Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-27 / 156. szám, vasárnap

1P54. ňinňľ; 27. 7 r r NÉPHADSEREGÜNK - A BEKE ORE Pihenőnap a táborban A vasárnap az egység tagjai szá­mára pihenést, üdülést jelent, — hiszen egész héten harci és politi­kai előkészületekkel foglalkoznak a katonák. A pihenőnap megszerve­zése nemcsak a klub-tanács felada­ta, hanem elsősorban a parancsnok­nak és politikai helyettesének. A parancsnok felelős azért, hogyan töltik a katonák a vasárnapot. Tud­nia kell, hogy a harci és politikai előkészületek sikerének egyik fő feltétele a piherfőnap helyes eltöl­tésének megszervezése. Lackó Pál szakaszvezető a táboi egyik vasárnapjáról a következőket írja: Még mindig a hatása alatt ál­lunk a tegnapi táborozásnak, ami­kor a művészegyüttes gazdag kul­túrműsorra] szórakoztatott bennün­ket, — pedig már új feladatainkat .teljesítjük. Vasárnap reggel zenekar szóra­koztatott bennünket. A zenekar mű­sorának befejezése után a tisztek és szórakoztatóink tagjai sportmér­kőzést tartottak. A hatalmas fák árnyékában a sak­kozók játszottak. Voltak olyanok, akik az agitációs sátorból könyve­ket kölcsönöztek ki. Egyesek har­monikán játszottak a tábor mögött. Ezeket többen körülvették és ked­venc dalaikat énekelték. A hirte­len jövő zivatar kissé elrontotta a vasárnapi szórakozást s a katonák kénytelek voltak rövid időre a sá­torba húzódni. Amikor a zivatar elmúlt, katonáink tovább folytatták a szabadban a szórakozást. A vidáman eltöltött vasárnapot rádiózással fejeztük be. A szombati és vasárnapi táboro­zásról Valasik Iván katona is irt nekünk: Zenekarunk táncdarabok­kal szórakoztatott bennünket szom­baton este. Amikor besötétedett, a szabadtéri moziban megnéztük a „Péntek 13"-cimű filmet. A vasár­napot sportolással töltöttük. Egy másik egységtől viszont bí­rálólevelet kaptunk, amelyben Rynda Sztaniszlav tiszt arról panasz kodik, hogy a funkcionáriusok mennyire nem törődnek katonáik szabadidejével: „Még mielőtt az ala­kulat táborozni ment, a testneve­lési funkcionárius a hangszórón ke­resztül megígérte, hogy a táborozás folyamán fejlett sport- és kultúr­életet folytatunk majd. A katonák elutaztak a táborba és megkezdődtek a gyakorlatozások. Elkövetkezett a vasárnap is. Szlá­ma katona és a többiek, akik örül­tek, hogy úgy mint a kaszárnyában, a táborban is alkalmuk lesz a PPOV­jelvény megszerzésére, — csalódtak. Hiába vártak, az első és második vasárnapon sem történt semmi. A katonák délután szétszéledtek a tá­borban, sütkéreztek a napon, vagy pedig a sátrakban hevertek, olvas­tak, levelet írtak. A táborban unal­mas légkör alakult ki... " Szláma katona és a többiek el­mentek a politikai nevelő sátrába, hogy menedéket keressenek a nap forró sugarai elől. Körinek őrveze­tő a könyvtárat nézegette. A tábori pártpolitikai munkáról szóló bro súra nem kerülte el figyelmét. La­pozgatni kezdett benne, nemsoká­ra vitatkozni kezdett az elvtársak­kal arról, hogyan is töltik a szov­jet hadseregben azok a katonák a vasárnapot, akik táborban vannak. Ott sport- és kultúregyüttesek szó­rokaztatják a katonákat, ezenkívül még könyveket is olvashatnak, vagy pedig a táborba ellátogató fellabb­valóikkal vitatkoznak. S hogy van ez nálunk? Míg a ka­szárnyában voltunk, megígérték, hogy itt is változatos lesz az élet, de ez nem következett be. Erről be­szélgettek az elvtársak a politikai nevelő sátorában. A hir eljutott hozzánk, amiből látjuk, hogy nem minden alakulat­nál töltik helyesen a katonák sza­badidejüket. Ezekdt a hiányossá­gokat ki kell küszöbölni, hogy a va­sárnap ,a pihenés és a szórakozás napja legyen, a felesleges időtöltés, az unalom helyett. A pihenőnap megszervezéséről rendszeresen kell gondoskodni. A parancsnok feladata, hogy ne csak a harci és a politikai előkészületek biztosításáról, hanem a katonák sza­badidejének eltöltéséről is gondos­kodjon és minden egyes napra pon­tos időbeosztást készítsen. Az idő­terv elkészítésében vegyenek részt a politikai dolgozók, párt- és CsISz­funkcionáriusok is. A fentiek bizonyítják, hogy ott, ahol a katonák szabadidejéről, kul­I túréletéről gondoskodnak, kelleme­sen telnek a napok s a katonák új erőt merítenek a további munkára. Kováfik Milos. Visszamegyünk a mezőgazdaságba Egységünk CsISz-szervezete rend­kívüli gyűlést tartott, melyen pár­tunk legújabb határozatát „A mező­gazdasági termelés emelésének leg­közelebbi feladatai"_t tárgyalta. Zbur, majd Csermák elvtárs rész­letesen ismertette a mezőgazdasági termelés emeléséről szóló párthatá­rozat nagy jelentőségét. Bucskó, Zbur, Szedlák, Parízek és más bajtársak arról beszéltek, hogy a pártunk X. kongresszusán hozott határozatokat akkor fogjuk teljesí­teni a legjobban,. ha kötelezettséget vállalunk, hogy katonai szolgálatunk elvégzése után mindnyájan visszaté­rünk a mezőgazdaságba. Ennek alap. ján elhatároztuk, hogy széleskörű agitációt fogunk kifejteni új munka­erők megnyerésére. Egységünk katonái a CsISz tagjai­nak kötelezettségvállalását nagy örömmel fogadták. Bucskó Tivadar, közkatona Marczy szakaszvezető, példás katona vendég volt pártunk X. kongresszusán A CsKP központi Bizottsága ál­tal mint vendég meghívót kapott a bácskai születésű (királyhelmeci járás) Marczy aktiv szakaszveztő is. Marczy eiv'.ars p0l.3a .-i .'-glalK­zísa kómüves, most népi demokra­tikus Iwdseregünk példás kato­nája, aki a ,,Példás katona" ki­tüntetést kap. Marczy szakaszvezető bajtárs nemcsak a katonai szolgálatok sí ­keres tpl.'ev'tésében példás katona, hanem nagyon szívesen segít a többi magyar nemzetiségű baj­társának is. Szabad idejében tanítja őket a szolgálati nyelvre és már rlyan eicdméiyt ért eJ. hogy rö­vid időn belül az ő egységében nem lesz egy magyar nemzetiségű ba.tars sem. aki ne sajátítaná el a szolgálati i,v^lvet. Nagyon szép siKort ťr'. el a politikai iskolázás­iá; is, ahol ir.:r. vezető szerepel 0 magyar i.eiVizeilségű katonák kö­rébe n. A X. kongresszuson szerzett be­nyomásairól beszélt a katonák összejövetelén, amelyet az anfi­tűatr^.mba" tartó tak meg. Beszé­dét a jelenlévők nagy lelkesedéssel f-.;;adták és viharos taps közepette éltették drága pártunkat. Marczy bajtárs így beszélt a kongresszus élményeiről: A közelmúltban az a nagy megtiszteltetés ért, hogy hadtes­tünk pártszervezete vendégként ki­küldött a CsKP X. kongresszusára. Soha nem reméltem, hogy mint katona személyesen beszélhessek ál­lamunk vezetőivel, Zápotocký, Široký és Cepička elvtársakkal. Ezen ese­ményét életemnek sohasem fogom el­felejteni. Felejthetetlen emlék marad számomra az is, hogy láthattam és beszélhettem a Szovjetunió és a többi baráti állam küldötteivel is. A ka­pitalista államokból érkezett küldöt­tek felszólalásai hűen visszatükrözték azt a különbséget, ami a kapitalista ts a szocialista társadalomban élő dolgozók helyzetében megmutatkozik. Nálunk a munkások és parasztok részt vesznek az államhatalom gya­kcrlásában, ezzel szemben a kapita­lista á'lamokban a dolgozók kizsák­mányolása folyik. A munkások gyű­léseit betiltják, békeharcosaikat pe­dig kegyetlenül üldözik és bebörtö­nözik. A kongresszus küldöttei nagy fi­gyelemmel hallgatták a beszámoló­kat. A szünetekben Zápotocký elv­társsal beszélgettüni, ami különös örömet és msgtísztelést jelentett ne­kem. Alkalmam volt a Magyar Nép­köztársaság küldötteivel U 1elbeszél­getni, büszkén és örömmel be­széltem arról, hogy a csehszlovák néphadseregben nincs különbség a magyar, cseh és szlovák nemzetiségű katonák között. A lehetőségek min­d'.r.ki szamára egyformák. Azzdl, hogy vendége lehettem pár­tunk X. kongresszusának, nemcsak nekem jutott osztályrészül nagy meg­tiszteltetés, hanem ezáltal az egész hadserei'- valamennyi magyar nem­zetiségű katonáját megtisztelés és ki tüntetés erte. Magyar katona elvtársak! Erre a kitüntetésre és megtv>zte­ksre, amely n CsKP irántunk való bizalmát jelenti, feleljünk azzal, hogy növeljük a katonai fegyelmet, vala­mint hadseregünk politikai és harzi felkészültségét. Ne legyen közöttünk egyetlen magyar nemzetiségű kato­na. sem, aki a pártunk X. kongresszu­sán kitűzött feladatokat ne teljesí­tené. Ezzel fejezzük ki szeretetünket és. odaadásunkat népi demokratikus hazánk iránt. Brázdovics J. Hol tartották a gyűlést? A napsütéses vasárnap után el­borult az ég. Már második napja esik és a környékbeli dombok, er­dők körvonala elvész a homályban, mint valami rossz fényképen. A rossz időjárás a katonai táborban azonban semmiképpen sem befo­lyásolja a nap hosszát, amint ezt a városban megszoktuk, hogy ilyen­kor az embernek nem akaródzik kimenni az utcára. Ilyenkor csiga­lassúsággal múlik az idő. A katonai táborban állandóan lüktet az élet. Egyforma gyorsan telnek a napok, tekintet nélkül arra, süt-e a nap vagy nem. Ha a kiképzőtáborban való tartózko­dásuk idején általában nagyobb igényeket támasztanak a katoná­val szemben, akkor az egyes kato­nákkal szemben támasztott igé­nyek még nagyobbak. Ezek a ka­tonák közé tartoznak elsősorban az alakulat pártszervezeteinek funkcionáriusai.;. Délutáni kép A részszervezet elnöke óvatosan lépkedve, nehogy belegázoljon a sárba, a századparancsnok sátra felé tart. „Főhadnagy elvtárs, — Ekstein katona jelentkezik. — Engedje meg, hogy beszélhessek önnel"' Beszélgetésük rövid volt. Arról veit szó, hogy a századparancsnok mondja el a részszervezet elnöké­nek az esti bizottsági gyűlésen teen­dő megjegyzéseit. Megkezdődik a gyűlés A parancsnok és a politikai dol­gozó szállásán sötét van Egyet­len villanykörte halvány fénye vi­lágítja meg a részszervezet bizott­ságát alkotó négy ember arcát. A bizottság te.giai: Ján Fran: katona, Václav Holman őrvezető. Jaroslav Ekstein katona é-= Hošek tiszt, a parancsnok politikai helyet­tese. Az ülés napirendi pontjai: a X kongresszus anyagának tanulmá­Jegyietek egy gyűlésrőt nyozása, a harckocsik iskolai éles­lövészetének előkészítése, a taggyű­lés előkészítése és egyebek. A négy ifjú ember — kommunis­ták és pártfunkcionáriusok — el­kezd beszélni. Röviden, felesleges szavak nélkül, tömören. Ha pe­dig valamelyikük túlságosan bele­mélyedne mondókájába, nyomban barátságosan figyelmeztetik. A gyű lés gyors lefolyású, máris elju­tottak az első napirendi pont vé­géhez. v\ siker előfeltétele: a pártgyűlés határozatának teljesítése az utol­só betűig A legjobb kommunisták — egyes szakaszokból emeltük ki őket (Sta­šinskýról, Kantról, Stlukáról, Čáp- ról, Fischerről, Janouchról és még egynéhányról volt szó) — mint a választások előtt, most is a század tagjainak bizonyos csoportjával föfnak törődni. Ez viszont feltéte­lezi, hogy elsősorban nekik kell az utosló betűig teljesíteniük a taggyű­lés határozatát, amely minden egyes kommunista kötelességévé teszi a kongresszus anyagának áttanul­mányozását. Különben nem tud­nánk lelkesíteni a többieket. Ez világos. Hogy történik ez a valóságban? Ekstein katona, az elsú szakasz tagja példát említ: „Holnap poli­tikai oktatást kell tartani a le­génység számára. Nekem mint kommunistának nyitva kell tar­tanom a szememet és a fülemet \ szeminárium után felajánlom a segítségedet azoknak, akik bizo­nvos dolgokkal nincsenek tisztá­ban." A harckocsikból is é)í>pen úgy fo­gunk lőni mint a géppisztolyokból A második napirendi ponttal kapcsolatos vitából kitűnt, hogy ha a kommunisták elő akarják se­gíteni az iskolai éleslövészet sike­rét, maguknak kell példát mutat­niuk különösen a lőgyakorlatok­ban, amelyek a siker alapját ké­pezik. Nincs ebben semmi újdon­ság — mondotta valaki, — ha­nem bizonyos különbség a be­tanult formulák ismételgetése és a már ismert igazságnak mindun­talan való ismételt bebizonyítása között. „.. .és így, — zárja le a század­parancsnok politikai helyettese a vitát, — amint megtanultunk gép­pisztolyból lőni, meg kell tanulnunk a harckocsikból is lőni " (Az alakulat a mult év végén géppisztolylövészetre készülődött. A katonák között sokat beszéltek arról, melyik szakasz lesz a leg­jobb. Az a nézet uralkodott, hogy a második, mert ennek tagjai na­ponta néznek a géppisztoly csövé­be. Mennyire tévedtek. Legjobb volt a harmadik szakasz — a harc­kocsivezetők. Nem kis sikert értek el és eaért nem csodálkozhatunk­hogy a teljesítményük fölött ér­zett büszkeség' még mindig él a harmadik szakasz tagjaínak tuda tában. Ezért a harckocsilövészet előkészítésében is becsülettel meg akarják állni a helyüket...). Uto'só pont és egyebek „A taggyűlés napirendi pontjai ugyanazok lesznek mint a mai bi­zottsági gyűlésé. Feladatok kitűzé­se a kongresszus anyagának tanul­mányozásában, a harcikocsik éles lövészetének biztosítása. Még csak azt szeretném tudni, — folytatja Ekstein elnök —hogyan állunk a párt X. kongresszusának tisztele­tére tett felajánlások kiértékelé­sével.'^ „A mult havi kiértékeléssel már elkészültem — válaszolja a század­parancsnok politikai helyettese. Er­ről majd a taggyűlésen teszek je­lentést!'' Kíváncsian lapozgatunk a szá­zadparancsnok politikai helyette­sének füzetében, amelybe a fel­ajánlásokat és teljesítésüket je­gyezte fel. Természetesen keressük — kinek is másnak mint — az el­nöknek a kötelezettségvállalásé;, amely így szól: a párt X. kon­gresszusa tiszteletére felajánlom, hogy a Csehszlovák Hadsereg Nap­jáig megszerzem a példás harcko­csizó jelvényét. Hogyan teljesíti? „Ekstein elv­társ általában jól teljesiti felaján­lását, de még többet kell tennie a gyakorlati és elméleti kiképzés­ben" — ez van bejegyezve. Ez ko­moly hiányosság, de nem kiküszö­bölhetetlen, különösen akkor, ami­kor Jaroslav Eksteinről mindenki tudja, hogy lelkiismeretes és ki­tartó ember, példás katona. Fon­tos, hogy se a századparancsnok, s2 a pártbizottság tagjai ne azo­nosítsák magukat nézetével, hogy „e tárgyadhoz még csak nem ň konyít", hanem hogy segítsék őt, míg meg nem javul. Hisz ahhoz, hogy Ekstein elvtárs teljesítse kö­telezettségvállalását, el kell sajá­títania a gyakorlati és elméleti ki­képzésből előírt ^nyagot. Ismét a pártelnök Midőn Ekstein katona délelőtt felkereste Havránek tisztet, az ala­kulat parancsnokának politikai he­lyettesét, nem valami rózsás volt a hangulata. ,,Tudom, miért lóg annyira az orra — mondta eltávozása után a politikai dolgozó. — Olyan a természete, hogy nagyon bántja őt, ha szerinte igazságtalanság tör­ténik. Ügy is volt. Egy héttel a szabadba való kivonulásuk előtt az alakulat egyrészét elküldtük, hogy végezze el az előkészületi munká­kat. A tábor nem épül fel önma­gától. Az amfiteátrum építésében is segédkezni kellett. A harmadik századhoz tartozó fiúk megdolgoz­tak érte, azonban négy nappal ez­előtt más, szintén szükséges és fontos munkába fogtak. Megtudták ezután, hogy nem lesznek azok kö­zött, akiket az amfiteátrum épí­tésén végzett munkájukért kitün­tetnek. Mellőzve érezték magukat. Ez legjobban Ekstein arcán látha­tó, aki mint a pártszervezet el­nöke ezt jobban a szivére veszi. Azt hiszem, ez elővigyázatlanság­ból történt és még minden helyre­hozható. Megígértem nekik, hogy majd utána nézek a dolognak '•'• Befejezés A részszervezet bizottságának gyűlése véget ért. Nem sukáig tar­tott — körüleblül egy óráig, de •a három nap múlva tartandó tag­gyűlést jól előkészítették. A kom­munisták beszélnek a gyűlésen a X. kongresszus anyagáról, az is­kolai éleslövészetre való felkészü­lésről és sok más figyelemre mél­tó és megoldásra váró dolgogról. A kelleténél több ilyen dolgot hoz magával a katonai kiképzőtábor élete. A pártbizottság munkájának azonban nem az az értelme, hogy minden csekélységgel a taggyűlés­hez forduljon. Ezért például azt a fájdalmukat, hogy a század sztár­šinája „titokban'' a füzetébe jegyzi a táborhely rendjének kiértékelé­sét, másnap nyomban kiküszöböl­ték. Az a parancsnok, akinek a századparancsnok politikai helyet­tese- tolmácsolta a pártbizottság javaslatát a táborhelyeken ural­kodó rend értékelésére és annak nyilvánosságra hozására, hogy me­lyik táborhely legénysége mennvi pontot szerzett, nyomban beszélt erről a sztaršinával. Noha ez látszatra kics :ség, mé­gis láthatjuk azt a konkrét segít­séget, amelyet a parancsnok a pártszervezettől kap. Ti.bb ilyen példa van. A pártbizottság mun­kájából kitűnik, hogy tagjai jó megfigyelők felelősségérzettel és komolysággal teljesítik pártköteles­ségeiket. Jiŕina Štefanova,' \

Next

/
Thumbnails
Contents