járás szövetkezetesei becsületesen teljesítik állam iránti kötelezettségüket. A mocsonoki szövetkezet pl Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa tiszteletére a sertéshúsbeadást 238.4 százalékra, a marhahúsét 184.1 százalékra, a tejét pedig 103 százalékra teljesítette. A farkasdi szövetkezet is jól áll a beadási kötelezettség teljesítésében. A marhahúsbeadást 104, a sertéshús beadását pedig 122 százalékra teljesítették. A vágsellyei szövetkezet tagjai sem maradnak le az említett szövetkezet mögött és sertéshúsbeadásban 1559, tejbeadásban 124 százalékos eredményt értek el. A vágkirályfai szövetkezet pedig marhahús beadását 121.3, a sertéshúsbeadást pedig 110 százalékra teljesítette. Lemaradások mutatkoznak azonban az egyénileg gazdálkodóknál. Nagyon sok olyan egyénileg gazdálkedó van még járásunkban, akik adósai az államnak, nem teljesítik pontosan beadási kábelezettségüket. Vannak azonban olyan egyénileg gazdálkodók is, mint pl. Dunaj János Farkasdról, aki csak 3.28 hektár földön gazdálkodik, de már a kongresszus előtti napokban teljesítette egész évi marha- és sertéshúsbeadási kötelezettségét. Duc Ferenc mocsonokkirályi 5.64 hektáron gazdálkodó földműves egész évi sertéshús- és marhahúsbeadási kötelezettségét szintén teljesítette. Tojásbeadási kötelezettségének pedig már a harmadik negyedévre is eleget tett. Az ő példáját követte Ribán Dezső, aki egészévi húsbeadási kötelezettségét is lerótta eddig A lemaradóknak is össze kell szedni az erejüket és minél rövidebb időn belül be kell hozni a lemaradást. Polgár József. a vágsellyei járás begyűjtési meghatalmazottja. Runyán még 1952-ben megalakult a III. típusú szövetkezet. A szövetkezetnek azonban nem volt annyi istállója, hogy az állatokat összpontosítani tudták volna. Sok nehézséget okozott ez a szövetkezeti tagoknak, ezért az idén már megkezdték a sertésistállók építését. Az istálló felépítése után már nem lesznek az állatok szanaszéjjel a faluban, s így majd az etetést is könnyebben lehet ellenőrizni és munkaerőt is meg tudnak takarítani. A növénytermelésben is kiváló eredményeket érnek el a runyaiak. Cukorrépájukat már kétszer megkapálták, de a többi kapásnövényeket sem lepi be a gyom. A cukorrépa kapálásából özv. Fejes Jánosné vette ki legjobban a részét. Hatvanhét éves kora ellenére is mindennap kint volt a földeken és munkára buzdította a fiatalokat is, akik még ez ideig nem igen kapcsolódtak be a közös munkába. Hubai Béláné is élenjár a növényápolási m"nVákban. Pupák János, Tornaija Kornyák János a királyhelmeci egységes földművesszövetkezet juhásza és édesapja, Hornyák Imre kötelezettséget vállaltak pártunk X. kongresszusának tiszteletére, hogy minden száz anyajuhtól 140 bárányt nevelnek fel. Hornyákék felajánlásukat június 7-ig nemcsak teljesítették, hanem túl is teljesítették. A szövetkezetnek 220 anyajuha van Ezektől 313 kisbárányt neveltek fel. A választásokig a bárányok elérték a 16 kg-os átlagsúlyt. A gyapjúbeadás terén is szép eredményeket értek el. Elmondhatjuk: a királyhelmeci járásban ők adták be a legjobb minőségű gyapjút. Zelenák István, Perbeník Ma kezdődik Csehszlovákia Kom- j munista Pártja X. kongresszusa, i Erre a nagyjelentőségű kongresz- | szusra jó munkával, a felaján

'ň -ok f teljesítésével és a kongresszusi ver- l seny nagyszerű eredményeivel készül az egész ország dolgozó népe. A falvakról, a városokból, szövetkezetekből, á.lami gazdaságokból, s az ország minden tájáról egyre | több jelenttés érkezik a felajánlá- t sok teljesítéséről. Levelezőink be- ' számolnak arról, hogy mit tett a falu népe a dolgozó parasztság, a munkásosztály a mezőgazdasági termelés fellendítéséért, a nép jólétének további emeléséért. Számos levelezőnk ír jövő terveiről, arról, hogy a jövőben még nagyobb lendülettel, még nagyobb lelkesedéssel dolgoznak, hogy minél előbb valóra váljon a mezőgazdaság fejlesztésére hozott határozat: a mezőgazdaság felvirágoztatása, amely népünk felemelkedésének további útja. Bátran kell hozzáfogni az újításhoz Nem nagy falu Hosszúszó. Mindössze 150—160 házat számlál. A tornaijai járásban Pelsó'c és Domina között fekszik. Lakóinak egyrésze a gömörhorkai cellulóze gyárban dolgozik. Az otthon maradi parasztok pedig a szövetkezetben gazdálkodnak. A közös gazdálkodás eredményeiről mindennél ékesebben beszél a gyönyörű búza, kukorica, a szépen bokrosodó cukor répa és az először próbált dohánypalánta, amely szemlátomást fejlődik. Dicséretet érdemelnek ezért a hosszúszói asszonyok és lányok, akik odaadó, szorgalmas munkájukkal segítik a szövetkezetet. Kora reggeltől késő estig dolgoztak, hogy a cukorrépa egyelését és a dohánypalánták kiültetését minél előbb befejezhessék. Mosolyognak a szövetkezet tagjai, ha dohány mellett vezet az útjuk. Először nagyon ellenezték a dohánytermelést. Itt nem terem meg a dohány — mondogatták. Bari elvtárs, a szövetkezet elnöke sokat harcolt, míg a tagság beleegyezett, hogy Hosszúszón dohányt termeljenek. Egyesek azt állították, hogy náluk sohasem termett dohány és nem is fog teremni, mert a talaj nem megfelelő és vizük sincs az öntözéshez. Ez a jóslatuk nem vált be. A dohányt csaknem mesterséges öntözés nélkül ültették ki. Ha öntözésre kerülne a sor, erre is gondolt a szövetkezet vezetősége. Szakaszonként keskeny kocsiutakat hagytak és kocsiról tömlő segítségével 10 méter szélességben öntözhetnek. Vizet pedig bőven ad a párszáz méterre lévő tó, — Nem kell félni az újítástól — mondja Bari elvtárs. — A Szovjetunióban homoksivatagokat _ tettek termékennyé. Miért ne tudnánk megtenni, hogy nálunk is dohány teremjen. Majd derűs mosollyal hozzáteszi: „Bátran kell hozzáfogni az újításhoz, természetesen közben a szakkönyveket is tanulmányozni kell. Főleg a szovjet munkamódszereket kell bátrabban alkalmazni. A szövetkezei tagsága megfogadta a jó szót. Tudásukat állandóan bővítik, hogy boldogabb jövőt kovácsoljanak maguknak. Ha ma szétnézünk Hosszúszón, mindenütt alkotó munkát látunk. Új családi házak emelkednek. A falu villanyhálózatán is dolgoznak. Ez nagyban hozzájárul a munkakedvük fokozásához, hiszen három hónap múlva villany és rádió mellett szórakozhat a falu népe. A dolgozók jól végzett munkájuk után kipihenhetik a munka fáradalmait. Bettes Ernő a magyar tannyelvű iskola igazgatója, Hosszúszói A surányi járás szövetkezetei kötelezettség vállalá sok teljesítésével készültek Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusára. , A legértékesebb kötelezettségvállalásokat a felsőszőlősi, komjáti, egyházszegi, sötétkúti és nagykéri szövetkeztek tették. A felsőszőlősi szövetkezet arra vállalt kötelezettséget, hogy 30 hektár tavaszi árpát szüksorosan vet el. Kötelezettségvállalásukat teljesítették. Fogadalmat tettek arra is, hogy cukorrépából 12 'íektáron a tervezett 223 mázsa helyett 260 mázsát termelnek. Két hektáron pedig a proszinyeci módszerrel hektáronként 300 mázsát termelnek ki. Igy terven felül 598 mázsa cukorrépát termelnek. 1954 május végéig 3.000 liter tejet adtak be terven felül. Ugyancsak 1954 május végéig egész évi sertéshúsbeadási kötelezettségüket 70 százalékra teljesítették. Az egész évi terven felül 80 mázsa sertéshúst és 16 mázsa marhahúst adnak be. A kötelezettségvállalás értéke 179.298 korona. A szövetkezet kötelezettségvállalását az árpavetésben,, tejbeadásban és a sertéshúsbeadásban teljesítették. Eddig terven felül adtak 20 mázsa sertéshúst és 15 mázsa marhahúst. Teljesített kötelezettségvállalásuk eddigi értéke 44.100 korona. A komjáti szövetkezet anyasertésgondozója, Szlávik József kötelezettséget vállalt, hogy minden anyasertéstől az év folyamán a tervezett 9.5 malac helyett átlagosan 13 malacot nevel fel. Az egyházszegi szövetkezet juhtermelö csoportja kötelezettséget vállalt, hogy a tervezett 28 mázsás hektárhozam helyett 38 mázsa rizst aratnak le' minden egyes hektárról. Ha ezt a kötelezettségvállalásukat teljesítik, 192.000 koronával növekszik a szövetkezet bevétele. Tóth Zsigmond, Felsőpél A felsőpéli szövetkezet vezetősége, hogy a cukorrépa kapálását és egyelését időben elvégezhessék, a 28 hektárnyi cukorrépát felosztotta a munkacsoportok tagjai között. A szövetkezet tagjai most nem várhatnak egymásra, mindenki tudja miért felelős, melyik parcellán kell elvégezni a cukorrépa termeléssel járó munkákat. A mult évben a felsőpéli szövetkezetben csak papíron voltak megszervezve a munkacsoportok. Az idén már valóságban is léteznek. A csoportok között kifejlődött a szocialista munkaverseny is és ennek az eredménye, hogy a növényápolási munkákkal is jól állnak. T. Zs. A kosuti szövetkezet 330 hektár szántófölddel rendelkezik. A tavaszi munkákat Tóth Béla agronómus vezetésével rendes időben elvégezték. Kis lemaradás mutatkozott a cukorrépa egyelésénél, de e hónap 5-ig azzal is végeztek. A cukorrépát, kukoricát, krumplit, napraforgót már másodszor sarabolják és megvan rá a lehetőség, hogy a másodszori kapálást is idejében el tudják végezni. A kosutiak páros versenyben állnak a vízkeleti szövetkezettel. A versenyértékelésnél a vízkeletiek a növénytermelésben jobbnak bizonyultak, mint a kosutiak, viszont az állattenyésztésben a kosutiak értek el szebb eredményeket. A kosutiak már egész évi marhahúsbeadási kötelességüket 139 százalékra teljesítették május 28-ig. Az egész sertéshúsbeadási kötelességüknek május l-ig 55 százalékra eleget tettek. Ezen felül már 10 sertést értékesítettek a szabadpiacon. A birkagyapjúért is szép összeg ütötte a szövetkezeti tagok markát. Az előírt gyapjúmennyiségen felül annyi gyapjút adtak be, hogy a mult évi lemaradást is behozták. Összesen 51.000 korona bevételük volt gyapjúból. Bitó János, Kosut. PÁRTÉLET Falusi pártszervezet a mezőgazdasági termelés növeléséért AZ IFJÚSÁGI FALU új település. Hiába keresnéd a nyomait a krónikákban. Történelmi feljegyzésekben nem találnád meg, mert a megfakult írások legfeljebb anynyit árulnának el, hogy a falu helyén, a Vág és a Kis-Duna összefolyásának háromszögében mocsaras, lápos vidék terült el. Füzeseiben vízi madárhad és szúnyogsereg tanyázott. 1949. április 4-én érkeztek az első lakók a mai Ifjúsági Falu helyére. Turčina elvtárs Árvából, Gyulai elvtárs Szencről, meg 16 brigádos. Az első úttörők. — Ha körültekintek, boldog vagyok — mondja Turčina elvtárs.— Először bizony csőszkunyhóba n laktunk. Még házunk sem volt. Ma ötven szép házunk van, gazdasági épületeink. Akkor még csak páran voltunk, akik leraktuk a falu alapjait. Ma nyolcszázán vagyunk. Van iskolánk, óvodánk, kultúrtermünk. Szép a termésük, öröm ránézni. De szépek az állataik is. Az állattenyésztő csoportban Kreszán András CsISz-tag az apjával együtt dolgozik. Szorgalmas, tettrekész emberek. Szakmájukban, a sertéstenyésztésben otthon vannak. A szövetkezet eredményeiben benne van az ő munkájuk is. Nem kis eredményről van itt szó. Marhahúsból ez ideig már 74 mázsát adtak be terven felül. A tejbeadással is rendben vannak, sőt 50.000 literrel toldották meg a tervezett menynyiséget. E vállalás jórészét már teljesítették. — HUSZONNÉGY KORONA egy munkaegységre a természetbeni járandóságon felül — mondták az egyik gyűlésen a szövetkezeti tagok. — Helyes — szóltak lcözbe#nekünk példát kell mutatni az egész országnak. • Ezt a célt tűzte ki az Ifjúsági Falu pártszervezete maga elé. Hogy az emberek megelégedettek legyenek. A pártszervezet jól dolgozik. A gazdasági téren elért eredmények igazolják ezt. Már megvitatták a mezőgazdasági termelés növelésére vonatkozó irányelveket és a X. pártkongresszus tiszteletére 487.956 korona értékű kötelezettségvállalást tettek, amit részben már teljesítettek is. Növelik a hektárhozamot, a tejhozamot, az állatoknál a súlygyarapodást. Nagy gondott fordítanak a munka ellenőrzésére. A pártbizottság az elmúlt évek tapasztalatai alapján helyesen szervezte meg a pártcsoportokat. Szem előtt tartja az egyes munkahelyek szakmai oldalát, és a kommunistákat szaktudásuk szerint osztotta be. Öt pártcsoport alakult, élükön a legfejlettebb kommunistákkal. A népnevelői kar is jól dolgozik Zat'kó elvtárs vezetésével. A politikai neveléssel egyidejűleg a szaktudás terén is előrehaladnak. A dolgozók elvárják, hogy a nevelőknek szaktudásuk is legyen, mert máskülönben nem lenne tekintélyük. Mert művelődnek, tanulnak ám az Ifjúsági Falu dolgozói. Újságot minden nap olvasnak. Munkájukat siker koronázza. A vágújhelyi mintavásáron a szövetkezet juhait mindenki megnézte. Országos méretben is jó eredményt értek el állataikkal. Az Ifjúsági Falu kommunistáinak munkáját főleg azért kell kiemelni, hogy közvetlenül segítik a gazdasági problémák megoldását, élenjárnak a munkában. Tavaly pl. a pártszervezet a pótjutalmak megállapítása és kiosztása alkalmával kétszer is ülésezett. Az igazságos elosztás — az elért munka alapján — új munkakedvet öntött az emberekbe. Rosszmájú ember azt mondhatná, hogy könnyű a készet kiosztani. De az Ifjúsági Falu kommunistáinak munkája benne van a „készben". Sőt nemcsak a készben, hanem mindenben, annak előkészítésében is. Már most tervbe vették, hogy több mint 1200 mázsa rozsot silóznak be, s igy minden tehénre 30 métermázsa silótakarmányt biztosítanak. Nincs is baj az állatállománnyal, a szövetkezetnek terven felül van állata. A gondoskodás tehát sokoldalú. Azonban a dolgozó ember jólétéről a legnagyobb. Az akcióterv keretében több mint 60 lakóházat építenek. Megjavítják az utakat. Rövid pár esztendő, s a „Dögös" helyén nagy falu lesz. Az első szocialista falu hazánkban. Szlovákok és magyarok közösen építik. Az „őslakók" már „kisebbségben" vannak. Új lakók jönnek a környékről. A falu egyre szaporodik. Egyre több az iskolásgyermekek száma. Bazsó Gábor, a helyi nemzeti bizottság elnöke, ha fellapozza a nagy könyvet, benne új neveket talál. A hadseregben és más munkahelyeken, szerte az országban nem egy fiatal mondja: „Az Ifjúsági Fa: után dolgoztam". Épül, szépül a falu, lakói napról napra boldogabbak. Lépten-nyomon, akárkivel beszélünk, mindegyikük azt mondja: „Jól dolgoznak nálunk- a kommunisták". A PÁRT ELNÖKÉT, Urbanéik elvtársat, az egész falu ismeri. Szeretik szorgalmas munkájáért, amit a közért végez. Elbeszélgetünk vele a pártszervezet munkájáról, az elért eredményekről. — Valamikor nálunk is az volt a hiba, hogy egy emberre annyi funkciót raktak, amennyit csak elbírt. Sőt még annál is többet. Ez aztán megbosszulta magát. Saját hibáinkból is tanultunk. Ma éppen fordított a helyzet. Minden kommunistának van funkciója a pártban, a tömegszervezetekben, munkahelyein, vagy valamilyen szakmai vonalon. , — Amint mondtam, mindenkinek van funkciója — de csak egy. Becsületes dolgozók, lelkes párttagok vannak nálunk. A gyűléseket ezelőtt mégsem tudtuk jól megszervezni. Sokan hiányoztak. Nem azért, mintha talán nem.szeretnének a gyűlésekre járni, de rossz volt a szervezés. Egy embernek sok volt a funkciója és bármennyire is igyekezett, nem tudta, hogy melyiknek tegyen eleget. Dolgoztunk, de mégis sok minden akadozva ment. A kommunisták a pártbizottság ülésein most rendszeresen beszámolnak a munkahelyeiken végzett feladatokról. Azzal, hogy egy embernek csak egy funkciója van, jobban dolgozik és a pártbizottság is látja, képes-e a funkciójára. Áttekintést nyertünk a pártmunkában. Főleg azzal, hogy megszilárdult a kollektív vezetés. Tanítjuk, neveljük az embereket. Nálunk mindenki újságot olvas, örömmel jár ide a járási pártbizottság instruktora is, mert nálunk megvan a kezdeményezés, s nem várunk mindig felsőbb utasításokra. Most is, amikor a mezőgazdasági termelés növelésére vonatkozó irányelveket kiadta pártunk központi bizottságának elnöksége, a pártbizottságban azt alaposan megvitattuk. A párcsoportok is részletesen megtárgyalták az irányelveket. Amikor a taggyűlésen a járási pártbizottság instruktora rövid beszámolójában erről a kérdésről beszélt, a párttagok hozzászólásaikban már kész tervükből indultak ki. Csak természetes, hogy minden kommunista, minden becsületes dolgozó azon igyekszik, hogy többet és jobban termeljen és mindnyájan jobban éljünk. A PÁRTBIZOTTSÁG a dolgozók kezdeményezését minden esetben felkarolja. A kommunisták munkahelyeiken példásan dolgoznak. Nincs is panasz helyi viszonylatban. Mindent megtesznek, amit tehetnek. Csak a vízvezetékkel van baj. Remélik, hogy az illetékes vállalat végre rendet teremt a vízellátás terén is. Késő délutánra jár az idő. Az egyik házból zene szűrődik ki. A rádió szól. A dallamok felerősödnek s versenyre kapnak a helyi hangszóróval. A nap is meggyorsítja kimért útját. Lassan búcsút vesz az Ifjúsági Falu lázas építőitől, hogy másnap újra beragyogja az égboltot, a szocialista falu boldog építői sikeres munkáját. G. A.