Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)
1954-06-27 / 156. szám, vasárnap
1P54. ňinňľ; 27. 7 r r NÉPHADSEREGÜNK - A BEKE ORE Pihenőnap a táborban A vasárnap az egység tagjai számára pihenést, üdülést jelent, — hiszen egész héten harci és politikai előkészületekkel foglalkoznak a katonák. A pihenőnap megszervezése nemcsak a klub-tanács feladata, hanem elsősorban a parancsnoknak és politikai helyettesének. A parancsnok felelős azért, hogyan töltik a katonák a vasárnapot. Tudnia kell, hogy a harci és politikai előkészületek sikerének egyik fő feltétele a piherfőnap helyes eltöltésének megszervezése. Lackó Pál szakaszvezető a táboi egyik vasárnapjáról a következőket írja: Még mindig a hatása alatt állunk a tegnapi táborozásnak, amikor a művészegyüttes gazdag kultúrműsorra] szórakoztatott bennünket, — pedig már új feladatainkat .teljesítjük. Vasárnap reggel zenekar szórakoztatott bennünket. A zenekar műsorának befejezése után a tisztek és szórakoztatóink tagjai sportmérkőzést tartottak. A hatalmas fák árnyékában a sakkozók játszottak. Voltak olyanok, akik az agitációs sátorból könyveket kölcsönöztek ki. Egyesek harmonikán játszottak a tábor mögött. Ezeket többen körülvették és kedvenc dalaikat énekelték. A hirtelen jövő zivatar kissé elrontotta a vasárnapi szórakozást s a katonák kénytelek voltak rövid időre a sátorba húzódni. Amikor a zivatar elmúlt, katonáink tovább folytatták a szabadban a szórakozást. A vidáman eltöltött vasárnapot rádiózással fejeztük be. A szombati és vasárnapi táborozásról Valasik Iván katona is irt nekünk: Zenekarunk táncdarabokkal szórakoztatott bennünket szombaton este. Amikor besötétedett, a szabadtéri moziban megnéztük a „Péntek 13"-cimű filmet. A vasárnapot sportolással töltöttük. Egy másik egységtől viszont bírálólevelet kaptunk, amelyben Rynda Sztaniszlav tiszt arról panasz kodik, hogy a funkcionáriusok mennyire nem törődnek katonáik szabadidejével: „Még mielőtt az alakulat táborozni ment, a testnevelési funkcionárius a hangszórón keresztül megígérte, hogy a táborozás folyamán fejlett sport- és kultúréletet folytatunk majd. A katonák elutaztak a táborba és megkezdődtek a gyakorlatozások. Elkövetkezett a vasárnap is. Szláma katona és a többiek, akik örültek, hogy úgy mint a kaszárnyában, a táborban is alkalmuk lesz a PPOVjelvény megszerzésére, — csalódtak. Hiába vártak, az első és második vasárnapon sem történt semmi. A katonák délután szétszéledtek a táborban, sütkéreztek a napon, vagy pedig a sátrakban hevertek, olvastak, levelet írtak. A táborban unalmas légkör alakult ki... " Szláma katona és a többiek elmentek a politikai nevelő sátrába, hogy menedéket keressenek a nap forró sugarai elől. Körinek őrvezető a könyvtárat nézegette. A tábori pártpolitikai munkáról szóló bro súra nem kerülte el figyelmét. Lapozgatni kezdett benne, nemsokára vitatkozni kezdett az elvtársakkal arról, hogyan is töltik a szovjet hadseregben azok a katonák a vasárnapot, akik táborban vannak. Ott sport- és kultúregyüttesek szórokaztatják a katonákat, ezenkívül még könyveket is olvashatnak, vagy pedig a táborba ellátogató fellabbvalóikkal vitatkoznak. S hogy van ez nálunk? Míg a kaszárnyában voltunk, megígérték, hogy itt is változatos lesz az élet, de ez nem következett be. Erről beszélgettek az elvtársak a politikai nevelő sátorában. A hir eljutott hozzánk, amiből látjuk, hogy nem minden alakulatnál töltik helyesen a katonák szabadidejüket. Ezekdt a hiányosságokat ki kell küszöbölni, hogy a vasárnap ,a pihenés és a szórakozás napja legyen, a felesleges időtöltés, az unalom helyett. A pihenőnap megszervezéséről rendszeresen kell gondoskodni. A parancsnok feladata, hogy ne csak a harci és a politikai előkészületek biztosításáról, hanem a katonák szabadidejének eltöltéséről is gondoskodjon és minden egyes napra pontos időbeosztást készítsen. Az időterv elkészítésében vegyenek részt a politikai dolgozók, párt- és CsISzfunkcionáriusok is. A fentiek bizonyítják, hogy ott, ahol a katonák szabadidejéről, kulI túréletéről gondoskodnak, kellemesen telnek a napok s a katonák új erőt merítenek a további munkára. Kováfik Milos. Visszamegyünk a mezőgazdaságba Egységünk CsISz-szervezete rendkívüli gyűlést tartott, melyen pártunk legújabb határozatát „A mezőgazdasági termelés emelésének legközelebbi feladatai"_t tárgyalta. Zbur, majd Csermák elvtárs részletesen ismertette a mezőgazdasági termelés emeléséről szóló párthatározat nagy jelentőségét. Bucskó, Zbur, Szedlák, Parízek és más bajtársak arról beszéltek, hogy a pártunk X. kongresszusán hozott határozatokat akkor fogjuk teljesíteni a legjobban,. ha kötelezettséget vállalunk, hogy katonai szolgálatunk elvégzése után mindnyájan visszatérünk a mezőgazdaságba. Ennek alap. ján elhatároztuk, hogy széleskörű agitációt fogunk kifejteni új munkaerők megnyerésére. Egységünk katonái a CsISz tagjainak kötelezettségvállalását nagy örömmel fogadták. Bucskó Tivadar, közkatona Marczy szakaszvezető, példás katona vendég volt pártunk X. kongresszusán A CsKP központi Bizottsága által mint vendég meghívót kapott a bácskai születésű (királyhelmeci járás) Marczy aktiv szakaszveztő is. Marczy eiv'.ars p0l.3a .-i .'-glalKzísa kómüves, most népi demokratikus Iwdseregünk példás katonája, aki a ,,Példás katona" kitüntetést kap. Marczy szakaszvezető bajtárs nemcsak a katonai szolgálatok sí keres tpl.'ev'tésében példás katona, hanem nagyon szívesen segít a többi magyar nemzetiségű bajtársának is. Szabad idejében tanítja őket a szolgálati nyelvre és már rlyan eicdméiyt ért eJ. hogy rövid időn belül az ő egységében nem lesz egy magyar nemzetiségű ba.tars sem. aki ne sajátítaná el a szolgálati i,v^lvet. Nagyon szép siKort ťr'. el a politikai iskolázásiá; is, ahol ir.:r. vezető szerepel 0 magyar i.eiVizeilségű katonák körébe n. A X. kongresszuson szerzett benyomásairól beszélt a katonák összejövetelén, amelyet az anfitűatr^.mba" tartó tak meg. Beszédét a jelenlévők nagy lelkesedéssel f-.;;adták és viharos taps közepette éltették drága pártunkat. Marczy bajtárs így beszélt a kongresszus élményeiről: A közelmúltban az a nagy megtiszteltetés ért, hogy hadtestünk pártszervezete vendégként kiküldött a CsKP X. kongresszusára. Soha nem reméltem, hogy mint katona személyesen beszélhessek államunk vezetőivel, Zápotocký, Široký és Cepička elvtársakkal. Ezen eseményét életemnek sohasem fogom elfelejteni. Felejthetetlen emlék marad számomra az is, hogy láthattam és beszélhettem a Szovjetunió és a többi baráti állam küldötteivel is. A kapitalista államokból érkezett küldöttek felszólalásai hűen visszatükrözték azt a különbséget, ami a kapitalista ts a szocialista társadalomban élő dolgozók helyzetében megmutatkozik. Nálunk a munkások és parasztok részt vesznek az államhatalom gyakcrlásában, ezzel szemben a kapitalista á'lamokban a dolgozók kizsákmányolása folyik. A munkások gyűléseit betiltják, békeharcosaikat pedig kegyetlenül üldözik és bebörtönözik. A kongresszus küldöttei nagy figyelemmel hallgatták a beszámolókat. A szünetekben Zápotocký elvtárssal beszélgettüni, ami különös örömet és msgtísztelést jelentett nekem. Alkalmam volt a Magyar Népköztársaság küldötteivel U 1elbeszélgetni, büszkén és örömmel beszéltem arról, hogy a csehszlovák néphadseregben nincs különbség a magyar, cseh és szlovák nemzetiségű katonák között. A lehetőségek mind'.r.ki szamára egyformák. Azzdl, hogy vendége lehettem pártunk X. kongresszusának, nemcsak nekem jutott osztályrészül nagy megtiszteltetés, hanem ezáltal az egész hadserei'- valamennyi magyar nemzetiségű katonáját megtisztelés és ki tüntetés erte. Magyar katona elvtársak! Erre a kitüntetésre és megtv>zteksre, amely n CsKP irántunk való bizalmát jelenti, feleljünk azzal, hogy növeljük a katonai fegyelmet, valamint hadseregünk politikai és harzi felkészültségét. Ne legyen közöttünk egyetlen magyar nemzetiségű katona. sem, aki a pártunk X. kongresszusán kitűzött feladatokat ne teljesítené. Ezzel fejezzük ki szeretetünket és. odaadásunkat népi demokratikus hazánk iránt. Brázdovics J. Hol tartották a gyűlést? A napsütéses vasárnap után elborult az ég. Már második napja esik és a környékbeli dombok, erdők körvonala elvész a homályban, mint valami rossz fényképen. A rossz időjárás a katonai táborban azonban semmiképpen sem befolyásolja a nap hosszát, amint ezt a városban megszoktuk, hogy ilyenkor az embernek nem akaródzik kimenni az utcára. Ilyenkor csigalassúsággal múlik az idő. A katonai táborban állandóan lüktet az élet. Egyforma gyorsan telnek a napok, tekintet nélkül arra, süt-e a nap vagy nem. Ha a kiképzőtáborban való tartózkodásuk idején általában nagyobb igényeket támasztanak a katonával szemben, akkor az egyes katonákkal szemben támasztott igények még nagyobbak. Ezek a katonák közé tartoznak elsősorban az alakulat pártszervezeteinek funkcionáriusai.;. Délutáni kép A részszervezet elnöke óvatosan lépkedve, nehogy belegázoljon a sárba, a századparancsnok sátra felé tart. „Főhadnagy elvtárs, — Ekstein katona jelentkezik. — Engedje meg, hogy beszélhessek önnel"' Beszélgetésük rövid volt. Arról veit szó, hogy a századparancsnok mondja el a részszervezet elnökének az esti bizottsági gyűlésen teendő megjegyzéseit. Megkezdődik a gyűlés A parancsnok és a politikai dolgozó szállásán sötét van Egyetlen villanykörte halvány fénye világítja meg a részszervezet bizottságát alkotó négy ember arcát. A bizottság te.giai: Ján Fran: katona, Václav Holman őrvezető. Jaroslav Ekstein katona é-= Hošek tiszt, a parancsnok politikai helyettese. Az ülés napirendi pontjai: a X kongresszus anyagának tanulmáJegyietek egy gyűlésrőt nyozása, a harckocsik iskolai éleslövészetének előkészítése, a taggyűlés előkészítése és egyebek. A négy ifjú ember — kommunisták és pártfunkcionáriusok — elkezd beszélni. Röviden, felesleges szavak nélkül, tömören. Ha pedig valamelyikük túlságosan belemélyedne mondókájába, nyomban barátságosan figyelmeztetik. A gyű lés gyors lefolyású, máris eljutottak az első napirendi pont végéhez. v\ siker előfeltétele: a pártgyűlés határozatának teljesítése az utolsó betűig A legjobb kommunisták — egyes szakaszokból emeltük ki őket (Stašinskýról, Kantról, Stlukáról, Čáp- ról, Fischerről, Janouchról és még egynéhányról volt szó) — mint a választások előtt, most is a század tagjainak bizonyos csoportjával föfnak törődni. Ez viszont feltételezi, hogy elsősorban nekik kell az utosló betűig teljesíteniük a taggyűlés határozatát, amely minden egyes kommunista kötelességévé teszi a kongresszus anyagának áttanulmányozását. Különben nem tudnánk lelkesíteni a többieket. Ez világos. Hogy történik ez a valóságban? Ekstein katona, az elsú szakasz tagja példát említ: „Holnap politikai oktatást kell tartani a legénység számára. Nekem mint kommunistának nyitva kell tartanom a szememet és a fülemet \ szeminárium után felajánlom a segítségedet azoknak, akik bizonvos dolgokkal nincsenek tisztában." A harckocsikból is é)í>pen úgy fogunk lőni mint a géppisztolyokból A második napirendi ponttal kapcsolatos vitából kitűnt, hogy ha a kommunisták elő akarják segíteni az iskolai éleslövészet sikerét, maguknak kell példát mutatniuk különösen a lőgyakorlatokban, amelyek a siker alapját képezik. Nincs ebben semmi újdonság — mondotta valaki, — hanem bizonyos különbség a betanult formulák ismételgetése és a már ismert igazságnak minduntalan való ismételt bebizonyítása között. „.. .és így, — zárja le a századparancsnok politikai helyettese a vitát, — amint megtanultunk géppisztolyból lőni, meg kell tanulnunk a harckocsikból is lőni " (Az alakulat a mult év végén géppisztolylövészetre készülődött. A katonák között sokat beszéltek arról, melyik szakasz lesz a legjobb. Az a nézet uralkodott, hogy a második, mert ennek tagjai naponta néznek a géppisztoly csövébe. Mennyire tévedtek. Legjobb volt a harmadik szakasz — a harckocsivezetők. Nem kis sikert értek el és eaért nem csodálkozhatunkhogy a teljesítményük fölött érzett büszkeség' még mindig él a harmadik szakasz tagjaínak tuda tában. Ezért a harckocsilövészet előkészítésében is becsülettel meg akarják állni a helyüket...). Uto'só pont és egyebek „A taggyűlés napirendi pontjai ugyanazok lesznek mint a mai bizottsági gyűlésé. Feladatok kitűzése a kongresszus anyagának tanulmányozásában, a harcikocsik éles lövészetének biztosítása. Még csak azt szeretném tudni, — folytatja Ekstein elnök —hogyan állunk a párt X. kongresszusának tiszteletére tett felajánlások kiértékelésével.'^ „A mult havi kiértékeléssel már elkészültem — válaszolja a századparancsnok politikai helyettese. Erről majd a taggyűlésen teszek jelentést!'' Kíváncsian lapozgatunk a századparancsnok politikai helyettesének füzetében, amelybe a felajánlásokat és teljesítésüket jegyezte fel. Természetesen keressük — kinek is másnak mint — az elnöknek a kötelezettségvállalásé;, amely így szól: a párt X. kongresszusa tiszteletére felajánlom, hogy a Csehszlovák Hadsereg Napjáig megszerzem a példás harckocsizó jelvényét. Hogyan teljesíti? „Ekstein elvtárs általában jól teljesiti felajánlását, de még többet kell tennie a gyakorlati és elméleti kiképzésben" — ez van bejegyezve. Ez komoly hiányosság, de nem kiküszöbölhetetlen, különösen akkor, amikor Jaroslav Eksteinről mindenki tudja, hogy lelkiismeretes és kitartó ember, példás katona. Fontos, hogy se a századparancsnok, s2 a pártbizottság tagjai ne azonosítsák magukat nézetével, hogy „e tárgyadhoz még csak nem ň konyít", hanem hogy segítsék őt, míg meg nem javul. Hisz ahhoz, hogy Ekstein elvtárs teljesítse kötelezettségvállalását, el kell sajátítania a gyakorlati és elméleti kiképzésből előírt ^nyagot. Ismét a pártelnök Midőn Ekstein katona délelőtt felkereste Havránek tisztet, az alakulat parancsnokának politikai helyettesét, nem valami rózsás volt a hangulata. ,,Tudom, miért lóg annyira az orra — mondta eltávozása után a politikai dolgozó. — Olyan a természete, hogy nagyon bántja őt, ha szerinte igazságtalanság történik. Ügy is volt. Egy héttel a szabadba való kivonulásuk előtt az alakulat egyrészét elküldtük, hogy végezze el az előkészületi munkákat. A tábor nem épül fel önmagától. Az amfiteátrum építésében is segédkezni kellett. A harmadik századhoz tartozó fiúk megdolgoztak érte, azonban négy nappal ezelőtt más, szintén szükséges és fontos munkába fogtak. Megtudták ezután, hogy nem lesznek azok között, akiket az amfiteátrum építésén végzett munkájukért kitüntetnek. Mellőzve érezték magukat. Ez legjobban Ekstein arcán látható, aki mint a pártszervezet elnöke ezt jobban a szivére veszi. Azt hiszem, ez elővigyázatlanságból történt és még minden helyrehozható. Megígértem nekik, hogy majd utána nézek a dolognak '•'• Befejezés A részszervezet bizottságának gyűlése véget ért. Nem sukáig tartott — körüleblül egy óráig, de •a három nap múlva tartandó taggyűlést jól előkészítették. A kommunisták beszélnek a gyűlésen a X. kongresszus anyagáról, az iskolai éleslövészetre való felkészülésről és sok más figyelemre méltó és megoldásra váró dolgogról. A kelleténél több ilyen dolgot hoz magával a katonai kiképzőtábor élete. A pártbizottság munkájának azonban nem az az értelme, hogy minden csekélységgel a taggyűléshez forduljon. Ezért például azt a fájdalmukat, hogy a század sztáršinája „titokban'' a füzetébe jegyzi a táborhely rendjének kiértékelését, másnap nyomban kiküszöbölték. Az a parancsnok, akinek a századparancsnok politikai helyettese- tolmácsolta a pártbizottság javaslatát a táborhelyeken uralkodó rend értékelésére és annak nyilvánosságra hozására, hogy melyik táborhely legénysége mennvi pontot szerzett, nyomban beszélt erről a sztaršinával. Noha ez látszatra kics :ség, mégis láthatjuk azt a konkrét segítséget, amelyet a parancsnok a pártszervezettől kap. Ti.bb ilyen példa van. A pártbizottság munkájából kitűnik, hogy tagjai jó megfigyelők felelősségérzettel és komolysággal teljesítik pártkötelességeiket. Jiŕina Štefanova,' \